Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)

1974-11-28 / 278. szám

Íny- és fogágybeíegségek A szájbetegségek között leg- gvaköribb az ínygyulladás. Ki­alakulását mechanikai és hő- ár.a'om, bakteriális % fertő­zés. .kémiái ártalom okozza, de gyakran különböző rendszer­iéi rsségek (cukorbaj, vita- mmhiány) esetében is elő- íoröul. Az egyszerű ínygyulladás esetében az ínyszél vérbő, duzzadt, lepedékes. Keletkezé­sének oka többféle lehet. így helyi tényezők (fogkő, rossz gyökér, fogíömás, híd, korona, szabálytalan és hiányos foga­zat, szájlégzés, elégtelen rá­gás, szájápolás elhanyagolá­sa). vagy súlyosabb betegsé­gek (cukorbaj, szívbaj). Ha az egyszerű ínygyulladást el­hanyagolják, kialakul a kró­nikus ínygyulladás. Itt rflár írytasakokat találunk, s ez erősen vérzik. Az ínygyulla­dás egyik formája az erősen ti ■ 'zadt íny, ami olyan mére­tet is ölthet, hogy eltakarja a fog kát. Súiyos forma a fekélyes ínygyulladás. ínyvérzéssel és -fájdalommal kezdődik. A fé­ké'vek az íny szélén terjed­nek, súlyos esetben a pofa és a nyelv is fekélyessé válhat. Később láz, nyirokcsomó-duz­zanat alakul ki. Mivel az ét­kezés fájdalmas, a szervezet leromlik. Ennek kialakulásá­ban a már említett helyi ténye­zőkön kívül szerepet játszanak a fertőző betegségek, az influ­enza. az elégtelen táplálkozás és legfőképpen C-vitamin hiá­nya. Fájdalmas ínygyulladást okoz a nikotin, az alkohol. Az ínygyulladások — ha el­hanyagolják — előbb-utóbb lehetnek szövetszaporulattal, vagy szövetpusztulással já­rók. Szövetszaporulattal járó fogágybetegség a már említett duzzadással. túlburjánzással járó ínygyulladás. Ennek gyó­gyítása legtöbb esetben sebé­szi. Ide tartozik még a fog­ágy eredetű daganat (para- dontóm), aminek különböző formái az íny szélén ülve, a cseresznyemag nagyságútól, gyermekököl nagyságúig nő­hetnek. Kialakulhat az egy­szerű, de elhanyagolt ínygyul­ladásból. Ez a kórforma az ínyen fül ráterjed a fogme­derre is, ezért a műtéti meg­oldás során a fogon és a da­ganaton kívül a fogmeder da­S E t ganaton lévő részét is ki kell irtani. A fogágy többi betegsége szövetpusztulással és sorva­dással jár. A iogágygyulladáa kezdetben alig különbözik áz egyszerű ínygyulladástól. Az íny duzzadt, érintésre vér­zik. A fogak lepedékesek. fog­kövesek, súlyosabb esetben az íny eláll a fogtól, tasak képződik tele baktériummal, fogkővel, gennyel. A genny- folyás miatt a száj bűzös, a nyál tapadós, nyúlós. Ha a genny nem tud távozni, tá­lyog képződik. A nyirokcso­mók duzzadtak, röntgenképen a fogat körülvevő csontszö­vet pusztulása látható. A foglazulás a fogágygyul- ladás következménye. Kiala­kulásában sok tényező hat együttesen és külön-külön. A helyi ’tényezőkön kívül nagy szerepe van a rendszerbeteg­ségnek, mint a cukorbaj. Ba- sedow-kór, vérszegénység, E- vitamin-hiány, idegrendszeri betegségek. De a fogak túl­terhelése és csikorgatása is foglazuláshoz vezet. A fogágysorvadás esetében az íny erősen lesorvadt, a szabaddá vált gyökércement­ben kopások jelentkeznek. Röntgenképen a csontszövet erős pusztulása figyelhető meg. Sok ember szenved a felso­rolt íny- és fogágybetegségek- ben, ezért szükséges szólni a gyógyításról is. Ha kimutat­ható rendszerbetegség, vagy fertőzés a betegségek okozó­ja, szükséges a megfelelő te­rápia beállítása és a szerve­zet erősítése. Ha az íny- és fogágybetegségek előidézésé­ben csak helyi tényezők sze­repeinek. akkor a fő cél * szájhigiénia és a rágás nor­malizálása. Az