Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)
1974-11-16 / 268. szám
Hulladékot gyűjtöttek /Rádióműsor-ajánlat Salgótarjánban, a Gagarin Általános Iskolában hulladékgyűjtőnapot szerveztek. A gyerekek 12,5 tonna papírt, és közel 13 mázsa rongyot gyűjtöttek. Az Iskola a hulladékokért 9500 forintot kapott, melyet a gyerekek nyári táborozására, Jutalmazásokra, és — a tanulók nem kis örömére — asztalitenisz-asztal vásárlására fordítanak. — Bábel László felv. — Életmód és a szakszervezetek Mi _az életmód? Általános megfogalmaaás- t ,i nem más, mint „az emberi élettevékenységnek az a módja, ahogyan az emberek az adott es meghatározott társadalmi feltételek, keretek között tevékenykednék, amilyen módon e rendelkezésükre álló kereteket kitöltik, ahogyan életüket élik, újjá termelik önmagukat, formálják társadalmi viszonyaikat ...” Fordítsuk le a' mindennapok nyelvére e tudományos meghatározást! Az életmód nem más, mint a munka- és életviszonyok jellemző formáinak, a kölcsönös emberi kapcsolatoknak az összessége, más szóval azt jelenti: ki hogyan, mi módon él, testi és erkölcsi, szellemi és anyagi vonatkozásban. Az életmód, a szocialista gondolkodás és magatartás tehát alapvető társadalmi kérdés, s egyáltalán nem tekinthető véletlennek, hogy napjainkban oly sok szó esik róla a legkülönbözőbb fórumokon. Az életmód, amely mindig az adott gazdasági-társadalmi valóságban gyökerezik, annak egészét a hatja, a társadalmi fejlődés következménye és feltétele egyszerre. A szocialista építésnek — magától értetődik — ahhoz, hogy az emberek úgy élnek, gondolkodnak és viselkednek, mint azt tapasztaljuk, egy bizonyos fejlődési utat kellett bejárnia De nyilvánvaló az is, hogy ennek az útnak még «.sale az elején járunk, s ezen mindenképpen tovább kell haladnunk. Mert amit ma tudunk, az kevés a holnap eredményes építéséhez, társadalmi célkitűzéseink pontos, maradéktalan megvalósításához. Változnunk kell tehát; tudatosan és tervszerűen építenünk magunkban a tudást, a jót, a szépet, a'. erkölcsöst, a legmodernebb társadalomhoz illőt. Nem akarunk nagy szavakkal főig almazni, de való igaz, hogy a ma emberének tudásban, műveltségben, gondolkodásban és magatartásban egyaránt fejlődnie kell, fel kell nőnie a szocializmus építésének nagy feladataihoz. A társadalom ennek feltételeit biztosította. S a szakszervezetek egyik fontos feladata t >pen ebben rejlik; tudatosítsák tagjaikban e feltételek megteremtődését, nevelő, szer- v 'ző tevékenységükkel járuljanak hozzá a s ocialista erkölcs normáinak széles körű t terjedéséhez, alkotó erővé válásához. Az életmódnak ugyanis az anyagi — lakás, autó — mellett van egy tudati oldala is, amely meghatározó. Az embereket meg kell tanítani a lehetőségekkel való helyes élésre, az értelmes, tartalmas emberi életre, a kulturált életmódra; meg kell tanítani őket szépen élni! Ez természetesen nem megy máról holnapra. A szocialista életmód is (a dialektika törvénye szerint) a szocializmus egész időszakában fejlődik, változik, s csak a fejlett szocializmus idején, a kommunizmus viszonyai között érik be. Az élefmod ás a társa^lmi haladás között egyenes az arányosság, egyértelmű a kölcsönhatás. Ízért szükséges mindannyiunknak, egyénenként is külön-külön magasabbra állítani a mércét. A szocialista életmód kialakításának, fejlődésének segítése — a szakszervezetek mellett — a munkahelyi vezetők kötelessége is. A központi és helyi döntések, a sajátos helyzet ismeretében konkrétan kell meghatározniuk a közművelődési feladatokat. Nemcsak a termelésért felelősek, hanem azoknak az embereknek a politikai, szakmai és általános képzettségéért, művelődéséért is, akikkel dolgoznak. A gazdasági vezetőket ne csak a termelő ember érdekelje, foglalkoztassa, hanem az egész ember, a sokoldalúan és harmonikusan fejlett ember eszménye. A szocialista 'brigádok — amelyek már a mozgalom megalakulásának Idején, az ötvenes évek végén is többek voltak egyszerű termelői közösségeknél — jelentik ennek az embereszménynek a legfőbb közegét. Ezek. ben a közösségekben alakul, formálódik a legintenzívebben, a legfigyelemre méltóbban a ma szocialista embere a jövőnek is megfelelni tudó emberré. Művelődésük biztosítása, kulturális vállalásaik eszmei és gyakorlati segítése, a valódi értékek népszerűsítése — ideológiábah, erkölcsben, viselkedésben, kultúrában —, általános vezetői követelmény. A szakszervezetek sajátos lehetőségeik és eszközeik felhasználásával arra törekedjenek, hogy a szocialista életmód, a modem, a szocialista ember jellemző jegyeit minél többen sajátítsák el, mert ez a társadalomba való beilleszkedés megkönnyítésével az egyén boldogulását is szolgálja. S a szocializmus lényege éppen ez: a társadalmi és egyéni boldogság harmóniájának megteremtése. iii —ok— Mai tévéajánlatunk 15.50: Föld. Szovjet film. A szovjet és a világ filmművészetének kiemelkedő alkotás® Dovzsenkó 1930-ban készült Föld című némafilmje. A Föld — a szocialista átalakulás filmkölteménye. Már az első _ képsor poézise magával ragadja a nézőt. Érett gyümölcsöktől terhes almafák alatt —• az örökifjú természet és a termékeny anyaföld költői jelképei — haldoklik a vén apó. Élettől duzzadó ifjúság — gyermekei, unokái — veszik körül. S a halál szomorúsága helyett az örökké megújuló természet felemelő pátoszát fejezik ki a lassan, méltóságteljesen váltakozó képek. Ez a költői prológus indítja el a témát, a föld népének átalakulását, a magányos — földművelőből szovjet kolhozparaszttá. E filmben, amely Dovzsenko művészi pályafutásának csak a kezdetét jelenti —- már az az igazi népi költői hangvétel jelentkezik, amelyet a hangosfilm korában emelt művészi magaslatra. A hangos- és színes film gazdag lehetőségeinek felhasználásával később új filmben, a Micsurin-ban éleszti újjá Dovzsenko a Föld című filmjének nagy témáját: a természet, a szovjet föld átalakítását. A film után 17.25 perckor a szovjet filmművészet születéséről hallhatunk érdekes beszélgetést. — Elbert János irodalomtörténész, Kovács András filmrendező, és Nemeskürty István filmesztéta közreműködésével. Fenyvesi Józsefi FALÜ A FÖLD ALATT 11. r Eléjük lökdösött az Oberleutnant, s megszólalt magyarul a katona (valószínűleg valami sváb lehetett): láttak-e egy kerékpáros férfit, és merre ment? Hirtelen úgy éreztem, hogy felemelkedek a levegőbe örömömben. Ezek nem minket akarnak elkapni! Mindketten láttuk különben a kerékpárost. Láttam — szóltam óvatosan —, hogy a Csárda irányába ment az országúton. A sváb szólt a főhadnagynak, az gyorsan kiment, valószínűleg a kerékpáros üldözésére. A Csárdának mehetett is! Minket elengedtek. Az Izgalomtól még kicsit reszketve buktam be menyasszonyomék lakásának ajtaján. Akkor megfogadtam, hogy ilyen nyíltan többé nem sétálgatok. Hogy ki volt a kerékpáros, azt nem tudom. Idegen, de az bizonyos, hogy a fasiszták ellen harcolt! December 5-én Erdőtarcsa környékén elérték megyénk határát a szovjet csapatok. Akkor mi ezt nem tudtuk, de a front zaja nagyon fölerősödött, és a Vörös Hadsereg bombázói községünkben is megkezdték a fasiszták vere- tését. ' A kis-kastélyban lévő lakás veszélyessé vált, mert tele NŰGRÁD - 1974. noyembtr 16., szombat Volt az épület németekkel. Sógornőmet, Erzsébetet és három kisgyermekét, anyósomat, valamint menyasszonyomat kiköltöztettük a bányatelepen lévő Tordai lakásba, ahol megfelelő pince is volt. Nyugodtabbak lettünk, és ' megszüntettem csatangolá- saimat a községben, mely veszélyessé vált a hemzsegő tábori csendőrök miatt. A vadászatokat azonban nem hagytam abba! Fegyvertáram gyarapodott két kézigránáttal, és egy jobb pisztollyal, mint a 7,65-ös. Egy ködös napon hatalmas, szürke lovon egy fáradt, letört német érkezett a telepre, Éppen kiléptem a menyasz- szonyomék új lakásának kapuján, amikor lecsúszott a lováról. Valamit kérdezett, talán azt, hogy hol a kórház. Látszott rajta, hogy beteg. Azt hiszem az idegei mentek tönkre! Minden második szava „Alles kaputt!” volt. Civil foglalkozása zenész, olasz származású volt és Karinak (Carlo) hívták. Honnan jött, hová imént? — nem tudom. Kódorgott össze-vissza. Undorodott a háborútól és Hitlertől. Volt egy új Walter pisztolya, két tölténytárral, és két gránátja a zsebében. Más felszerelés nem is akadt nála. A 7,65-ösért — mely különben nem ismételt, mert rossz volt — ideadta pisztolyát, gránátjait. Kapott még 30 pengőt és jóanyám megsütött neki két csirkét. December 8-án öcsémmel — ki akkor 11 éves múlt — jókor reggel elindultunk vadászni. A puskát zsákba dugtam, s a réten vágtunk át Kaparópusztái g. Jól körülnézve, átmentünk az országúton. A völgyben már biztonságban voltunk. Átballagtunk a szomszédos völgybe, ahol foltokban fiatal fenyvesek, voltak. Ott mindig akadt őz. Amikor a két völgyet elválasztó dombra értünk, a nap is kisütött. A cserbokrok levelei megbámulták. A nagy fák csupaszán álltak. Közelben csend volt, de északot kivéve már körös-körül mo- rajlott a front. Sírok környékén akkor volt a nagy tankcsata a fasiszta Tigrisekkel, nyugaton pedig a szüntelen dübörgés és bombák robaja jelentette, hogy megindult a harc Balassagyarmat felszabadításáért. Álltunk ' csendben, s hallgattuk a csatazajt. (Folytatjuk) Polpresszó (november 18. — hét)6, Kossuth rádió, 17.55). — 1970-ben indult ez az Ifjúság társadal m 1 -poLltikai -erkölcsi kérdéseivel foglalkozó vitasorozat, s kisebb-nagyobb megszakításokkal jelentkezett újból és újból — mondja Ip- per Pál. — Jókora szünet utón most ismét adásba kerül, mert a hallgatók, s a Rádió vezetői egyaránt úgy vélekedtek: hiányzik ez a fiataljaink érett gondolkodását és vitakedvét dokumentáló közéleti műsor. S noha a .szerkesztő kitűnően előkészíti munkámat, a Polpresszó házigazdatiszt- je olykor felér két 168 óra szerkesztő-műsorvezetői teendőivel. A szó szoros értelmében még szemmel is irányítani kell a beszélgetést, s ugyancsak szemekből olvasva Ur^l megérezni, hogy vagy 40 fiatal közül ki fogja helyesen továbbmozdítami a vitát. Sépp ezért vállalom aztán végül is mindig a házigazdaszerepet: ebben a legnehezebb pillanat^ ban rendszerint a vártnál is okosabb véleményeket hallok. Sokszor meglepődöm, mennyire tájékozott és önálló véleményű iíjúságréteg készül az eljövendő feladatokra. Amikor aztán hallom a teljesen hamis és sommás nézeteket ifjúságunk egészének állítólagos felelőtlenségéről, értetlenségéről: nem aggódom. Minden ilyen beszélgetés meggyőz róla: jó nemzedék veszi majd át a stafétabotot. — A most adásba kerülő Polpresszó fiataljai négy asztal köré ültek és asztalonként vállaltak egy-egy témát. A tárgykörök: 1. Hogyan nevelik az ifjúságot a felnőttek (vagyis: a generációkérdés). 2. Á fiatalok morálja (nemcsak a szexuális erkölcs, de természetesen az Is.) 3. Karrier, karri- er izmus, munkahelyi demoir- rácia. 4. Művelődés, önművelődés. — Bizonyára sokan érdeklődéssel hallgatják majd u vitánknak azt a részét is, amelyben arról beszélgetünk: szabad-e a villamoson csóko- lózmi... Kutatóváros a tajga mélyén (november 19. — kedd, Kossuth rádió, 17.45). A Szibéria kincseit bemutató sorozat első részéről mondják a szerkesztők Egyed László és Simonffy Géza: „A no- vosziblrsdki repülőtérről fél órát kellett szásculda- nunk, hogy feltűnjék előttünk a táj gá ban épülő város. Hat-tíz emeletes lakóházak, klubok, áruházak, posta, szálloda kutatóintézetek hatalmas blokkjai — és a házak. utcák között az érintetlen, erdő. Tizenhét évvel ezelőtt határozta ed a szovjet kormány a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatának megalapítását. Elsődleges célja, hogy az új tudományos központ segítse a természeti kincsekben) oly gazdag hatalmas szibériai és távol-(keleti vidékek Iparágának és mező- gazdaságának fejlesztését... Folytatásos útibeszámolónk e műsorában a geológiai intézet munkálat mutatja be. Szó esik a jakutiai gyémántmezőkről, őslénytani kutatásokról és még jó néhány olyan gyakorlati hasznú munkáról, amely a ml gazdaságunkat, iparunkat is érinti, s bizoranyaT még inkább befolyásolja majd a Jövőben”. Érdekes hobby Csicseri borsó bablencse nyomában... — Olyan nincs is! — kiáltotta haragosan az egyik nyolcadikos kislány. — De igenis van, ha nem hiszed, meg is mutatom — replikázott egy másik, s hogy szavainak nagyobb hitelt adjon, a régi pénzes jelvényesdobozából elő" halászott két furcsa alakú piszkos fehér színű babféleséget. — Ezek azok — mutatta diadalmasan. Híresek ám — magyarázta —, ezekkel nyert első díjat dr. Ember Lajosné a kertbarátok országos kiállításán Párnázom' Tőle kaptam, és tőle tudom, hogy a csicseri borsó azonos a bablencséveL' Dr. Ember Lajosné, akiről 6zó van, Balassagyarmaton a Klapka utcában lakik. Amióta nyugdíjas, több ezer tojást festett tele szép palóc motívumokkal. Ezeknek egy része maradt csak helyben, az Iskolák tárlóiban, vagy kiállítási anyagként, a többi himestojással szerte az országban lehet találkozni, sőt még külföldre is eljutnak a Hungaro- coop útján. Embemét egy idő óta nemcsak „pingáló” Györgyinek, hanem „babos” Györgyinek is becézik Gyarmaton. Okkal, mert újabban „babgyűjtés” a hobbyja. — Gyűjtök, cserélek és termelek! — kezdi a beszélgetést. — Olyan babféléket, amelyek nagyüzemi termelésre nem alkalmasak, viszont bőven termők, kiskertben előnyös fajták, nagyon ízletesek. Valóságos vitaminforr ások. Meg akarom őket menteni a feledéstől, és az étlapunk is gazdagodhat velük. A fehér asztali és a kertészörömöket egyaránt jelenti nekem. A babbal való foglalkozás újabban bővül, a gyűjtőkörömbe a borsó és a lencse is belefér. — Miért gyűjt és hogyan? — A kertünkben nem ler , hét 86 féle babot termelni. Jelenleg ennyi babfajtám van. Kutatok öreg padlásokon, kamrákban. Jó szomszédok is találnak mindig valamit nekem, és az ország távoli vidékeiről is hozott a posta már babszemet. De kutatok magyarországi, szlovákiai, hollandiai emlékeim között is. *— Babbal kapcsolatos helyi hagyományokról, népi szokásokról, termesztési módokról és elnevezésekről feljegyzéseket készítek, hogy el ne felejtsem őket idővel. — Hallhatnánk néhány érdekességet? — Van például lóbab. Szelídgesztenyeként készíthető el, nagyon finom belőle a püré. Van gyűjteményemben gerslibab ás kávébab. Az utóbbit az első világháború után megpörkölték és kávé helyett használták. Gyűjteményemben található úgynevezett „egy- szembab” is. A karósbab —• karos bab nemcsak szójáték, mivel érett hüvelye 60—80 centiméter hosszúra is megnő. Az inségbab, gyalogbab elnevezés a régi szegényparaszti életet idézi. Régen a földeket gya- logbabbal választották el. Ismerek még baka, menyecske, cifra, kifejtő — és még sokáig sorolhatnám — babot , — Pomázra 82 babfajtával utaztam, és nemcsak a csicseriborsó bablencséért, de az egész kollekcióért kaptam az első díjat, tavaly pedig Balassagyarmat város különdíját. Sok ér tékes, hasznos kertbarátság is született már a babokból. Nemrégen negyven miskolci kertbarát járt nálam babnézőben. Búcsúzóul ültetni való bab helyett egy sztorit kérek inkább. — Van egy idős ismerősöm Balassagyartnátori — meséli. — Yel néninek hívják, 86 éves, aki az első világháború óta még ma is kávébabból és nem babkávéból készült kávét iszik. Azt állítja, ez a hosszú élet titka. Lehet, hogy igaza van?! E. ÉL J N / 1 t L
