Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-29 / 253. szám

V^ilóg proletárjai, egyesüljetek! <í Losonczi Pál Varsóba NOGRAD 3 r*.•-» , •> I ■ -'APÄr M P ■ N ÖG (lü Ó Mt GVt í BIZOTTSÁGA ÉS 4 MEGY® T AN ÁCSLÁPJA XXX. ÉVF., 253. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1974. OKTÓBER 29., KEDD II pártoktatás előtt Ma kezdődik az új pártok­tatási év. A, mai naptól kezd­ve kéthetenként benépesed­nek az alapszervezetek helyi­segei, hogy az önképzés, az előadások, kérdések, vélemé­nyek segítségével megvitas­sák. elsajátítsák a marxizmus —'eninizmust megvalósító pár­tunk politikáját, a valóságos, ez épülő szocializmus elméle- / tét és gyakorlatát. Olyan tan­anyag ez, amelyet a munká­sok, parasztok, értelmiségiek tízezrei írnak, tanítanak fe­lelősségteljes, szorgalmas mun­kával. A munkásmozgalom több évtizedes, és napjainkban kü­lönösen aktuális tapasztalata, hogy nem elég az osztályösz- tön belső sugallatára hall­gatni, nem elég az érzelmek erejére bízni cselekvésünket, jövőnket. A politikát, mint a nagy tömegek életét, cselek­vését, alapvetően befolyásoló tudományt és gyakorlatot ál­landóan művelni, tanulni kell. A munkásmozgalomnak e tapasztalata fogalmazódik meg a kommunista pártok, így az MSZMP Szervezeti Szabályzatában is. A pártok tatás a párt- és a szocialista demokrácia elsza­kíthatatlan eleme. Társadal­munk, politikánk minden lé­nyeges kérdését és területét érintő tömeges és rendszeres eszmecsere helye. Közéleti fó­rum. Gazdagítja a4 szocialista közgondolkodást, a tudatos társadalmi magatartást, cse­lekvést A megyei pártbizottság 1973. június 22-i határozata óta szé­lesedik az a felismerés, hogy a pártoktatás a part belső éle­tének, az alapszervezeti mun­ka javításának, a párttagok eszmei-politikai nevelésének nélkülözhetetlen eszköze. Egyik feltétele annak, hogy megsokszorozzuk a pártszerve­zetek, a kommunisták politi­kai erejét. Ezt a felismerést látjuk megvalósulni abban a sokoldalú, tervszerű előké­szítő munkában, amely a mai napot, a kezdést megelőzte. A pártvezetőségek gondos mér­legelés után döntöttek, hogy az egyes párttag hol és mii tanuljon. Ez bizonyára előse­gítette, ihogy több mint 1500 tővel nőtt a pártoktatásban részt vevő kommunisták szá­ma. A tudatos szervező munkát dicséri, az érdeklődést,^ po­litikai bizalmat jelzi, hogy a nagyüzemekben a legmaga­sabb az oktatásban részt vevő párttagok aránya. Az első íz­ben megszervezett tisztségvi. selő-tanfolyamokon kétszer több választott testületi tag és alapszervezeti vezető tanul, mint az előző évben. Az ok­tatás Szerkezete megfelel az aiapszervezetek előtt álló fel­adatoknak. Emelkedett a párt-' élet. a társadalmi, a kulturá­lis tanfolyamok száma. Ez to­vábbi lehetőség arra, hogy fejlődjön a pártvezetőségek, a kommunista közösségek, a párttagok irányító, politikai ellenőrző szerepe, közvéle­ményt formáló ereje. Figyelmünket, erőinket a mai naptól kezdve az eszmei- politikai , kérdésekre, a tarta­lomra kell fordítani. Az okta­tás kedvező szerkezete önma­gában még nem biztosíték az eredményes munkára. A szín­vonalas oktató-nevelő munka kibontakozásáért az irányító pártbizottságok politikai fe­lelősséget viselnek. Felada­taik ne, érjenek véget a szer­vezéssel. A tartalmi célok a pártszervek és az apparátus munkájának összehangolását igénylik. A pártoktatás alap­vető feladata továbbra is, hogy ismei’tesse, magyaráz­za, értesse meg a párt politi­kájának elvi alapjait. Segítse, hogy a hallgatók eligazodja­nak a po'it'ka napi t-v-dései- ben, hogy tudatosan vegye­nek részt osztálycéljaink meg: valósításában. Ezeknek a cé­loknak most különös jelentő­séget ad, hogy pártunk XI. kongresszusára és hazánk fel- szabadulásának 30. évforduló­jára készülünk. A pártélet eseményei. ( a kongresszusi mumcaverseny, a kommunista műszakok, a lakóhelyi mozgalmak és más társadalmi megmozdulásoK nyilvánvalóvá teszik, hogy párttagságunk, közvélemé­nyünk nagyra értékeli a X. kongresszus óta elért ered­ményeinket. Bizalommal te­kint a pártra, politikánkra, amely biztosítani tudja, hogy a negyedik ötéves terv céljai megvalósuljanak. A partokta­tás a pártszervezetek irányítá­sával legyen eszmei ereje, po­litikai iránytűje a kongresz- szusi munkaversenyben dol­gozó tízezrek céljainak, tö­rekvéseinek. Végyen részt a X. kongresszus óta végzett munka felelősségteljes érté­kelésében, tudatosítsa ered- méhyeinket. » Társadalmunk minden réte­ge készül felszabadult ha­zánk 30. évfordulójának mél­tó megünneplésére. Különö­sen él ez az igény megyénk párttagságában, . anelynek csaknem féle 1945 1957 kö­zött lépett pártunk soraiba. Tényleges, személyes résztve­vője, alaknója a hazánkban végbement nagy történelmi változásnak. A foglalkozá­sok az országos eredmények mellett mutassák be a város, a község, az üzem életében látható hatalmas változáso­kat, a felszabadulás társadal- mi-gazdasági-kulturális té­nyeit. Az, egyes ember, a csa­ládok életének kiteljesedését, szocialista átalakulását, ösz­tönözzön cselekvő szocialista hazafiságra, erősítse a fel­szabadító, a szocialista fejlő­désünket segítő Szovjetunió iránti tiszteletet, a szocializ­musba vetett hitet, a proletár internacionalizmust. Az idei pártoktatás úgy segíthet ered­ményesen pártunk XI. kong­resszusának eszmei-politikai előkészítésében, ha* az élet által felvetett valóságos kér­désekre ad feleletet, ha arra a bizalomra, cselekvőkészség­re, sikerekre épít, amely r— mint már • látható — ered­ményesen valósítja meg a X. kongresszus céljait. A pártók- tatás sokat tehet azért, hogy a Központi Bizottság kongresz- szusi irányelveit és a Szer­vezeti Szabályzat tervezetét az 1975 januári párttaggyű­lések politikai igénnyel és fe­lelősséggel vitassák meg. A XI. kongresszus után még ebben az oktatási évben ta­nulmányozzák a hallgatók a kongresszus alapvető doku­mentumait. A propagandista az oktatás egyik főszereplője. Terjeszte­ni a marxizmus—leninizmus eszméit, ismertetni pártunk kipróbált, népszerű politiká­ját, segíteni megvalósulását nemes és szép feladat, politi­kai felelősséget igénylő párt­munka. Lényeges, hogy a tan­könyv mellett ismerjék az alapszervezetek eredményeit, az előttünk álló feladatokat, a párttagokat foglalkoztató konkrét kérdéseket. A párt politikáját védelmezve legye­nek képesek a sokoldalú esz­mecserére, a helyes, meggyő­ző válaszra. A vita célja a pártoktatásban is a párt esz- mei-politikai-cselekvési egy­ségének erősítése. A pártbi­zottságok, az alapszervezetek elsősorban abban nyújtsanak segítséget, hogy a pártoktatás és az alapszevvezet más ld rumai között a szervezeti és politikai kapcsolat tovább erő södjön. Segítsék a propagan­disták nagy jelentőségű, a párt. és a közéletet lényege­sen befolyásoló pátrmunká ját. Balta István Schmidt Moszkvában Bokor Pál és Horváth Béla, az MTI tudósítói jelentik: Hétfőn a kora délutáni órákr ban hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Helmut Schmidt, az NSZK szövetségi kancellárja. Helmut Schmindtet, felesé­gét, Genscher külügyminisz­tert és a kancellár kíséreté­ben levő személyiségeket a (Folytatás a 2. oldalon) Elutazott Budapestről Trygve Bratteli Trygve Bratteli, a Norvég Királyság miniszterelnöke, aki Fock Jenőnek, a Minisz­tertanács elnökének ' meghí­vására hivatalos látogatást tett Magyarországon, hétfőn elutazott Budapestről. Eluta­zott felesége, Randi Bratfeli is, továbbá kísérete, amely­nek tagja volt Ingvald Ulve- seth iparügyi miniszter, Kjell Kristensen, a miriiszterelnöki hivatal államtitkára, Kjeid Vibe vezérigazgató, a kül­ügyminisztérium politikai fő­osztályának vezetője, Bue Brum vezérigazgató, a kül­ügyminisztérium gazdasági főosztályvezetője, Dagfinn Stenseth, a külügyminisztéri­um osztályvezetője. A norvég vendégeket ünne­pélyesen búcsúztatták a — norvég és magyar zászlókkal' díszített '— Ferihegyi repülő­téren. A vendégek búcsúztatására megjelent Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke és fele­sége, Huszár István minisz­terelnök-helyettes, dr. Ofbán László kulturális miniszter, Pttja Frigyes külügyminisz­ter, és sokan mások. A recülőtér betonján csa­patzászlóval felsorakozott a magyar néphadsereg díszegy­sége, amelynek parancsnoka jelentést tett a norvég kor­mányfőnek. Elhangzott a magyar és a norvég himnusz, majd Trygve Bratteli Fock Jenő társaságában eltépett a díszegység előtt és üdvözölte a katonákat. Üttörők virág­csokrokkal kedveskedtek a vendégeknek, akik ezután szívélyesen elköszöntek a bú­csúztatásukra megjelent ma­gyar közéleti vezetőktől. Az ünnepélyes búcsúztatás a díszegység díszmerietével fe­jeződött be. Fock Jenő és Púja Frigyes a vendégeket kül önrepülőgé­pükhöz kísérte, amely ezután a magasba erpelkedett. (MTI) (A közös közlemény a 2. ol­dalon) Losonczi Pál, Henryk Jablonskinak, a lengyel államtanács elnökének kíséretében éllé» a díszszázad előtt Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke Henryk Jab­lonskinak, a Lengyel Nép- köztársaság Államtanácsa el­nökének meghívására héttőn délelőtt hivatalos, baráti láto­gatásra a Lengyel Népköztár­saságba utazott. Losonczi Pált lengyelorszá­gi útjára elkísérte dr. Polinsz- ky Károly oktatási miniszter, Bodonyi Béláné, az Elnöki Ta­nács tagja, a Hazafias Nép­front Budapesti Bizottságának titkára, Roska István külügy­miniszter-helyettes, Tordai Je­nő külkereskedelmi minisz­terhelyettes és Nagy Lajos, a Külügyminisztérium proto- kollosztályának vezetője. Losonczi Pállal utazott fele­sége. Búcsúztatásukra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Cseter- ki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Dimény Imre me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Keserű Jánosné könnyűipari miniszter és Pú­ja Frigyes külügyminiszter. Losonczi Pál hétfőn dél­előtt kíséretével Varsóba ér­kezett. Németi József, hazánk len­gyelországi nagykövete Var­sóban csatlakozott a küldött­séghez. A magyar és lengyel nemze­ti zászlókkal díszített repülő­téren az Elnöki Tanács elnö­két és kíséretét ünnepélyes külsőségek között fogadták. Fogadásán megjelent Henryk Jablonski, az államtanács el­nöke, Stanislaw Gucwa, a szejm elnöke, Stefan Olszows- ki külügyminiszter, Jozef Ke- pa, a LEMP Varsói fővárost Bizottságának első titkára, Ja- nusz Groszkdwski, a Nemzeti Egységfront Országos Bizott­ságának elnöke, Ludomir Sta- siak, az államtanács titkára, Wincenty Krasko, a szejm külügyi állandó bizottságának elnöke, Jerzy Kubierski okta­tás- és nevelésügyi miniszter és több más személyiség. Je­len volt Németi József, ha­zánk varsói és Tadeusz Hanu- szek Lengyelország budapes­ti nagykövete, varsói nagy- követségünk diplomatái, a diplomáciai testület ITépvi- selői. A katonazenekar a két or­szág nemzeti himnuszát in- tonálta. Losonczi Pál és Hen­ryk Jablonski ellépett a fel. sorakozott ( díszszázad előtt, majd a lengyel államelnök bemutatta vendégének a fo­gadására megjelent személyi­ségeket. , A repülőtérről Losonczi Pál szálláshelyére, a wilanowi kastélyba hajtatott. Röviddel ezután Varsóban, a győzelem tevén ünnepélyesen megko­szorúzta a Lengyel Ismeret­len Katona sírját A sírnál ez alkalomból díszszázad tisz­telgett. A zenekar a magyar, majd a koszorú elhelyezése után a lengyel himnuszt ját­szotta. Elnöki Tanácsunk el­nöke beírta nevét az emlék-i könyvbe. A koszorúzási ünnepséget követően Losonczi Pál és kí­sérete látogatást tett a varsói fővárosi tanácsnál, ahol kül­döttségünket Jerzy Majewski polgármester köszöntötte. Délután megkezdődtek a tárgyalások. (MTI) Korszerűsítéssel, új technológiáról Műszaki tanácskozás a Nógrádi Szénbányáknál Műszaki tanácskozást tar­tottak hétfőn ^ Nógrádi Szén­bányáiknál. Ez alkalomból va­lamennyi üzemből meghívtak a tanácskozásra több közép­szintű vezetőt és élenjáró szo­cialista brigádvezetőt is. Az év eddig eltelt időszakának eredményeit vették számba, és meghatározták a soron kö­vetkező feladatokat. Eltért a tanácskozás a szo­kott körülményektől abban is, hogy elöljáróban ismertették az MSZMP Nógrád megyei Végrehajtó Bizottsága szep­tember 10-i üléséin a szénbá­nyászat helyzetéről és további feladatairól szóló határozatból adódó tennivalókat. A válla­lati pártbizottság szombati ülésén már megtárgyalta ezt a napirendet és feladattervet fogadott el. A tanácskozást Csincsik Ist­ván, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára nyitotta meg, majd Zsuffa Miklós igazgató tartott beszámolót. Többek között elmondotta, hogy már a júliusban megtar­tott megyei koordinációs ér­tekezleten, amelyen a nehéz­ipari miniszter helyettese, a Magyar Szénbányászati Tröszt vezetői és a vállalat képvise­lői vettek részt a megyei pártbizottságon, megállapítot­ták, hogy gyakorlatilag befe­jeződött a szénbányászat visszafejlesztésének időszaka. Sző" volt arról is, hogy egy munkabizottság felülvizsgálja a lehetőségeket még, de mér megállapítható: a népgazda­ság energiaigényeinek kielé­gítése céljából a szénbányák termelése a jelenlegi szinten hosszabb távon biztosított. A megyei pártbizottság ha­tározata megállapította, hogy a visszafejlesztés időszakában a vállalat kollektívája a reá háruló munkát alapvetően jól. oldotta meg. Maradtak vi­szont olyan gondok, amelyek a lehetőségek korlátozott vol­ta miatt nem oldódtak meg. Ilyen a megmaradt bányák költségszintcsökkentése, a perspektivikus aknák fejlesz­tése, a műszaki színvonal nö­velése, az elavult géppark pótlása és a többi. Egyébként (Folytatás a 2. oldalon) Kongresszusi — felszabadulási verseny Újabb brigádok teljesítették ígéretüket a ZllVf-len A ZIM salgótarjáni gyárá­ban hétről hétre szaporodik azóknak a szocialista brigá­doknak a száma, melyek már egész évre szóló felaján­lásukat valóra váltották. Legutóbb a esiszoló-nikkele- ző üzem hat szocialista bri­gádja érte el ezt a nem min­dennapi eredményt. Az üzemrész összlétszámú­nak 91 százaléka szocialista brigádtag. A Tyitov sokszo­ros aranyérmes brigád 14 éve alakult, és azóta szinte mindig a termelés élvonalá­ban halad. Csiszolómunkát végeznek, csakúgy mint a Kun Béla nevét viselő, ugyancsak aranyjelvényes brigád. A Béke Szocialista Brigád is négyszeres arany­jelvényes mát'. A nikkelező üzemrészben három női szocialista brigád dolgozik, Május 1, a Dobó Katica és a Hámán Kató szo­cialista brigádok szintén többszörös aranyérmesek. Jellemző, hogy a gazdasági múmia mellett nagy gondot fordítanak a brigádtagok po­litikai képzésére, valamennyi­en részt vesznek abban. Ha­vonta rendszeresen szakmai előadásokat is hallgatnak. Ä hat brigád tagjai közül je­lenleg 15-en vesznek részt általános iskolai képzésben. A példamutató, nehéz mun­ka mellett is szakítanak időt a 'tanulásra, a szocialista bri­gádok hármas jelszavának valóra váltásáért. Egy gazdaságirányítás alá tartozik a csiszoló- és a nik- kelezőműbely. A vezetők bátran tárhaszkodhatnak a szocialista brigádokra. Az ő jó munkájuk tette lehetővé, hogy az egész évben létszám- hiánnyal küzdő üzemrész maradéktalanul eleget tehes-. sen a tervteljesítés követel­ményeinek. A brigádok a minőség ja­vítását, az anyagtakarékossá­got, a munka hatékonyságá­nak növelését tűzték célul. Az éves felajánlásuk 240 ezer forint gazdasági ered­mény elérése volt, amit már az első háromnegyed évben 260 ezer forintra teljesítet­tek. Elismerésre méltói a tár­sadalmi munkájuk is. A bri- gádtagok 2340 társadalmi munkaórát teljesítettek. A gazdasági felajánlások között jelentős volt a nikkel­fürdő hatékonyabb kihaszná­lása. Ily módon a műhely zsúfoltsága is csökkent, se az egészségre ártalmas gőzö kipárolgása és a közömbös tésre kerülő folyadék is ke vesebb lett. Ezáltal minteg 68 ezer forintot sikerült meg takarítani. A csiszclóbrigádok a vil; rációs csiszolást bővítetté! Ezzel 15 ezer forintot take rítottak meg, és csökkente! ték az egészségtelen fizikt munkát, ugyanakkor javítói ták a minőséget. A rezsi anyagokból az ígért 30 eze forintot megtakarították. A hat szocialista brigád a éves felajánlások teljesítés után újabb pótfelajánlási' készül. Ugyancsak a minősé, javítását, a selejt csökkenté sét, az anyagtakarékosságo és a munka hatékonyságánál további javítását tűzi célul.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents