Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-03 / 282. szám

I

A párt XI. kongresszusára, a felszabadulás 30. évfordulójára készülnek a pásztói járásban

Juhász Sándornak, a járási pártbizottság első titkárának nyilatkozata

Harminc évvel ezelőtt , a pásztói tárásban szabadult fel a megyei első községe. Erre az ünnepre és a párt XI. kongresszusának méltó megünneplésére készülnek a tárásban. A készülődésről nyilatkozott munkatársunknak Juhász Sándor, a pásztói iá- rási pártbizottság első titkára.

— Járásunk kommunistái, dolgozói felelősségteljesen készülnek az MSZMP XI. kongresszusára és haáánk felszabadulása 30. évfordulóiénak megünneplésére. A két nagy esemény szerves egységet alkot. mivel a felszabadulás tette lehetővé, hogy dolgozó népünk a hatalom birtokosa lett. és forradalmi pártia vezetésével biztosan halad a szocializmus építésének útián.

— A felkészülés és á programok szervezése folyamatosságot tükröz. Nem szűkül le egy-egy rendezvényre. E napokban tartják alapszervezeteink az elmúlt négy év munkáját értékelő taggyűléseket. A beszámolók többségében kiemelik az egész országra kiterjedő kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny jelentőségét. Járásunkban is nagyarányú csatlakozás bontakozott ki a i munkaversenyhez. segítve a helyi feladatok megvalósítását. A szocialista munkaverseny-vállalások teljesítése megfelelő ütemben halad. A vezetők gondot fordítanak a teljesítés feltételeinek folyamatos biztosítására és értékelésére. A napokban több szocialista szektorban pótvállalások születtek.

— Megszerveztük a szocialista brigádtagok szellemi vetélkedőjét. Az a cél vezetett bennünket, hogy minél mélyebben és szélesebb körben ismertessük meg felszabadulásunk és szocialista fejlődésünk eseményeit, ösztönözzük a kongresszusi vállalások sikeres teljesítését, segítsük a brigádtagokat, hogy szocialista módon éljenek, tanuljanak és dolgozzanak. Több miht kétszáz brigádtag csatlakozott a vetélkedőhöz. 1974. júliusában az üzemi elődöntőket, októberben a középdöntőt szerveztük meg. A járási döntőt Pásztó felszabadulásának

napién, december 17-én rendeztük meg a a Lovász József Művelődési Központban 6 csapattal: a Pásztói ÁFÉSZ- tól az Ágásvár. a MEZÖGÉP- től a Bánki Donát Lovász József. Kun Béla. a Mechanikától a Stromfeld Aurél. Há- mán Kató szocialista brigádok jutottak a döntőbe. Közülük a legjobb kerül a megyei vetélkedőre.

— A járási operatív bizottság irányításával a oártalao- szervezetek mellett az állami és társadalmi szervek is bekapcsolódnak a program megvalósításába. A párt. és KlSZ-oktatásban valamennyi tanfolyamon márciusban kerül sor felszabadulásunk 30. évfordulójának méltatására. A 30 éve működő pártalao- szervezetekben ünnepi taggyűléseket szerveznek. Taron szovjet hősi emlékmű állítását tervezik az évforduló tiszteletére. Pásztón honvédelmi park avatására kerül sor. A KISZ-alapszervezetek és úttörőcsapatok a felszabadulási emlékművek és a szovjet hősök sírjainak gondozását vállalták.

— A 30 év fejlődését, eredményeit kiállításokon mutatják be. Folytatni lehetne a sort.- ami mutatja. hogy mennyire széleskörűen kapcsolódnák be a különböző szervek és művelődési intézmények felszabadulásunk 30. évfordulóját ünneplő emlékezésekbe.

— Az eseménysorozatból december azért jelentős számunkra. mivel községeink e hónapban találkoztak elsőként a felszabadító szovjet katonákkal. 30 évvel ezelőtt december 5-én szabadult fel járásunk első községe, majd december 17-én Pásztó zárta a községek sorát.

— A helyi párt. tanács és Hazafias Népfront közreműködésével ünnepi tanácsüléseken. falugyűléseken emlékeznek meg a nevezetes dátumról. és méltatják az elmúlt 30 év helyi eredményeit. A gyűléseket kulturált programok követik. Több községben vesznek részt az ünnepségeken szovjet elvtársak. A találkozásokon az egész szovjet nép. páríja iránti tiszteletünk, a magyar és szovjet nép örök és megbonthatatlan barátsága fejeződik ki — mondotta befejezésül Juhász Sándor.

S. L.

Társadalmunk szerkezetének fejlődése (1 )

fl forradalmi átalakulás útján

TÁRSADALMUNK szerkezetének forradalmi átalakításában a földosztás jelentette az első nagy jelentőségű lépést. A feudális eredetű nagybirtokrendszer felszámolásával 600 ezer család kapott földet, legnagyobb számban — közel 90 százalékban — a korábbi agrárproletárok. 1930-al összehasonlítva 1949-re a mezőgazdasági munkások aránya a foglalkoztatottak között 23 százalékról 8 százalékra csökkent és a kifiárutermelő parasztok aránya 25 százalékról 39 százalékra nőtt: társadalmunk legnagyobb létszámú csoportjává a parasztság vált.

A másik döntő lépést az 1945—48 között egyre erősödő állami beavatkozás és az ipar fokozódó államosítása jelentette. A tőkés osztály fokozatos kisajátításával megváltozott a munkásosztály helyzete. Így 1948 végére az ipari munkások 83 százaléka már az állami szektorban dolgozott.

Jelentős változások mentek tehát végbe társadalmunk szerkezetében. 1948—49-ig. A volt uralkodó osztályok elvesztették osztálylétüket, a hatalom birtokosává a — magyar társadalom elmaradottságából adódóan viszonylag kis létszámú — munkásosztály vált. Ugyanakkor megkezdődött a munkásosztály belső szerkezetének átalakulása is. Erőteljesen csökkent a mezőgazdasági proletariátus aránya. Csökkent a kisiparban és nőtt a nagyiparban foglalkoztatott munkások száma. (1947 végén az ipari munkásságnak még közel a fele dolgozott a kisiparban és a nagyipari munkásság a foglalkoztatottaknak csak 13—15 százalékát alkotta. Megszűnt az , ipari munkanélküliség, holott 1947 végén

még 100 ezer munkás volt munka nélkül).

A falu társadalmi szerkezetében meghatározóvá vált a kisárutermelő parasztság. A gazdag parasztság 4—5 százalékos aránya mellett fele-fele arányban oszlott még a kis- es középparasztság. A kisáru- termelás azonban nemcsak a mezőgazdaságban volt jelentős: a kisiparosok száma is még 180 ezer fő körül mozgott, nagyjából ugyanennyi alkalmazottal.

Megkezdődött az .értelmiség átalakulása is. Egyrészt a népi

kollégiumokban egyre több munkás-paraszt származású fiatal Indult el az értelmiségivé válás útján, másrészt pedig a társadalom forradalmi átalakítása részeként munkások és parasztok emelkedtek értelmiségi és vezető funció- ba. Körülbelül 60 ezer fő, minden tizedik munkás magasabb beosztásba került.

A fordulat évét követően a társadalmi és gazdaságfejlesztési stratégia középpontjában. hangsúlyozottan központi irányítású, rendkívül gyors, esetenként feszített tempójú iparfejlesztés állott. Az iparban és a kereskedelemben erőteljes centralizáció indult mag. Rendkívül nagy mérvű volt a tőkének és a munkaerőinek a mezőgazdaságiból az iparba áramoltatása, a fogyasztás viszonylag alacsony szinten tartásával pedig nagyobb beruházásokra volt lehetőség. A korábban háztartásbeli nők tömeges munkába állításának — az emancipációs igényeken, túli — gazdasági szükségessége és lehetősége is kialakult.

MINDEZEK eredményeként

1948— 54. között 364 ezer fővel, 55 százalékkal nőtt a munkások és 143 ezer fővel, 140 százalékkal emelkedett az alkalmazottaik száma és aránya. A mezőgazdaság erőteljes adóztatásának, a kialakított árrendszernek, az erőltetett és torz tervezésnek és az ipar ugrásszerűen emelkedő munkaerőigényének hatására pedig

1949— 54 között több mint 300 ezer fő távozott a mezőgazdaságból.

Ezek a folyamatok 1954-től egy időre lelassultak, sőt kismértékű visszaáramlás indult el a mezőgazdaságiba. A hatvanas évek dlején a mezőgazdaság szocialista átszervezése során azonban ismét felgyorsult a munkaerőinek a mezőgazdaságból az iparba történő áramlása. A mezőgazdaság szocialista átszervezése azonban nem ebből a szempontból ere dm é ny eaett elsősorban alapvető strukturális átalakulást. ezt a mezőgazdaság termelési viszonyainak átalakulása hozta magával. A kisárutermelő parasztság termelőszövetkezeti taggá ' válása ugyanis :• ,\> vetően megváltoztatta a parasztságnak a társadalmi struktúrában elfoglalt helyét, s ez döntő lépés volt a munkásosztály és a parasztság közötti osztály-jellegű különbség megszüntetésének útján.

A parasztság társadalmi helyzetének megváltozása mellett a hatvanas években tovább növekedett a munkások száma és aránya. A hatvanas évek végére az iparban és az épftőiparban foglalkoztatottak aránya 1949-hez képest megduplázódott

A lezajlott társadalmi és gazdasági változások eredményeként még a munkások számánál is gyorsabban nőtt a szellemi munkát végzők száma és aránya. • Rendkívül gyors volt az értelmiség át-" alakulása is. A felsőfokú végzettségűek 1949-iben az aktív keresőknek csak 1.9 százalékát, 1970-ben már 5,3 százalékát tették ki. Különösen jelentős volt az iparosítás és a technikai fejlődés következtében a műszaki értelmiség és az általános kulturális színvonal emelkedésének hatására a pedaigógusók számának és arányának emelkedése.

A FELSZABADULÁS óta

eltelt időszakban tehát forradalmi átalakuláson ment át a magyar társadalom szerkezete. A volt uralkodó osztályok kisajátításával a munkásosztály és a vele szövetséges rétegek kezébe került a hatalom. A munkásosztály számszerűleg is rendkívül erőteljesen megnövekedett, belső szerkezete, társadalmi helyzete alapvetően átalakult. Döntő változások következtek be a parasztság társadalmi struktúrában elfoglalt helyében: a mezőgazdaság szocialista átszervezésének j eredményeként, az aktív keresőknek 96 százaléka dolgozik ma a szocialista /termelési viszonyok között. Különösen gyors volt a szellemi dolgozók számának és arányának növekedése és ezen belül több mint megháromszorozódott az értelmiségiek száma. Magyarország elmaradott, feudális elemekkel terhelt tőkés társad alomszerke- zietét a szocialista termelési viszonyok által meghatározott társadalmi szerkezet váltotta Tel.

K, T.

(Folytatj uk)

Gépek fejtésben, elővájáson Szorospatakon

MM«

Rövid megbeszélés a fő:

Az aknaudyar zsúfolásig megtelt ócskavassal, elhasználódott gépalkatrészekkel. Mellettük ott az új Famur típusú íejtő-rakodó gép.. Bevetésre vár. Már előkészítették számára az új frontfejtést. Rövidesen beszerelik a gépet és akkor Csikortás Gábor frontbrigádjának megint könnyebb lesz a munka.

Mrázik Zoltánnal és Spe- gár József főaknászokkal indulunk bányajárásra. Üti célunk a gépesített frontfejtés és az F 6-os alővájógépes munkahely. Hosszú az út odáig, és a lámpák gyéren világítanak. A fővágatban dübörögve közeledik egy Diesel-mozdony. Hosszú, szénnel megrakott csillesort vontat. Félrehúzódunk, amíg elhalad, azután folytatjuk az utat.

— Sok gépet kapott az idén Szorospatak — töröm meg a csendet.

— Valóban megkezdődött valami új dolog. Nagy szükség is volt már a gépekre, mert nagyon elhasználódott a gépparkunk. Rengeteg volt az üzemzavar emiatt — mondja Mrázik Zoltán, majd így folytatja :

— Sok kell ám még, hogy a szállítás, a tyszolgálás se akadozzon. Az is gondot okoz néha. Sok csillét leköt a meddőszállítás is, ezért esetenként csillehiány van — mondja.

Az egyes körleti frontfejtésen Koczka Sándor szocialista frontbrigádja dolgozik. Szőllős Vilmos harmadvezető szakja van műszakon. A főaknász elégedetten állapítja meg, hogy rend van a

és a brigád között.

munkahelyen. Ahol a gép elhalad, folyamatos a feltaka- ritás, biztosítás. Hidraulikus acéltámok tartják a főtét. Könnyebben kezelhetők, mint a korábban alkalmazott acél- tárnok, és nagyobb a teherbírásuk is.

Vastag a széntelep. A marótárcsa ahogy forog, úgy telik a páncélkoporsó, ami továbbítja a szenet.

— A gép csak az alsó szeletet fejti, de a felső részen lazítórobbantásokat alkalmazunk, úgy leszakad a szén.

— Néha a főte is szakadozik — szól közbe a szakvezető. Az a baj, hogy a fedőkőzet ilyen csigás, átszőtt és, ha szakad, elszennyezi a szenet — mondja.

Mögöttünk az omlásban hatalmas kőzetdarabok vannak és üredékek is. Óvatosnak kell lenni omlasztásnál is.

— Hogy vált be a gép?

— Jó volt nálunk a KR— 1-es maróhenger is. Nehéz gép, de nagy teljesítményű. Ha azt a gépüzem fel tudja még újítani, biztos jó lesz valahol. Ez a Famur is jó lesz. előnye, hogy kisebb. Biztos, hogy mindig jobban megismerjük, megszokjuk, és akkor a teljesítmény is növekszik — mondja a szakvezető.

— Csend lesz egy pillanatra. — Miért áll a gép? —érdeklődik a föaknász.

— Nincs üres, azt jelezték.

— Mehetne, most meg a csillére kell várni — zsörtölődnek a bányászok. A főaknász a frontnaplót keresi, közben megbeszélik a tennivalókat. Itt az utasításnak a naplóban is mindig nyoma marad.

— Űj munkahelyre indulunk. Távol a frontfejtéstől, a másik körletben egy ereszkét hajt Paulák József elp- vájóbrigádja. ók, az F 6-os- magyar gyártmányú előv^jógéppel dolgoznak.. A jövőt készítik elő.

A széntelep vastagsága itt is 180 centiméteres. Ezt a réteget szaporán fejti a gép es harácsoló karjaival, rakja,

ömleszti a szalagberendezés-, re.

— Ha szénben mehetnénk ezzel a géppel, még 7—8 méter előrehaladásunk is lenné naponta, de így nehéz —mutat a szénfalra Győri Lajos, a szakvezető.

A szén felett kemény kő- - zet van, csaknem szikrázik, ahogy a gép benne mar. Ebből is fejteni kell. hogy a TH- • biztosítást beépíthessék. Szakadozik a kőzet, de azért robbantani is kell.

— Ez a víz is itt gyűlik össze a vágat alján. A szén-/ nel együtt állandóan a vizet is kotorja a gép, és ez nehezíti a munkát. Azért mégis-’ csak könnyebb ám. és termelékenyebb is a munka az F 6-c^ssal — mondja Győri La-, jós.

A látogatás vége itt is egv közös rövid megbeszéléssel’ ér véget a brigád és Spegár József főaknász között. Ez-, után újra belemar a gép a- szánfalba. Tovább halad 'i munka. Sürgős az előkészítés,' a vágathajtás Szorospatakon.

Bodó János

..Famur” a frontfejtésen

Jó gép a magyar F 6-os

Fotó: Kulcsár József

l