Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-09 / 236. szám

Korszerűsítik a menve útjait. Talán egyetlen esztendőben sem számolhattunk be annyi útjavításról, építésről, mint az idén. A már meglevő úttesteket is gondozzák, ápolják a szakemberek, — az útburkolati jelek felfestésével biztonságosabbá, könnyebbé teszik a ve­zetést. Nógrádkövescl határában most a felezővonal felfestését végzik. így Balassagyarmat­tól kiindulva a megyehatárig elkészítik a felezővonalat. Cslzmár János és Kosjár István végzik ezt a munkát Nógrádkövesden — kj — Tizennégyen Slágernövény Salgótarjánért a burg°nya „Nemsokára ti is jöhettek...” Csupa-esupa nagy ablakos, modern ház veszi körül Hasz­noson az óvodát. így Is illik. Változó, alakuló, épülő utca­sor a szép óvodával. —• Szép esz, .kedveském, na­gyon — mondja egy asszony, aki a kapuban álldogálva fi­gyeli a libáit —, csak ez a töméntelen sár ne lenne. Ide bizony nem jön autó egy­hamar., . A. fiatalasszonynak igaza van. Mert sár, az minden mennyiségben található az úton. Még jó, hogy a járda­lapokon aránylag „száraz” lábbal lehet közlekedni. Nagy eseményt, általános beszédtémát jelent ezekben a hetekben a faluban az óvoda bővítése. Közügy lett, ami­hez mindenkinek van hozzá­fűznivalója, Nem utolsósor­ban bőségesen tennivalója la. Farkas Miklós, a Pásztói nagyközségi Tanács titkára: — Nagy dolog, amit ahasz- nosiak csináltak. Bővíteni kellett az óvodát. Nagy fe­szültséget okozott, amikor ta­valy például több, mint húsz' gyereket el kellett utasíta­nunk, mondván, nagyon saj­náljuk, de nincs hely... — Mennyibe került az épít­kezés? — A teljes végösszeget még nem számoltuk. Olyan öt­hatszázezer forintra becsül­jük. — Társadalmi munka? — Meghaladja a kétszáz­ezer forintot. Huszonöt férőhellyel bővült az óvoda, A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a faluban most már minden gyereket fel tudtak venni. Még akkor Is, ha az édesanyja netán nem dolgozik. Mert a kicsik­nek akkor nem árt az óvodai nevelés. A nagyterem, amit hozzá­toldották az eredetihez, egye­lőre üres. De „gazdára" vár­nak az öltözőszekrények, a já­tékok, a nagy szőnyeg, és minden más is.,, A vezető óvónő, Zagyi Lászílóné. kedves, mosolygós fiatalasszony. Beszaladt Pász­tora, elintézni egy csomó dol­got. Most érkezett a busszal. —Szeptembertől vettem át az óvodát. Belecsöppentem az építkezés és a vele járó ezer­nyi tennivaló kellős közepé­be... Mindezeket vidáman és jó­kedvűen mondja, látszik, egy cseppet sem bánja. — Hogy is történt a bőví­tés? — Még a tavasszal falu­gyűlés döntött úgy, hogy min­den létező anyagi erőt és közös munkát igénybe véve építkezni kell. Ezután senki nem fukarkodott a segítség­gel. * Valóban fgy volt. A ta­nács adta a maga pénzét, a terveket, irányított és ellenőr­zött. Csak dicséretet érdemel a Mátra-völgye Termelőszövet­kezet kollektívája, Nagybá- tonyban megvettek egy fel­vonulási épületet. Azt lebon­tották, elszállították Hasznos­ra az építőanyagot, ök adták a követ is. Aztán következtek a köz­ségbeliek. Szülők és nem szü­lők. Alapot ástak, téglát tisz­títottak, terepet rendeztek. Besegített az éppen ott dol­gozó útkarbantartó brigád és ablakot pucoltak a váci Kö­töttárugyár pásztói üzemi­nek asszonyai... A tanácstagok összegyűj­tötték az önkéntes pénzbeli hozzájárulásokat. Ötven, száz, kétszáz forintjával összejött több, mint huszonhatezer fo­rint. Ebből edényeket, kony­hai felszerelést, villanytűzn s- lyet, takarókat, olajkilyhá- kat vettek. A játékok se ma­radtak ki a sorból, a megyei tanács pedig magnót, kvarc­lámpát, rollereket, kis kerék­párokat küldött,.. — Mielőbb szeretnénk nyit­ni, az új részt — mondják az óvó nénik. — Ennek egyetlen akadálya, hogy a gyerekbúto­rok még nem érkeztek w- í. Legkésőbb október tizenötödi­kén várjuk a gyerekeket. A legégetőbb eseteket így U elintézték. A Kanyó család négy gyereke közül immár há­rom — Katica, Peti és Dóra — óvodás. így az édesanyjuk dolgozni mehetett a kötött­árugyárba. Ez is a bővítésnek köszönhető. Maguk a kicsik ts tudják, milyen nagy munkát vállal­tak értük a felnőttek. Biztat­ják i, a még otthon lévő tár­saikat : — Nemsokára ti is jöhet­tek ... 1 Lesz még kerítésépítés és udvarrendezés. Egv „bána­tuk” van az óvoda dolgozói­nak. Nincs telefon. Egyszer már úgy volt, hogy beveze­tik, aztán elmaradt. Pedig na­gyon kellene. Annyi minden történt ezért az óvodáért. Kedves posta! Végső és méltó befejezésként nem kaphatnánk telefont...? — csata! — ~ X vállalatnál 160, ft- tikul munkátokból álló bri­gádunk van. Ebből 93 nyer­te el a szocialista címet. Ax iáén 130 brigád nevezett ét versenyez a címért, több ■mint ezer dolgozóval, A fi- sikál munkásokból álló bri­pddőlt mellett öt műszaki, adminisztratív brigád is részt vesz a munkaverseny- ben. Egyébként 128 brigád tett felajánlást vállalatunk­nál — mondja Adám Pál, a Nógrád megyei Állami Épí­tőipari Vállalat versenyfe­lelőse. Kicsit meglepődik, ami­kor a November 7. _ nevű szocialista brigádról érdek­lődünk. Érnek a tizennégy tagú brigádnak a verseny­felelős is tagja. Ez a bri- yád a termelési osztály dol­gozóiból áll és választ ad arra, hogy tud-e műszaki dolgozókból álló közösség is ‘versenyezni. A brigádnaplót nézegetjük Gótai Gyulával, a brigád vezetőjével. Sze­rényen csak ennyit mond: — Kétszer kaptuk meg az aranyjelvényt. A brigád- tagok közül hatan kiváló dolgozók, Minden egyes ta­gunk társadalmi munkát végez. De talán nézzük a naplót. Nézzük. * Ami az állandó társadal­mi munkát illeti: Perényt .László városi * tanácstag. Horváth Magdolna, a vál­lalati KISZ-vezetőség tag­ja, l.uda László, a vállala­ti lap szerkesztő bizottsá­giban tevékenykedik, tantt a szakközépiskolában. Nagy Endre munkásőr, Gátinc la­kóbizottsági tag, Tar Béla a Vöröskereszt mellett a munkaügyi döntőbizottság­ban is tevékenykedik, es a soort is szívügye. Janik Károly munkásőr, Adám Pál pártcsoportbizalmi, és folytathatnánk a felsorolást. A brigád ellátogatott Fel- söpetinybe, a gyermekott­honba. Az igazgató azt mondta: három gyermek ran, akihez nem jár senki. Vállalták a hármat! Nem érzi magát, eavedül Káló Tímea, aki első osztályos, Kun Feri és Virág Gyurka, akik másodikosok. Gyako­riak a látogatások, nyáron a gyerekek együtt nyaral­nak a brigádtagok gyerme­keivel A levelek ott van­nak a naplóban. Ok hár­man írták, írják rendszere­sen. A brigád már döntött: véoig kísérik életüket, ott állnak majd mögöttük, ha pályát választanak. Szeret­nék, ha ide jönnének, az építőiparhoz. „Túlzás nélkül mondha­tom, hogy ilyen rendszeres, hosszan tartó, és sok sze- retefet adó patronálóink még kevesen voltak” — ír­ja levelében Horpácsról Gréczi Ferenc igazgató. A Salgótarjánban megren­dezett szocialista brigádok szellemi vetélkedőjén a No­vember 7. brigád második lett. Szabad szombatokon Fel- söpeténybe jártak és egy villanyszerelő-brigáddal ősz- szefogva helyreállították a világítást. A munka értéke tizenkétezer forint. Rendszeresen kirándulnak a közösség tagjai. A bel­földi utak mellett az idén három napra a Magas- Tátrába utaztak. Együtt járnak moziba, színházba. A brigád valamennyi tagja részt vesz valamilyen poli­tikai oktatásban. *■ A levél a Salgótarjáni városi Tanácstól érkezett. Köszönettel szól arról a munkáról, amit a Novem bér 7. brigád tizennégy tag­ja a ..Húszezer munkana­pot Salgótarjánért” moz­galomban teljesített. Szom­batonként lapáttal, ásóval, csákánnyal a kezükben dol­goztak az Arany János úti lakótelepen. Játszóteret építettek. A munka értéke 218 ezer forint, $ az eltöltött munkaórák száma megha­ladta a másfél ezret. Jövő tavasszal újra munkához lát a tizennégy tagú közösség. Nincs megállás.- Üjabb ját­szótér épül majd az Arany tános i’tton. ök. tizennégyen építjk Salgótarjánért. (sz. L) Gépkocsival Varsánr egyik mellékutcájában állunk. Fe­kete fejkendős öreg nénike ballag hozzánk. — Krumpliért jöttek? — Miből gondolja? — Mostanában sok taxi jár errefelé. — Mennyiért adja a krumplit? — Kinek hogy. Ügy 3.30— 3.50 forint kilója. Megszakad a dialógus. Nem veszünk krumplit. Csodálko- zik. Több évszázada kapcsolat­ban áll egymással Orhalom és Amerika. Csak első pilla­natra tűnik paradoxonnak. Fél évezrede Amerikából ke­rült tt burgonya Európába, hazánkba, őrhalomba. A krumpliból errefelé jól élnek az emberek. Csak két adat eré­nek alátámasztására. A faluban 170‘en fizetnek gépkocsiadót. A takarékban több mint 15 millió forintot őriznek. Vil­laszerű házakat építenek, többen balatoni nyaralóval rendelkeznek. Homok és bur­gonya adott; az emberek szorgalmasak, tgy nem cso­dálható, hogy jó módban él­nek. forgácsok Felbolydult méhkashoz hasonlít Szécsény központja. Szükségmegoldás, hogy a buszmegálló a főutcán talál­ható. Nagy a zsúfoltság, nem kisebb a balesetveszély. A tanácsháza előtt tehérgépkocsi áll meg. Az ÉPSZÖV tehera­utójának vezetőfülkéjéből két részeg támolyog ki. Alig ta­lálják a lejáratot. A kocsi forgalmi rendszáma SD 30— 40. A gépkocsivezető valószí­nű, hogy nem helyesen járt el, mert teljesen lerészege" dett emberek szállítása — különösen, ha a menetlevélen sem szerepelnek — tilos. Mert ha baj történik, a gép­kocsivezető a felelősi * Tanácsi kirendeltség Mát* rakeresztes főutcáján. Csü­törtökön délután 14.30 óra. Az ablakban tájékoztató táb­la : fogadónap csütörtökön 10-től 15 óráig. Lenyomjuk a kilincset. Az ajtó zárva, Vajon hol van a fogadónap? Fogadni mernék, hogy ez esetben nem tartották meg! Vagy előbb befejezték? — R — Értelmiségiek elmondják így töltöm el a szabad időmet Az életszínvonal emelkedé- Az idei nyáron nem voltak sével párhuzamosan társadal- nyaralni. Ősszel viszont felke- muukban növekedett a szabad resik a lombhullató Mátrát, de idő mennyisége. Hasznos el- ellátogatnak Salgóra és Szan- töltésének lehetősége tehát dára is. A Ludányhalásziból Kedvtelései közé tartozik az országjárás, világjárás. A munkakapcsolat révén csak­nem kötelessége, hogy az or­szág különböző növényvédő adott. Ám nem mindenki él származó doktornő egyetemi állomásait felkeresse. Tavaly ezzel a lehetőséggel. Vannak éveiben kosárlabdázott, de akik fusizással, céltalan szóra- manapság már a sportra nem kozással töltik el. Sokan vi- tud időt szakítani. szont megtalálták -a szabad idő ésszerű felhasználásának * ezernyi módját. A napokban, három értelmiségi dolgozót Növényvédelmi szakmérnök kérdeztünk meg: miként gaz- Tóth László, a Nógrád megyei Növényvédő Állomás igazga­tója. Egerből került Balassa­dálkodik szabad idejével? ★ őrhalom és Hugyag körzeti orvosa dr. Róka Klára. A két településen kétezer-ötszáz la­kos egészségére vigyáz.' Fia­talasszony, öt hónapja prakti­zál Őrhalomban. Fizetésével elégedett, háromszobás össz­komfortos szolgálati lakásban él férjével, és hároméves kis­fiával. — Szabad időnk felhasználá­sára rányomja bélyegét — mondotta —, hogy férjem utol­só éves egyetemi hallgató az Állatorvostudományi Egyete­men. Sokat segítek neki. A háztartást is én látom el. Ál­talában 11-től 15 óráig rende­lek. A többi készenléti állaoot. Ügyeletet is vállalok. A mara­dék időmet televíziózással és olvasással töltőm el. A. kor­társ kisregényeket kedvelem leginkább. Ausztriában járt tanulmány­úton. Az idén felkereste a Szovjeturtlót, és a napokban Lengyelországba utazik. Köz­életi tisztség betöltésére jut-e ideje? — kérdeztük. — Természetesen. Aktívája vagyok a városi pártbizottság­nak. A Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület növényvédelmi szakosztályának elnöki funk­cióját töltöm be. A TIT-bena megyei mezőgazdasági szak­osztály elnöke vagyok. Unat- koz >ra' tehát nem marad időm. De így van jól. gyarmatra, egyetemi diplomá­ját a Szovjetunióban szerezte meg. Szívügye a növényvéde­lem. Az állomás nemcsak munkahelye, de szolgálati la­kása is itt van. A nőtlen fia­talember munkaideje reggel 8-tól 16.15 óráig tart. Mit csi­nál azután? * — Szakirodalmat fordítok Keresse fel Hollókőt, a pa- _ __ __________ o roszból a MÉM Növényvédel- lóc skanzent, ahol megtalálja publikációit rendszeresen 'fi'­— Igazán nem kívánok pa­naszkodni, de tíz év alatt Hol­lókőn 18 képesítés nélküli pe­dagógus tanított Manapság négyen vannak. Sokat járnak továbbképzésre. A falusi pe­dagógus nagyon kevés szabad idővel rendelkezik. A község kulturális életét irányítják. Mivel telt el a nyári szün­időm? Egy hétig a Tátrában nyaraltunk a férjemmel, aki mezőgazdasági üzemmérnök a helyi termelőszövetkezetben. A tatarozás, festés mellett szemléltetőeszközök után fut­kostam. Van egy hároméves kisfiam. Szüleim Balassa­gyarmaton élnek, ott jár a gyerek óvodába, csak hét vé­gén hozzuk haza. — Nem kevés az órán kívü­li elfoglaltság. Jobbára vasár­nap jut szabad idő művelő­désre, szórakozásra. Televíziót nézünk, lemezjátszóról és magnetofonról zenét hallga­tunk. Időnként kocsival „föl- ugrunk” Pestre, színházba. Társaséletet nehéz ilyen kis községben élni, kevés az azo­nos érdeklődésű család. Nem dicsekvésként mondom, de van egy ezer kötetes házi könyvtárunk. A folyóiratok mi Szolgálatnak és házi hasz­nálatra. Nehéz dolog, sok idő­met felhasználom erre. Ked­velem a sportot, Fiatalabb ko­romban atlétizáltam, a 100 mé­tert ll.2 másodperc alatt fu­tottam. Az állomás udvarán társadalmi munkában tenisz­pályát létesítettünk. Szívesen játszom, bár Taróczy Balázs válogatottságát nem veszélyez­tetem. Kispályás labdarúgás­ban is örömmel veszek részt a századelő palóc építészeti hagyományait — hirdetik az útikönyvek. Az építészetéről, a várról, és népviseletéről or­szágszerte ismert Hollókő ál­talános iskolájának igazgatója Bélák Dezsőné. Az öt nevelő hetvenhárom gyermekkel fog­lalkozik, részben osztott osz­tályokban. gyelermmel kísérjük. A szabad idő eltölthető jól és haszontalanul. A fenti h-'- rom értelmiségi dolgozó trJ élni lehetőségével, mint egyre többen a megyében. r. i. NÓGRÁD — 1974. október 9„ szerda

Next

/
Thumbnails
Contents