Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)
1974-10-27 / 252. szám
Milyen a Nap a Sky lábról? A iíkyiab űrhajósán«* a Kapra irányuló tudományos v izsgálatai rendkívül eredményesnek bizonyultak, a napfizikusok szerint korszakokkal vitték előre a Nap megismerését Valójában már valamennyi méréssel próbálkoztak előzőleg is, napfogyatkozáskor a Földről, vagy akétáról, illetőleg műholdról. A Skylab azonhan lehetővé tette, hogy ne csak percekre mérjenek, illetve a műszereknek ne csak egyszerűsített, automatizált változatát használják. 1973. májusától, 1974. januárjáig tervszerű sorozatvizsgálatok folytak a földi műszerekkel azonos, vagy ahhoz hasonló, ember működtette berendezésekkel. A hat műszerből négy a röntgen- és ultraibolya-sugárzást észlelte, további kettő a látható fényt. Egy eset kivételével az összes eredményt filmre rögzítették. Szerencsére ezen időszak alatt a Nap igen változatos tevékenységet fejtett ki, köztük olyanokat is, melyek eddig a Földről nem voltak megfigyelhetőek. Szinte minden eseményt teljes folyamatában tudtak figyelni és mérni. A vizsgálatok főleg a felső és az alsó korona, valamint az alatta levő kromosz- féra jelenségeire terjedtek ki. Ez utóbbi, 5000 km vastag rétegben jelentkeznek a napfoltok, fáklyák és kitöréseik. a naptevékenység jelei. Kiderült, nogy röntgenteleszkóppal nézve a korona sugárzása nem homogén, hanem hurkokból álló szerkezetet fhutat. A Napra irányuló vizsgálatok a Skylab költségvetésének 10 százalékát tették ki. r Távvezetékeknél Katódon korróxióvzdelem Világszerte egyre nagyobb méretű és kapacitású olaj-, földgáz-távvezetékek épülnek, egyre több tárolóállomást létesítenek óriási tartályokból. A- fémből való csővezetékek es tartályok korrózióvédelme elsőrendűen fontos feladat a költséges beruházások élettartamának meghosszabbítás^ érdekében. A legkorszerűbb', korrózióvédelmi módszernek, a katódos védelemnek az a lényege, hogy a tartály, vagy csővezeték egy alkalmas módon elhelyezett anóddal galvánelemet alkot, és az így keletkező csekély galvánáram a korróziós folyamat ellen dolgozik, s elegendő a korrózió megakadályozására. Mindez a megoldásban ügy jön létre, hogy a fémtest belsejében egy magnéziumötvözetből készült speciális anódot helyeznek el. ami biztosítja a belső védelmet, s a külső védelem céljára egy másik, hasonló anód kerül a földbe. Csőtávvezetékek esetén 15—35 kilométerenként kell telepíteni úgynevezett katódáll'—-^«okat. Olrasákészulrk váltok számára Amerikai kutatók „Opticon” kozásai között. Az így keletnéven olyan olvasókészüléket' kező jeleket a gép elektroni- szerkesztettek, amellyel a kus egysége rezgésekké ala- vakok átírás nélkül is ol* kit ja át: ezeket érzékeli a vasni tudják a nyomtatott, vak ember az ujjai hegyével, vagy géppel írott szövegeket Az egyes betűk a rezgések (eddig ugyanis csupán a hat erősségéből és időtartamából, domború pont kombinációjá- illetve e tényezők kombiná- ból álló Braille-írással papír- ciólból ismerhetők fel. Az ra vetett szövegeket tudták eddigi tapasztalatok szerint kb. elolvasni, ujijheggyel való 60 órai gyakorlás kell ahletapogatással.) hoz. hogy valaki percenként Az „Opticon” olvasófejét 30 szót el tudjon olvasni e végig kell csúsztatni a betű- készülék segítségével. A látó sorokon. Az olvasófej optikai emberek kb. 200 szavas perrendszere az egyes betűk ké" cenkénti sebességgel olvas- pét fotocellákra vetíti, ame- nak, amit e készülékkel más- ivek különbséget tesznek a fél évi használat után érhet sutét és világos részek válta- el a vak ember. TUDOM Új szovjet traktorok A kilencedik ötéves terv időszakában a Harkovi Traktorgyárban befejeződik a T— 150-es traktorokat gyártó termelési komplexum építése. A végszerelde hatalmas üzemcsarnoka fnár készen áll. A lánctalpas K—150 és kerekes változata, a T—150 K 165 lóerős motorral üzemel majd. A világon elsőként 65 százalékban csereszabatos alkatrészekből és szerkezeti egységekből épül, amely rendkívüli előnyöket jelent az üzemeltetésben. Teljesítménye kétszer nagyobb, mint a korábbi T—74-esé. A kerekes változat mezei munkára, és vontatóként szállításra egyaránt alkalmas. Egy- és kéttengelyes — mintegy húsz tonna teherbírású — pótkocsikat vontathat akár földúton is, óránként 30 kilométeres sebességgel. Négykerék meghajtású, ezért gyakorlatilag terepjáróinak tekinthető. A vezetőfülke hermetikusan zárt zaj-, és hőszigetelt légkondicionálóval felszerelt, az ülés méret szerint állítható. Az elasztikus futóműrendszer és a hidraulikus rugózás jelentős mértékben csökkenti a traktor menetközben! rázkódását. A kilencedik ötéves terv előírja a nagy teljesítményű T—150 és T—150 K traktorok gyártásának fokozását, amely alapvető eszköze a mezőgazdaság műszaki felújításának a más ágazatok fejlesztésének. Az ötéves terv utolsó évében j— 1975-ben — a szovjet traktoripar terve 575 ezer, traktor, 25 százalékkal több, mint 1970-ben Képünkön: szalagon a T— 150 K traktor. . Az autósokat fenyegető mérgezések Szén monoxidgáz Az autósok egészségét és életét nemcsak a közúti balesetek. hanem a mérgezések is fenyegetik. A mérgezések vagy közvetlen veszélyt jelentenek a gépjárművek vezetőire. utasaira, vagy közvetett hatásukkal teszik vezetésre képtelenné Az autósok környezetében állandó veszély a szénmo- noxid (a továbbiakban CO). Mindenütt előfordul, ahol széntartalmű anyagok tökéletlenül égnek el. A benzin- és gázolajmeghajtású motorok kipufogó gázai nagy mennyiségben tartalmaznak CO-t A kipufogó gázok CO-tartal- mát az üzemanyagok minősége és a tökéletes elégés mértéke határozza meg. Garázsokban a legnagyobb a CO-mérgezés lehetősége, ahol a motorok üresen való járatása közben, a tökéletlen égés miatt a CO keletkezésének lehetősége a legnagyobb mérvű. Ha a garázsok levegő- jenek kellő szellőztetése nincs biztosítva. akkor huzomos munkahelyi tartózkodás esetén idült, illetve halálos, vagy súlyos CO-mérgezés is jöhet létre. Az un. „közlekedési dugók” területéin, a nagy tömegben üresen járó. tetemes mennyiségű CO-t termelő motorok nemcsak az autósokat. hanem a gyalogosokat Is mérgezik. Sokszor szenvednek méreezést az útkereszteződésekben szolgálatot teljesítő rendőrök. huzamosabb ideig ott-tartózkodó újság- és virágárusok. CO kerülhet be a gépjárművek belső légterébe a rosszul szigetelt motor- házból vagy az előbb haladó gépjármű kipufogócsö- véből. A gépkocsi megfelelő szellőztetésére ezért mindig nagy gondot kell fordítani. A CO alattomos méreg, mivel sem színe, sem íze nincs. A szaga is igen gyenge, a fokhagymáéra emlékeztet. Jelenlétét leginkább csak akkor érezzük, ha valamilyen füst alkotórészeként keletkezik. Ezen fizikai / tulajdonságai és toxikológiai sajátosságai miatt a mérgezés sokszor váratlanul következik be. A CO a vér oxihemoglobiniából az oxigént kiszorítja és a hemoglobinhoz kötődve carboxi- hemoglobin (COHb) keletkezik. Ez a vegyület már nem képes oxigént felvenni. így a vér nem tud elég oxigént szállítani a szövetekbe és fulladás következik be. Ez viszonylag elégségesnek látszó oxigén jelenléte mellett is, azért következik be, mert a CO-nak 200—300-szor nagyobb az affinitása a vérfestékhez, mint az oxigénnek. A gépjárművezető vérében a veszélyes méregszint hirtelen következhet be. mert a kezdeti, banálisnak tűnő fejfájás után ájulás és olyan fokú izomgyengeség következhet, ami vezetési képtelenséget okoz. A mérgezési osztályokra ritkán szállítanak be országúdon vezetés közben CO-mérgezést elszenvedő betegeket, de ki tudja hány balesetnek volt már okozója lappangó mérgezés. A súlyos vagy halálos mérgezések leggyakrabban a szellőzőberendezésekkel nem rendelkező magárugarázsokban történnek. Kis. egyférőhelves garázsokban zárt ajtók mellett semmi esetre sem szabad a motorokat még csak be sem indítani. Különösen veszélyes járó motor közelében zárt aknában tartózkodni. A mérgezés másik forrása a meglazult kipufdgócső-illesztés lehet. A mérgezések f-ilisznerése nem könnyű, kóiönösen ha a körülmények r.em utalnak egyértelműen lehetőségére. A könnyű kezdeti tüneteket: fejfájást, szédülést. gyengeséget minden más betegség is okozhat. Nagyfokú izomgyengeség, összeesés. eszméletvesztés, a felső végtagokon jelentkező görcsök esetén azonban feltétlenül kell gondolni CO-mérgezés lehetőségére Is. A könnyű és középsúlyos mérgezett ajka, nyálkahártyái cseresznyepirosak lehetnek, a súlyos mérgezett általában sápadt, ajkai, végtagjai kékesek. A betegek székletüket vizeletüket maguk alá engedik, sok esetben hánynak. CO-mérgezés gyanúja esetén a mérgezettet azonnal tiszta levegőre kell szállítani. E nélkül minden élesztős! kísérlet eredménytelen. A laikus elsősegélynyújtók rossz szokása az, hogy rosszullétek esetén a mérgezetteket, betegeket azonnal fel akarják ültetni, vagy állítani. A nagyfokú izomgyengeség miatt rém szabad ezt tennünk még könnyű CO-mérgezés esetén sem. Súlyos esetben, ha a beteg nem légzik. mesterséges lélegeztetést kell alkalmazni, addig, amíg a spontán légzés meg nem indul. A lélegeztetési eljárások megkezdése előtt a száj garatűrből el kell távolítanunk a nyálat, a hányadékot. a mérgezett protézisét. Az egyszerűbb lélegeztetési eljárások közül igen hatásos lehet a szájból-szájba lélegeztetés. A könnyű mérgezettet (aki eszméletét nem vesztette el, tudata tiszta. legfeljebb csak fejfájása van) nem kell ugyan kórházba szállítani, mert szabad levegőn panaszai gyorsan megszűnnek, tie nem szabad volánhoz engedni. A súlyosabb mérgezettek kezelése csak kórházban oldható meg. Gépek a sárban Az őszi és tél elejei időszak elsősorban azért teszi évente próbára áz ekkor időszerű mezőgazdasági munkában részt vevő gépeket, működtetőiket, mert: ha több csapadék hull, egyre nehezebbé válik mozgásuk a földeken, mégpedig annál inkább, minél kedvezőtlenebb szerkezetű ée fekvésű a talai. Egymást követik a megcsúszások, rosszabb esetben be is ássák magukat a gépek úgv; hogy szinte mozgásképtelenné válnak. Annak az összefüggésnek az alapján, hogy minél jobbak a tapadási — és ennek megfelelően a vontatási — viszonyok, annál nagyobb a tapadóerő. ami viszont szilárd testek között — mint » talaj és a gépek esetében is — jórészt a futófelülete^ érdességétől függ. A gumiabroncsok ismert felületi bo>- dái minél nagyobbak, annál jobban segíthetik a kapaszkodást a talajban. Különösen ha közepétől ferdén kifelé haladó irányba képezik ki őket egymástól különállóan, mert így valósággal öntisztítók ;s. Kinyomódik közülük a sár. ha úgy szerelik fel. hogy a „V” alakú bordáit hegye a kerék felső részén előre, azaz a kerék forgási irányába mutasson. Még hatásosabban kapaszkodhatnak a talajbá a felületből kiálló, ék alakú kapaszkodótüskék, amelyeket nálunk Is felszereltek régen a vaskeretes, traktorokra. Egyes országokban most tüskékkel ellátott gyűrű, vagy keréktárcsa formájában ismét feltűntek. amélyek szükséges esetben egyszerűen felszerelhettek, majd levehetők. Azzal a megoldással is próbálkoznak, hogy csak akkor emelkedjenek ki a kapaszkodótüskf k az ágyazatukból, ha megsül v- lyed az egyébként szokásos ki - képzésű gumikerék. Mégpedig olyan mértékben és addig, ameddig szükséges a megkapaszkodáshoz, utána ismét visszahúzódnak az ágyazatukba, elkerülve ezzel a felesleges talaj- vagy útburkolat- szaggatást. Gyakran a meghajtott kerekekre, akárcsak ideiglenesen pótkereket szerelnek fel.' Az eredeti kerékkel megegyező, és egyébként pótkerék- ként használt kerekek helyett azért lehet előnyösebb az úgynevezett, rácskerekek felszerelése, mert ezek önsúlya rendszerint, kisebb, és a rácsfelületük miatt különösen jól kapaszkodhatnak a földfelszínen. Az összkerékhajtás is nagyon előnyös lehet többek között a csúszásveszély csökkentésére. Ekkor ugyanis a teljes súly a hajtott kerekekre esik, és ezek nagyobb .talajfelületbe kapaszkodnak. Ily módon előnyösebb az olyan pótkocsik és esetleges munkagépek használata, amelyek kerekei az erőgép erőleadó tengelycsonkjáról, vagy saját erőforrásukból áttétellel meghajtást kapnak. Ez úgy oldható meg leg- egyszerűbben, hogy amennyiben eltér az egyes kerékpárok mérete, kicserélik azonos méretűre és ezeket sebessé e- váltóból kimenő erőleadó tengelyről kardántengellvel meghajtják. Mivel jelenleg általánosa -i alkalmazott járőszerkezete: közül a lánctalpasnak v - szonylag a legnagyobb a fel - fekvő felülete, csúszásveszélynél kétségtelenül a lánctalpas gépek használhatók a legsikeresebben. Ezért követhető, ami már korábban bevált a gabona aratásánál, hogy áz erősen {elázott talajú területeken a lánctalpas rizskombájnökat állítják a betakarítási munkába. Ami pedig már a jövő lehetősége. a légpárnás gépek, amelyek várhatóan a mező- gazdaságban is általánossá válnak, de minden bizonnyal csak hosszú idő múltán. A légpárnás gépek mindenekelőtt azért Ígérkeznek előnyösnek,' mert bármilyen ta-- lajállapotnái szinte korlátlanul képesek majd mozogni. Komiszár Lajos i \
