Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)

1974-11-07 / 261. szám

\ Heraaeg Klára: EMLÉKMŰ KONSZTANTY1N SZlMONOVi A ZÁSZLÓ A zászlónál nem gyújtanak rá nem is tréfálnak t se alatta se mellette Nem varrják meg ha elszakad Az elszakadt zászló nem »értélén kötözni se kell hisz amíg kézben tartják nem száll el belőle a vér Csak akkor száll el a vére ha földre hajítják De ha ismét felemelik vagy az izzadt tetemre borítják nem érzi magát sértve a zászló Nem fél hogy a vérfoltok ott maradnak a selymén A vér nem mocsok Ám a halottat — ha hősi halott — ne takarjátok be sokáig mert kell az a zászló az élőknek kell Dalos György fordítása Találkozni akarunk az egész országgal A Szovjet Kultúra és Tudomány Háza munkájáról, terveiről Megnyitásának első évfor­dulóját ünnepli a Szovjet Kultúra és Tudomány Há­za. Milyen eredményeket, tapasztalatokat hozott az első esztendő, mit terveznek a jövőre — erről nyilatko­zott a Központi Sajtószolgá­latnak I. I. BagyuL a Szov­jetunió magyarorszagi nagy- követségének első titkára és V. G. Szergejev, a Kultúra Háza igazgatója. — Egy év alatt félmillió látogató a Szovjet Kultúra Semmelweiss utcai székha­zában, — önmagában is bi­zonyítja a sikeres kezdetet. A két nép barátságának ápolása, erősítése volt a célunk, az, hogy a magyar nép minél jobban megismer­je a szovjet népet, kultúrá­ját, tudományát. Amolyan tanulóidőnek szántuk - <a kezdő évet. s most nyugod­tan elmondhatjuk, hogy megtaláltuk a7. utat, a for­mát a magyarok érdeklődési köréhez. — Melyek voltak a leg­népszerűbb rendezvények? — A legfiatalabb látoga­tóké az elsőség: szombat­vasárnaponként gyermek­programokat rendeztünk telt ház előtt. Ezeken a napo­kon minden szervezés nél­kül. az „utcáról” jöttek szü­leikkel az apróságok. Mese­rajzfilmeket, kalandos ifjú­sági filmbemutatókat ren­deztünk a legújabbj Ma­gyarországon még be nem mutatott művekből. Népsze­rűek voltak a játékos ve­télkedők. S amíg a gyerme­kek szórakoztak, a szülők kiállításokat nézhettek, ol­vashattak, délelőtti koncer­teket hallhatták. — És a felnőtteknek szó­ló programok? — Diákokból, fiatal üze­mi munkásokból megalakult a Ház barátainak klubja, amely mindenkor érdekes programot 'biztosít tagjai számára. Megalakult a Szovjetunióban végzett ma­gyar ösztöndíjasok klubja is. Találkozóikon a legújabb szakmai anyagokból, folyó­iratokból, filmekből frissítik fel tudásukat Nagyon örü­lünk, hogy jónéhány nagyi üzemmel közvetlen kapcsolat alakult !ki. Termésátetesen rendszeres látogatóink a nagyüzemek szocialista bri­gádjai, az MSZBT- tagcso­portok. — És a Jövő? — Elsősorban azt szeret­nénk, ha tevékenységünké: megismerné az egész ország. El akarunk jutni mindenho­vá, mindenkihez, s ehhez ki kell lépnünk a Ház ka­puján. Elsőként létesítettünk kapcsolatot a dunaújvárosi, diósgyőri, ózdi üzemekkel. Sokat ígérő vállalkozások­nak tűnik a testvérmegyék, testvérvárosok napja. Ilyen alkalommal a megye, város minden területének képvise­lőit meghívjuk a Házba, ré­szükre a szovjetunióbeli testvérmegyéről, területről városról filmet vetítünk, ki­állítást rendezünk. Ezeket az összejöveteleket azután megismételjük a megyében, városban, ahol az emberek tízezrei ismerkedhetnek a szovjetunióbeli testvérek életével, munkájával. Ha­sonló a Barátság napja. Ilyent már rendeztünk Kecs­keméten — nagy sikerrel. A Házban bemutatott legsi­keresebb műsoros esteiket, hangversenyeket vidékre is elvisszük, a legjobb kiállítá­sokat több városban bemu­tatjuk, hogy magyar bará­taink mindenütt megismer­kedjenek a szovjet népek kultúrájával, művészetével. Az elmúlt hónapokban ti­zenöt nagy kiállítást szer­veztünk, közülük többet el­ső ízben mutattunk be a Szovjetunió határain kívül. , Ilyen volt a mlikromiiniia* tűr kiállítás a távoli északi népek művészetének bemu­tatója, a baltikumi boros­tyánok, az abház népi szerszámok, az ukrán intar­ziák kiállítása. Hasonlóan nagy sikerűé,k voltak az úgynevezett komplex ki­állítások, amelyeken egy- egy iparág teljes kereszt- metszetét megismertetjük a magyar szakemberekkel. A kohóiparról szóló ösz- szeállításunk vidékre is el­jutott, s elvisszük az érdek­lődőkhöz, szakmabeliek­hez a kémiai ipart, a köny- nyűipart bemutató kiállí­tásainkat is. Természete­sen nem feledkezünk meg a mezőgazdaságban dolgo­zókról sem. Több termelő- szövetkezettel, állami gaz­dasággal már kialakult a baráti kapcsolat, s szeret­nénk eljutni e területen ez ország legtávolabbi vi­dékeire is. A testvérmegyei találkozók erre is módot nyújitanak. — A Szovjet Kultúra és Tudomány Házának prog- ramjái a legnépszerűbbek a fiatalok körében. Hogyan szólnak a vidék fiatalságá­hoz? — Tapasztalataink sze­rint. a magyar fiatalok, is­kolások keveset tud­nak a fiataloknak szóló mai orosz irodalomról. Szinte kivétel nélkül csak a hagyományos, több évti­zedes népmeséket, ifjúsági könyveket, régi dalokat. is­merik. Szeretnénk,' ha ez megváltozna. Ennek első lépéseként az ország orosz nyelvet tanító pedagógusai­val ismertetjük meg leg­újabb dalainkat, versein­ket, meséinket. — Legközelebbi terveik? — Nagyszabású kiállí­tást nyitunk novemberben ,.Orosz intemacionalisiták Magyarországon, magyar international, istáik Orosz­országban” címmel. É^v vé­gi érdekességnek ígérkezik Fedosakino falu iparművé­szeti kiállítása, a Hahlama iparművészeti kiállítás, s a 1 jövő év elején a Baltikum népeinek alkotásaiból n,vi­lik nagyszabású tárlat. Mindezeket természetesen vidékre is el visszük, és sor kerül több szovjet művész­együttes, a drámai, az ope­rett színház együtteseinek vidéki bemutatójára. Ter­mészetesen,' mi is különféle rendezvényekkel, bemuta­tókkal kösizöntjük a ma­gyar nép felszabadulásá­nak 30. évfordulóját. Erre az időpontra várjuk a Ház­ban az egymilliomodik lá­togatót. Reméljük, hogy ad­digra az ország több vidé­kén már újabb többtíz­ezer barátot szereztünk. Erdély! György A forradalom poétája A kőütőtárs, Pável Anto- kor szerzett élményei érlelik Vlagyimir Lugovszko): kolszkij gyászoló emlékezésé- költővé. ben már kimondotta róla a S ahogyan mindenki szá- TábortÜZ©k legfontosabbat, amit csak ma- mára — neki is drága fiatal­gyarázni lehet — hozzátenni kori emlék. A forradalom pe- ...... , ’tesztet) .semmit. Egyetlen félmondat- dig nemzedékek életét for- T.. ^th0Tkan}anannk’ ban utánozhatatlan tömör- málta. Mindennél szigorúbb V?'!UÍ /ekele arnyak seggel jellemzi a szovjet-orosz parancs LugoVszkoj költésze- , .. ,, költészet egyik legsajátosabb, tében: minden percben érző- , eut torkokból rendkívül egyéni színét, Lu- kelnie kell, hogy egy nagy A kommunizmusról govszkoj poézisát. „Vlagyi- történelmi mozgás részese. - szauna az enek. mir Lugovszkoj közöttünk S, bár még sokáig élt és ®a™° bársonyként maradt, tűnt ifjúságunk alkotott — 1957-ben halt meg „„ “ tuzncu\ szputnyikjakénU." —, s bér témáit ezerféle Hallgatva a banat, Valóban, az ifjúság énekese Ä^mSmmadt^a Tormda^ hangok m£heteüe^cálá^ ^m koTtójének a forradalmi Október Szavának. nangok mérhetetlen skálája, k p S t m, Frunze a világnak tengernyi jelensé- ^^Doetícáiát P ?fv átnyújtja őket ge fér bele. Az alapvető él- fogalmazta meg- 3 Egészrn Az feledett ezredeknek, 'endős * S" szTvakkafalmk * Fekete-tenger szelei Ä SS ~ beszélni, csak az egyszerűség A katonaarcokon Októberi Szocialista Forrada- *sít és nvúit se.sítsé- Vegigperegnek. lom győzelmekor, 1918-ban a “»^erősít es nyújt segítse s Q halottak vérétSl As Versei közül méltatlanul ™int a seb’ meaalszik Ä11tÄe^nhai, fVe‘ kevés jelent meg magyar este- ... . T nyelven. Az alábbi sorok is Tengerig szöknek szelyben. Ifjúságának leg- els6ként lótnak magyarul nap- Az e°° Vipacsok szebb idejét: a romantikus világot, velük is tisztelegve a Y°r°sbe, len0ve- íellobbanások koráit És ekr forradalom emléke előtt, 1 ldd szívemet Léniahirtelen "f**“ Gyurkó László: .L.VUIU meggondolta * magát. A veszély, hogy elfog­ják, s esetleg azonnal agyon­lövik, még mindig kisebbnek látszott, mint az, hogy elmu­lasztják az utolsó pillanatot B támadásra. Ügy döntött, nem vár tovább. Rahja írja: LENIN, OKTÓBER (részlet) zett, három ember lépett be a szobába — a mensevikek ve­zérei, a párt vezetői: Dán és Liber s velük, azt hiszem Góc, Egyikük (már. nem emlék­szem melyik) a szobában ló­gó egyik felöltő zsebéből cso­magot vett elő, s meghívta a többieket, tartsanak vele, van fehér kenyere, vaja, kol­„A biztonság kedvéért el- senki sem állított meg ben- parancsoltak: Állj! Igazol- káromkodtam, lobogtattam az h®sza’ “3/*. Közben beszél­natároztuk, hogy maszkírozni nünket. Amikor a híd köze- ványt! — Odasúgtam Via- igazolványainkat, s azt kia- s ügyet sem vetettek fogjuk. Amennyire lehetséges pére értünk. észrevettük, gyimir Iljicenek: — Menjen háltam, hogyan lehetséges, ,rán(k- A felö,lt|5 zsebéből elő­volt, kicseréltük a ruhadarab- hogy a másik oldalon Kerensz- csak tovább, ezekkel elbánok hogy engem, a Petrográdi kfjrulti csomagot az asztal ve­jait, arcát bekötöttük egy kij-katonák állnak. Az őrség- magam is. — A zsebemben Szovjet teljhatalmú tagját, ®é.re tettéi, szemben Vlagyi­meglehetősen piszkos kendő- igazolványt követéit a járó- két pisztoly volt. Meglehető- nem engednek be. Odakiabál- nl‘ccsel. Saz­vel. mintha a foga fálna. s kelőktől. Természetesen nem sen gorombán veszekedni tam az elöl állóknak, ne tö- -ía .e ,,?.r raPl l',ntnt;t vla­üreg sapkát tettünk a fejére. volt igazolványunk. kezdtem velük, kijelentettem rődjenek az ellenőrzéssel, fy:r7lir hjicsre, s a kendő el­Minden eshetőségre számolva ., ' senkivel sem közölték hogy men jenek csak be, a Szmol- Ienere azonnal felismerte. Na­zsebrevágtam két belépési en- . ,Rd^ld.®fen csapat műn- igazolvány^ adnak ki úgy- "íjban majd elintéződik ?yon megdöbbent, gyorsan gedélyt a Szmolníjba. Primi- “f a .^nák hSogy ezTrt nem szerezhetik minden. Egyszóval nagy kava- * tív hamisítványok voltak. — 06 *:lén,ken y/t.atk°z'? kellő időben. Vlagyimir Iljics rodast okoztam, ahogy-a zseb- e“‘ a neveket kiradírozták, s he- Vla^wMr lilies lat- ekkor óvatosan elindult. A tolvaj°k sz«kták- Az ered- S’S»8 V1SSM ivnw»> - hogy a munkasokat nem tiszti jskoi&sok megfenyeget- mény 32 volt, hogy az őröket m ntek az.aulába. lyükxe a Petrográdi Szovjet két nemlétező tagjának a engedik át a hídon. , wissen íaivuicHhon. ye^ei- ", , , , —----A r i r , ,­i ra,ucKM/ vc^, „y,..... „ J, mégis korbácsukkal s követel- a szoros ér telimében fel- \ lün^no^ bujka­nevét írták. A tinta elfolyt ték' hogy kövessem őket. Ha- besöpörték. Bejutottunk a ^ P A!á8^é‘ úgyhogy a hamisítás szembe- hálunk átjutni. Odaléptünk a tározottan tiltakoztam.. Végül Szmolníjba, s felmentünk a má- get ért. A kivégzett Alexán­tunó volt. Mivel azonban jobb ^eszekedókhoz A katonák U valószínűié« úgy gondolták, a^k emeletre A folyosó vé- der Uljanovtestvere, a Üzen­nem akadt. elhatároztuk. nem törődnek az ilyen csir- f"l,“ közvet énül SÓ d -k * Pétervar. marxism hoev ezekkel az igazolványok- emberek többségének, akar- kef0Bókkal Valóban iellegze- “ aula e!5tt' Vlagyimir Iljics korok szemezője, a szí ben hogy raekkel az Igazolványok Mak nektok nem u A víSnvoknak látsznufmk megállt, s elküldött, keressem száműzött, a párizsi. krakkó! Szmolíújbti katonák azt^ mond iák. _ igazol- ^vlbbfovago^Uk. meg Sztálint és Trockijt. cenfi. londoni hónano^nh-v, Már este 10 óra volt. aml­ványt kellett volna kérni a genfi, londoni hónaposszobák lakója, akinek megszállott hi­kor~.uiii.uk vä. kő- -72« ■ ..í"1: «ä ÄTS.1 rülbelül 10 perc múlva utol- . tntrvník szíd ment. s együtt folytattuk az ".Vájan bementünk az egyik dalom vezére lett Negyven­ért bennünket a park felé ^“^KihaSnáUuk UtUnkat ■“ aU’á,bÓ1 hlí°éves voU menő villamos, épp a megal- 1 ve8zeke^8t, eloaonS az Odaértünk a Szmolnljhoz. 8a0k°^en vSmir sak! ~ mondtn okt''lber 25 SLl hátó peronját 5rök meUett a Lltvejnaja K'derüU. hogy a Petrográdi ííh., YÍHSí™!" én délután három ‘órai szálltunk, s biztonságban meg­proszpektre. aztán befordul kára, ahol a villamos elka­1 x i-'-t'Ct Hit, llKJ&y d rcUGglaUI Tl-ii/oio IrvíilA „ _ . „ , cll Ucl'LUctll UdUJiil L/l «lv<yr cl Szovjet tagjainak fehér iga- ^ f aßiZ^ egyik vé- Petrográdi Szovjet ülésen, zolványát pirosra cserélték ki. — A munkás- és paraszt for­nek szílfeséges m'indví végbe­érkeztünk a Bitkin utca sár- a szmolníj felé Ez kellemeOen akadály volt, radalnm. amely uicticu ccivaudi.y vuu, i ctu.ctiu:11, cunt'! v jk'íí. ; szerencsétlenségünkre L.”'. , 'ti'’? dai,ra ?'.T ség ét a bolsevikok M.a, u. i„ ooci vrii'. a -uici lőcsül ml c „ ,, <i u. • > nyarodott a park felé. Gva- Már meglehetősen hosszú egyetlen ismerőst sem láttunk .„«e,mnl. J' v!" . ™' ??kl3 hangsúlyozták, lljfíUVUuiu cl yjnLi-L itic, cj.cc- C5.CUD1I ÍŰ1JJCLU.L lütLI.UI1 tk hpwómnHol. ._ . . •' M log mentünk tovább. A Ll- utat tettünk meg a Spalerna- a tömegben. A várakozók dü- nal Vlagyimir Iljics- ment.”... tyejna-hídon meglehetősen ján, amikor két lovas tiszti höngtek, hogy nem engedik eseményekről. ________________ s ok vörösgárdista álldogált, iskolással találkoztunk. Ami- be őket a Szmolníjba. Én is Miközben beszélgettünk, az J Elmentünk az őrség előtt; kor odaértek hozzánk, ránk hangosan kiabálni kezdtem, aulából, ahol a szovjet ülése- I NQGRAD E százszor riadózott Drök Hazába, Hol megcsókoltam őt, Az egyetlent. Arcom fényekbe mártva — Miként a kósza felhő. Vagy szél, az! ágra Szálló, Az új ifjúság világát — A pipacsot, A vérvörös virágot. S a tűzzel szemben Nyílik Egy még nagyobb virág, Az éj vállára Fölszáll A büszke harci-láng. Öh, ez már Az öregség? A zaporozsjei álom? Nem! Ezek — a forradalom álmai, A halhatatlanságom Lovaeszázod Párázó, halvány ég alatt Csönddel telik az árok. Tavaszi dallal lengenek A füvek és virágok Omlik a fény és szétterül, Eltűnődik a titkán, Könnyű-subájú köd feszül A lilaszárnyú nyírfán. Lovak iörényén szél hévül. Uorzolgatja a fákat, .4 falvak alatt így halad A porköpenyes század. Mézlátta illát kódorog. Vizeknek hangja loócsan, Uurráz a századt s völgybe 1 , vág Kardfcnyü oszlopokban. Majd újra ,csend és hallgatag Árnyéka nő a földnek, 1 nem hallani, hogy távoli Fegyverek faliör’g- k. Irta. és a verseket fordított a: ■ Havas Ervin 1974. november 7., csütörtök *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents