Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-21 / 298. szám

CyermefoTr és fhtetéh FT. Nem fenékig tejfel [ A KERESKEDELMI szak­emberek roes sem próbálták visszadobni a labdát ahogyan ez manapság nem ritkán elő­fordul. Azért nem, ment a pa­naszok jogosak, igazak, min­dennapi tapasztalatokon ala­pulnak. Az elhangzott kifo­gások sorát nem befejezést teliző ponttal, hanem sokkal Inkább az stb. rövidítéssel, le­het zárni. Sári Józsei, a salgótarjáni fcentrum Áruház áruforgalmi osztályvezetője is a panaszok nyugtázásával, elismerésével kezdte válaszát: — Nem a magunk menté­kéként de néhány dolgot azért. el kell mondanom. Va­ló igaz, hogy a gyermeksap- kák választóira nem túl vál­tozatos. a nagyobbak sokszor nevetségesen festenek a iam- Ibósapkákban. Kértünk már másfélét többfélét Sajnos, a kérés süket fülekre talált fTény az is. hogy a keresett lés praktikus kantáros nadrá­gokat is csak minimális szám­iban tudjuk a pultokra kiten­ni. Mert más dolog az. hogy mi mit kérünk, és megint más, hogy a rendelésre mit kapunk... ■ Megkérdezte az egyik sző­lő: télikabátot talán nyáron kell beszerezni? A nagykeres­kedelmi vállalatnak úgy lát­szik. ez a véleménye. Mert amikor a Centrum Aruház képviselője az őszi hónapok­ban télikabátügyben, beme­részkedett a nagykereskedel­mi vállalathoz, az kis híján [kinevette: hát hogy gondol­tjaik ezt? Most kell a télika­bátot megrendelni? Ugyan mikor, ha nem szezon előtt? •— bár ezek után a visszakér­dezés már nagyfokú naivitást tükröi 1 Továbbította a Centrum áruház a nagykereskedelmi ivállalatnak a vevők kérését, miszerint hozzanak forgalom­ba olcsóbb férfi télikabátokat fis. Gondolván azokra a ka­maszfiúkra is. akik márjócs-i lkán a férfimérethea: tartoz­nak. Megkérdezte a nagyke­reskedelmi vállalat, mit ér­tenek olcsó kabát alatt. A 7—800 forint körüli árúakat Hát hol élnek?! — volt a kis­sé fölényes válasz — Hiszen az ölesó télikabát legalább az 1400 forintnál kezdődik! Hogy hol él a kiskereske­delem? Szakmájánál, hivatá­sánál fogva „lenn”, a vevők között... Ami pedig a gyermekeknek való kabátok sokszor elfuse­rált méreteit illeti. X fővá­rosban már kísérletképpen bevezették az új .méretállá­sokat”. Ez azt jelenti hogy a jelenlegi, összesen 34 méret­tel szemben a jövőben 51 méret közül választhat a ve­vő. Az új. a mi testalkatunk­hoz jobban igazodó méretek sok panaszt orvosolnak maid. Persze, arra senki ne számít­son, hogy bevezetésével min­den fenékig tejfel lesz. A kí­sérleti árusítás első tapaszta­latai ugyanis jelzik már. hogy az új méretállások sem szá­molnak fel minden problé­mái '— A legkevésbé biztatót a játékellátással kapcsolatban mondhatom — folytatta Sári József. — A Játék-nagykeres­kedelmi Vállalattól kapott el­látás az utóbbi esztendőkben nemhogy javult volna, de ész­revehetően romlott. Nem tud­juk megérteni példáuL hogy ha egyszer a mai gyerekek a mechanikai játékokat szere­tik. miért méri ezeket oly szűk marokkal a Triál Nagy­kereskedelmi Vállalat Igaz. monopolhelyzetet élvez. Saj­nos, úgy tűnik, helyzeti elő­nyével túlságosan is él. gya­korta pedig visszaél S AMIT MEGINT csak roppant bajos megérteni: mi­ért rosszak még mindig- a magyar gyermekcipők? Az utóbbi egy évben mintha ár­nyalatnyit javult volna ami­nőségük. de ezt maga a ke­reskedelmi szakember is csak nagy óvatossággal je­lentette kl S ha valóban ja­vult is. nem vigasztalta ez azokat a szülőket akik né- hányszori használat után el­dobni kényszerülnek a kisci- pőt — Egyet tudok javasolni — mondta Sári József. — Vi­gyék vissza a mamák a rossz cipőt A panaszok nagy több­sége jogos, s valamiféle mó­don kárpótlást érdemel Egyes gyártók hanyagságának vagy éppen tehetetlenségének ne a szüLők igyák meg a levét! Mózes Géza, a Péoskő Üz­letház osztályvezetője is a _cí- pőüggyel” kezd-te: — A sok panasz lehetőség szerinti megelőzésére több mint 20 szállító céggel állunk kapcsolatban. Igyekszünk megkeresni azokat a csator­nákat ahonnan a viszonylag legjobb minőségű cipőt kap­juk. A konfekcióáruk 23 szál­lítótól érkeznek. Régi tapasz­talatunk. hogy minden, évben valamelyik méretben hiány keletkezik, tavaly például a 11— 12-esben. A 12-es és a 13-as között ugyanis olyan nagy a különbség, hogy ezt áthidalandó fogy el a több 12- es méret A kettő között egy 'harmadik méretre lenne szükség. Talán majd az új méretállás bevezetése... — összesem. 220 szállító céggel tartjuk a kapcsolatot, állandóan utazzuk az orszá­got — mondja Baráthi Ist­ván, a Péoskő Üzletház igaz­gatója. — De még így is a 2—300 tételes rendelésből sok­szor csak száz tételt kanunk meg. Kitesszük hát azt a szá­zat, és megpróbáljuk állni a vevők panaszrohamát A Pécskő Üzletház is rend­szeresen továbbítja a vevők kérését, panaszát A télikabá­tok szűk váll méretét minden alkalommal szóvá tette. Ké­nyelmetlenek ezek a furcsán szabott kabátok és aláöltözés- re szinte semmi lehetőséget nem hagynak. A gyártó vál­lalathoz mégcsak eljutnak a panaszok, a tervezők azonban — úgy tűnik — valahol na­gyon ...messze” lehetnek. Mert a szűkre szabott kahátvállak ügyében mind ez ideig nem sok változás történt.. — Hiánycikk a gyermek­ágy? Az lenne a csoda, ha elegendő lenne. Mert az or­szágban tudomásunk szerint egyetlenegy helyen foglalkoz­nak vele. egy debreceni fa­ipari szövetkezet készít rá­csos kiságyat. Tőlük kamuik néha-néha 15—20 darabos szállítmányt (Figyelembe vé­ve a Salgótarjánra számítha­tó évi 650—700 születésszá­mot. ilyen kistételes szállítás esak a kivételesen szeren­csések gondját oldhatja meg.) Á sok felesleges szaladgá­lás legalább elkerülhető. Ke­vesen tudnak róla. de a Pécs­kő Üzletház levelezőlapokat rendszeresített a vevőknek. Írják fel rá, mit keresitek hiába, valamim* nevüket cí­müket. Az igény* ennek alap­ján elő jegyzik, s amint meg­érkezik a keresett cikk. ér­tesítik a vevőt 8U sIMX SUMMÁRUM: sok. gyermekeknek való áru hiánycikk az üzletekben, de egy biztos, a panasz. gond, kifogás még ma sem hiány­cikk. Az oly nagyszerű né­pesedéspolitikai határozat megvalósítása akkor lehet csak ürömmentes öröm. ha fedezete is erősebb, teljesebb lesz. Szondi Márta Harminc ire történi Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása Egykorú fotó m Ideiglenes Nemzetgyűlés első üléan&ká-ről (MTI fotók A Magyar Nemzett Függet­lenségi Front 1944. december másodikén történt megalaku­lása és programnyilatkozatá­nak közzététele után felgyor­sultak az események. A fel­szabadított területek ideigle­nes közpőntjának tekintett Debrecenbe egymás után ér­keztek a különböző pártállá­sú politikusok; itt volt a szov­jet főparancsnokság és itt in­dultak meg a Szovjetunió tá­mogatásával az új. demokra­tikus állam törvényhozó és végrehajtó hatalmi szervei­nek megalakítását előkészítő tárgyalások. Ezek eredmé­nyeként december 12-én meg­alakult az Ideiglenes Nemzet- gyűlés Előkészítő Bizottsága, amely december 21-re össze is hívta a nemzetgyűlést A rendkívüli körülmények kö­zött rendelkezésre álló nyolc nap különleges és hősi erőfe­szítéseket követelt Mégis si­került a jelölések megszerve­zése! A választási megbízotta­kat a felszabadult országré­szekbe szállító teherautók így időben érkezhettek vissza a választott képviselőkkel Deb­recenbe. az Ideiglenes Nem­zetgyűlés megnyitására. Ennek megvalósítása jelen­tős részben a népi hatalom helvi szerveiként a legtöbb nelyen spontán létrejött és a képviselőküldést elvégző nem­zeti bizottságoknak az érde­me. Kállai Gyula így vallegy- helyütt az akkori fejlődésről: „A népi demokrácia politikai szervezetének kialakulása alulról indult meg. A szovjet hadsereg elsöpörte a régi hor­thysta államapparátust. Bu­dapesten még nem voltak központi államhatalmi szer­viek, amikor a nemzeti bi­zottságokban, a gyárakban, at üzemi bizottságokban, a fal­vakban a termelési és föld- igényíő bizottságokban a nép maga vette kezébe sorsát Ez is mutatja, hogy az országban széles körű népi demokra­tikus forradalom kezdődött el, amelyhői később kinőtt a mai államszervezet. Ez a fej­lődés valóban a lehető legde­mokratikusabb volt Maga a nép harc közben hozta létre a saját hatalmi szerveit En­nél demokratikusabb szerve­zeti formát nem is lehet el­képzelni”. Az Ideiglenes Nemzetgyű­lés 230 képviselője (később Budapest és az egész ország felszabadulása után ez a szám 498-ra bővült), 1944. december 21-én a nagy múltú debrece­ni református kollégium ora­tóriumában gyűlt össze az első ülésszak megnyitására. A nem­zetgyűlés összetétele az akko­Növekvő árbevétel és nyereség Fejleszti hálózatát9 eredményesen gazdálkodik a MÉSZÖV f A MÉSZÖV december 19­■én megtartott tisztségviselő­ket újjáválasztó küldöttköz- fiyűlésén Pilinyi László, a MÉSZÖV elnöke számolt be a szövetkezeti mozgalom négyéves munkájáról. El­mondotta, hogy 1970. óta [jelentősen. fejlődött az ÁFÉSZ-ek tevékenysége a kiskereskedelem, a felvásár­lás, az ipar és a szolgáltatás területén. Az árbevétel az elmúlt négy évben 37 száza­lékkal, a nyereség 40 száza­lékkal növekedett. Az ÁFÉSZ-ek részesedése a megyei összes kiskereskedel­mi forgalomból a beszámolási időszak befejeztével mintegy 141.2 százalékot tesz majd ki. • Hálózatfejlesztésre az ÁFÉSZ- ek a negyedik ötéves tervben több mint 100 millió forintot fordítanak. A tervciklus leg­jelentősebb létesítményei a több mint 90 egységen belül 7 ABC-áruház, 3 vendéglő- é" terem, 8 cukrászda-presszó, 5 büfé-falatozó. A munkásszövetkezeti ta­gozatok létrehozásával bővült a 7. ÁFÉSZ-ek tevékenységi köre. ÁFÉSZ-ek üzemeltetik Salgótarjánban a Vegyigép­szerelő Vállalat, Nagvbátony- ban a FÜTŰBER és Balassa­gyarmaton a Kábelgyár üze­mi éttermeit Ezek a konyhák naponta több mint 2000 dol­gozó étkeztetését biztosítják. Munkásíogyasztási szövet­kezeti tagozat keretében épül Zagyvapálfalván az ABC- áruház, a presszó, és a sal­gótarjáni vásárcsarnokban létrehozandó kereskedelmi egységek. Fejlődés mutatkozik a lakás- és a takarékszövetke­zeteknél is. Ez utóbbiak be­tétállománya a négy év alatt megháromszorozódott, köl- csönállományuk pedig az 1970. évihez viszonyítva több mit kétszeresére növekedett. Ugyancsak több mint a két­szeresére nőtt a lakásfenntar­tó szövetkezetek és azok tag­jainak száma. Üj szövetkezési formában 7 lakásépítő szövet­kezet is alakult ebben az időszakban 436 taggal. Az utóbbi négy év alatt az ÁFÉSZ-ek száma 21-ről 13-ra csökkent. Az egyesülésnek oka, hogy a megye kisebb ÁFÉSZ-einek egy része ko­moly gondokkal küzdött, sok­szor még az alapvető tagsági igények kielégítése és a leg­szükségesebb fejlesztési fel­adatok végrehajtása is nehéz­séget . okozott. Ezért került sor a szövetkezetek tagságá­nak elhatározása alapján 1971. január 1-től a romhányi, a diósjenői és a rétsági, vala­mint a sziráki és a palotási szövetkezetek egyesülésére. 1973. január 1-től pedig a magyarnándori és a berceli, továbbá az érsekvadkerti és a drégelypalánki szövetkezetek egyesültek. Figyelembe véve, hogy a megyében működő ÁFÉSZ-ek 50 százalékának 1973. évi nettó árbevétele a 40 millió forint alatt volt, és hogy egy részük nem tud számban és minőségben megfelelő irá­nyító apparátust, szakember- gárdát sem kialakítani, né­hány helyen problémák mu­tatkoztak a vezetés színvona­lát illetően is. Ez okból határozta el a tagság a nádújfalui, a kíste- renyei és a mátraverebélyi szövetkezetekből az ,.Egyesült Zagyvavölgye ÁFÉSZ” létre­hozását 1975. január 1-ével, valamint a karancslapujtői ÁFÉSZ beolvadását a Salgó­tarján és Vidéke ÁFÉSZ-hez, ugyanebben az időszakban. A küldöttközgyűlésen részt • vett Bartolák Mihály SZÖ- VOSZ elnökhelyettes, a Nóg- rád megyei Fogyasztási Szö­vetkezetek további fejlődése érdekében felhívta a figyel­met az áruválaszték bővítésé­re, több hűtőpult és munka­gép beszerzésére, a kisgazda­ságok részére vetőmagvak, kertészeti kisgépek biztosítá­sára. Külön hangsúlyozta a takarékosság és a belső ellen­őrzés fokozásának szüksé­gességét Dr. Varga József a megyei pártbizottság nevében megál­lapította, hogy a MÉSZÖV és a Fogyasztási Szövetkezetek összességükben az elmúlt négy évben jelentős eredmé­nyeket értek eL Emellett azonban megjegyezte azt is, hogy a beszámoló nem volt eléggé önkritikus, nem szólt arról, hogy egyes tevókenysé- ' gekben lemaradás van. Fő feladatként jelölte meg a kádermunka erősítését és az ÁFÉSZ-ek az eddiginél erő­teljesebb bekapcsolódását a munkáslakta települések ellá­tásába. A plenáris ülést kővetően a küldöttek választmányi ülése­ken tárgyalták meg a beszá­molókban elhangzottakat. Az ÁFÉSZ-választmány konkrét intézkedési terv kidolgozását javasolta a költségek , csök­kentése céljából. Egységesen kialakult az a vélemény, hogy a tagság jobb ellátást, korsze­rűbb üzlethálózatot, a dolgo­zók pedig az üzemi demokrá­cia fokozottabb érvényesülését várják az ÁFÉSZ-ektői a jö­vőben. A takarékszövetkezett vá­lasztmány sürgette azÁFÉSZ­ekkel és ez Állami Biztosító­val az eddiginél jobb kap­csolat kiépítését Olyan ja­vaslat is született, hojgy a kisebb takarékszövetkezetek az ellenőrzés megjavítására közösen alkalmazzanak egy belső ellenőrt Javasolták még, hogy az egyre növekvő feladatok elvégzéséhez a MÉSZÖV takarékszövetkezeti titkárságát bővítsék ki "egy szakképzett dolgozóval. A legtöbb probléma a la­kásszövetkezeti választmány ülésén vetődött feL Ez a szö­vetkezési forma a „legfiata­labb”, így az ebbe tömörülök szorulnak a legnagyobb segít­ségre. Megállapítottat azon­ban, hogy a segítségadáshoz a MESZÖV-nél a személyi fel­tétel nincs meg. Ezért java­solták, hogy a jelenlegi la­kásszövetkezeti létszámot mű­szaki és jogi ismeretekkel rendelkező dolgozóval töltsék fel. A választmány véleménye szerint a leghatékonyabb se­gítséget a MÉSZÖV revizori irodája adta, de — tekintet­tel a lakásszövetkezetek nö­vekvő számára — ennél a szervnél is létszámbővítésre tettek javaslatot A küldöttközgyűlés felha­talmazta a MÉSZÖV elnök­ségét, hogy az elhangzott ja vasiatokat tárgyalja meg; a határozati javaslatot dolgozza át, és tegye meg a végrehaj­tás érdekében a szükséges in­tézkedéseket Kemény Erzsébet ri erővbwmyoltaf tükrözte. Néhány, a németekkel végűi is szakító horthysta mellett a népi erőknek, a dolgoeó tö­megeknek jelentős többsége alakult ki. (71 kommunista. 55 kisgazda, 38 szociáldemokrata. 16 parasztpárti, 12 polgári de ­mokrata képviselő mellett a szabad szakszervezeteknek és a pártonkívülieknek 19—19 küldötte foglalt helyet a pad­sorokban.) A* Ideiglenes Nemzetgyű­lés kétnapos ülése megvitatta és elfogadta a „Független, de­mokratikus Magyarországot, nemzeti egységet” című. a nemzethez intézett szózatot és megalkotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt Dalnoki Miklós Béla vezérezredes el­nökletével. A kormány első tevékenysége közé tartozott a fegyverszüneti delegáció ki­jelölése és néhány nap múlva a Németországnak szóló had­üzenet és a magyar néphez intézett kiáltvány, amelyben harcra hív fel a német fa­siszta csapatok és nyilas ki­szolgálóik ellen. Nem lehet eléggé értékelni ezeknek a debreceni téli na­poknak a történelmi jelentő­ségét, az új, demokratikus magyar állam megszületését. Ami ott és akkor történt, az az ország felszabadulásában való aktív részvétélünket is Jelentette. Természetesen, az ismert történelmi okok miatt a katonai erőfeszítések majd­nem kizárólag a szovjet had­sereg vállaira nehezedtek. A politikai felszabadítás, a béke megnyerése és megszervezé­se. az újjáépítés munkája azonban a magyarok feladata maradt, s nem is lehetett má­sé. Az Ideiglenes Nemzetgyű­lés és Kormány megalakulá­sa, az a tény, hogy gyakor­latban kezdődött ei a kommu­nista párt, az egyesült de­mokratikus érők programjá­nak keresztülvitele, üzenet volt a még megszállt, ország­részek, a megfélemlítettek, megtévesztettek, bújdosók, de­portáltak és deportálandók né­péhez. Mutatván, hogy „Lesz magyar újjászületés!” Joggal írja a hálás és ét tékelő utókor az ódon kollé giumi falakra helyezett mái ványtáblán: „Itt a hazánk dl cső történelmi emlékeitől meg szentelt falak között alakúi meg 1944. december 21-én a Ideiglenes Nemzetgyűlés, mir a felszabadító Szovjetunió se gítségével visszanyert nem zeti önállóság és szabadsz gunk megtestesítője, munka jával új korszakot nyitott tör ténelmünkben: népünk újjá születésének és felvirágozta tásának dicsőséges korsza kár, Dérer Miklós NÓGRÁD - 1974. december 21- szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents