Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-13 / 240. szám

A Városiasodik Rétság A Rétságftt átszelő nemzetközi főútvonal mentén megkezdték a nagyközség belterületén a regi házak bontását. Most a Művelődési Központ és a Járási Hivatal közötti terület sza­nálását végzik, melynek helyére egy korszerű ABC-áruház, a fölötte levő szintekre pedig lakások épülnek... __kulcsár — Ú j fórmák as iisemi demokrácia erősítésére ' Á munkások véleményét, Javaslatait hasznosítani a gaz­dasági munkában nemcsak kötelesség, hanem fontos ér­cek is. Számtalan, lehetőségük van erre a vezetőknek a már kialakult, ismert formákon kí­vül is. A munkások őszintén mondanak véleményt a mun­káról, és tesznek javaslatot annak megjavítására, a hibák megszüntetésére, de elvárják, hogy azt hasznosítsa a gazda­sági vezetés. A ZIM salgótar­jáni gyárában a vezetők kere­sik az új lehetőségeket, mi­ként tudnák tovább erősíteni az üzemi demokráciát, jobban bevonni a munkásokat a ve­zetésbe. Dr. Diamovszky Gyula Igaz­gató legutóbb felhívással fordult a gyár nyolcvan­négy szocialista brigádjá­hoz, hogy tárják fel a hibákat, tegyenek javaslatot azok meg­szüntetésére. Mik akadályoz­zák a szocialista brigádok munkáját, hol kellene segíte­ni, hogyan lehetne még job­ban dolgozni. A felhívásra a szocialista brigádok megvizsgálták a munkájukat, számot adtak az eredményekről, és őszintén feltárták a munkát gátló oko­kat. Ezt a kezdeményezést igen hasznosnak tartották és éltek a lehetőséggel. Miért éppen a szocialista brigádokhoz fordult a gyár vezetője? Azért, mert a gyár­nál nagy erőt képviselnek a szocialista brigádok. Megha­tározó szerepük van a gazda­sági munkában és politikai területen egyaránt Az észre­vételek, javaslatok igazolták az útkeresés helyességét Mit javasoltak, mit kértek a jobb munka érdekében? Biztosítsák a brigádok ré­szére a folyamatos termelés­hez szükséges feltételeket A gazdasági vezetés jobban kö­vetelje meg a technológiai fe­gyelem betartását. Gyorsítsák meg az újítások elbírálását és megvalósítását Nagyobb gon­dosságot és segítséget a szakmai továbbképzéshez. Az üzemgazdászok a brigádok versenyének értékelését na­gyobb felelősséggel végezzék. Ne becslések, hanem gazdasá­gi számítások alapján hatá­rozzák meg a sorrendet Na­gyobb segítséget kémek a gazdasági vállalások teljesíté­séhez. Ezenkívül még számos javaslatot tettek a jobb mun­ka érdekében. A vélemények, Javaslatok igazolják, hogy a szocialista brigádok a tulajdonos, a gaz­da szemével értékelik terüle­tükön a munkát Közös célja, feladata vezetőknek és a dol­gozóknak a tervteljesités, a minőség javítása, a gazdasá­gosság, a nyereség növelése biztosítja a dolgozók anyagi jobblétét. Van tehát vélemé­nyük, javaslatuk, ami előbbre viszi a gyár munkáját. A ve­zetők is tudják, hogy munká­jukhoz nélkülözhetetlen a kol­lektíva javaslata, véleménye. Molnár István fi mindenséget vágyik megismerni . .gryűlSIÖm a közönyt, az elfüggönyözött ablakokat, a rideg és hideg elzárkózást.9* (Ehrenburg) Honnan jött? Milyen em- bér? Bányász dinasztiából származik. Két nagyapja a szénfalmál verejtékezett. Az egyik bányaomlás következ­tében halt meg. A bányászok kemény emberek. A felszaba­dulás után néhány hónappal már a széncsata hősedként lé­tezték, hogy melyik oldalon állnak. A családi tűzhelytől közös­ségi indíttatást kapott. Édes­apja 1945-ben belépett a párt­ba. Fiát is közéletíségre ne­velte. Milyen ember a 26 éves Oravecz József? Van egy ré­gi orosz közmondás: amíg egy púd sót el nem fogyasz­tottál valakivel, addig ne for­málj véleményt róla! Egypud só pedig nem kevés, több mint 16 kiló... Bámából, Zagyvarónáról jött Tehetségét korán igazol­ta. Az általános iskolát ki­tűnően végezte. Orvos szere­tett volna lenni. Ám 14 éves korában másként döntött. Megismerkedett az elektro­mossággal. Új világ tárult fel előtte. Csodálattal vizsgálta, hogy az energia látatlanul ha­lad, mégis mindenre képes, átszövi az emberi életet, nél­külözhetetlen a gyógyításban is- Cselekedett. Így végezte el Budapesten a vülamosipari technikumot. Az egyetemi éveket a Szov­jetunióban töltötte. Hat éven át tanult a kijevi műszaki egyetemen. Végig kitűnően! Jelesre védte diplomáját. Egy házgyár villamosítási tervét kellett elkészítenie. Erősára­mú villamosmérnök. Tanulás a Dnyeper partján, munka Salgótarjánban. A Nógrád megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál művezető­ként másfél évig dolgozott. Idén augusztusban megvá­lasztották a KISZ salgótarjá­ni járási titkárának. Koránt­sem véletlenül esett reá a választás. őrsvezetőként Ismerkedett meg a mozgalmi munkával, az általános iskolában. A technikumban négy éven át KlSZ-titkárként dolgozott. A Nógrád megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál tagja volt a KISZ végrehajtó bizottsága-, fiák. Tavaly októbertől pedig a KISZ Nógrád megyei vég­rehajtó bizottságának lett a tagja. Kitűnő mozgalmi elő- iskolák. Ebben külön fejeze­QLRjrca ira@gusaEö«gletes a ívilag... SlR AZ ASSZONY, zseb­kendőt morzsol. Nem. nem kí­ván vallomást tenni. Hát­raül az egyik székre; onnan nézi a fiút. A fiát nézi, aki két fegyőr között ÜL Lehajtja fejét a vádlott. Kopott a kabátja, az öltözé­ke is. Saruban van. úgy ahogy akkor behozták Nincs észre­vétele, a korábbi vallomást itt, a bíróság előtt is fenn­tartja. Egy villanásra sem rezdül meg az arca, szemé­ből is a belenyugvás, a meg­adás tükröződik De nem, mégsem, mert szólni készül. Halkan mondja: nagyon meg­bántam, amit tettem! Tanúk jönnek, mondják, milyennek ismerték a vádlot­tat. El jutnak-e a monütalok tudatáig? Lehet, még egy­szer lepereg minden előtte, ahogy itt ül a vádlottak pad­ján. A berúgások, a vereke­dések, amelyekből mindig vesztesen került ki. A kocs­mai kötözködések, a detoxi- káló intézetben tett „látoga- t isok”. A börtön! Hiszen nem t őször van bilincsben a ke­ze. Négy évvel ezelőtt sza­badult, amikor egy hónap hi- j in három évre ítélték több bűncselekményért. Ezek kö­zött garázdaság is volt. Már akkor is szeretett inni, bele­kötni társaiba, mint ahogy az utóbbi időben is tette ezt. Gondol-e arra, hogy újra négyszögletes lesz a világ? Hogy börtön várja, vagy még rosszabb ... Amikor újra emberek kö­zé került, segítettek. Állást kapott. Kemény volt a mun­ka, de nem panaszkodhatott a pénzre. De az ital, a leré- szegedések... Szünetet tart a bíróság. A folyosón, távol a többiektől, a vádlott egy pádon ül. Az egyik fegyőrhöz fordul —ci­garettára szeretne gyújtani. Engedélyt kap. Matat a zse­bében. Kossuthot vesz elő. Nehezíti a mozdulatokat a bilincs. Szippant. Tekintete az ablakon túl jár. Talán új­raéli a szörnyű éjszaka min­den borzalmát? Mindazt, ami 1974. július 18-án történt So­moskőújfalun. ^ Jö KEDVE VOLT az öreg­nek. Fogytak a nagyfröccsök, és az öreg énekelgetett és mesélt. Katonatörténeteket, huszárhistóriákat, mert, hogy a huszároknál- szolgált. Még így, nyolcvanévesen Is friss volt az emlékezete. Ott ült mellette a fiú. Hallgatta az öreget, hozta a fröccsöt. ö is ivott négy nagy pohárral. Dél­ben felkelt, hazaindult, mert délutáni műszakba keltett mennie. Italosán ért a mun­kahelyre. A művezető már menni készült, amikor az öl­tözőből nőtázást hallott. Be­nyitott, és meglátta a fiút, ittasan. Hazaküldte.., Délután újra benyitott a kocsmaajtón. Az öreg is ott volt, dudorászott, mellette még két cimbora. Meglátta a fiút: intett, jöjjön oda. Új­ból a nagyfröccsök. A fiú öt nagy pohárral húzott te estig. Az öreg is lerészegedett. Már nem adtak neki csak kávét és szódát. A záróra este ki­lenckor volt, és a fiú támo­gatta haza az öreget. Hátul mentek ki a kocsmából, nem elöl, mert ott lépcső van, s könnyen eleshetett volna az öreg — mondta a fiú. A ház előtt kulcsot kerestek. Nehe­zen nyílt a zár, bizonytalan volt a mozdulat. Az öreg na­gyon ittas volt, de a fiú se­gítségére sietett. Lehúzta ru­háját, cipőjét, s lefektette az egyik heverőre. Lekapcsolta a lámpát, s leült a másik ágyra, kezébe temette arcát, és elaludt. Amikor felébredt, világosságot látott, és a szo­ba közepén ott állt az öreg. — Mit akar? — riadt fel a fiú. * — Lefeküdni — nyögte az Breg. Feküdj le te is — ve­tette oda. — Feküdjön maga! — és a fiú felkelt, megfogta az öre­get Az tiltakozott, és lökött egyet a fiún. A válasz egy erőteljes, indulatos lökés volt, mert rettenetes düh szállta meg. Az éjszakában halványan pislákolt a lámpa, az utcáról is fényt kapott a szoba. Ekkor pillantotta meg az ollót Az asztalon feküdt. Megmarkolta, mint egy kést, és megszúrta a karján az öre­get Aztán a hátát! Aztán vá­logatás nélkül • döfködött, szurkált... Az öregen a ké­sőbb helyszínre érkező szak­értők ötvennégy szúrás nyo­mát találták. AZ ASZTALNÁL, alvás közben érte a reggel a gyil­kost Amikor felriadt, szét­nézett: kereste az öreget, és amikor meglátta vérbe fagy­va, kiment a házból. A kút- nál megmosakodott és haza­ment. Az anyja még korhol­ta: megint verekedtél, véres a ruhád, el kell menned a ház­tól,. ha így folytatod! Nem szóit semmit, csak pénzt kért cigarettára. Amikor rágyúj­tott, elindult a rendőrségre. tét jelentenék a kijevi esz­tendők. Az egyetemem a Ba­rátság Tanácsában szervező titkárként hatvan magyar diá­kot képviselt A Szövi etunió- ban tett párttag 1970-ben. A városi pártszervezetben a nemzetközi kapcsolatok ápo­lásán munkálkodott Mindezek után vaian vá­ratlanul érte a legfrissebb megbízatás? Oravecz József erre így emlékezik: — Választanom, döntenem keltett Tíz éven át tanultam hogy villamos mérnök legyek. Csaknem életem fele telt el ezzel. Ezért volt nehéz a vá­lasztás. De szeretem a kö­zösségi munkát Specializálód­ni, vagy a közétetiség kap­csán mindennel kapcsolatba kerülni — ez volt a dilem­mám. Másfél hónap alatt rá­jöttem, hogy az ifjúsági moz­galmi munkában megtaláltam a szépséget Bár nem vagyok mindenhez értő polihisztor (ezek ideje kérlelhetetlenül lejárt), mégis mindent meg akarok ismerni 1 E mindent megismerés szán­dékát jelzi, hogy manapság filozófia szakosítóra iár. Fi­lozófus alkat? Túlzás lenne álHítani. De kedveli a filozó­fiát mert általa bebocsátást nyer a természet és a társa­dalom legáltalánosabb, rej- - tett törvényeibe. Ifjúsági vezető. Mi kell ah­hoz, hogy valaki ió vezető tegyen, erről Oravecz József így összegzi véleményét: — Meggyőződés és lelkese­dés. Ne kerítse hatalmába a hivatalnoki szeltem. Ne bosz- szankodjék, ha este kihűlt vacsora vária otthon. Ismerie az embereket. Néhány mon­datból is tudjon jellemükre következtetni. Politikailag le­gyen széles körűen felvérte­zett, értsen a meggyőzés mód­szeréhez. A lélektanban némi leegy­szerűsítéssel kifelé és befelé forduló embereket különböz­tetnek meg. Oravecz József inkább kifelé tárulkozó, kö­zösségi ifjúsági vezetőnek te­kinti magát. Optimista alap- természetű. Számottevő csa­lódás nem érte az életben, mert mindig reeálisan igye­kezett tervezni. Amit kitű­zött. elérte. Kíséri életét a reállis gondolat, mint éhes sirály a hajót. Munkái a fe­lelősségteljes, szerteágazó. Ám mát csinál szabad ideiében? — Az egyetemi kollégium­ban egyszer szép zenét hal­lottam. Csajkovszkij: Hattyúk tava batettzenéj ét. Megvettem a lemezt. Azóta háromszáz komoly zenei hanglemezzel rendelkezem. Kedvenceim az orosz klasszikusok. Hat év alatt bebarangoltam a Szov­jetuniót, a Fekete-tengertől a Jeges-tengerig. Jártam Szibé­riában. Sok szép tál él az emlékezetemben. Megkedvel­tem a fotózást diafilmeken hazahoztam e tájakat. Házi- könyvtáram egyharmadát szakkönyvek töltik ki. A töb­bi magyar és külföldi klasz- szikus, de kedvelem a kor­társ irodalmát is. E három kedvenc kikapcsolódásom van. Derűs tekintetű, 26 éves fiatalember. Közlékeny, ba­rátkozó, kék szemű, rakon­cátlan hajtincsekkelL Mint gőzölgő barlangból, úgy to­lulnak fel az emlékek az el­telt évekből. Fiatalember, aki a mindenséget vágyik megis­merni,.. Rozgonyi István A Balassagyarmati megyei Bíróság különösen kegyetlen módon elkövetett emberölésért életfogytig tartó fegyház- ra ítélte Hollein Róbert, 22 éves Somoskőújfalui segédmun­kást, Mellékbüntetésként tíz évre eltiltott* a közügyek gya­korlásától. Az ügyész és az elítélt tudomásul vette az ítéle­tet. A védő három nap gondolkodási időt kért. Szokács László HÁLAPÉNZ Családi körben, baráti, tár­saságban gyakorta szóba kerül a hálapénz. Betegek, vagy hozzátartozók adják, többnyi­re orvosok kapják. Strucc- szemlélet tenne nem szólni róla, hiszen létezik, ha, sok esetben túlzó általa nosításo- kat tesznek is egyesek. Ebbe a hibába nem kívánunk esni. Mert az orvosok többsége gyógyító munkájával, a szo­cialista erkölcsi felfogásnak megfelélő tevékenységgel a közösség érdekeit szolgálja. Am kivételek akadnak. Pe­dig az orvosi rendtartásban megfogalmazták, hogy az or­vosnak erősítenie kell a tuda­tot, hogy nincs szükség külön juttatá&na a körültekintő, gyó­gyító munka ellátása érdeké­ben. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy manapság, ami­kor már a társadalom csak­nem minden tagja biztosított, gyógykezelés esetén mi szük­ség van a hálapénzre? Ezt persze kizárólag négyszem­közt teszik, borítékban nyújt­ják át, ezért ellene küzdeni meglehetősen nehéz. Admi­nisztratív eszközökkel csak­nem lehetetlen. Erről jut eszünkbe egy példázat. Az egyik országban a taxiikba ki­írták, hogy vezetője nem fo­gad el borravalót Többszem­közt nem is vette el, de ha ketten maradtak, örömmel zsebretette a baksist, bármit is írtak a taxi belsejébe... A hálapénznek is vannak különböző fokozatai. Van ki gyógyítás előtt nyújtja át, többnyire azonban gyógyulás után, mintegy ajándékként adják az orvosnak. Ennél sok­kal tisztességtelenebb, ha va­laki jóformán kinézi az em­ber zsebéből a pénzt, Vagy netán kiköveteli! A vásár kettőn áll. Ki a hi- básabb: aki adja, vagy aki el­fogadja a hálapénzt? Hason­lít a kérdés a tojás-tyúk di­lemmához. Kértek, vagy ad­tak előbb hálapénzt? Drága kincs az egészség. Megóvása, helyreállítása érdekében az emberek sokat megtesznek. Még hálapénzt Is adnak! Miért? Egyrészt régi, beides- ződött, rossz szokásból, más­részt bizalmatlanságból. A beteg nem bízók abban, hogy akkor is lelkiismeretesen meggyógyítják, ha külön nem honorál. Nemcsak a hálapénz: elfogadó orvos hibáztatható tehát, hanem az is, aki adja. Erre példával is szolgálha­tunk. Örhalomba néhány hó­nappal ezelőtt fiatal, új dok­tornő érkezett. Sokak egybe­hangzó véleménye szerint há­lapénzt nem fogad el. A járo- betegek nehezményezik, es rossz szemmel nézik. Ügy vé­lik, hogy asak akkor gyó­gyítják meg teljesen őket, ha ezt honorálják. Ugyancsak fiatal orvon praktizál Ka- raincsalján. Többször megpró­báltak már pénzt, vagy borí­tékot csúsztatni a zsebébe. Majd szólok önnek, ha pénzre tesz szükségem — volt a vá­lasz. Nem kétséges, hogy ez a becsületes, orvoshoz méltó felfogás! Jó tenne, ha minő: többen vallanak és tartanál: magukat ehhez. Mert társa­dalmunk anyagilag és erköl­csileg megbecsüli az orvoso­kat. Gondtalan megélhetést biztosít számukra. A túlzó általánosításokkal nem értünk egyet. Ám a há­lapénz terén gyökeres válto­zás csak társadalmi segítség­gel következhet be. Az orvo­si etikával ugyanis nehezen összeegyeztethető. A hálát nemcsak boríték­kal lehet kifejezni.., — r. 1. — [ NÓGRÁD - 1974. október 13* vasárnap 5 I

Next

/
Thumbnails
Contents