Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-17 / 294. szám

C a sí! a fi ágpo üti h a I jegy set Zárszámadás és előretekintés Nem kell hozzá ióstehet- vonalról. Ezt a termelőszö- lehetőséget ség, nyugodtan ide írhatjuk: vetkezetek tervezik, a kiugró Hiszen a termelőszövetkezeteink csillantanak fel. számok alaposabb az elfutások megakadályozását vizsgálata megmutathatja pél­dául. hogy nagyobb figyelem mellett olyan, korábban „te­hernek” érzett. ágazatok. mint a cukorrépa-termesztés, vagy kertészkedés' ha kiugróan nagy hasznot nem is hoznak, de hozzájárulnak a gazdálko­dás biztonságához, a tagok foglalkoztatásához, a beruhá­idén is kedvező évet zárnak, külön adótételek szolgálják. A közgyűlésen kevés helyen A mostani helyzetben. — gon- éri majd váratlan csalódás a dolva a jövő évi tervekre is terv számait ismerő tagokat. — semmiképpen nem indo- ,Az idei zárszámadás mégis költ. hogy a termelőszövet­kétszeresen „különleges” kő- kezet a szokásosat meghaladó rülméhyek között készül. Az jövedelemszint-emelést való­idéi ősz ugyanis olvan ke- sítson meg. vagy tervezzen, gvetlen megpróbáltatást jelen- be. Ezt bizonyára meg lehet tett. amire a magyar mező- értetni a tagokkal is. Vi- zások hatékonyabb kihaszná- gazda,sásban évtizedek óta saorat a jövedelemfelosztás- lósához. nem volt példa. Az őszi tér- ról töprengve, helyes gondol- « méseredménveket jelző szá- ni arra. hogy igen Sok tér- Tartalékolás mok azonban már tényszá- melőszövetkezetünkben' a mok. Nem mondhatjuk munkakörülmények, a szociá ugyanezt a másik különleges lis és kulturális juttatások körülményről. Ennek gyöke- még a joggal megkívánt — re ugyanis nem a határban, a tagok által megkívánt — nem a téeszek gazdálkodásé- szintet sem éri el. ban található. Mégis be kell Ahol tehát az idei eszten­látnunk, hogy a világgazda- dő eredményeiből erre lehe- , , , . Ságban zajló, egyáltalán nem tőség nyílik, igen helves, ha u®!^1S^VOna rfi -_ak?:r l56™ kedvező folyamatok tőlünk megemelik a szociális-kultu­távol vannak ugyan, de ha- rális alapot, ha goniloskod­tásuktói teljes mértékben nem nak öltözőszekrényről és zu­tudjuk függetlenítem magun- hányról, üzemi konyháról, ne- J 1 kát. Az ismert jelenségek tán klubhelyiségről, de az mellett meglepetésekkel is sem _ túlzás, ha megfelelő számolni kell minden, gazdái- nagyságú összegek felhasz­kodó szervezetben Hálásával biztosítják a tag- kazatot vállal, hanem kalan­Az őszi munkák végső ered- ság szervezett üdültetését. E amií^^fillé^rkfcMtazoU”' ményéről tudósító tényszá- célokra fordított forintok is am<fy u islerre „kidekazotl mok alaposan belenyúlnak a az életszínvonal emelését szol- ha ■;nund“ l«J»sunk néhol abban gálják. vonzóbbá teszik a kl-'°^ eseten teljesíthető el­a meglepetések ellen Beszéltünk ebben az írás­ban bizonytalansági tényezők­ről is. Azokban a gazdaságok­ban. ahol tavaly túlfeszített tervet készítettek akár iöve- lra. akár házasokra. — már most ta­pasztalják, hogy az előre nem kalkulálható tényezők bizony ?t teremtettek. Jó az ilyesmire élőre felkészülni. A mai világgazdasági helyzet­ben már nem egyszerűen koc­zárszámadásba. szerkezeti változásokat is okoznak. Volt például olyan, alföldi termelőszövetkezet, amely az őszi betakarításra nyolcvanezer forint munkadí­jat irányozott elő. azután pe­dig 800 ezret (!) fizetett ki. Ami javadalmazást a tagok­nak, vagy a ,beseaítőknek ígértek, azt természetesen ki kellett fizetni és ki »is fizet­ték, illetve' fizetik. Ez sok­felé alaposan megnövelte a jövedelmi színvonalat. A kor­mány méltányolta a kénysze­szakemberek előtt, tehát a gazdálkodás biztonságát szol­gálják. Elemzések, következtetések szövetkezetét a fiatalok, vagy képzelések elfogadására tesz a képzett szakmunkások és javaslatot a bizottságoknak. majd a közgyűlésnek. Sajnos a vártnál több olyan gazdaság lesz. amelynek el­képzeléseit a kedvezőtlen ősz megingatta, ahol a zárszám­adás a szokásosnál nagyobb gondok között készül. Az ilyen gazdaságok vezetőit és A . zárszámadás; adatok különösen főkönyvelőit szeret- tömkelege. Egy-egy nagyobb nénk óva inteni a ..mérleg­gazdaságban — de a kiseb- kozmetikázás” egyébként is- bekben is — az elemzések se- mert módszereinek alkalmazá- regét végzik el és építik be sától. Számos leváltás sőt el­rű körülményeket és gondos- 82 marasztaló bírói ítélet mutat­„-„Ai „ i,a„„ elnöki beszamoioba, majd a ja. hogy ezek az eszközök ís­következő évi tervbe. A már mertek ugyan, de alkalmazá- idézett „második különleges suk nemcsak a kisebb és na- körülmény” teszi kötelezővé, gyobb közösség' számára ká- hogy ezeket az elemzéseket ros. hanem a mérlegbeszánío- sehol ne kezeljék mechaniku- ló aláíróira személy szerint san, hanem vonjanak le azo.K- ból minden következtetést, amit csak lehetséges.' és a gazdálkodós javítása végett érdemes. Hiszen az ismert okok miatt manapság ki­az kodott arról, hogy a kény­szerű! körülmények . miatt megnövekedett kiadás ne okozzon a termelőszövetkeze­tekben még külön adóterhe­ket is. Jó célra fordított forintok Akik az ősszel, néha már- már embertelen körülmények emelt jelentősége ’ van között helytálltak, azok a bé- energiatakarékosságnak, rüket megérdemlik, nem saj- hozamok fokozásának, a is. A törvényes előírások cél­ja a kozmetikázás megakadá­lyozása. Azt javasolnánk azonban, hogy ne csupán az írott, de az íratlan — erköl­csi. tisztességbeli — normá­kat is tartsák be. A leltár­it készítés, az értékelés, a szárn- ha- laösszesítés és a mérlegké- nálhatja tőlük senki. Mégis, tékonyság növelésének, a költ- szítés során, ha már erről van szó. beszél- ségek csökkentésének. A most Bünk kell a jövedelmi szín- készülő elemzések sok ilyen Földeák! Béla Tanműhely Pásztón Pásztón, az 1-es számú Ál­talános Iskolában december utolsó hetében kerül sor egy tanműhely műszaki átadásá­ra. A nagyközségi tanács több mint 100 ezer forinttal járul hozzá a tanműhely megépíté­séhez, ahol a nagyközség két általános iskolájának, az 1-es számú iskolának és a Dózsa György iskolának tanulói tartják majd a politechnikai órákat. Az új tanműhely lé­nyegesen kedvezőbb körül­ményeket teremt az oktatás­hoz. Várhatóan a második fél­év gyakorlati óráit már az új tanműhelyben tartják. A Mátravidéki Hőerőmű salgótarjáni telephelyén nagyará­nyú rekonstrukciós munkák folytak. A hőerőmű — mely Salgótarján fűtését és melegvízellátását biztosítja — a széntüzelésről teljes egészében az olajtüzelésre tért át. A rekonstrukciós munkák a Magyar Villamos Művek Tröszt beruházásával készültek. Képünkön: Kotroczó Géza az új, korszerű kazán műszereit ellenőrzi. —bábéi— Harminc Pásztó éue szabad A NÉMET csapatok utolsó maradványait zók száma eléri a 32O0-at. A termelési érték 1944. december 17-én kiűzték a Vörös Hadse- 480 millió forint. Pásztón sokáig gondot je­reg katonái Pásztóiról. Felszabadult a község. Elcsigázott .emberek jöittek élő a bunkerek­ből, bizakodással néztek a jövőibe. E nap új fejezetet nyitott a község életé­ben. Az emberek nagy akaraittal láttak mun­kához. Már 1944. december 24-én megalakult az MKP csoportja. létszámában kicsi volt, de magára vállalta az újjáépítés megszerve­lentett a nők foglalkoztatottságának megol­dása. Az 1970-es községi pártértekezlet hatá­rozatában áll: „Alapvető feladat, hogy meg­oldjuk a nők teljes foglalkoztatását”. E hatá­rozat azóta megvalósult! Könnyűiipairi üze­meinkben 1600 nő dolgozik. "A Béke Termelőszövetkezet is jelentősen fejlődött. Erőteljes szakosodás kezdődött, zését. Vezetésével 1945. tavaszán beteljesült korszerű szőlő- és gyümölcskultúrával. A ha- a parasztság álmfe, megkezdődött a földosz- gyományos szarvasmarha-tenyésztés mellett tás. Nem volt könnyű a munka a földeken, búzát és kukoricát termesztenek. Az idei bú- Sem igás állattal, sem géppel nem rendellkez- zatenmés rekordot hozott, hektáronként 44,1 tek az új gazdák. Nehéz évek után 1949. tava- mázsa termett A szövetkezet 1975. január 1- szán 23 . taggal, 180 hold földön megalakult a termelőszövetkezet. Ebben az évben létrejött a gépállomás, amelynek 40 dolgozója és 10 traktora volt. Jelentős állomás volt Pásztó életében 1950, amikor a községet Nógrád megyéhez csatol­ták, és járási székhely lett. Növekedett a hi­vatalok. intézmények száma. Fellendült a kereskedelem, pezsgőbbé vált az élet. Jelen­tős változás történt 1961-ben. A község pa­rasztságának 96 százaléka — mintegy 1200 család — a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett. Megkezdődött az iparosítási' folyamat. Megalakult a Salgótarjáni Üveggyár mecha­nikai üzemé 80 dolgozóval. Ezt követte a Fő­városi Kézműipari Vállalat telepének létre­hozása. Mindez jól kapcsolódott a kormány vidéki ipartelepítési politikájához. Kialakult a 450 dolgozót foglalkoztató MEZŐGÉP gyáregység. Önállósult a Szerszám- és Készü­lékgyár. Fejlett, jól képzett szakmunkás­gárdával rendelkezik. Termékei a szocialista országok mellett a tengerentúlra is eljutnak. Az üzem tovább bővül. Jövőre átadásra kerül az új öntödei csarnok. A közelmúltban bő­vült a Fővárosi Kézműipari Vállalat üzeme, felépült a Közlekedési Nyomda, a Váci Kö­töttárugyár helyi üzeme. Üj üzemként kezdte meg működését a Könnyűbeton és Szigete- lőanyagipari Vállalat perlitfeldolgozó gyára. Tíz évvel ezelőtt 3000 dolgozó járt ki a községből. Jelenleg Pásztón, az ipari dolgo­től létszámban, és területben tovább növek­szik. Pásztó, Tar, Mátraszőlüős és Hasznos kö­zös gazdasága egyekül. Szövetkezeti paraszt­ságunk életszínvonala, anyagi körülményei folyamatosan javulnak. A gyors, ütemű fejlődés nyomán szélesed­tek a nagyközség határai. Magába foglalja Hasznost és Mátrakeresztest is. Ezzel párhu­zamosan úja'bb ellentmondások alakultak ki. Szükségessé vált a közművesítés, a lakásgon­dok megoldása, óvodáink, iskoláink bővítése, az úthálózat korszerűsítése. Azóta megkezdtük e gondok megoldását. Biztosított a lakosság vízellátása. Tovább épül a szennyvízcsatorna hálózat, megkezd­tük a községközpont kialakítását, ahol kor­szerű, többszintes lakóházak épülnek. Kiala­kult az új lakótelep. Ebben az ötéves tervben 500 lakás felépí­tése szerepel a programiban. Társadalmi ösz- szefogással hamarosan megkezdjük az \ új, száz férőhelyes óvoda, építését. Nagyközsé­günk tovább halad a városiasodás útján. ELISMERÉS és köszönet mindazoknak, akik három évtized alatt segítették eredmé­nyeink elérését, s tovább munkálkodnak nagyközségünk fejlesztésén. Zeke László, a nagyközségi pártbizottság titkára Egy autó: 115 másodperc A Varsói Autógyár szerelő- műhelyének futószalagját 115 másodpercenként hagyja el egy-egy gépkocsi — ez napon­ta több mint 400 autót jelent. Lengyelországban a háború utáni első években kezdődött meg a gépkocsigyártás, a Varsó melletai ' Zeranban. Eleinte évi tízezer taxi és más speciális autó kibocsátá­sát tervezték. A termelés a Szovjetunió segítségével in­dult meg: a szovjet „Pobeda” alapján fejlesztették ki a „Warlzawa” típust. A zerani kombinátot szovje* műszak' berendezésekké! szerelték fel. s mostani mérnökei, techni­kusai, munkásai közül sokan a Szovjetunióban sajátították el mesterségüket. A gyár ed­dig már több mint negyed- millió Warszawát bocsátott ki. Ismertek az itt gyártott „Nysa” és „Zsuk” típusú mikrobuszok és furgonok is. Két évvel ezelőtt kezdődőit meg . a ,jFiat—125’7 típulsú gépkocsik gyártása, s ez év­ben a tervek szerint már csaknem 120 000 „Polski Fiat” hagyja el a szerelőműhelye­ket. A zerani kombinát táv­lati tervei évi 160—180 ezer különféle típusú géokocsi gyártását irányozzák elő. s szerepelnek köztük a „Fiat— 132” és a „Fiat—128” típusok is. . A Varsói Autógyár jövőre jubilál: átadja a néogazda­ságnak az egymilliomodik gépkocsit. Gazdaságos szarvasmarha-teDyésztés A zalai szarvasmarha- azonban nem jár a tejterme- tenyésztésben ' és -tartásban lés csökkenésével, mert 31 1975. , januárjától folyamata- gazdaság viszont tejtermeles- san nagyarányú korszerűsítést re szakosodik. Ezekben a gaz- hajtanak végre. Célja a te- aaságokban a megyei átlag nyésztés és tartás gazdaságos- lelett — 2700 liter körül — sá tétele, a hús- és tejterme- van maris a tejnozam. lés növelése. A megyei 61 marhatartás­sal foglalkozó közös gazdasá­gában 3 irányú programot ve­zetnek be. 10 termelőszövet­kezetben — 1975 január ,1-vei , , »_ ,- fokozatosan megszüntetik hoz. a mezogazdasá­Az eddiginél gazdaságosabb állattartási rendszer lehetőve teszi, hogy mintegy 70 000 hektár rét- és legelőterületei jobban hasznosítsák, s kisebb ráfordítással nagyobb haszon­gi üzemek. A termelőszövetkezetek és a megyei állattenyésztési te­vékenységet irányító intéz­mények számoltak azzal is. hogy fokozatosan csökken a háztgji tehénállomány. En­nek az ellensúlyozására 1980- ig megkétszerezik a megyé- . . , ,. , , ben a tehénállományt, s így nustermelesre rendezkednek az a terv szerint eléri ma]d oe. Az alacsonyabb állomány az 53 ezret. a tejtermelést, csak borjúne­veléssel és hústermeléssel foglalkoznak. Mintegy '5000 alacsony hozamú tehenet von­nak ki a tejtermelésből. To­vábbi 20 üzemben, ahol a tejtermelés meghaladja a 2000 literes átlaaot, a tej- és A tcPTek valóra válnak A Nógrádi Szénbányáknál vágatot hajtottak ki a bá- az idén igen részletes szerve- nyáknál, mint amennyit ere- zés-fejlesztési intézkedési tér-1 detileg terveztek, vet készítettek. Az üzemekkel közösen, 76 megoldásra váró . ügy tudom az anyagmozga­tó mát határoztak meg, ame- tas kopszerusitesevél isfoglaj­lyekre határidőt is "szabtak. “ “, 7lden' Em>1 mit Mi valósult meg az elképzelő- hdlmatnank • sekből? Ezt a kérdést tettük. Jge.n széles körű munka fel Józsa Pálnak, a vállalat volt az anyagmozgatási intéz- szervezési osztályvezetőjének, kedési terv előkészítése. Vég­akitől a következőket tudtuk ső soron a fejlesztés irányéi- meg. veit határoztuk meg a felmé­rések alapján. Azt, hogy hol, , s,0* tema közül a ha- mire lenne szükség, és milyen taridok általában megvalósul- eredmények várhatók egy-egy tak. Több olyan is van, ami intézkedéstől. A bányáknál meg további fejlesztésre szó- például a függősínpályás szál­rul. Igen jelentősnek tartom Jjtás megvalósítása, a szén az építési és faipari tevékeny- gépi felrakásának a növelése segunk felülvizsgálatát. Ezt a js idetartozik. A terv most munkát az osztály az üzem- Van elbíráláson, és mivel gép- mel közösen végérte el, és a igényes, az anyagi lehetősé- szerzett tapasztalatokat egy gektől függően valósulhat sor intézkedés követte. A csak meg. Az egész vállalat technológiai sor kialakítása, területére vonatkozóan készül korszerusitese az anyagmozga- ez a terv. A széntermelés test csökkentette. Mindez mellett a faipari és építésze­nagymértékben elősegítette a faipari tevékenységnél a ha­tékonyság javítását. Az építőrészlegnél viszont bevezetésre kerül az építésve- zetőségénkéntí és munkaszá­monkénti elszámolás. Ez az ön­állóságot és a felelősséget is növeli, ugyanakkor az ellen­őrzés is sokkal könyebbé vá­lik. Egyébként az építési részlegnél ugyancsak jelentős az idén az előrehaladás — mondta az osztályvezető. A széntermeléssel kapcsö- készítettek felmérést. Milyen latban milyen szervetési mun- célból, milyen eredménnyel? kákát vegeztek az idén? — A szocialista brigádok Többirányú volt a munkánk, művelődési feltételeinek javí- Az aknaüzemeknél az úgyne- tása érdekében felmérés tör- vezett bányamezők költségei- tant. Ez 3591 dolgozóra tér­nék a vizsgálata folyamatossá jedt ki, és nagyon sok hasz- vált; A végső következtetése- nos tapasztalatot adott, ame- ket. csak az év lezárása után lyeket a jövőben, a szükséges tudjuk levonni. A tapasztala- intézkedések tervezésénél fi­tt részleget, a gépüzemet is érinti. Ezenkívül a tehergép­kocsipark jobb kihasználását, a fuvarozás hatékonyságának növelését, sőt a gépjárműszer- viz-idők csökkentését, a‘főda­rab cserés javítási rendszer kialakítását is magában fog­lalja. Mindez olyan dolog, amit csak hosszabb távon va­lósíthatunk meg, de haszna kétségtelen — mondja Józsa Pál. A szocialista brigádokról is tokát azonban már a jövő évi tervek előkészítésekor hasz­nosítani tudtuk. A széntermelés gépesítésé­nek fokozása is egész sor fel­adatot rótt az osztályra. A beruházási és szénbányászati gyéiembe kell venni, és való­ban hasznosítani. Az idén több alternatives tervet dolgoztunk ki a válla­lat szervezeti felépítésének korszerűsítésére, ami január­ban kerül a szakszervezeti ta­asztállyal közösen végeztük el nacs eíé. Figyelembe kellett például a gépiek kiválasztását, elosztását, hogy a fejlesztési sei lehetőleg a legnagyobb hatékonyságot biztosíthassuk. A vállalat igen fontos felada­ta a feltárás, előkészítés foko­zása. A gyorsvágathajtás ter­vezése, segítése számunkrá is venni az újonnan megalakult tröszt szervezeti felépítését. Célunk a széntremélési terü­let erősítése, a feladatkörök pontosabb elhatárolása, ezzel a felelősség erősítése. Ez az úi tervezet egyébként a folya­matban levő műszaki fejlesz­folyamatos teendő. Már két ^s. szomélyi feltételeinek ja- F 6-os elővájó gép dolgozik. A vitását is szolgálja — fejezte megtett intézkedések hatására ke tájékoztatóját Józsa Pál pedig az elmúlt 11 hónap osztályvezető, előtt 2 ezer folyóméterrel több ' b. J. NÓGRÁD - 1974. december 17., kedd t

Next

/
Thumbnails
Contents