Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)

1974-11-12 / 264. szám

A Minhxiertanáca tárgyalta Bútornézőben Aki gyakran és sokfelé jár látogatóba manapság, bizony tmeglepődhet: mennyien élnek új bútorok közt, korszerűbb környezetben város- és országszerte, s alig akad lakás, ahol legalább egy-két új darab ne élénkítené a családi otthon megszokott képét. Különösen annak szolgál ez elégtételül, tiki jól emlékszik még a néhány évvel ezelőtti krónikus 1 itorhlányra és a lassú változás kezdetekor kialakult vitá­ra a hagyományos, illetve egy újfajta berendezkedés hívei 1 űzött. Hogy mi történt ezekben az években, különösképpen 3970 óta, jól érzékelteti néhány érdekes adat is. Négy évvel i/előtt még évente alig ezerkétszáz forint ára bútort vásá- i olt átlagosan egv-egy család, ám a beszerzési lehetőségek ti az igények folyamatos növekedésével, az ilyen termé­szetű kiadások jövőre elérik az 1700—1800 forintot. Még -többet mond, ha megemlítjük, hogy 1965-ben mintegy 42 ezer hagyományos hálószoba-garni túrát, tavaly pedig mind­össze hatszázat adott el a kereskedelem, de egyszersmind inár százezernél is több lakószoba-berendezést értékesített. A változás serkentője — ahogy világszerte — a nagy- t ányú, modern lakásépítkezés, forrása azonban a hazai bútorgyárban végbement gyökeres átalakulás és megúju­lás, az iparág rekonstrukciója, amelynek eddigi eredmé­nyeit, tapasztalatait pénteken tárgyalta meg a Minlszterta- iiács. A mintegy kétmilliárd forintos fejlesztési program keretében hét, túlnyomórészt vidéki nagyvállalat — Kani­zsa, Zala, Agria, Székesfehérvári, BU0IV és Szatmár Bú­torgyár, Valamint a székgyártás — korszerű, nagy teljesít­ményű gépsorokkal felszerelve, teljesen megújítja és meg­sokszorozza termelését, s még néhány Vállalat, valamint számos szövetkezet részleg« rekonstrukciót hajtott, illetve hajt végre. Nem kisebb fontosságú, hogy ezzel párhuzamo­san megkezdődött a Domus-rendszerű lakberendezési nagy­áruházak országos hálózatának, valamint a mintatermekkel rendelkező nagy bútorraktáraknak a megépítése. Közis­mert ugyanis, hogy a termelés fejlődése ellenére a kereske­delem a régi, szűkös keretei között még csekély választék­ban sem lehet a bútorokat megfelelően tárolni és bemutat­ni. A kiválasztás és megvásárlás örömét ma is zavarja egy és más. Míg számos bútorfajta gyártása szemlátomást nőtt, i'i gyermekbútoroké például különösen örvendetesen, bizo­nyos bútorokban, főleg a mind nagyobb változatosságban keresett kisbútorokban, modern ülőalkalmatosságokban, kis­gyermekeknek szánt típusokban hiány mutatkozik. ígére­tes, hogy a rekonstrukció további folyamatában ezt figye­lembe veszik. Számolni kell viszont azzal is, hogy a meny- nyiségi problémák megszűnésével igen sokfajta minőségi és választéki igény kerül előtérbe, amit csak fokoz a házgyá­ri és más jellegű modern lakások mind tömegesebb meg­jelenése, nemkülönben a nyaraló- és hétvégi házak építése. Nem csekély mértékben befolyásolják — módosítja és dif­ferenciálja — az Igényeket az életmód, a családi szokások átalakulása, valamint a lakás berendezésében mindjobban érvényesülő divathatások. A piackutatás és az ízlésformálás tehát nélkülözhetet­lenné válik. Mindez előfeltétele a tömeges értékesítés való­ban egyedül elképzelhető módszere bevezetésének, a minta utáni eladásnak, de éhhez meg kell-szerezni a Vevők fel­tétlen bizalmát a bútorok jó minőségével, szakszerű, lelki* . neretes csomagolásával, szállításával. A hazai bútorgyártás nagyarányú átalakulása lehetősé­get nyújt arra Is, hogy — szorgalmazva a szakosodást — növeljük részvételünket a szocialista országok egymás köz­ti bútorkereskedelmében, egyszersmind a tőkésországokba irányuló bútorexportunkat, ami alkalmat nyújt további, jól megfontolt ottani vásárlásokra. Mindez —■ a kivitelt is be­leértve — nagyon is összefügg a hazai Szükségletek még jobb kielégítésével. Nagyobb mérvű export ugyanis csak a gyorsan növekvő esztétikai és minőségi követelmények tel­jesítése révén képzelhető el. Ez a hazai vevőnek is hasz­nos. Az otthonteremtés nagyszerű, életre szóló kedvtelése — aminek a lakás bebútorozása, annak felújítása, s időnkénti, / tetszés és szükséglet szerinti változtatása, alakítása a lelke — a személyes jövedelmek gyarapodásával párhuzamosan mind több embert, családot hódít meg. A bútoripar és a kereskedelem dolga, hogy ebben mindinkább a kezükre játsszon. A legutóbbi néhány évben sok minden történt en­nek érdekében. És minden remény megvan rá, hogy foko­zatosan a még kielégítetlen, ám színvonalas és tiszteletre méltó igényeket is kielégíti. Egyébként az is a lakberende­ző szakma felelőssége, hogy a szóban forgó igények szín­vonalasak legyenek és tiszteletet érdemeljenek. Balog János Raktárak, ponyvapanelekből \ Szegéül Kentlerfono és Szö- v íioari Vállalatnál kidolgozták a PVC* vél impregnált, s Varrással konfekcionált légtartós nonvva- » holtok gyártási téchnolö&riáHt. Az új svártmánv és a technoló­gia jól bevált, bel- és külföldön nlnd nagyobb az érdeklődés a 1 nvegővel fenntartható. varrott - tárnokok iránt. Ilyen megoldás­sal mezőgazdasági és Inari rak­tárakat, fedett uszodákat, kiállí­tási csarnokokat —■ gyárthatnak mind nagyobb mennyiségben. A „ponyvapanelek** összevarrása nagy helyet, s különleges körül­ményekét igényel, ezért most több száz négyzetméter alapterületű csarnokvarró üzemet alakítanak ki a vállalat szegedi Juta&rugvA- rában. Az üzemrész hamarosan elkészül. Elsőként a Borsodi Ve- gvikomblnát megrendelését elégí­tik ki: két, egyenként több mint másfél ezer négyzetméter alaote- rületű raktárát varrnak meg az új konfekcióüzemben. A passzivitásj veszélye A közömbös ember sajnos nem ritka jelenség. A szocialista társadalom viszont ellenkezőleg a társa­dalmi, a kollektív ember típusa mellett tör lándzsát. A közömbös, a visszahúzó­dó, a passzív, önző személyi­ség fejlődésileg együtt ala­kult ki a magántulajdonnal, a kizárólagos egyéni érdek­kel. Az elmúlt társadalmak embertípus^. Az individua­lista hátat fordít a társada­lomnak, a közösség érdekei­nek. Gyakorta beléjük ütköz­hetünk. Ott találhatók az élet valamennyi területén. „Jogunk van visszahúzód­ni” — védekeznek — „mert így semmi bajunk nem tör­ténhet". A cselekvő, a társadalmi ember azonban képtelen elvi­selni ezt a magányos filozó­fiát, ezt a társadalmilag alaktalan létezést, ezt az óvatoskodást. A közömbös magatartásról példák tucatjait sorolhatnánk fel, hiszen valamennyien ta­lálkozhattunk már vele, akár a közösségi tulajdon meg­sértésének elnézőinél, az igazságtalanságok felett való szemethunyásnál, vagy akár a hatalommal való visszaélés eltűrésekor. Méginkább a testi sértések közönyös szemtanúinál. Az emberi élet fenyegeté­sének passzív szemlélése a közömbösség talán legsúlyo­sabb esete. Magán viseli a humanizmusát elvesztett em­ber jegyeit, a félelmet, a gyávaságot. Természetesen vannak a közömbösségnek egyéb foko­zatai is. Hogy mi a közömbösség alapja? Nem utolsósorban a kényelemszeretet, a rossz ta­pasztalatok, a vagyonszere­tet, a saját érdekek elsőbb­sége, az önzés. Legnyilvánva­lóbb megjelenési formája a politikai és a társadalmi te­vékenységtől való teljes visz- szavonulás. Olykor meditá­lunk: „joga van nem csinál­ni semmit?” Csakhogy pasz- szlvitásukban ott rejlik a mindannyiunkra kiható tár­sadalmi veszélyessége. Nsm tehetjük meg, hogy elnéző fintorral nyugtázzuk az ilyenfajta magatartást. Saját magunkkal, a társadalom egyedi tagjaival szemben kö­vetünk el súlyos vétket. Hogy miért? A visszavonulók, a közöm­bösek is tagjai a társadalom­nak. így vagy úgy, de ők is (akárcsak mi magunk is) te­vékenységükkel, vagy annak hiányával hatnak a társada­lomra. Méginkább hatnak rá, ha a társadalom fejlődését tudatosan szolgálják. Szol­gálják a közösség, osztályuk, nemzetük ügyét. A közömbös ember viszont visszahúzódá­sával elfordul a társadalom összérdekeltől. Csakhogy ily módon is hat rá. Ennek a társadalomnak pedig egyik rendkívül fontos célkitűzése a társadalmi ember kialakí­tása. A társadalmi emberé, aki a magánélet és a közélet közötti harmóniát igyekszik megteremteni. Célkitűzése, hogy az egyes ember felelős­ségtudatát növelje a köz­ügyek iránt. értenünk, hogy a közömbös­ség politikai és társadalmi veszélyeivel egyaránt fenye­get bennünket. Szémann Béla 9fo«fi lorloxnak? Ahol gyakorlati oktatásuk folyik 1973. szeptember l-től a szakmunkásképző Intézetek irányítása a megyei tanácsok hatáskörében került. Az egy­ségesebb irányítás, a tanulók szervezeti életének hatéko­nyabb segítése, és ellenőrzése szükségessé tette az igények­nek megfelelő szervezeti ke­retek kialakítását, amellyel az érdekvédelmet, és a nevelést közvetlenebbül szolgálhat! uk. A SZOT elnöksége határo­zatot hozott a szakmunkás­tanulók közötti szakszervezeti munka továbbfejlesztésére. Ezzel lehetővé tette az egy­séges rendezést, segítette a hatékonyabb szervezeti élet kibontakozását. A szakszervezeti mozgalom mindig fontos feladatnak te­kintette a szakmunkástanuló­képzés fejlesztését, a magas színvonalú munkáskéozés feltételeinek rendszeres iaví- tását. A szakszervezetek moz­galmi eszközeikkel segítik a szakmunkásképzést, a mun­kásosztály utánpótlását képző szakmunkástanulók politikai, kulturális nevelését, érdekvé­delmét. társadalmi-közösségi munkájuk kibontakoztatását. A munkássá válás nélkülöz­hetetlen feltétele, hogy a fia­talokban már tanuló koruk­ban kifejlesszük az osztály­öntudatot. a szakma és mun­kahely szeretetét. a szocia­lista közösségi gondolkodást, magatartást. A választott vezető testüle­tek felelősek mindenütt azért, hogy a SZOT ifjúságpolitikai határozatának megfelelően tovább erősödjön a szakmun­kástanulókkal a szakszerve­zeti törődés. E célok megva­lósítása érdekében á SZÓT elnöksége szervezeti változá­sokra is döntést hozott. A határozat közérdeklődésre számot tartó részéből idézzük az alábbiakat: „Lehetővé kell tenni, hogy a szakmunkás­tanulók teljes jogú szakszer­vezeti tagok legyenek. A szak­munkástanulókat az első év­től kezdve szakszervezeti tag­ként lehet szervezni. A ta­nulók azoknál a vállalatoknál, üzemeknél lesznek szakszer­vezeti tagok — ahhoz az alap­szervezethez tartoznak — amelyekben gyakorlati okta­tásuk folyik.” A határozat intézkedik ar­ról Is. hogv a jelenleg in­tézeti alapszervezethez tarto­zó ipari tanuló szakszervezeti tagokat az ott működő sző igazolja át az üzemekhez: az üzemek pedig biztosítsák a felnőtt dolgozókkal közös szakszervezeti csoportokban a szákszervezeti élet feltételeit a tanulók számára. Intézkedés történik, hogy a szakszervezeti bizottságokba válasszanak szakmunkás­tanuló-felelősöket. akik köz­vetlenül segítik a szakmun­kástanulók szervezeti életét. Sajátos problémáik megoldását az ifjúsági munka keretén be­lül. A tanműhelyekben oktatott tanulók, valamint, ahol nagv a tanulólétszám, külön szak­munkástanuló munkahelyi bi­zottság választása is lehetsé­ges — állapítja meg a hatá­rozat. Ezt a vállalati szb irá­nyításával kell végrehajtani és az irányítást az szb látja el. A határozatról az érintet­tek az iskola év megkezdésé­vel egyidejűleg részletes fel­világosítást kaotak> Marcsi József Zene, lánc, játék A város fiataljain is múlik „Űj szórakozási, művelődé­si lehetőség nyílik október huszonegyedikén, hétfőn, a Salgó étteremben.” — Nem téves a hir, amit közöltünk. Csak éppen múlt időbe kell tenni. Ez az Öttől kilencig tar­tó kulturális program ugyan­is beindult. A KISZ salgótar­jáni városi bizottsága által szervezett zárt körű rendez­vény már harmadik prog­ramjára készül. Valószínű­leg hasonló sikerekre számít­hat, mint a már lezajlottak. A „Zene, tánc, játék fiata­loknak” keretében a máso­dik alkalommal rendezett programban tánc, rendezők­kel kapcsolatos vetélkedő és filmvetítés szerepelt. A fia­talok véleményét summázva jól sikerült kezdeményezés ez az esti szórakoztatás. A változatos műsorok pedig egy­re több tizennégy-tizennyolc évest vonzanak majd. Néhány fiatal Véleménye a program látogatói közül: — Tetszik, hogy nemcsak táncolni lehet, hanem vetél­kedni, szórakozni Is. — Jó lenne más zenekart is játszatni, hogy változatos legyen a program. (Fellépnek majd mások.) — Nincs elég propaganda, mert csak a barátnőmtől tud­tam meg, hogy létezik ez a hétfő. — Szeretnénk, ha kicsit válogatottabb társaság jön­ne.-— Később lehetne egy kis komolyzenei műsor is. Tánc- vetélkedőt, vagy más ilyen versenyeket is rendezhetné­nek. Ennyit az óhajokból, kíván­ságokból és javaslatokból. S most pedig egy hivata­los vélemény a szervezők kö­zül. Egner Péteré: — A kulturális bizottság véleménye szerint az első két rendezvény várakozáson felül sikerült. Jó hangulatú est volt mindkét hétfőn. Bár sokan csak a zene kedvéért jöttek be, de megpróbáljuk jó programokkal „megfogni” a társaságot. Fokozatosan „ko- molyítunk”. Ez azt jelenti, hogy nemcsak zenét adunk, hanem komoly vetélkedőket is szervezünk, esetleg egy kis irodalmat Is vegyítünk a programba. Természetesen fő célunk a fiatalok szórakozá­sának biztosítása. Gondok ugyan adódtak a szervezés körül, amiket azonban nagy­részt már sikerült rendez­nünk. Két-három lakó szólt a hangerő miatt, s a zenekar ezért mérsékelte hangját, s már a ház lakóinak sincs ki­fogásuk a hétfői összejövete­lekre. Hisszük, az idejáró fia­talok, diákok legalább olyan lelkesedéssel és örömmel fo­gadták a KISZ városi bizott­sága által szervezett hétfők kezdeményezését, mint ami­lyennel a kulturális bizott­ság készítette. Igyekszünk al­kalmazkodni az elhangzó vé­leményekhez, s szívesen fo­gadjuk a jó ötleteket, javas­latokat Ha pedig nemcsak a tartalom nő, de a fiatalok érdeklődése is a programok iránt, akkor az ősz és a tél után tavasszal és nyáron is megkapjuk a Salgó éttermet rendezvényeinkre. Bízunk benne, hogy sikerül. Ez azon­ban a mi munkánkon kívül a város fiataljain is múlik. A megyeszékhely fiataljai pedig örülnek a KlSZ-bizott- ság által biztosított lehetősé­geknek, hiszen meglehetősen régi vágyuk teljesült. Bátld Ildikó Végéhei közelednek a* őszt mezőgazdasági munkák. Képűnk Nádújfalu határában készült, ahol a Zagyvavülgyc Szö­vetkezet gépei a műtrágya szórását végzik. —Bábel László /elv.— Valentin Popov: A szerelem útjai Harizanov docens éppen befejezte a disszertáció érté­kelését, amikor hosszú csen­getés hallatszott. Félretette a tollat, félbeszakítva a Hipok- ratész-ídézetet, tenyerével vé­gigsimította ritkuló haját, és kiment ajtót nyitni. Az ajtóban Pesa Gatev állt, az a szimpatikus maszek, aki­nek öngyújtójavító és .töltő műhelye volt pár lépéssel a docens házától, J — Jó napot kívánok — szó­lalt meg szerény hangon a maszek. — Jó napot. Jöjjön bel­jebb, foglaljon helyet. Mi­ben segíthetek? Csak nem be­teg? — Ugyan, doktor úr, makk- egészséges vagyok. — Talán az unokaöccse sze­retne bekerülni az egyetem­re? — tnosolyodott el a do. cens. — Egy kis protekció? — Szó sincs róla. Nincs is unokaöcsém. Szerelmes let­tem, doktor úr... — Sze ... Ismételje csak meg, kérem, nem egészen ér­tem ... — Szerelmes lettem . : — Ö, a szerelem — az va­lami nagy dolog — mondta Harizanov. rövid tűnődés után. — A szerelem hatalmas erő. Csupa rejtelem... Ha valaki szerelmes, akkor jó­ságosabb! — Nem tudom, nem tu­dom — rázta meg a fejét ké­telkedve a maszek. — No, és szép? — Szép, rendes, okos. Ve milyen igézőén szép, az ör­dögbe is! Egyetemista. A3 idén végez. — Azt szeretné, hogy a fő­városban maradjon? — Isten őrizz! Csak ma este szeretném elvinni egy bisztróba. — Nagyszerű idea, de nem egészen értem, mi közöm ne­kem ehhez? — mondta Hari­zanov, magában pedig ezt gondolta: „Hej, lennék én csak a te helyedben, Pesa!” — Csak maga tud rajtam segíteni, doktor úr. Magában van minden reményem. A sorsunk, a szerencsénk a ma­ga kezében van! Adja köl­csön ma estére a Zaporozse- cétl A doktor hosszan, értetle­nül pislogott őszülő szempil­láival. — Valószínű, hogy ma már nem dolgozom. No, de van magának egy pazar fehér Mercédese... — Tudja, drága doktor úr, már mondtam, hogy a kislány nagyon okos és rendes, és én szeretnék jó benyomást kelte- ni. No, de mit gondol rólam, ha a Mercédesemen megyek érte? Hogy maszek vagyok? Vagy gebines? Míg, ha Zapo- rozseccel megyek, szolid mér­nöknek látszom ... Vagy akár professzornak... Oroszból fordította: Juhász László NÓGRÁD — 1974. november 12., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents