Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)
1974-11-29 / 279. szám
Tegnap történt Ilázátadás — liiba nélkül Ez lenne az ideális mindig, valahány alkalommal új lakásokat adnak át. Am a gyakorlat — sajnos — az esetek túlnyomó többségében más; megtörtént az átadás, beköltöznek a lakók és ész- revezik: ez is rossz, az sem működik, hiányzik még amaz is. Ss elindul a lavina, a bosz-^ szúságok, apró, ám ideget őr-' lő hiányosságok hosszú sora, ami kellemetlen a tulajdonosnak, kivitelezőnek egyaránt. Nem lehet ezen változtatni? Nincs mód arra, hogy hibák, hiányosságok nélkül adják át a lakóházakat? De igen! S jó példát láttunk erre tegnap. Az OTP megrendelésére, a Nugrád megyei Beruházó Vállalat irányításával, hiba nélkül adta át a Salgó úti — a Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozóinak készült — "ötszintes. 42 lakásos házat a kivitelező: a szécsényi ÉP- SZÖV. Űjszerú kezdeményezésről van szó, amelynek lényege a gondos előkészítés, a különböző vállalatokkal történő, szocialista szerződésekben kötött, együttműködés, és az „igazit” megelőző házi átadás. Ennyi hát a recept a hibátlan munkavégzésre, amely szó szerint az: a hivatalos átadáson megjelent szervek — a TIGÁZ, ÉMÁSZ, a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű ' Vállalat, a városi tanács műszaki osztálya, a megrendelő, a beruházó és a kivitelező — képviselői egyetlen hibát sem találtak! Az átadás után akár azonnal be is költözhettek volna az új tulajdonosok. Pedig nem volt egyszerű munka, hiszen a szécsényiek először végeztek ilyen, gázszereléssel is egybekötött építést. De a vállalatok közötti jó együttműködés, <5 különösen a szocialista brigádok összehangoltsága, meghozta a ki, vánt eredményt. Ami — reméljük — nem marad egyedi példa! Mert nemcsak az új lakók szeretnék, hanem a NOMBER szakemberei is arra törekednek: mind kevesebb legyen átadás után a panasz. Nemcsak a lakóházak, hanem az ipari létesítmények átadása után is. — K — A Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat új vízátemelő telepet létesített Salgótarjánban. A telep a Kemerovo körút vízszükségletét elégíti ki. Jelenleg a próbaüzemeltetés folyik, az új létesítmény végleges átadása decemberben várható. A közel 12 millió forintos létesítmény kivitelezését a KÖZMŰ Építőipari Vállalat végezte. Képünkön: Szládik Zoltánné telepkezelő munka közben. — bábéi — S*«*i Holnapután Jöjjünk? — kérdik Drógelypalánkon NEM MA TÖRTÉNT. Van mar egy hónapja is. Két MTZ típusú traktor állt a műhelyben. Műszaki vizsgára kellett felkészíteni a szerelőknek. Ügy tűnt, nem lesz a dologból semmi. A szerelők már belenyugodtak, hogy az egyik vasárnapról a másikra kérik a műszaki vizsga halasztását. , — Sürgősen kell a gép. gyerekek! — erősködött Csósza •János, a traktorosok brigádvezetője. — Nyakunkon a velős, minden gép számít... A drégelypalánki termelőszövetkezet szerelőinek a tekintete összevillant. Éjjel tíztizenegy óráig is benn maradtak a műhelyben. Az eredméi^-: sikerült á. műszaki vizsga! A szerelők és a traktorosok közötti jó kapcsolat kialakulásának csak egy láncszeme volt a fenti eset. Korábban előfordultak heves viták. Mindenki a másikat tartotta hibásnak. Nem megy a gép, gyakori a hibásodás. A traktorosok négy éve szocialista brigádba tömörültek. Az idén a szerelők is elhatározták: nem maradnak el mögöttük! Alighogy megalakult a brigád, máris a közelgő párt- kongresszus és a felszabadulás 30. évfordulójára meghirdetett munkaverseny-moz- galomhoz csatlakoztak. A két egymásra utalt kollektíva között nemes verseny kezdődött. A szerelők nekiláttak a kiselejtezett gépek bontásának. A használható alkatrészeket félrerakták. — Hasznát vesszük még ennek —• biztatták egymást. Nem tévedtek! Ha olyan, gép kerül a műhelybe, amelyhez már nem gyártanak alkatrészt, vagy kínos beszerezni, a. szerelők ötletért nem mennek a szomszédba. Mindig találnak kielégítő műszaki megoldást. — GYORSAN röppen, a munkaidő. A szerelők és traktorosok azonban mintha nem vennék észre — bizonygatja Gaspari István gépcsoport- vezető. — Nem a pénz hajtja őket, hiszen legtöbbnek, szinte megvan mindene: lakás, bútor, kocsi. Jól étnek ... Mélyebben kell keresni a sokszor önfeláldozó munkájuk mozgatórugóját. A szemlélet sokat változott az utóbbi időben. A műszakiak érzik felelősségüket, mennyi minden múlik rajtuk. — Az egyik DT típusú erőgép darabokban hevert a műhelyben. Szombat volt, s keddre a siló tépéséhez kellett. Kérdeztem az emberektől, kész lesz-e időre — említ egy esetet Csósza János. A brigádvezető háta mögött Bódi István szervezkedett. Simák Istvánnal, és társaival vasárnap „belopóztak” a munkahelyre, s összeállították a gépet. Egy nappal korábban, mint kérték. A hasonló példákat nosz- szan lehetne sorolni. Csósza József traktoros például vasárnap délután ..bütykölte” a gépét. Nem tudott nyugodni, amíg nem, talált mindent rendben. A palánk!, szerelők és traktorosok ilyen emberek. — Nincs ünnep nálunk, ha munka van a határban — s nem panaszként említik. Hozzászoktak, hogy mindig mennek. Annyira a vérükben van, hogy penteken este már maguk kérdezik a munkahelyi vezetőktől: — Holnap, holnapután jöjjünk? Kongresszusi vállalásuk legfontosabb része: minden munkát időben elvégezni! Ez a magyarázata az elszánt igyekezetnek. A traktorosok már kilenc vasárnapot töltöttek a földeken. Szántottak, vetettek. Kétszázezer forintra becsülik az összeget, amivel több lesz a közösnek. Emellett a csitáriak- nak is segítettek. Akinek ideje volt, Nagyorosziban ásta a cukorrépát. — Az emberek csak egyszer beszeltek a vállalásról, amikor tették. Azóta egyfolytában cselekednek. A brigád- mozgalom annyira vonzó, hogy a brigádon kívüliek is mind többen szeretnének csatlakozni — dicsekedik Csósza Já-< nos. A DRÉGELYPALÁNKI szövetkezet szerelői és traktorosai semmi látványos dolgot nem csináltak. Szavukat adták, hogy a kongresszusi munkaversenyben tett felajánlásaikat teljesítik. Ezért az éjszakai műszak, a vasránapi szerelés,, az üzemanyag- és alkatrész-takarékosság, a társadalmi munka. íme, a magyarázat, hogy mi hajtja őket. Sz. Gy. Cserhátsurányban év vége előtt Szorgalmas munka, megfontolt vezetés CSERHÁTSURÁNYBAN » termelőszövetkezet 'tagsága és vezetősége bebizonyította, hogy az egyesített gazdaság életképes, ha megfontoltan szervezik a munkát, és a tagság fegyelmezetten dolgozik. A surányi üzemben mind a két feltételt biztosították és a harmadik negyedévi értékelésből kitűnik — mint azt az illetékes pénzügyi szervek is megerősítették —, hogy az eredményességi mutatójuk harminc százalékkal emelkedik az idén. A korábbi esztendőkben meglevő helyzetüket sem szabad felejteni. Különösen nehéz napokat éltek át az egyesülés után. Ennek okaként a vezetés tapasztalatlanságát, nem utolsósorban a kedvezőtlen környezetet, a bonyolult termelési szerkezetet szokták megjelölni. Benkő László, a tsz elnöke ehhez még hozzátette: a vezetésen belül is egyenetlenség volt. fgy igaz, és a termelőszövetkezet tagjainak. vezetőinek éppen abban van a legnagyobb erényük, hogy a nehézségekkel szembenéztek, a soraikat bátran rendezték, hogy a völgyön élő emberekről hírnevükhöz méltóan beszéljenek. Egyetlen olyan gazdasági eredményről szeretnénk szólni. amely meggyőzően bizonyítja: a tagság, a vezetőség alkalmas arra, hogy a nagy- üzerhi mezőgazdálkodást magas szintre emelje. Amikor a kormány meghirdette a zöldségtermesztési programot, a tsz vezetősége — Benkő László elnökkel az élen — kötelességének tartotta megvizsgálni, mivel tudnak ehhez hozzájárulni. Egy tsz-toen egy programot való-, Gondolnak a jövőre Amikor a salgótarjáni 16. számú óvoda szülői munkaközössége felkereste a Páva Női Fehémeműgyár jánosaknai telepét, jó helyen kopogtattak. Az óvoda vezetőinek ugyanis régi vágya, hogy megoldják a gyermekek délutáni higiénikus fektetését. Nemrégiben megkapták a szükséges pénzt a párna- és takaróhuzatok megvásárlására, -■visjpönt a varrás gondot okozott. Ezen a gondon segítettek a jános- aknaiak. Szocialista Szerződést kötött az óvoda és az üzem. A jánosaknai szocialista brigádok vállalták, hogy elkészítik a huzatokat — ösz- szesen 260 garnitúrát —, ezzel elősegítik, hogy a régi óhaj teljesüljön. A-kis óvodások pedig időnként meglátogatják az üzem dolgozóit, és műsorukkal színesítik a rendezvényeket. Visszakapta a íuvarköllscgct Lengyelország—Magyarország Vegyipari együttműködés Meddig kell még várakozni. .. címmel lapunk július 11- i számában közöli ük Kertész János borsosberényi olvasónk panaszát, amely arról tudósított, hogy egy meghiúsult szállítási fuvarköltséget nem képes visszakapni, hosz- szas, bonyolult levelezései folytán sem. Kérte, legyünk segítségére abban, hogy pénzét mielőbb visszakapja. A Volán 2-es számú Vállalat bévé tel ellenőrzési osztályán megtudtuk, hogy a kellő dokumentálás bizonyítását igazoló okmányok beérkezése után, azonnal inii '"sdtek a visszautalás iránt. Olvasónk megkapta a részére jogosan visszajáró összeget. Az 1971-ben megszervezett lengyel—magyar vegyipari együttműködés, amelynek lényege a ‘műszákpari gyártás- szakosítás, az elmúlt évek során rendkívül előnyösnek bizonyult. Ezért a két fél úgy döntött, hogy együttműködésüket az elkövetkező években nemcsak folytatják, de bővítik is. A tervek szeriint az 1976— 1980-as években Lengyelország 4000 tonnától (1976) 10 000 tonnáig terjedő (1980) poliész- terszát-szállítmányokat küld Magyarországra. Ennek ellenében a magyar fél ellátja lengyel partnerét poliaikriitadt- ril-szállal (1976-toan 3000 tonna, 1980-ban 10 000 tonna), valamint évente 600 000 tonna poliamideelyem-szálial. Az előirányzatnak megfelelően 1980-ban a szállítmányok értéke mindkét fél részéről 8 millió í’ubel lesz. A tervekben szerepel a beruházások összehangolása is. Az 1978—1985-ös lengyel beruházási tervek figyelembe veszik a magvar fél poliészter- seliyemszá 1 -azükságle tel t. Eb- bőd’ á műszálból Lengyelország az említett időszakban évente 8000 , tonnát szállít majd Magyarországnak. A magyar beruházások tervei viszont tekintetbe veszik a len-- gyei igniéyeket, az úgynevezett szuszpenziós és magas • szilárdságú PVC iránt. Az 1979—1985-ös években a magyar fél minden esztendőben 50 000 tonna PVC-t szállít Lengy elországnak. A tudományos és műszaki együttműködés gyümölcsei szintén beértek. Á polietilén úgynevezett hálón yomásának magyar technológiája — amelyet Lengyelország átvett — lehetővé teszi a Coca-Cola és a Pepsi-Cola szállítóberendezéseinek előállítását a bienini üzemben. A lengyel—magyar vegyipari együttműködés rövidesen újabb eredményekkel gazdagodik. A magyar tapasztalatok leIhasan áfásával Len gy elországiban a szuperfoszfát bázisára támaszkodó, több komponenst tartalmazó műtrágyát előállító üzem épül. Eredményesnek ígérkeznek a magyar és a lengy el ipari üzemek, valamint tudományos intézetek közvetlen kapcsolatai is. ra váltani nem egyszerű, hanem nagyon is bonyolult dolog. Ilyennek bizonyult a zöldségtermesztési programhoz való csatlakozás is. Egyetlen kiinduló pontia volt a határozaton kívül: Cserhát- surány vidékén hagyományos a sárgarépa-termesztés. Mert ők erre vállalkoztak, nagyüzemi módon. v A MEZŐGAZDASÁGI üzemben az elnök mellett nélkülözhetetlen a többi mezőgazdasági szakember. Szabó Imre növénytermesztési ágazatvezető személyében ezt megtalálták. Vele közösen kijelölték a termesztésre alkalmas legjobb területet. Számítást végeztek a termelés mennyiségének, minőségének lehetőségéről. Tanácskoztak a tagokkal. részletesen ismertetve a célt. A tagság az elgondolással egyetértett. És ekkor kerestek kapcsolatot a Dunakeszi Konzervgyárral. Létrejött a szerződés, a tsz az idén már hetven vagon sárgarépát termelt, amelyet a konzervgyár maradéktalanul megvásárolt tőlük. Ez a realitás, de nyitva maradt a kérdés, mi ösztönözte a tsz vezetőit erre a lépésre? Azt mondta a tsz elnöke: — Ez több mint egymillió forintot jelent a tsz-nek és foglalkoztatottságot az asszonyoknak ... Ennek a lépésnek a tszTre vonatkozó jelentőségét az elnök utolsó szavai adiók meg. Néhány évvel ezelőtt a közgyűlés az asszonyok panaszától volt hangos, mert nem tudtak dolgozni. Elfoglaltságot kértek! A tsz vezetősége, amikor a sárgarépa termesztésére vállalkozott, altkor kikötötte. hogy a feldolgozást is kéri. A gyártól felszerelést kaptak és a termesztés mellett konzerválásra készen adják át a terméket. A közös is. a tagság is jól járt.' a nép- gazdasági igény kielégítéséhez is hozzájárultak. Tehát létrehozták az érdekazonosságot. Mezőgazdasági üzemeink többsége hasonlóan gondolkodik és cselekszik. A cserhát- surányiak munkájának értéke, hogy szorosan a kormányprogramhoz csatlakozó. Anyagilag megbecsülik munkáiu- kat. mert az év eleién arról kötöttek szerződést, hogy az árut kilónként 1.30 forintért adják a gyárnak. Az év végére a kölcsönös előny és megegyezés alapján 2.70 forintot fizetnek a répáért. Nem áremelkedésről, hanem arról van szó. hogv a tsz feldolgozási készségét a gyár külön segíti. Még annyit a sárgarépa- termesztésről. hogy az idén az ezzel foglalkozó tsz-tago- ka,t próbára tette az időjárás. A kora tavaszi szárazság miatt a gyomirtó nem használt. aztán a sok eső kedvezett a gaznak. A tagok viszont talpon voltak. Minden elimerés megilleti őket. Igaz. anyagilag az elismerés kifejeződik, hiszen napi száz forintot biztosítottak részükre, nem is szólva más ösztönzőkről JÓ TERMÉS VOLT az idén Cserhátsurányban. Ami megtermett. az már biztonságban van,, maradéktalanul betakarították. A tsz anyagi helyzete ebben az évben nagv lépéssel szilárdult. Ezt. ielenli a vezetők megfontolt, bátor döntése és a tagok szorgalmas munkája. B. Gy. A BAM ifjú építői A Bajkál—Amur vasútvonal építői ideiglenes járdát építenek készülő szálláshelyükön — valahol a szibériai őserdőben.
