Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)
1974-11-14 / 266. szám
fj?' ...... ( isit íijit A tej egyre népszerűbb! Az egészséges táplálkozás egyik feltétele, hogy minél több tejet, tejterméket fogyasszunk. Szécsényben, a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat üzemében mind több tejet dolgoznak fel. Az előző évekhez viszonyítva nagyobb arányban kerül ki innen tejföl, sajt, és túró. A napi 22—23 ezer liter tejből főleg a tejüzem híres termékét, a Pálpusztai sajtot gyártják, egyre nagyobb tételben. Nemrégiben exportszállításokra is nyílt lehetőségük. Három mázsa készül naponta a mind népszerűbb sajtféleségből. Hazai fogyasztási szokásaink változásához tartozik ennek a sajtnak a megkedvelése. Naponta ellenőrzik a kikerülő tejtermékek minőségét. A laboratóriumban mintegy 80—100 vizsgálatnak vetik alá a tejfélesé geket. Képünkön: Horváth Klára és Oláh Tiborné — szocialista brigádtagok — a szabványoknak megfelelő minőségi vizsgálatot végzik korszerű műszereik segítségével. — kulcsár józsef — Miért bosszantanák egymást? Csak jönnek, jönnek a teherautók A betonúton folyik a sár. A tehergépkocsik türelmesen várakoznak a Selypi Cukorgyár térmesterségén. Platóikon cukorrépa fehérük. Azaz. hogy csak fehérlene. Rengeteg a föld rajta, amiért szintén a mostoha időjárás a „bűnös”. A szállítmány minősítésénél azután sok vitára adhat okot a föld. Panaszkodtak is a nógrádi termelőszövetkezetek vezetői, hogy a gyáriak „lemiimősítik” a répát, s emiatt anyagi hátrányba kerülnek. — Az is előfordult, hogy a gépkocsikkal kivételeznek! — Az emberekkel gyakran útszéli hangon beszélnek — hömpölygőit a panaszáradat egyik másik járási vezető szájából. Vajon mit szólnak a cukorgyáriak a sok „ostorcsapáshoz”? A megmért járművek rakományukkal az Elfa és BUM típusú gépekhez állnak. Gyorsan történik az ürítés, két-három percenként. Különösen most hogy javult az idő, s a répákon kevesebb a sár. A BUM magasba emeli a gépkocsit, a szalagra csúszik a répa és a föld. Azután előbbre áll. hogy a földet elszállítsa. Közben történik a minősítés. Szemmel, mert nagy a tapasztalatuk a gyár szakembereinek. Persze, ha kívánják, a szállítmányt elkülönítik, s kilóra megmérik: mennyi a cukorrépa és mennyi a szennyezőanyag. \ gép éppen a palotási ter- rr •; szövetkezet jármüvét emeli fel. — Hol a megbízottjuk? — A mérlegházban — válaszol a kocsikísérő. — Nem érdekli, hogy a ré- p. miként minősítik? \ kérdésre vállrándítás a ft elet. Könnyű lenne a minősítés körüli " vitákat megelőzni. Például, ha a tsz-ek képviselői nem ülnének egész nap a meleg helyiségben,, hanem időnként érdeklődnének terményük sorsa iránt. — Most találkoztam a területi szövetség emberével. Szűcs Gyulával. Öt küldték a tsz-ek érdekében — mondja Sulyok János. A szállítások második felé- bún, Nem lehetett volna' korábban ébredni? A hangnemről Benke Sándor, a gyár vezetője mondja: — Előfordult, hogy dolgozóink ingerlékenyen válaszoltak a kérdésekre. A Pest megyeiekkel történt ilyen eset, magam is tanúja voltam. A vérségiek elégedetlenek voltak a 45 százalékos minősítéssel. Kérésükre külön, laboratóriumban is megvizsgáltuk az összetételt. Hatvankét százalék jött ki. Azóta nem vitatkoznak. — S a Nógrád megyeiek? — Általában azok panaszkodnak. akik még a gyár környékén sem jártak. Nóg- rádbói egyikét tsz-vezető kivételével nem érdeklődtek az átvétel körülményei iránt. A gyárvezető irodájának ablakából látni az erőfeszítést. A betommedencék lassan telnek répával. A gépkocsikról egyenesen a gyár mosójába kerül a répa. De hogyan? A medencéből víz viszi a répát a föld alatti csatornákba A föld miatt rendszeresek a dugulások. Emberfeletti munkát igényel a tisztítása. A vízágyúk hiába erőlködnek, az idei cukorrépatermés nehezen mosható. — Az egyházasgergei és egyházasdengelegi termelő- szövetkezetek kiváló répát szállítottak. Le a kalappal előttük — jegyzi meg Benke Sándor. Naponta 200—250 tehergépkocsi szállít. Az idén, 25 ezer vagon répát dolgoz fel a gyár. A kezdeti akadályok leküzdése óta folyamatos a termelés. — Mindenki a fedélzeten van! Most jövök az úsztatótói •— mondja Dauda Gyula termelési osztályvezető. Cipőt cserél, az előbb még bokáig érő sárban intézkedett. — Igyekszünk minden lehetőt megtenni, hogy a mezőgazdasági üzemek répater- melési kedve ne csökkenjen. Sorba járjuk a termelőszövetkezeteket, a jövő évi szerződések megkötéséért — magyarázza, miközben javasolja: nézzük meg, lesz-e cukor a dolgozóknak! A gyárra 82 milliót költöttek az idei felújítás során. Új mészkemen.ce. centrifugák segítik a termelést. Zakatol a mosóberendezés, futószalag viszi a répaszeletet. Egyre kevesebb ember kell a gépekhez. A kilencvenéves gyár újjászületését éli. , Dauda Gyula készségesen magyaráz: — Ez az üzem „agya” — mutat a viliógó lámpákkal teli szereívényíalra. Az üstök környékén a hőség, édes szaggal keveredik. Az itt dolgozók már* megszokták. Lesz cukor! A hófehér, vakító kristályok zacskókba, zsákokba kerülnek, azután vagonokba. Gyors a körforgás. Az alapanyaggal megrakott gépkocsik pedig csak jönnek, jönnek. Két héttel ezelőtt úgy nézett ki. hogy az összecsapódó „hullámok” nagyon megnehezítik a termelést. Valamit javult a helyzet. A gondokról nem tehet a mezőgazdaság. Enyhítéséért viszont annál többet! Elvégre a gyár és a termelők érdeke közös — a népgazdaságnak minél több cukrot adni. Miért bosszantanák egymást? Szabó Gyula OLYKOR PANASZOS ügyek, bajok tucatjával házalunk a hivatalokban. Olyan bejelentésekkel. levelekkel, amelyekben alsóbb szervek „sérelmes” döntéseit kifogásolják a panaszosok. Egyik-másik levél már megjárta a vezető oárt- szerveket. az állami hivatalokat. a minisztériumok egész sorát, a megyei és Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot. Nem meglepő tehát, ha a vizsgálódás során sok esetben az derül ki, hogy a panasz nem megalapozott. Ilyen eset történt a nyáron Karancslaouj- tőn is. egy hatósági házlebontás alkalmával. Ha emberileg érthető is. hogy a szóban forgó döntést magára nézve kellemetlennek és sérelmesnek tartja a panasztevő. igazságtalanság. törvénysértés nem történt. Az is gyakran kiderül, hogy a panaszos kezdettől fogva tudja: nincs igaza, csak megpróbálkozik, a vizsgálatban prez némi elégtételt. A minap például hosszan bajlódtunk egv műszaki szakember panaszos ügyével. A levélíró dinamikus, időt-fá- radtságot nem kímélő ember. Eveken át egyik intézményünk vezetője volt. De bebizonyít. hogy amilyen kiváló mérnök,, annyira alkalmatlan egy nagy közösség vezetésére. Nemcsak robbanékony természete miatt. hanem azért is, mert nincs az Megújul és fokozódik a versen Az elmúlt napokban hivatalosan és ünnepélyesen is értékelték a munkaversenyt. A naplókba jegyzett vállalások, és az ellenőrzött teljesítések egybevetésekor, brigádtalálkozókon és fehér asztal mellett egyre gyakrabban , hallatszik ez a szó: minőség. Igen, kifogástalan, jó minőséget aikar a megrendelő, mi is ezt keressük az üzletben és minőségileg új szakaszához érkezett a munkaverseny. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára és az MSZMP XI. kongresszusára készülünk, ennek során megújul és fokozódik a munkaverseny. Országszerte és megyénkben is . tisztultabb, szervezettebb, eredményesebb lett a mozgalom. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek 137 szocialista brigádja közül a november 7-i ünnepségen a legjobb eredményt elérő 27 szocialista brigádot pénzjutalomban részesítették. A • huzalműben Pál György dróthúzó szocialista brigádja bevezette a több gépes munkamódszert, kiváló eredményükért az első helyezést érték el. A hengerműben a Nógrádi Sándor nevét viselő Dexion-gyártó szocialista brigád a harmadik negyedév során csaknem 450 ezer forintos többletnyereséget ért el. Az öntödében a Nyikolajev nevét viselő szocialista brigád a termelési terv túlteljesítése mellett kilenc újítást nyújtott be. Tizenöt további munkásnak Minőségi Dolgozó kitüntetést nyújtott át a gyár igazgaója. Gazdagodott, szélesedett a munkaverseny, mert ma már nemcsak az ipari üzemek eredményeiről számolhatunk be, hanem arról is: a nógrádi termelőszövetkezetben a verseny vállalások nyomán úgy látják, hogy a tsz 42,3 millió forintos árbevételét tíz százalékkal növelik., A gazdaság három szocialista címet viselő brigádja közül legutóbb a Petőfi brigád járt az élen. A Lampart ZIM salgótarjáni gyárában a dolgozók több mint fele, ezerötszáz munkás szocialista, vagy szocialista címért küzdő brigádban dolgozik. A legjobbak között emlegetik a karbantartó és szolgáltató gyárrészleg brigádjait. A termelési vállalásokkal általában nincs baj, azokat teljesítik, de a művelődési programok valóra váltására kevesebb gondot fordítanak. Mit kellene tenni, hogy e téren is gyorsabban haladjanak előre a ZIM-ben? Több brigádvezetőnek az a véleménye, hogy az emberek képességét és érdeklődési körét jobban figyelembe kell venni. De az. igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a ZIM munkásainak közel fele nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Nem azért, mintha nem tanulnának, nem iparkodnának, de a korábbi években sokan elmentek a gyárból, és helyettük olyanok jöttek, akiknek iskolai végzettsége hiányos. Egy okkal több, hogy a szocialista brigádok jó példát mutassanak és a szükséges iskola elvégzésere ösztönözzék társaikat. A nyilvános elismerésre méltó példák felsorolását folytathatnnák, de bármennyi nevet és szép eredményt említenénk, a kéo nem lenne teljes. Inkább a változás lényegere hívjuk fel a figyelmet. A munkaverseny egyre szélesebb rétegek erejét egyesíti. Ipari munkások, tsz-dolgozók, az állami gazdaságok, hivatalok és intézmények dolgozói iparkodnak jobban. Egyre fokozódik a verseny lendülete, de mindennél fontosabb, hogy növekszik a verseny politikai hatása. A versenyzők nagy többsége ismeri és tudatosan vallja, hogy a társadalmi célok még sohasem voltak olyan közéi a gazdaságiakhoz, mint most. Ma már nem lehet egyetlen mérce, hogy a termelési tervet mennyivel teljesítették túl. A vezetők és a munkások egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a minőség javításának, a korszerűség fokozásának, az eredményességnek és a hatékonyságnak. Az a jó, hogy a munkások többsége ma már nemcsak tervet akar teljesíteni, hanem alkotni akar és közben szakmát tanul, műveli önmagát. A törzsgárda tagjai, a művelt szocialista brigádtagok megértik, hogy hazánk nyílt gazdaságú ország, nemzeti jövedelmünk 40 százalékát a külkereskerdelem értékesíti, illetve az anyagok jelentős részét külföldről hozzák be. Ezért a világpiac árainak emelkedése, az alapanyagok, a műanyagok és az energiahordozók drágulása a mi gazdaságunkat is kellemetlenül érinti. Bár a szocialista integráció, a Szovjetunióval létrejött együttműködés megóv bennünket a súlyosabb következményektől, de az anyaggal és az energiával takarékoskodnunk kell, erre a versenyző brigádok nagyobb gondot fordítsanak, mint eddig! Az idén céltudatosabb, eredményesebb a verseny, mint a korábbi években. Még hatékonyabb lenne, ha a munka- és az üzem. szervezés lépést tartana a munkások versenylendületével. Mert sok helyen joggal panaszkodnak, hogy a vezetés bizonytalansága, a szervezetlenség, az előrelátás és intézkedések hiánya akadályozza a még eredményesebb munkát. Vállalati és népgazdasági érdek, hogy a verseny mozgatom élenjárói határozottan jelezzék a nehézségeket, sürgessék az ésszerű megoldást Egyre általánosabb “ ah0^'eks dolgozó ember lépést akar tartani a világgal. Természetes életszükségletté válik a munka. A jobb, az értelmesebb és eredményesebb munka nyomán léphet előbbre az egyén és a társadalom. F. U Gazdag választék téli holmikból Ezekben a hetekben — a Szövetkezetek Országos Árubeszerző és Értékesítő Közös Vállalata, a SZÜVÁRU húsz kamionja szállítja folyamatosan az árut a szövetkezeti áruházakba és ruházati szaküzletekbe. A tél küszöbén több mint 200 ezer, felnőtteknek és gyermekeknek való hosszú ujjú pulóvert, kardigánt, kötött kosztümöt, ruhát; félmillió román, jugoszláv, NDK importból származó és hazai gyártmányú harisnyanadrágot, 30 ezer meleg bundanadrágot, 20 ezer pár kötött gyermekkesztyűt; NDK, lengyel, román cégektől beszerzett 250 ezer pár férfizoknit és 00 ezer férfi meleg alsónemüt szállítanak a szövetkezeti bolthálózatnak. Széles a választék télikabátokból, bundákból. A napokban kerül a boltokba az Ausztriából importált 30 ezer darab jersey és a Bulgáriából beszerzett 33 ezer szövött, férfiing. Kamaszok részére a vállalat 15 ezer kordbársony, műszál, fésűs- gyapjú, illetve jerseypantallót készített, és Egyiptomból 35 ezer darabot importált a még mindig népszerű, divatos farmernadrágokból, ezeket természetesen, lányok is viselhetik. Bakfisok részére egyébként 20 ezer kabátot, bundát, blézert, szoknyát és pantallót szállítanak a szövetkezeti boltokba, áruházakba. A SZÖVARU idei télilábbeli- választéka nagyon kedvezően a,.?.ku,.t '* gyermekek iavára. Mée női cipőből, csizmából, százezer: férfitélcipőből és meleg téli lábbeliből 80 ezer párat hoznak forgalomba, gyermek fél- és száras cipőből, kiscsizmából, bundacipő- bői, ebben a szezonban 190 ezer párat kapnak a szövetkezeti üzletek. A vállalat vezetői még a második fél év elején ígéretet tettek a munkaruházati cikkek mennyiségének és választékának növelésére. Azóta már beérkezett az ígért 65 ezer kétrészes munkaruha és a 20 ezer munkanadrág. Hazai gyártmányú szőrmés mellényekből, téliesített vattakabátokból, pamut munkanadrágokból 16 ezret hoz forgalomba ezen a télen a SZÖVÄRU. (MTI) Amikor nines igaza a panaszosnak ilyen munkakörben, elengedhetetlen szervezőkészsége, mások munkáját is rendszerbe fogó képessége. A vezetése De is gére járt a dolognak, még ennél az eljárásnál különösebb, hogy a mérnök maga is jól tudta, miiven alatt álló intézmény ezért rosszul ment. az intézmény kapkodott, a munkának: nem volt egyenletes ritmusa, minduntalan elcsúsztak a határidőkkel. Mindenki magától értetődőnek tartotta, hogy sok munkája az ő vezetésével, a mi minden fordult jóra. amióta alkalmasabb vezető vette át az irányítást. Mégsem hagyta nyugton a személyes türelmes próbálkozás után hiúság! Csakhogy nem magá- mást bíztak meg az intéz- ban duzzogott, hanepi vizsgá- mény vezetésével, ő pedig latok sokaságát kérte, persze mérnöki hivatásának megfe- mindhiába. lelő beosztást kapott. Ezt csak panasztevőnk érezte súlyos sérelemnek. De miért volna sérelem? Éppúgy nem az. mint a vezetői, szervezői készség hiánya. Ez nem hiba. hanem alkati tulajdonság S ha ez egy próbálkozás során kiderül, a legtermészetesebb. hogy az illetőnek megfelelő. testhezálló feladatot kell i adni. Ez történt ebben az esetben is. Panaszosunk a mérnöki beosztásban ékesen bizonyítja, hogy ebben a munkakörben nagyon jól megfelel. Mégis a fórumok tucatjait foglalkoztatta vélt sérelmével. Rengeteg energiát emésztett fel. mire minden illetékes a véElég baj. hogy némelyek megpróbálják kihasználni azt az egészséges közszellemet, amely ma már írott és íratlan kötelességévé teszi az állami hivataloknak, a társadalmi intézményeknek. a központi és megyei saitónak. hogy segítségére siessenek mindazoknak, akik hozzáiuk igazságtalanság is orvosolaísaiktól egy-egy vélt sérelem kivizsgálása. A vélt sérelmek, a megalapozatlan panaszok vizsgálatakor nem egyszer sajátságos jelenséggel is találkozunk. Egv panasz elindult tekervénves útjára, de a panaszos a kivizsgálás első lépéseit sem várta be: máris széliében - hosszában elhíresztelte hoav felső fórumok sokasága teiies apparátussal nyomozza az ügyét.' s szerinte ez máris bizonyítja. hogy igaza van! Ez a híresztelés nem is maradt hatástalan. Valósággal nyomást gyakorolt vele azokra, akik korábban elutasították jogtalan követelését. Inkább hajlottak már ioatalan engedményre. mintsem nyakukba vegyék egy ilyen vizsgálat tortúráját. Végül a turpisság kiderült. De mennyi veszedés árán! VAJON HELYES-E a szokott ellenvetés: inkább tegyenek tíz indokolatlan panaszt, mintsem, hoav akár egyetlen so! átfordulnák. Ezért szegődünk nyomába a panaszoknak. Minden panasznak! Hiszen nem lehet előre tudni, melyik a megalapozott, melvik az indokolatlan. De érdemes végiggondolni, mennvi időt. fáradtságot rabol el a felel- lős fórumoktól, és munkatárlan maradjon. Ügy véljük, ez az ellenvetés nem meggyőző. Elsősorban azért, mert a vélt sérelmek kivizsgálására fordított energiával valóban rmodén iogos bejelentésnek, panasznak jobban a végére .ölhetne iárni. tfk) NÓGRÁD — 1974. november 14., csütörtök
