Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)

1974-11-02 / 257. szám

/ Kosos gondolkodással, a kosos célokért SOR SZŐ esPS manapság a közművelődés­ről, hivatalos és magánbeszélgetések során egyaránt. Jellemzik, egy-egy területre vo­natkoztatva, általános helyzetét, számba ve­szik a lehetőségeket és alkalmakat, megbe­szélik a továbbfejlesztésével kapcsolatos leg­égetőbb feladatokat, s szót ejtenek problé­máiról. Ezek a beszélgetések, tanácskozások, összejövetelek a közművelődési munka nél­külözhetetlen építőkövei. Általuk, segítségük­kel épül, erősödik társadalmunk kulturális ♦Jete. Ezt juttatta eszembe az a tanácskozás, amelyet az SZMT kulturális, agitáció« és propaganda munkabizottsága és a nagybáto- nyi nagyközségi pártbizottság rendezett a te­lepülés gyárainak, üzemeinek, intézményei­nek szakszervezeti titkárai és kultúrfelelősei, a közművelődési intézmények vezetői részére. Őszinte légkörben folyt le a beszélgetés. A megjelentek kendőzetlen, nyitottsággal be­széltek eddigi közművelődési tevékenységük­ről, a munkájukat akadályozó objektív és szubjektív nehézségekről. De a tanácskozás — s épp ez jelenti hézagpótló értékét — Több volt a valósag puszta tényei nek regiszt­rálásánál; egymás munkájának megismerése s ávén jól hasznosítható tapasztalatokat, ta­nácsokat, ötleteket adott a résztvevőknek a közművelődés-politikád határozat gyakorlati megvalósításához. A nagyközség szakszervezeti funkcionáriu­sai előtt néhány a határozatból eredő köz­művelődési feladat konkrétabbá vált, mások megerősítést nyertek. Egyik ilyen jelentős gondolat: hogy a kuli túra, a művelődés nem egy személy reszort- munkája, hanem a közösség együttes ügye és felelőssége. Ab állami irányító szervek, a Tanácsok csak az üzemek kollektíváival, a politikai és társadalmi szervekkel közösen munkálkodva képesek megvalósítani a köz- művelődés társadalmi célkitűzéseit. Nagyon helyesem jegyezte meg az egyik hozzászóló, hogy eddigi kulturális tevékenységünk to­vábbfejlesztése csak közös gondolkodással le­het sikeres, eredményes. A gyakorlati közművelődési munkában nem lehet közömbös a gazdasági vezetők sze­mélyes példamutatása, felelősségvállalása isem. Olyan apparátussal rendelkeznek, amellyel a munkahelyi művelődés korsze­rűen, formájában és tartalmában is lényege­sen szervezhető meg, s a tevékenység irányí­tása és ellenőrzése is megoldható. Általános tapasztalatként fogalmazódott meg, hogy ezen a területen alig léptek előre Nagybá- tonyban. A vezetők energiái továbbra is el­sősorban a termelés problémáira irányulnak, s közművelődésen szinte kizárólag csak a felnőttoktatást, a közös mozi- és színházlá­togatást értik. A dolgozók könyvekkel való ellátása, az önművelődés formáinak segítése valahogyan a vezetők optikáján kívül esik. A jövőben ezért fokozottabban lesz szüksé­ges és célszerű azokat az eszközöket meg­keresni, amelyekkel az emberek az önmű­velésre inspirálhatók. A munkahelyi művelődés legfőbb bázisát — köztudottan — a szocialista brigádok je­lentik. Vállalásaik hármas jelszava közül nem mindegyik kap azonos hangsúlyt. Hogy ez az egyenlőtlenség megszűnjék, feltétlen a szemlélet megváltoztatására van szükség. A munkahelyen — és az életben is — az a munkás kapjon nagyobb megbecsülést, aki művelt, rendszeresen képzi magát, saját e6 közössége gyarapodására. A szakszervezet tisztségviselői sokat tehet­nek ezeknek a problémáknak, a közművelő­dés problémáinak a megoldásában. Keressék a kapcsolatot, az együttműködés lehetőségeit a közművelődési intézményekkel. Adjanak javaslatokat, ötleteket a munkához, hogy az minél színvonalasabb és tartalmasabb, kor­szerű, a reális igényekhez mért legyein. A termelőüzemek és a közművelődési Intéz­mények között létrejött szocialista szerző­dések valóságos tartalmakat és szükséglete­ket fejezzenek ki, megvalósuljanak a min­dennapok munkájában. A NAGYüATONYI tanácskbzás a segítés szándékával vetette fel a problémákat, pezs- dülést eredményezhet — s kell Is, hogy ered­ményezzen —■ a munkahelyi közművelődés­ben. Ezért is üdvözöltük örömmel a Szak- szervezetek Nógrád megyei Tanácsának kez­deményezését, ős szakszervezeti funkcionáriu­sok és a közművelődési intézmények vezetői­nek tanácskozását. A folytatás, a megye más nagyobb munkáslakta településein kedvező­nek ígérkezik. Sulyok László Megnyílt Csikai Márta szobrászművész kiállítása a Műcsarnok kamaratermében A tárlatot Petényi Katalin művészettörténész nyitotta meg. (MTI foto: Tóth István felvétele.) %4ém történetek, tetefonhhétra Az Egyesült Államokban példátlan sikerű telefonszol­gáltatást vezettek be. A„Dail a Joke" telefonszámát bárki felhívhatja, aki szükségét ér­zi annak, hogy a neves ko­mikus, Phyllis Diller előadá­sában vidám történeteiket hallgasson. Az új szolgáltatás beveze­tése óta a New York-i tele­fontársasáig 6 millió hívást jegyzett fel. Az április eleién beindított szolgáltatás első napján 250 000 érdeklődő hív­ta fel a „Dail a Joke” szá­mát. A hónap végére a hívá­sok száma elérte a 3 millió 300 ezret. A 30 perces műsort az egyik, legnagyobb amerikai kabarészakértő állítja össze és rendezi. Külsőre semmi különös sincs benne. Olyan, mint kor­osztályának, a huszonegyné- liány éveseknek bármelyike. Ápolt, sötét haja tarkójáig ér, fülét eltakarja. Szemüvege mögül érdeklődő tekintet csil­„Plsfa bácsi, 9 mi a véleménye?” log elő. Bálint Árpád, a Lampart 2IM salgótarjáni gyárának esztergályosa elfoglalt fiatal­ember. Kenyérkereső munká­ja mellett több megbízatást lát el, társadalmi munká­ban. Az üzemi KlSZ-bizott- ság tagja, alapszervezeti kul- túros, beválasztották az üze- mi klubvezetőség sorába is. Segítőkészségéért, áldozatos munkájáért szeretik, megbe­csülik a gyárban. A közel­múltban felvették a pártba. — Jó időbeosztás a titka mindennek — mosolyog. — Akkor nincs baj, eleget tud tenni az ember minden köte­lezettségének, vállalásának. A KISZ — csaknem szó sze. rint értendő — a második munkahelyem. Mellesleg ta­nulok. Jelenleg a gépipari szakközépiskola harmadik osz­tályos tanulója vagyok. Mert azt tartom, addig tanuljon az ember, amíg fiatal. Ebben a korban még könnyebb és na­gyobb hasznára válik az egyénnek, a közösségnek is. — Hogyan lett esztergályos? — A gimnáziumból egy év után kivett édesapám. Elé­gedetlen volt a tanulmányi eredményemmel. Igaza volt. Ide hozott a gyárba. Nem bántam meg. Szeretem az esz­tergályos munkát, szép szak­ma. Teljes embert követel. Oda kell figyelni mindenre, nem lehet kapkodni, elhanya­golni a munkát, mert sokszor századmllliméterekről van szó, Elégedetten megéli, hogy üzemüknél, a karbantartó és szolgáltató gyárrészlegnél jó a hangulat, a munkahelyilég. kör. Az idősebbek és a fiata­lok jói kijönnek egymással. — Még viccelődni is lehet, természetesen mértékkel — jegyzi meg. — Itt tanultam a műhelyben a szakmát, jól Ismerem őket, és ők engemet. Ha problémám van, nyugod­tan odamehetek bárkihez, nem küld el, hogy ne zavar­jam. — Milyen munkadarab él. készítése okoz gondot általá­ban? — Amit ritkán csinál az ember,.. A műhelyünkben NQGRAP - 1974. november i„ szembe* egyedi munkadarabok van­nak; csapágyház, sajtológép­tengely például. Ez jó, mert változatos a munka. De, hogy a kérdésre válaszoljak^ ne­kem eddig legtöbb gondot a „medve” okozta. A sajtológép egyik fontos alkatrészét hív­juk így. Évek telpek el, míg egy az ember kezébe kerül. Először ismerkedik, aztán megbirkózik vele. —- A sok elfoglaltság mel­lett maradó szabad időt mi­re használja legszívesebben? — Eljárok szórakozni, mint a többi fiatal. Aztán olvasok. Elég sok képzőművészeti könyvet, mert otthon kedv­telésből képzőm űvészkedem is. Ölomfelületekre vések áb­rákat, jeleneteket, A munká­hoz szükséges vésőket magam köszörülöm. Magamtól jö­vök rá a technikára lg, töké. létesítem. A gyári KISE-szervezet a Csizmadia úti Általános Isko­lával kötött szerződést- Gye* rekkor'ában Bálint András is Itt tanult. Néhány készítmé­nyét az úttörőcsapat már ki­állította az úttörőszobában. Egyik munkáját az iskolának ajándékozta. .... Orosz és szovjet drámák bemutatójára készülnek színházaink A mostani évadban sok —Racer Érettségi után című szül. Szolnokon Kopkov An klasszikus orosz és mai szov- műve ígér kellemes szórako- aranyelefánt című műve me!- jet dráma kerül előadásra az , , lett Csehov A három nővér ország színházaiban. A Nem- című drámája szerepel műso­zeti Színház Gogol, Gorkij és Az Állami Déryné Színház ron, s ugyancsak ezzel a Vampilov műveit játssza, Makarenko Az új ember ko- Csehov-drámával jelentkezne a Madách Színházban pedig vacsa című könyvének szín- a veszprémi társulat is a kö- Gorkij Nyaralók című drámá- padi változatát hagyta műso- zönség előtt. Csehovot játszi­jának bemutatójára készül- rán, és hamarosan előadja nak a miskolciak is, A sirály*, nek. Ugyancsak Gorkij-drá- Lev Tolsztoj A sötétség hatal- s a gyermekeknek adják elő mát láthat december 20-án a ma című drámáját is. A Bé- Svarc Hókirélynő című mesejá- Vígszínház közönsége is. Ek- kés megyei Jókai Színház Bá- tékát. Ugyancsak ők villái­kor tartanak premiert Hor- késcsaba szovjet testvérváro- koznak Szolovjov Csendhábo- vai István rendezésében a sa, Penza színházának rende- rító című népi ihletésű lco- Barbárok című drámából. A zőjét kérte — fel J. M. Rein- médiájának megszólaltatására Tháliában Pogogyin Arisz- gold személyében. — Izidor is. trokraták-ja mellett műsorra Stok Az élet megy tovább cí- Kecskeméten Dosztojevszkij tűzik Csemisevszkij: Mit te- mű színművének színpadra Két férfi az ágy alatt című gyünk? című regényének állítására. A debreceniek a művének tapsolhat a néző, színpadi változatát. A 25. Nagyszínházban játsszák s ugyancsak itt adják elő a Színházban egy nálunk ke- majd Csehov „Platonov sze- stúdiószínpadon Gorin A vésbé ismert orosz klasszikus, relmei" című drámáját és gyújtogató című drmáját. Ka~ Szuhovo—Kobilin Tarelkinha- Kazys Saja két egyíelvonáso- posvárott az előzetes tervek lála című művét tolmácsolják sát, Az őrültet és a Jónás, a szerint egy Csehov-, vagy egy majd, a József Attila Szín- prófétát. A Pécsi Balett a Dosztojevszkij-mű bemutatá- házban pedig Konsztantyinov szovjet balett premierjére ké- sára vállalkoznak. Mai tévéajánlatunk 21.45: Kertész Ákos: Név­nap. A József Attila Színház előadása felvételről, Gusztáv és Lehel napja augusztus másodikára, László napja pedig nyolcadikára esik, s e szerencsés szomszéd­ság adta az ötletet Víg Gusz­táv, Varga Lehel és Mazur László asztalosoknak, hogy mint kollégák, nevük napját minden esztendőben augusz­tus első szombatján közösen ünnepeljék meg asszonyaik­kal együtt. A szóban forgó esztendőben a Víg házaspár a soros vendéglátó, — Ebből az alapszituációból — a közös névnapi ünnepségre készülés­ből bontakozik ki Kertész Ákos színműve, a fordulatos, érdekes cselekményű, mai problémákat feszegető komé­diája. A családi boldogságot, feleség Iránti fellángoló sze­relmét kispolgári beállított­ságú barátai előtt szégyenlő, vállalni nem merő férj és a gyengédségre, szeretetre vá­gyó feleség a főszereplők. Ta­núi lehetünk, amint a haj­szolt, fáradt, elnyűtt, zsörtö­lődő munkásasszony férje rö­vid időre újra feltámadó sze­relme hatására szinte újjá­éled, megszépül, megváltozik. Hogy aztán a darab végére, a csalódások megtörjék a va­rázst, s visezaváltoztassák, fá­radt, örömtelen életű asz- szonnyá, A József Attila Színház művészeinek kitűnő előadásá­ban láthatja a televízió kö­zönsége a színművet. A két főszerepben Szemes Marival és Horváth Sándorral. —< Tulajdonképpen itt sze­rettem meg a rajzot, festé­szetet, egy szóval a képzőmű­vészetet, Később a hadsereg­ben a dekoráeiósrészlegben dolgoztam. Hazakerülve ólom- vésetekkel kezdtem foglalkoz­ni. Először mindig a munka, társaknak mutatom meg, mit csináltam, Viszem nekik, hogy no, Pista bácsi, Karcsi bácsi, milyen, mondják meg őszin­tén. Mondhatom, nagyon kri­tikus szelleműek. Az utóbbi idők egyik leg­nagyobb szerencséjének tart. ja,* hogy az idén kint járha­tott a Szovjetunióban. A Tretyakov és az Ermitázs kép­zőművészeti kincsei lenyűgöz­ték. Itthon sokat mesélt ró­luk, barátainak, amatőr kép­zőművész ismerőseinek. — Szakkörbe járni, sajnos, már nincs Időm. De azt hi­szem, így is érdemes foglal­kozni s képzőművészettel. Nem izgat, ha mások leszól, iák, amit csinálok, felesle­ges időpocsékolásnak tart­ják. Nekem tetszenek a vége­tek, és milyen szép lakásdí- szeim lesznek, ha megnősü­lök. Nem? Biztos vagyok benne, hogy igaza van. Munkái tehetség­ről, ügyességről árulkodnak. S erről meggyőződhettek a sál. gótarjáni ifjúmunkás művé­szeti hét kiállításának látoga­tói is. ahol Bálint Árpád több munkáját láthatták. i » <*■ ak Pártoktatás Nagyorosziban A párt tömegpropaganda tevékenysége jegyében Na­gyorosziban és a csucsveze- tőséghez tartozó más telepü­lésekén hat tanfolyamot szer­veztek. Aroóczki Mihály csúcsvezetőségi titkár elmon­dotta, hogy egy hét „csúszás­sal" kezdődik az oktatás, mert párttagok és nártonki- vüliek, munkások és értel­miségiek a mezőgazdaságban segítenek. Szükség van erre Nagyorosziban, hiszen a cu­korrépának alig több mint felét ásták ki. A vetéssel is gyengén, állnak. Továbbképző jellegű tanfo­lyamként szervezték meg a pártélet és pártirányítás kér­déseivel foglalkozó előadás­sorozatot. Erre 18 olyan párt­tag jár. aki már elvégezte az emelt szintű marxista közép­iskoláig A tanfolyamot Ar- nóczki Mihály csúcstitkár, és Pintér Edit tanárnő vezeti. A termelőszövetkezetben 27-en látogatják a gazdaságpolitikai tanfolyamét. A községi alap­szervezetben 18-an foglalkoz­nak a magyar munkásmozga­lom történetével. A szocializ­mus építésének kérdéseit 14- en elemzik a Favorit szövet­kezetben.. *A vegyesipari .szö­vetkezetben 18-an járnak a gazdaságpolitikai tanfolyamra, míg Borsosberényben.1 a ma­gyar munkásmozgalom törté­netével ismerkednek a párt­tagok, és az aktív közéleti párton kívüli dolgozók. Hangszóró Rádióműsor-ajánlat November 4-e a Szovjet Rádió napja. ugyanaznap kezdődik a szovjet kultúra hete a rádióban, a hét köze­pére esik november 7-e. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója. Mű- sonelőzetesünk is e tárgykör­ből ajánl két figyelemre mél­tónak ígérkező programot. November 4, — hétfő, Kossuth rádió, 13,00: Húszas stúdió. • A barátság kapuiá­ban. — Az utóbbi időben sok szó esett Csapról és Záhony­ról — mondja Sóskúti Márta szerkesztő, aki a végső si­mításokat (pontosabban: vá­gásokat) végzi e két határál­lomásról készített műsorán. — A rádió, a televízió és a saj­tó jóvoltából sokan megis­merhették a Szovjetunió és Magyarország e talál kozású. kapcsolódási színterének je­lentőségét, adatait. Mi most e „kapu” két oldalán együtt élő és dolgozó ifjúságról ké­szítettünk tudósítást. Pásztor Magdolna a záhonyi sín-, va­gon- és árurengetegben ta­lált szép számban rokonszen­ves, fiatal riportalanyt. Vass István Zoltán Csapon fogott mikrofonvégre jó néhány ba­rátságos szomszédot, ugyan­ebből a korosztályból. S va­lóban : a barátság szó itt nemcsak szép jelkép, hanem mindennapos gyakorlat. A munka összehozza a fiatalo­kat, a kézfogások tartós sze­mélyes kapcsolattá erősödnek. A fiúk—lányok találkozása udvarlássá, nem egvszer még házassággá Is. A két ifjúsági szervezet közös programokat szervez. De arról is szeret­nénk szólni, hogy a mindkét oldalon egyformán meglevő „vasútimádat” mellett milyen szoros érzelmi szálak kötik össze Csap és Záhony, ifjúsá­gát. — Mozgó vonatra ugrál­tunk, gyakran lobogtatták a Piros zászlót, mert csaknem átrobogtunk a határon ,— fűzi hozzá a fentiekhez Pász­tor Magdolna. —- Zuhogott az erő, de senki sem mérgelő­dött. hogy a riporterrel még külön is vesződnie kell. Meg­hitt barátságokat kötöttünk mi magunk Is. Vass István Zoltán Sztyepan Csemyicsko tolatő-diszpécserrel rótta nap­hosszat. nem fogyatkozó tü­relemmel a csapi pályaud­vart, noha a vendéglátó fe­lesege éppen kórházban fe­küdt. Én meg a legifiabb zá- horiyival kötöttem ismeretsé­get. Fáradhatatlan kálauzom; Csordás Tibor KISZ-titkár ugyanis elbúcsúzásunk esté­jén lett apa. Az újszülött Csordás Gabriella rádiósze- replássel kezdhette az életet. Igaz, csak egy kis sírás ju­tott a mikrofonnak... Üzbegisztán nincs messze. (November 7, — csütörtök, Kossuth7 rádió, 14.39), „Alig több mint száz esz- * tendeje, hogy Üzbegisztán aa orosz birodalomhoz tartozik. Szamarkand vagy Buhare vi­szont évezredes helyszíne a mohamedán kultúrának, aa iszlám történetének. A 2500 éves Szamarkand például •nemcsak Timur Lenk váro­sa, e halyen temették el Ulugbeket, a hírneves csilla­gászt, s itt élt Aliser Nevái, az üzbég irodalom nagy klasz- szikusa. A buharai emirátus azáltal vált hírhedtté, hogy jó ideig a szovjethatalom egyik legelszántabb ellensége volt. Filmek, regények szóli nak az emirátus bukásáról.., De e vidéknek • volt még egy szomorú nevezetessége: hatalmas területek tartoztak a terméketlen, un. „éhség- sztyeppékhez,” Ezek ma már legnagyobbrészt eltűntek. a csatornázás virágzó növény­kultúrát eredményezett.,, ß e tájról hallván, a honi em­lékezetben- bizonyára még Vámbéry Ármin neve is fel­bukkan, aki életveszélyek kö­zepette járt ezen a tájon”.' Történelem és jelenkor vil­lan fel Rapcsányi László mű­sorában. A riporter mondja a fenti mondatokat műsoráról: személyes emlékezése, az .adásban megszólaló üzbég né­pi hangszerek, a piacok zsi­vaja. utcák lármája is bizo­nyítja. hogv Üzbegisztán va­lóban nincs messze. „4 V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents