Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-03 / 282. szám

I A párt XI. kongresszusára, a felszabadulás 30. évfordulójára készülnek a pásztói járásban Juhász Sándornak, a járási pártbizottság első titkárának nyilatkozata Harminc évvel ezelőtt , a pásztói tárásban szabadult fel a megyei első községe. Erre az ünnepre és a párt XI. kongresszusának méltó meg­ünneplésére készülnek a tá­rásban. A készülődésről nyi­latkozott munkatársunknak Juhász Sándor, a pásztói iá- rási pártbizottság első titká­ra. — Járásunk kommunistái, dolgozói felelősségteljesen ké­szülnek az MSZMP XI. kong­resszusára és haáánk felsza­badulása 30. évfordulóiénak megünneplésére. A két nagy esemény szerves egységet al­kot. mivel a felszabadulás tette lehetővé, hogy dolgozó népünk a hatalom birtokosa lett. és forradalmi pártia ve­zetésével biztosan halad a szocializmus építésének útián. — A felkészülés és á prog­ramok szervezése folyamatos­ságot tükröz. Nem szűkül le egy-egy rendezvényre. E na­pokban tartják alapszerveze­teink az elmúlt négy év mun­káját értékelő taggyűléseket. A beszámolók többségében ki­emelik az egész országra ki­terjedő kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny je­lentőségét. Járásunkban is nagyarányú csatlakozás bon­takozott ki a i munkaverseny­hez. segítve a helyi feladatok megvalósítását. A szocialista munkaverseny-vállalások tel­jesítése megfelelő ütemben halad. A vezetők gondot for­dítanak a teljesítés feltéte­leinek folyamatos biztosításá­ra és értékelésére. A napok­ban több szocialista szektor­ban pótvállalások születtek. — Megszerveztük a szocia­lista brigádtagok szellemi ve­télkedőjét. Az a cél vezetett bennünket, hogy minél mé­lyebben és szélesebb körben ismertessük meg felszabadu­lásunk és szocialista fejlődé­sünk eseményeit, ösztönözzük a kongresszusi vállalások si­keres teljesítését, segítsük a brigádtagokat, hogy szocialis­ta módon éljenek, tanuljanak és dolgozzanak. Több miht kétszáz brigádtag csatlakozott a vetélkedőhöz. 1974. júliusá­ban az üzemi elődöntőket, ok­tóberben a középdöntőt szer­veztük meg. A járási döntőt Pásztó felszabadulásának napién, december 17-én ren­deztük meg a a Lovász Jó­zsef Művelődési Központban 6 csapattal: a Pásztói ÁFÉSZ- tól az Ágásvár. a MEZÖGÉP- től a Bánki Donát Lovász József. Kun Béla. a Mechani­kától a Stromfeld Aurél. Há- mán Kató szocialista brigá­dok jutottak a döntőbe. Kö­zülük a legjobb kerül a me­gyei vetélkedőre. — A járási operatív bizott­ság irányításával a oártalao- szervezetek mellett az állami és társadalmi szervek is be­kapcsolódnak a program meg­valósításába. A párt. és KlSZ-oktatásban valamennyi tanfolyamon márciusban ke­rül sor felszabadulásunk 30. évfordulójának méltatására. A 30 éve működő pártalao- szervezetekben ünnepi tag­gyűléseket szerveznek. Ta­ron szovjet hősi emlékmű ál­lítását tervezik az évforduló tiszteletére. Pásztón honvédel­mi park avatására kerül sor. A KISZ-alapszervezetek és út­törőcsapatok a felszabadulá­si emlékművek és a szovjet hősök sírjainak gondozását vállalták. — A 30 év fejlődését, ered­ményeit kiállításokon mutat­ják be. Folytatni lehetne a sort.- ami mutatja. hogy mennyire széleskörűen kap­csolódnák be a különböző szervek és művelődési intéz­mények felszabadulásunk 30. évfordulóját ünneplő emléke­zésekbe. — Az eseménysorozatból december azért jelentős szá­munkra. mivel községeink e hónapban találkoztak első­ként a felszabadító szovjet katonákkal. 30 évvel ezelőtt december 5-én szabadult fel járásunk első községe, majd december 17-én Pásztó zárta a községek sorát. — A helyi párt. tanács és Hazafias Népfront közremű­ködésével ünnepi tanácsülése­ken. falugyűléseken emlékez­nek meg a nevezetes dátum­ról. és méltatják az elmúlt 30 év helyi eredményeit. A gyűléseket kulturált progra­mok követik. Több községben vesznek részt az ünnepsége­ken szovjet elvtársak. A ta­lálkozásokon az egész szovjet nép. páríja iránti tiszteletünk, a magyar és szovjet nép örök és megbonthatatlan barátsága fejeződik ki — mondotta be­fejezésül Juhász Sándor. S. L. Társadalmunk szerkezetének fejlődése (1 ) fl forradalmi átalakulás útján TÁRSADALMUNK szerke­zetének forradalmi átalakítá­sában a földosztás jelentette az első nagy jelentőségű lé­pést. A feudális eredetű nagy­birtokrendszer felszámolásá­val 600 ezer család kapott földet, legnagyobb számban — közel 90 százalékban — a ko­rábbi agrárproletárok. 1930-al összehasonlítva 1949-re a mezőgazdasági munkások ará­nya a foglalkoztatottak között 23 százalékról 8 százalékra csökkent és a kifiárutermelő parasztok aránya 25 százalék­ról 39 százalékra nőtt: társa­dalmunk legnagyobb létszámú csoportjává a parasztság vált. A másik döntő lépést az 1945—48 között egyre erősödő állami beavatkozás és az ipar fokozódó államosítása jelen­tette. A tőkés osztály fokoza­tos kisajátításával megválto­zott a munkásosztály helyzete. Így 1948 végére az ipari mun­kások 83 százaléka már az ál­lami szektorban dolgozott. Jelentős változások mentek tehát végbe társadalmunk szerkezetében. 1948—49-ig. A volt uralkodó osztályok elvesz­tették osztálylétüket, a hata­lom birtokosává a — magyar társadalom elmaradottságából adódóan viszonylag kis létszá­mú — munkásosztály vált. Ugyanakkor megkezdődött a munkásosztály belső szerkeze­tének átalakulása is. Erőtelje­sen csökkent a mezőgazdasági proletariátus aránya. Csök­kent a kisiparban és nőtt a nagyiparban foglalkoztatott munkások száma. (1947 végén az ipari munkásságnak még közel a fele dolgozott a kis­iparban és a nagyipari mun­kásság a foglalkoztatottaknak csak 13—15 százalékát alkotta. Megszűnt az , ipari munkanél­küliség, holott 1947 végén még 100 ezer munkás volt munka nélkül). A falu társadalmi szerkeze­tében meghatározóvá vált a kisárutermelő parasztság. A gazdag parasztság 4—5 száza­lékos aránya mellett fele-fele arányban oszlott még a kis- es középparasztság. A kisáru- termelás azonban nemcsak a mezőgazdaságban volt jelen­tős: a kisiparosok száma is még 180 ezer fő körül moz­gott, nagyjából ugyanennyi alkalmazottal. Megkezdődött az .értelmiség átalakulása is. Egyrészt a népi kollégiumokban egyre több munkás-paraszt származású fiatal Indult el az értelmisé­givé válás útján, másrészt pe­dig a társadalom forradalmi átalakítása részeként munká­sok és parasztok emelkedtek értelmiségi és vezető funció- ba. Körülbelül 60 ezer fő, min­den tizedik munkás magasabb beosztásba került. A fordulat évét követően a társadalmi és gazdaságfej­lesztési stratégia középpontjá­ban. hangsúlyozottan központi irányítású, rendkívül gyors, esetenként feszített tempójú iparfejlesztés állott. Az ipar­ban és a kereskedelemben erőteljes centralizáció indult mag. Rendkívül nagy mérvű volt a tőkének és a munka­erőinek a mezőgazdaságiból az iparba áramoltatása, a fo­gyasztás viszonylag alacsony szinten tartásával pedig na­gyobb beruházásokra volt le­hetőség. A korábban háztar­tásbeli nők tömeges munkába állításának — az emancipáci­ós igényeken, túli — gazdasági szükségessége és lehetősége is kialakult. MINDEZEK eredményeként 1948— 54. között 364 ezer fővel, 55 százalékkal nőtt a munká­sok és 143 ezer fővel, 140 szá­zalékkal emelkedett az alkal­mazottaik száma és aránya. A mezőgazdaság erőteljes adóz­tatásának, a kialakított ár­rendszernek, az erőltetett és torz tervezésnek és az ipar ug­rásszerűen emelkedő munka­erőigényének hatására pedig 1949— 54 között több mint 300 ezer fő távozott a mezőgazda­ságból. Ezek a folyamatok 1954-től egy időre lelassultak, sőt kis­mértékű visszaáramlás indult el a mezőgazdaságiba. A hat­vanas évek dlején a mezőgaz­daság szocialista átszervezése során azonban ismét felgyor­sult a munkaerőinek a mező­gazdaságból az iparba történő áramlása. A mezőgazdaság szocialista átszervezése azon­ban nem ebből a szempontból ere dm é ny eaett elsősorban alapvető strukturális átalaku­lást. ezt a mezőgazdaság ter­melési viszonyainak átalaku­lása hozta magával. A kisáru­termelő parasztság termelő­szövetkezeti taggá ' válása ugyanis :• ,\> vetően megváltoz­tatta a parasztságnak a társa­dalmi struktúrában elfoglalt helyét, s ez döntő lépés volt a munkásosztály és a paraszt­ság közötti osztály-jellegű kü­lönbség megszüntetésének út­ján. A parasztság társadalmi helyzetének megváltozása mellett a hatvanas években tovább növekedett a munká­sok száma és aránya. A hat­vanas évek végére az iparban és az épftőiparban foglalkoz­tatottak aránya 1949-hez ké­pest megduplázódott A lezajlott társadalmi és gazdasági változások eredmé­nyeként még a munkások szá­mánál is gyorsabban nőtt a szellemi munkát végzők szá­ma és aránya. • Rendkívül gyors volt az értelmiség át-" alakulása is. A felsőfokú vég­zettségűek 1949-iben az aktív keresőknek csak 1.9 százalé­kát, 1970-ben már 5,3 százalé­kát tették ki. Különösen je­lentős volt az iparosítás és a technikai fejlődés következté­ben a műszaki értelmiség és az általános kulturális színvo­nal emelkedésének hatására a pedaigógusók számának és arányának emelkedése. A FELSZABADULÁS óta eltelt időszakban tehát forra­dalmi átalakuláson ment át a magyar társadalom szerkeze­te. A volt uralkodó osztályok kisajátításával a munkásosz­tály és a vele szövetséges ré­tegek kezébe került a hata­lom. A munkásosztály szám­szerűleg is rendkívül erőtelje­sen megnövekedett, belső szer­kezete, társadalmi helyzete alapvetően átalakult. Döntő változások következtek be a parasztság társadalmi struk­túrában elfoglalt helyében: a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének j eredményeként, az aktív keresőknek 96 száza­léka dolgozik ma a szocialista /termelési viszonyok között. Különösen gyors volt a szelle­mi dolgozók számának és ará­nyának növekedése és ezen belül több mint meghárom­szorozódott az értelmiségiek száma. Magyarország elmara­dott, feudális elemekkel ter­helt tőkés társad alomszerke- zietét a szocialista termelési viszonyok által meghatározott társadalmi szerkezet váltotta Tel. K, T. (Folytatj uk) Gépek fejtésben, elővájáson Szorospatakon MM« Rövid megbeszélés a fő: Az aknaudyar zsúfolásig megtelt ócskavassal, elhasz­nálódott gépalkatrészekkel. Mellettük ott az új Famur tí­pusú íejtő-rakodó gép.. Beve­tésre vár. Már előkészítették számára az új frontfejtést. Rövidesen beszerelik a gé­pet és akkor Csikortás Gá­bor frontbrigádjának me­gint könnyebb lesz a munka. Mrázik Zoltánnal és Spe- gár József főaknászokkal in­dulunk bányajárásra. Üti cé­lunk a gépesített frontfejtés és az F 6-os alővájógépes munkahely. Hosszú az út odáig, és a lámpák gyéren világítanak. A fővágatban dübörögve közeledik egy Die­sel-mozdony. Hosszú, szén­nel megrakott csillesort von­tat. Félrehúzódunk, amíg el­halad, azután folytatjuk az utat. — Sok gépet kapott az idén Szorospatak — töröm meg a csendet. — Valóban megkezdődött valami új dolog. Nagy szük­ség is volt már a gépekre, mert nagyon elhasználódott a gépparkunk. Rengeteg volt az üzemzavar emiatt — mondja Mrázik Zoltán, majd így foly­tatja : — Sok kell ám még, hogy a szállítás, a tyszolgálás se akadozzon. Az is gondot okoz néha. Sok csillét leköt a med­dőszállítás is, ezért eseten­ként csillehiány van — mond­ja. Az egyes körleti frontfej­tésen Koczka Sándor szocia­lista frontbrigádja dolgozik. Szőllős Vilmos harmadveze­tő szakja van műszakon. A főaknász elégedetten állapít­ja meg, hogy rend van a és a brigád között. munkahelyen. Ahol a gép el­halad, folyamatos a feltaka- ritás, biztosítás. Hidraulikus acéltámok tartják a főtét. Könnyebben kezelhetők, mint a korábban alkalmazott acél- tárnok, és nagyobb a teher­bírásuk is. Vastag a széntelep. A ma­rótárcsa ahogy forog, úgy te­lik a páncélkoporsó, ami to­vábbítja a szenet. — A gép csak az alsó sze­letet fejti, de a felső részen lazítórobbantásokat alkalma­zunk, úgy leszakad a szén. — Néha a főte is szaka­dozik — szól közbe a szak­vezető. Az a baj, hogy a fe­dőkőzet ilyen csigás, átszőtt és, ha szakad, elszennyezi a szenet — mondja. Mögöttünk az omlásban ha­talmas kőzetdarabok vannak és üredékek is. Óvatosnak kell lenni omlasztásnál is. — Hogy vált be a gép? — Jó volt nálunk a KR— 1-es maróhenger is. Nehéz gép, de nagy teljesítményű. Ha azt a gépüzem fel tudja még újítani, biztos jó lesz valahol. Ez a Famur is jó lesz. előnye, hogy kisebb. Biztos, hogy mindig jobban megismerjük, megszokjuk, és akkor a teljesítmény is nö­vekszik — mondja a szak­vezető. — Csend lesz egy pillanat­ra. — Miért áll a gép? —ér­deklődik a föaknász. — Nincs üres, azt jelezték. — Mehetne, most meg a csillére kell várni — zsör­tölődnek a bányászok. A fő­aknász a frontnaplót keresi, közben megbeszélik a tenni­valókat. Itt az utasításnak a naplóban is mindig nyoma marad. — Űj munkahelyre indu­lunk. Távol a frontfejtéstől, a másik körletben egy eresz­két hajt Paulák József elp- vájóbrigádja. ók, az F 6-os- magyar gyártmányú előv^­jógéppel dolgoznak.. A jövőt készítik elő. A széntelep vastagsága itt is 180 centiméteres. Ezt a ré­teget szaporán fejti a gép es harácsoló karjaival, rakja, ömleszti a szalagberendezés-, re. — Ha szénben mehetnénk ezzel a géppel, még 7—8 mé­ter előrehaladásunk is lenné naponta, de így nehéz —mu­tat a szénfalra Győri Lajos, a szakvezető. A szén felett kemény kő- - zet van, csaknem szikrázik, ahogy a gép benne mar. Eb­ből is fejteni kell. hogy a TH- • biztosítást beépíthessék. Sza­kadozik a kőzet, de azért rob­bantani is kell. — Ez a víz is itt gyűlik össze a vágat alján. A szén-/ nel együtt állandóan a vizet is kotorja a gép, és ez nehe­zíti a munkát. Azért mégis-’ csak könnyebb ám. és terme­lékenyebb is a munka az F 6-c^ssal — mondja Győri La-, jós. A látogatás vége itt is egv közös rövid megbeszéléssel’ ér véget a brigád és Spegár József főaknász között. Ez-, után újra belemar a gép a- szánfalba. Tovább halad 'i munka. Sürgős az előkészítés,' a vágathajtás Szorospatakon. Bodó János ..Famur” a frontfejtésen Jó gép a magyar F 6-os Fotó: Kulcsár József l

Next

/
Thumbnails
Contents