Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)
1974-11-12 / 264. szám
Ebéd a „menedékházban 99 A szőlőtóblák között kanyargó úton tépésben halad az autóbusz. Hiába a műút, az ütött-kopot.t jármű nagyon erőlködik, pedig csak az ebédet viszi a tsz-dologozóknak, és segítőknek. A „meoedék- háznak” kinevezett ' kőépület előtt a pásztói termelő* e tó vetkezet Tyereskova Szocialista Brigádjának tagjai várják az étkezési időt. Nem türelmetlenkednek. akad dolguk elég. A körtét fele- z k. Kiemelik a magházat, eltávolítják a beteg részeket. A konzervgyár sürgette a gazdaságot, hogy már csak pár napig veszi át a kompodnak vallót. — Ki nem kapott, még asszonyok? — kérdezi Kelemen Józsefné. a brigádvezető. aki porciómérőnek is teless pott. Jól íelöltözitek. A Mátra alján csípős a szél. A bércek tetején már hófoltok árulkodnak: a mezőgazdaságban az idén kevés munkanapot lehet teljesíteni. Az ezüstkoszorús brigád tagjai pedig személyenként 180 napot vállaltak. — Hol van az már — mondják két falat között. Hetvennyolc asszony dolgozik a gyümölcsösben. Szőlő. körte, ribizli, málna sőt még fűzfavessző is .,érett” a nyáron kezük munkája nyomán. A brigádban nyegy- vennyolcan vannak. Január másodikén nyúltak először a tőkékhez. Metszettek. A szállingózó hópihék ruhájukra fagytak. Azóta nap-mint nap találtak tennivalót. Amikor néhány hete megkezdődött a szüret, tőlük eshetett az eső. Szőlőszemekkel teltek a kádak. — Magukat mikor lehet megállítani? — kérdezte Kárpáti István ágazatvezető. — Majd pihenünk, ha minden ren.dben lesz — hangzott a pásztói asszonyok válasza. — Azt mondták. nincs a piacokon csemegeszőlő. Adni a városnak, hogy legyen a dolgozók asztalán — ez hajtott bennünket — magyarázta Kelemen Józsefné. Ülnek és csendben ebédelnek. De csak addig, amíg a kollektíva vállalásai nem kerülnek szóba — Fejenként húsz óra társadalmi munkát vállaltunk. — A pártkongresszus tiszteletére elhatároztuk, hogy az ágazat árbevételét a tervezettől öt százalékkal magasabbra teljesítjük. — Járunk polibkiai oktatásra — sorolják egymás szavába vágva. A brigád tagjai szinte kivétel nélkül anyák is. Az emberi érzések egyik leg- szebbike szólalt meg bennük. amikor egy tragikus sorsú kisfiút, Szlobodnyik Lacikát „örökbe fogadták”. A fiú időközben felcsepei-edett, most mezőgazdasági gépszerelőnek tanul. — Szeretettel nevelgetjük. Magunknak, a termelőszövetkezetnek — mondják nem kis meghatódottságga). Vállalásaik túlnyomó részét teljesítették. Az árbevétel ötszázalékos növelése ma már tény. Annak ellenére, hogy az időjárással külön meg kellett küzdenie a Tye- reskova brigádnak. Hozzászoktak már, hiszen legtöbbjük több mint tíz éve dolgozik itt. Ök telepítetitek a szőlő javát, a füzest, ők ültették a körtefákat. A brigád legidősebb tagja, Jakubovics Sándomé már huszonkettedik éve tsz-tag. Nyugdíjas, de nem tud otthon megmaradni. Az évek összekovácsolták a brigádot, nehéz a közösségből kiszakadni. — Nem csak a munkában tártunk össze. Az idén is voltunk kirándulni a fővárosban. Tavaly Csehszlovákiába látogattunk — mondja Kelemen Józsefné. — A vezetők megbecsülik munkájukat? — Elégedettek vagyunk a keresettel. Amikor elértük az ezüstkoszorús fokozatot, kaptunk kilencezer forint jutalmat! Az ebédidőnek lassan, vége. Az asszonyok újra elfoglalják helyüket. Ki a parányi helyiségben, amelynek falához mázsasizámra ömlesztették a körtét, ki pedig kinn a szabad ég alatt, ahol hely jut. A kék rekeszekben gyűlnek a félbe vágott körték. Most ez a legnagyobb munka. Mindig a soron következő. . . Az autóbusz döcögve indul visszafelé. — Korábban gyalog kellett kijárnunk. Oda-vissza tíz kilométer — jegyzi meg a brigádvezető, miközben ő is beáll a többi közé. Sz. Gy. Váláskor és válás után Családjogi új irányelv a Legfelsőbb Bíróságtól Á Legfelsőbb Bíróság a családjogi törvény tavasszal történt módosítása után most — egyéb témák normatív rendezésén kívül — a házassági vagyonjogi igények rendezéséről szóló irányelv közreadásával segíti egységessé tenni a jog- gyakorlatot, azaz a bíróságok munkáját. Az irányelv — mint a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése által alkotott jogi norma — a bíróságokra kötelező. Abból indul ki a szóban forgó irányelv, hogy a családjogi törvény a házastársak vagyoni jogviszonyai rendezésének alapjává — a teljes egyenjogúság elvének megfelelően — a házastársi vagyonközösség intézményét teszi. Ebből következik, hogy a házastársak vagyoni jogviszonyainak rendezésénél a közös vagyon védelmét fokozottan szem előtt kell tartani. Az életközösség átmeneti jellegű megszakadása — ha vagyonmegosztás nem történt — a vagyonközösséget nem szünteti meg, ezért a házassági vagyonjogi igények rendezésénél a vagyon közösségi egységesnek és folyamatosnak kell tekinteni. Ha a felek a közös vagyont az életközösség megszakadásakor megosztották, az életközösség helyreállításakor visszavitt vagyontárgyak tekintetében altatóban azt kell vélelmezni, hogy azokat a felek a közös vagyonba visszautalták. Abból a magatartásból, hogy a házastársak a házasságkötés előtti élettársi együttélésük során a közösen. szerzett vagyontárgyakat továbbra is közösen használják és kezelik — ellenkező megállapodás hiányában —, arra kell következtetni, hogy azokat a házastársi vagyonközösség részévé kívánták tenni. A vonatkozó fontos elvet — házastársi vagyonközösségre teljes egyenjogúság, a közös vagyon fokozott védelme, stb — a közös vagyon és a különvagyon közötti megtérítési igények elbírálásánál is érvényesíteni kell. A házastársi közös vagyon megosztásánál nem lehet figyelmen kívül hagyni a vagyonok vegyülésének időpontjában elhangzott nyilatkozatokat, illetőleg' nem lehet mellőzni annak a szándéknak a vizsgálatát, amely a házasfeleket a vagyoniak telelett! rendelkezésben vezette. A házastársi vagyonközösség megszüntetése során a megtérítési igények elbírálásánál általában az élet- közösség megszűnésének időpontjában tennálott vagyoni helyzetből kell kiindulni, a közös vagyon megosztásáig terjedő időben történt értékváltozást azonban figyelembe kell venni, ha ez nem vezethető vissza a felek tevékenységére. Megtérítésénél, úgyszintén a különadósság rendezésére a közös vagyonból felhasznált összeg megtérítése tekintetében is. A megtérítést igénylő házastársat terheli a bizonyítás abban a tekintetben. hogy hiányzó különvagyonát megtérítésre alapot adó módon és célra használták fel. A házassági vagyonjogi perben — a Legfelsőbb Bíróság irányelve értelmében — valamennyi igény együttes és végleges rendezésére kell törekedni. (MTI) Partcsoportok szamiieS^se NOVEMBERBEN — decemberben sor kerül Nógrádban is az alapszervezetek beszámoló taggyűléseire. Ezúttal — mint ismeretes — az elmúlt négy év távlatában kell megvizsgálniuk, hogyan hajtották végre a X. kongresszus határozataiból rájuk háruló nagy jelentőségű feladatokat. A beszámoló taggyűlések előkészítését mindig jól szolgálták az azokat megelőző pá'rt- csoport-megbeszélések. Elmondhatjuk, hogy a pártmunkában immár nélkülözhetetlenné váltak a pártcsoportok év végi számvetéfeei. Van tehát múltja, előzménye a most sorra kerülő pártcsoport-megbeszéléseknek, amelyek feladata ezúttal a négyéves munkát értékelő taggyűlések előkészítése. A megyei tapasztalatok kedvezőek: Kisterenyén csakúgy, mint Kazáron, vagy Balassagyarmaton és Salgótarjánban. A pártcsoportbizalmiknak három — szorosan összefüggő terület — problémáival kell foglalkozniok e megbeszéléseken. Az egyik a párttagok munkájának, magatartásának személy szerinti értékelése. A másik a pártcsoport egészének tevékenysége, a működési területén folyó gazdasági, politikai, mozgalmi munkában elfoglalt helye, az emberek nevelésében, formálásában betöltött szerepe. Végül szükséges, hogy a pártcsoportbizalmi összegezze a pártvezetőség munkájáról szerzett tapasztalatokat, véleményeket, hogy ezzel is segítse a vezetőség felkészülését a beszámoló taggyűlésre. Vegyük sorra — a teljesség igénye nélkül — azokat a mérlegelésre váró kérdéseket, amelyeket figyelembe kell venni minden párttag tevékenységének megítélésekor. Elsősorban értékelni kell, mennyire rendszeres részvétele a pártéletben, a pártcsoport-érte- kezleteken és a taggyűléseken. Számba kell venni, milyen volt aktivitása, véleményformálása, hogyan teljesítette pártmegbízatását, hogyan tett eleget munkaköri kötelességeinek. Milyen hatással volt környezetére munkafegyelmével, szorgalmával, munkája eredményességével, hogyan befolyásolta, formálta környezetének politikai hangulatát; hogyan képviseli, terjeszti a párt politikáját, miként száll szembe a párt politikáját torzító, vagy támadó nézetekkel. Ez éppoly fontos része az értékelésnek, mint az, hogyan gyarapította politikai ismereteit, marxista műveltségét, milyen eredményességgel vett részt a pártoktatásban, mennyire ismeri a napi politikai eseményeket és hogyan segíti megértetni az események lényegét környezetével. Végül az sem mellékes, milyen a családi és magánélete, a kommunista erkölcs normái szerint él-e. Felmerülhet a kérdés: hogyan szerezzen a pártcsoportbizalmi megbízható és pontos ismereteket az egyes párttagokról? Azt ajánlhatjuk, hogy mindenekelőtt a pártcsoport tagjairól év közben szerzett tapasztalatait, ismereteit összegezze. Ha valamely kérdésben nincs eléggé megalapozott ismerete, tapasztalata, joga és kötelessége érdeklődni, véleményt kérni azoktól, akik megbízható információval szolgálhatnak. Megkérdezheti például az illetékes állami, intézményi, gazdasági vezetőket, mi a véleményük az illető párttag munkájáról, magatartásáról, fegyelméről. A társadalmi szervezetekben tisztséget viselők esetében az illetékes tömegszervezeti vezetőktől kérjen véleményt, politikai érdeklődéséről, vitakészségérol. Tekintse ót a pártvezetőség által vezetett „Emlékeztető - két, mert ezekből képet kaphat a taggymé; si felszólalásokról, sőt, az esetleges fegyelmi ügyekről is. Vegye számba a pártmegbízatások teljesítését, de nézze meg azt isj hogy a végreha1- tásnak milyen konkrét politikai baszna, eredménye született. Ha pedig a pártcsoport tagja magasabb párt-, vagy társadalmi szervekben tölt be választott funkciót. a pártvezetőség segítségét kérje ahhoz, hogy munkájáról ez esetben is megfelelő információt kaphasson. Hosszan lehet még sorolni a lehetőségeket, amelyekkel a pártcsoportbizalmi megbízható ismeretekhez juthat az alapos és felelősségteljes értékelés elvégzéséhez. Meggyőződésünk, ha a pártcsoportbizalmiak körültekintően vizsgálják valamennyi párttag tevékenységét, magatartását, az értékelések alaposak és objektivek lesznek. Az elmúlt években a pártcsoportok értékelése, javaslata alapján nagyon sok párttagot név szerint dicsértek meg a beszámoló taggyűléseken. Az elismerés mindig jólesik, és egyben újabb feladatok megoldására sejken t. Ne feledkezzenek meg most sem az eredményesen működő párttagok tevékenységének elismeréséről! Tegyenek javaslatot a vezetőségeknek a taggyűlésen történő név szerinti dicséretekre. Ugyanakkor a pártcso- port-értekezleteknek most is feladatuk név szerint bírálni azokat a párttagokat, akik munkájukkal, magatartásukkal arra rászolgáltak. Erre volt több példa Balassagyarmaton. Ha szükséges, határozottan figyelmeztetni kell a hanyag munkát végzőket. A pártcsoportok együttes tevékenységének értékelése a működési területen folyó gazdasági, politikai, mozgalmi munkában betöltött szerepéből tevődik össze. Jó gyakorlatnak tartjuk a pártvezetőségi tagok részvételéj; a pártcsoporl-megbeszéléseken. Egyrészt azért, hogy tolmácsolják a pártvezetőség véleményét a pártcsoport munkájáról, másrészt, hogy konkrét tapasztalatokat gyűjtsenek a vezetőség beszámolójának elkészítéséhez. A megbeszéléseken a párttagok számára feltétlenül biztosítani kell a jogot és az időt is arra, hogy kifejthessék Véleményüket az értékelésről, a bizalmi és a pártvezetőség tevékenységéről! örvendetesen aktívak, konkrétek, kritikusak voltak a megyében a tanácskozások. Helyes az a gyakorlat, hogy a vita lezárása után az újabb pártmegbízatások elosztásában is állást foglaltak. A pártcsoportbizalmiak a vita alapján összegezték a tapasztalatokat, a vezetőség tevékenységéiről szóló észrevételeket, és továbbítják ezeket a pártvezetőségnek, hogy a taggyűlések beszámolóiban hasznositani lehessen. MINDEBBŐL kitűnik, milyen nagy szerepük van a pártcsoportoknak az éves munka értékelésében. Meggyőződésünk, hogy ahol a pártvezetőségek ténylegesen segítik és ösztönzik a pártcsoportbizalmiakat a megbeszélések színvonalas megtartására, ezzel 'a beszámoló taggyűlések sikerét is jelentősen elősegítik. Közvetítő a svéd üzemekben Ez évtől kezdve a svéd üzemek dolgozói „biztonsági ombudsmant” választanak. Feladatkörébe tartozik, hogy a helyszínen leállítson minden olyan gépet. amely megítélése szerint veszélyes a kezelőszemélyzet egészsége és biztonsága szempontjából. A vállalatvezetőségnek tiszteletben kell tartania az ombudsman döntését, legalábbis addig, amíg biztonsági ellenőr meg nem vizsgálja a szóban forgó gépet. Ezeknek a svéd „közvetítőknek” a hatásköre meglehetősen széles körű. A gtitterok ontják a fűrészárut, a készterméket. A készlettéren osztályozzák morét szerint és minőségileg. Itt uolgozik Králik József szocialista brigádja. — Naponta 35—40 köbméter készanyagot, fűrészárut kell a hattagú brigádnak kiválogatni, vagy, ha úgy tetszik, meózni és bemáglyázni. Általában kettő válogat, négy pedig máglváz. Ezt újabban felváltva csináljuk, mindenkinek értenie kell az osztályozáshoz. Nem is volt reklamációnk az utóbbi időben — mondja Králik József, a brigádvezető. — Elismert ember az üzemnél. A pártalapszerve- zetnél a termelésfelelős tisztségét bízták rá. Mindössze 34 eves, már 19 éve van a vállalatnál. — Az apám bányász volt és 9-en voltunk gyerekek. A nyolc általános iskola után felvettek a mérnökségi dolgozók mellé figuránsnak. Ott kezdtem azután, ahogy wőA máglyázók bri gáti vezetője södtem, úgy kerültem csapatra csillésnek. Csigaaknában később csatlós lettem. Megszűnt a bánya. Sok választás nem volt, ide helyeztek a fűrészüzemhez. Később letettem a hegesztővizsgát is, de a szemem valahogy nem bírta. Az szakmunka lenne, ez meg, amit most végzünk, betanított munka. Meg kell fogni a dolgot, de nem p$i- naszkodhatom. A kereset is eléri havonta a három és fél ezer forintot. Nem szívesen mennék máshová — mondja. — Mindig egyforma a munkájuk? — Állandóan, bár előfordul, hogy itt az átvevő, és nem végzünk műszak végére, ilyenkor természetesen tovább maradunk, mert az üzem érdeke úgy kívánja. — Űjabban a szombati, vasárnapi rakodásokat kell szorgalmazni. Köztudott, hogy kevés a vasúti kocsi, a szállítási feladat meg nagy, Jiat ezért kell minden lehetőséget kihasználni. Üzemérdek is, hogy amikor a gatterok nem termelnek, a rakodás folyamatos legyen. Mi is bejárunk rendszeresen vasárnapi rakodásra. — Mindig a szabadban dolgoznak? — Itt, ha esik. ha hideg van és havazik, akkor is dolgozni kell. Megszoktuk. Jó az összhang a brigádban. Egyébként a családból három fiútestvér, és a |húsom is itt dolgozik, ö a női felmérőbrigádba tartozik. Varrnak idősebbek is a brigádban. Ügy osztjuk be a munkát, hogy ők is bírják, és megtalálják a számításukat. Nincs is vita közöttünk. — Itt laknak Kisterenyén? — A többiek itt laknak, és én is itt születtem, de Pász- tóról járok be dolgozni. Oda nősültem, mert ahogy említettem, nagy volt a mi családunk. Most már megvan a külön lakásunk, és van egy másodikos kisgyermekünk is. Megszoktam már a bejárást. — Elégedett a munkahelyével? '— Igen. Teljesítményben dolgozunk, nálunk köbméterekben szabják a normát. Ezt hosszú idő óta mindig túlteljesítjük. Ettől függ a kereset is. Jó lenne, ha gépesítenék a munkát, mert így nehéz körülmények vannak. A kisgépesítés fokozására lenne szükség véleményem szerint — mondja a brigádveze- tö. B. J. A Zománcipari Művek salgótarjáni gyárában NSZK exportra gyártják a Bocker típusú villanytűzhelyt. Egy mii- szakban száz-százhúsz darab tűzhely kerül le a szalagokról. Képünkön: Juhász Aranka. Simon Zsuzsa, Zámbó Júlia és Szpevák Jánosné a tűzhely végső szerelését végzik. Bábel László felv. NÖGRÁD — 1974. november 12., kedd
