Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-31 / 255. szám

Edzésen az SBTC ökölvívóinál \ Feladat: az utánpótlás nevelése Még szerencse, hogy ököl- vívásban sohasem emlegetjük flat a bizonyos kerek labdát, amelynek gömbölyűsége más sportágakban már oly sok meg­lepetést okozott. Mert ember legyen a talpán, még a leg- szakériőbb szakértők közül is, aki jóslásokba mer bocsátkoz­ni az eredményeket illetően. Ennek megfelelően nagyon becsületes felkészülést kér. ríván a sportág keményöklű híveitől. A szorítóban ugyan­is érhetik kellemetlen megle­petések az embert. Az SBTC ökölvívói is ismerik az „alapszabályt”: csak rendsze­res. alapos munka árán jut­hatnak a sikerek közelébe. A Táncsics Mihály Közgazdasági Technikum tornatermébe, az edzőtermükbe belépő ember meggyőződhet arról: ne”1 hi­ányzik a fiúkból a lelkesedés. Hihetetlen jókedvvel folyik a zsákolás, a mozgástechnika avítton, az ütésformák gya­korlása. Ügyes, jó mozgású fiú Hranek Sándor. Szinte tökéletes precízséget árul el, amint az ütésformákat gya­korolja. Menjünk talán köze­lebb hozzá, Egy pillanatra megáll, kifújja magát — Hat éve bokszolok — magyarázza. — A testvérem ■Junghaue Gusztáv hozott el ide. Megszerettem ezt a spor­tot, A serdülők között már több első helyezést értem el, legutóbb például Kecskemé­ten, Hatvanban elnyertem a legtechnikásabb ökölvívó el­mei, Is. — Hogyan tovább? — Sok edzés, gyakorlás kell, sportszerű életmódra v«n szükség. A balegyenesem még gyenge, Ezen javítani szeretnék. Egyébként a vívó- stílus híve vagyok, A tehetséges, kis Botos Ti­bor, olimpiai bronzérmesünk unokatestvére is szorgalma­san gyakorol. Két jobbegye­nes'között mondja: — András sikere természe­tesen közrejátszott abban, hogy itt vagyok. Igyekszem az ő nyomdokain haladni. Hatvanban, Mezőtúron, Buda­pesten. Székesfehérváron és itt Turjánban is nyertem már serdülők ' között. Jó lenne, ha nem szakadna meg ez a so­rozat. Oláh Alajos és testvére, Nándor, mondják: — Láttuk Botos Andrást ® TV-ben, és megnéztük Clay találkozóját is. Nagy kedvet kaptunk ehhez a sporthoz. De jó is lenne Botoshoz hasonló ökölvívó lenni! —■ hangzik a nagy óhajuk, s aztán még nagyobb odaadással edzenek. SPORT Miközben tovább folyik az bal- és jobbegyenesek, a testtartás, kézreverés gyakor­lása, Pintér János edzővel be­szélgetünk: Az utánpótlás kérdése kerül szóba. — Mint mindenütt, így az ökölvívásban is a gyökeret az utódok nevelése jelenti. A gyerekek mindig hoznak ma­gukkal társakat, do magam is elmegyek az iskolákba, hí­veket szerezni a sportág sza­mara. Már az első lépések után meg lehet állapítani, kiből válhat ökölvívó, kivel érdemes foglalkozni. Botos András sikereinek . hatása persze nagv°n ösztönzőleg hat a gyerekekre. Véleményem szerint már tizenkét éves korban el kell kezdeni ezt a sportot. Sók tehetséges fiú van itt, így például Botos Ti­bi, Révay, Leiszkop, és Hra­nek jogosít reményekre. — Milyen harcmodor érvé­nyesül az utóbbi időben? — A nemzetközi színvonal irányítja a stüusalakuláat. Erő« fizikum és jó erőnlét a döntő mostanság a szorítóban. A technika már egyedül ke­vés. A fejlődéssel