Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)

1974-11-15 / 267. szám

fSiidlünk egymással Tizenöt tagú a nagyoroszi Vegyesipari Ksz KlSZ-szer- vezete. Nagy részük szocia­lista brigád tag, ketten párt­tagok. Amióta megalakultak, sokat változott a fiatalok hangulata, munkakedve. — Azóta „léptünk előre" — jnondja Tóth József asztalos, KISZ-titkár. — A járásban felfigyeltek a munkánkra és segítenek. Nincsenek olyan le­hetőségek, hogy valami na­gyot produkáljunk de a tő­lünk telhetőt megtesszük. — Mit végzett eddig az Eilapszervezet? — Segítünk a falusi KISZ- rzervezet munkájában. Most például a mezőgazdasági munkákban, a tsz-nek. A nemrég átadott klubban te­vékenykedünk. Bár az az igazság, hogy nagyobb volt az igény a klub létrehozására, mint amekkora most a lelke­sedés a kihasználására. , ■— Mi a véleménye saját munkájukról? » — Nem állítottunk nagyon magas mércét a KISZ-tagok elé. Egy ütőképes, összefo­gott közösséget szerettünk volna kialakítani, s ez azt hi­szem sikerült. A rátermet­tebbbeknek pártoktatást in­dítottunk. A másfél év, amit így szervezetten együtt *' dol­goztunk, nem volt eredmény­telen. — Hogyan sikerült összeko­vácsolni az alapszervezetet? — A legfontosabb az volt, hogy megismerjük egymást. Kirándulni jártunk, közös összejöveteleket szerveztünk, aztán, mikor ismertük egy­más adottságait, tudtuk kire mit lehet rábízni. A tavaszi forradalmi ifjúsági napok já­rási rendezvénysorozatán he­lyezéseket értünk el. De azért vannak gondjaink. — Például? — Nincs sportolási lehető­ségünk. Pedig ez a fiatalok természetes igénye. Biztosan találunk megoldást, mint ed­dig 6okmindenre. Remélhető­leg, nem járunk úgy mint a klubbal. — A problémákat mi okoz­za? — A KISZ-tagok nagy része bejáró. Amikor lefelik a mun­kaidő, örülnek, ,ha hazame­hetnek. Legtöbbjüket várja otthon a család. Ezek nem­csak a mi gondjaink. A csa­ládosok, az anyák, már nem tudnak annyit vállalni, mint azpk, akik jgyedül élnek vagy nincs még gyerekük. Persze szemlélet és akarás kérdése is. — Miben mutatkozik meg az előrelépés? — A hangulatban, a mun­kához való hozzáállásban, mindenben. Többet vagyunk együtt, közelebb kerültünk egymáshoz, és többet törő­dünk egymással. Bátki Ildikó A karbantartók brigádja — Másodszor nyertük el ben az új épület vasszerke- ban 60 konvektor az aranyplakettet és ezért tő- éti munkáit is nekik kell el- Több köszönőlevél Hűnk különösen sokat köve- végezniük — mondta Prouza naplóban, telnek — így fogadott Szőke Tibor igazgató. írták a Hugó, a Május 1 brigád ve- A gyáralapítás után első- munkáért, yietője, a FŰTÖBER nagyba- ként kapcsolódtak be a szó- társadalmi tonyi gyáregységében. cialista brigádmozgalomba, látták, Mit jelent ez a sok? és úgy alakult, fejlődött a — Azt, hogy a 15 tagú kis közösség, miként brigád feladata a több mint üzem. fűtőtestet, is van a A tanács vezetői végzett társadalmi Egyenként , 50 munkaórát vál- vggyis többet , mint egyheti munkaidő. Ezt tél- az jesítik is. Ahogy mondták, náluk nem ritka eset, hogy £60 különböző munkagép kar- — Korábban nagyobb volt a műszak végén is maradnak, ha a javítás, az üzéha érde- szabad tartják, másfé- Az fciantartása, az üzemzavarok brigádunk, de időközben át­megelőaése, gyors elhárítá- szervezés történt. Néhányan ke úgy kívánja. A ha. A villanyszerelésen, gép- újabb alakuló brigádokhoz szombatot felváltva bocsi javításon kívül szinte kerültek és volt, aki csoport- mert üzemszünetben lehet mindent nekünk kell végezni, vezető, illetve művezető lett. elvégezni a nagyobb karban­Vam közöttünk kőműves, asz- A 15 tag közül 13 aranyjel- tartást, italos és fűtésszerelő. A mi vényes. Garami Gyula segéd- A br versenyünk tulajdonképpen munkásként került a brigád- le köszönőlevél is van. zl másokét segíti. Győzik erővel? — Győzzük és még majd minden hónapban végeztünk olyan terrftelőmunkát is, 3 t€St SeS * Hugó és még hozzáfűzi: — rácsomyi meglepetésre készül­Politikailag és szakmailag nek. egységes ez a brigád. Mond­hatom, mindenki önállóan ba, és azóta szakmunkás- egyik szülő küldte, akinek a vizsgát tett. öten több szak- gyermeke a brigád által se- másiak. A karbantartáshoz gített úttörőraj tagja.. Rend­sokoldalú felkészültség kell szeres a kapcsolat, és az és úgy érzem ez mindenkire évvégi jutalomkönyvről sem jellemző — mondja Szőke feledkeztek meg. Már a ka­tettük — válaszolta, A Május 1 brigádról min- iüenki elismeréssel beszél a gyárban. Űk voltak azok. akik t d dolgozni, 'bármilyen bo KSSsaa-------­sült, mert hétről hétre újabb hogy gépek érkeznek. A brigád Tagjai közül töb­ben a gyárban lettek pártta­gok, Társadalmi tisztségük is van. Szakszervezeti elnök, , , _ . párt- és szakszervezeti bi­A példásan vezetett brigád- 7A\m\ alaps'zervezeti KISZ- eredményekről titkár’. is akad közöttük. Munkájukat valóban nem napló remek tanúskodik és arról, hogy a — Nincs olyan bonyolult kongresszusi felajánlások va- iehet százalékokban mérni, feladat, amit a brigád meg lóra válnak. Az egyik hónap- de a versenyben élen járnak, ne tudna oldani. A könnyű- ban 30 darab thermoventillá­Ezerkezeties program kereté- tort szereltek össze, a másik- B. J. « Józset Attila szavalóverseny Á Kulturális Minisztérium, dókként is elbíráltatnak, kü- dig egyenesben közvetíti. A ei Magyar Rádió, a Népmű- lön jelentkezniük tehát nem televízió a középdöntőket és veiési Intézet és Somogy me- kell. A szavalóversenyen in- a döntőt is egyenesben közve­gye Tanácsa kezdeményezésé- dulóknak tíz József Attila- títi. A József Attila szavaló- re a felhívást aláíró országos verssel és tíz mai magyar versenyre a Megyei Művelő­testületek József Attila szü- költeménnyel kell nevezniük, dési Központban (népművelé- letésének 70. évfordulóján or- A csoportok tagjai és az egyé- si tanácsadóknál) kell jelent- szagos József Attila szavaló- nileg induló versmondók al- kezni november közepéig. A. versenyt hirdetnek. Nevez- só korhatára 16 év. A ver- döntő időpontja: Balatonszár- hetnek: irodalmi színpadok, seny „felfutásos” rendszerű, szó, 1975. április 11. (A kö­színjátszó csoportok, versmon- a helyi (területi) selejtezők zépdöntőket 1975 februárjá- cló körök három—három tag- után kerül sor a megyei, 11- ban, márciusában Békés­hói álló csapattal, s egyéni /letve Budapesten az össze- csa Egerben. Budapesten, szavalok (színpadhoz, cső- vont kerületi döntőre. A ra- , __ , , . porthoz nem tartozók). A csa- dió a középdöntőről hangké" Pécsett es Veszprémben tart- patok tagjai egyéni versmon- pékét sugároz, a döntőt pe- ják.) Jó ügyhoz illő buzgalommal SZÉPEN HANGZÖ szó a fesztivál Ünne­pit, válogatottat, rangsort is jelenít. Illik az ifjúmunkások kulturális seregszemléjéhez, amely immár végéhez, a megyei bemutató­hoz közeledik. Járásonként, városonként — a rétsági já­rás kivételével — valamennyi helyen lezaj­lottak az ifjúmunkás művészeti fesztivál be­mutatói. A megyei ifjúmunkás év program- sorozatának nagy súlyú elemeként rendezték meg a fiatalok e seregszemléket. S nem is kis céllal. Nem művészek, rejtett tehetségek felfedezésére törekedtek a feszti­vál szervezői, előkészítői. A fesztiválnak et­től sokkal lényegesebb hivatása a fiatal munkások művelődésének, kulturált időtölté­sének serkentése, a művelődés cselekvő, cse­leket! tető formáinak népszerűsítése, szor­galmazása. Amatőr művészeti csoportok lét­rejöttének buzdítója volt a fesztivál. E hivatását nagyszerűen betöltötte a be­mutatók sora. Számos helyen a közelgő be­mutató siettető ösztönzésére alakultak iro­dalmi színpadok. A csitári például a falu összes fiatalját magába foglalta. Újonnan jött létre a karancssági, a pilinyi irodalmi színpad. < Túlzás lenne azt állítani, hogy az új mű­vészeti csoportok, köztük az alig néhány hónapos múltra visszatekintő irodalmi szín­padok kiemelkedő színvonalú műsorral lép­tek volna fel. Ezt nem is várta tőlük senki. A fontos, hogy kialakult a fiataloknak az a gárdája, amelyre a továbbiakban saját mű­velődésükben, és művelődés kisugároztatá- sában is számítani lehet. Az ifjúmunkás művészeti fesztivál eddigi hat bemutatója újabb bizonyságul szolgált: sok jó versmondója van megyénknek. De újabb igazolása volt a seregszemle annak is — s ez sem éppen újkeletű tapasztalat —, hogy a fiataloknak több segítségre lenne szükségük a vers megválasztásakor. József Attila és Petőfi versein kívül más költő mű­vét alig-alig lehetett hallani, s még ezen be­lül is gyakran ismétlődtek a versek. Olyan bemutató talán nem is akadt, ahol a Kései sirató el ne hangzott volna, /holott e rend­kívül súlyos mondanivalójú, s igen nehéz vers nem fiatal, kezdő varsmondónak való. A fiatal szavalok változatlanul idegenked­nek a vidérrtabb hangvételű költeményektől, s igen ritkán hallott a közönség munkásté. májú verset. Éppen ezért a megyei bemu­tatóra továbbjutott versmondókat azzal a ta­náccsal látták el, hogy válasszanak egyénisé­gükhöz, korukhoz és felkészültségükhöz joo- bam illő verset. Ügy lenne jó, ha ehhez ja­vaslatot, segítséget kapnának hozzáértőktől. A bemutatókat szervezők, előkészítők egyik aggálya volt, hogy a már jónevfl, befutott együttesek learatják a babérokat a kevésbé ismertek előtt. Nem így történt. A hosszabb ideje működő, rutinnal rendelkező együtte- *sek viszonylag kis számban vettek részt a fesztiválon, így nem szorultak háttérbe a kezdők. A fesztivál megrendezésének nem titkolt célja volt az is, hogy minél több helyen ala­kuljanak munkáskórusok, elevenítsék fel a régi hagyományokat a fiatalok. Az egyik legkevésbé beteljesült elképzelés ez maradt. Mindössze két helyen alakult kórus: Szü- gyön, s a szécsényi ELZETT „lányainak” kezdeményezésére. Igaz utóbbi népdalkórus­ként Indult, tervük viszont a mozgalmi Gá­lok éneklése. Jó lenne, ha a fiatal munká­sok nagyobb számban fedeznék fel a közös éneklés örömét, szépségét, minél többüknek szerezne élményt a munkásmozgalmi dalok éneklése. Erős kategóriának bizonyult a folklór, a zene. Folklórban a bemutatók során élen­járt Szécsénv, Egyházasgerge, szép műsort adott az SKÜ tánccsoportja, az ilinyi együt­tes és akasztói ÁFÉSZ tánccsoportja. A leg­több komolyzenei program Balassagyarmat és Salgótarján város, valamint a salgótarjáni járás bemutatóján hangzott el. Derekasan kivette részét a bemutatóból a balassagyar­mati szakmunkásképző intézet. A JÁRÁSI-VÁROSI bemutatók helyezései gazdára találtak. Hogy kik lesznek a megye legjobbjai, az még csak ezután, a november 23-i megyei fesztiválon dől el. De nem is csak a verseny az ifjúmunkás művészeti fesztivál célja, értéke. Hivatása ettől sokkal több: a fiatal munkások szabad ideje kultu­rált eltöltésének segítése, szorgalmazása — amatőr művészeti csoportok megalakításának serkentésével, támogatásával. S ha e hiva­tását a rendezvénysorozat betölti, akkor va-. lóban másod rangú kérdés, kikhez kerülnek az oklevelek, a jutalmak. — Szondi — Nem szobád megállni! Salgótarján első úttörőcsapatának vesetői Salgótarján első úttörő- csapatának szervezőjét, veze­tőjét kerestem. Segítségként egy pályamunkát kaptam. Tartalmazza a huszonöt éves csapat munkáját, emlékeit. A jelige: A harcban nem sza­bad megállni! Belelapoztam, s a mozga­lom első lépéseiről olvas­tam. Akkor még fiatal, pá­lyakezdő pedagógusok lelkes, odaadó tevékenységéről s^ól az írás. Egy házaspár mun­kájáról, akik szívvel-lélekkel láttak hozzá, bár rhaguk sem nagyon tudták, hol és ho­gyan. Csak a lehetőségek kí­nálkoztak. diákjait szervezték egy de­mokratikus úttörő-gyermek­barát szervezetbe. Természe­tes, hogy rájuk esett a vá­lasztás, mert az idősebbek húzódoztak. Jélentős ese­ménynek számított, amikor először vittek nyolcvan gyer­meket a Sajóra fürödni. Ez volt a kezdet. Lassan harminc éve. Nagy Imre ma a Mah- novszkij úti Általános Is­kola tanára, és a számviteli főiskola továbbképzési fel­ügyelője. Nagy Imréná. a Malinovszkij úti iskola igaz­gatója. S hogy mi történt közben? Felnevelték két sa­ját gyermeküket, és még ez- Nagy Imre és felesége reket. együtt kezdte a mozgalmat. Ma is együtt fáradoznak nevelés területén. 