Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)
1974-10-27 / 252. szám
Ifjúmunkás művészeti fesztiválok Talán maga az elnevezés nem is tárja fel mindazokat a lehetőségeket, melyekre a KISZ Nógrád megyei bizottsága gondolt akkor, amikor az ifjúmunkás év keretein belül meghirdette a művészeti fesztiválok akcióját. A 'cél ugyanis nem művészi produkciók bemutatása, nem ifjú előadó- művészek felfedezése volt, hanem a KISZ-es fiatalok, ezen belül kiemelten a munkásifjúság kis közösségeiben rejlő kulturálódási lehetőségek kiaknázása. ötletek, módszerek keresése, az alapszervezeti élet színesítéséhez, a tartalmas, színvonalas nevelés és szórakozás kialakításához. Célozta áj ifjúsági műkedvelő csoportok létrehozását, a régebbi kollektíváknak pedig célul tűzte az ifjúmunkások életét, munkáját és környezetét bemutató művek megismertetését és népszerűsítését. A versenyjelleg kialakítása érdekében megyei bizottságunk konkrét feladatokat és lehetőségeket is meghatározott az akció kapcsán. E célkitűzések megvalósításának döntő állomásai lesznek az október végén, november elején megveszerte lebonyolításra kerülő járási, városi ifjúmunkás művészeti fesztiválok. A járási és városi bizottságokhoz a napodban már beérkeztek az alapszervezetek, csoportok és KISZ-tagok nevezései, azoké, akik részt kívánnak venni a továbbjutásért folyó versengésben. A jelentkezők négy kategóriában — általános irodalmi, általános zenei, folklór és egyéb — mérhetik össze „kulturális hatóerejüket”, verselhetnek, énekelhetnek, táncolhatnak, azaz „ki mit tud?”-ozhatnak mások és maguk nevelése, illetve szórakoztatása érdekében. Az előrejelzések szerint az egyes városok és járások bemutatóit a következő időpontokban rendezik. A sort a Szécsény járásiak kezdik október 27-én vasárnap, Ka- rancsságon. A salgótarjáni KISZ-esek kétnaposra, október 29. és 30-ra tervezik fesztiváljukat az öblösüveggyári művelődési házban, ahol egész héten át megtekinthető kiállítást is rendeznek fiatal helyi képzőművészek — munkásokat bemutató — alkotásaiból. Balassagyarmaton, október 31- én, csütörtökön lesz a városi fesztivál, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban, November 2-án, szombaton két járási bemutatót is rendeznek. A balassagyarmati járás KISZ-esei Magyamándorban, a pásztóiak pedig a helyi művelődési központban, ahol a műsort követően ifjúsági bált is terveznek. Másnap, november 3-án, a rétsági művelődési központban kerül sor a művésizeti fesztivál járási bemutatójára. Salgótarján járásban 3 község, Somoskőújfalu, Karan csal ja és Kisterenye lesz a házigazdája a kategóriánkénti versengésnek, és annak a vándorkiállításnak, amely tehetséges munkásfiatalok alkotásaiból, szobrokból, festményekből és különféle szerbiéi tetőeszközökből tevődik. Az Építőipari Vállalat KISZ-esei november 11-én, hétfőn műsoros klubest keretében rendezik meg művészeti fesztiváljukat. A megyei bemutatót november 23-án, a KMP megalakulásának 56. évfordulója tiszteletén* tartják meg a Salgótarjáni Kohász Művelődési Központban, melyen értékes díjakat és jutalmakat osztanak ki. A verseny lehetősége tehát adott. Most már a versenyzőkön, a részt vevő csoportokon múlik, hogy változatos, fiatalos műsorszámokkal álljanak ki a vendéglátó művelődési intézmények és klubok színpadára. És ugyancsak a fiatalokon — a reméljük egyre nagyobb számban megjelenő, drukkoló, érdeklődő KISZ- eseken is — múlik, ">gy ezek a velük és értük rendezett fesztiválok elérjék céljukat. Bízunk benne, hogy a bemutatók nemcsak eggyel több kulturális akciót jelentenek majd, hanem biztos és határozott lépést azon az ütőn, amely az ifjúmunkások műveltségének fokról fokra való emeléséhez és fejlesztéséhez VISZ. Gál Józsefné, a KISZ mb munkatársa Szabálysértők A férfi halkan, beszél. Válaszain látszik, hogy legszívesebben megkerülné a kérdéseket, szeretne minél előbb túl lenni az egészen. Enyhén szólva kínos az ügy. Talán a szabálysértésért kirótt pénzbírság összegével is elégedett, csak minél előbb gyorsan kint legyen a szobából. Hangtalanul távozik. Egy volt a szabálysértők közül. A Salgótarjáni városi Tanácson naponta több szabálysértési ügyet tárgyalnak, rónak ki bírságot. Az összeg 50 forinttól háromezer forintig terjedhet. Még két hónap van hátra az évből, de az már biztos: ebben az esztendőben lényegesen több a szabálysértők száma a megye- székhelyen, mint tavaly volt. A két hónap még csak emelheti. ronthatja a statisztikát. A tulajdon elleni szabálysértések igen. gyakoriak. Ezek közül is az áruházi lopások, amikor gyermekkorúak emelnek el cigarettát, édességet, vagy fiatal lányok — biztos, hogy a hiúság is közrejátszik — kozmetikai szereket csennek el a polcokról. Nagy a kísértés, amelynek sírás, figyelmeztetés. vagy bírság lesz a vége. Nem is ezekkel az ügyekkel szeretnénk foglalkozni, hanem egy mostanában „divatos”, meglehetősen elterjedt szabálysértéssel, az úgynevezett jogtalan fuvarozással. Igazoltatják a sofőrt megnézik a menetlevelet amely patyolat tiszta, hófehér. Gazdája elfelejtette beülni, hogy az út az épülő saját, vagy hétvégi házhoz vezet, oda kell a sóder, vagy a deszka. Nem egy Ilyen ügyet tárgyalt az utóbbi időben a szabálysértési hatóság. Az ügyeskedők rajta vesztettek és ezekben az esetekben a bírság összege is magas. Nemcsak a kisebb vállalatokról, szövetkezetekről van szó, hanem elég gyakori ez a fajta szabálysértés, a nagy gépparkkal rendelkező vállalatoknál is. Igen. helyes, 1 ogy egyes vállalatoknál szi- g irú büntetést alkalmaznak, amikor visszakapják az ügyet a szabálysértési hatóságtól, a magukról megfeledkezett önző. harácsoló elkövetőkkel szemben. Az ellenőrzések gyakoriak az utóbbi időben, és a jövőben mind inkább fokozni kívánják azokat. Van aztán a szabálysértéseknek egy másik kategóriája, ahol túl alacsony az elkövetőit száma. helyesebben akiket feljelentenek. Mert, mi taga- { dás, örülnénk, ha minden rongáló, szemetelő bírságot fizetne. aki nem törődik a megyeszékhellyel, akinek közömbös, hogy Salgótarjánt a tiszta, a virágos városok között emlegetik-e, vagy sem. A köztisztaság is közügy kellene, hogy legyen, sajnos, kevés a feljelentés a szemetel ők ellen, nem beszélve a rongálok- ról. Ha egyáltalán van feljelentés, az is a rendőrségnek köszönhető, holott vannak parkőrök, ott van a Városgazdálkodási Vállalat, s egyáltalán az állampolgárok, akik nem élnek jogaikkal. Tessék megnézni, egy-egy dobozos fagylaltszállítmány eladása után, hogy néz ki a Pécskő Csemege környéke. Egyszer le kellene filmezni, hány csikk van eldobálva a tarján! üzletek előtt. Kevés olyan ügyről tudunk, amikor egy- egy renitenskedő kerülne a szabálysértési bizottság elé, mert a házmester jelentette. Jó. legjobb, ha a lakóközösségek egymás között intézik el az ügyet, de ki állítja, hogy nincs olyan eset. ami már magasabb fórumra tartozna. Mindezt azért mondjuk, mert az ellenkezője a gyakori, az tudniillik, hogy a rossz szomszédságból eredően a legkisebb és legjelentéktelenebb üggyel is már futnak a tanácsra: már megint megengedte direkt a szomszéd a vízcsapot. vagy fapapucsban jár fölöttem és zavar. Vásárlók megkárosításáért is elvétve szabnak ki összeget, mintha minden rendben lenne a deka' körül Kevés az ellenőrzés az üzletekben! (Itt jegyezzük meg. hogy érdekes módon eltűntek a vevőmérlegek a tarjáni boltokból.) Az, hogy emelkedik vaev csökken a szabálysértések száma, nem lehet közömbös. Az sem, hogy ezeken belül, melyik kategóriában van csökkenés vagy emelkedés. Mtndannyiunk érdeke, hogy a renitensikedők, a rongálok, a szemetelők, azok akik vétenek a közösség. Salgótarján ellen, elnyerjék büntetésüket. (sz. L) Brigádvezetői tanácskozás a VEGYÉPSZER- nél Szocialista brigádvezetői tanácskozást tartottak a VE- GYÉPSZER salgótarjáni gyáregységében. A megbeszélés elsődleges célja az volt, hogy az az effr éves jubileumához közelgő, KISZ-védnökséggel létesült fiatal gyáregység a kongresszusi felajánlásokat minél jobb termelési eredménnyel teljesíthesse. A tanácskozáson felmérték a különböző hrigádok eddigi felajánlásainak készenléti tokát. A huszonhárom szocialista brigád vezetője, illetve megjelent képviselője elkészítette az összejövetelre brigádjának azt a pótvállalását is, amelyet a Húszezer munkanapot Salgótarjánért elnevezésű mozgalom szervező bizottságának felhívására tettek. ÓÉVE; A MOSZKVAI KIS SZÍNHÁZ Ami a franciáknak a Comédie Francaise, az angoloknak az Aldwyoh, a magyaroknak a Nemzeti — az az oroszok számára a Moszkvai Kis Színház. Története százötven éve, 1824-ben kezdődött, amikor a Moszkvai Nagyszínházból kivált és önálló épületbe költözött a prózai társulat. Valóban kis színházról vplt szó akkoriban, mindössze 600-an fértek el a nézőtéren. A XIX. század közepén átépítették, nézőtere már ezer személyt fogadott be, de hagyományos Kis Színház nevét megtartotta. A kiváló színészgárdának az a törekvése, hogy műsorra tűzzék az orosz irodalom nagyjainak alkotásait, a Kis Színházat a cári reakció és sötétség idején a XIX. század haladó eszméinek tolmácsoló- jává tették. A kor legkivá- lóbbjai nem véletlenül nevezték ezt a színházat „Moszkva második egyetemének”, Puskin, Gogol Osztrovszkij és más olyan szerzők szólaltaik meg színpadán, akik a politikai jogfosztottság közepette is ábrázolni tudták a nép életét. A szovjethatalom megteremtése után elsőnek a Kis Színház karolta fel a proletár drámairodalmat. 1919. január 1-én tartották Gorkij: öreg című drámájának premierjét. Az első előadások egyikét Lenin is megnézte. A további években olyan művek jelezték a Kis Színház eszmei- alkotói útját, mint Trenyov 1926-ban írt színdarabja, a Ljubov Jarovája. A mű a forradalmi-népi dráma születését jelentette, művészi erővel tett hitet amellett, hogy az értelmiség történelmi útja elválaszthatatlan a szocialista forradalomtól. Ezt követték az akkor fiatal szerzők — Kor- nyejcsuk, Lavrenyov, Leonov darabjai. Jelenet s nagy sikerű „Fjodor Joannovlcs cár” című drámából. A cár szerepét Szmoktun ovszkij alakítja A második világháború nehéz, évedben a nép hősiessége, a hazafiság, a fasiszta hódítók elleni harc tematikus drámái — Leonov: Támadás, Kor- ny ej csuk: Front, Ukrajna sztyeppéin — kerültek előtérbe. A háború utáni három évtizedet rendkívül erőteljes rendezői munka jellemezte, amely sok kiváló klasszikus mű ragyogó előadását hozta, s mind újabb kortársszerzőket vonzottA Kis Színházban mutatták be Pogogyin, Szimonov, Ro- zov, Arbuzov több darabját. Csaknem 20 éve változatlan sikerrel tartják műsoron Tolsztoj: A sötétség hatalma című drámáját, amelyet Borisz Ravenszkij főrendező állított színpadra. A tavalyi évad rendkívüli sikere: A. Tolsztoj — Fjodor Joanno- vics cár-ja, amelynek előadása újszerűségével vonzza a közönséget. Ez Borisz Babocsfein színész és rendező rrvurv. kája. Nagy visszhangot keltettek a Gorkij művek: a Nyaralok, a Dosztigajev és a többiek, a Hamis pénz. A jubileumi évad másik szenzációja Osztrovszkij híres drámája, a Vihar, ugyancsak Babocskin rendezése. A híres együttes sokat tett a soknemzetiségű szovjet drámairodalom megismertetéséért Az ukrán Kornyejcsuk házi szerzőnek számít Az utóbiw években bemutatták az észt Rannet, az azerbajdzsán Kaszumov, a moldavai Druce darabjait, bizonyítva a szocialista kultúra internacionalista jellegét. Mindez arról tanúskodik, hogy a 150 éves Moszkvai Kis Színház képes az állandó megújulásra, szocialista eszmeiséggel, új történelmi tapasztalatokkal gazdagítja az orosz nemzeti színjátszás tradícióit. Alekszandr Szolodovnyikov. az OSZSZK érdemes művésze Az idős emberekért Házi szociális gondozás A pásztói járás valamenynyi községében jövőre házi szociális gondozás alá veszik azokat az idős embereket, akik segítségre szorulnak. Szirákon már ebben az esztendőben megoldották a gondot, a tanács tiszteletdíjban részesíti a gondozót. Még az év vége előtt indítják a házi szociális gondozást Palotáson is. A társközség Héhalomban ugyanis két idős ember szorult gondozásra. A községi Vöröskereszt titkárok ezekben a napokban írják össze, melyik községben hány rászoruló idős ember él. Felveszik a kapcsolatot a tanácsokkal is; jövő évi költségvetésüket már úgy készítsék, hogy abban helye legyen a házi szociális gondozás a- nyagi fedezetének is. Visszaemlékezés Romhányban Egy falu három évtizede „1944. december 8-án nagy változás történt a községben, és egyben a gyár életében. A Vörös Hadsereg csapatai elérték Romhány község határát, majd felszabadították a falu népét a német fasiszták, és a magyar elnyomó urak igája alól. Lehetővé tették, hogy a magyar nép, benne a romhányi munkások, parasztok is új, boldogabb élet építéséhez kezdjenek hozzá.” (A Romhányi Építési Kerámiagyár történetéből.) A sorsfordulót gyermekként élte át Szlezák István, a községi pártcsúcsvezetőség jelenlegi titkára. Így emlékezik a felszabadulásra: Az eltelt három évtizedben termelési szerkezetet váltott, növekedett, rekonstrukció révén megfiatalodott a régi gyár. Ma közel 500 munkás keresi itt a kenyerét. Idén 125 millió forint termelési értéket állítanak elő. Termel a Romhány I. és Romhány II., napirendre került a Romhány III. felépítése, mintegy 160 müjlió forintból A fejlődés távlatai, a piaci lehetőségek rendkívül biztatóak. - A felszabadulással egyidőben megindult rendes kerékvágásában az élet Romhányban. Megalakult az MKP helyi szerve, a többi koalíciós párt, a közigazgatás népi alapokra T . ... , „ ,.. került. Míg a felszabadulás — Jetentös harcok nem dúl- előtt jobbára sZDP-tagok éltak Romhány felszabadításáért. A szovjet csapatok Le- génd felől, a hegyen át jöttek. A németek és csatlósaik a december 8. előtti napon elmenekültek. Lovas kozákok léptek először a község területére. így kezdődött az új élet. A cserépkályhagyár termelése 1944 novemberében leállt. Szerencsére a háborúban a gyár épületei nem rongálódtak meg, a gépek, berendezések sem pusztultak el. Mégis — szovjet segítséggel — csak 1946-ban indult meg a termelés. tek Romhányban, utána jelentős befolyásra tett szert az MKP. Manapság az MSZMP- nek közel 300 tagja van a községben. Sárgult jegyzőkönyvek között tallózunk Tuskó Mihály villamosmérnökkel, aki 1972. óta a községi tanács elnöke. Az egyik jegyzőkönyvet 1949. február 14-én készítették, a népi bizottság heti rendes értekezlete alkalmával. A hétköznapok mindennapi gondjai bontakoznak ki a sorok köziül. Csorba János elnökletével intézkedtek, hogy a tavaszi vetésterv végrehajtására gaadar gyűlésit hívjanak össze. Az érdekelteket dobszó útján értesítették. Pipo János bizottsági tag javasolta, hogy Laszkáry Gyula egykori földbirtokos kőbányáját a község vegye kezelésbe. Javasolták, hogy az ötéves tervbe«.* vegyék bele az egészséges ivóvízellátás megoldását. A gyár államosítása mellett a mezőgazdaság is megindult a szocializmus útján. Romhányban és Világospusztán 1949-iben két termelőszövetkezet alakult A közelmúltban ünnepelték a 25 éves jubileumot! Az ipar árnyékában a közös gazdaság sok nehézséggel küzdött Az idén új szakasz kezdődött a szövetkezet történetében. A tagok kimondták az egyesülést Tereske és Kétbodony közös gazdaságával. Az idei termelési terv 24 millió forint, jövőre viszont meghaladja a 80 millió forintot. Biztató távlatok nyíltak a 4444 hektáron gazdálkodó szövetkezet előtt is. A község életében 1908 jelentős mérföldkőnek bizonyult. Az ipar fejlődése robbanásszerűen meggyorsult. A cserépkályhagyár rekonstrukciója mellett letelepült 1969- ben a Híradástechnikai Anyagok Gyára, tavaly pedig a Gránit Csiszolókorong- és Kö- edényigyár. A két új üzem több mint félezer dolgozónak ad kenyeret. A megyében egyedülálló jelenség, hogy egy 2270 lakosú községben több minit 1500 munkás dolgozik. Sokan bejárnak, számottevő dolgozó kijár. A dinamikus növekedés ellentmondásokat is felszínre hozott, melyek megoldására a tanács lehetőségei korlátozottak. De nincs mit szégyenkezni, hiszen a három évtized alatt jelentősen előreléptek a községfejlesztés terén. Tuskó Mihály tanácselnök erről mondotta: — Dióhéjba kívánom felsorolni a legjelentősebb létesítményeket Üt, posta, gyógyszerár és orvosi rendelő, iskolázás óvoda épült többek között. Folytattuk a villamosítást, fejlődött a kereskedelmi és vendéglátó hálózat. A gyári segítséggel és kölcsönnel épített házak gombamód nőttek. Emlékeztünk, de azért a jövő is felvillant. A távlatok bizakodásra adnak okot. Tovább iparosodik a község. Többszintes házakat emelnek. Megoldják a vezetékes vízellátást. Három évtized eredményeire alapozva tovább épül-szépül az a Romhány, ahol 40 évvel ezelőtt még a Prónayak és Laszkáryak parancsoltak a nincstelen zselléreknek, cselédeknek. Rozgonyi István NÓGRÁD — 1974. október 27., vasárnap /
