Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)
1974-11-12 / 264. szám
A Minhxiertanáca tárgyalta Bútornézőben Aki gyakran és sokfelé jár látogatóba manapság, bizony tmeglepődhet: mennyien élnek új bútorok közt, korszerűbb környezetben város- és országszerte, s alig akad lakás, ahol legalább egy-két új darab ne élénkítené a családi otthon megszokott képét. Különösen annak szolgál ez elégtételül, tiki jól emlékszik még a néhány évvel ezelőtti krónikus 1 itorhlányra és a lassú változás kezdetekor kialakult vitára a hagyományos, illetve egy újfajta berendezkedés hívei 1 űzött. Hogy mi történt ezekben az években, különösképpen 3970 óta, jól érzékelteti néhány érdekes adat is. Négy évvel i/előtt még évente alig ezerkétszáz forint ára bútort vásá- i olt átlagosan egv-egy család, ám a beszerzési lehetőségek ti az igények folyamatos növekedésével, az ilyen természetű kiadások jövőre elérik az 1700—1800 forintot. Még -többet mond, ha megemlítjük, hogy 1965-ben mintegy 42 ezer hagyományos hálószoba-garni túrát, tavaly pedig mindössze hatszázat adott el a kereskedelem, de egyszersmind inár százezernél is több lakószoba-berendezést értékesített. A változás serkentője — ahogy világszerte — a nagy- t ányú, modern lakásépítkezés, forrása azonban a hazai bútorgyárban végbement gyökeres átalakulás és megújulás, az iparág rekonstrukciója, amelynek eddigi eredményeit, tapasztalatait pénteken tárgyalta meg a Minlszterta- iiács. A mintegy kétmilliárd forintos fejlesztési program keretében hét, túlnyomórészt vidéki nagyvállalat — Kanizsa, Zala, Agria, Székesfehérvári, BU0IV és Szatmár Bútorgyár, Valamint a székgyártás — korszerű, nagy teljesítményű gépsorokkal felszerelve, teljesen megújítja és megsokszorozza termelését, s még néhány Vállalat, valamint számos szövetkezet részleg« rekonstrukciót hajtott, illetve hajt végre. Nem kisebb fontosságú, hogy ezzel párhuzamosan megkezdődött a Domus-rendszerű lakberendezési nagyáruházak országos hálózatának, valamint a mintatermekkel rendelkező nagy bútorraktáraknak a megépítése. Közismert ugyanis, hogy a termelés fejlődése ellenére a kereskedelem a régi, szűkös keretei között még csekély választékban sem lehet a bútorokat megfelelően tárolni és bemutatni. A kiválasztás és megvásárlás örömét ma is zavarja egy és más. Míg számos bútorfajta gyártása szemlátomást nőtt, i'i gyermekbútoroké például különösen örvendetesen, bizonyos bútorokban, főleg a mind nagyobb változatosságban keresett kisbútorokban, modern ülőalkalmatosságokban, kisgyermekeknek szánt típusokban hiány mutatkozik. ígéretes, hogy a rekonstrukció további folyamatában ezt figyelembe veszik. Számolni kell viszont azzal is, hogy a meny- nyiségi problémák megszűnésével igen sokfajta minőségi és választéki igény kerül előtérbe, amit csak fokoz a házgyári és más jellegű modern lakások mind tömegesebb megjelenése, nemkülönben a nyaraló- és hétvégi házak építése. Nem csekély mértékben befolyásolják — módosítja és differenciálja — az Igényeket az életmód, a családi szokások átalakulása, valamint a lakás berendezésében mindjobban érvényesülő divathatások. A piackutatás és az ízlésformálás tehát nélkülözhetetlenné válik. Mindez előfeltétele a tömeges értékesítés valóban egyedül elképzelhető módszere bevezetésének, a minta utáni eladásnak, de éhhez meg kell-szerezni a Vevők feltétlen bizalmát a bútorok jó minőségével, szakszerű, lelki* . neretes csomagolásával, szállításával. A hazai bútorgyártás nagyarányú átalakulása lehetőséget nyújt arra Is, hogy — szorgalmazva a szakosodást — növeljük részvételünket a szocialista országok egymás közti bútorkereskedelmében, egyszersmind a tőkésországokba irányuló bútorexportunkat, ami alkalmat nyújt további, jól megfontolt ottani vásárlásokra. Mindez —■ a kivitelt is beleértve — nagyon is összefügg a hazai Szükségletek még jobb kielégítésével. Nagyobb mérvű export ugyanis csak a gyorsan növekvő esztétikai és minőségi követelmények teljesítése révén képzelhető el. Ez a hazai vevőnek is hasznos. Az otthonteremtés nagyszerű, életre szóló kedvtelése — aminek a lakás bebútorozása, annak felújítása, s időnkénti, / tetszés és szükséglet szerinti változtatása, alakítása a lelke — a személyes jövedelmek gyarapodásával párhuzamosan mind több embert, családot hódít meg. A bútoripar és a kereskedelem dolga, hogy ebben mindinkább a kezükre játsszon. A legutóbbi néhány évben sok minden történt ennek érdekében. És minden remény megvan rá, hogy fokozatosan a még kielégítetlen, ám színvonalas és tiszteletre méltó igényeket is kielégíti. Egyébként az is a lakberendező szakma felelőssége, hogy a szóban forgó igények színvonalasak legyenek és tiszteletet érdemeljenek. Balog János Raktárak, ponyvapanelekből \ Szegéül Kentlerfono és Szö- v íioari Vállalatnál kidolgozták a PVC* vél impregnált, s Varrással konfekcionált légtartós nonvva- » holtok gyártási téchnolö&riáHt. Az új svártmánv és a technológia jól bevált, bel- és külföldön nlnd nagyobb az érdeklődés a 1 nvegővel fenntartható. varrott - tárnokok iránt. Ilyen megoldással mezőgazdasági és Inari raktárakat, fedett uszodákat, kiállítási csarnokokat —■ gyárthatnak mind nagyobb mennyiségben. A „ponyvapanelek** összevarrása nagy helyet, s különleges körülményekét igényel, ezért most több száz négyzetméter alapterületű csarnokvarró üzemet alakítanak ki a vállalat szegedi Juta&rugvA- rában. Az üzemrész hamarosan elkészül. Elsőként a Borsodi Ve- gvikomblnát megrendelését elégítik ki: két, egyenként több mint másfél ezer négyzetméter alaote- rületű raktárát varrnak meg az új konfekcióüzemben. A passzivitásj veszélye A közömbös ember sajnos nem ritka jelenség. A szocialista társadalom viszont ellenkezőleg a társadalmi, a kollektív ember típusa mellett tör lándzsát. A közömbös, a visszahúzódó, a passzív, önző személyiség fejlődésileg együtt alakult ki a magántulajdonnal, a kizárólagos egyéni érdekkel. Az elmúlt társadalmak embertípus^. Az individualista hátat fordít a társadalomnak, a közösség érdekeinek. Gyakorta beléjük ütközhetünk. Ott találhatók az élet valamennyi területén. „Jogunk van visszahúzódni” — védekeznek — „mert így semmi bajunk nem történhet". A cselekvő, a társadalmi ember azonban képtelen elviselni ezt a magányos filozófiát, ezt a társadalmilag alaktalan létezést, ezt az óvatoskodást. A közömbös magatartásról példák tucatjait sorolhatnánk fel, hiszen valamennyien találkozhattunk már vele, akár a közösségi tulajdon megsértésének elnézőinél, az igazságtalanságok felett való szemethunyásnál, vagy akár a hatalommal való visszaélés eltűrésekor. Méginkább a testi sértések közönyös szemtanúinál. Az emberi élet fenyegetésének passzív szemlélése a közömbösség talán legsúlyosabb esete. Magán viseli a humanizmusát elvesztett ember jegyeit, a félelmet, a gyávaságot. Természetesen vannak a közömbösségnek egyéb fokozatai is. Hogy mi a közömbösség alapja? Nem utolsósorban a kényelemszeretet, a rossz tapasztalatok, a vagyonszeretet, a saját érdekek elsőbbsége, az önzés. Legnyilvánvalóbb megjelenési formája a politikai és a társadalmi tevékenységtől való teljes visz- szavonulás. Olykor meditálunk: „joga van nem csinálni semmit?” Csakhogy pasz- szlvitásukban ott rejlik a mindannyiunkra kiható társadalmi veszélyessége. Nsm tehetjük meg, hogy elnéző fintorral nyugtázzuk az ilyenfajta magatartást. Saját magunkkal, a társadalom egyedi tagjaival szemben követünk el súlyos vétket. Hogy miért? A visszavonulók, a közömbösek is tagjai a társadalomnak. így vagy úgy, de ők is (akárcsak mi magunk is) tevékenységükkel, vagy annak hiányával hatnak a társadalomra. Méginkább hatnak rá, ha a társadalom fejlődését tudatosan szolgálják. Szolgálják a közösség, osztályuk, nemzetük ügyét. A közömbös ember viszont visszahúzódásával elfordul a társadalom összérdekeltől. Csakhogy ily módon is hat rá. Ennek a társadalomnak pedig egyik rendkívül fontos célkitűzése a társadalmi ember kialakítása. A társadalmi emberé, aki a magánélet és a közélet közötti harmóniát igyekszik megteremteni. Célkitűzése, hogy az egyes ember felelősségtudatát növelje a közügyek iránt. értenünk, hogy a közömbösség politikai és társadalmi veszélyeivel egyaránt fenyeget bennünket. Szémann Béla 9fo«fi lorloxnak? Ahol gyakorlati oktatásuk folyik 1973. szeptember l-től a szakmunkásképző Intézetek irányítása a megyei tanácsok hatáskörében került. Az egységesebb irányítás, a tanulók szervezeti életének hatékonyabb segítése, és ellenőrzése szükségessé tette az igényeknek megfelelő szervezeti keretek kialakítását, amellyel az érdekvédelmet, és a nevelést közvetlenebbül szolgálhat! uk. A SZOT elnöksége határozatot hozott a szakmunkástanulók közötti szakszervezeti munka továbbfejlesztésére. Ezzel lehetővé tette az egységes rendezést, segítette a hatékonyabb szervezeti élet kibontakozását. A szakszervezeti mozgalom mindig fontos feladatnak tekintette a szakmunkástanulóképzés fejlesztését, a magas színvonalú munkáskéozés feltételeinek rendszeres iaví- tását. A szakszervezetek mozgalmi eszközeikkel segítik a szakmunkásképzést, a munkásosztály utánpótlását képző szakmunkástanulók politikai, kulturális nevelését, érdekvédelmét. társadalmi-közösségi munkájuk kibontakoztatását. A munkássá válás nélkülözhetetlen feltétele, hogy a fiatalokban már tanuló korukban kifejlesszük az osztályöntudatot. a szakma és munkahely szeretetét. a szocialista közösségi gondolkodást, magatartást. A választott vezető testületek felelősek mindenütt azért, hogy a SZOT ifjúságpolitikai határozatának megfelelően tovább erősödjön a szakmunkástanulókkal a szakszervezeti törődés. E célok megvalósítása érdekében á SZÓT elnöksége szervezeti változásokra is döntést hozott. A határozat közérdeklődésre számot tartó részéből idézzük az alábbiakat: „Lehetővé kell tenni, hogy a szakmunkástanulók teljes jogú szakszervezeti tagok legyenek. A szakmunkástanulókat az első évtől kezdve szakszervezeti tagként lehet szervezni. A tanulók azoknál a vállalatoknál, üzemeknél lesznek szakszervezeti tagok — ahhoz az alapszervezethez tartoznak — amelyekben gyakorlati oktatásuk folyik.” A határozat intézkedik arról Is. hogv a jelenleg intézeti alapszervezethez tartozó ipari tanuló szakszervezeti tagokat az ott működő sző igazolja át az üzemekhez: az üzemek pedig biztosítsák a felnőtt dolgozókkal közös szakszervezeti csoportokban a szákszervezeti élet feltételeit a tanulók számára. Intézkedés történik, hogy a szakszervezeti bizottságokba válasszanak szakmunkástanuló-felelősöket. akik közvetlenül segítik a szakmunkástanulók szervezeti életét. Sajátos problémáik megoldását az ifjúsági munka keretén belül. A tanműhelyekben oktatott tanulók, valamint, ahol nagv a tanulólétszám, külön szakmunkástanuló munkahelyi bizottság választása is lehetséges — állapítja meg a határozat. Ezt a vállalati szb irányításával kell végrehajtani és az irányítást az szb látja el. A határozatról az érintettek az iskola év megkezdésével egyidejűleg részletes felvilágosítást kaotak> Marcsi József Zene, lánc, játék A város fiataljain is múlik „Űj szórakozási, művelődési lehetőség nyílik október huszonegyedikén, hétfőn, a Salgó étteremben.” — Nem téves a hir, amit közöltünk. Csak éppen múlt időbe kell tenni. Ez az Öttől kilencig tartó kulturális program ugyanis beindult. A KISZ salgótarjáni városi bizottsága által szervezett zárt körű rendezvény már harmadik programjára készül. Valószínűleg hasonló sikerekre számíthat, mint a már lezajlottak. A „Zene, tánc, játék fiataloknak” keretében a második alkalommal rendezett programban tánc, rendezőkkel kapcsolatos vetélkedő és filmvetítés szerepelt. A fiatalok véleményét summázva jól sikerült kezdeményezés ez az esti szórakoztatás. A változatos műsorok pedig egyre több tizennégy-tizennyolc évest vonzanak majd. Néhány fiatal Véleménye a program látogatói közül: — Tetszik, hogy nemcsak táncolni lehet, hanem vetélkedni, szórakozni Is. — Jó lenne más zenekart is játszatni, hogy változatos legyen a program. (Fellépnek majd mások.) — Nincs elég propaganda, mert csak a barátnőmtől tudtam meg, hogy létezik ez a hétfő. — Szeretnénk, ha kicsit válogatottabb társaság jönne.-— Később lehetne egy kis komolyzenei műsor is. Tánc- vetélkedőt, vagy más ilyen versenyeket is rendezhetnének. Ennyit az óhajokból, kívánságokból és javaslatokból. S most pedig egy hivatalos vélemény a szervezők közül. Egner Péteré: — A kulturális bizottság véleménye szerint az első két rendezvény várakozáson felül sikerült. Jó hangulatú est volt mindkét hétfőn. Bár sokan csak a zene kedvéért jöttek be, de megpróbáljuk jó programokkal „megfogni” a társaságot. Fokozatosan „ko- molyítunk”. Ez azt jelenti, hogy nemcsak zenét adunk, hanem komoly vetélkedőket is szervezünk, esetleg egy kis irodalmat Is vegyítünk a programba. Természetesen fő célunk a fiatalok szórakozásának biztosítása. Gondok ugyan adódtak a szervezés körül, amiket azonban nagyrészt már sikerült rendeznünk. Két-három lakó szólt a hangerő miatt, s a zenekar ezért mérsékelte hangját, s már a ház lakóinak sincs kifogásuk a hétfői összejövetelekre. Hisszük, az idejáró fiatalok, diákok legalább olyan lelkesedéssel és örömmel fogadták a KISZ városi bizottsága által szervezett hétfők kezdeményezését, mint amilyennel a kulturális bizottság készítette. Igyekszünk alkalmazkodni az elhangzó véleményekhez, s szívesen fogadjuk a jó ötleteket, javaslatokat Ha pedig nemcsak a tartalom nő, de a fiatalok érdeklődése is a programok iránt, akkor az ősz és a tél után tavasszal és nyáron is megkapjuk a Salgó éttermet rendezvényeinkre. Bízunk benne, hogy sikerül. Ez azonban a mi munkánkon kívül a város fiataljain is múlik. A megyeszékhely fiataljai pedig örülnek a KlSZ-bizott- ság által biztosított lehetőségeknek, hiszen meglehetősen régi vágyuk teljesült. Bátld Ildikó Végéhei közelednek a* őszt mezőgazdasági munkák. Képűnk Nádújfalu határában készült, ahol a Zagyvavülgyc Szövetkezet gépei a műtrágya szórását végzik. —Bábel László /elv.— Valentin Popov: A szerelem útjai Harizanov docens éppen befejezte a disszertáció értékelését, amikor hosszú csengetés hallatszott. Félretette a tollat, félbeszakítva a Hipok- ratész-ídézetet, tenyerével végigsimította ritkuló haját, és kiment ajtót nyitni. Az ajtóban Pesa Gatev állt, az a szimpatikus maszek, akinek öngyújtójavító és .töltő műhelye volt pár lépéssel a docens házától, J — Jó napot kívánok — szólalt meg szerény hangon a maszek. — Jó napot. Jöjjön beljebb, foglaljon helyet. Miben segíthetek? Csak nem beteg? — Ugyan, doktor úr, makk- egészséges vagyok. — Talán az unokaöccse szeretne bekerülni az egyetemre? — tnosolyodott el a do. cens. — Egy kis protekció? — Szó sincs róla. Nincs is unokaöcsém. Szerelmes lettem, doktor úr... — Sze ... Ismételje csak meg, kérem, nem egészen értem ... — Szerelmes lettem . : — Ö, a szerelem — az valami nagy dolog — mondta Harizanov. rövid tűnődés után. — A szerelem hatalmas erő. Csupa rejtelem... Ha valaki szerelmes, akkor jóságosabb! — Nem tudom, nem tudom — rázta meg a fejét kételkedve a maszek. — No, és szép? — Szép, rendes, okos. Ve milyen igézőén szép, az ördögbe is! Egyetemista. A3 idén végez. — Azt szeretné, hogy a fővárosban maradjon? — Isten őrizz! Csak ma este szeretném elvinni egy bisztróba. — Nagyszerű idea, de nem egészen értem, mi közöm nekem ehhez? — mondta Harizanov, magában pedig ezt gondolta: „Hej, lennék én csak a te helyedben, Pesa!” — Csak maga tud rajtam segíteni, doktor úr. Magában van minden reményem. A sorsunk, a szerencsénk a maga kezében van! Adja kölcsön ma estére a Zaporozse- cétl A doktor hosszan, értetlenül pislogott őszülő szempilláival. — Valószínű, hogy ma már nem dolgozom. No, de van magának egy pazar fehér Mercédese... — Tudja, drága doktor úr, már mondtam, hogy a kislány nagyon okos és rendes, és én szeretnék jó benyomást kelte- ni. No, de mit gondol rólam, ha a Mercédesemen megyek érte? Hogy maszek vagyok? Vagy gebines? Míg, ha Zapo- rozseccel megyek, szolid mérnöknek látszom ... Vagy akár professzornak... Oroszból fordította: Juhász László NÓGRÁD — 1974. november 12., kedd
