Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)

1974-11-28 / 278. szám

i Környezetvédelem Pipis-hegyi fenyők Éberen őrködnek Salgótar­ján szép környezetének vé­dői. Nagyon, megnyugtató do­log. Büntetlenül senki sem csonkíthatja meg a város kö­rüli erdőket. A közelmúltban történi, hogy a , Pipis-hiagyen, az Impozánsan a város fölé emelkedő csúcson, minden előzetes tájékoztatást mellőz­ve, baltás emberek jelentek meg, és a 10—15 évvel ez­előtt telepített, szépen növek­vő fenyvest vágták. Annyi bi­zonyos, aki szereti a dina­mikusan fejlődő várost, a környezetét, annak ilyet lát­ni egyenesen hátborzongató. Nagyon sok munkába tel­lett már, hogy megvalósuljon a város, lakóinak régi vágya; fenyőfával telepített hegyek fonják körbe a megye szék­helyét, és elmondható legyen: Salgótarján a fenyők Városa! A fák felnövekedéséhez két emberöltő is szükséges. Az elmúlt két évtized alatt las­san erősödik környezetünk ékessége, a szép erdő. A vá­ros lakóinak többsége szinte dédelgeti a fát. Természetes, hogy kétségbeesve nézték a szépen növekvő fenyőerdő vá­gását. A tiltakozók felkeres­ték szerkesztőségünket is. Megkérdeztük mi történik a Pipisen. KI níerészel bele­avatkozni a természet rend­jébe? Előrebocsátjuk, nincs szó szándékos, vagy meggondo­latlan pusztításról! A feny­vesnek csupán egy kis szaka­szát kell megsemmisíteni, ép­pen az emberek érdekében. Ugyanis a Pipisen. mint erre a legalkalmasabb magaslaton, egy épületet emelnek, amely­ben a Zagyva, Tárná víz­gyűjtőjének az árvizek elleni védekezéshez, szükséges szá­mítógépeket helyezik, el. Az építő, a Felső-zagyva! Vízrendezési és Talajvédelmi Társulat. A megrendelő a Közép-Duma-Völgyi Vízügyi Igazgatóság, amely az árvíz elleni hatásos védekezés szé­les körű programját valósít­ja meg. Ez is környezetvéde­lem a pusztítás ellen, az em­berek érdekében! A program lényege: a vízgyűjtő jelentő­sebb vízfolyásairól hidrológi­ai, jellemző tájegységek mér­tékadó pontjairól hidromete- orológi&i adatok érkezzenek, automatikus mérésekkel a számítógépbe. Ezek az adatok gyors feldolgozás után a kár megelőzésére megfelelő uta­sításokat adnak. E modell egy meteorológiai mérőállomás­ra épül, es ezt építik fel a Pipis-hegyen a ív-adó szom­szédságában. Az állomáson a csapadék, hó. hőmérséklet es talajhőmérséklet adatait mé­rik automata műszerek, majd továbbítják Budapestre a számítóközpontba. A Sa'gó- patak vízgyűjtője ugyanis fon­tos szerepet játszik a Z-agyva áradásában. A természeti csa­pást előzik meg ezekkel a műszerekkel. A műszerek pontos munká­jához a Pipis-hegy legalkal­masabb, és körzetében nem le­het fai, mert befolyásolná a műszereket a m unkában. Ezért kellett a fenyőfák egy részét kipusztítani. Kivágták a fákat egy magasabb cél. a természet elleni küzdelem éi - dekében, amely az emberek ezreit érinti. Nem a pusztítás kedvéért, hanem az alkotá* sért áldozták fel a néhány fe­nyőt. B. Gy. Megjelent a Nógrádi Szemle A Nógrádi Szemle összevont 8—4, száma két lényeges té­mának, a közművelődésnek, valamint a párt- és tömeg- propaganda-munkának szen­telt jelentős helyet. Közli a folyóirat az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának hatá­rozatát a közművelődés hely­zetéről és fejlesztésének fel­adatairól, valamint dr. Boros Sándor, az országos közmű­velődés-politikai aktívaérte­kezleten elhangzott hozzá­szólását, A pártszervezetek a közművelődésben címmel. Csongrády Béla, a salgótar­jáni városi pártbizottság közművelődési feladatterve előkészítésének, a testületi ülé­sek és a feldolgozás első sza­kaszának néhány tanulságát fogalmazza meg. Az írás cí­me: A közművelődés-politikai határozat végrehajtásáért. A párt- és tömegpropagan- da-munkának ugyancsak tág teret szentelt a Nógrádi Szem­le. Dr. Bandur Károly: Az oktatási igazgatóság munká­járól és a vezetők politikai továbbképzésének néhány kérdéséről írt. Dr, Horváth Istvánná az esti egyetem előkészítő tanfolyamok, dr. Vjlaky István pedig a balassagyarmati öthónapos pártiskola tapasztalatait ad­ta közre. Dr. Róth József né az 1973—74-es pártoktatási év főbb tapasztalatait, és az új tanév feladatait elemezte. Kálovits Géza írásának címe: A szakszervezeti politikai ok­tatásról, Molnár György pe­dig A KISZ politikai okta­tásról írt. Közli a folyóirat azoknak a propagandisták­nak a nevét, akik az 1974-es kiváló oktató-nevelő munká­jukért Lenin-emlékplakettet kaptak. Megjelent a Nógrádi Szemlében a párt tömegpro- paganda-tanfolyamok, me­gyei témákkal kiegészített te­matikája is. A gazdaságpolitikai rovat közli Hoffer István cikkét, A negyedik ötéves tanácsi fej­lesztési tervek időarányos megvalósításáról, az ötéves terv átmeneti feladatairól. Lipták József A kongresszu­si és felszabadulási munka­verseny megyei tapasztala­taid elemezte. Ozsuártt Jó­zsef a káderpolitikai határo­zat gyakorlati megvalósításá­ról, Balogh Gyula pedig a tagfelvételi munka tapaszta­latairól számolt be. Mátrai József Írása a KISZ időszerű feladatairól szól. Hasznos műveket találnak a „Könyvespolc”-on is az ér­deklődők. Csongrády Bélá. Herman István: A mai kultú­ra problémái, Kiss Aurél. Aczél György: Szocialista kultúra —\ közösségi ember című munkáját ajánlja. Fenyvesi Jóxsefi FALD A FÖLD ALATT 21. Egy vasárnap történt: Mentünk Róni főhadnagy- gy-al (konstancai volt) meg­nézni a kényszerleszállást vég­zett Heinkel 111-es gépet. A ■omán, hadseregé volt az ere­detileg fasiszta gép. Mivel a icifutópálya i rövid volt, a gép egy-ikét materre állt meg a végső pillanatban, a villamos távvezeték hatalmas vasosz­lopa előtt. Így épségben ma­radt. Sütött a nap. Kellemes sé­ta volt, végig a repülőtéren. Alaposan megnéztük a két- motoros bombázót. Még rá­dióját is kipróbáltuk. Már visszafelé jöttünk az országú­ton, amikor a magasban re­pülőgép tűnt fel. Azt gondol­tuk, német gép, mert időnként elhúzott egy-egy nagy magas­ságban, de bombát soha nem dobott, támadást sem hajtott végre. Ha jól emlékszem, csak egyszer szólaltak meg a vilá­gosi dombokon a légvédelmi ütegek, egész Idő alatt. Ami­kor a gép elhúzott felettünk, Róni megjegyezte, hogy JU 88-as volt. A gép azonban visszafordult és körözve a te­lep és a repülőtér felett, egy­re lejjebb ereszkedett. Romáin gép volt. Jelzéseket adtak szá­mára a repülőtérről, sőt töb­ben a háztetőkről is integet­tek, hogy ne szálljon le, mivel a kifutó erre alkalmatlan, rö­vid. Az üzemanyagtartályai azonban . kiürültek, és kény­szerleszállást kellett a gépnek végeznie. Közvetlenül a repü­lőtér mellett álltunk, és izga­tottan figyeltük a fejleménye­ket. Az alacsonyan szálló gép a telep felett foAlult rá a ki­futóra, ahogy a kisebb gépek is szokták. Közvetlen a házak felett repült, hogy azonnal, még az elején érje a kifutó­pályát. Ez lett a veszte! A pilóta nem volt ismerős a kö­rülményekkel. A 60 ezer vol­tos elektromos vezetéknek a legfelső, vastag drótja épség­ben maradt. Ezt nem tudták, és a landoló, alacsonyan szálló gép légcsavarja a vezetéknek ütközött. Azt elvágta, de ab­ban a pillanatban a simán közelgő gép orral hirtelen a földnek fordult, s egyik mo­torja füstölögni, kezdett. Na­gyon ügyes pilótája volt, mert nem fúródott a földbe. Sike­rült a futófelületre esnie, pontosan előttünk. A nagy ütődéstöl a futóművek szinte szétnyíltak, s az erős rugók újra magasba dobták a gé­pet. Ekkor azonban már or­ral vágódott bele egy kisebb földhalomba. Megperdült és pillanatok alatt lángba borul­tak a motorok. Néztük, mi lesz? Az első megdöbbenés­ben még a mentősaemélyzet 4 NÚGRÁD — 1974. november 28., csütörtök sem mert a géphez közeled­ni. Majd kúszva megindul­tak néhányan. Hosszú per­ceknek tűnő pillanatok teltek el, mig a gép tetején felcsa- pódott az ajtó. Fehér ruhás repülős jelent meg. Nehezen mászott ki. A füst és a lán­gok el-elborították. Azután húzta kifelé másik társát. Az nem .volt eszméletnél. Belül­ről is segítettek. Leeresztette a gép mellé. Az odakúszó mentők elhúzták onnan. Iz­galmas pillanatok után még ketten jöttek lel a gépből. Az utolsó még dacolva a tűzzel és veszéllyel, húzta kifelé a töltényekkel teli géppuskahe­vedert. Da a jobb motornál megtörtént aiz első robbanás. Szerencsére csak kisebb ere­jű. Leugrott a bátor pilóta a gépről és kúszva menekült mindenki a közelből. Szép, de szörnyű tűzijáték követke­zett. Robbantak sorozatosan a gépágyúk lövedékei. S a gép elégett. Roncsait a bá­nyaüzemhez vitték később, s használható részeiből a mes­terek különböző tárgyakat ké­szítettek. A négy repülős ki­sebb zúzódásokkal, fejsebek­kel megmenekült. Kettőt a szomszédunkban szállásoltak el, és részletesen mondták el izgalmas kalandjukat. A fa­siszták egyik üzemanyagtar­tályukat átlőtték, és már nem tudtak volna bázisukra visz- szatérni. Utolsó pillanatban látták meg a repülőteret és próbáltak leezállini. Teltek a napok. Budapest felszabadult,1 s utána nemso­kára költözött a kórház. Csaknem három hónapig szol­gáltam, a búcsú nehéz volt. Fruza és a főorvos meg is könnyezték sógornőm három aranyos gyermekét. Gregor, Petro és Misa, már előbb el­mentek. Mindhármuknak megvolt a fényképe, rajta otthoni' címük. Sajnos hú­gomnál.. elkallódtak a képek. Oktatásról számokban Megkezdődött az1 idei KISZ- oktatás a megyeszékhelyen. Salgótarjánban négy kötött és' egy kötetlen tematikájú ok­tatási formában gyarapítják politikai ismereteiket a fia­talok. Összesen 14 politikai vita­körben csaknem 380 hallgató vesz részt. Marxista vitakör héj helyen indult, több mint száz- hallgatóval. Az ifjúsági aktivisták fórumát ugyancsak hét helyen indították, csak­nem 200-an vesznek részt. A Szabad hazában kört 59 he­lyen 1190 résztvevővel szer­vezték meg. Kötetlen temati­kával indult az ifjúsági elő­adássorozat. 34 körben több mint 930-an hallgatják az elő­adásokat. A KISZ-oktatés ke­retében Salgótarjánban össze­sen 131 oktatási kör kezdte meg munkáját több mint 4200 hallgatóval. Az oktatási kö­rökben résztvevők létszáma a tavalyihoz viszonyítva nem emelkedett. Jelenes emelkedés figyel­hető meg a politikai oktatás egyéb formáiban. Pártokta- tá&ra az idén több mint 430- an, szakszervezeti oktatásra több mint 720-ap. járnak. A marxista—leniniáta középis­kolában 74, az esti egyetemen 49 KISZ-flatgl tanul. Odaítélték az 1975. évi Madách alkotói díjat A Nógrád megyei 'Tanács Vég­rehajtó Bizottsága még 1973 ban módosította, Illetve szabályozta a Madách alkotói díj adományo­zását. Fiatal írók, képzőművé­szek, népművelők, politikai mun­kások alkotó tevékenységének ösztönzésére alkotói dí.1 elnyeré­sét tette lehetővé. Az alkotói díj elnyerésére a megyei tanács mű­velődésügyi osztálya pályázatot hirdetett, s az 1974. október 1-1 határidőre Összesen 12 pályázat érkezett be. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága legutóbbi ülésén döntött a Madách alkotói díj odaítélésé­ről. Az alkotói díjat Szülő Zoltán grafikus, és S kács László új­ságíró, a NÓGliAD szerkesztősé­gének rovatvezetője kapta. Szülő Zoltán a nógrádi munkásság po­litikai küzdelmeit feldolgozó gra­fikai sorozata elkészítéséért, Szo- kács László a salgótarjáni mun­kássport történetének megírásáért kapja az alkotói díjat. 1965-ben voltam Kijevben, és próbáltam keresni Pjotr Ja- rovenkót, de kevés volt az idő. Gregor később Salgóbá- nyán találkozott húgommal. Végtelenül örült, de azóta semmi hír róluk.. A főorvos szakácsát is Mi­sának hívták. Lenin.grádi volt, idős katona, odahaza cukrászként dolgozott; Sok kellemes, vidám órát töltöt­tünk vele. Nemegyszer tréfál­tuk meg egymást. Fimom dolgokat sütött, főzött. Ha fá­radtan megérkeztem az erdő­ből, mindig jól tartott sültteL egri borral. Finom orosz fagylaltot tudott készíteni. Nem volt olyan ebéd, ahol meglepetést ne tartogatott volna valamilyen különleges fogással, jó falattal. Egyszer, amikor nagyon éhesen visszatértem — éppen a távoli kökény esi-völgyet és környékét fésültük át — rögtön a konyhába mentem. Kellemes illatok terjengtek a levegőiben. Az ebéd tartott. Misa kivette az utolsó előtti fogóst, üres volt a konyha, csak Annácska volt ott, ki Misának segített. A konyha­szekrény tetején illatozott két gyönyörű, ropogósra sült ká­posztás lepény, Misa művé­szetének egyik, különlegessé­ge. Nem nekem volt szánva, de Annácska gyorsan levette a pompás eledelt, kezembe nyomta és kituszkolt gyorsan a konyhaajtón: Mire a kis Misához értem a fegyverrak­tárba, be i® vágtam mindket­tőt. Misa — a szakács — vinni akarta be a meglepe­tést, de a szekrény teteje üres volt. Annácska közben kiment, s így Misa nem tud­ta mi történhetett. Kirohant a főbejáratnál álló őrhöz, és jól leteremtette a lepények miatt. (Folytatjuk) Mai tévéüjaníaíunk Jelenet „A tavasz 17 pillanata-’ drtifl szovjet tévéfilmsorozat IX, részéből. (Ma este 20 óra) 21.20: Gyökeret eresztve. II. rész. Stilling Ferenc ta­nár bemutatása. A négyrészes sorozat mai értelmiségi — közelebbről pe­dagógusfiatalok sorsával, helyzetével ismertet meg. A Szegedi Tanárképző Főiskolán magyar—történelem szakon 1968-ban huszonketten végez­tek, Az oktatási reform ered­ményeként már mindnyájan kétszakos diplomát szereztek. Pomezsánszky György szer­kesztő-riporter — aki egvike az akkor végzett hallgatók­nak, felkereste osztálytársait. akik ma kisebb-nagvobb Is­kolák tanárai —, hogy a be­illeszkedés, a gyökereteresztés gondjairól. körülményeiről beszélgessen velük. Négy pe­dagógusportrét látunk a mű­sorban: Ifjú pedagógusok val­lanak sorsuk, pályájuk alaku­lásáról. az indulás éveiről. El­mondják. mi történt velük az­után. hogy elvégezték a főis­kolát. A bemutatás egykori kollégák beilleszkedésének, története egyben — közvetve számot ad a fiatal pedagó- gusgeneráció néhány jelleg­zetes gondjairól, öröméről is. Ritkaságok a múzeumban A Nógrád megyei Munkás- mozgalmi Múzeum különböző forrásokból gyarapítja gyűj­teményeit. Könyvtárállománya is több forrásból táplálkozik: vásár­lás, más, nagy könyvtáraktól fölöspéldányok átvétele, aján­dékozás, és az évenkénti könyvaukción egyedi, ritka művek beszerzése útján. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat antikváé könyvauk- cioján. két ízben vettek részt a múzeum munkatársai. Az elmúlt évben 108 műből álló Madách-gyűjteményt vásá­roltak meg. A gyűjtemény Madách Imre magyar és ide­gen nyelven megjelent mun­káiból, valamint a költőről és műveiről írott tanulmányok;- bői, könyvekből tevődik ösz- sze. A gyűjteményben talál­ható Madách összes művei, válogatott munkái, összes le­velei, versei s természetesen Az ember tragédiája című dráma 51. kiadásában, egyes kötetek Zichy Mihály illuszt­rációival, a kor jelentős iro­dalmárainak előszavával, jegyzetével, bevezetőjével el­látva. Az aukción megvásárolták a Nemzeti Újság Madách Em­lékszámát, mely többek kö­zött négy — 1923-ig kiadatlan — Madách-vsrset is tartal­maz. Az idei november elején megrendezett könyvaukción a múzeum három, összesen 13 műből álló tanácsköztársasá­gi kiadványgyűjteményt vá­sárolt. Ezzel a Munkásmoz­galmi Múzeum — a Magyar Tanácsköztársaság 133 napja alatt megjelent, elsősorban politikai és propagandísz- tikus kiadványaiból — 121 darabot mondhat magáénak. A kiadványok zöme a Köz- oktatásügyi Népbiztossá:: gondozásában, kisebb része a Szocialista Kommunista Munkások Magyarországi Pártja kiadásában jelent meg. Ugyancsak a Közoktatás- ügyi Népbiztosság kiadásá­ban jelent meg magyar nyel­ven először Lenint A szov­jethatalom legközelebbi fel­adatai című 1918. március­áprilisában írott tanulmá­nya. A most vásárolt gyűjte­ményben szerepel a Vörös Könyvtár sorozat 13—14. szá­ma, mely Darvas Simon: Miért szükséges a proletár- diktatúra? című tanulmá­nyát foglalja magában. Szintén az idei aukción vá­sárolták meg a kétkötetes Pe­tőfi-albumot, s a Jó könyvet a magyar népnek sorozatból 4 könyvecskét, melyből kett 3 Mikszáth Kálmán verses elbe­szélését tartalmazza. Mindezek a könyvek gazda­gítják a Múzeumi Szervezet gyűjteményét és lehetővé te­szik, hogy a helytörténés: * k, a kutatók, a honismereti aktí­vák, s mindazok, akik me­gyénk irodalmi múltjának felkutatásával, . a munkás- mozgalom hagyományaival foglalkoznak, ismerkednek, helyben tanulmányozhatják az eredeti műveket. A Ma- dách-gyűjtemény Csesztvén és Balassagyarmaton, a ta­nácsköztársasági gyűjtemény a Munkásmozgalmi Múzeum­ban kerül elhelyezésre. Vonsik Ilona Felépül a múzeum és kiállítási csarnok A salgótarjáni Iparvidék mun­kásmozgalmi és Nógrád megye helytörténeti emlékeinek megőr­zésére és bemutatására már ré­gen szükségessé vált egy múze­um és kiállítási csarnok építése, a megyeszékhelyen, Salgótarjánban. Az épület kiviteli tervei 1974. ja­nuárjában elkészültek. A napok­ban megtörtént a megyei mun­kásmozgalmi múzeum és kiállí­tási csarnok építésének engedé­lyezése. Az ú.1 múzeum és kiállítási csarnok alapterülete 3200 négyzet- méter lesz. Építésére Salgótarján­ban a Rákóczi út, a vasút és a Litkc—Salgótarján közlekedési ^út által határolt területen kerül sor. Ügy tervezik, hogy a csaknem 36 millió forintos beruházást 1975. első fél évben kezdik el. s az épít­kezést 1977. második fél évében fe­jezik be. Az építkezést a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat Végzi.

Next

/
Thumbnails
Contents