Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)
1974-12-15 / 293. szám
Fesztivál a népek barátsága jegyében A X. Madách Imre irodalmi színpadi napok rendezvénysorozatának (december 5—8) befejeződése után nemcsak lehetséges, hanem illik is egy kis visszapillantással kezdenünk. Milyen fontosabb eredmények jellemzik az elmúlt tíz esztendőt? Mit jelentett Balassagyarmat kulturális életében ez az évenként visszatérő amatőr színjátszó fesztivál? A SZAMOK TÜKRÉBEN A jubileum alkalmából a házigazda szerepét betöltő balassagyarmatiak rövid számvetést készítettek. Eszerint 108 hazai irodalmi színpad mutatkozott be a fesztiválokon, összesen 112 produkcióval. A külföldi együttesek száma 10, közöttük kilenc csehszlovákiai és egy jugoszláv csoport. A hazai irodalmi színpadok közül 51 volt Nógrád megyei, míg a többi Budapestről, illetve más ■megyékből érkezett. A megyei együttesek száma jelem tős. Ez is mutatja a fesztivál nagyfokú helyi inspiráló és érlelő hatását, amely amatőr színjátszásunk életében és fejlődésében az elmúlt években tapasztalható volt, s jelenleg is érezhető. Az országos hírnevüket itt megalapozó nagy együttesek — például a tatabányai Bányász, a pécsi Amatőr, vagy a balassagyarmati Madách Imre irodalmi színpad — mellett szép számban jelentkeztek kezdő, fiatal együttesek is, többek között Vanyarcról, Szécsény- ből; legfrissebben pedig Balassagyarmatról, az idei nagy- díjas Ex Libris együttes létrejöttével. 'A MOZGALOM CÉLJAIRÓL. fisz amatőr művészeti mozgalom mindenkor többet jelentett a művészetek egyszerű közvetítésénél, a dalkultúra, vagy a7- irodalom kincseinek népszerűsítésénél. Az amatőr mozgalom a politizálás közvetett formáit teremtette bieg.. s együk valóságos lehetőségét nyújtotta. E politikai lehetőségek kiaknázása ma is nagyon fontos, sőt az amatőr mozgalom korábbi időszakához viszonyított ,.le- csende6ülése” folytán, a társadalmi építés jelenlegi szakaszában talán az eddiginél még fontosabb. A Központi Bizottság köz- művelődés-ipolititkai határozata világosain fogalmazta meg az amatőr mozgalom állami és társadalmi segítésének és fejlesztésének szükségességét. S tette ezt a mozgalom céljainak elvi, elméleti tisztázása révén. A határozat a következőképpen szól erről: az amatőr mozgalom „célja nem hivatásos művészek nevelése, hanem a szocialista közösségi magatartás formálása, az aktivitás fokozása, a művészeti tevékenység megkedveltetése, jobb megértetése. Hozzásegít ahhoz is; hogy tovább erősödjön a kultúra és a közönség, a kultúra és a nép kapcsolata.” E célok megvalósulásának biztató jeleit — ha itt-ott még csupán csírájában is — láttuk megvalósulni az eddigi és mostani fesztiválokon. A hivatalos versenyprogram •melletti bemutatóik, a színpadok üzemi szereplései mind szélesebb rétegekhez, m u nkásnézőkh öz juttatták el i az irodalom, a művészet pro- duktumatit. KISZÉLESÍTETT LÁTÓHATÁR Az idei fesztivál, pozitív szokásaira és hagyományaira építve, egy koncepcionális változással szolgált. Résziben a rendezvény frissítése, színesebbé és rangosabbá tétele céljából, részben a népi Lengyelország 30 éves jubileumára való emlékezés jegyében a rendezőszervek — Népművelési Intézet, Nógrád megyei Tanács, a Balassagyarmati városi Tanács és ezúttal a budapesti Lengyel Kultúra — szakítottak a konábbi gyakorlattal, és a fesztivált a lengyel kultúra és irodalom megismertetésének és népszerűsítésének szolgálatába állították. Az eseménysor rozat.lezajlása után teljes- bizonyossággal állapíthatjuk meg, hogy a fesztivál programjának ilyetén való tartalmi megkötése, érdeklődésünk határainak kiszélesítése sikerrel járt s mindenképpen hozzájárult a két, történelmében és lelkületében is rokon, szocializmust építő' nép barátságának további eimélyüléséhez. Csak üdvözölhetjük azt a törekvést, hogy az elkövetkezendő években a balassagyarmati országos irodalmi színpadi napok rendezvényei egv- egy baráti szocialista ország irodalmának fórumai lesznek. Ez a tény nagy segítséget ad általános- és művelődéspolitikai célkitűzéseink szisztematikus megvalósításának munkájához. Jövőre, hazánk felszabadulása 30. évfordulójának évében például a szovjet nép irodalmának, kultúrájának megismertetése és népszerűsítése szellemében rendezik meg a fesztivált. AZ ÜJ ÚTON HALADVA Az idei irodalmi színpadi napok rendezvényei a lengyel kultúra és a magyar közönség egymásra találását hozták. A rendezők és a bemutatkozó együttesek gondos felkészülését dicséri a felhasznált nemes irodalmi anyag sokrétűsége. Nemcsak a lengyel nép megrázó, alapvető élményét jelentő háború borzalmairól, ma is élő hatásairól szóltak az előadások, hanem bemutatták a társadalom és építésé- jiék aktuális problémáit is. S a művek komor tónusa mellett előtünedeztek a groteszk, a vígjáték és komédia harsányabb színei. Valóságos felüdülést jelentettek ezek az előadások, a nagydíjas Róze- wicz mű, A félbeszakított játék és a harmadik díjas Pékem irodalmi színpad Metszéspont című produkciójának bemutatása, A fesztivál úgynevezett csatolt rendezvényei a lengyel kultúra és művészet más területeivel ismertették meg a résztvevőket. A grafikusok kiállítása a mai lengyel grafika modern törekvéseiről, magas színvonaláról vallott. A 30 éve szabad Lengyelország című fotókiállítás a szocialista társadalom építésének eredményeiről tájékoztatta az érdeklődőket. Az utóbbi évtized legtöbb sikert, sőt világsikert elért művészete Lengyelországban a film. Ebbe a világba engedtek bepillantást a lengyel filmnapok előadásai. A rendezvényeket összességében nézve, úgy érzem, hogy a jubileumi irodalmi színpadi napok hagyományokat folytató. 6 egyben új utat talált eseménye — ahogyan mondani szokták — elérte, célját. Jól szolgálta a népek barátságát, a szocialista ha- zafi6ág és internacionalizmus eszméjének elmélyülését. Meggyőződésem. hogy a választott úton haladva a fesztivál további szép sikerek elébe néz. —ok— 5= Nemzetközi színházi tanácskozás Nagyszabású nemzetközi színházi kollokviumát rendez Budapesten a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) a drámaíró és a színpadi alkotás kapcsolatéról. A kollokvium december 15- én a Nemzeti Színházban ünnepélyes megnyitóval kezdődik, amelyen Marton Endre, a Nemzeti Színház igazgatója, az ITI magyar központjának elnöke üdvözli a töibb mint 20 országból hozzánk látogatott vendégeket. A Szovjetunióból neves színházi szakemberek társaságában érkezik hozzánk Jevgenydj Szimonov, és Mark Zaharov rendező; Borisz Va- sziiljev, a Csendesek a hajnalok nálunk is jól ismert szerzője. Ezen kívül Csehszlovákiából, Bulgáriából, Kubából, Romániából, Franciaországból érkeznek hozzánk színházi írók, rendezők, dramaturgok, de népes delegációval képviselteti magát a tahácskozáson a norvég, a svéd, a dán és a holland írószövetség is. A magyar küldöttek között foglal helyet az írók közül, többek között Boldizsár Iván, Garay Gábor, Gyurkó László, Illés Endre, Örkény István, Karinthy Ferenc és mások. A színházi világot pedig Kazimir Károly, Gábor Miklós, Básti Lajos, Váradd Hédi, Vámos László, Várkonyi Zoltán és mások képviselik. December 16-án, hétfőn a Fészek Klub nagytermében Hubay Miklós referátuméval kezdődik meg a tanácskozás. Mai tévéajánlatunk A forradalom előtti Havannában élt egy békés porszívókereskedő. Egy szép napon felkeDeste valaki és beszervezte az angol titkosszolgálatba. „Havannai emberünknek” úgy látszik nagyon kellett a pénz, ezért elvállalta a megbízatást Az első bonyodalom azzal kezdődik, hogy honnan és hogyan szerezze a híreket és értesüléseket. Mi . történik akkor, ha egy porszívókereskedő kémnek csap fel? Ügy vélem, a kérdés előre is sejteti azt a sok bonyodalmat és váratlan fordulatot amellyel az amerikai film bizonyára sok embert a képernyő elé ültet. A filmet írta: Graham Greene. Fényképezte: Oswald Morris. Rendező: Carol Reed. A magyar szöveget Ungvári Tamás fordítása alapján Prekop Gabriella írta. Szinkron-rendező: Zákány i Balázs. Karttos Ferenc Hajdúk című filmje 1604-taen, a Bocskai szabadságharc kitörésének előestéién Játszódik. Egy mindenre elszánt hajdúcsapat vállalja, hogy Bocskai István egyik marhagulyáját áthajtja a. három részre szakadt országon, eljuttatja a Velencei Köztársaságba és fegyvert vásárol az értékes állatokért. A film az izgalmas csempészvállalkozást kíséri végig. amely meghiúsul ugyan, de a hajdúk helytállásának példája fontos fegyver lesz az elkövetkezendő felkelésben, A rendező nemzetközi szereplőgárdával dolgozott. Főszerepet alakit az angol Doine Byrd, a bolgár Todor Todorov, a szlovák Frantisek Velecky. a jugoszláv délyi Bencze Ferenc, a magyar Avar István. Oszter Sándor. A film zenéjét Szörényi Levente szerezte. A helytörténeti gyűjtemények A mikor országszerte hoz» zákezdtek a helytörténeti gyűjtemények létrehozásához. nem voltak még vele távolabbi tervek. Mindössze az volt a cél. hogy egy- egy község értékes múltbeli leletanyagát megőrizzék. így kerültek a helytörténeti gyűjteményekbe a falvakban régebben folytatott ásatások emlékei. Több helyütt ezek ma már valóságos kis múzeumok, mint például a Nógrád rr.egvei Pencen. a Fejér megvei Kápolnásnyéken és Ercsiben, a Veszprém megyei Kővágóőrsön, Révfülöpön stb. Szobrok, énületdí- szek. népművészei tárgyak; a múlt írásos dokumentumai, birtoklevelek. adományozási okmányok. nemzetségtáblázatok, nagy értékek, ritka tárgyak vannak közöttük. A falusiak — rendszerint egy-egy. a múlt emlékei iránt fogékony — közéleti ember, pedagógus, orvos — vezetésével nagy igyekezettel gyűjtötték össze ezeket a tárgyakat és dokumentumokat. Maguk is érezték azonban, hogy az összegyűjtött ..holt anyagnak” valamiképpen életre kell kelnie, mert a bemutatás még nem minden. így értünk el a mához, az elmúlt esztendőkhöz. amikor ezek a gyűjtemények a közművelődésben ‘ fontos funkciót nyertek. A múlt emlékei, a mához szóló tanulságot és intelmeket tartalmaznak — ez mindenki által tudott közhely. De a „múlt neszeit” felfogni — mint Mikszáth mondta — okosság és érzékenység kell. kiváltképpen akkor, ha az a cél. hogy értelmes következtetéseidet vonjunk le a látottakból. Egv-egy tárgy, amelyet a helybéliek ezerszer is láthattak, úi ismeretek forrása lehet, ha szakszerűen. helyesen használjuk a közösség tudatának nemesítésére. gyarapítására. Lássunk azonban néhány példát. Több helytörténeti múzeumban összegyűjtötték a község — vagy a környék — településének középkori emlékanyagát. Vannak falvak, ahol az eddig kiásott telies leletegyüttes a helytörténeti gyűjteményiben van, szakszerűen konzerválva, rekonstruálva. Az elmúlt egy-másfél évtizedben az anyag összegyűjtésen fáradoztak. Segítettek a megyei vagy a közeli városi múzeumok régész-munkatársai. Most jött el az ideie annak, hogy szellemileg kiaknázzák a nagyjelentőségű és gazdag tanulságokat hordozó anyagot. Előadásokat tartanak a település múltjáról, fejlődéséről. általában a környék honfoglalás-kori és középkori helyzetéről, embereinek életéről, a várak szerepéről, a hadiutak vonulásáról. Az előadást a legtöbb helyen a helytörténeti múzeumban tartják. s az ott levő tárgyakkal szemléltetik. Szorgalmas diákok. pedagógusok feljegyzik ezeket az előadásokat —vagy legfontosabb mondanivalóiét —, sokszorosítják, ankétokat szellemi ereje rendeznek belőle az iskolában. klubfoglalkozásokon. A korábbi esztendőkben előfordult, hogy olyan előadásokkal — mondhatni ..előregyártott” programokkal — kerestek fel a TIT-előadók egy-egy községet. amelyek iránt minimális volt az érdeklődés. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat több megyei szevezete azóta felismerte. hogy programiának alakításában meghatározó szerepük van a helytörténeti gyűjteményeknek. így történt. hogy azokon a helyeken. ahol jelentősebb középkori. kuruc-kori. 1848-as vaev egyéb emlékanyag van: azzal kezdtek foglalkozni. A helybeliek ismerik ezt az anyagot. csak éppen arra nem volt eddig mód. hogy teljes összefüggésükben szakszerű ismereteket kapjanak róluk. ..Pontosítva” a Példát: miért vannak ékes középkori fegyverek ' egy kis Vas megvei falu helytörténeti gyűjteményében? Hogyan kerültek oda? A megyei múzeum és a levéltár munkatársai — egvéb okmányok, történelmi dokumentumok tanulságait is belefoglalva ' előadásaikba — megmagyarázták, hogy milyen helyzet volt a környéken akkor. amikor ezeket a fegyvereket használták, milyenek voltak a társadalmi, történeti. gazdasági viszonyok, milyen kimenetelük volt egyes népmozgalmaknak, és így tovább. Meg fellett ismételni az előadást, mert nemcsak a községbeliek, a szomszéd falvak lakói is nagy érdeklődéssel hallgatták. (S mint mondják. a tél folyamán még legalább három alkalommal kell sort keríteni ugyanerre a témára). , Veszprém megyében, néhány községben — kiváltképpen a Balaton északi partján a Balaton-felvidéken —. nagy számban őriznek a Tanácsköztársaság idejéből való katonai iratokat, direktóriumi okmányokat, valamint a második világháború éveiből származó tárgyi emlékeket. Helybeli tanárok — de a megyeszékhelyről kiutazó történészek, TIT-előadók — érdekes , előadásokat tartottak ezeknek a tárgyaknak. emlékeknek. iratoknak történetéről. egvkori rendeltetéséről, megelevenítvén a kort és környezetét. A falu magára ismert: nevek hangzottak el. amelyeknek viselői — a leszármazottak — ma is ott élnek. A második világháborús Emlékekről szólva sor került a balatoni csata lefolyásának az ismertetésére, amely különös érdeklődést váltott ki. hiszen számosán vannak a tanúk, az emlékezők. S milyen más ezt összefüggéseiben, hadtörténeti jelentőségében megismerni, mint tétován nézegetni az emlékeket és a tárgyakat, s bizonytalan mendemondákat hallani rójuk! Amint halad előre az idő. — úgy válik történelemmé az a leien.’ amft a ma tavako- rabeli. vagy annál még fiatalabb emberek mint résztvevők átéltek. Igen sok községben (az illetékes levéltár felülvizsgálata után) átadták a helytörténeti gyűjteménynek a tsz-szervezés, a tanácsok létrejöttének több irat csomagját. Ezekből az iratokból feltárul a felszabadulás utáni magyar történelem sok-sok emlékezetes és széleskörű ismertetésre érdemes mozzanata. Milyenek voltak a munka- és gazdasági körülmények a szövetkezet megszervezése előtt a falvakban? Hogyan történt a szervezés? Kik vettek részt benne? Mi volt az első eredmény? Milyen nehézségekbe ütköztek a szervezésben résztvevő parasztok, pártmunkások? Hogyan1 kezdtek működni a tanácsok? Mik voltak az első intézkedések? Hogyan kezdett végleges formát ölteni a köz- igazgatási apparátus? Akármelyik kérdéscsoportot érintik — a mélyén számtalan tanulság, intelem. érdekesség. Ez már a mai történelem. A témák gazdagsága itt felsorolhatatlan. Hiszen valamennyi múltbeli emlék — szakszerű előadás, ismertetés kíséretében — alkalmas arra. hogy értékes tanulságokat nyújtson a jelennek. • • Ö rvendetes. hogy mind több hetven felismerik ennek a jelentőségét, és élnek vele. As közösségi művelődés jó forrása valamennyi. mert olyan ismereteket ad. amelyek a legjobb értelemben vett patrióta-tudatot szolgálják. A saját falu. az ismert környék, táj múltja érzelmileg közel áll a hallgatósághoz, ■ T. L 4 NÓGRÁD - 1974. december 15., vasárnap Bábel a hibás Nyelvtanulás Csehszlovákiában A Biblia szerint a nyelivke- veredésit a bábeli torony gonosz építői okozták, s azóta minden nemzet más nyelven beszél. A földkerekség három- in idliárd lakosának fele az öt legelterjedtebb nyelven közli gondolatait — kínaiul, angolul, oroszul, spanyolul és hindu nyelven. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságiban az idegen nyelvek tanítása a kötelező tanrend része. Azokat a gyerekeket, akiknek jó a nyelvérzékük, szüleik már iskola- köteles koruk előtt beadhatják speciális óvodába, ahol elsajátíthatják valamelyik világnyelv alapjait. Az alapfokú kilencéves (elemi.) iskola minden tanulója a negyedik osztálytól, azaz tízéves korától tanul oroszul és nem kötelező tárgyként választhatja az angol, a francia, a német, vagy a spanyol nyelvet. Középiskolákban a kötelező tanrend szerint az orosz nyelven kívül még egy szabadon választott világnyelvet tanulnak, a humán tagozaton pedig a latin nyelv alapjait is elsajátíthatják a tanulók. Miniden főiskolai hallgató folytatja a középiskolában választott nyely tanulását. A főiskoláikon az idegen nyelvek tanítása! elsősorban az egyes ágazatok szákszákiímcsáre összpontosul1, hogy a hallgatók tanulmányaikhoz felhasználhassák a külföldi tudósok publikációit. Csehszlovákia öt nyelvészeti tanszéke mindkét félteke, majd’ miniden nyelvén képez ki szakembereket, fordítókat, nyelvtanárokat. Csehszlovákia 24 nyelviskoláját évente mintegy 70 000 — főként felnőtt — hallgató látogatja. A legnagyobb a prágai: 22 idegen nyelvű tanfolyamának évente több mint 17 000 hallgatója van. Módszertani központjában a legtapasztaltabb tanárok készíti k elő a tanrendet a nyelviskolák számára. A prágai módszertani központ állítja össz'i a nyelviskolák tankönyveit is, melyek közül például a német és az angol nyelvkönyvet néhány éve a középiskolák is használják. A nyelvtanfolyamok mindenki számára hozzáférhető!:. Heti két óráért a hallgatók az egész tanévire 120 koronát fizetnek, heti kilenc áráért évi 470 koronát. A prágai, a bmoi és a pozsonyi nyelviskolák egyéves külön taniolyamot szerveznek a gimnáziumok végzett növendékei számára, amelyen heti tizennyolc óráiban tanulják a választható fő nyelvet. A nyelviskolákban az állandó alkalmazottakon kívül a tanároknak körülbelül egyhar- mada külső munkatárs, vagy külföldi előadó, akinek munkáját korszerű audio vizuáhs taneszközök, > magnetofonok, lemezjátszók és filmek „segítik”. A prágai nyelviskola keretében államvizsga bizottság is működik. Idegen, nyelvű államvizsgára azok is jelentkezhetnek. akik nem látogatták az iskola nyelvtanifolyamait. Az írásbeli és szóbeli vizsgákon a fő hangsúly a nyelv gyakorlati használatán van. A prágai nyelviskola államvizsgáira évente mintegy 3000-en, jelentkeznek, ezeknek körülbelül a fele sikerrel vizsgázik. Hőbbunó szerelmeslevél Messina tartomány San Piero dei Patti nevű falucskájának postájára „Vigyázat, robban!” feliratú levél érkezett. Messinából hanyatt-homlok tűzszerész érkezett. A legnagyobb elővigyazattal bontották fel a levelet, amelyből azonban „robbanóanyag” helyett csupán apróbetús forró szerelmi vallomások kerültek elő. Ezeket a 16 esztendős Antonietta Caruso írta IS ■éves vőlegényének, Ciro Gril- lónak. A tréfa egyáltalán nem nyerte meg a rendőrök tetszését, akik azonban feljelentették a szerelmes leányzót a bíróságnál.