1946 júliusában, kikerülve a sárospataki tanítóképzőből. Özdon kezdték pedagógusi pályafutásukat. Az iskola — Az idő mindent megszé­pít — mondja Nagy Imre.— Bármennyire is sok volt a gond, olykor megoldhatat­a különböző ferde nézetek, a vallásosság miatt. Minden évben több volt a segítség, s egyre könnyebben ment a közösség kialakítása. A leg. nagyobb eredményeket az utóbbi tíz évben értük el. Sok jó sporteredményünk, kitün­tetett úttörőnk, külföldi tá­borozáson részt vett taná­runk és tanulónk van. S csa­pataink, csapatvezetőink is sok érmet kaptak sikeres munkájukért. — Milyen célt tűztek ma­guk elé az induláskor? — Megpróbáltuk elfeled­hetni a gyerekekkel a háború borzalmait. Kialakítani egy jó közösséget, megismertetni, nemcsak a gyerekekkel, . de a szülőkkel is a mozgalmat — folytatja Nagy Imre. — Mi. kor _ bejöttek a szülők varf ni az iskolába, közben beszél­Balassagyarmaton a Rákóczi f ijed elem út és Mikszáth út sarkán épül a város egyik legnagyobb kommunális létesít­ménye. Az épület emeleti részén 66 lakás, a földszinti részén pedig szolgáltató helyiségeket alakítanak ki. Itt kap he­lyet többek között a Patyolat, GELKA és az OTP. A kivitelezést a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat építésve­zetősége végzi. A több mint 30 millió forintos létesítmény építését 1973 júliusában kezdték és az ütemterv szerint 1913 végére készül el. ~ Bábel Láézló felv. — ményt adó munkára emléke­zik. — A napló, ami huszonöt év eseményeit tartalmazza, számot ad mindenről. Mégis, mire emlékeznek a legszíve­sebben? — Életünk zömét töltöttük, és töltjük a pedagóguspályán — veszi át a szót Nagy im- réné. — Sok apró történet fű­ződik az évekhez. Mind egy­formán kedves. Csak példa­ként: egyenruhát szerettünk volna készíteni a csapatnak, még a kezdet kezdetén. Anya­got kaptunk, körülbelül a mai ágyhuzathoz hasonlót. A szülők megvarrták. A szok­nyát és a nadrágokat befes­A vállalatok, kü­lönböző szervek, támogatták munkánkat. Az acélgyár se­gítségével csapatotthont épí­tettünk. 1948 márciusában avattuk fel. A megyében el­sőként! Utána országosan is megkezdődött a felnőtt veze­tők továbbképzése, melybe bekapcsolódtunk. Meg kellett értetni a volt cserkészekkel, hogy az újat, a jobbat kell követni. -Sikerűit. Meg kellett győzni a tantestület tagjait is. Segítőtársaink, Csurdn József, Chmely Jolán, Ge- recz József, Hangonyi János, akkori ifi vezetők sokat segí­tettek. A tanulók közül .lek­kel Mária, Marosi Lászlón- Szoó Józsefne, Csatlós Mi»' da, Stér Erzsébet és m: tettük kékre. Egy alkalommal kan "támoaá tta k K a -S°~ i>mii»n tolion- —„a támogat talc. Az eredmém’ lattan az emberek hittak az esőben kellett valahová men­nünk, egyenruhában. A gye­rekek egymást nevették. Csur­góit a lábuk szárán a kék ruhalé! Azóta nemcsak mi vál­toztunk, hanem a mozgalom is. — Hogyan teltek az évek? — A felszabadulás után egy évvel kezdődött országo­san az úttörőcsapatok meg­alakulása. Hozzáláttunk a szervezéshez. Nehezen ment akcióban, s lassan megindult a bányatelepeken, városok­ban, falvakban is az úttörő­mozgalom szervezése. Mindennek több mint ne­gyedszázada! A fejlődésben számottevő szerepe van Nagv Imrének és feleségének—. A megyei úttörőmozgalom „út­törői” voltak. — III — NÖGRÁD — 1974 november 15., péntek \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents