Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)
1974-10-02 / 230. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÖGRÄD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TAN ÁCS t APJA XXX. ÉVF., 230. SZÁM ARA: 80 FILLER 1974. OKTÓBER 2„ SZERDA Ä barátság dokumentuma Hat napon át az egész ország Moszkvára és Le- ningrádra figyelt. Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség járt a Szovjetunióban a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a szovjet kormánynak nagyra becsült vendégeként. A magyar közvélemény a televízió, a rádió és a sajtó közvetítésével ennek a hivatalos baráti látogatásnak minden mozzanatát nyomon követhette. Tapasztalhatta, hogy Leonyid Brezsnyevvel az élen a vendéglátók — párt- és állami vezető személyiségek éppen úgy, mint üzemek, intézmények dolgozói, vagy a moszkvai, le- ningrádi utca járókelői — mélyről fakadó baráti érzelmekkel, a szovjet emberekre olyannyira jellemző természetes melegséggel vették körül a magyar nép küldötteit. így aztán ez a látogatás nemcsak politikai, a hivatalos ügyek szempontjából volt páratlanul gazdag, hanem érzelmi vonatkozásban is. Kifejezte a magyar és a szovjet nép. a két testvérpárt, a két szocialista ország legteljesebb egyetértését, teljes összehangoltságát, testvéri kapcsolatait. Ezért emelhette ki a küldöttséget kísérő magyar új- I ságíróknak adott nyilatkozatában Kádár János, hogy, ’ bár „a két ország nagyságrendje nagyon is különböző”, minden szempontból egyenjogú, megbecsült barátként kezelnek bennünket, s a szovjet emberek számára „ugyanolyan értékes és drága a szovjet—magyar barátság, mint nekünk a magyar—szovjet barátság”. A két párt és kormány vezetőinek legmagasabb szintű találkozói kiváló alkalommal szolgáltak arra is, hogy kicseréljék véleményüket a kétoldalú kapcsolatok állapotáról csakúgy, mint a nemzetközi kérdésekről. A látogatás és a tárgyalások eredményeit összegező közös közlemény fontos dokumentum: nemcsak a nemzetközi közvélemény előtt demonstrálja a két párt és ország nézeteinek és álláspontjainak teljes egységét valamennyi megvitatott kérdésben, hanem eligazítást ad magyar és szovjet főhatóságoknak, vállalatoknak, intézményeknek és minden rangú és foglalkozású dolgozónak is az együttműködés fejlesztésének teendőire. A kiinduló megállapítás, amely mintegy az eddig megtett utat is értékeli az, hogy „magas színvonalúak a két országnak a politikai, gazdasági és kulturális élet minden területére kiterjedő testvéri kapcsolatai”. Ezt a megállapítást a közös közlemény a továbbiakban részletezi, s egyben azt is jelzi, hogy milyen úton kívánatos továbbhaladni. „Hatékonyabbá váltak — hangsúlyozza a közlemény — a két ország helyi párt- és társadalmi szervezeteinek, minisztériumainak és főhatóságainak, megyéinek és városainak kapcsolatai.” A kapcsolatok fejlesztésének, az együttműködésnek ez a — mondhatnánk — „decentralizálása” kétségtelenül hatásosabbá, elmélyültebbé tette a munkát a különböző szinteken. Behatóan foglalkoztak a tárgyaló partnerek a gazdasági kapcsolatokkal. Az olyan nyersanyagban szegény ország számára, mint hazánk, a mai energiaválságos világban hatványozott jelentősége van a közös közlemény azon megállapításának, amely a két népgazdaság most készülő ötéves terveinek összehangolására ösztönöz, különösen a fűtőanyag- és energiatartalékok további kiaknázása1 céljából. Ugyancsak kölcsönösen hasznos és a hatékonyabb gazdálkodást szolgálja az a megjegyzés is, hogy a legfontosabb gépipari ágazatokban a szakosítás és kooperáció szélesítésére közös intézkedéseket kell tenni. A gazdasági természetű iránymutató megállapítások közül még kiemelendők a közös közleménynek a szocialista integrációs program fejlesztésére vonatkozó pontjai. Általában hangsúlyt kapott a magyar—szovjet tárgyalásokon a kétoldalú kapcsolatokon túlmutató nemzetközi együttműködés különböző területeinek és módozatainak vizsgálata. Ilyen együttműködésre hív fel a közös közlemény a marxista—leninista elmélet időszerű kérdéseinek kidolgozásában, a burzsoá ideológia elleni harc fokozásában. A tárgyaló felek elhatározták azt is, hogy szélesítik a két külügyminisztérium, valamint a két párt Központi Bizottsága közt a külpolitikai konzultációkat és munkatalálkozókat. „Az MSZMP és az SZKP — hangoztatta a közös közlemény — nagy jelentőséget tulajdonít a kommunista és munkáspártok regionálisan és világméretekben végzett közös munkájának. A két párt megerősíti készségét, hogy elősegíti az erre irányuló gyakorlati lépések megvalósítását.” A közös közlemény végül részletesen foglalkozik a két pártnak a napirenden levő nemzetközi kérdésekben vallott, minden tekintetben teljesen egybeeső, egységes álláspontjával. A nemzetközi enyhülés politikájának térhódításában oroszlánrésze van az SZKP, a szovjetállam erőfeszítésének, amely az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram átültetése a gyakorlatba. A tárgyalásokon is kifejezésre jutott, s a közös közlemény is megerősíti, hogy az MSZMP, a magyar kormány és egész népünk minden erővel támogatja ezt a politikát, eleget tesz internacionalista kötelességének és lehetőségei szerint hozzájárul ahhoz a nagy erőfe- s2Íítéshez, amelyet a Szovjetunió, az SZKP fejt ki a világ békéjéért, biztonságáért és a társadalmi haladás győzelemre juttatásáért. A magyar—szovjet barátság kiemelkedő hat napja volt a párt- és kormányküldöttségünk szovjetunfóbeli látogatása. Most a szovjet—magyar barátságnak és ■együttműködésnek dolgos hétköznapjai következnek. Ezekhez erőt, lendületet ad mindaz, amit küldötteink a Szovjetunióban tapasztaltak. Nemes János A taggyűlések első tapasztalatai Gondoljanak gyakrabban as önképzésre Szécsényben tartotta ülését tegnap a KISZ megyei bizottsága mellett működő mező- gazdasági ifjúsági tanács. A 17 tagú rétegtanács fontos napirendeket vitatott meg. Először tájékoztató hangzott el a KISZ központi bizottság 1973. október 18—i, a mezőgazdasági, falusi KlSZ-szerveze- tek feladataival foglalkozó határozatának végrehajtásáról. Ezután a KISZ központi bizottság 1974. április 17-i határozatát feldolgozó taggyűlések eddigi tapasztalatairól esett szó. Szeptember—október hónapban a megye valamennyi KISZ-szervezete taggyűlést tart, hogy minden fiatal megismerje, megértse az áprilisi határozatot. A taggyűlések 20 százaléka már lezajlott. A viszonylag csekély arány nem teszi lehetővé határozott következtetések levonását, néhány tendencia, tapasztalat azonban már kitapintható. A taggyűlések tapasztalatai városonként, járásonként igen eltérőek/— attól függően, hogy mennyire alaposan készítették elő azokat. Jó előkészítő munkára utalnak a rétsági járási, a szécsényi járási, a Salgótarján városi és a Balassagyarmat városi taggyűlések. A fiatalok megjelenése ‘általában a 80 százalék alatt mozog, s ez már jelzi az első gonidot. A hiányos megjelenés (Folytatás a 2. oldalon). Púja Frigyes New Yorkba utazott Púja Frigyes külügyminiszter kedden New Yorkba utazott, ahol részi vesz az ENSZ- közgyűlés általános politikai vitájában. A Ferihegyi repülőtéren Marjai József külügy- minisztériumi államtitkár búcsúztatta. (MTI) Kissinger a Szovjetunióba látogat Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügyminisztere októ*»»- 23- tól 27-ig látogatást tesz a Szovjetunióban a két ország kölcsönös érdeklődésére szá- mottartó kérdésék megvitatására. (MTI) A VEGYEPSZER Vállalat salgótarjáni gyárában — a megye egyik legfiatalabb üzemében — messze földre kerülő termékeket is készítenek. A gyár jó hírnevét már évek óta viszi a. Szovjetunióba kerülő vezérlőpultok sokasága, melyet a Gasparkovics Zoltán vezette szocialista brigád szerel össze. A Kandó Ká Imán nevét viselő kollektíva az idén közel száz berendezést állított össze, közöttük kiváló munkát végzett Tar jani László, Tárnái László, Kis Lajos és Vizoviczki János — képünkön —, akik most az elkészült vezérlőpultok minőségellenőrzését is végzik. _ kulcsár .józsef -r M agyar—szovjet műszaki együtt működés Ünnepi megemlékezés az SKÍJ-bcii Hazánk é® a Szovjetunió között huszonöt esztendővel ezelőtt irháik alá a magyar— szovjet műszaki együttműködési megállapodást. .Országszerte ezekben a napokban emlékezünk meg erről a jelentős eseményről. E megemlékezés jegyében tartott tegnap délután ünnepséget, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Vas- kohászati Szakosztályának Salgótarjáni Csoportja a Kohász Művelődési Központban. A megemlékező ünnepségen dr. Horváth János, a Vasipari Kutató Intézet igazgatója, az ÖMBKE országos elnöke méltatta a magyar—■ szovjet tudományos-műszaki kapcsolatok kialakulását és fejlődését. Az ünnepi rendezvényen részt vett Orosz Viktor, a szovjet nagykövetség tanácsosa és Viktor Ku- cenko követségi másodtitkár. Dr. Horváth János a magyar—szovjet tudományosműszaki kapcsolatok negyed- évszázados történetét áttekintve bevezetőben megállapította, hogy ezek a kapcsolatok meghatározó jellegűek a magyar- ipar számára. Országunk tudományos, műszaki fejlődésében nagy szerepet játszott és játszik ez az együttműködési i megállapodás. A magyar—szovjet tudományos-műszaki kapcsolatokról szólva az előadó elmondta, hogy a magyar vaskohászat eddigi és jövőbeni eredményei ezekben a kapcsolatokban keresendők. Példák sorával bizonyította, hogy a magyar vaskohászat ezernyi szállal kötődik a szovjet vaskohászathoz, hiszen az alapanyag-ellátástól kezdve a kohászati technológiák kidolgozásán keresztül egy sor tudományos feladat közös megoldásában érdekeltek. A két ország vaskohászata között — a megállapodás alapján — 17 fő témakörbe foglalva alakultak ki a kapcsolatok. Ezek a témakörök azonban — a nyersvas- és acélgyártás technológiai problémáinak megoldásától kezdve a kohászati kemencék építésének problematikájáig — átölelik az egész vaskohászatot. A két ország között kialakult tudományos-műszaki kapcsolatok eredményeként számos nagy jelentőségű technikai, technológiai feladatot megoldottak az utóbbi években. A kutatási témákban a szovjet és a magyar tudományos intézetek és üzemek gyümölcsöző együttműködést alakítottak ki, aminek eredményeiként több produktumban a világszínvonalat meghaladó eredményt értek el. A magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködés távlataival kapcsolatban dr. Horváth János elmondta, hogy a hazai vaskohászat jelentős támogatást kap mind az alapanyag-, mind az energiaellátásban. A jövő fejlődésének tendenciáit a világ vaskohászata fejlődésének tükrében vizsgálva bizonyította a két ország kapcsolatainak fontosságát. Közvetlen salgótarjáni példával is érzékeltette, hogy a Szovjetunió — mint ipari nagyhatalom — és Magyarország kapcsolata milyen előnyökkel jár számunkra. A Salgótarjáni Kohászati, Üzemek rövidesein olyan berendezést (Folytatás a 2. oldalon). Őszi munkák A hűvös, helyenként csapadékos időjárás nem akadályozza számottevően a mező- gazdasági munkát. Az üzemekben egyre több helyen szervezik meg a nyújtott és éjszakai műszakokat. Az őszi vetések alá a szántás a héb végére termelőszövetkezeteinkben meghaladta a 20 ezer hektárt, az elmúlt évben hasonló- nagyságrendű területen vetettek. A járások közül a pásztóiak a legszorgalmasabbak, eddig közel 6500 hektáron végezték el az-ősziek alá való szántást. A salgótarjáni járásban tapasztalható minimális lemaradás, ami a munkák jobb szervezésével behozható. A mély- c/ántás üteme elmarad az elmúlt évitől. Vasárnapig térLassan halad a szántás melőszövetkezeteink mintegy 5 ezer hektáron, a szántásra váró .terület 16 százalékán végezték el. Az elmúlt év hasonló időszakában közel 1200 hektárral több volt felszántva. Az őszi gabonák . vetése is lassabban halad, mint tavaly, őszi árpa 100 hektáron, a rozs 500 hektáron került a földbe, 1973-ban 20 százalékkal nagyobb területen történt meg a vetés. A burgonya betakarítása a jövő hét közepére befejeződik a nagyüzemekben, ha a sok eső nem okoz akadályt. Magas átlagtermések várhatók, az új külföldi fajták jelentősen növelték a hozamokat. A termelőszövetkezetekben 208—210 mázsa hektáronkénti átlagtermést sikerült elérni, ami 30— 40 mázsával várhatóan meghaladja az' országos átlagot és 3—5 mázsával az elmúlt évi megyei rekordot. A szemes kuko rica me gyünkben is, hasonlóan az országoshoz 15—20 napos késéssel érik be. A fajtaösszetétel kedvezőbb az előző évekénél. A szemes kukorica 44,5 százaléka korai, 54 százaléka közepes és 1,5 százaléka középkorai éré-' sű. Az érésben történt eltolódás ellenére megyei összesen- ben szemes kukoricából 3—4 mázsával magasabb átlagtermés várható hektáronként, mint tavaly. A termés betakarítása komoly feladatot jelent a nagyüzemek számára. Nagyfokú szervezettségre, a gépesítésben rejlő lehetőségek maximális kihasználására és több helyen valószínűleg a kézi munkaerő nagyobb mérvű bevonására lesz szükség. A silókukorica betakarítása az elmúlt napokban felgyorsult, eddig 2100 hektáron, 65 százalékban fejezték bé a munkát. Az üzemeket járva, pozitív változásra figyeltünk fel. Sok termelőszövetkezetben igen jó minőségű silókukoricával találkoztunk, megkülönböztetett figyelmet, szakértelmet fordítottak a silózásra. Mezőgazdasági üzemeink nehéz ősz elé néznek. Valószínűleg a nyárinál nagyobb munkacsúccsal kell számolniuk, a kukorica, cukorrá oa betakarítását, az ősziek vetését szinte egyidőben kell elvégezni.
