Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-10 / 237. szám

Burminc éve történt

Elsősorban leányoknak, asszonyoknak

Finom kelmék, gyúrtelenített szövetek készülnek majd azokból a fonalakból, melyek feldolgozásából, előkészítéséből ak kéibodonyiak is kiveszik részüket. Az Újpesti Gyapjúszövö- gyár hozott itt néhány esztendeje létre egy telepet, melyet a helyi termelőszövetkezet melléküzemágként hasznosít. Mintegy száz fő részére tudnak munkalehetőséget biztosítani. s elsősorban leányoknak, asszonyoknak, akik 2000—2500 Ft-os havi keresetre tehetnek szert. A népesedéspolitikai határozat nyomán született kedvezmények az itt dolgozó 1 édesanyákat is érintik — természetesen —, így közel negyvenen gyermekgondozási szabadságukat töltik. A megüresedett helyekre újabb női dolgozókat várnak. A szövésre való előkészítésnél dolgozik Bagyal Józsefné és Bulejka Mária— képünkön — akik az üzem legeredményesebben dolgozói közé tartoznak

fl közös becsületéről...

Tegyük a szivünkre a kezünkét: valahogy nem becsüljük eléggé a közös értékeket.

Olyan családok, melyek otthon kényesen és aprólékosan vigyáznak a rendre és tisztaságra, nyugodt lélekkel gázolnak át a parkon. Pedig mellettük az út.

Az autós, aki pá- tyolgatva becézi a kocsiját, szarvas- bőrrel törülgetif és nagyon csúnyán néz arra. aki netán erősebben csapja be a kocsi ajtaját, minden lelkiisineretfur- dalás nélkül püföli és vagdossa a hivatali, vagy a nyilvános telefonkészüléket, ha az nem ad nyomban vonalat.

A házfelügyelők a megmondhatói, mi mindent szórnak el a Lévcsőházakban. a liftekben. Pedáns és kényes háziasszonyok egyszerűen kihajítják az erkélyen át a szemetet, almahéjat, sőt. nem egyszer az ételmaradékot.

Sokszor láttam összekarcolt falakat.

kiégetett lifthívó berendezéseket, eldugult szemétledobó- kat... Mert az mindenkié, és majd megcsináltatja, akire tartozik.

Évente sok ezer forintot költ a kertészet virágok, facsemeték, gyep és sövények pótlására. Hasonlóan kidobott pénz az összetört utcai lámpabúrák és égők pótlása . .. Arra nem ■ kell vigyázni?

A múltkoriban az egyik utcában közlekedési táblára dobáltak célba a gyerekek ' kővel. Egyetlen felnőtt sem akadt, aki rájuk szólt volna.

Végül egy idősebb társuk zavarta el a rendetlenkedöket.

Az összevagdalt huzatok. elgörbítet4 kanalak. hazavitt

„jogyóeszközök”, mind-mind bizonyítják: nagyobb becsületet érdemel a közös, az, ami mindenkié . ..

Mert lényegében a mi zsebünkre megy u játék.

— csatai —

Szike helyeit kalapáccsal

Az eső csendesen áztatja a központi gépműhelyt és környékét. Tisztára mossa az újonnan érkezett rendfelszedő gépet, a javításra várakozó traktorokat. A szerelők a tócsákat kerülgetik. Olajos ruhájukról a víz könnyedén lepereg. Benin a száraz alatt, a csarnoknak éppen nem mondható épületben, a munka a szokott ritmusban, folyik. Milyen ez á „szokott” ritmus?

— Kora reggeltől egészen a munkaidő végéig jár a kezünk. Az agy sem pihenhet, hisz’ sokszor nemcsak csavarra, hanem csavaros észjárásra is szükség lehet — mondja Földi József, a nagybátonyi közös gazdaság rutinos szerelője. A csavaros észjárással a nagy szakértelemre céloz, az olyan hibák felfedezésére és kijavítására, amit szerelő legyen a talpán, aki véghez visz.

Azt m ond jak magukról: olyanok ők. mint az orvosok. A műhely a kórház, a gépek a betegek. Milliós érték van a kezük alatt. A különbség, hogy az injekciósul és a szike helyett kalapáccsal, csavarkulcsokkal dolgoznak.

Földi József már nem Is emlékszik pontosan, mikor jegyezte el magát a szakmával. Eredetileg autószerelő és lakatos volt, most csak annyit mond magáról:

— Szerelő... — s ebben benne van minden.

Amíg beszél, keze s szeme a megkopott munkapadon fekvő differenciálműin nyugszik. Izgatja a szerkezet, hogyan lehetne minél előbb „helyrepo- fozni”? A saját jelszavát még annak idején, a gépállomáson megtanulta: minél kevesebb állásidőt! Most az őszi betakarítási munkák idején különösen nagy a szükség erre. A jó állapotban levő gépekkel gyorsan megy a munka is. ’

— Nincs különösebb zavar, ha csak azt nem számítjuk, hogy a gépállomány nem á legfiatalabb. Kapunk újakat, de az öreg masinák is jól szolgálnak — magyarázza a szerelő.

A kombájnokat és az „apróbb” munkagépeket neró számítva 28 erőgép van az öt nagybátonyi szerelő keze alatt. Legtöbb bajuk a Dutrákkal volt. Bizony, előfordult, hogy a műszaki hibákat túlhajtás- felelőtlenség, nem megfelelő karbantartás okozta. Földi Józsefek az ilyen jelenségeket nem hagyták szó nélkül.

— Akad még ilyen eset?

Válasz helyett tagadóan ráe- za a fejét. Az egyesülés óta sok minden megváltozott. A gépműhely dolgozói, s velük -»gyűlt a traktorosok is nagyobb felelő ( éget éreznek a

közös vagyon iránt. Nyáron nem volt ritka, hogy éjszaka is benn maradtak, hogy reggel zavartalanul folytatódhassák a munka. A termelőszövetkezet vezetői nem felejtették <^1 az akkor vállalt áldozatot.

Amikor Uhlár László elnöktől a legjobban dolgozók iránt érdeklődtem, az állattenyésztő Fazekas Lőrincné előtt Ozs- várt Istvánt, a traktorost és Földi József szerelőt említette. Sorolhatott volna többet is. A tagok és alkalmazottak próbának szánták az idei évet.

— Ügy érezzük, léptünk egyet előre — jegyzi meg tömören a „próbával” kapcsolatban a szerelő.

A Dutra 4400-as erőgépre mutat:

— A kedvencem!

Az előbb még azt mondta: ezzel van a legtöbb gond. A két mondat csak látszólag ellentmondásos.

— Sok mindenre képes, sha szakértő kézben van. hegyeket lehet mozgatni vele — magyarázza.

Amikor az első ilyen érkezett, ő is úgy viselkedett mint a kisgyermekek, ha valami újat látnak. Körbejárta, must- rálgatta. összehasonlította a prospektust a látottakkal. Elismerően csettinfett egyet magában:

Létrejött a két munkáspárt egységokmánya

K\ mikor a Vörös Hadse- reg 1944. szeptember végén magyar földre lépett, kedvezővé váltak a feltételek ahhoz, hogy Magyarország is kövesse szomszédjai példáját; szakítson a náci Németországgal. Horthyék — bár ingadozva, még mindig visszafelé tékintve — megtették a szakításhoz vezető kezdeti lépéseket: fegyverszüneti delegációt indítottak a Szovjetunióba, és kapcsolatokat kerestek azokkal a politikai csoportokkal — köztük a kommunisták által befolyásolt Magyar Fronttal —, és olyan főtisztekkel, akik a háborúból való kilépésben meghatározó szerepet játszhattak volna.

A Kommunista Párt — miközben a Magyar Fronton keresztül — maga is kereste a kapcsolatot a nácikkal való szakítást latolgató horthysta csoportokkal, azt is világosan látta: a tömegek, mindenekelőtt a munkásosztály mozgósítása, támogatása nélkül nem lehet sikeresen szembefordulni a hitleri Németországgal. Ezért nem értett egyet a Magyar Fronton belül azokkal a kisgazdapárti és polgári politikusokkal, akik a tömegmozgósítás ellen, csupán Horthy ígéreteiben bízva, a várakozás politikáját hirdették. A KP 1944 őszén a Magyar Fronton belül e csoportok elszigetelésére és a szervezett dolgozók mozgósítására rendkívül fontosnak tartotta a két munkáspárt közös fellépését. A háború alatti antifasiszta harcban elért eredmények — a karácsonyi Népszava, a különböző antifasiszta megmozdulások. a Magyar Történelmi Emlékbizottság, 1942. március 15-i tüntetés, 1944-ben a Magyar Front létrejötte — csak a kommunisták és szociáldemokraták közös fellépéseként jöhetett létre. Erre az együttműködésre és ennek pontos körülhatárolására

mindennél nagyobb szükség volt nemcsak a háborúból való kiugrás, hanem az új, demokratikus és független Magyarország megteremtése ér- dekéberi is.

hatatlan frontot, melyhez bizalommal csatlakozhat a magyar nép túlnyomó többsége”.

A Szakasits Árpád körül tömörült baloldali szociáldemokraták kedvező válasza után Rajk László és Kállai Gyula szeptember végén elkészítették a két munkáspárt akcióegységéről szóló tervezetet. Majd megkezdődtek a tárgyalások is. Sikerült a szakszervezetek vezetőit is bevonni a megbeszélésekbe. A tárgyalásokon a KP-t Rajk és Kállai, az SZDP-t Szakasits Árpád, a szakszervezeteket pedig Kabók Lajos és Bán Ántal képviselte. Aláírásra várt a tárgyalások során véglegesített és a szak- szervezetek, valamint az ellenállást támogató ifjúság feladatait is meghatározó egységokmány. Sajnos. az aláírás napján a szakszervezetek vezetői visszaléptek, így az aláírók kénytelenek voltak a „Záradékában rögzített, a szakszervezetekre és az egységes szocialista-kommunista ifjúsági szövetségre vonatkozó megállapodásokat törölni. Ez természetesen csökkentette az egységok- mány értékét, éreztette hatását az ellenállási mozgalomban. Az október 10-én aláírt dokumentum ennek ellenére alapvető, történelmi jelentőségű okmánya a magyar munkásmozgalomnak.

Szakasits Árpád és Kállai Gyula által aláírt dokumen tum előírja, hogy a két munkáspárt messzemenően együttműködik a náciellenes harcban és gátat emel minden olyan mesterkedésnek, amely a Hitler-ellenes erők táborán belül a kommunisták elszigetelésére irányulna. A határozat kimondja: a háború gyors befejezése és az új demokratikus Magyarország megteremtése csak „a munkásosztály harcos, forradalmi egysége, határozottsága és vezetése” által biztosítható.

megállapodás egyik, ta- ** Ián legfontosabb poni.ja a magyar munkásosztály eg> - séges forradalmi pártjának megteremtéséről szólt: „Az

SZDP és a KP megállapítja — olvasható a határozatban —, hogy a magyar munkásosztály harcos, forradalmi egységének továbbfejlesztés? szükségessé tenné a két párt egyesülésével az egyseges és egyetlen forradalmi szocialista munkáspárt mega!’- kítását”. Az aláírók azonban helyesen látták, hogy az adott helyzetben ez nem reális és ez zavart keltene a szövetségesek táborában, gá * - ná a legfontosabbat, az an• fasiszta harcot, ezért úg" döntöttek, hogy „a két párt az egyesülés kérdésének megoldását a háború utáni időkre halasztja”.

A két munkáspárt megállapodása nagy hatással volt a szervezett dolgozókra. Megerősítette őket abban, hogy támogatni kell a Magyar Front akcióit, siettette a kommunista és szocialista munkások egységes küzdelmét a nyilas uralom ellen, a különböző német- és nyilasellenes megmozdulásokban. Az egy- sésokmény az ország felszabadulása után a oeveri megalkuvó politika gyors visz- szaszorításának alapja lett. és kiindulópontja a munkásosztály egvséges. forradalmi pártja megteremtésének.

gy lett 1944. október 10-e nemcsak az új, születő demokratikus Magyar- ország, hanem a magyar munkásmozgalom egységének helyreállításában és az egyedüli marxista—leninista forradalmi munkáspárt megteremtésében is fontos dátum.

Pintér István

I

Lj létesítményünk

Évíorduló a „FÜTŐBER" nagybátonyi gyáránál

A Kommunista Párt szeptember végi kiáltványában külön felhívással fordult az illegalitásban dolgozó szociáldemokrata párthoz és a még legálisan működő szak- szervezetekhez. Felszólította őket arra, hogy „haladéktalanul teremtsük meg a szociáldemokrata és a kommunista munkásság szoros, harcos és szervezeti egységét”, mert csak így „tudjuk kialakítani azt a szilárd, megbont— Ez igen!

Ha az ember olyan gépet javít, amit szeret, a munka szinte szórakozássá válik. Földi József így van a többivel is. Amikor beáll a gép, mint egy sebész állapítja meg a diagnózist. A konzultálásra, — mert erre is szükség van időnként — ott vannak a szerelőtársak. Ott segítenek egymás munkájában, ahol tudnak. Az egyik Zetor alatt szögvasakból hegesztett kocsi áll. Földi József „találmánya”.

— Hiányzik az emelőcsiga. A motort a kis kocsin szereljük és szállítjuk.

Sok minden hiányzik még a nagyibátönyi gazdaság központi gépműhelyéből. Kevés a lehetőség a műszeres ellenör?é- sekre, zsúfolt a műhely, s lehetne tovább sorolni. Egy dologban azonban nem szenvednek hiányt: a szakértelemben. E mellé szorgos munka párosul.

— A gépek javítása már régen nem kampány. Egész éves feladatunk. Megvan mindenkinek a maga része. Nekem a szerelés, a traktorosnak a szántás, szállítás. Ha egy csavar meglazul ebben a gépezetben, mindenki megérzi — mondja Földi József, s még hozzáteszi: Ezért kell szorosra húzni azokat.

Előtte a nádon fekszenek a sa varhúz ók „bevetésre” készen.

Szabó Gyula

A vonaton Nagybátonyba érkező utas figyelmét meg' ragadják a környező ipari létesítmények. Közülük kitűnik az új gyár, a FÜTÖBER nagybátonyi gyáregysége. Modern, csupaüveg és beton üzemépületek, portala- nított széles utak, virágokkal tarkított zöld-gyepes terület. E létesítményt megyénk egyik legnagyobb beruházásaként tavaly augusztus 24-én adták át rendeltetésének. Épületgépészeti termékeivel nemcsak hazai építőiparunkat szolgálja, hanem a külföldi megrendelők, igényeit is kielégíti.

Az idén 260 millió forintos termelési terv — az előző évi 160 millióhoz viszonyítva — nagy feladatok elé állítja a gyár kollektíváját.

Az első fél évet értékelték és a következő időszak tennivalóit határozták meg a legutóbbi értekezleten, melyen a vezetőkön kívül művezetők, csoportvezetők, szocialista brigádvezetők és a törzsgárda képviselői is részt vettek.

Ruga Mihály főkönyvelő elmondta, hogy az első fél évben a termelési értékterv teljesítése 96 százalékos volt. A lemaradást szakmunkáshiány, alapanyag- és alkatrész- hiány okozta. Ezzel szemben a nyereségterv teljesítése a vártnál kedvezőbben alakult, ami a munkaigényes termékek gyártáséinak túlsúlyából adódott. Több olyan termék gyártása megvalósult, amit eddig a vállalat budapesti üzemei készítettek. A hegesztési és festési technológiamódosítások, a gyokorlottabb munka eredményeként tovább javult a gyártmányok minősége. Ez különösen jelentős, hiszen a felhasználók igényei egyre növekednek. A létszám- gazdálkodásban is fejlődés mutatkozik. Jelenlegi létszámuk már megközelíti a 900 főt. A termelés további emelkedésének megfelelő arányú munkáslétszám-fejlesztés az év második felében gondokat okoz. A távollakók szállítására autóbuszokat állította s be. Ezek Bujákról, illetve Karancsságról kiindulva szállítják a dolgozókat. A szakmunkáslétszám biztosítására különböző tanfolyamokat szerveztek.

A bérgazdálkodási feladatokat maradéktalanul teljesítették az első fél évben. A munkások átlagos órabére 14.40 forintra növekedett. Folyamatosan bevezetésre kerül a szocialista elosztási elveknek leginkább megfelelő darabbérezés. Üjabb 1.7 százalékos bérfejlesztést hajtanak végre a gyáregységnél.

Műszaki fejlesztés révén tovább javult a termelő beren- üezések színvonala. Modern forgácsoló- és hegesztőgépek, új anyagmozgató és szállítógépek érkeztek.

Prouza Tibor gyáregység- igazgató elemezte az eltelt időszak versenymozgalmát. A gyáregységnél jelenleg 20 brigád 298 fővel vesz részt a szocialista versenymozgaSornban. Szinte valamennyi brigád fontos vállalást tett a 30. évforduló és a pártkongresszus tiszteletére. Három újabb brigád alakult. A kongresszusi versenyben tett korábbi vállalásokon felül augusztusban több brigád potfelajánlást tett. Az értekezleten Szotlár György ezüstkoszorús brigádvezető, társai nevében felhívást intézett a gyár valamennyi dolgozójához, és egy napi munkabérüket a felsőpetényi gyermekotthon részére ajáni- iák fel. Azóta ez már megvalósult.

A gyáregységben a terv teljesítése jelentős erőfeszítéseket igényel. A fél évet követő júliusi és augusztu0’ hónapok termelési eredm ' nyei a terv túlteljesítő0 hez kedvező alapot terem nek. Lonsták Vilmos

NOGRAD — 1974. október 10., csütörtök 3