Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)

1974-11-19 / 270. szám

Egy délután

„Úttörők” Mátramindszenten

a rétsági hétközi kollégiumban

i

A csöngetésre egy kislány nyitott kaput. Magától ér- t idő otthonossággal kísért L ennünket az igazgatói szobába. Az otthonosság csak az első pillanatban volt feltűnő — az itt töltött délután •során még sokszor találkozhattunk vele. Természetes, mert a diákok magukénak érzik a rétsági hétközi kollégiumot.

+

— Jól sikerült az első év. A szülők és a gyerekek már másként kezelik a bentlakást. Ősszel hatvankettővel többen jelentkeztek. mint ehány férőhelyünk volt. így r' egvalósíthattuk, hogy a fizikai dolgozók tehetséges, jól tanuló gyerekeinek az otthonává tegyük a kollégiumot. Persze, a családi körülményeket, az anyagi helyzetet is figyelembe véve döntöttünk a felvételről. A kívánt t anulmányi átlag sem túl magas: 3,0. Jelenleg 77 diák lakik az épületben, közülük 17 gimnazista. Ősz óta az általános iskoláknál egyetlen esetben sem volt lemorzsolódás,

Himes Piroska tanárnő r zokat a pedagógiai problémákat sem hallgatta el, melyekkel nap mint nap találkoznak.

— Előfordul, hogy egy- egy délután Indokkal hazaengedünk egy gyereket, és nem jön vissza, nem jelzi, miért maradt otthon. Legtöbbször igazolt a hiányzás, mert beteg a tanuló, de mégis jobb, ha tudunk róla. Sokan otthon nem szokták meg, hogy maguk körül rendet tartsanak, hogy rendszeresen tisztálkodjanak. A jó :§ekások, kulturált életmód k ialakításában sokat segíthet az itt töltött idő!

— Milyen délutáni, esti foglalkozásokra van lehetőség?

— Fél háromtól fél hatig hírt a szilencium — ez a tanulás ideje. öt csoportban dolgoznak a gyerekek, korrepetálásra is van lehetőség. Igaz, ennék korlátái is jelentkeznek: kevés a helyiség, lent például a két csoportot csak egy függöny választja el egymástól. A nagyobbak többször panaszkodtak, hogy szeretnének hangosan tanulni. biztosítsunk erre lehetőséget. A szilencium egy részét n gimnazisták a szobájukban 1 ölthetik, ott tanulhatnak. Esténként vannak a szakkörök: matematika, orosz, modellező, kézimunka. illetve barkácsszakkör. Sokan járnak délutánonként az iskolai r zakkörökbe is. Ezenkívül gyerekeink is bekapcsolódhatnak minden olyan rendezvénybe, ami Rétságon elérhető és a korosztályuknak való. Ma délután például t öbben moziban vannak, nemrég író-olvasó találkozó*

Fehér Mária és Vastag Ilona szabad Idejében subaszőnyegkészítéssel foglalkozik

ra mentünk az irodalmat leginkább szerető fiatalokkal.

*

Tyekvicska Árpád egyike azoknak, akik legmesszebb- röl kerültek a kollégiumba. Legéndre jár haza szombatonként. Tizennyolcán vannak legéndi legények és lányok. Árpi nyolcadikos, 6 a diáktanács titkára.

—- Hogyan telik el egy délutánod, estéd?

— A suli után legtöbbször leszaladunk a pályára focizni, vagy pingpongozunk szilenciumig. A kollégiumban számtan-, orosz és bar- kácsszakkörbe járok, az iskolában honismeretire. Engem a természettudomány érdekel leginkább: vagy csillagász, vagy fizikus szeretnék lenni.

— Mi a diáktanács feladata?

— ősszel alakult. Mi beszéljük meg, milyen programokat lenne jó szervezni, beleszólhatunk a döntésekbe, személyi ügyekbe. A térítési díj megállapításától a jutalmazás és büntetés kiosztásáig sok témában képviseljük a diákokat.

★

Hogyan érzik magukat a

gimnazisták?

— Jól! —> ez az egyöntetű válasz.

— Panasz? Kívánság?

Csökkenteni kellett a

hangos tanulást — idegen nyelvet, történelmet, földrajzot pedig sokan így tanulunk — a lámpaoltás túl korán van. Kilenc órakor még nem szívesen hagyjuk abba a beszélgetést, tanulást. Igaz, nekünk megengedték, hogy a tanulóba« maradjunk tízig. — Sokszor nincs meleg víz.

— Szövődnek-e barátságok? Milyen az általános és középiskolások kapcsolata?

— Gyakran ketten megyünk haza hét végén. Kölcsönösen meglátogatjuk egymást. A kisebbekkel jól vagyunk, esetenként sűrűn bejönnek hozzánk a hálóba beszélgetni.

Antretter Mária III-os, ő már tavaly is itt élt. Neki kellene talán a legmesszebb- ről bejárnia, ha a kollégium nem lenne.

— Hont húsz kilométerre van Hátságtól. Ha mindennap jönnék, reggel négykor kellene kelnem. Ha jól tudom, még csak egy fiú csinálta ezt, vagy három éve. Egyébként Balassagyarmatra és Vácra mennek inkább középiskolába.

— Milyen szórakozási lehetőségek vannak Rétságon?

— Mozi... a gimnázium klubja... a könyvtárban sokszor van író-olvasó találkozó.., az ÁFÉSZ népi tánccsoportjában táncolunk...

Ez utóbbi éppen próbára szólítja kettejüket. Elbúcsúzunk, készüljenek a holnapi leckék. Egy esapatnyi kislány kísér, még integetnek is. De utána futás vissza, várja őket a pingpongasztal, a tévé és nemsokára kész a vacsora.

G. Kiss Magdolna

Az ünneplőbe öltözött férfiak és nők fokozott várakozással ülték körül az asztalt. Pedagógusok. népművelők.

egészségügyi dolgozók, mező- gazdasági szakemberek, tanácsi vezetők voltak, akik életükben már számtalan esetben. kerültek hasonló helyzetbe. megszokhatták az ünnepi. nyilvános szereplések sajátos atmoszféráját. Ezúttal a megszokottól eltérő alkalomra gyűltek össze: a mátramindszenti falusi TIT alap- szervezet és TIT klub megalakulása alkalmából. A kivételes várakozás ennek szólt.

Fálusi TIT alapszervezet, falusi TIT-klub! Fülünknek még szokatlanul csengenek a szavak. Érthető, hiszen megyénkben — de a hozzáértő szakemberek mondták: országosan is — a napokban megalakult mátramindszenti az egyetlen kisközségi tudományos ismeretterjesztő csoport. A városokban, a több ezer lel Ivet számláló nagyközségekben régebbtől működnek hasonló alapszervezetek és klubok. Ott azonban az anvagi és személyi feltételek — részben. a település nagysága és gazdaságszerkezete folytán — könnyebben megteremtődtek, s minden bizonnyal kedvezőbbek is, mint az alig másfél ezer lakosú kisközségben. Ebben az esetben más a lényeg. Az, hogy Mátramindszenten. a helyi tanácsnak és a megyei TIT-szervezetnek sikerült a

körzet értelmiségi lakói ösz- szefogása, a közös célok megvalósítására való mozgósítás. Mátramindszenten — és a

körzet másik négy községében — már a korábbi években is sikeres ismeretterjesztő munkát végeztek. Az elmúlt esztendőben például ebben a körzetben tartották a salgótarjáni járás .ismeretterjesztő előadásainak negyedét. A környékbeli községek közül Mátramindszenten a legnagyobb a TIT-tagok száma. Mindezek együttesen jelentik a mátramindszenti falusi alapszervezet megalakításának előzményeit és indokait.

Létrehozásának hasznosságához nem fér kétség. A tudományos ismeretterjesztés a párt művelődéspolitikájának szerves része, jelentős hely illeti meg benne.! Ez természetes. hiszen a tudomány egyre növekvő szerepet látszik a társadalom építésében és fejlődésében. S ezzel párhuzamosan növekszik a vele szemben támasztott társadalmi Igény. A marxista—leninista világkép kialakítása és formálása, a szocialista életmód, gondolkodás és magatartás általánossá tétele a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat fontos feladata, a korszerű ismeretek közkincs- csé tétele és népszerűsítése mellett. A TIT szakmai, mozgalmi jellegének erősítése is modern követelmény. Jelenti egyfelől az elméleti megalapozottságot és biztonságot, a folyamatos megújulást, másfelől a lakosság egyre szélesebb körű bevonását az ismeretterjesztő tevékenységbe.

A falusi TIT-alanszervezet megalakítása a célok megvalósítását szolgálja. Az alao- szervezet 30 tagja a művelődési ház klubjában rendszeresen találkozik egymással. Kicserélik módszereiket. tapasztalataikat, ötleteket. tanácsokat adnak egymás munkájához. A klub tehát a helyi műhely feladatát is hivatott betölteni. Csomós Sándor iskolaigazgató, az alapszerve- zet titkára örömmel fogalmazta meg: a művelődi 1 házban végre a közművelődésnek lesz egy igazi központja, irányító, szervező, és végrehajtó bázisa. Mert a klub programjában, nemcsak előadások szerepelnek, hanem kiscsoportos foglalkozások is. A klub égisze alatt működik például a könyvbarátok köre. a néptánccsoport.

Az alapszervezet, a klub megalakulásával a tervezés és a szervezés időszaka lezárult, így a gyakorlati munka, a feladatok gondos és tervszerű megvalósításának időszaka következik. A decemberi program tartalmas és változatos. Ügy véljük, a mátramlndszen- ti körzet ismeretterjesztése újabb, eredményekben még gazdagabb szakaszához érkezett.

—ok—

I

Hitek

Kemerovóból

I /

A3 Állami Egyetemet megnyitották a Kuznyecki.me- áence megyeszékhelyén.

E2 Kemerovo megye hetedik felsőfokú intézménye. A hét közül a legrégebbi a Novokuznyecki Tanárképző és o Szibériai Kohászati Főiskola. A legfiatalabb a kemero- vói Ipartechnológiai Főiskola, és a Népművelési Főiskola. A Kuznyecki-medenee Műszaki Egyetemének és a kemero- vói Orvostudományi Egyetemnek az életrajzát még csak néhány éve írják,

★

A kusmyecki gépgyárban befejezték az önjáró fúróberendezések szerelését. Ez a széria a szocialista országok részére készült. A fúróberendezéseket, gépeket, rakodókat nemcsak a Szovjetunióban, hanem Magyarországon, és más országokban i$ jól ismerik. A kuznyecld gépgyáriak termékeit, melyeket 20 országba exportálnak, a szerkezet minősége és a gépek biztonságos működése jellemzi.

Mai tévéajánlatunk

9.40: Varázsolló,

A gyerekeknek készülő képzőművészeti műsor szerkesztője Szabó Márta, rendezője Jeles András mondják négyrészes sorozatukról.

— Az ismert módszerek — rajzolás, festés — mellett számos technikai lehetőséggel is megismertet a Varázsolló című műsor. Papírból, rongyból sokféle, kavargó, színes figura készíthető. Ám nemcsak vágunk, tépünk, darabolunk, de varázsollónk egyúttal a képzelet ollóját is jelenti. Játszunk árnyékunkkal készítünk babákat, állatfigurákat, s közben — szinte észrevétlenül — azt is megtudjuk, mi a kollázs, a montázs, a fronttázs.

Minden adás végén elhangzik a felhívás a néző gyerekekhez: „csináljátok utánunk”. S a legjobb munkákat külön műsorban értékelik, díjazzák. (A sorozat következő adása vasárnap 10 órakor kezdődik.)

*

20.00: A főkomomyik.

Az 1964-ben készült francia filmet a könnyű szórakozó tt kedvelőknek ajánljuk. A meglepő fordulatokban bővelkedő film krimielemeket tartalmaz. A tisztesnek látszó fökomornyikról kiderül, hogy az alvilág „főügyésze”, s számos kaland résztvevője, irányítója. Van a filmben kincsrablás, véres kaland, szerelem — és másfél óra pehelykönnyű szórakozás.

i

Egészségünkért

Háromnapos fog- és testápolási bemutatót tart a nagybátonyi Bányász Művelődési Házban november 19—21. között a Nógráü megyei Tanács kereskedelmi és egészségügyi osztálya, a Magyar Vöröskereszt menyei szervezete és a Bányász Dolgozók Szakszervezete. A rendezvény ldeie alatt

különböze egészségügyi előadásokat hallhatnak az érdeklődők, én

megtekinthetik a fog- és testápolási kiállítást. Az előadók a megyében élő szakemberek: űr, Lukácsy Ida, dr. Cseolák Gvörgv. dr. Marton Tibor és dr. Nagy István főorvos.

13.

Ahol a bányai síneken véget ért a vagonok sora, több csomag paxitot ástak a sínek alá. Elhelyezték a gyutacsot ts a gyújtózsinórt földdel takarva levezették a rétre. A helyet könnyein meg lehet közelíteni a szénosztályozó melletti fatelepről, a kis patak gátjától fedve. Felváltva tartottak megfigyelést. Végre jöttek a szovjet, bombázók. Az öreg Márkus volt figyelőben, Meggyújtotta a zsinórt és sietett a rakodó felé. Otthonról figyeltem a gépeket. Alacsonyan szálltak és bombáztak. Terhüket az állomás kornyékén szórták le. Az iparvágány melletti hegyoldalban és a réten is robbantak a „csomagok”. Csaknem velük egyidőben robbant a paxit isi a sínek alatt. Hatalmas tölcsért vágott! Elszakította a vágányokat. Máig is azt hiszik — akik utána a helyszínen vizsgálták az esetet, — hogy' bomba esett pontosan a vasútra. Sem idő sem ember nem volt. aki a síneket újra megcsinálta volna. Megindult a mentési munka. Az öreg vájárok mellett nem kis szerepet játszott ebben Tóth Béla, aki nem vonult el a tarjám tisztviselőkkel, hanem lejött a kistérenyei üzemhez. A bányairoda egyik helyiségében lakott családjával, tudott a csendőrség minden lépéséről, a fronthelyzetről, s ennek megfelelően irányította a munkálatokat.

A bánya — mely annyi rettegést okozott a bányászcsaládoknak, s mely mégis a mindennapi keserves, sovány kenyeret jelentette — most sötét vágataiban, víztől csepegő ereszkéiiben otthont készült adni a gépeknek, a bányászoknak, családjuknak és a bújdosőknak. Heroikus munka kezdődött. A főtáróm keresztül bekerültek a gépek a tordasi rész mélyebben fekvő egyik vakvágatába, kiszedték az öregek az ácsolatokat, a vágat összeomlott és a föld befogadta a gépeket.

A főtáró bejáratánál 150— 200 méterre jobbra — vágat vezetett a II. számú lejtakna szellőztetőjéhez. A szellőzőaknától tovább folytatódott, kissé balra, a vágat. Ide is sok gép került, és a légaknától nem messze omlasztották össze a vágatot, mely takarta a „kincseket”.

4 NÓGRAD - 1974. november 19., kedd ___

A munkálatok után az oldalvágat bejáratát ácsolatok- kal elzárták. Csak keskeny rés maradt két ácsolat között — szinte észrevétlenül — melyen csak úgy be. lehetett férni, oldalt fordulva. A munkálatokkal egyidőben elkezdődött a „föld alatti falu” kiépítése. A főtáró 'bejáratától 500 méterre kezdték kialakítani a vájárok a tárna oldalához támaszkodó deszka- darabokat, - melyekből egész utcasorok keletkeztek a föld alatt. .Mélyebben levő elágazásokban óriási lakótermeket készítettek. Ilyenekben több család is helyet kapott. Tehenek, háziállatok kerültek a föld alá. 800 méter mélyen a főtéből tiszta viz csörgött vastag sugárban, biztosítva az ivóvizet.

Apám a mi „lakásunkat” a II. számú lejtakna szellőz- Jetője előtt állította fel. Magányosan állt a deszkakunyhónk, jól elrejtve és őrizve az omladék mögötti gépeket. Hátránya az volt, hogy távol estünk a többiektől. De védett mindem veszélytől, mert a szellőzőaknán nyomtalanul el lehetett tűnni.

December 10 után megkezdődött a beköltözés a föld alá. Bujdosóknak, szökevényeknek már hetekkel ezelőtt is menedéket adott a bánya. A telep lakói lassan fogyatkoztak, benépesült* az új falu, a föld alatt. Mi nem siettük el a dolgokat, látszottunk a veszéllyel. Sógornő- mék ugyanis úgy határoztak, hogy nem jönnek le a bányába, Nagy bátorságra vallott, mert tisztikörben egyetlen lakó siem maradt, mind elmentele, hiszen ott laktak a „fejesek”. Ök azonban nem féltek. Apámmal azután ingajáratban közlekedtünk a

mi lakásunk és sógornőmék lakhelye között. Így vigyáztunk rájuk! Tömve volt németekkel a telep. A főmérnöki és igazgatói lakásokban székelt a náci parancsnokság, Megint az ajtónkban álltam, amikor a repülőgépzúgást meghallottam. Magányos szovjet vadászgép , jelent meg a telep felett. Nem lőtt, csak mélyrepülést végzett a tisztikör fölött. Kié német négycsövű gépágyú (flik-flak) szórta rá a tüzet, de a gép ügyesein manőverezett és távol robbantak tőle a lövedékek.

Nem telt el sok idő a gép távozása után, amikor méltóságteljesem repülve, feltűnt egy nebézbombázó Hatvan irányából. A falu felett fordult a bányatelep felé. Egyedüli gép, nem gondoltam semmire. Azt is tudtam, hogy a lakások nincsenek veszélyben. a szovjetektől. Amikor a tisztikor fölé ért, úgy láttam, hogy sok száz röpcédulát dob ki. Lassan libegtek, hirnbá- lództak a levegőben. Néhány pillanat múlva azonban eltűntek. és iszonyú süvöltés töltötte be a levegőt. Bombák voltak és nem röpcédulák. Néhány másodperc múlva hatalmas detonáció-sorozat hallatszott. Rohantam, mint az ’ eszeveszett menyasszonvomék lakása felé. hiszen a tisztikor szélén, laktak. A lakás teljesen ép volt, csak néhány ablak tört be. A szoviet bombázó jól célzott, a vadászgép, megfigyelése nyomán. A tisztikörben pánikba esteli a fasiszták. Szaladoztak összevissza. Bár több 200 kg-os bomba az épületek közelébe, az üvegházra esett vagy a kertbe, de kis reuesz- és gyújtóbombákkal jól megszórták a náci parancsnokságot. Égett a padlás, egy kis melléképületet telibe kapott a bomba, német támolygott ki belőle. Rövidesen el is hagyták’ a számukra veszélyes helvet. A szovjetek több bombát oda nem dobtak. Vigyáztak a lakosságra. A Kossuth- adó ezt megmondta és a ledobott röpcédulák is az igazságot hirdették. Mindezekről a valóságban győződtem meg!

Az utolsó időkig tártam a lassan téliesre forduló erdőt. Magamra maradtam. 'Nem volt már társam. Tiboréfc is leköltöztek december 12 körül a bányába. A németek védelmi vonalat építettek a uusztamárkházi dombokon, s a Krakópuszta felé vezető út feiett

(Folytatjukt J