Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)
1974-10-30 / 254. szám
A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat műhelyében öntik végső formába a különböző köztéri és kisebb méretű szobrokat. Ugyanitt vésik ki minta alapján a kőszobrokat. Köröndi Ignác, Kiss István alkotásán, a „Család” cfmű szobrán dolgozik. „Mikor kezdjük Feri bácsi...?” — Pontosan hétszáztizennyolc választópolgár él a kerületemben. Ez négyszázhu- szonkilenc családot jelent. Szép hely a miénk Salgótarjánban. Valamikor József, platónak hívták, most már jó néhány éve a Kemerovo körút nevet viseli. Erdők, dombok veszik körül, jó a levegő. Azt mondják, aki egyszer odaköltözött lakni, az többet nem is kívánkozik el.-Itt a Kemerovo körúton vagyok tanácstag, immár negyedik éve. Arra büszke vagyok, hogy név szerint ismerem választóimat. Nemcsak a fel. nőiteket, a gyerekeket is. Van egy jó módszerem. Ahogy az időm engedi, hetente háromnégy családot meglátogatok. Azt tartom ugyanis, hogy legközelebb Ilyen módon lehet kerülni az emberekhez. Nincs mellébeszélés. A soksok kérdésre, problémára azonnal választ várnak és kapnak is. Közvetlen kapcsolat alakul ki a tanácstag és választói között. Érdekes az egész. Ha elmegyek egy családhoz és a házban meghallják, hogy itt a tanácstag, még vagy tfzen-tizenketten összeszaladnak: — Itt a Feri bácsi! — mondják. Ami nagy szó, ilyenkor még a televíziót is lekapcsolják, a gyerekek, nek is odaszólnak: — Édes gyerekem maradj csendben, most-fontos dolgokról beszélgetünk ... Hát Ilyen az én választó- körzetem. Sok minden történt ebben a városrészben az elmúlt években. Nagyrészt tár- B-'telmi munkával... Érdemes közelebbről megismerkedni az itt lakók életével. Méginkább azzal a változással, ami egy ilyen lakóié’epet jellemez. Ha elindulunk a Dimitrov úton felfelé — általában erre járnak a Kemerovo körútiak — hamarosan egy bekerített részbe „ütközünk”. Valamikor vízmosás volt ezen a terü- Jeten. Aztán feltöltötték. Ám azt tapasztaltuk, hogy éjjelente titokzatos kocsikról, mindenféle szemetet dobáltak le. Pedig lényegében ez a „kapuja” a mi kis telepünknek. Nem volt mit tenni, szépen bekerítették. Ugyanis beépítésre váró terület. Jövő év vége felé már házak magasodnak itt... Ezután érünk az üzlethez, amit csak „fabolt’!-nak becéznek a vásárlók. Nagy a forgalma, a Kemerovo körútat lényegében ez az élelmiszer- bolt látja el. Sajnos, a vásárlók sok esetben bosszankodnak. Nem találják meg az olyan egyszerű dolgokat sem, mint a konzerv, fogkrém, Fecske-cigaretta, felvágott, zagy mosópor. Nem a boltvezetők, vagy az eladók tehetnek erről. Kicsi a hely, jóformán nincs is raktár. A végleges megoldást az új ABC-áruház jelenti majd ... A szembeni oldalon lassan befejezéséhez közeledik a régi bányászkolónia bontása. Huszonnégy család költözött innen szép, korszerű lakásba. Az utolsó' család a múlt héten ment el, és néhány ó.*i múlva már megjelent a dózer. A régi kajibákrt senki nem sajnálta. Annál inkább sem, mert a tervek szerint emeletes házakat építenek. Ha minden jól megy, tavasszal kezdődik az alapozás. Ha tovább sétálunk, az úgynevezett norvég házak elé kerülünk. Tavaly az, itt lakók nyolcszáz bokrot ültéttek a házak elé. A járda és a bokrok között három sor virág pompázott, mint a Szőnyeg. A lakók pedig locsoltak, kapáltak és szidták, aki netán letört egy ágacskát. Itt van a mi utunk. Felülről nézve egy nagy nyolcas... ígéretet kaptunk, hogy az idei év végén ötszázezer forintot költenek a javításra. Ez nem valósult meg, de nem búsu- lünk miatta. Mivel az utunk lényegében járható, különösebb bonyodalmakat nem okoz. Várunk egy kicsit, tavasszal egymillió-háromszáz- ezet* forintot fordítanak a felújítására. Aminek pedig még külön örülünk, még négyszázezer forintot a járda rendbe hozására kapunk. Pillanatnyilag a tizennégy kockaház előtt kell leraknunk kétezer járdalapot, Ez legalább háromszáz családot érint. Már mindenki tud a közös munkáról. Naponta szólítanak meg: Feri bácsi jön-e már a járdalap? Amint megérkezik, azonnal munkába állunk... Vannak más terveink is. Rengeteg itt a gyerek a Kemerovo körúton. Ez, persze, jó. Csakhogy a gyerekeknek hely is kell a mozgásra, játékra, rohan gástesra. Ezért közös akarattal úgy döntöttünk, hogy egészen fent, az erdő alatt labdázóhelyeket alakítunk ki. Ott aztán lehet focizni, röplabdázni, teniszezni, vagy csak egyszerűen fo- gótjskázni. Azt már ne is mondjam,« mert ez természetes, hogy ugyancsak társadalmi munkával. Arról is esett szó, hogy a meglévő kettő mellé elkelne még egy harmadik játszótér is. A kohászati üzemek szocialista brigádjai megcsinálják a játékokat, lefestik, föl is állítják a mászókákat, hintákat, tornaszereket. Ezzel körül is értünk az úton. De ne feledkezzünk meg almost épülő hetvenkét lakásos házról. Ennek a földszintjén kap helyet a sokat emlegetett ABC-áruház, a posta- hivatal, óvoda, Patyolat, presszó. No, meg. egy olyan helyiség, ahol összejöveteleket. fogadóórákat lehet tartani. Az viszont nem tetszik, nogy vannak, akik derékba tördelik a fákat, letaposs?*: a füvet, vagy a Virágokat. Pedig akármilyen hihetetlennek is hangzik, tavaly több mint harmincezer virágpa- lántát ültettünk szét. Magunknak csináljuk. Volt, hogy a kisebb-nagyobb srácokkal egy délután , összehoztunk egy kis focipályát... így aztán nem csoda, hogy a felnőttek is csak annyit kérdeznek, ha valami munka adódik: —Mikor kezdjük, Feri bácsi?... Elmondta: Sándor Ferenc, tanácstag Lejegyezte: Csatai Erzsébet H alottak napján hazautazott az édesanyja sírjához. Nővéfe otthon lakott négy gyermekével és férjével, öccse is hazajött feleségével, három kislányával. ö nem vitte a családját, pedig neki fia volt. Minek? — gondolta. A gyerekek, bár szerették nagyanyjukat, minden nyarat nála töltöttek, míg élt, mégis: ne a halottra emlékezzenek, de az élőre, aki finom süteményeket sütött és az apát is kijátszva pénzt adott nekik mozira. Azután a szülőfaluja, ahová hazajön, se úgy maradjon emlékezetükben, mint egy nagy temető, tele gyertyákkal, Őszirózsákkal, fekete ruhás emberekkel, hiszen nagyanyjuk halála óta máskor nem jönnek ide, csak halottak napján. Minden úgy történt, ahogy elképzelte. És bár előre látta az eseményeket, mégis, átélve ugyanazt, idegen volt. taszította. A. nővére nagyon kedves, örömükre lakodalmi ebédet, ezernyi jót sütött-főzött. Neki bort is hozott. Tapintatosan kínál gáttá, hogy ne sértse, de jólesik egy pohárkával a zsírosra. Mert neki úgy főzött, tudta, hogy ő úgy szereti. Érdekes — gondolta magában, a nővére milyen figyelmes és aranyos. Sohasem tudunk hozzá felnőni emberi jóságban, teljesen édesanyánkra