Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-11 / 238. szám

emfsr<fiS3ic cue TösavßMT... Az utolsó lehetőség Dalnoki Miklós Béla vezér­* sredes csalódottan vette tu- C urnáéul, hogy a grófnő — 1 nrthy Mlkjósné bizalmas ba- rútnője — nem csevegni' jött * Kárpátokba, a hadsereg- j.' iramcsnoki kényelemmel be­rendezett főhadiszállásra. Üze­netet hozott a kormánvzóné- t ói, az amerikaiak és az an­golok elutasították a külön­beké leütésére tett javaslatot, s azt a választ adták Horthy- rak, hoev forduljon a szov­jet kormányhoz. Erre való­színűleg hamarosan sor ke­rül, s a tábornok készüljön fel, hogy szükség esetéin e lépést támogassa.-A vezérezredes maga sem szimpatizált az . ország né­met megszállásával, de kép­leten volt elhatározásra jutni, még kevésbé cselekedni. 1944 szeptember utolsó napjaiban újabb látogatót kapott, ez al­kalommal Paraghó Gábor csendóraiitábornagy szemé­ltében, akit két civil kísért Huszára és utasítást hozott a kormányzótól, hogy a vezér­ezredes segítse át öt és kísé­retét a frontvonalon, A furcsa ^különítmény tag­jai — Faraghó csend őralrtábor- a agyon kívül gróf Teleki Gé­za, Horthyné bizalmasa, és Szentiványi Domokos egyko­ri kanadai követ — baj nél­kül átjutottak a tűzvonalon és megérkeztek a szovjet ál­lásokba. Még aznap — októ­ber elsején — délután külön- gépet bocsátottak rendelke­zésükre, amellyel Moszkvába •utaztak. A szovjet fővárosban Kuznyécov vezérezredes, a hadsereg főparancsnokságának képviselője fogadta ókét. Gondoskodtak megfelelő el­helyezésükről, s az előzetes megbeszélések után megkez­dődtek a tárgyalások a fegy­verszünetről. Akkor azonban kiderült, hogy Faraghónak nincs írásos meghatalmazása a háborúból való, kilépést tar­talmazó megállapodás aláírá­sára. Ebből a kellemetlen helyzetből Kuznyécov vezér- ezredes segítette ki a maavar delegációt. Faraghóval meg­íratta a Horthynak szóló üze­netet — amelyben írásos fel­hatalmazást kért —. s a Szov­jetunióban twvékenvkedő ma­gyar kommunista csoport ál­tal használt rejtjel segítségé­vel rádiógrammként továbbí­tották Horthynak. Amikor a rádiógrammot elküldték, ak­kor jutott eszébe Faraghónak. hogy küldetése így is csődbe ez mit jelent, ezért az éj lep­le alatt vezérkari főnökével és segédtisztjével , átkelt a fronton. Lifikón. Petrov ve­zérezredes. a IV. ukrán front parancsnoka fogadta és tájé­koztatta a magyarországi ál­lapotokról, a frontokon kiala­jutott, hiszen a várban nem kult hadi helyzetről. Közölte, tudják megfejteni az ismeret­len rejtjelkulcsot. Másnap reggel a kormány­zó kabinetirodájában Borhv őrnagynál Kis János csepeli vasmunkás jelentkezett, aki négyszemközt maradva Bor­ii wal közölte, hogy kész se­gítségére lenni a Moszkvából érkezett rádiótávirat megfej­tésében. Borhv először le akarta tartóztatni Kist, de amikor utána járt. kiderült, hogy az éjszaka folyamán va­lóban érkezett Moszkvából és vele mihez kezdeni. Kis Já­nos azután pár perc alatt megfejtette az üzenetet, s másnap már indulhatott is a megbízólevéllel Moszkvába a futár, aki nem volt más. mint maga Borhv őrnagy, s aki hogy a szovjet főparancsnok­ság kész rendelkezésere bo­csátani a környéken elszállá­solt 30 ezer főnyi hadifoglyot, akiket szovjet fegyverekkel szerelnek fel. Az így létreho­zott magyar hadsereg megfe­lelő ‘szovjet páncplos. tüzér­ségi és légi támogatást kao, hogy hatékony akcióba kezd­hessenek a németek ellen. Magyarország felszabadításá­ért. A tábornok levelet írt tíz rádiótávirat általa megbízhatónak tartott nem tudnak ezredparancsnoknak és tájé­koztatta őket elhatározásáról, segítségüket kérve az akció­hoz. Közülük azonban egye­dül Csabay ezredes vállalta a megbízást, a többiek elfog­tak és kivégezték, vagy a né­meteknek adták át a Dálno­ugvanazon az útvonalon ju- ki levelével érkezett futár katonatiszteket. Csabav is el­követte azt a ballépést, hogy hadosztályparancsnokát írás­ban tájékoztatta elhatározá­sáról : pem harcol többé a németekkel együtt, hanem el- állapodást, amelyben Horthy lenük fordítja katonáit. Erre tott ót a fronton, mint Fa­raghóék. Ilyen előzményeik után. 1944. október 11-én a szov­jet külügyminisztérium épü­letében írták alá azt a meg* megbízottai vállalták a Szov­jetunióval szembeni hadicse­lekmények beszüntetését, a megszálló fasiszta német had­sereggel való szembefordulást. A megvalósításra azonban nem került sor. : Horthy 1944. október 15-i rádióüzenetében ismertette a háborúból való kilépést, anél­kül, hogy megfelelő katonai előkészületeket tett volna, így aztán a nyilasok még az­nap átvették a hatalmat, őt magát pedig letartóztatták. Hasonló sors várt mindazok­ra. akikről kiderült, hogy kö­zük volt a csődbe jutott ki­ugrási kísérlethez. Dálnoki Miklós Béla példá­ul táviratot kapott a front német parancsnokától, amely­ben felszólította, hogy jelent­kezzen cservomyeci főhadiszál­lásán. A tábornok tudta, hogy azonban nem kerülhetett sor, mert mielőtt bármit is tehetett volna, elfogták és kivégezték. Gsabay ezredes egvéni tra­gédiájában a magyar nemzet tragédiája tükröződött. A sorsdöntő órában a magyar uralkodó osztályt képviselő, po­litikusok és tábornokok tel­jesen tehetetleneknek bizo­nyultak. képtelenek voltak él­ni a Szovjetunió által nagy­lelkűen felkínált lehetőség­gel. Egyesek szovjetelienessé- gükkeL, mások tétovázásukkal játszották el az utolsó lehe­tőségét is annak, hogy a ma­gyar nép, tengernyi vért és mérhetetlen szenvedést elke­rülve. tevékenyen részt ve­hessen a hitleri fasizmus szét­zúzásában, hazája felszabadí­tásában, Ivanyó András Tal§es*‘tett kérések \ Jelölő gyűlések, a ta- lyezzenek. Az áthelyezés mi- is várjuk, hogy a községek n ács tagi beszámolók központi előbbi elvégzését ezúton is belterületén — a korszerűsí- lémája -volt a lakosság részé- kérjük. Ugyancsak kérjük tett út mellett — a csapadék­ról a községeken áthaladó azoknak a megértő magatar- víz-elvezető sáncokat az órin­tását, akiknek a területét az tett telektulajdonosok hoz- útkorrekció érinti. Az új zák rendbe, illetve a folyama- nyomvonal kialakításával két tos karbantartásról gondos- nagyon balesetveszélyes ka- kódjának, nyárt szüntetünk meg. Ez pe- Majdan András, dig mindannyiunk érdeke. a Cserhátsurányi köz. közs. Végül kérjük, de egyben el Tanács elnöke KPM kezelésű 'út igen rossz állapota. .Sürgette a lakosság a kijavítását és kérték, hogy hajtsanak végre kisebb kor- r akciókat a balesetveszélyes tukanyarok megszüntetése céljából, Ennek alapján vettük fel a személyes kapcsolatot a KPM megyei Igazgatóságával ez év tavaszán, és kértük, hogy le­hetőségeik keretein belül te­gyenek meg mindent a lakos­sági kérés teljesítéséért, az utak állapotának javításáért. Az igazgatóság vezetői meg­értőén fogadták kérésünket es ígérték, hogy ez év folya­mán a községek belterületi szakaszait, valamint a közsé­geket összekötő közterületi r ’.akaszokat átépítik, kiszéle­sítik, forgalombiztonságát ja- vitják. A munkák elkezdésére au­gusztusban került sor, ami­kor az Egri Közúti Építő Vál­lalat dolgozói felvonultak, és e .kezdték a korszerűsítési munkálatokat Herencsény te­rületén. Ma már Cserhátsu- rűny belterületén folynak á munkálatok jó ütemben, és- rninden remény megvan ar­ra, hogy rövid időn belül í minőségű úton lehet közleked­ni a két községben, illetve a két község között. Ezúton köszönjük az Igaz­gatóságnak — a lakosság ne­vében — a határozott és gyors Intézkedést, a kivitelező vál­lalatnak pedig a jó ütemű megvalósítást. Hogy a jelenlegi jó ütem­ben folyó munkát semmi ne zavarja, szükséges a Nógréd megyei Távközlési Üzem köz­reműködése abban, hogy Cser­hátán >ny belterületén né­hány teleíonoszlopot áthe­Csalhatatlan jel a levélhullás — itt az igazi ősz. No persze, nem azért állítjuk ilyen hatá­rozottan, mintha valaki Is kételkedne figyelembe venni; az esős időjárás a nyárhoz leg­görcsösebben ragaszkodókat is kiábrándította az illúziókból. A balassagyarmati városi kertészet dolgozói is gereblyével, seprűvel felszerelkezve elfoglalták harcálláspontjaikat. Petői Margit és Virág Erzsébet a városi könyvtár előtti park tisztogatási munkáiban, le­vélgyűjtésében vesznek részt — kulcsár íelv. — A munliásfiatalság művelődésének műhelyei Minden klubba ötietbankárt! A munkások művelődéséről, ezen belül a fiatal munkások művelődéséről gyakorta esik szó manapság. Vajon miért olyan gyakran beszéd- és írás­téma? Divat? Afféle „tárulj szezám”, amire minden ajtó nyílik? Lehet az, ás. de csak akkor, ha a fiatal munkások műve­lődéséért felelős valamennyi politikai, állami, társadalmi szerv nem talál közös nevező­és Időhöz kötött tevékenység. De mint minden tevékenység­nek, ennek is lehetnek, van­nak is fontos műhelyei: a munkásifjúság esetében a munkás ifjúsági klubok. A munkás ifjúsági klubokon Is múlik —- nem is csekély mér­tékben —, hogy holnapunk ne csak anyagiakban legyen gaz­dagabb. Hogy igényeink ne szorítkozzanak csupán a jobb táplálkozásra, a szebb ruhá­re. Ha a munkésművelődés !ra, a nagyobb lakásra. Termé- szavakban kifejezett lényegé szetas vágyak ezek. elfőjtá- mellett nem tudják megra- sukra senkit nem ösztönözhe- gadni a munka lényegét. Ha tünk, hiszen aszkétákra nincs továbbra is sokak véleménye szükség. De ha ezek a vágyak és közérzete marad a „nem a szellemi igények fölé nőnek, érek rá ilyesmivel foglalkoz- akkor értelmesebb, kultúrál­ni, én dolgozom” naottójú rá- tabb életünk alakulásával legyinifcéses visszautasítás. De nem szabad, hogy sokak véle­ménye maradjon. A munkásifjúság művelő­dését hangsúlyozni sem ha­szontalan időtöltés csupán. Nem kevesebb a tétje, mint a holnap sorsának, a holnap képének alakítása. "Hogy hol­nap értelmesebb és gazdagabb életeit éljünk, mint ma. annak sarkalatos pontja a művelt munkásif jiísá g. A művelődés nem helyhez Lesz-e falumúzeum Diósjenőn ? Két szenvedélyéről közismert Diósjenőn Keresztes Károly nevelő. Az általános isko­lában 1955 óta tanít. Kedveli az irodalmat és a helytörténetet. Az iskolában honisme­reti, a kultúrotthonban helytörténeti szakkört irányít, immár évek óta. Sokan tanúsítják: nem kevés eredménnyel! A gyűjtőmunka körülményeiről mondotta: — Padlásról padlásra jártak az iskolások. Szüleiktől, rokonaikból, szomszédaiktól el­kérték és nem elcsenték a népi tárgyakat, munkaeszközöket, a pásztorélet emlékeit. Rokkákat, cséphadarót, guzsalyt, kolompo- kát, díszes órát, fegyvermaradványokat, kö­csögöket, tálakat. .4 vadászterület nemcsak a padlásokra ter­jedt ki. Kirándultak a Csevár, a Zsibaki-for- ras és a Mélyárok környékére. Nyitott szem­mel jártak. Régi cserépedény-töredékeket ta­láltak. Félezer évvel ezelőtt használták őket. A gyűjtemény értékei közé tartoznak meg­kövesedett kagylók és csigák is. Korukat u helyi lelkes kutatók nem tudták meghatá­rozni, ezért az anyag egy részét felküldték a Természettudományi Múzeumnak. Különös története van egy díszes, faragott doboznak. Egy magyar katona az első világ­háború idején orosz hadifogságba esett. Ha­lón teljesített szolgálatot. Szabad óráiban faragott. A díszes dobozt ő készítette fél év­századdal ezelőtt, Elajándékozta, így került a helytörténet kutatóihoz. A gyűjtőmunka mellett Keresztes Károly tanulmányokat is készít. Dlóstjenő történetét a honfoglalástól eredően két kötetben készí­tette el. Foglalkozik az iskola történetér >, és megírja Diósjenő történetét, a félszoba- dvlás óta. Nem huszadrangú kérdés, hogy az értékes anyag hol kerül elhelyezésre. Manapság még mostoha körülmények között tárolják az is­kolában. három szekrényben. Az iskoláso­kon, pedagógusokon kívül aligha látja a nép­művészet remek darabjait valaki más. Med­dig lesz ez így — kérdezzük. — Falumúzeumot szeretnénk létesíteni — vázolja a terveket Keresztes Károly. — A Szabadság utcában van egy 110 éves ház. Szabadtüzhelyes, muzeális célokra nagyon megfelelő lenne. Ebben elhelyezhetnénk a 300 darabból álló gyűjteményünket, mellette népi hímzéseket, a jenői öltözetet, és még bölcsőt is tudnánk keríteni. Hosszú az út, amíg az elhatározásból való­ság válhat. Abban mindenki egyetért Diós- jenőn, hogy jó lenne egy falumúzeumot lé­tesíteni, hiszen a népművészeti emlékeket illetően már az utolsó órákban járnak. A ház megvásárlásához pénzre lenne szükség. Különböző forrásokat kellene egyesíteni. A tanács mellett a VILLTESZ szövetkezet te­lepvezetője, Fejes Frigyes megígérte, hogy tudnak segíteni. Bőkezűen támogatja a kul- lúrotthont, a helyi, jómódú termelőszövetke­zet. Bizonyos, hogy ők sem zárkóznának el a segítségadás elől. Az elvi egyetértés tehát adott! A gyakor­lati lépéseken a sor. Olyan ember kereste­tik — és miért ne lehetne Keresztes Károly pedagógus —, aki összehangolja a falumú­zeum kialakításával kapcsolatos tennivaló­kat, Bánk már példát mutatott, amikor lét­rehozta nemzetiségi múzeumát. A jelek azt mutatják, hogy Diósjenőn is jó úton halad­nak a népi emlékek megőrzése terén. Mert a faluban is egyre kevesebben tudják: mi is volt a guzsaly, vagy gereben, tz r. i. — alapvető bajok lehetnek. Mit tehetnek az életforma, a magatartás alakításáért a munkás ifjúsági klubok, illet­ve ezek vezetői? Egyáltalán tehetnek-e érte valamit? Igen. Ha megragadják a lehe­tőségeket, alkalmazzák a kel­lő módszereket. Egyik ilyen módszer az, ha á klubvezető érzi felelősségét, s bármit tesz tagsága műve­lődéséért, ennek a felelősség­érzetnek a tudatában teszi. A másik módszer az lehet, ha felelőssége mellett igényli mindazoknak a segítségét, akik -- akár a legcsekélyebb mértékben is — támogatást nyújthatnak. Igényeljék a pártszervezet titkárának, a KISZ-nek, a műhelyfőnöknek, az üzemben dolgozó értelmi­ségnek, a tájékozott, érdeklő­dő, idősebb munkásoknak a segítségét. És nem utolsó módszer a,z sem, ha maguk a klubvezetők válnak olyan nyitott” személyiségekké, horgy önön magatartásuk, élet­vitelük, igényeik, szokásaik és törekvéseik élő például szol­gáljon a többieknek. Mintául a- munkásifjúság szellemi ar­culaténak alakulásához. A klubvezetőn nagyon sok múlik. Rajta áll,, vagy bukik a klub eredményes munkája. Már az indulás napjaiban is. Mert mi a majdnem általános gyakorlat? Aimíg a klubot építeni, meszelni, takarítani kell, amíg a függönyöket megvarrni, a berendezést „ki­járni” kell, addig lelkesen együtt dolgozik a tagság. Amint azonban kész a klub, kész a művelődés meleg ott­honává lenni, bekapcsolják a fiatalok a magnót és tanács­talanul néznek egymásra. Most mit csináljunk? Kellene az ötlet. A klubvezető a tag­ságtól várja, a tagság a veze­tőre hagyatkozik, Az ötletek kezdeményezése azonban a klubvezető dolga. Kitől is várnánk, ha nem tőle? Sok klubvezető hiányolja a módszertani kiadványokat, ötleteket, tanácsokat várnak ezektől a füzetektől. Való tény, lehetne több ilyen, man­kóul szolgáló kiadvány. De az is tény. hogy a legtökélete­sebb • központi nyomtatvány sem pótoija a helyi ötleteket, cselekvési szándékokat. Le­gyen meg minden egyes klub­nak a maga ötletbankárja, a maga agytrösztje! És legye­nek meg a klubközi kapcsola­tok, hogy tanulhassanak egy­mástól a tanulni kész klu­bok! Gyakorta beszédtéma az is, hogy a politizáláshoz, a köz­életi tevékenységhez szoktatni kell a fiatalokat. Ehhez azon­ban egy megelőző feltétel szükséges: a véleményalkotás­hoz, a vélemény kimondásá­hoz való szoktatás. Meg kell érezni ennek ízét, örömét ah­hoz, hogy politikus, közéleti ember legyen a fiatal mun­kás. Miért ne lehetne a véle­ményalkotás és -kimondás gyakorlásának színtere a munkás ifjúsági klub? Amikor a kohász ifjúsági klub vezetősége közölte a ta­gokkal, hogy politikai vitakört kellene rendezni, szinte álta­lános volt a felzúdulás. „Hagy­juk a külpolitikát, eleget ol­vasunk Vietnamról!” Aztán, amikor a vitakör első elő­adásán a kémelhárításrói hal­lottak, meglepődtek: hát ez is politika? Mert sok fiatal po­litikán csupán a külpolitikát érti, s nem is gondolja, hogy politika a népesedési helyzet is. a társadalombiztosítás is, és sorolhatnánk életünk csak­nem valamennyi területét, megnyilvánulását. S végül még egy gondról'a kellemesebbek közül, mert ez a gond már a fejlettség egy magasabb fokát jelzi. A klu­bok, köztük a munkás ifjúsá­gi klubok is gyakran esnek á belterjesség hibájába. Holott feladatuk lenne az is, hogy a magukban „kitermelt” értéket kisugározzák lakóterületükre, munkahelyükre. Ha a klub közösségében már kialakultak a kulturált élet seokásai, igé­nyei, ezek többé nem lehetnek a közösség sajátjai. Akkor tölti be hivatását igazán a munkás ifjúsági klub, ha ezekkel az értékekkel környe­zete ifjúsága fele fordul, s ha a klub közössége többé nem csupán a maga emelke­déséért dolgozik, hanem kör­nyezete kulturális felemelé­séért is. ' Szondi Márta NÓGRÁD - 1974. október 11.. péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents