Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-02 / 230. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÖGRÄD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TAN ÁCS t APJA XXX. ÉVF., 230. SZÁM ARA: 80 FILLER 1974. OKTÓBER 2„ SZERDA Ä barátság dokumentuma Hat napon át az egész ország Moszkvára és Le- ningrádra figyelt. Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség járt a Szovjetunióban a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak, a szovjet kormánynak nagyra becsült vendége­ként. A magyar közvélemény a televízió, a rádió és a sajtó közvetítésével ennek a hivatalos baráti látogatásnak minden mozzanatát nyomon követhette. Tapasztalhatta, hogy Leonyid Brezsnyevvel az élen a vendéglátók — párt- és állami vezető személyiségek éppen úgy, mint üzemek, intézmények dolgozói, vagy a moszkvai, le- ningrádi utca járókelői — mélyről fakadó baráti érzel­mekkel, a szovjet emberekre olyannyira jellemző ter­mészetes melegséggel vették körül a magyar nép kül­dötteit. így aztán ez a látogatás nemcsak politikai, a hivatalos ügyek szempontjából volt páratlanul gazdag, hanem érzelmi vonatkozásban is. Kifejezte a magyar és a szovjet nép. a két testvérpárt, a két szocialista ország legteljesebb egyetértését, teljes összehangoltságát, test­véri kapcsolatait. Ezért emelhette ki a küldöttséget kísérő magyar új- I ságíróknak adott nyilatkozatában Kádár János, hogy, ’ bár „a két ország nagyságrendje nagyon is különböző”, minden szempontból egyenjogú, megbecsült barátként kezelnek bennünket, s a szovjet emberek számára „ugyanolyan értékes és drága a szovjet—magyar ba­rátság, mint nekünk a magyar—szovjet barátság”. A két párt és kormány vezetőinek legmagasabb szin­tű találkozói kiváló alkalommal szolgáltak arra is, hogy kicseréljék véleményüket a kétoldalú kapcsolatok álla­potáról csakúgy, mint a nemzetközi kérdésekről. A lá­togatás és a tárgyalások eredményeit összegező közös közlemény fontos dokumentum: nemcsak a nemzetközi közvélemény előtt demonstrálja a két párt és ország né­zeteinek és álláspontjainak teljes egységét valamennyi megvitatott kérdésben, hanem eligazítást ad magyar és szovjet főhatóságoknak, vállalatoknak, intézményeknek és minden rangú és foglalkozású dolgozónak is az együttműködés fejlesztésének teendőire. A kiinduló megállapítás, amely mintegy az eddig megtett utat is értékeli az, hogy „magas színvonalúak a két országnak a politikai, gazdasági és kulturális élet minden területére kiterjedő testvéri kapcsolatai”. Ezt a megállapítást a közös közlemény a továbbiakban rész­letezi, s egyben azt is jelzi, hogy milyen úton kívána­tos továbbhaladni. „Hatékonyabbá váltak — hangsú­lyozza a közlemény — a két ország helyi párt- és tár­sadalmi szervezeteinek, minisztériumainak és főhatósá­gainak, megyéinek és városainak kapcsolatai.” A kapcso­latok fejlesztésének, az együttműködésnek ez a — mond­hatnánk — „decentralizálása” kétségtelenül hatásosab­bá, elmélyültebbé tette a munkát a különböző szinte­ken. Behatóan foglalkoztak a tárgyaló partnerek a gazda­sági kapcsolatokkal. Az olyan nyersanyagban szegény ország számára, mint hazánk, a mai energiaválságos világban hatványozott jelentősége van a közös közle­mény azon megállapításának, amely a két népgazdaság most készülő ötéves terveinek összehangolására ösztö­nöz, különösen a fűtőanyag- és energiatartalékok továb­bi kiaknázása1 céljából. Ugyancsak kölcsönösen hasznos és a hatékonyabb gazdálkodást szolgálja az a megjegy­zés is, hogy a legfontosabb gépipari ágazatokban a szakosítás és kooperáció szélesítésére közös intézkedése­ket kell tenni. A gazdasági természetű iránymutató megállapítások közül még kiemelendők a közös közleménynek a szo­cialista integrációs program fejlesztésére vonatkozó pontjai. Általában hangsúlyt kapott a magyar—szovjet tárgyalásokon a kétoldalú kapcsolatokon túlmutató nemzetközi együttműködés különböző területeinek és módozatainak vizsgálata. Ilyen együttműködésre hív fel a közös közlemény a marxista—leninista elmélet idő­szerű kérdéseinek kidolgozásában, a burzsoá ideológia elleni harc fokozásában. A tárgyaló felek elhatározták azt is, hogy szélesítik a két külügyminisztérium, vala­mint a két párt Központi Bizottsága közt a külpolitikai konzultációkat és munkatalálkozókat. „Az MSZMP és az SZKP — hangoztatta a közös közlemény — nagy je­lentőséget tulajdonít a kommunista és munkáspártok regionálisan és világméretekben végzett közös munká­jának. A két párt megerősíti készségét, hogy elősegíti az erre irányuló gyakorlati lépések megvalósítását.” A közös közlemény végül részletesen foglalkozik a két pártnak a napirenden levő nemzetközi kérdések­ben vallott, minden tekintetben teljesen egybeeső, egy­séges álláspontjával. A nemzetközi enyhülés politikájá­nak térhódításában oroszlánrésze van az SZKP, a szov­jetállam erőfeszítésének, amely az SZKP XXIV. kong­resszusán elfogadott békeprogram átültetése a gyakor­latba. A tárgyalásokon is kifejezésre jutott, s a közös közlemény is megerősíti, hogy az MSZMP, a magyar kormány és egész népünk minden erővel támogatja ezt a politikát, eleget tesz internacionalista kötelességének és lehetőségei szerint hozzájárul ahhoz a nagy erőfe- s2Íítéshez, amelyet a Szovjetunió, az SZKP fejt ki a vi­lág békéjéért, biztonságáért és a társadalmi haladás győzelemre juttatásáért. A magyar—szovjet barátság kiemelkedő hat napja volt a párt- és kormányküldöttségünk szovjetunfóbeli látogatása. Most a szovjet—magyar barátságnak és ■együttműködésnek dolgos hétköznapjai következnek. Ezekhez erőt, lendületet ad mindaz, amit küldötteink a Szovjetunióban tapasztaltak. Nemes János A taggyűlések első tapasztalatai Gondoljanak gyakrabban as önképzésre Szécsényben tartotta ülését tegnap a KISZ megyei bizott­sága mellett működő mező- gazdasági ifjúsági tanács. A 17 tagú rétegtanács fontos napirendeket vitatott meg. Először tájékoztató hangzott el a KISZ központi bizottság 1973. október 18—i, a mezőgaz­dasági, falusi KlSZ-szerveze- tek feladataival foglalkozó ha­tározatának végrehajtásáról. Ezután a KISZ központi bi­zottság 1974. április 17-i hatá­rozatát feldolgozó taggyűlések eddigi tapasztalatairól esett szó. Szeptember—október hó­napban a megye valamennyi KISZ-szervezete taggyűlést tart, hogy minden fiatal meg­ismerje, megértse az áprilisi határozatot. A taggyűlések 20 százaléka már lezajlott. A vi­szonylag csekély arány nem teszi lehetővé határozott kö­vetkeztetések levonását, né­hány tendencia, tapasztalat azonban már kitapintható. A taggyűlések tapasztalatai városonként, járásonként igen eltérőek/— attól függően, hogy mennyire alaposan készítették elő azokat. Jó előkészítő mun­kára utalnak a rétsági járási, a szécsényi járási, a Salgótar­ján városi és a Balassagyar­mat városi taggyűlések. A fiatalok megjelenése ‘ál­talában a 80 százalék alatt mozog, s ez már jelzi az első gonidot. A hiányos megjelenés (Folytatás a 2. oldalon). Púja Frigyes New Yorkba utazott Púja Frigyes külügyminisz­ter kedden New Yorkba uta­zott, ahol részi vesz az ENSZ- közgyűlés általános politikai vitájában. A Ferihegyi repü­lőtéren Marjai József külügy- minisztériumi államtitkár bú­csúztatta. (MTI) Kissinger a Szovjetunióba látogat Moszkvában hivatalosan be­jelentették, hogy Henry Kis­singer, az Egyesült Államok külügyminisztere októ*»»- 23- tól 27-ig látogatást tesz a Szovjetunióban a két ország kölcsönös érdeklődésére szá- mottartó kérdésék megvitatá­sára. (MTI) A VEGYEPSZER Vállalat salgótarjáni gyárában — a megye egyik legfiatalabb üzemében — messze földre kerülő termékeket is készítenek. A gyár jó hírnevét már évek óta viszi a. Szovjetunióba kerülő vezérlőpultok sokasága, melyet a Gasparkovics Zoltán vezette szocialista brigád szerel össze. A Kandó Ká Imán nevét viselő kollektíva az idén közel száz berendezést állított össze, közöttük kiváló munkát végzett Tar jani László, Tárnái László, Kis Lajos és Vizoviczki János — képünkön —, akik most az elkészült vezérlő­pultok minőségellenőrzését is végzik. _ kulcsár .józsef -r M agyar—szovjet műszaki együtt működés Ünnepi megemlékezés az SKÍJ-bcii Hazánk é® a Szovjetunió között huszonöt esztendővel ezelőtt irháik alá a magyar— szovjet műszaki együttműkö­dési megállapodást. .Ország­szerte ezekben a napokban emlékezünk meg erről a je­lentős eseményről. E megem­lékezés jegyében tartott teg­nap délután ünnepséget, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Vas- kohászati Szakosztályának Salgótarjáni Csoportja a Ko­hász Művelődési Központban. A megemlékező ünnepsé­gen dr. Horváth János, a Vasipari Kutató Intézet igaz­gatója, az ÖMBKE országos elnöke méltatta a magyar—■ szovjet tudományos-műszaki kapcsolatok kialakulását és fejlődését. Az ünnepi ren­dezvényen részt vett Orosz Viktor, a szovjet nagykövet­ség tanácsosa és Viktor Ku- cenko követségi másodtitkár. Dr. Horváth János a ma­gyar—szovjet tudományos­műszaki kapcsolatok negyed- évszázados történetét áttekint­ve bevezetőben megállapítot­ta, hogy ezek a kapcsolatok meghatározó jellegűek a ma­gyar- ipar számára. Orszá­gunk tudományos, műszaki fejlődésében nagy szerepet játszott és játszik ez az együttműködési i megállapo­dás. A magyar—szovjet tudomá­nyos-műszaki kapcsolatokról szólva az előadó elmondta, hogy a magyar vaskohászat eddigi és jövőbeni eredmé­nyei ezekben a kapcsolatok­ban keresendők. Példák so­rával bizonyította, hogy a magyar vaskohászat ezernyi szállal kötődik a szovjet vaskohászathoz, hiszen az alap­anyag-ellátástól kezdve a kohászati technológiák kidol­gozásán keresztül egy sor tu­dományos feladat közös meg­oldásában érdekeltek. A két ország vaskohászata között — a megállapodás alapján — 17 fő témakörbe foglalva alakultak ki a kapcsolatok. Ezek a témakörök azonban — a nyersvas- és acélgyártás technológiai problémáinak megoldásától kezdve a kohá­szati kemencék építésének problematikájáig — átölelik az egész vaskohászatot. A két ország között kiala­kult tudományos-műszaki kapcsolatok eredményeként számos nagy jelentőségű technikai, technológiai fel­adatot megoldottak az utóbbi években. A kutatási témák­ban a szovjet és a magyar tudományos intézetek és üze­mek gyümölcsöző együttmű­ködést alakítottak ki, aminek eredményeiként több produk­tumban a világszínvonalat meghaladó eredményt értek el. A magyar—szovjet tudomá­nyos-műszaki együttműködés távlataival kapcsolatban dr. Horváth János elmondta, hogy a hazai vaskohászat je­lentős támogatást kap mind az alapanyag-, mind az ener­giaellátásban. A jövő fejlő­désének tendenciáit a világ vaskohászata fejlődésének tükrében vizsgálva bizonyí­totta a két ország kapcso­latainak fontosságát. Köz­vetlen salgótarjáni példával is érzékeltette, hogy a Szov­jetunió — mint ipari nagy­hatalom — és Magyarország kapcsolata milyen előnyök­kel jár számunkra. A Salgó­tarjáni Kohászati, Üzemek rövidesein olyan berendezést (Folytatás a 2. oldalon). Őszi munkák A hűvös, helyenként csapa­dékos időjárás nem akadá­lyozza számottevően a mező- gazdasági munkát. Az üzemekben egyre több helyen szervezik meg a nyúj­tott és éjszakai műszakokat. Az őszi vetések alá a szántás a héb végére termelőszövetke­zeteinkben meghaladta a 20 ezer hektárt, az elmúlt évben hasonló- nagyságrendű terüle­ten vetettek. A járások közül a pásztóiak a legszorgalmasabbak, eddig közel 6500 hektáron végezték el az-ősziek alá való szántást. A salgótarjáni járásban ta­pasztalható minimális lemara­dás, ami a munkák jobb szer­vezésével behozható. A mély- c/ántás üteme elmarad az el­múlt évitől. Vasárnapig tér­Lassan halad a szántás melőszövetkezeteink mintegy 5 ezer hektáron, a szántásra váró .terület 16 százalékán vé­gezték el. Az elmúlt év ha­sonló időszakában közel 1200 hektárral több volt felszántva. Az őszi gabonák . vetése is lassabban halad, mint tavaly, őszi árpa 100 hektáron, a rozs 500 hektáron került a földbe, 1973-ban 20 százalékkal na­gyobb területen történt meg a vetés. A burgonya betakarítása a jövő hét közepére befejeződik a nagyüzemekben, ha a sok eső nem okoz akadályt. Magas átlagtermések várhatók, az új külföldi fajták jelentősen nö­velték a hozamokat. A terme­lőszövetkezetekben 208—210 mázsa hektáronkénti átlagter­mést sikerült elérni, ami 30— 40 mázsával várhatóan meg­haladja az' országos átlagot és 3—5 mázsával az elmúlt évi megyei rekordot. A szemes kuko rica me gyünk­ben is, hasonlóan az országos­hoz 15—20 napos késéssel érik be. A fajtaösszetétel kedve­zőbb az előző évekénél. A szemes kukorica 44,5 százaléka korai, 54 százaléka közepes és 1,5 százaléka középkorai éré-' sű. Az érésben történt eltoló­dás ellenére megyei összesen- ben szemes kukoricából 3—4 mázsával magasabb átlagter­més várható hektáronként, mint tavaly. A termés betaka­rítása komoly feladatot jelent a nagyüzemek számára. Nagy­fokú szervezettségre, a gépe­sítésben rejlő lehetőségek ma­ximális kihasználására és több helyen valószínűleg a kézi munkaerő nagyobb mérvű be­vonására lesz szükség. A silókukorica betakarítása az elmúlt napokban felgyor­sult, eddig 2100 hektáron, 65 százalékban fejezték bé a munkát. Az üzemeket járva, pozitív változásra figyeltünk fel. Sok termelőszövetkezetben igen jó minőségű silókukori­cával találkoztunk, megkü­lönböztetett figyelmet, szakér­telmet fordítottak a silózásra. Mezőgazdasági üzemeink nehéz ősz elé néznek. Valószí­nűleg a nyárinál nagyobb munkacsúccsal kell számol­niuk, a kukorica, cukorrá oa betakarítását, az ősziek veté­sét szinte egyidőben kell el­végezni.

Next

/
Thumbnails
Contents