ütött. Hogy meghalt át is vette szerepét, mindenről ő gondoskodik. Zléisfgi tan uf tagolt Pár árai ii ii ka az éríoSmlség korokén TÁRSADALMUNK jelentős rétege az értelmiség. Társadalmi súlya, közéleti szerepe, a tudományos-technikai forradalom kibontakoztatásában elfoglalt helyzete rendkívül jelentős. Ezért a járási, párt- bizottság Rétságion, súlyának megfelelően, rendszeresen foglalkozik aiz értelmiség élet- és munkakörülményeinek, közéleti szerepének alakulásával. A járási párt értekezleten 1970-ben kritikusan mutattak rá a fogyatékosságokra és segítő szándékkal foglalták csokorba a tennivalókat. A járási pártbizottság ezután 1971 nyarán foglalkozott helyzetelemzéssel, vés a feladatok végrehajtásának segítéséi-e irányelveket fogadott el. A párt járási végrehajtó bizottsága 1974 októberében visa- szatért az irányelvek végrehajtásának helyzetére. Megállapították, hogy a fejlődés kétségtelen jelei tapasztalhatók. A-z értelmis ég ideológiai- politikai világképe, élet- és munkakörülményed javultak, közéleti tevékenységük fokozódott. örvendetes tendencia, hogy az értelmiségi foglalkozásúak száma a legutóbbi nyolc esztendőben növekedett átjárásban. Míg 1996-ban 398-am töltöttek be értelmiségi munkakört, addig 1974-re számuk 694-re emelkedett. E2en belül a pedagógusok száma 206-ról 251-re növekedett. A járás értelmiségi dolgozóinak zöme humán, műszaki, egészségügyi és agrármunkakört tölt be. A gazdasági növekedéssel és a települések fejlődésével párhuzamosan Rétsásom. Rom- hányban, Nagyorosziban es Diósjenőn nőtt az értelmiségiek száma. MILYENEK az élet- és munkakörülményeik? Számottevően javultak az eltlh négy esztendőben! Rendezték a oe- dEgógusok bérét, emelkedett az ipari üzemele bérszínvonala. emelték az államigazgatásban dolgozók bérét. Javultak lakásviszonyaik. Egyre több értelmiségi települ le a járásban, és az elvándorlók, valamint az ingázók száma csökken. Az intenzíven iparosodó Romhányban viszont kedvezőtlen jelenség, hogy az ingázó műszaki értelmiségiek száma emelkedett. Énnek oka: lakásigényeiket nem tudják kielégíteni! Holott letelepítésüknek óriási jelentősége van. Tapasztalat ugyanis.,' hogy az ingázó értelmiségiek sem lakóhelyükön, sem munkahelyükön nem vesznek részt a közéletben. Pedig jó képességű, felkészült szakemberekről van szó. A műszaki -technikai bázis fejlődésével egy Időben, a munkakörülményeik jobbá váltak. T<\bb helyen viszont kevésbé támaszkodnak reájuk, nem igénylik a véleményüket, és ez negatív befolyással van munkahelyi közérzetükre. Előfordul. hogy nem végzettségüknek megfelelő munkakörben foglalkoztatják őket Ilyen tapasztalatot zömmel • a termelőszövetkezetekben szűrtek le.. Az értelmiségi dolgozók jelentős része elismerésre méltóan dolgozik politikai, társadalmi, gazdasági, ideológiai feladataink megvalósításán. Döntő többségük —• különösen a műszaki, agrár- és pedagógus értelmiség — magáénak váll,ja a munkásosztály, a párt politikáját. A járás értelmiségének csaknem egyhar- mada tagja a pártnak. A közéletben 1 legtöbb munkát a pedagógusok vállalják. A mezőgazdasági szakemberek rendkívül elfoglaltak, a műszaki értelmiségiek közül sokan ingáznak, ennek ellenére a közéletben a jelenleginél számottevőbb szerepet vállalhatnának, Ugyanez vonatkozik az egészségügyi értelmiségre. A járási pártbizottság irányelved jó alapot adtak a pártszervek és -szervezetek értelmiség körében végzendő munkájához. Kellő figyelmet fordítottak a közéleti szerepük növelésével' kancsó! atós í el ad at okra, a gyakorlati végrehajtás segítésére. A csúcs- vezetőségek foglalkoztak az irányelvekkel. A tennivalókat különösen Diósjenőn és Nőtincsen foglalták jól csokorba. Helyszíni elemzéssel és beszámoltatással segítették a megvalósítást. A pártalap- szervezetek munkájában is egyre nagyobb figyelmet kan az értelmiséggel való foglalkozás. Tervszerűbbé és tuda- tosabbá vált az értelmiségi rétegek tájékoztatása. Egyra többen vesznek részt politikai oktatásban. AZ ÉRTELMISÉG közéleti szerepének fokozása továbbra is fontostársadalompolitikai kérdés. A pártszervezetek és pártszerveik feladata, hogy még célszerűbben gazdálkoa- janak a szellemi tőkévél. a falvak társadalmi-politikai arculatának formálása érdekében. Széles körben szükséges bevonni az értelmiségi csoportokat a közművelődési tennivalók megvalósításába. Továbbra is jelentős figyelmet kívánnak fordítani eszmei-politikai világképük formálására, egyúttal fellépve az időnként jelentkező értelmi- »égellenes nézetekkel. Szükséges fokozni a párttag értelmiségiek közéleti szerepét, hogy példát mutassanak a többieknek. Meghatározták az alsóbb színtű pártszervek, az alapszervezetek és pártos,: - portok, tömegszervezetek és tömegmozgalmak legsürgetőbb feladatait is. Az értelmiség helyzetét, n körükben végzett pártmunka hatását reálisan látják a rétsági járásban. Mindez biztosíték arra, hogy a lövőben is következetesen érvényesítik a munkásosztály, pártpolitikáját a különböző értelmiségi csoportok körében. ' Rozgonyl István Jánossy Ferenc és Hadik Gyula tárlata A Salgótarjánban rendezett képzőművészeti kiállítások sorában újabb színvonalasnak ígérkező tárlat megnyitására készülnek. A megyei József Attila Művelődési Központ üvegcsarnokában november 3-án délelőtt 11 órakor nyitják meg-Jánossy Ferenc festőművész és Hadik Gyula szobrászművész kiállítását. A megnyitót Lóránt János, a Magyar Képzőművészek Szövetsége Észak-magyarországi Területi Szervezetének Nógrad megyei titkára mondja. Jánossy Ferenc —* mint Ismeretes —• Balassagyarmaton él és alkot, már eddig is több egyéni tárlaton mutatkozott be Nógrád megye érdeklődő közönségének is. Hadik Gyulának szintén volt már tárlata a megyében. A lakás kicsi volt, s mint egy pici lélekvesztő a viharos tengeren, himbálózott a gyermeklármától, rosszaságtól, alig fért a sok rokon. A szülők idegei lassan-lassan felmondták a szolgálatot. Kiabáltak, szentségeitek, pofon is csattant. Egyébként jókedvük volt. Mindannyian egy eltávozott ember emlékére jöttek össze, annak tiszteletére, akit a legjobban szerettek, aki számukra a legdrágább volt, mégsem akaródzott a halálról beszélniük, gondosan kikerülték sáját gondolataikat, és mintha szégyellenék ezt, néztek egymás szemébe. Zavarukban ha kellett, ha nem, a gyerekeket szidták. A bőséges/ ebéd után a tv mellé ültek, odavitték a bont, a szódát, hamutartókat és beszélgettek. Közben a gyerekeket az asszonyok megmosdatták, tiszta ruhába bújtatták és elindultak a temető felé. Ahogy beléptek, a kapun, a férfi első gondolata az volt, hogy ide járt először szerelmeskedni tizenöt éves korában. A gondolatért nagyon megharagudott magára, de nem tehetett róla, betolakodott a másik gondolat. Mintha az emberek egymást bámulnák: jé ez is kijött? Akik imádkoztak, azoknak könyL O nyebb volt, ő mit csináljon? A kezével sem tud mit kezdeni, ha elöl összekulcsolja, mit gondolnak, tán hogy imádkozik? Zsebre tenni frivol dolog, Azon kapta magát, mindenre gondol, csak arra nem, amire kellene. Amire tegnap is gondolt, amire évközben rengeteget gondol. Akinek képe ott van az íróasztalán, az anyjára. Tizenöt éve került el a városból. Másik érdekes felfedezése az volt, hogy itt látható mindenki, akit ő mar elfelejtett, és aki öt már elfelejtette. A sír kicsi volt, csak tolakodva fértek . el körülötte. Ahogy ránézett a fejfára és elolvasta, hogy itt nyugszik özvegy .... Lajosné, élt 65 évet, egy kicsit meghatódott. Lerakták a virágokat, meggyújtották a gyertyákat. A gyerekek azon is összevesztek, ki, gyújtsa meg. Az egyik kislányt bátyja ellökte, kapott az apjától egy pofont, ekkor mindkettő hangosan sírva fakadt. A szomszéd sírnál állók égő szemmel figyelték őket, szemük beszédesebb volt az átoknál. A síró fiút elküldték a kúthoz egy befőt- tesüveggel vízért. Örömében elfelejtett sírni; Édesanyjuk kis sírja a temető szélén állt, amelynek földje már szinte összefolyt a szomszédos szőlőtőkékkel. A kisfiú is a szőlők közé ment. Még látták, ahogy elvégzi dolgát, és hallották, mint vizet kunyerál egy nénitől. Nemsokára visszajött tele üveggeh — Állami gazdasági — mondta halkan a sógor —, ott ma is szedik a szőlőt, szüretelnek. Ügy hallani, jó termésünk lesz az idén. Füstöléssel megóvták a fagytól a szőlőt. A kisfiú énekelt. „Hajlik a vessző, hajlik a nád...” Megint kapott egy pofont. . — Miért bántotok, miért vertet engem? Ezt éneklik a nénik is, a szüretelők. — Ismét bőgött egy sort, aztán odament a szőlőtőkékhez, és tüntetőleg hátat fordított a gyászolóknak. A temrtő szélén, ott, ahol a sírok körül gyertyalángok pislogásánál feketébe öltözött emberek rótták le tiszteletüket, megjelent tíz tarka kendős asszony, arcuk szép barna volt, ézemük .csillogott és ajkuk nótaszóra nyílt. „Szüret után lesz az esküvőnk...” Velük szinte egy időben megkóndult a temető kápolnájának kis csilingelő harangja, és a kép olyan ellentmondó és olyan csodálatos volt, hogy senki sem tudott azonnal örülni, vagy haragudni, s mire elszánhatta volna bárki is mágát, hogy mit érez- zen, a tarka kendős fejek már megfordultak, a temetőbeliek, csak a hátukat látták, azok újabb sort fogtak, szedték a szőlőt, rendületlenül. A puttonyos még egy érzékelhető másodpercig kitartott a temető szélében, levetette a kalapját és csapzott haja, bámuló tekintete, az egész tartása ájtatos tiszteletről árulkodott. De gyorsan az asszonyok után szaladt, mert sokan kiabálták, „puttonyos”, I „puttonyos”. H azafelé menet elhatározta. ő nem temettetí magát, minek az egyszerűbb a hamvasztás, az emléke talán kevesebb gondot és fáradságot okoz az itt- maradottaknak. Ez akkor jutott eszébe, amikor útközben a sógora kérte a feleségét, hozasson másnap öt liter fehér mustot, mert ő azt szereti. Ahogyan a házi feladatot felesége kiadta, azzal el is köszönt, mert öt órakor már várta az igazgatója. És ő is elbúcsúzott. Még hallotta, amikor a kicsik megkérdezték. anyjuktól, maradt-e a süti bői? Suha Andor NÓGRAD — 1974. október 30., szerda