ínygyulladás megszüntetése fogkő-eltávolí- tás nélkül megoldhatatlan. Tehát a íogkő-eltávolítás az első lépés, majd különböző ecsetelöszerrel szüntethetjük meg az ínygyulladást. Ha az íny túlburjánzik, tasakos lesz, altkor csak a műtét segít. Sokszor szükséges a fogaié csücskeinek lecsiszolása. hogy a túlterhelést megszüntes­sük. A csikoraatás ellen ha­rapásemelőt készítünk. ezzel is a túlterhelést szüntetjük meg. A meglazult fogakat megsínezzük, a hiányokat pó­tol iuk. Fontos eltávolítani a gyökereket, a# letöredezett fo­gakat. Rossz 'koronákat és hi­dakat ki kell cserélni. Üj tö­mést kell alkalmazni a kiálló, letöredezett helyett. A fogágybetegségek kiala­kulásának megelőzése több­féle eljárás együttes alkalma­zásával lehetséges. Legfon­tosabb tennivaló a rágás. A rágás érdekében lehetőleg már a legkisebb szuvasodás megszüntetését kell szorgal­mazni. Természetesen arra kell mindenkinek törekednie,' hogy fogai megmaradjanak, ha pedig hiányoznak, minél hamarabb pótoltatni kell. Rendkívül fontos a szájápo­lás, ami többszöri fogmosás­ból áll, főleg lefekvés előtt. Törekedni kell a helyes, vita­minokban gazdag étrend ki­alakítására. A változatos, zöldfőzelékben, gyümölcsben, tejben, tejtermékben gazdag étrend biztosítja a vitamin­szükségletet. Gyermekeknek adjunk minél több gyümöl­csöt (alma, nyers sárgarépa) és szoktassuk őket a kenyér hé­jának megrágására. Ha valaki negyedévenként felkeresi a fogászati szakren­delést csak azért, hogy ellf.i- . őriztesse a fogazatát, ínyét, sok kellemetlenségtől óvja meg saját magát, elkerülheti fogainak idő előtti elveszté­sét. Dr. H. Gaudí András , fogszakorvos Halászat - horgászat tJ HORGÁSZOK A horgászok száma az 1973 —74-es horgászévadban ug­rásszerűen növekedett. 1973- ban az előző évihez hasonlít­va 11 002-vel. míg az idén 1973. évhez viszonyítva több mint 10 ezer fővel emelkedett létszámuk. A nagy ugrás eredményeként 1973 végén 89 379 felnőtt, 18 288 ifjúsági, összesen 107 667' fő horgá­szott. 1974-ben, a még nem végleges adatok szerint 96 630 volt a felnőttek, 21 160 az if­júságiak száma, az ös-szlét- 6zám pedig 117 790. Különö­sen örvendetes az ifjúsági horgászok számának kedvező alakulása. HORGÁSZAT ’75 A horgászok közkedvelt ki­adványa — a Magyar Hor­gász Évkönyv, immár harma­dik alkalommal jelent meg. Az ízléses kiállítású 160 ol­dalas kalendárium kapható horgászegyesületeknél, utcai hírlapárusoknál, valamint a budapesti horgászboltokban. A horgászévkönyvbein tar­talmas cikkek kalauzolják a horgászokat a legfontosabb horgászkezelésben levő vízte­rületekre. Megismerhetjük a halélettan érdekes kérdéseit. Élményleírósok, időjárási elő­rejelzések sem hiányoznak az évkönyvből. Részletes tájé­koztatás olvasható arról, hogy az egyes halfajok mivel táplálkoznak. Ajándéknak, vagy az egyesületi munka ju­talmazására egyaránt alkal­mas. PALOTÄSI PONTYREKORDER Nem harapnak a pontyok. Sokszor hallani horgászoktól. Kovács Ferenc, a palotást horgásaegyesület tagja azon­ban nem ezt vallja. Szerinte a horgássamódszeretobien van a hiba. Büszkén mondja, hogy az idén már 60 kiló pontyot fogott a palotási víztároló­ban. Legnagyobbat július 27- én sikerült két szem főttku­koricával csalizott horogra kapni, melynek súlya kis hí­ján kilenc kiló volt. Az ügyes horgász 40-es zsinórt és, 3 0-ás horgot használt, öt­perces fárasztás után sikerült a szép pontyot szákba kény­szeríteni. A másik szép pél­dányt. egy hatkilósat még tavasszal fogta az egyesület vízterületén. FELKÉSZÜLNEK A TOVÁBBKÉPZÉSRE A MOHOSZ a közeljövőben rendezi több napos tovább­képzését a horgász szakelő­adók részére. Az előadás- sor ozaton, , a horgász szakelő­adók elsajátítják a számukra nélkülözhetetlenül szükséges ismereteket. Az Ipoly- és Mátravidéki Területi Bizott­ság képviseletében négyen vesznek részt a továbbképzé­sen, akik a tanultakat me­gyénkben,. valamint a terüle­ti bizottsághoz tartozó hor- giészegyesületekmél adják to­vább. téli oktatás keretében. Az előadások során horgász- témájú szakfilmeket Is vetí­tenek. Különösen kedveltek a ponty., süllő és csuka szapo­rodását valamint fogását be­mutató témák. MÄRNAFOGÄSOK Az elmúlt években egyre kevesebb hír érkezett már­nák fogásáról. Ez a kitűnő sporthal megyénkben csak az Ipolyban fogható. Ott is, a mélyebb fenekű sodrásokat Csendet kérünk! Tarthatunk „csendkúrákat" is A korszerű módszerekkel végzett tudományos kutatások során megállapítást nyert, hogy a civilizációval együtt járó, folytonosan növekvő zaj súlyosan károsítja az emberi szervezetet. Például: egy idő után nemcsak híalláscsökkenést okozhat, hanem súlyosan káro­sítja az idegrendszert, ezzel kapcsolatosan keringési, emésztőszervi, szívműiködési panaszokat is okozhat, sőt depressziót is kiválthat. A zaj azért is veszedelmes ellensége egészségünikmiek, mert tudat alatt rombol­ja a szervezetet. Megszokjuk az utoa zaját, és mégis káros a szervezetünkre. Még allvó ál­lapotban is zavarja nyugal­munkat. A zajártalom csökkentésére már eddig is elég sok társa­dalmi intézkedés történt: így például Budapesten nem sza­bad, az autóknak dudálni, a rülilamosoiknak' csengetni stb. Egyes zajos munkahelyeken vizsgálják a zajszintet, és in­tézkedések történnek annak lehetőség szerinti csökkentésé­re. Ez azonban nem elég. Egyé ni'leg is küzdenünk kell ellene. Mit tehetünk? Nagyon sokat, mert maga­tartásunk ■megváltoztatása is nagy lépéssel vihetne előbbre a zaj éleni harc ügyét. Né­hány példa: kerüljük a túl hangos beszédet; az ajtók csapkodását; a rádió- és tévé- készülékeink bomböltetését, és még sorolhatnánk... Különösen ártalmas a han­gos beszéd, a kiabálás a gyer­meknevelésben. \Ne a hang ereje, hanem a mondanivaló súlya gyakoroljon hatást a gyermekre. Az a gyermek, akivel otthon .kiabálnak, gyen­ge idegzetűvé válik, fél a szü­leitől', fél a felnőttektől, fél a sötétben, s ez a félelemi érzés sokszor egész életén át elkísé­rt. Az otthon légköre is egészen más lesz, ha a családtagok halkan, kellemes hangon be­szélnek egymással. Ugyanígy a munkahelyen is. A harsány hang sehol sem kívánatos es célszerű. S csend regenerálja a szervezetet, pihentet, felüdít. Kiránduljunk gyakran, le­gyünk távol a nagyváros, a közlekedés zajától. De otthon is tarthatunk „csendeskú­rákat”, amikor a család ap- raja-nagyja csendben pihen, olvas, * vagy kézimunkázik. Ilyenkor ne szóljon a rádió sem,, vagy csak nagyon, halkan. Jó ilyen csendben lenni. Pró­báljuk ki; egy félóra, vagy egy negyedóra is elég, ha nincs több időnk. A szervezet regenerálódása érdekében fontos a nyugodt alvás. Ha olyan helyen lakunk, ahol behallatszik éjjel is az ut­ca zaja, védekezzünk fülelzá­ró dugó behelyezésével, vagy tegyünk a fülünkbe egy kis vattát. Természetesnek tartjuk, hogy a környezeti ártalmak ellen védekezzünk. A zajárta­lom ellen azonban csak nap­jainkban , kezdődik komoly formában, a védekezés. Egyénileg, magunkkal és másakkal szembeni kötelessé gumik, hogy magatartásunkkal elősegítsük a zajártalom elleni küzdelem sikerét. Nem csak orvosi váróter­mekben, hanem minden mun­kahelyen időszerű lenne kiten­ni egy táblát: „Csendet ké­rünk”, Fási Katalin NÓGRÁD - 1974. november 28„ csütörtök » I’1 kedveli. A horgon kitűnően védekezik. Fenékhorgászat közben kerül leginkább ho­rogra. Horgászatára csalétkül főként vastag gilisztát, sajtot és élő halat, mégoedie a fe­nékjáró küllőt használják a horgászok. Az idén Sebes István, a balassagyarmati Mik&zá '.h Kálmán Horgász Egyesület tagja tartja a rekordot. Szep­tember . végén az jpolyszögi szabályzott medencében., dé- vérezés közben gilisztával csalizott horogra 20-as zsi­nórral. ötkiló negyven deka s mámát akasztott meg. Az ügyes és szerencsés horgász­nak minden tudására szük­ség volt, hogy ilyen vékony zsinórral szákba kényszerítse a hatalmas halat. A legtöbb márnát a balas­sagyarmati új Ipoly-meder- ben fogják. Magos László eb­ben az évben például több két kilón felüli Déldányt akasztott meg. A nógrádsza- kálf Ipol-y-szakaszon az el­múlt napokban Pancsovai Györgynek, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Horgász Egyesület tagjának sikerült szép számmal fogni márná­kat. HoAecz Ferenc Vásároljon lengyel konfekció-, méter-, divat-, műszaki, koz­metikai és népművészeti árukat a Pásztói ÁFÉSZ áruházában Pásztón az 1974. november 29—december 6-ig tartandó „lengyel szövetkezeti hét” alkalmával. cívXviv^ Retten... — Bábel László felv. Ipró­hirdetések KARÁCSONYI VÁ­SÁR! Minden kötött­árura 10 százalék ár­engedmény, Salgótar­ján, Üttörők úti a, pa­vilon. Az Állami Biztosító salgótarjáni járási fi­ókja felvesz érettsé­givel rendelkező férfi munkaerőket. üzlet­szerzői munkakörbe. Érdeklődni lehet az Állami Biztosító sal­gótarjáni járási fiók­jánál, Klapka György tér 1. TÍZ évnél hosszabb szakmai gyakorlat­tal rendelkező folya­matos munkaviszo­nyú, szerelésben is jártas, érettségizett Salgótarján belterüle­tén lakó, nős sze­mélygépkocsi-vezetőt felvesz az MHSZ Nógrád megyei veze­tősége. Jelentkezés: 1974. november 30-án 8—14 óráig. Salgótar­ján. Vöröshadsereg u. 68. 1/2. sz. szooá- ban. KÉTSZOBÁS loggiás gázfűtéses öröklakás1 eladó. Gabnai, Salgó­tarján, Kemerovó krt. 29. A PV. szentendrei papírgyára felvételre keres 18 évet betöl­tött hői munkaválla­lókat betanított borí­tékkészítő gépi mun­kára. három műsza­kos munkarendben. Távolabbi helységek­ből jelentkezők részé­re szállást 'biztosítunk. Jelentkezés: PV. szentendrei papírgyá­ra munkaügyi osztá­lya, 2001 Szentendre, Dózsa György út 22. KERTES ház albér­letbe kiadó, Karancs- alja, Rákóczi út 180. 601-es Trabant el­adó. Érdeklődni 16 órától Salgótarján, Rákóczi út 6. II. 1. 3. Telefon: 25-11. B EKÖLTÖZHETÖEN eladó összkomfortos családi ház Etes- Rauaknán. Érdeklődni Salgótarján, Fazekas Mihály út 12. (Eper- jestelep). A Madách Imre Gimnázium takarító­női állást hirdet, fi­zetés megegyezés sze­rint. Jelentkezés: Sal­gótarján, Május 1. út 58. gondnoknál. Felveszünk tizennyolc éven felüti férfiakat téli munka­szünetről kiállított igazolással a téli fa.gyszünet tarta­mára. Termelőszö­vetkezeti engedély­ivel rendelkező termelőszövetke­zeti tagokat az en­gedélyben megha­tározott időtar­tamra. Jó kerese­ti lehetőség. Napi egyszeri kedvez­ményes étkezést, munkásszállót, utazási kedvez­ményt biztosítunk. Jelentkezni lehet levélben, vagy személyesen a Bu­dapesti Vegyimű­vek munkaügyi osztályán. Levél­cím: 1097 Buda­pest, IX.. Kén u. 5. A

Next

/
Thumbnails
Contents