Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)

1974-11-17 / 269. szám

t79r9«ha«lsere$' dí*fa fi.) Mai arcok — mai emberek A Harangozó-paiak partján Mindig tudtam, hói a halyem KEDVES kalauzokra akad­tam Egyházasgergén. Nem mulasztottak el semmit meg­mutatni, ami figyelmet érde­mel. Mi minden vám egv fa­luban! Hornyai Erzsiké, a tanács hivatalsegédle. annyira Csatában van mindennel, hogv t'Zt tudja: ki dolgozik éliel és ki az akit otthon megle­lünk. A fiatal Fodor József- né. Nellike, aki maga is hely­beli. a középiskola elvégzése után’került a tanácsra. A ki­jelölt napokon Egvházasger- gen látja el tisztségéi Ra­gyogott a jókedvtől. Érthető, pár hónapos fiatalasszony. 3 barangoltunk a faluban, vé­rig a Vöröshadsereg úton. 3 ívik takaros kis utcála ez a falunak. a Harangozó-patak partján. Az Ablakakácosból csordogál a kis forrás krle- nulvtiazta vize. Ahonnan iön. óit az ősz festette meg az er­dőt. Innen a házsorról a nap­fényben. olyan a vidék, mint­ha bronzból öntötték volna. Udülősornak is beillik a Vö- i ishadsareg útja. Villaszerű házak, ablak alatt virágos ker­tek. a ház körül váltakozva fenyő- és gyümölcsfa, szép kilátás, Csend volt, a suttogás Is erősnek hatott. A házőrzők is tiszteletben tartják ezt a csendek Azért volt meglepő b mikor az egyik kiskert mál­náséból Zsíros latvén erélye­sen ránk szóit. — Van néznivaló ugye? — mutatott az utca közepére. Kemény tekintetű bénvász- em'oér, betegeskedik, ereiéből a ház körül futja. Tárna dal mi felajánlásaiban is szorgal­maskodik ha bírja, a község javára. MIÉRT IS lenne minden rendben. A Vöröshadsereg út­ja még nem kövezett. Jár­da ugyan van. de ahol a jár­művek mennek, az még agya­gos föld. jól feláztatta a sok eső. A napokban az egvik traktoros erre ment ki a Ci­negevölgybe. Alaposan ott­hagyta a névjegyét. Emiatt háborgott Zsíros Pista. Kein­kének mondta Is. küldienek homokot, felemeli a megta­posott járdalapokat. De kő kellene oda és rendbe tenni az utcát. Legalább az évfordu­lóra. már illő lenne. Nincs még kikövezve, mert nagyon fiatal utca ez még Egyházas- gergén. Hallomásból tudom, onnan az elnevezése, hogv a Piliny felől érkező felszaba­dítók közül az egvik katona arra ment be a faluba. Akkor még az öreg Kaszás Ferenc házán kívül alig volt arra ház. Az utca eleién, a volt Mocsá- ry ingatlanon épített portát két módosabb gazda. Az egyikben egy öregszüle élde­gél. megbékélve a múló idő­vel. Örökké a fiát vária. aki Budapesten minisztériumi ember. A másik portán talán nem is lakik mér senki. Az udvart vastagon benőtte a gyep. Szárnyasok csipegetnek kedvükre. Annál élénkebb az élet az öreg bányásznál. Kaszás Fe­rencnél. Az 6 portája valami­kor a húszas években épült. Akkori munkásembernek való. Szerényebb is mint az újak. mégis olyan hívogató. hogy kikerülni azt nem lehet. Lá­' <'V- \ • / ’ I Emberéletet követelt a felelőtlen vadászat Nógrádban az utóbbi öt ívben hét tragikus kimenete­lű vadászbaleset történt Az ;mberi gondatlanság ilyen so- -ozatos ismétlődése szinte pél- ia nélkül áll a megye va- lásztörténetében. A biztonsá­gos vadászat legalapvetőbb szabályainak semmibevétele is az ebből következő tragi­kus balesetek arra késztették íz országos vadászati szerve­ket, hogy fontolóra vegyék íem volna-e célszerű a vadá­szati jog gyakorlását felfüg­geszteni Nógrádban. Sürgő­sen, azonnal intézkedett a V1AVOSZ Nógrád megyei Intéző Bizottsága, amikor fel­ívással fordult a megye va­dászaihoz, éppen a megelőzés érdekében. „Gyökeres fordulatnak kell bekövetkeznie megyénkben a vadászati biztonság szabályai­nak megtartásában. Nem en­gedhetjük meg, hogy a gon­datlanság, a nemtörődömség még mélyebb csorbát ejtsen i nógrádi vadászók becsüle- :én. Nem ismétlődhetnek meg alyan — sokszor a szemünk előtt lezajló — mulasztások, szabályszegések, amelyek után már csak a szerencsén múlik, hogy bekövetkezik-e a bal­eset, vagy sem.” — olvashat­juk a felhívásban. Mély megdöbbenést keltett az a baleset is, amely szep­tember 28-án történt Nógrád­ban. Tóth Gyulai, a dorogházl vadásztársaság tagja és egy­ben elnöke vendégvadászatra hívta a Kiskörei Tiszamemte Vadásztársaság tagját, dr. Machay Tamást. A vadászat megkezdése előtt Tóth két darab úgynevezett postaíő- szert adott ót Machaynak. Köztudott, hogy ennek hasz­nálata tilos, hiszen a házilag gyártott lőszer gyilkos hatá­sú, nem egyszer okozott már balesetet. Délután 5 óra volt, amikor a két vadász vaddisznó­lesre indult. Egy óra múlva elérték a Mátragyöngve Ter­melőszövetkezet úgynevezett Permet-mocsáros nevű terü­letét, ahol az akácos erdő szé­lén a leshelyen dr. Machay Tamás lesben állt. Tóth ettől a helytől a mintegy 200 mé­terre levő leshelyre indult és közölte társával, körülbe­lül 21 óra tájban fog vissza­érkezni. Machay várakozott és nem sokkal 20 óra után az erdő szélétől 20—25 méterre egy „sötét alakot” pillantott meg. Lövést adott le, s a go­lyó a 42 éves Tóth Gyulát találta el, aki belehalt sérü­léseibe. Dr. Machay Tamás meg­szegte a vadászati szabályzat 8. fejezetének 31. paragrafu­sának 2. bekezdését, amely kimondja: „Vadászaton lőni csak ak­kor szabad, ha a vadász a vadat minden kétséget kizá­róan felismerte és mások életét, teatl épségét illetőleg vagyontárgyait nem veszé­lyezteti”. Megszegett ezenkívül még két szabályt azt ugyanis, hogy „tilos lőni vélt mozgás­ra, vagy zörgésre” és tiltott postalőszert is használt A Salgótarjáni Járásbíróság dr. Machay Tamást foglalko­zás körében halált okozó gondatlan veszélyeztetés bűn­tettéért egy év hat hónap szabadságvesztésre ítélte, amelyet fogházban kell letöl­tenie. Mellékbüntetésül1 a va­dászattól mint foglalkozástól öt évre tiltotta el a bíróság. Az ítélet nem jogerős. A bí­róság enyhítő körülményként értékelte, hogy dr. Machay Tamás gyermekgyógyász, ta­nársegéd őszinte megbánást tanúsított, két kisgyermek eltartásáról kell gondoskodnia és munkahelye igen jó véle ményt adott róla. Ez a beleset is újból és újból figyelmeztet és nem vé­letlen, hogy az említett felhí­vásban az intéző bizottság is Igen. helyesen, keményen fo­galmaz, amikor kimondja: „'Teremtsünk olyan légkört, amelyben a garázda, a rend­bontó nem érvényesülhet, ahol számára csak a megve­tés, a szégyen juthat osz­tályrészül Ha kell, közösít­sük ki, zárjuk ki soraink­ból azokat, akik nem tudnak úrrá lenni ösztöneiken és vadnak, vagy embernek csak kárt okoznak javíthatatlan magatartásukkal. Honosít­suk meg és tegyük gyakor­lattá a vadászkollektívák­ba,n azt az elvet: aki a va- dászetlkát és mások bizton­ságát semmibe veszi, ne ve­gyen és ne kaphasson a kezé- kezébe vadászfegyvert. is*. L) nyával és unokájával, akik már gyári munkások, él az öreg. Fodrász iárt nála. sima lett a feje. Hanem a baiusza. az huszáros. Az volt ő a mo­narchiában. Ügy él emléke­zetében a paripával táncolás, hogy másról sem kíván be­szélni. Szép telt arcú öregem­ber. kemény markú. Egyre csak azt hajtogatta. — Amikor én a huszárok­nál. .. Nellike próbálkozott az öreg figyelmét Időszerűbb kérdé­sekre fordítani. Ferenc bá­tyánk mondta is egy darabig, de aztán csak erősebb lett benne a régi emlék. — Na és a katonaságról, arról mikor beszélünk? Kevés öröme volt fiatalon az öregnek, legfeljebb Ka a szerelem, mert mi öröme le­hetett akkor a bányásznak. Mesélte, hogy éjjel kettőkor keltek és gyalog át a hegye­ken. amerre közelebb volt. mentek dolgozni. Egész héten a barakban éltek, hét végén haza. Ügy jutott a házhely­hez Is. hogy a Mocsárv tönk­rement és a bank árverezett. Hitelbe kapott telket. Az öreg azóta ott él a Bossó dűlőben. A ház már nem a régi. a fia­talok szépen átformálták. De az öreg nem enged a magáé­ból. neki egv nyárlkonvha az udvaron, abban van. amíg nem keményedik fehérre az Idő. Igazán szép magvaros verandás ház az öregeké. Mondja, hogy az unoka eladó, neki mindene megvan már. Televízió is van. azt szereti nézni. — OTT VAN benne az egész világ — lelkesedett Még azon is derült amikor mesélte, hogy milyen vihart kavar, ha sáros lábbal megy be. A drága szőnyegek ezt bizony nem szívlelik, de az asszonyok sem. Így hát az aj­tóban papucsba kényszerül. Megsimította a frissen nvírt búbját az öreg egy mozdulat a bajusznak és villant a te­kintete. — Igen kérem, megválto­zott itt már a világ. Nem folytatja, de a szeme járásából kiolvasható volt az utcát alkotó új házakra gon­dolt • Bobál Gyula Nem hiszem, hogv lenne olyan ember a salgótarjáni járás községeiben, aki ne is­mémé Varga Józsefet, a já­rási hivatal titkárságának dolgozóját. Nem csak úgv. mint tanácsi dolgozót, hanem úgy is. mint a Hazafias Nép­front járási bizottságának el­nökét. A most 53 éves férfi nagy élettapasztalattal rendel­kezik. s azt a dolgozó embe­rek érdekében kamatoztatia. — Összeszámolva az éve­ket. tizenöt éves koromtól keresem a magam kenyerét... Hosszú volt az út Szllaspo- gonytól amíg a bányász fia eljutott a járási hivatalig. Alig volt ötéves Varga József, ami­kor bányaszerencsétlenség ér­te édesapját: hárman marad­tak. édesanyjával és lány­testvérével. .. Csendes, nyugodt embernek látszik Varga József, a lát­szat azonban csal. Fiatal ko­rában sem tudott megnyu­godni. Nem elégedett meg a hat elemivel. A polgári isko­la első és második osztályá­ból különbözetit tett. majd sikeresen befelezte ezt az is­kolát. Ezután következtek az inasévek. Kereskectőtanuló a Rimánál, az acélgyári ma­gazinban. Mint segéd bejárta az ország egy részét. Taksony. Sződ, Kisújszállás követke­zett. — Érdekesen alakult már ekkor az életem. Szeretem nagyon az ' embereket, s ten­ni is akartam, akarok értük. Amikor Váraszón a községhá­zán próbálkoztam mint kisegí­tő írnok. éreztem, tudtam, hogy sokat tehetek a magam­fajta emberekért.. A csa­lád gondja, baja hazahívott. Cere den helyezkedtem el a községházán. A közszolgálati időm már lóval meghaladja a harminc évet. A háború vihara Varga Jó­zsefet sem kerülte el. Be­vonulás. írontszolgálat éa fogság. — A fogság. Ott találkoz­tam először olyan szavakkal, hogy kommunista, hogy van marxizmus—leninlzmus. Tag­ja lettem a fogságban műkö­dő antifasiszta körnek. Ne­kem. mint községházi kisegí­tő írnoknak először furcsa volt, hogy lesz földosztás, ál­lamosítás. szocialista társada­lom. .. Eltelt néhány év amíg megértettem, amikor magam is tehettem mindezek megva­lósításáért. .. Varga József, amikor visz­szatért a háborúból ott foly­tatta, ahol abbahagyta. Ce- reden. a községházán. Csak más alapokon. Akkor már többet tudott az újról, itthon is látta a változásokat. — A községi tanács meg­alakulásakor visszakerültem szülőfalumba. Szilasoogonvba. Én lettem a községi tanács első végrehajtó bizottsági tit­kára. Több mint hat évig. Nyolc évvel ezelőtt kerültem a járási tanácshoz, a mostani jogi elődünkhöz. Dolgoztam mint költségvetési csoportve­zető. legtöbbet azonban mint a titkárság egyik tagia végez­tem a munkám... Egy időre megvált Varga József a hivatali munkától. Négy éven a Hazafias Nép­front Salgótarjáni látási Bi­zottságának titkári funkcióiát töltötte be — becsülettel. Tár­sadalmi munkában most is elnöke a járási bizottságnak. í— A tanácsi munkát nagy­szerűen össze lehet kötni a népfront tevékenységével. Ne­gyedszázados már a népfront­ban végzett munkám. Szere­tem a mozgalmi tevékenysé­get. s szeretem az embereket. Ügy érzem, hogy az emberek és közöttem megvan a köl­csönös bizalom, A napi hiva­talos munka mellett 1árom a falvakat. Előadásokat tartok, érvelek, agitálok a párt. a nép­front politikája mellett. Most meggyőződésből mondhatom: mindig tudtam, hogy hoi a helyem... A régmúlt visszaidézése mellett sok szó esik a má­ról a ma feladatairól — Van mit tenni ma is a járási hivatalban. Sőt! Mint­ha most több lenne, mint máskor. Egyik legfontosabb teendőnk, a negyedik ötéves terv utolsó éveinek sikeres teljesítése, a tervfeladatok si­keres megvalósítása. Segíte­nünk kell a tanácstörvenv érvényrejuttatását. éppen az országgyűlés legutóbbi ülésé­nek szellemében. Segítenünk kell a községi tanácsokat, a szakigazgatási szerveket mun­kájukban. különösen a testü­leti ülések elé kerülő anya­gok előkészítésében. Ellenőr­zéseket is végzünk a taná­csoknál, feltétlen segítő szán­dékkal. Nem akartam a vé­gére hagyni, de itt említem, hogy intézni kell az embe­rek. a választók gondlait. pa­naszait. Sokrétű, de nagyon szép ez a munka, amit Itt a járási hivatalban végzünk... Sokat lehetne írni Varga József munkájáról társadal­mi tevékenységéről. Azt ecse­telni, hógy ma is tagia a pártalapszervezet vezetőségé­nek. Arról szólni, hogy in évig volt munkásőr. A Szol­gálati Emlékérem kitüntetés mellé megkapta a békemun­káért járó elismerést is. S most. legutóbb, november 7- en a mellére tűzték Budapes­ten. a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának székházé­ban a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést. Jó helyre került.. Az írás eleién úgy fogal­maztunk. hogv Varga József nyugodt embernek látszik, a látszat azonban csal. És ez igaz is. Hiszen ha nvugodt lenne, ennyi munkát nem is vállalna. De vállalja. mert mindig tudta, hogy hol a he­lye. Somogyvárl László Az érem két oldala Kerülnek mindennemű feltűnést látszat-népszerű­sítést s nem nyugszanak bele az elért jelentős — mert annak, sőt figyelem­re méltónak mondható — eredmények szinten tartá­sába sem. Mert még többet még jobban kell. — mondo­gatják, még intenzívebb fejlesztésre, az exportpiac stabilabbá tételére van szük­ség Ezért is tartják állandó­an napirenden a még meg­levő gondokat, azok megol­dásán fáradoznak minden­nap. logikus szívóssággal számolnak fel minden olyan hibát, ami további fejlődé­süket hátráltathatná. Egyfelől okos ez a szem­lélet, s bővebb magyarázat­ra sem szorul. másrészt azonban olyan mellékhatá­sokat is kivált, amely ne­gatívan befolyáson a a dol­gozók hangulatát Hibák, hibák, hibák: a a visszatérő refrén megbe­széléseken, termelési tanács­kozásokon. brigádértekez­leteken. „Mondja kedves igazgatónő! Önöknél csak hibák vannak? Én valami másra, jobbra számítottam, hisz’ ismerem tevékenysé­güket”, — hangzott el a felügyeleti szerv magas be­osztású képviselőjének meg­jegyzése a közelmúltban. „Mindig csak azt halljuk: ez sem jó. még azon is változtatni kell. gond még ez is. az Is. Pedig ió ered­ményeket érünk el mégis kevésszer esik szó róluk”, — így a dolgozók. Valóban: kevés üzem mondhat magáénak olvan fejlődést, mint a Nógrád megyei Textilipari Vállalat. Harmincfős. kis részlegből ezer embert foglalkoztató vállalattá nőtte ki magát, a kezdeti néhány százezer fo­rintos tervvel szemben pe­dig ebben az évben már reálisnak látszik a 133 mil­lió forintos termelési érték elérése is. Más. a szakága­zathoz tartozó termelőegysé­geknél 6—8 százalékkal, ná­luk az elmúlt évben 16—17- tel nőtt a termelékenység. 1971-ben még csak a hazai piac szükségleteit elégítették ki. az idén már csupán egyetlen exportpartnernek, a Szov- jetúnlónak, 120 ezer darab női ruhát szállítottak, iövöre pedig már. a harmadik ne­gyedévben, 170 ezres tételre kötöttek szerződést. S még további exportlehetőség Is mutatkozik. És még egy jelentős le­jegyezni való: ebben az év­ben elérték a Kiváló Vál­lalat címet. — Valóban: számottevő eredményeket értünk eL — mondja dr. Kaszás József- né, igazgatónő. — S hogv mégis, kifelé, elég gyakran csak a hibáink jutnak el az a ml felfogásunkból adódik. Ugyanis, nem min­dig az eredményeket vizs­gáljuk. hanem elsődlegesnek tartjuk a hibák feltárását: a jó teljesítmény mögött is azt elemezzük, mi még a rossz, ami befolyásolhatja terveinket. S mindezt na­gyon önkritikusan tesszük, mert így is kell. Hiszen napjainkban már olvan na­gyok a követelmények, lét­kérdés. hogy versenyben maradjunk, s ez megköve­teli a szigorú önkritikus szemléletet, az önmagunk­kal szembeni mind maga­sabb mércék állítását. Az érem egyik oldala: mi jók vagyunk. jA másik: mi mindig csak a hibáinkról beszélünk. — Én is gyakran hallom saját kollégáimtól is. hogy únják már ezt a szemléle­tet. De szükséges a folya­matos önvizsgálat, hiszen nagy feladatok állnak még előttünk. Sok a tennivalónk az év hátralevő naolaiban: eléggé feszített tervünk volt az idén. majdnem 20 mil­lióval nagyobb, mint 1973- ban, s ezt létszámnöveke­dés $s eszközbővítés nél­kül oldjak meg. Ekkora összeg, ami pusz­tán munka- és üzemszerve­zés eredménye — mert az lesz; biztosítottnak látszik a teljesítése — igazán szá­mottevő egy ilyen középka­tegóriájú vállalatnál. Ám­bár. gondolhatnánk arra Is: a korábban meglevő hibák feltárása után már néhánv ló szakember Is képes ha­sonló eredmények elérésére. Csakhogy, az érem egvik oldalán más áll.. Valóié­ban. az üzem- és munka- szervezés magas fokát érték már el. s gondoljuk nem az. hogy varrásra tanítsák a dolgozókat, hanem az: ho­gyan varrjanak minél ke­vesebb felesleges mozdulat nélkül hogyan végezzék a lehető legtöbb, legpontosabb munkát, a gépek mellett töltött idő alatt. Csak egv a baj: a je­lenlegi körülmények között már nem képesek többre, további munkájuknak ha­tárt szab a régi. zsúfolt munkahely. Igaz. már nem sokáig. — Épül már itt. Tartán­ban az új telephelyünk. 23 millió forintos költséggel egy igazán korszerű, mo­dern, a Jövő követelménye.- nek is megfelelő ruhagyá­rat kezdtek el alapozni, és a tervek szerint 1975 vé­gére a teljes kivitelezést befejezik. Gondos előrelátással már az új üzem új technológiá­ján dolgoznak. Hiszen, mlrit az igazgatónő is elmondotta, nem egyszerű átköltözés, helyváltoztatás lesz. — Az a törekvésünk, hogv a gépekkel együtt a legkor­szerűbb szervezési módsze­reket Is magunkkal vigyük már. Három mérnökünk 1e- leníleg is Zalaegerszegen és a budapesti Férfi Fehérne­műgyárban tanulmányozza az új módszereket, a lee- ésszerűbb technológiai fel­adatok megoldását. Két év múlva már azúi üzemben gazdagíthatják eredményeiket a Nógrád meRyei Textilipari Vállalat dolgozói. Akkorra talán nem üt el mai élességgel egymástól az érem két ol­dala. s az igazgatónőnek, dr. Kaszás JózseEnének is kevesebbet kell a gondok­kal foglalkozni. Az élet. az eltelt idő. az újabb eredmények boríta­nak fátylat a múlt gondjai­ra. bosszúságaira. .. Karácsony György NÓGRÁD - 197Í, november 17., vasárnap 5 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents