Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)

1974-11-26 / 276. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRÁD AZ MSZMP. N Ó G R Á D M EGY El BI 2 Ö f T’S Á GÁÉS AMÉGYÉft ANÁ G S L.ÁPJA XXX. EVF., 276. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1974. NOVEMBER 26., KEDD alá, amely többek hangsúlyozta, hogy között Befejeződött a vlagyivosztoki csúcstalálkozó Konstruktiv párbeszéd volt liözös közlemény és nyilatkozat — Ford meghívta Urezsnyevet az Egyesült Államokba Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke vasárnap el­utazott Vlagyivosztokból. Az a merikai elnököt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára búcsúztatta. A távol-keleti szovjet vá­ros körzetében november 23 —24-én zajlott le Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford találkozója. A találkozón részt vett Andrej Gromiko, a Szov­jetunió és Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügymi­nisztere. A tárgyalások során áttekintették a két ország kapcsolatainak általános hely­zetét, valamint néhány fontos nemzetközi problémát, Leo­nyid Brezsnyev és Gerald Ford találkozójának ered­ményeként közös szovjet— amerikai közleményt írtak a Szovjetunió és az Egye­sült Államok közötti kap­csolatok irányvonala meg­felel mindkét ország né­pei, valamint más népek létérdekeinek. Nyilvánosságra hoztak még egy szovjet—amerikai nyilat­kozatot a stratégiai támadó fegyverek további korlátozá­sáról szóló • új hosszú lejára­tú megállapodás kidolgozásá­val kapcsolatban. A találkozóról kiadott közös közlemény leszögezi, hogv a két ország kapcsolatai a nem­zetközi béke megszilárdítását, az enyhülés elmélyítését és a különböző társadalmi rend­VLAGYIVOSZTOKI SZÁMVETÉS Ä szovjet Távol-Kelet nagyvárosa olyan eseajény szín­helye volt, amelynek jelentősége túlnő a szokásos diplomá­ciai találkozókén: Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford első találkozását valóban rendkívüli érdeklődés kísérte világ­szerte. A leggyakrabban feltett kérdés a találkozó előtti hónapokban és hetekben így hangzott: vajon sikerül-e fenntartani most, hogy az Egyesült Államoknak új elnöke van, az enyhülés irányzatát? Ma ugyanis már az enyhülés hívei és ellenzői előtt is teljesen világos, hogy a szovjet— amerikai kapcsolatok kulcsjelentöségűek az egész nemzet­közi helyzet szempontjából. A vlagyivosztoki találkozó legfontosabb eredménye egy mondatban összefoglalva: nem torpant meg az az irányzat, amelynek mérföldkövei az eddigi legmagasabb szintű ta­nácskozások voltak. Ebből a szempontból különösen jelen­tős az a megállapodás, amire a SALT ügyében jutottak. Eszerint Vlagyivosztokban Leonyid Brezsnyevnek és Ge­rald Fordnak sikerült olyan előrehaladást elérnie, amely kedvező előfeltételeket teremt ahhoz, hogy 1975-ben aláír­janak egy hosszú távú, az 1985-ig terjedő érvényű, új meg­állapodást a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról. Az 1980—81-es éveknél nem később pedig a Szovjet­unió és az Egyesült Államok között új tárgyalások kez­dődnek a stratégiai fegyverek korlátozásáról, illetve csök­kentéséről az 19Ö5 utáni periódusra vonatkozólag. Az új SALT-megállapodás megkötéséig természetesen még nem csekély nehézségeket kell leküzdeniük a két or­szág képviselőinek, akik 1975 januárjában Genfben felújít­ják munkájukat. Azoknak az instrukcióknak birtokában azonban, amelyeket a mostani találkozó alapoz meg, az elő­rehaladás gyorsabb lehet: realitássá válhat a katonai eny­hülés, amely nélkül igen nehéz a politikai enyhülés eddigi eiedményeit visszafordíthatatlanná tenni. A találkozó tárgyszerű és pozitív légkörében más kér­désekben is figyelemre rrfeltó eredmények születtek. Igen lényeges az a megállapodás, hogy az európai biztonság és együttműködés ügyében Genfben folyó értekezlet a közel­jövőben sikeresen befejeződhet. Az értekezlet elhúzódását bizonyos nyügati küldöttségek akadályozták a lényegi kér­déseket megkerülő taktikával, mesterséges problémák elő­térbe hozásával. Sikerült megállapodásra jutniok abban is, hogy mind­két fél síkraszáll Ciprus függetlenségének, szuverenitásá­nak és területi épségének biztosításáért és azért, hogy meg­oldják a közel-keleti problémát a térség valamennyi népé­nek — a palesztin népnek is — törvényes érdekeit bizto­sítva. A közös közlemény e pontjai annak a szovjet diplo­máciának nagy sikerét jelentik, amely — szilárd elvi alá­non állva — állhatatosan törekszik a nemzetközi erőviszo­nyokból adódó logikus következtetések érvényesítésére és arra, hogy megteremtse a lehetőséget az álláspontok köze­lítésére, a kölcsönösen elfogadható álláspontok kimunkálá­sára. Egyszersmind e pontok kifejezik azt is, hogy az Egye­sült Államok vezetői is a józanságra, a realizmusra hajla­nak és megértik, hogy a Szovjetunió részvétele nélkül nem lehet a tartós békét megalapozni. A szovjet—amerikai viszony javulása az erőarányokból fakadó törvényszerű, mind nehezebben visszafordítható fo­lyamat, amelynek tartós alapja van. Ezzel függ össze az, hogy a csúcstalálkozók már tervezhetők. Leonyid Brezsnyev 1975-ös amerikai meghívását Ford elnök megerősítette — és: így azok előkészületeikkel együtt, a diplomáciai gya­korlat részévé válnak. Kialakult a párbeszéd hagyománya és előkészíti az újabb konstruktív lépéseket. Az ilyen talál­kozók rendszeres ismétlődése mindenekelőtt realitásérzéké­nek bizonyítéka. Mindez, persze, nem jelenti azt, hogy a kedvező változások megerősítéséért, biztosításáért és visz-' szafordíthatatlanná tételéért, az új fegyverkorlátozó lépése­kért és a détente folytatásáért nem kellene küzdeni tovább­ra is a nemzetközi politika színterén. Ennek tudatában a szocialista diplomácia sikereként fogadja hazai közvéleményünk megelégedéssel Vlagyivosz­tok mérlegét, eredményeit. szerű országok közötti kölcsö­nösen előnyös együttműködés bővítését célozták, s megfelel­nek mindkét ország nénei és más népek alapvető érdekei­nek. A közlemény szerint a ta­lálkozón különös figyelmet szenteltek a háború veszélyé­nek elhárítását és a fegyver­kezési hajsza beszüntetését szolgáló intézkedéseknek. A közös közlemény sze­rint megvan a lehetősége, hogy az európai biztonsá­gi és együttműködési ér­tekezlet a közeli lövőben sikeresen befelezhesse munkáját. A felek síkraszálltak Cip­rus függetlensége, szuvereni­tása és területi épségének megőrzése mellett, s hang­súlyozták azt a szándékukat, hogv minden erőfeszítésükkel hozzájárulnak az igazságos és tartós közel-keleti béke kulcs, kérdéseinek olyan rendezésé­hez, amely figyelembe veszi a térség valamennyi népe — beleértve a Palesztinái nép — törvényes érdekeit. Hangoz­tatták e tekintetben a genfi konferencia fontos szerepét. Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford tárgyalásai a teleknek a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zötti kapcsolatok megerő­sítésére és fejlesztésére irányuló törekvését tük­rözték — hangsúlyozza a közlemény. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok szilárd elhatá­(Fo\ytatás a 2. oldalon.) ..Nem felejtünk. 1944** Kegyelettel emlékezünk c hősökre Ünnepség a karancstejlősi ellenállás 3 'k évforduló ián A vizslási KISZ-szervezet küldöttei szalagot kötnek a koszorúra. Az egykori Gusztáv-akna, a mai emlékmű bejárata fe­lett ez olvasható: „Nem fe­lejtünk, 1944". Az utódok ké­szítették a feliratot, azok, akik minden évben kegyelet­tel emlékeznek a kararA's- lejtősi ellenállásra, amikor a bányászok, szökött katonák fordultak szembe a fasiz­mussal, a háborúval 1944. no­vember 23-án. Azóta har­minc év telt el. Vasárnap délelőtt a har­minc évvel ezelőtti esemé­nyekre emlékeztek azon az ünnepségen, amelyet az év­forduló tiszteletére a KISZ salgótarjáni járási bizottsá­ga és a területi pártbizottság szervezett. Eljöttek az ün­nepségre az ellenállás még élő harcosai, Somosköi Já­nos, Szőllös Imre, Tarnóczi Gáspár, Laczkó Gyula, meg a többiek. Részt vettek az emlékezésen a hősök hoz­zátartozói, ismerősök, a szem­tanúk, a ma fiataljai, a sal­gótarjáni járás szinte min­den községéből a KlSZ-szer- vezetek küldöttei. Jöttek a megye más löszéből, képvi­selték magukat a petőfibá- nyai bányászok is. Részt vet­tek az ünnepségen a Szén­bányák Vállalat vezetői, a fegyveres testületek képvi­selői, a Karancs-völgye párt-, állami és gazdasági vezetői. A , zenekar a bányászhim­nuszt játszotta, majd a har­Leonyid Brezsnyev Mongóliában A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságá­nak, a Nagy Népi Hurál El­nökségének és a Mongol Nép- köztársaság Minisztertaná­csának meghívására hétfőn Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának vezetésével a szovjet párt- és kormány- küldöttség Ulánbátorba érke­zett, hogy részt vegyen a Mongol Népi Forradalmi Párt III. kongresszusa és a Mon­gol Népköztársaság kikiál­tása 50. évfordulójának ün­nepségein. A repülőtéren a küldöttsé­get Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke és más mongol vezetők fogadták. A repülőtéri fogadtatáson jelen voltak a diplomáciai testület tagjai is, köztük Kádas Ist­ván, a Magyar Népköztársa­ság rendkívüli és meghatal­mazott nagyköveié. A szovjet párt- és kor­mányküldöttség érkezése al­kalmából a repülőtéren fel­sorakozott a díszszázad, el­játszotta a Szovjetunió és a Mongol Népköztársaság him­nuszát. Leonyid Brezsnyev, • az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára és az általa ve­zetett szovjet párt- és kor­mányküldöttség tagjai hét­főn találkoztak Jumzsagijn Cedenballal, a Mongol Népi Forradalmi Párt . Központi Bizottságának első titkárá­val és más mongol párt- es állami vezető személyiségek­kel. A baráti beszélgetés során érintették a szovjet—mongol együttműködés fejlesztésének kérdéseit és néhány időszerű nemzetközi problémát. (MTI) Megnyílt a Román Kommunista Párt XI. kongresszusa Barabás János és Korányi János, az MTI tudósítói je­lentik: Hétfőn délelőtt kereken 2500 küldött és 99 országból érkezett 133 pártküldöttség jelenlétében megnyílt a Ro­mán kommunista Párt XI. kongresszusa. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a napirendet, amely a következő 7 pontból áll: 1. A központi bizottság' beszá­molója a X. kongresszus óta végzet* munkáról, a követke­ző feladatokról. 2. a központi revíziós bizottság beszámoló­ja; 3. a\ párt programterveze­te, 4. a következő ötéves terv és a távlati fejlesztési irány­tervezet; 5. a szervezeti sza­bályzat bizonyos módosításai; 6. a szocialista etika és mél­tányosság normái; 7. a vezető testületek és a párt főtitkárá­nak megválasztása. Ezután Nicolae Ceausescu főtitkár lépett az emelvényre elkezdte a központi bizottság jelentésének felolvasását. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Bukarestben tar­tózkodik a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának küldöttsége, amely részt vesz a Román Kommunista Párt XI. kongresz- szusán. A küldöttséget Aczél György, a Politikai Bizottság tagja. miniszterelnök-helyet­tes vezeti. A küldöttség tag­jai: dr. Gergely István,1 a Szolnok megyei pártbizottság első. titkára, .dr. Szűrös Má­tyás, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője és dr. Bi- caó György, a Magyar Nép­köztársaság nagykövete a Ro­mán Szocialista Köztársaság­ban, aki Bukarestben csatla­kozott a küldöttséghez, az MSZMP KB üdvözletét kül­dött a kongresszushoz, ame­lyet a 2. oldalon közlünk. mine évvel ezelőtti esemé­nyekre Rézsó Endre, a terü­leti pártbizottság titkára em­lékezett. A többi között kije­lentette: — A Nógrád megyei bá­nyászok, munkások bátor helytállásukkal, cselekede­teikkel gazdagították a me­gye munkásmozgalmi szere­pét, tekintélyét... A moz­galomhoz való elkötelezett­ség és helytállás kiemelke­dő példáját adták . bányá­szaink a felszabadulást elő­segítő ellenállásukkal. A történelmi visszapillan­tás, az ellenállás méltatása után beszédét így fejezte be. — A karancslejtősi bányá­szok mozgalma — ha nem is volt nagy kiterjedésű — még­is igen jelentős és örökké emlékezetes marad a nógrá­di bányászok, a karancsvöl- gyi munkásmozgalom és Nóg- rád megye történetében. Je­lentős esemény, mert megmu­tatta. a fasizmussal szembeni gyűlöletet, az elnyomás elle­ni harcot, bizonyította a fel­szabadulásba vetett hitet, az elvi hűséget a párthoz, a munkásosztályhoz... A hő­si ellenállás áldozatokat is ■ követelt. Ezek a hősök a mozgalom, a magyar bá- nyászság mártírjai, akik x szabadságért harcolva bát­ran néztek 1 szembe a halál­lal. Ök meghaltak, de az ügy, amiért életüket adták, győzött... A bányászellenál­lás vezetői közül már senki sem él. Elhunyt Kozik Fe­renc, Kozik Raymund, Ma- chinyák János, de dicső tettük nem halványul el az emléke­zetekben. A hősökre, a moz­galom elhunyt vezetőire és tagjaira kegyelettel emléke­zünk. Dicső tettük nem hal­ványul soha. Példát ad a szocializmus frontján harco­lóknak, dolgozóknak pártunk célkitűzéseinek, a szebb és boldogabb élet megteremté­sének végrehajtásához. A ka- rancslejtősi ellenállási moz­galom harmincadik évfordu­lója alkalmából a kegyelet virágai elismerésünket, tisz­teletünket, hálánkat fejezi ki, amelyet történelmi harcuk­kal teltek felejthetetlenné. Csaba Péter két bányász­dalt énekelt, majd az; emlék­mű talapzatára a kegyelet és a hála virágait helyezték el a hozzátartozók, a pártszer­vezetek, KISZ - szervezetek, a gazdasági egységek. A KISZ - szervezetek képviselői szala­gokat kötöttek a koszorúkra. Ä vasárnapi ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents