Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)
1974-11-09 / 262. szám
Ezer szállni örvendetes, hogy megyénk üaeimeiOoi emelkedik azoknak a termékeknek a száma, amit szívesein vásárolnak meg a külföldi piacokon. Az év első hat hónapjában a megyei ipari üzemeinek export tevékenysége 47,2 százalékkal volt több, mint az elmúlt év első felében. Az exporton belül a tőkés- export 75, a szocialista pedig 10 százalékkal nőtt. Az év végéig még nagyon sok exportképes áru vár szállításra. Ezért nagy körültekintésre, alaposságra, hatékony termelésszervezésre és ütemes szállításra van szükség. Az exporttermelés növelése előnyös a népgazdaságnak és vállalatainknak egyaránt. A kedvező tőkés piaci kon junktúra hatására egyik-másik gyár olyan plusz bevételhez jutott, amiért nem kellett megdolgoznia. Szükséges ezt hangsúlyozni, mert szocialista államunk nem hárította át a vállalatokra azokat a plusz terheket, ami a kapitalista piacokról beszerzett nyersanyagáraknál bekövetkezett. Ha ezt tette volna, ma egészen más kép tárulna elénk. Ennek a jelenségnek érzékeltetését azért szükséges előtérbe helyezni, hogy eloszlassuk azokat az illúziókat, amelyeket egyesek táplálnak a kapitalista piacokon szerzett többletjövedelemről. Nem pontos adatok szerint, ha a tőkés piacokon szerzett többletnyereség és az ott bekövetkezett nversanvagár-eme 1 kedést összevetjük. akkor veszteséggel kell számolni! Ez a reális és valóságos helyzet! Az alapanyag- árak növekedése viszont csökkenti a szétosztható nemzeti jövedelmet. Ebből adódik az újabb követelmény. Tovább szükséges növelni azoknak a termékeknek mennyiségét és választékát, amelyeket mindenütt jól el lehet adni. Mivel egy-fcét alapanyagot kivéve mindenből behozatalra szorulunk, ugyanakkor nemzeti jövedelmünk jó része a külföldön értékesített árukból tevődik össze, szükség van a minpság további javítására. Erre figyelmeztet azoknak a vállalatoknak a példája, anol nem tudtak megbirkózni a minőségi követelményekkel, emiatt visszaesett a termelés, csökkent az exportképes áruk száma. A kapitalista piacokon fellelhető kereslet általában időleges, átmeneti. Gyáraink exportjukat csak akikor tudják biztonságosain növelni, ha hosszabb távú piacot szereznek maguknak. Ezt pedig csak a KGST-be tömörült szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió garantálja. Ide szállítja termékeinek csaknem 80 százalékát már hosszabb idő óta a Budápestt Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni gyáregysége, a Női Fehérneműgyár jáoosak- nai telepe. Biztos piacot jelent a Szovjetunió a Budapesti Finornkötöttérugyár balassagyarmati gyárának, és még sok üzemünknek. Biztosak a szocialista országok piaoai, mert az életszínvonal fokozatosan növekszik, egyre nagyobb a belső fogyasztás, nincsenek válságok, termelési visszaesések. Ezekből az országokból szerezzük be a termeléshez szükséges alapanyagok jó részét. Közülük is kiemelkedik a Szovjetunió. Gazdasági berendezkedésünk is csaknem azonos. Közös politikai célkitűzéseinket a marxista—leninista eszme vezérli. De velük együtt, összehangoltan oldjuk meg népgazdaságunk távlati fejlesztését is. Ez arra figyelmezteti, ösztönzi vállalatainkat, hogy figyelmüket az eddiginél jobban •'tónyítsák a szocialista piacokra. Növeljék ar ide szállítandó áruk mennyiségét, minőséget. Ez előnyös a gazdaságos termelés megvalósítása szempontjából is. A piac megtartása, biztosítása megköveteli a pontos szállítást is. Most ez egyik legnehezebb feladatunk, mivel jóval több az elszállításra váró áru, mint a vasúti tehervagonpark kapacitása. Ezért a kormány kötelezően írta elő a szombati és vasárnapi rakodást. Ennek maradéktalan teljesítése minden exportáló üzem kollektívájának jól felfogott érdeke. V. K. Salgótarján — Bevezetik Szakszervezeti j o ^segélyszolgálat A Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének javaslatára a szakszervezeti jogsegélyszolgálatot , kezdetként ötven vállalatnál szer- 1 ezik meg az országban, A jogsegélyszolgálat célja, hogy s dolgozók ügyeik intézése során ne kerüljenek jogi hátrányba azért, mert ke- v jssé járatosak a szabályok, p törvényes előírások értelmezésében. Az állampolgári egyenlőség alapján., a jogok érvényesítésében, tehát mindenki azonos eséllyel induljon,. A jogsegélyszolgálat érdekvédelmi funkciója: — •amit a kormány . döntése alapján a dolgozók ingyenesen vehetnek igénybe —, a jogi felvilágosítás, a jogi tanácsadás. sót bizonyos ügytípusokban. jogi képviselet a jogvédelmet kérő dolgozó részére. A Salgótarjáni Síküveggyár ugyan nem tartozik az ötven kijelölt vállalat közé. de bizonyos értelemben a jog- segélysaolgáltatást itt is bevezetik. A szolgáltatás köre egyelőre a dolgozók jogi tájékoztatására a jogi tanácsadásra terjed ki. Pereg a fúró ••• Salgótarjánban, a városi tanács épületével szemben az egykori Mérleg utca páratlan oldalán állt házak helyén levő téren fura teherautó pöfög. Hátsó részén öt-hat méter magas állvány emelkedik. Fúrókocsi! Magát a fúrót nemrég emelték ki a földből. Egy munkás csákánnyal, majd egy késszerű szerszámmal nyesi le róla a lentről magával hozott agyagos földet, melyből a minta már az üvegben van. Még néhány jól begyakorolt mozdulat, és újra a földben forog a fúró. — A Földmérő- és Talaj- vizsgáló Vállalat dolgozói vagyunk — mondja Vedrén Béla 19 éves fúrómester, a kis csoport vezetője. — A vizsgálat célja a talaj teherbírásának megállapítása, a későbbi építkezésekhez. — Milyen mélyen járnak? — Körülbelül 10 méterre jutottunk le. Eddig föltöltés réteg volt. aztán homokkő, most pedig ez a szürke agyagos, durva homok. Húsz méterig akarunk lemenni. Pörög a fúró, pöfög az autó. s miközben az emberek meg-megállnak, megnézik a fura szerkezetet, mélyül a lyuk, gyűlnek a mintával teli üvegek. Lapunk november 3-i számában emlékezett az 1929 novemberi bányászsztrájkra Pothornik József, a sztrájk egyik szervezője és vezetője. Ennek kapcsán fogott tollat Pál Károly rétsági nyugdíjas, alá az időben bányászként Rauaknán dolgozott. Visszaemlékezését rövidítve közöljük: — Történt' azután, hogy 1929 októberében üzemünk beadott az igazgatóságnak egy bérjavítási kérelmet. A kérelemre a bányaigazgatóság elutasító választ adott, mondván, örüljünk, hogy felvettek minket dolgozni. Az elkövetkezendő napokban nagy volt a kíváncsiság, hogy mi lesz a végső válasz. A bányában gyakran megjelentek kis illegális röplapok, melyeket egymásnak titokban adtunk át. Ezekben azzal foglalkoztak, hogy Peyerék és A kiaterenyei vasútállomás Zalika Máté Szocialista Brigádja. Mihályi Béla vezetésével október,, november, valamint december hónapban kommunista szombatot kezdeményez. Ezekben a hónapokban személyenként egy- egy kijelölt pihenőnapjukon, a szükséglet szerint, személy, vagy tehervonátot továbbítanak, és az ezért járó bérüket, a MÁV kőszegi nevelőotthősokat, összejátszanak az igazgatósággal. A csendőrség állandóan szaglászott, mondván, hogy kommunista felforgatok vannak a dologban. Az igazgatóság 1929 október végén durván elutasította kérelmünket. Az egyik délutáni műszak már nem ment le á bányába. Gyalogosan, a hegyeken keresztül, éhesen és szomjasan mintegy 650-en indultunk Salgótarjánba az igazgatóság elé. Indulás előtt az egyik bizalmi felvilágosította az embereket a célkitűzéseinkről. Amikor a baglya- si kórházat elhagytuk, elénk állt négy, vagy hat csendőr. Szuronyt szegeztek és mondták, hogy nem mehetünk tovább. Megfenyegettük, majd kikerültük őket. Estefelé értünk a nagykastély elé. Ekkor felállt egy rendőr és azt kiabálta, hogy csak öt ember mehet be az igazgató úrhoz. Zúgott a tömeg, jelOktóberben egy tehervonat továbbításával vállalásukat teljesítették, mely felajánlásához a Salgótarján- külső fűtőház Haladás Szocialista Brigádja, Somoskői Gyula mozdonyvezetővel csatlakozott. igyekeznek segíteni, az őszi és téli forgalom sikeres befejezését, valamint a kongresszus ég hazánk felszabadulásának méltó megünneplését. 1929 szavakat kiabáltunk. Képviselőink bementek. Fél óráig tárgyaltak, azután kijöttek és közölték, hogy nincs semmi eredmény. Ezután elvonultunk a bányászoitthonba, és úgy döntöttünk, hogy másnaptól beszüntetjük a munkát. Kértük a többi bánya dolgozóit is, hogy csatlakozzanak hozzánk, így leállt a többi üzem is. Az idő már későre járt. A karbidlámpákat meggyújtottuk, a hegyen keresztül elindultunk haza. Az őgzi, ködös estében, mint a kísértetek vonultunk. A sztrájk első napja csendesen telt el. A szomszédos aknák (Gusztáv, Albert, Amália) mellénk álltak. Etesen, Karancsalján, Bag- lyasalján, Lapujtőn sok aktív mozgalmi ember élt. Már egy hete álltunk. Állandóan figyeltük, hogy lesznek-e sztrájktörők. Ritkán akadtak. Már két hete tartott a sztrájk, amikor a medencében kezdték kicserélni a csendőröket. Ekkor már ösz- szeszedték a vezető embereket. Aki tudott, illegalitásba vonult. A nyomor és az elkeseredés közepette indult meg újra a munka. November 15- én 450 embernek kifüggesztették a nevét, hogy menjenek Salgótarjánba a munkakönyvükért. Nem Irolt tréfa. Kinyílt az iroda ablaka és a hivatalnok azt mondta: jönnek már a jóvirágok, itt f leszámolásuk, munkakönyvvel együtt. Menjenek, amerre látnak! Lett erre zúgolódás, több bányász szeméből hullott a könny. Nem voltak tekintettel senkire és semmire. Különösen a nagycsaládosok voltak elkeseredve. — S- — na részére ajánlották fel. — szűcs — VVVWIA/\AWV\A/VVVVVVVV' Csokaek elárulják a munkáNapi postánkból Kommunista műszak a nevelőotthonért Megtelt a határ a gépek zúgásától. A szántókon a traktorok vetnek, géppel törik a kukoricát, és az országúton pedig a Ziiek lihegnek tonnányi terhükkel. Cserhát- szentiván felett a dombról ez látható. A „teremtő” rossz- kedvében „gyárthatta” ezt a vidéket, mert hegy és völgy olyan sűrűn váltakozik, a hullámvasúton sem különben. Ide munkát végezni gép is. de ember is kell. méghozzá igazán odavaló. A Cserhátot itt szeli ketté az országút, amelyik a pásztói járásból átvezeti az utast a balassagyarmati járásba, méghozzá egyenesen Herencsénybe. ahol sok száz vagonnyi cukorrépáit halmoztak föl. Ezt a termést kell elszállítani Selypre. ,a cukorgyárba, ami a Ziiek feladata. Nagyon megfontoltan végzik a szállítást. Nem megy üresen lé a kutasói katlanba. A nem- ment tovább. Még jó. hogy a teher nem húzta visz- sza, a fékek jól működtek. Félparton állt az áttüzesedett gépkocsi vezetője menet köz- ZU. Fent a dombon egy maben kiszámolta az erő meg- sík. megrakva cukorrépával, oszlását. Ha a katlanba érve alatta, mint a kiszakadt bél. jól hasznosítja a lendületet, a kardántengely lógott, felfuthat az iványi dombra, Bodnár Kálmán kiszálló a onnan már könnyebben jut a kocsiból. A határ megtelt a íőútra. traktorok zúgásával. KözvetA dombról lefelé egy ka- Icai az út mellett silózott egy nyár következett. A géoiár- traktoros. Amikor meglátta az mű vezetője fékezett. mert erejét vesztett teherkocsit, le- elienkező esetben a megtér- kapcsolta a silózógépet, trak- helt pótkocsi elránthatja az , torával éléje állt a Zilnek, és egész járművet. A fékezés kivontatta a parton. Nem sok viszont sokat elvett abból a beszéd hangzott el. Nem ér- lendületből, amelyre szüksé- tek rá. Fönt a Tepke felett ge volt, hogy a hirtelen emel- ieketéllett az esőtől terhes kedőn terhével túljusson. Bőd- felhő, szemerkélni is kezdett, nár gázt adott, de érezte, hogy A Zil terhével tovább ment a motor már nem a megszo- út.ieél.ia felé. A traktor is kott lendülettel dolgozik. Fél- munkához látott. Vágta a parton sem volt, amikor le- csörgő levelű kukoricát. A fulladt a járműve. Minden Cserhát katlanjában talpon erőlködés hiábavaló volt. vannak az emberek. B. Gy. MINDENKI TALPON jármű az országúton. Odafelé építőanyagot visznek, visszafelé a cukorrépát, Bodnár Kálmán is így szorgal- maskodott. A kocsira még egy pótkocsit is akasztott. Jól felpúpozták neki a rakományt amikor Herer.csényből útnak indították. Ez a teherautó akár egy várost is elhúzna, de ott a Cserhátban, a súlyos teher alatt nyögött áaár egy beteg szamár. Harsogott az út. ahol elhaladt, és a hegyek méginkább felfokozták a zajt. Bodnár nyugodt volt. A motor egyenletesen dolgozott. Nem száguldott kocsija, mint üresen szokott, de szénen haladt. Herencsény fölött átjutott az első fokon. Onnan már könnyebben gurult lefeA Zrínyi szocialista brigádból Pólyák Istvánná és Tóth Istvánná. Bővítettek Romilányban Beszkovszki Veronika és Berták Béláné polirkorongol készít. Beszkovszki Jánosné Jakubecz Erzsébet Czelleng Jánosné Űjabb munkalehetőség nyílik . a iomhányiak részére. A Finomkerámiaipari Művekhez tartozó Gránit Csiszolókoron g és Kőedónyigvár új « gváregv- séget. az úgynevezett. Wl- DENTA üzemet bővítette az elmúlt hónapokban. 1968-tól kapott helyet egy kis csarnokban a vállaltat, akkor 4(> főt foglalkoztatott.. Most. az új gyártelepen már 180 munkás elhelvezésére nyílik lehetőség. Fényezéshez szükséges polírkorongokat. csiszolótárcsákat. mely a hegesztés varratait tisztítja, dörzsoárná- kat és egyéb csiszolóféleségeket készítenek, melvek között még a fogászatnál! használatos fúrók is találhatók. Hazai és külföldi piacra készülnek termékeik. melyek kiváló minőségét már évtizedekkel ezelőtt Óbudán alapozták meg. A WIDENTA név a régi márkát ielöli. A gyáregység dolgozói közül azokat kívánjuk bemutatni, akik már korábban, is itt serénykedtek. s az új üzemekben is a legkiválóbbak között szerepelnek. — kulcsár józsef — A Zrínyi szocialista brigád egyik tagja. Majer István a kisebbségben levő férfiakat képviseli. A munka nem könnyű, férfi számára is erőt igényel. B;i lázs Fcrcncné a prés mellett. NÖGRÁD — 1974. november 9., szombot 3
