Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)
1974-11-13 / 265. szám
SZOVJET POLITIKAI Öttörőkkel találkozók a ka- nj ai'gu díszlépcsőkön. Odafenn a galérián, beljebb a teremben, mindenütt sok a fiatal. Ahogy meg-megállnak, A béke és szocializmus té- remtett világukért helytáll" niuk? Előre az Ural védelmé re 1919"ben; Feliratkoztál-e önkéntesnek — egy évvel később. Szülőföldünk harcba hív — ez már a második vimaköre a kiállítás nyitó képsora. A „Testvéri barátság kiolthatatlan fény” ezt a címet adta plakátjának N. M. kérdeznek, nézelődnek, mint- Homov. Puritán eszközökkel ha V. P. Vlagyimirov plakát- kék alapon hatalmas villany- lágháború, 1941. Előre Nyu- jára felelnének vissza: „Azért körtét rajzol. Belsejében — gat felé — a következő esz- születtünk, hogy álmaink va- továbbfejlesztve az álapgon- tendőben. S végül: Dicsőség lóra váljanak.” dolatot — elektromos távve- a győzőknek. A Szovjet Tudomány és zetéket. Körben a baráti szo- Kultúra palotájában megnyílt cialista országok lobogóit. . A. belső terem témacsoport- s „Szovjet politikai plaká- „Békét a világnak” — hirdeti íai: Lenin és a párt, A Szov- tok 1917—1974” című kiállí- egy másik plakát. Magyarul jetunió népeinek barátsága, tás. Téma szerint csoporto- „nem jön ki”, lefordíthatat- A szocializmus győzelme. A sítva plakátok során mutat- lan a szójáték: miru mir. Az Nagy Októberi Szocialista ja be ennek a pártos és el- orosz nyelvben béke és világ Forradalom napjaitól egészen kötelezett művészetnek a fej- ugyanaz a szó. ' a mába. mindennaniaink valődését; bennük, általuk, tűk- a lenini Komszomol témarözve a történelmi fejlődést, csoportja a fiatalok ország- . . a szovjethatalom imrpár^ építő munkájáról beszél több mint félszázados múltját. Építkezésekről. vízi erőmű- Művészet-e valóban? Fel- vekről. sztyeppét átszelő tétlenül az. A változatos stí" vasútvonalakról, szülőföl" lusirányzatok, a hagyomá- elekről. Olyan tettekről, menyes megoldások mellett az azóta már valósággá expresszív, modern irányza- váltak. Dicsőséges tettekről jfok bősége fogadja a látoga- szólnak a „szovjet hadsereg” tót. Harsány, kifejező szí- történelmi útját híven kövének, merész formák, erőteljes mozdulatok vonzzák a szemet, mozgósítanak é: lekvésre késztetnek. tő plakátok is. Hányszor -cse- kellett e félszázadban a puszta létért, saját vérükkel tea mába, mindennapjaink va lóságába ívelő sor. Krónika plakátokban elbeszélve. Honkellett elindulni ? sö, harcok utáni plakátok az építőmunka, a termelés megindításáért küzdenek, erre mozgósítanak. Aztán a népgazdaságot lépésről lépésre követhető felvillanó színes mozaikok. A kiállítás záróképeként, a szemközti falon plakát hirdeti: „A kozmosz is az ~~ emberiséget fogja szolgálni.” Sz. P. Ha az ember nyitott szemmel jár Pásztor Sándor 45 éves és F ’ *1 a műszaki leírás, de egy pro3a éves munkaviszonya van. 1 to típust kell készíteni, kipróKorán kezdte a munkát. hálni. — Tíz élő testvér volt ® | — Addig nem is jelenti be csaladunkban Apám 46 évet az újítási javaslatot? dolgozott a bányában. A gye- — Beadni általában akkor leltek közül hat bányász lett. HHK , szoktam újítást, amikor már En 12 éves koromban az : biztos, hogy jó. Toldi Mi-klósüvegggyárnál, behordóként HV1' sál, az osztályvezetőmmel- kökezdtem és 14 éves voltam, AHmPfc jdftl zösen is van egy újításunk, amikor felvettek a bányához JáL M Ehhez a szükség adta az ötcsiUatakarítónak. Így jött ősz- ^M Wf letet. A tűzoltókeszülékeket »ze a szolgálati idő — mond- /“«fc W « . nagyjavításra ugyanis mindig ja Pásztor Sándor. a Nógrá- , W “ Budapestre kellett szállítani, di Szénbányák tűzrendészen / ^ Ez költséges és késedelmes főelőadója. volt. 1 Megoldottuk a helyi Hosszú utat tett meg eddig j nagyjavítást. Erre 18 ember ® beosztásig. Forgách-lejtős- , kapott kiképzést, és tett sikeaknában dolgozott, és a hón- iá -&* : rés vizsgát. A megyei tűzoltó védség után ide került vissza. ^ parancsnokság engedélyezte a végigjárta a beosztásokat és Hs házi javításokat. Mi kértük amikor az akna megszűnt, ■&. az országos parancsnokságtól már szállítási felelős volt. HL az engedélyt az iparszerű jaA nagy felelőséggel járó vitáshoz. A megyében nehány beosztásra alkalmasabb cm- z-Jfr-fl nagyvállalat kivétt>lével — bért alig találtak volna. A Krfifrxr* * aho1 folyik ilyen íavitas — szerénység mellett a felelős- ! - lg/ még sok helyen jelentkezik segérzet a jellemzője. Nála a igény. Nálunk viszont adottak kötetlen munkaidő azt jelen- IRv a képzett emberek, akik a ti, hogy délután, sőt éjszaka készenléti szolgálat mellett is’ jár ellenőrzésekre. ' el tudnák végezni ezeket a — A mi feladatunik a tű- tot. A műszaki leírás, rajíz javításokat. így nemcsak a zek megelőzése. Valamennyi már kész, a prototípus elké- szállítási ^ költséget _ lehetne üzemnél dolgozik tűarendé- saítése van hátra. megtakarítani, gyorsítani a szett előadó. Szigorú előírd- — Egy másik dolog, ami javításokat, hanem évi 30 35 sok vannak. A vállalati, tűz- foglalkoztat, a föld alatti ezer készülékkel számolva rendészeti utasítások betartó- zsompok, vízgyűjtők tisztítását rendszeresen ellenőrizni gának megoldása. Már van kell, és a hibákat nemcsak elképzelésem. de még két feltárni szükséges, hanem a szakkönyvet kell elolvasnom. - kijavításukról is azonnal in- _ . villanyszerelőknél «»e®>ldas? i&- Bn‘nelí, tézkedni. 'Szeptemberben Kis- A résaét aru. e.toalh*^felhalmazodott a 2,5—3 milliós többlet árbevételt is elérhetnénk. Folyamatban van egyébként a fűrészpor problémájának a gerinchűzódás. toronyén a föUraimazoaoii Megcsúszás e&etln a mentőöv fűrészpor okozott sok gondot. helyen szorít. Ennek Az öngyulladás Y,eszfye m.1 megoldására is megvan már att gyakran ellenőriztem este na lehet felhasználni — bizakodik Pásztor Sándor. / B. J. Jelzései', következtetések * Munkaerő* és bérgazdálkodás A Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei Igazgatóságának 1974. első—harmadik negyedéves jelentése lapunk vasárnapi számában jelent meg. Az adatok és a hozzájuk fűzött utalások fontos jelzéseket továbbítanak. Emelkedett az ipari termelés, de visszaesett az állami és a tanácsi építőipar. Miért, mi ennek az oka? A statisztikai jelentés adatokkal érvel: az állami építőipar munkáslétszáma 4,8 százalékkal, a tanácsi építőiparé ennél is nagyobb arányban, 15,2 százalékkal csökkent. Munkaerő-vándorlásra panaszkodnak a Magyar Kábelművek balassagyarmati gyárában, nem az igényeknek megfelelő a szakmai összetétel több ipari üzemünkben. A probléma bonyolult és összetett, a nehézségek több okkal magyarázhatók, de egyre inkább nyilvánvaló, hogy a munkaerőkérdés megoldása gazdasági életünk egyik legfontosabb feladatává vált. Megyénk társadalmi, gazdasági fejlődése kedvező,, ezt bizonyítja az adatok többsége, ezt tapasztalhatjuk mindannyian. De nehézségek is adódnak, ezekre ügyelnünk kell, a további fejlődést akadályozó, tényezőket csökkenteni lehet. Örvendetes, hogy megyénk szocialista iparának termelése az idén tovább növekedett, a korábbi időben kezdődött kedvező tendenciák állandósultak, az éves tervet- túlteljesítjük. Az összkép tehát kedvező. Mégis, milyen nehézségeket jeleznek a tények és az adatok? A nehézipari vállalatok termelésnövekedése 1973-hoz viszonyítva 5,7, a könnyűipari vállalatoké 13,5 százalék. De a létszámot 2,9, illetve 14,8 százalékkal növelték, és így az egy munkásra jutó termelés a nehéziparban csak 2,7 százalékkal nőtt, a könnyűipari vállalatoknál pedig 1 százalékkal romlott. Igaz, a nehézipari vállalatok átszervezéssel, a könnyűipari üzemek begyakorlással küszködnek. Akkor miért kell szóvá tenni a létszámnövelést? Azért, mert ez az út tovább nem járható, lényeges létszámnövelésre nem lehet számítani. Nincs további létszám, illetve csak más ágazatokból, más vállalatoktól vonhatnak el munkaerőt, de akkor ott keletkeznek bajok. A harmadik ötéves terv időszakában hazánk népgazdasága 200 ezer új munkavállalóval rendelkezett, a negyedik ötéves terv idején már alig százezerrel számolhatunk. Mi várható 1985-ig? Az 1957 előtti években ezer lakosra 20,9 élve születés jutott, 1957— 1973 között csaic 14,5. Márpedig 1985-ig^azok kezdenek dolgozni, akik 1957 után születtek és ők jóval kevesebben vannak, ezért a korábbi éveknél kevesebb új munkavállalóval számolhatunk. Akár tetszik, akár nem, ezt a jelzést tudomásul kell venni! De azzal semmire sem megyünk, ha létszámhiányra panaszkodunk. Az ielő, a technikai fejlődés, a versenytárs sürget és kényszerít. Sokat változott megyénk termékstruktúrája, új gyárak épültek, új szakmák honosodtak meg, de az új üzemek termelésének fokozása, a gazdaságosság növelése még ez. után következik. A műszaki-technikai fejlődés egyre gyorsul, új anyagok, új technológiák bevezetésére, új szakmákra, új foglalkozásokra kell felkészülnünk. De a következő másfél évtizedben várható nagy gazdasági feladatokhoz nincs, és nem lehet több embert igényelni, sem szerezni. Mégis, mit lehet tenni? A meglévő és a most felnövő munkaerővel kell jobban gazdálkodni, még nagyobb figyelmet kell fpr. ditani az iskolai és a munkahelyi oktatásra, képzésre. Sokan arra hivatkoznak, hogy ma még nem lehet pontosan megmondani, hogy 1980-ban, vagy 1985-ben melyik iparágban, melyik üzemben milyen szakmákra, milyen és mennyi képzettségű munkásra lesz szükség. Az aggályoskodóknak azt válaszolhatjuk, hogy megyénk1 ipari szerkezetének főbb változásai világosan láthatók, a tendenciákat a megyei vezetés időben jelezte, és ezekből következtetni lehet, hogy hosszabb távlatban milyen feladatokat kell megoldani. Nem lehet arra számítani, hogy a jövőben nagy tömegek vállalkoznak nehéz testi munkára. Nincs más megoldás, fokozo>tab- ban és gyorsabb ütemben kell gépesíteni'. Tartósan nem viselhető el olyan ellentmondás, amelyet a nagybátonyi FÜTÖBER-nél tapasztaltunk, hogy a betanított munkások többet keresnek, mint a szakmunkások! A munkaerő kereslet-kínálat átmenetileg teremthet ilyen fonák helyzetet, de általános és tartós nem lehet, mert ellentmondana a technika fejlődésének, a tanulás ösztönzésének, és a szocialista bérezés alapelveinek. De az is látszik, hogy egyre több munkakörben lehet betanított munkásokat alkalmazni — megfelelő képzés után — a szakmunkások helyettesítésére. Megyei és országos tapasztalatokat lehet sorolni arra, hogy a mai szakmunkásképzés többet nyújt a tanulóknak, mint amennyi a szakmunka elvégzéséhez szükséges. Másrészt ai iskola csak a szakmai ismeretek alapjait adhatja, a mai követelményeknek megfelelő specializálódást az üzemben kell lehetővé tenni. A? nrü'zá«r megyénk népesedési rxej Kti helyzete, illetve gazdaságpolitikai célkitűzéseink megkövetelik, hogy a vállalatok munkaerő- és bérgazdálkodását a hatékonyság, a szervezettség és a termelékenyseg növelésének szolgálatába állítsák. Közérdek, éppen ezért feltétlenül szükséges, _ hogy a vállalati bérpolitikát a központi és a megyei intézkedésekhez, a konkrét fejlesztési tervekhez igazítsák. F. U Az energetikai ipar eseménye: az új szovjet turbina A Eenjingrádi Fémművek rekorder 100 000 kitowattos, szabadalmaztatta egytenge- majd ezeket követték a 200, lyes, 1,2 millió kilowatt tel- 300 és 800 ezer kitowattos jesítményű gőzturbinájának turbinák, terveit. Ez a forradalom élőt- . , , . . . ......... ti Oroszország összes erőmű- A turbmalapatok titanotvo- ve együttes teljesítményének nyersdarabjait a kazan- felel meg. A közel kétezer es turbinakutato intézet a tonna súlyú turbinát a Koszt- «agas es kozepnyomasu hen £ „ ffprpfcpr o .X7\7fP-rn IrvxrcviLri 1\Tp> romai Állam] Koráét 1 Hoerír gereket a Szverdlovszki Nehézgépgyár, az, öntvényeket Egy ilyen gépmonstrum ® yébK^SLt megalkotása nagy esemény a e?yeD. a^tieszeKet más. le világ energetikai ipatóban, mngradí gyárak szallUjak B .*1 kooperáció kereteben. műben szerelik fel. Nem véletlen, hogy éppen, leningrádi gyár vállalkozott fémművek turbinája e feladat végrehajtására, rendszerint az Elektroszila IS .'0-ben itt készült el az el- Egyesülés generátorával dol- sö hazai, 200 kilovatt telje- gozik párban. Szakembereik sítményű turbina, 1924-ben az a határidő előtt két hónappal első szovjet 2000 kitowattos elkészítették a szerkezeti egy- és 1938-ban, aiz akkor világ- ségek kivitelezési raizait. Díjnyertes kelméket gyártanak A Pápai Textilgyáriban megkezdték a díjnyertes kelmék gyártását. Közülüis igen nagy érdeklődésre tarthat számot a Majna elnevezésű, amely a lipcsei őszi vásáron arany diplomát szerzett. A kockásain szövött kelmét hímzés díszíti, formatartósá- góról pedig műgyamtás kezeléssel gondoskodnak. A szegedi vásáron kapott nagydíjat a Mirette, amely a legújabb divatnak megfelelően nagyléptékű kockás, ekrü, vagy nyers színű alapon, is. Végül elégettük, mert más lehetőség nem volt. — Van a vállalatnál 10 tűzöl tócso port. Fontos ezek kiképzésének megsizerv ezése, a foglalkozások ellenőrzése. A felszerelések, gépek, berendezések ellenőrzése, a karbantartásról való gondoskodás ugyancsak sok elfoglaltságot jelent. A vállalat területén 1350 darab kézitűzoltó-ké- szülélk van, amit ugyancsak rendszeresein, ellenőrizni, javítani kell. Mióta ebben a beosztásiban vagyok, jelentősebb tűzeset nem fordult elő — mondja Pásztor Sándor. — A nem kis elfoglaltság mellett úgy tudom, aktívan foglalkozik újításokkal is. Erről mit tud elmondani? ■ — Az ember sokfelé jár, és ha nyitott szemmel vizsgálódik, mindig akad valami megoldásra váró dolog. Annak idején még Forgách-lej- tősakinámál készítette» csille- fogót, kötéltisztító kefét, kézi- meddőürítő. Az újítási feladattervben a tiribesieik egy csillefékező berendezésre kér- tek javaslatot. Úgy érzem s.i- kerül megoldanom a feladaEgy megyei összefoglaló a Ősz a Cserhát völgyében közelmúltban arról adott számot. hogy a Cserhát völgyében elmaradtak a vetéssel. Amikor a jelentést megfogalmazták. igaz volt az értékelés. Azóta viszont sok minden történt a Cserháttól koszorúba font vidéken. Éiiel- nappal dolgóztak a földeken. Földjeik hegyekre föl. völgyekbe le nyúlnák. Nehezen művelhető területek. Ilyen csapadékos időben, amikor átázik a talaj, a felfelé. kapaszkodó gépek kerekei felpereg- nek. Lassabban haladnak, annyi bizonyos. A lemaradással kapcsolatban Saibám Jánosnak, a traktorosnak is van. véleménye. — Tulajdonképpen mi nem vagyunk elmaradva a munkával. Mi az őszi vetést mindig ebben az időpontban szoktuk végezni... Dolgoztak is megállás • nélkül. mert ámi igaz. az igaz. azért bosszantotta őket. hogv lemaradtnak ítélik meg az üzemüket. A hegyekből keHal gép, hat ember... mény, esővel vegyült szél zúdult rajuk. Cserhátszentiván- ban Szabó László mondta: — Onnan a dombról iól látható. ,hol dolgoznak. Győződjenek meg. jól haladnak, a jókedvvel sincs baj. Pontosan úgy történt, ahogyan Szabó mondta. Három traktor dolgozott, maguk mögött vontatva a vetőgéoet. A kormánykerebeknél Saibán János. Vladár Mihály. Nyírjei József. A tsz megalakulásától tagjai a közösnek. Mint tenyerüket, ismerik a határt. A vetőgépen Krátki Pál. Szeles Bertalan. Szlobodnyik Kálmán. Ök is. mint a traktorosok az alakulás óta a tsz tagjai. Értik, amit csinálnak. Az előző napokban 500 holdon elvetettek, most a Szőlők alján dolgoztak. Jókedvűen, magabiztosan. Nem zavarta őket a hideg széljárás. az esőfelhőt nézegették néha-néha. de amikor csak szemelt az eső. az nekik nem sokat jelentett. Vladár Mihály beállt a gépével egy széltől védett helyre, többiek melléje sorakoztak és akkor ebédeltek. Ilyenkor könnyebb a beszélgetés a szántóvető emberekkel. Vladár Mihály vette át a szót: — Néhány nap és végzünk. Azzal a biztos tudattal fejezzük be. hogy jövőre gazdag lesz a termésünk ... Sorjában elmondta, hogy az utóbbi években 20—25 mázsa búzát is megtermeltek ezen a vidéken. Ezt azért hangsúlyozta a traktoros, mert bizonyítani kívánta, hogy nem szabad’ azokat a dirnbes- dombos földeket a termés szempontjából lebecsülni. Ha a föld megkapja, ami szükségeltetik a jó terméshez, nem lehet panasz a mázsák miatt. Egyszóval így folyt a beszélgetés. miközben az elemózsia is elfogyott. Harminc Dere ha elmúlott. Indulásra készültek. Krátki Pál szólalt meg: — Amikor végzünk, megyünk Tóidra. Tudniillik egyesületünk és közös lett a föld mellett a gondunk is ... Igen. a Cserhát katlanjában az idén elhatározták. hogy összevonják a gazdasáigot. Tehát Cserhátszentiván. Bokor. Kutasó után Alsó- és Felső- told. Garáb is az egyesült tsz- hez tartozik. Erről a - tagság közgyűlésen már nyilvánította a véleményét. Ügy határoztak. hogy elsőnek Kutasó körzetében. maid ezt követően a toldi határban végzik él az őszi kalászosok vetését. Ezért történt, hogy a két Toldon és Garábon lassabban haladt a munka és az összefoglaló jelentés azért volt .kénytelen az elmaradást megállapítani. Azóta változott a helyzet. A kutasói határból a három, traktoros és a farosak gépeikkel a toldi határban dolgoznak. Nem sok idő kell. végeznek a vetéssel ott is. Gépeik megállás nélkül róják a szántót, hull a mag. a jövő évi kenyeret jelentő kalászos a földibe. A Cserhát völgyében már közös érdek ösztökéli az embereket az őszi munka időbeni elvégzésére. B. Gy. NÓGRÁD - 1974. november 13., szerda I