mi is csak úgy tudunk lépést tartani, ha nagyon sok versenyen szere­peltetjük a fiúkat. Az üzemek sportkedvezményei viszont erre nem eléggé adnak lehe­tőséget. — Az SBTC terveiről mit hallhatnánk? — November 23-án ötnapos romániai túrára megyünk. A jövő héten . az Énekes-emlék­versenyen vesz részt Oláh FOTO: BÁBEL László. November 12-én Pé­csett országos serdülő vidék- bajnokság, decemberben Bu­dapesten magyar serdülőbaj-, nokság jelent újabb erőpró­bákat. Simkó László másodedző a versenyeket illetően bizako­dik — A gyerekek szorgalma­sak, elégedettek vagyunk ve­lük. Az elkövetkezendő aka­dályokat, reméljük, sikerrel veszik, jól megállák a helyü­ket. Szabó Béla szakosztályveze­tő a felnőtt magyar bajnok­ságról nagy örömmel beszél. — Nagyra értékeljük Botos András országos bajnoki cí­mét. Annál is inkább, mert a 25 éves szakosztály történe­tében ő az első, aki felnőtt bajnoki címet szerzett, De el­ismeréssel szólhatok Oláh Ti­borról is, aki tudása legjavát nyújtva lett a harmadik. A selejtezőben a, tatabányai Csordást győzte le, aki há­romszor is padlóra került. A színvonalas mérkőzés után zúgott is a vastaps. Bo­tos és Oláh 11 pontot hozott az egyesület számára. Az SBTC ökölvívóinál ér­vényesített korszerű edzés­módszerek, a jó felkészítés, az utánpótlással való fokozott törődés bizonyára még na­gyon sok szép sikert tartogat a klub, * megye, mindannyi­unk, a sportot szeretők tábo­ra számára. Adorján László Meddig lesz sereghajtó az SBTC? (II.) Teke Befejeződött a megyei bajnokság Az idei nagygolyós megyei csapatbajnokságot hét-együt­tes részvételével rendezték meg. A küzdelmekben az NB-s csapatok második vona­la, továbbá a Mátrasaőllős együttese vett részt. Az együt­tesek nem minden esetben lettek eleget az előírásoknak, kívánalmaknak. Késések, sportorvosi vizsgálat elmu­lasztása, sportszerűtlen maga­tartás, jegyzőkönyvek bekül­désének elmulasztása egy­aránt tarkította az 1974. évi bajnokságot. Több alkalom­mal előfordult az is, hogy az együttesek nem hat verseny­zővel, hanem attól kevesebbel képviseltették magukat­A finisben az alábbi mér­kőzéseket játszották le: St. Ingatlankezelő II.—St. Síküveggyár II. 3:5 (2264— 2318 fa). St, Síküveggyár: Bo- zó 433, Sándor 351, Csongrádi 117, Pepsinszki 397, ifj. Csong­rádi 365, Papp 355. St. Ingat- 'atkezelő II.: Szalai 369, Bán­házi 356. Horváth 338, Ko­vács 399, Miklós 402, Sinka 400. St. Öblösüveggyár II.— St. Dózsa H. 6:2 (2387—2313). St. Öblösüveggyár: Fiánk 368, Stark 409. ifj. Henglár 418, Klauböi' 419, H>ur&m I. 412, Somogyi 361. St. Dózsa TI., Hársfai 400, Becse 329. Kaposi 399, Menus 402, Lazsán 4UÖ, Magyar S. 412. Kisterenye II.—Mátraszől­lős 3:5 (1358—2016). Mátra- szőilős: Szabó 316, Serkó 312, Huber 349, Győri 316, Koczka M. 382, Szűcs 311. Kisterenyt II.: Szomszéd 314, Varga 326 Burján 364, Rizer 354 (négj tekéaő szerepelt). St. Síküveggyár II—St. Dózsa II. 2:6 (2225:2227). St. Dózsa II.: Képe 373, Fekete 403, Ka­posi 335, Sohajda 351, Menus 365, Hársfai 400. St. Síküveg­gyár II.: Lóczi 412, Pepsinszki 338, ifj. Csongrádi 338, Sándor 337, Papp 361, Csongrádi 439 Mátraszőllős—St. Ingatlan II. 3:5 (2053—2057). St. Ingat- lat II.: Miskei 364, Szalai 344, Bánházi 308, Horváth 343, Ko­vács 379, Puskás 319. Mátra- szőliős: Kocaka L. 333, Huber 320, Koczka M. 370, Győri 347, Sírkő 300, Koczka F. 383 A megyei bajnokság eredménye: 1. st. Ob n. 12 10 . 2 05-31 2 fi 2. St. Ing. II. 12 8­4 51-45 16 3. St. Dózsa II. 12 7 * 5 56-40 14 4. M.-novák II. 12 5 2 5 44-52 1? 5. M.-szőllős 12 5 * 7 4B-48 10 6. St. Síküv. TI. 12 3 2 7 30-57 C 7. Kister, U. U 1 2 9 34-62 4 Infarktus a stadionban Vajon hány szívrohamot írjunk a labdarúgó világbajnokság szám­lájára? A kérdés abszurdnak tűn­het, de tény az, hogy a stadionok­ban, különösen döntő jelentőségű mérkőzések alkalmával gyakran előfordul, hogy makkegészséges emberek esnek össze szívroham követkéz lében. Mindez a véletlen műve volna, vagy ok és okozati, összefüggés van a mérkőzés és a szívroham között? A stadionodban nem ritka az infarktus. Magyarázatként orvo­sok rámutatnak, hogy az emocio­nális stresshatás ugyanolyan kö­vetkezményekkel járhat, mint a rá 1 zott fizikai megerőltetés. Mind­két esetben súlyos egyensúlybom­lás lép fel a szervezetben. Ami az anyagiakat illeti, nem panaszkod­hatnak a tarjám játékosok. Az idők során elértek mindem, mondhatjuk, amit - vidéki labdarúgó elérhet. Révbe jutottak, biztosított a jövőjük. Nincs lakásgond az egyesületnél és nem azt kell számolnunk, hány játékos­nak van kocsija, hanem azt, hánynak nincs. Nem is ez a baj. Ennek csak örülni lehet, hiszen ez is azt bizonyítja,-hogy a klubnál törődnek a játékosokkal, gondoskodnak jö­vőjükről, és nem véletlen, hogy sportlapunk­ban éppen a közelmúltban példaképül állí­tották az egyesületet ilyen szempontból az ország többi klubja elé. Sajnos, az utóbbi években a megelégedett­ség lett úrrá a tarján! játékosokon. A meg- elegódettség veszélyeket rejt, mert magabiz­tossá, ugyanakkor tunyává tesz és éppen ilyenkor jön a meglepetés. Az SBTC-nél is eljött, beköszöntött! A nagy kérdés az, ho­gyan lehet doppingolni olyan játékost, aki­nek mindegy a tartalékpadon foglal-e he­lyet, vagy a pályán kergeti a labdát. Aki nem érez lelkiismeretfurdalást ve­reség után és akinek, közömbös, hogy kimarad a ll-es, vagy sem. Aki a küzdőteret játszótérnek tekinti és egy-egy rossz alakítás után meg neki áll feljebo, visszaszól társainak, nem Is akárhogyan. Ho­gyan lehet doppingolni azt; aki elengedi a jobb fülén az öltözőben hallottakat," fittyei hány a taktikai utasításra és egészen mást csinál a pályán, mint amit megbeszéltek a taktikai értekezleten. Erezni kellene, a játé­kosoknak, hogy igenis tartoznak a klubnak,, hogy joggal vár tőlük többet a város, a szur­kolótábor. Más látszik jelen pillanatban, az, hogy' elfeledkeznek erről. Elfeledkeznek ar­ról is: felelősek melyik osztályban jegyzik majd az elkövetkezendő esztendőben az SBTC-t. Nem lehet közörqbös az sem, hogy az idősek milyen osztályt adnak örökül a fiataloknak, hogy hogyan adják át a staféta­botot. Nem mindegy, mit jegyez majd fel a sportkrónika és kiknek a nevéhez kapcsolja az esetleges kiesés tényét. Mert egyben meg­egyezik a sportbarátok, szurkolók, de a játé­kosok véleménye is. Abban, ha egyszer ki-. esik az együttes, nagyon nehéz lesz a visz- szatérés a legjobbak közé. Ahogy hétről hétre esett a csapat ázsiója, úgy éleződtek az ellentétek a klubnál. Kap­kodást láttunk a vezetésben, a játékosok kö­zött pedig már.már kenyértörésre került sor. A csatárok a középpályásokat okplták a vereségért, ók tovább adták a lapot a hát­védsornak és fordítva. Mindenki, a másikban kereste, keresi a mai napig a hibát. Kishi­tűség lett úrrá a vezetőkben is, és már ott tartunk: a fővárosban elégedettek vagyunk, ha csak két gólt kap az együttes. „Nem Itt kell nekünk nyerni” — hallottuk nemegy­szer. Hát hol, amikor az előző mérkőzése­ket — sajnos, hazai pályán — sorra elveszi tettük?! És megy a mendemonda erről, a*' ról, a legképtelenebb pletykákkal, híresztele sekkel találkozik az ember egészen odáu hogy a középcsatár például nem akarja be rúgni a helyzeteket... Világosan kell látnunk ugyanakkor, hog egyesek felett — és ez törvényszerű — ei járt az idő. Sajnos, késett a fiatalítás az SBTC-nél, de talán még nem késő. A heb zet nehéz, mert ugyanakkor azt is be kell vallani, hogy az erősítés ezúttal sem síké • rült úgy, ahogy tervezték, ám legyünk opt: misták: talán még „érnek” az új szerzemc nyék. Ismert az is, hogy púért nem sikerül: kész játékost igazolni. Mas lapra tartozik hogy itt már hagyomány, hogy az átigazolá- előtt két héttel kezdődik meg „az országa- hajsza” a játékosok után. Persze, nem ez a., elsődleges, mert állítjuk, most is rendelke zik a Stécé fiatal tehetségekkel, de, ha ezek is a megelégedettséget látják, ha észrevesz» hogy „félgőzzel” is biztosított az első csapai- bell hely, akkor hiába a fiatalítás, marad minden a régiben. A veszélyhelyzetben, márpedig ki állítja az ellenkezőjét, hogy az SBTC helyzete nem veszélyes, nagyon alapos elemzésre, a hibák feltárására van szükség, s aztán kijelölni azt az utat, amelyen el kell indulni. ^ SBTC vezetőségének is ezt kell tennie — alapo­san, mindenre kiterjedően megvizsgálni, mi az oka az utolsó helyezésnek. Leülni, és e!' beszélgetni a játékosokkal, mert úgy tudjuk, mindez a mai napig nem történt meg. Mint­ha a „felső osztályból” tekintenénk vissza, változatlanul folynak az edzések, jönnek n kupatalálkozók, minden a legnagyobb rend­ben van, minden játékos jófiú. Azt is tis- tázni kellene, hogy aki nem akar küzden nem kötelező ott lenni a keretben, játszani a futballnapokon! Mert állítjuk: van kiút a kátyúból! Ez a gárda bizonyította, hogy tud játszani a pályán, tud küzdeni egymásért a klubért. Csak több felelősséget! Több fele­lősséget azoktól a játékosoktól, akiket nyu godtan nevezhetünk törzsgárdistáknak, akik ha akarják, magukkal tudják ragadni a töb­bieket. , ' Több felel&séget és odaadást a Városért, a- klubért! Még tizenkilenc forduló van hátr;,,. még túl is lehet teljesíteni az eredeti cél kitűzést. De ehhez lépni kell, vezetőknek és játékosoknak egyaránt. Lépni azért, hogy ne legyen sereghajtó az SBTC. Ne legyen vertmezőnyben egy olyan együttes, amed: „.. nek elődei több mint három évtizedén bizonyították a salgótarjáni futball verseny re kel a legjobbakkal, ezért ott is Sf helye a legjobbak között! Ez a három évtized köte lez! Szokács László Vermenyeh j>á«9lói sikerekkel Budapesten az FTC orszá­gos serdülő birkózóversenyt rendezett, amelyen a pásztói KSE sportolói is részt vettek. A kötöttfogásúak mezőnyében Balogh Béla az 53, Robotka István a 78 kilogrammosok súlycsoportjában 3. helyet szerzett. Szabadfogásban Ba­logh újabb —- második lett — helyezéssel tetőzte be sikeres szereplését. Robotka László az 53, Robotka István pedig a 78' kilogrammosok súlycso­portjában egyaránt harmadik helyezést ért el. Budapesten az útörők (A. 13 kategória) országos versenyén is jól szerepeltek a pásztóiak. A 32 kilogrammos Bán Ferenc és a 45 kilogrammos Kovács Attila második, míg Gyenyi- zse Antal ‘a 58 kilogrammo­sok súlycsoportjában 3. lett. Kosárlabda Megerősítette vezet« pozícióját az SBTC SBTC-Bp. Hajógyár 87.75 (45.42) Salgótarján, v.: Gidófalvi, Füleki. SBTC: Szertné (25), Oablena (20), Gasparkovics (2), Márcsokné (19), Szarvas- né (12), cs.: Kőhegyiné G—), Bánná (9), Kulhavi (—), Ger­le! (—), Bokodi (—). Edző: Pancsovai Nándor. Az ellenfél miután az elő­ző héten legyőzte a bajnok­ság kettes számú esélyesét, a Budapesti Kandót, a tabella első helyén álló SBTC legyő­zésével akart a vezetőkhöz felzárkózni. Lelkes játékukká1 tíz percig Irányították a küz­delmet és vezetést is szerez­tek. Az SBTC távoli dobó­hármasa Szertné, Márcsokné, Szarvasné percről percre biz­tosabban célozta az ellenfél kosarát. A győzelem csak szünet után 51:51 után vált biztossá. Pár perces erdemé- nyes dobószéria 10 majd 15 pontos előny, s a velejáró higgadtság már a végső győ­zelmet jelentette. A NÓGRÁD ém Vertig JómpJ tippjei a 44. heti totómérköxésekre 1. Várpalota—Dorog l 2 X 2. Budafok—Szóin. MTE 1 1 3. D.-újváros— Ganz-MAVAG 1 1 X 4. N.-kanizsa—Bp. Spart. 1 x 1 2 5. Szeksz.—MÁV DAC X 1 x 2 6. Dcbrecpn—Eger 1 1 7. Sabária—Fűzfő 1 2 l 8. Törekvés—Pénzügyőr X 2 1 X 9. L. Fonó—n. Építők X 1 X 2 10. Fiorentina—Napol! X 1 1 11. Lazió—Internacion. 1 x X 12. Sampdoria—Juventus X X 13. Varese—Roma X 1 X 14. Klsvárda—Gyöngyös X 1 2 15. B. Volőn—Nylregyh. x 2 1 16. BVSC—BKV Előre 1 1 Szccsrnybő! jelentjük Szécsényben ,a sportakadé- rnia első előadásán 16 sport­vezető vett részt. „A nevelé­si feladatok végrehajtása az egyesületeinkben” című téma. kör előadója Domszky György, a járási sporthivatal vezető­je volt. Legközelebb novem­ber 15-én „Az olimpia, mint értékmérő” címmel hangzik el újabb előadás. Megbecsülik a társadalmi aktívákat. November 7.-én ugyanis a szécsényi járás jól dolgozó társadalmi aktíváit emléktárgyakkal jutalmazza a sportfelügyelőség. Télen sem lesz hiány az út­törők sportjában. Erről m: jó előre gondoskodtak a járt. i csapatvezetői, testnevelői. A járási sportfelügyelőségen kö­zösen beszélték meg a téli hó ­napok versenyzési lehetőst gait. Szécsényben sportrendez­vényekkel is készülnek a köz­ség felszabadulásának 30. év­fordulója megünneplésére. Többek között női és férfi - röplabdatorna megrendezé­sére is sor kerül. r NOGRAD — 1974. október 31., csütörtök ✓

Next

/
Thumbnails
Contents