Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)
1974-11-07 / 261. szám
Kommunisták a közművelődésért (II) leni”? Mai iévéajánlatunk 99' A nagy múltú gyár dolgozói- uniformizált és rendszertelen nl v több mint a fele. ezeröt száz ember szocialista, vagy szocialista címért küzdő brigádban dolgozik. Közülük kilencet — százötven résztvevővel — a karbantartó' és szol- g.'.: látó gyárrészlegnél taréakapunk. Az év végi értékeléskor-, a jelvény mellé még kétezer forint jön... Horváth Gyula esztergályos, brigád tag: — Nem csak azért kell tanulni, mert vállaltuk-.. Az ember munkájában, magatartásában is lemérhessék, hogy többet tud, többet akar .., Rendszeres munkával Igényesebben dolgozni. Szebben, kultúráltabban élni. Egyre több brigádban érik, fogalmazódik az igény, s ezért volt. Végül is kit vezettek félre? Az értékelő bizottságot? Vagy önmagukat? Gondolom a válasz nem kétséges. J Hogy mit tett a párt- és a szakszervezet? Pontosan azt, amit tennie n.ak nyilván. Munkában, mű- kellett. Megvonták a szocia- velődésben egyformán meg- lista címet azoktól a brigádok- adják a gyárrészleg „alap- tói, amelyek nem teljesítették hangját”. Jól dolgoznak, tár- kulturális, művelődési válla- sadaími munkavállalásokat lásaikat. tesznek, moziba, színházba Mindezekről a gondokról járnak, kirándulnak, segítik őszintén, kendőzetlenül be- egymást, ahol lehet. széliek a karbantartó és szolm gáltató gyárrészleg kommu- A másik kettő nistái a taggyűlésen, amelyen a Köziponti Bizottság közmű- ________________ T uriczki János, a karban- vetődés-politikai határozatát, a tenni js akarnak. így "válnak a tartó és szolgáltató gyárrész- sajátos^ gyári, gyát-rdSziegi közművelődés, a munkásmű- leg alapszervezetének titkára: tenni valókat vitatták meg. A velődés biztos bázisává a szo_ Ha a gazdasági eredmé- beszámolóban, a vitában egyn yeket nézzük, a brigádok formán szó esett a Kakuk Jó- szerepe egyértelműen pozitív, zsef Szocialista Brigádról, a A termelési vállalásokat . év- szakma kiváló brigádjáról, ről évre teljesítik. Egy a szak- akik nemcsak dolgozni tudnia kiválója, négy a vállalat nak. kiváló kollektívája, négy bri- - r . , , ,. , „ . gád az aranyjelvény tulajdo- ÜOITuOSiek példája nosa... Csakhogy a szocialista műn-, Komlósi Tibor, a Kakuk Jó- kaversenyben hármas norma- zsef Szocialista Brigád vezetője: — Az embernek tartoznia kell valahová. Gyárhoz, a brigádhoz ... Bennünket összeköt a munkánk az üzemben... Mozi, színház, kirándulás is volt. Elvittük az asszonyokat. Ismerjük meg jobban egymást, egymás életét... Kövei Árpád, a szocialista brigád helyettes vezetője: — Nem csak arról van szó, hogy az ember ajánljon ' fel többet a munkában ... Mi edtívának kell eleget tenni. A termelési célkitűzések mellett van még kettő. Ez pedig a korszerű művelődés, és az ennek nyomán kibontakozó új, szocialista életmód. S a versenyben a hármas célkitűzés azonos értékű. Turiczki János: — A Központi Bizottság 1971. december 1-i határozata után az alapszervezet vezetősége megvizsgálta a szocialista brigádok kulturális vállalásait. — Az eredmény? — Bebizonyosodott. amit egyébként is sejtettünk. A termelési vállalásokkal nem volt baj... A művelődési programok teljesítésére azonban már kevesebb gondot fordítottak a brigádok... Igaz, e tekintetben az induláskor sem volt minden rendjén, A vállalások egy részében figyelmen kívül hagyták a brigádtagak képességeit, érdeklődési körét, s így megle- , hetősem formális volt. Az „élelmesebb” brigádokban egy-két „ügyeletes” tanulót jelölitek ki, és ezek teljesítették éveken át a kollektíva kulturális vállalásait. Ugyanakkor a közösségben dolgoztak olyan emberek, akik nem fejezték be az általános iskolát. De a politikai képzés is cialista brigádok a ZIM-ben is. A korábbinál jobban figyelni, óvni kell lépéseiket. Turiczki János' — Alapszervezetünk párt- csoport-értekezleten, vezetőségi ülésen, és taggyűlésen rendszeresen megvitatja a közművelődés, a munkásmű- velődés kérdéseit... Borszukovszki Gyula, a karbantartó és szolgáltató gyárrészleg vezetője: — A gazdasági, a műszaki vezetők segítik a szocialista brigádokat... Hogy mit jelent ez? Megbeszéljük és írásban rögzítjük a termelési feladatokat. .. Megpróbáljuk „rábeszélni” őket a rendszeres művelődésre^ a tanulásra ... — Nehéz munka... — Mit mondjak? A középiskolára könnyebben ráállnák az emberek.., Az elmaradt dig is tanultunk, és ezután általános iskolát, mintha szé- sem fogunk egyhelyben to- gyellmék... pogni. Nézze meg a szemináriumot, a szakmai tanfolyamokat. Ott vagyunk valamennyien. .. Tizennyolcán vannak, jórészt 40—45 éves emberek. Közülük kettő nem végezte el az általános iskolát, de a kollektíva két tagja technikumban érettségizett. Hatan marxista középiskolában tanultak. — Miért versenyeznek? Kövei Árpád: — Érdemes tanulni. A brigádban már négy technikusunk volt. Az egyikből művezető, a másikból üzemvezető lett ... Előbbre léptek. Komlósi Tibor: — Én is a brigádban fejeztem be az általános iskolát ... Azután a pénz sem rossz, amit A pártalapszervezet, a szak- szervezet, a KISZ, a nyolc általános iskola elvégzését szorgalmazza a szocialista brigá dók tagjainál. És a szakmai igényesség, a hozzáértés gyarapítását különböző szakmai tanfolyamokon. S a szocialista brigádok „viszik” a könyvet a munkapadokhoz. A kollektívák vállalták ugyanis az üzemi könyvtár kezelését. Mindezeket a tennivalókat gondosan megfogalmazták az alapszervezet közművelődés5 feladattervében. A munka tapasztalatait egy esztendő múlva ismét megbeszélik a kom mun isták. Mert a műnk* irányító szerveken is múl''- hogv akkor legyen miről skő 1 mi. Eredménnyel számot adn; Vincze Istvánná 21.20: MODERN IDŐK. Az 1936-ban készült Modern idök-et Chaplin legjobb filmjének tartják. S nem is alaptalanul. A jellegzetes chap- lini figura ebben az alkotásban teljesedik ki. A korábbi filmek gondtalanul kacsázó, félszeg csavargójának szinte csarnokban Charlie, a munkás nem az egyedüli üldözött, kihasznált. Ott vannak munkástársai, a hozzá hasonló áldozatok, a futószalag, a gépek rabszolgái, a modern kapitalizmus kiszolgáltatottjai. „S bár a taylorizmus. a munkás kizsákmányolását növelő teljesítmény-bérezés helvét időközben rafináltabb kizsákmányolási módszerek foglalták el, ez a film, amelyet a harmincas évek nagy válsága inspirált, sokat megőrzött aktualitásából” — irta az elmúlt években egy francia kritikus. Kétségtelen, hogy az egykori futószalag helyén sok kapitalista nagyüzemben ma automata gépsor dolgozik, kétségtelen, hogy mai korunk technizáltságának , veszélyeit ilyen érteleimben időszerűbben támadták azóta számosán az egész társadalom ellensé- a filmművészet nagyjai kö- ge volt, mindenki őt üldözte. de az 15 kétségtelen, hogv s ha mégis segítőtársra ta- Ch„aPlln_ . mondanivalójának iáit, csak azért, hogy annál időszerűsége mindaddig meg- fájdalmasabban veszítse el. A marad, amíg kapitalizmus Modern idők-ben a chaplini ]esz a földöm Képünkön: A figura mintha feladná örök . magányos, üldözött álláspont- tavasz 17 Pillanata VI. rész, ját. A szupermechanizált (November 7. — csütörtök, gyárban, az óriási szerelő- 20.00 óra) Szerződések követésre várnak A könyv, az önművelés Vonsik Ernőmé, a könyvtár az aramykoseorú elnyerésére, egyik legfontosabb eszköze, vezetője rendszeresen tartott De így van ez rendjén, hiszen Könnyen hozzáférhető. Vi- könyvismertetőket a munka- szonylag olcsó és könyvtárak helyeken egy-egy reggeli szü- ezrei — lakó- és munkahe- netben. lyeken — kínálják a kötete- — A szocialista együttmű- ket olvasásra, A könyvek szó- ködési szerződések megkötó- rakoztatnak, új ismeretekkel sét a növekvő igények inspi- gazdagítanak, s anélkül, hogy rá Mák — mondja. — Meglévő különösebben észt evennénk, jó kapcsolatainkat írásban kiformálják gondolkodásunkat, vántuk megerősíteni, ugyanaz életben is mindent, ami megítélésre kerül, összességében értékelünk, nem egy-egy részfeladat teljesítéséért. ★ A kovácsológyáx GYGQ üzemének Tyitov forgácsoló szocialista brigádja az elsők között kötött a könyvtárral ízlésünket, magatartásunkat, akkor tudtuk, hogy ez a mód- szerződést. Csizmadia Jánosnó Az olvasók körének bővítése, az olvasási kultúra fejlesztése ezért is oly’ fontos közművelődési tevékenység. A könyvtárak és az üzemek a jobb együttműködés lehetőségeit és formáit keresik. A Salgótarjáni Kohászati Üzemarós, aki tizenegy éve tagja a brigádnak, s azóta a letéti könyvtár megbízott kezelője, a következőképpen beszél erről: — A brigádban szinte min!■•■■■■■■■■■■■■■■! 4. „Tegnap negyed 12-ig csücsültünk a pincében, de semmi baj nem történt. A Főtá- róban megint tűz támadt. A bentrnaradt gépeket kellett volna kiszedni, de mivel a víz is összegyűlt, szivattyút szereltünk be. Csak 3 órára kerültem ki ■ a bányából, s így mái- nem értem el a temetésre (14 órakor kezdődött). Nyolc áldozata volt a bombának, és sok sebesült. Rengeteg nép gyűlt össze, de valamelyik szerencsétlen elhíresztelte, hogy berepülés van, mire rohantak szamaszéjjel.” Napló: 92. oldal. 1944. május 17-én, este fél 10-kor Fenyvesi József: • • ■*» FALD A FOLD ALATT Napló: 100. oldal. „Pár pillanat múlva ácsola1944. július 19. Szerda. tig érő láng csapott föl, sok,.Tegnap összetörtem egy szór egymás után. majd ké- fontos vezeték porcelánszige- sőbb állandóan. Még sokáig, telőjét, de a bal kezem ala- lángolt, de azután mindent posan összevagdosta. Cipőm elhomályosított a nagy füst. szer jól bevált már több nagyüzem esetében, mint példáid a Ganz-MAVAG-nál, a Győri Vagon- és Gépgyárban, az ózdi és dunaújvárosi üzemekben. Mint minden szerződés, ez is denfci érdeklődő, olvasó em- kétoldalú vállalásokat tártál- bér. A „Kell a jó könyv” ol- mek könyvtára például ebben máz. A szigorúan önkéntessé- vasópályázat idején az egész :az évben húsz szocialista gi alapon szerződött szociális- bri gád lázban volt. Akkor (brigáddal kötött eddig szoci- ta brigádok tagjai általános és szerettük meg igazán a könve lista szerződést. Az előzmé- szakmai műveltségük fejlesz- vet. Ügy, hogy most, ami-kor a r, vekhez tartozik, hogy a mű- tése céljából vállalták, hogy szerződést kötöttük, nem sovelődési intézmény már a ko- beiratkoznak a könyvtárba és kát kellett beszélni senkinek, rabbi években is jó kapcsola- rendszeresen olvasnak. Részt A letéti könyvtár 300 kötet- tot alakított ki a brigádokkal, vesznek a könyvtári rendez- tel rendelkezik. Rendszeresen vényeken, és arra munkatár- frissítik az olvasnivalót. Ez saikat is mozgósítják. Társa- állandóan fenntartja az érdek- dalmi munkát végeznek a lődést. Mert a „szakállas” könyvtár fejlődése érdekében, könyvek bizony már senkinek A könyvtár mindezek ellené- 6em kellenek, ben soron kívül biztosítja az Monos Antal brigádvezetőigényeit könyveket, rendezvé- helyettes Csizmadiáné rátér- nyeket szervez, előadókat biz- mettségét és áldozatkészségét tosít. A szerződések tehát dicséri. mindkét fél számára haszno- Mindig nagy hatással volt sak: egyrészt segítik a szocia- ránk — mondja. — Ismeri az lista brigádok művelődési ízlésünket és mindig ennek vállalásainak teljesítését, más- figyelembevételével hozza a részt a könyvtár munkáját. könyveket. Nagyon jó a, vá- A Kohász-könyvtár ebben laszték. Mindenki megtalálja az évben a szocialista brigádok számára már három író- olvasó találkozót szervezett. — Annikor a szocialista szerződések kötését elkezdtük — mondja Vonsik Emőné — nem tünk a kondással és gulyással. Megnéztük a kedves, öreg intézőt, Somogyi bécsit és családját. A báró béresei szerették őket, mert mindig emberségesek voltak. Somogyi néni végtelenül jóságos asz- szony, a fekete szemű Zsuzsika pedig gyönyörű „vadvirág” volt. Egyébként, mint diák, nyaranta a bányánál dolgoztam. Tízéves koromban kezdtem, mint fűpucoló, majd palaválogató a rakodón, segédmunkás a vi 1 tam osközpontban, s tanítóképzős koromban írnok a rakodó szénszállító irodászerdán nincsen! Lássam, ki sem tu- Egyre jón Bella bácsival, bérelszámoló (siktakönyvek írója) gyakrabban voltak Takács bácsival és az irodán do>k menni. S hozza még zárlatosak a kábelek a Főtá- dolgozó barátaimmal „Fél órája, hogy holtfárad- gyenge is vagyok testileg- ooban Tordasban ” Ü g barátaimmal. tan értem haza a munkából, lelkileg. De vagy megváltozik A . liH t időnként ?ányáb^ VaSy kl tUd5* gyakorlatozások a leven,teotf hanyagolt helyen. A szellőző niit csinálok?” motorja megégett, s le kellett Napló: 101. oldal. hon udvarán. Ilyenkor legVillányi Miklós igazgató fel. Kemény ember volt. Légiriadók alkalmával alább találkozha ttunk Am néha vele, az irodistákkal szerelni. Vagy 100 méteren 1944 július 20-án, csütörtö- macskával. Szabad időben jártuk a határt: a Csente olc-ak négykézláb lehetett kön délután. S lly®\ tA „Zimonyi Laci, Holecz Jóspekedtunk Most ka meghaltak a hazáért! A jon.ni, hogy milyen, küzdelmes ^létükéit .adaz élet. Meg kell alaposan ^^^^’ M^t küzdöt szenvedni! S miért? Hogy a Uik’ es miert' Mlert Kuzaot betevő falatot megszerezhet ..... s azután, másokért meghalja- mai cserkésztünk Egyre több ilyen tttokzatos ^ A hazáért? SaeotIstván márkháza OTSz&gÁéxrt? Hiszen így el' Nagy részük báró Solymosi nem «gyek • - nyomva talán sehol sincs a tulajdona volt, de ténylegeiizetes is vo 1, es munkás, mint ebben az or- Ee.n a miénk. Senki nem zapengot kaptam. Napló: 97. oldal. tek a szülök? Hogy fölnevelhessék nagy keservesen őket, es »kinti munkásokkal néztük a gépeket Érdekelt a repülés, dalát, hol hullámzott a sárga f 611 közöltem a gépek nevét, kalász. Pipacs, búzavirág, fegyverzetet, nyílt a mesgyék szegélyein. Álmodozásaimból csak Jártuk a Tarján-patak men- apám, a jó öreg bányász szatén elterülő rétéket. Időnként Tibor va térített vissza a reális barátom- életbe. a Puszta- Lassan megpendült a kasza; körüli erdőkiben, ért a gyümölcs. A bányában lázasan készültek a bányászok. Keveset termelni, szabotálni, tér 1944 iúnius 20-án, délután. .. . ^ ..Ma leventébe megyek. Most • kapjuk ki a srtinetet. Napló: 97. oldal. 1944. június 29-én, csütörtök reggel 7 órakor. „Itt ülök' 21 évvel a fejemen, s föl teszem a kérdést, mehet-e ez így tovább?!! or- sen szagban. Abban az országban, varta útjainkat akár nappal, ■ ,iZteni wúiabb híreket' melvet Szűz Máriának ajan- aikár éliel mentünk. Eliutot- a_ . .. . ., Egyre erősebben hallatszott a Kossuth adó. Ezt hallgatta, 'h-x.nvíifelen melyet Szűz Máriának aján- akár- éjjel mentünk. Eljutot- Kisfcerenye y > iottak fel, másképp kellett tunk egészen Krakópusztáig. Talán nem- ott találtunk a régi, erdősokára eljön az idő, amikor övezte temetőben egy krip- másképp lesz! Nem lehet to‘ tát, mely pompás rejtefchely- vább ilyen elnyomott, eltapo- nek bizonyult. sott féregként élni’’ Napló: 108. oldal. 1944. augusztus tortök. kinek rádiója volt. Apám szomszédéknál, és hozta a híreket. Verik mindenütt a fasisztáikat, közelednek az Elhatároztuk, hogy szükség oroszok. Hiába volt a plaká- esetén itt rejtőzünk el, vagy tokon mindenütt kirakva 10. Csü" valakit el tudun/k rejteni, ha vörös csillagos, keselyű körmű. szükséges. Be-benéztünk NÓGRAD - 1974, november 7., csütörtök Pusztamárkházára, hol elbeszélgettünk a béresekkel. Különösen jó barátságot -kötőt* vértől csöpögő kezű katona, nem keltett félelmet. {Folytatjuk,) a maga olvasnivalóját. De kell is ez, mert az ember látóköre bővül általuk. Csizmadiáné teszi hozzá: — Az embereket, úgy látom, ma már egyre jobban érdekli volt olyan álmom, hogy mind minden. Azt mondom, kinyílt a 137 szocialista brigáddal si- a szemük. Tudni akarják, mi kerül „egyezségre” lépni. Ti- van a világban, mi történik zenöt éves népművelői gyakorlattal rendelkezem, tudom milyen nehézségeket jelent egy-egy olvasót beszervezni és megtartani. A mostani húszas szám,mai elégedett vagyok, mert biztos, hogy a kört a jövőben bővíteni tudjuk. A brigádok hatnak egymásra, eddig is tapasztaltuk. Meghallották, hogy az egyik szerződést kötött velünk, jöttek és kötöttek többek is. környezetükben. Senki sem akar lemaradni. — Mit olvasnak az emberek? — Az sokszor a hangulatuktól is függ. Általaiban azonban háborús regényeket, visszaemlékezéseket, útleírásokat olvasnak. Szeretik Fejes Endrét. Berkesi ma már kevésbé népszerű. Szívesen hallgatnak irodalmi előadásokat. Petőfi. József Attila életét, művészeA kulturális vállalások tel- tót akarják megismerni, értejesítése a szocialista brigád- ni. mozgalomban lassan az őt Úgy érzem, mindaz amit megillető helyire kerül. Ma hallottam, pompás dolog. A mái^a hármas jelszó egyre in- művelt emberré válás útja ez: kább valóságos tartalmat nyer zz általános ismereteknek a Azok a brigádok, amelyek el- szakma; ismeretekkel való hanyagolják kulturális válla- azonos szintre hozása, lásaikat, kevés eséllyel bírnak ____ — ok — Ku lturális tanfolyam A kulturális élet kérdéseiről Nógrád községben megkezdődött a párt tömeg oro- paganda tanfolyama — újságolta Szalai Zoltán csűcsve- ‘zetőségi titkár. A tíz előadásból álló sorozatot Galambos Géza iskolaigazgató vezeti. A tanfolyamot 19-en látogatják. Zömmel pedagógusok, tanácsi dolgozók, termelőszövetkezeti vezetők, valamint a csúcsvezetőség tagjai.
