Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-03 / 231. szám

f álaszol r A NÖGRAD szeptember l'l-i számában az Olvasók Iramában közölte M. István salgótarjáni iakos: állattar­tási vagy üdülés című pa­naszlevelét. Mivel az ilyen panaszok és bejelentések szá­ma a megyében az utóbbi időben megszaporodott, M. ’István levelén túknenőleg szeretném az állattartással •kapcsolatos előírásokat es éljárásokat Ismertetni: Az állattartás ténye egy terület lakosságára két szem­pontból jelent zavaró körül­ményt: — A nem megfelelő létesítményekben való állat­tartás, rossz trágyakezelés, a legyek elszaporodása miatt szerepet játszik a fertőző betegségek terjedésében. — Az állatok a környék lakóinak nyugalmát, kellemes közér­zetét megzavarják. Az építési és egészségügyi miniszter köztisztaságig rende­leté a helyi tanácsokra bízta annak eldöntését, hogy hol, es milyen feltételek mellett tarthatók állatok. A helyt* tanácsok ezért köztisztasági tanácsrendeletet dolgoztak ki. amelyben konkrétan sza­bályozták az állattartás le­hetőségét és az állattartók kötelességét. Ilyen tanács­rendeletet Salgótarjánban és ■Balassagyarmat városban, yá- lamint több községben már kiadtak. A rendelkezések kidolgozá­sánál bonyolította a helyze­tet az. hogy figyelembe kell venni mindkét fél jogos igé­nyét. Ezért a tanácsrendele­tek az általános előírásokon kívül módot adnak arra is, hogy az állattartást az enge­délyezett területen is egyedi esetekben megtiltsák, illetve tiltott helyeken egyedi ese­tekben engedélyezzék, i Állatot tartani az engedé­Tisztelt Szerkesztőség l A NÖGRÁD olvasóinak tábora több alkalommal ér­tesülhetett a sajtóból, a vá­rosunkban újonnan beállított helyijaratú Skoda autóbu­szokról, azok újszerű dolgai­ról, illetve problémáiról. 1Mindenesetre az utazóközön­vég őrömmel vette birtokába az új járműparkot. Egy apró, minden utazni akaró által igényelt dologra szeretném a NÖGRÁD-on keresztül a Volán illetéke­seinek figyelmét felhívni. Az •utazni vágyóknak a megálló- ba érkező szép új autóbuszon keresni kelt a járatszámo- kat. Az új buszokon a régi, megszürkült, elhasznált ja- rdtszámokat használják. Az utasoknak kora reggel, a délutáni órákban, este külön keresni kell a járatszámokat, melyek sötétek, elhelyezésük nem kielégítő. javaslom, hogy a járat- számokat az autóbuszokon' kivilágítva, legalább ’ három * jól látható ponton helyezzék el. A kivilágított (technikai­lag igazán egyszerű) járat­számok sok bosszúságtól, le­maradástól, stb. kímélnék meg az utazó közönséget. Biztos vagyok abban, hogy a salgótarjániak ezt a kis fi­gyelmességet a Volántól legalább oly örömmel es megelégedéssel fogadnák, mint az új autóbuszokat. Tisztelettel: Dombi László , i Starján, Május 1. üt 71. Segítettek Tisztelt Szerkesztőség! Ké­rem, szíveskedjenek a nyilvá­nosság előtt köszönetéin tol­mácsolni a Pécskő Üzletház igazgatójának, Baráthi István­nak és a sportosztály vezető­iének Sebők Istvánnak. Te­szem ezt azért, mert az üz­letházban korábban vásárolt áru reklamációját szocialista emberhez, méltóan készséggel, udvariasan ék gyorsan intéz­ték el a garanciális időn .túl is. Nagyon jólesik a vevőnek az ilyen emberi gesztus, na­gyon sok ilyen emberre len­ne szüksége társadalmunk­nak. Udvarias, előzékeny ma­gatartásuk példa azon keres­kedelmi dolgozik részére, akik még mindig azt hiszik, hogy a vevők vannak ő értük, és nem fordítva. Szilágyi Miklós Salgótarján, Martos F. út 21. a KÖJÁL lyezett területen és számban is csak akkor szabad, ha azok elhelyezése, a trágya és trágyáié veszélytelen gyűjté­se biztosítva van. Mivel az álattartási konk­rét előírások tanácsren­delet utasításai —, az ezek­kel kapcsolatos intézkedése­ket az igazgatási osztály. Il­letve az egységes szakigazga­tási szerv hozza meg, az egészségügyi hatóság vélemé­nyének meghallgatása után. Ehhez azonban az szükséges, hogy a-z igazgatási osztály, illetve a közegészségügyi ha­tóság az állattartással kap­csolatos panaszok birtokába jusson. Ezért a panaszos he­lyes eljárása az, ha írásban, vagy szóban a városi tanács igazgatási osztályán vagy egészségügyi osztályán kéri az ügy egyedi kivizsgálását és az ezzel kapcsolatos dön­tést. Bonyolultabb a helyzet azokban a községekben, ahol a tanács nem adta ki a köz- tisztasági és állattartási ta­nácsrendeletet. Itt egyedi döntéssel kell minden ügyDen az intézkedést megtenni. Az üdülőtelepek rendelte­tésszerű használatának el­lenőrzése ilyen értelemben tehát nem a KÖJÁL felada­ta, mert a közegészségügyi hatóságok hivatalból egy üdülőterületnek azokat a lé­tesítményeit ellenőrzik, ame­lyek az egész közösség szá­mára hozzáférhetőek. (Víz­ellátás, szennyvízhálózat, élelmiszer-forgalom stb.) A magántulajdonban levő lakó­házakat, ezek udvarait, így az udvarban levő állattartást csak abban • az esetben jogo­sultak ellenőrizni, ha valaki panaszt jelent be. Dr. Dömsödy Péter igazgató Még ebben az évben Augusztus 28-án lapjukban Diós- jenő községet elmarasztalták hiá­nyos utca- és házszámtáblái miatt — írja a rétsági járási hivatal műszaki osztályának vezetője, Nagy Sándor. ,,A kritika jogosságához nem fér kétség, a hiányosságot még az év folyamán fel kívánjuk számolni. Házszámtáblák rendezése 10 ^óve történt, azóta elhasználódtak. 1973-ban a község általános rende­zési terve elkészült, a rendezési tervnek megfelelően a községben új számozás, új utcanevek adása válik szükségessé, ezt a munkát a népesség-nyilvántartás előkészí­tő munkáival összevontan végzi a községi tanács. A nyilvántartások­kal kapcsolatos adminisztráció el­készült, az utca- és házszámtáblák megrendelése megtörtént — le­szállításuk után — azonnal az el­helyezésükre Is sor kerül. Az utcatáblák elhelyezését nem­csak Diós Jenőn, hanem a rétsági járás egész területén az év folya­mán végre kívánjuk hajtani.’* Kö­szönjük. (A szerk.) AZ OLVASÓK FÓRUMA Levelezőink jelentik Szemetelünk ? Lelki­ismeretlenség T. Szerkesztőség! Kérem, az alábbi soraimat szíveskedje­nek leközölni a lapban. Leve­lem közlése mind a saját, mind a többi nőtársam érde­kében elengedhetetlenül szük­séges. önről van szó, arról a gép­kocsivezetőről, aki szeptem­ber 18-án volt szolgálatban. Sötétkék svájci sapkát, sötét ruhát viselt, középmagas, so­vány alkatú. Ugye emlékszik rá, hogyan könyörögtem, hogy vigye haza tehertaxijával az általam vá­sárolt kisméretű szekrényt. Könyörgésemre azt a választ adta, hogy nőktől nem vállal munkát, mert rájuk kell dol­gozni. Velem szemben tanúsított elítélendő viselkedését köve­tően negyedórával, egy 75 év, körüli, hajlott, fáradt öreg né­ni sírva panaszolta, hogy két nap óta nem tudja hazavinni a csekély nyugdíjából vásá­rolt heverőt, legyen tekintet­tel korára és vigye haza. A választ nem akarom leírni, mert tiltja a jó nevelésem. Ráadásul úgy becsapta a gép­kocsi ajtaját, hogy milliméte­reken múlott, hogy az öreg néni ujját el nem törte. Szerencsére vannak még munkakörüket becsületesen ellátó TEHEUTAXI-gépkocsi- vezetők is. Ugyanis az Ön ál­tal tanúsított, emberhez nem méltó viselkedést követően egv óra múlva hozzám szegő­dött a szerencse. Tehertaxijá­val beállt egy sárgásbarna szí­nű pulóverű, 170 magas gép­kocsivezető, aki előzékenyen megkérdezte, hogy hová ké­rem a fuvart és hazahozta a szekrényemet. Sajnálom, hogy ennek az Intelligens, becsületes gépko­csivezetőnek a nevét és a rendszámát nem jegyeztem fel. Ez az ember előttem be­csületből jelesre vizsgázott. Gondolom, hogy ön — aki­nek e levél szól —, mindezek után magába száll és bántja a lelkiismeretc. Ha ez nem így van, akkor bizonyos, hogy lel­kiismeretlenségével rontja a 2. sz. Volán Vállalat jó hírne­vét. Váradi Miklósné Salgótarján, Vöröshadsereg u. 10. Sokan tollhegyre tűzték már Salgótarján város t< tta- ságának fő problémáját, a szemetelést. A bírálatok és fel­hívások vajmi kevés eredménnyel jártak, hiszen utcáink, járdáink nap mint nap szemetesek. A minap tfrra lettem figyelmes, hogy a Vöröshadsereg útón a járdaszegélyt és a járdát röplapok halmaza lepte el, sárosán, piszkosan, mi­vel éppen esős volt az idő. A röplapról csak a vastagon nyomott CASCO ötlött elém, mivel egyáltalán nem volt gusztusom egyetlen lapot sem felemelni. Gondolom, hogy még sokan mások, akik csak egy kicsit is adnak a higié­niára, ott hagyták heverni a röplapokat, nem gondolva ar­ra, hogy azon esetleg hasznos közlemények is lehetnek. Tévedés ne essék, nem a reklám és propaganda ellen szólok, csupán a szemetelés ellen. A szórólapok ugyanis már rég kimentek a divatból, s nem is célszerűek. A röp­lapok osztogatásának sok módja van, s még a szemetelést is el lehet kerülni. Hirtelen csak egyet említek: a bolti osz­togatást, mely a kereskedelemben már rég bevált, hogy tudniillik a pultnál, vagy a pénztárnál osztogatják a ked­ves vevőnek a híranyagot. Nos. az Állami Biztosító is job­ban tette volna, ha a benzinkutaknál helyezte volna el a röplapokat, vagy a szervizeknél, s az ott dolgozók bizto­san szívesen felkínálták volna a gépkocsi-tulajdonosoknak. Mert kit is érdekel közelebbről a CASCO, ha nem a gép­kocsi-tulajdonosokat? A városban, az Arany János úti lakótömb tetején elhe­lyezett fényreklám ötletes és esztétikus is, s az esti sétá­lóknak minduntalan felhívja a figyelmét a CASCO-ra. A nappali járókelőknek pedig inkább megjárná egy színes fal­ragasz, mint a szélnek eresztett röplap. Vagy túl sok a pénzünk, hogy céltalanul szórjuk az utcára, s ráadásul még szemetelünk is? Válaszol az illetékes Dudás Pál S..tarján, tíathori u. Megvixagáltu as ÁFÉSZ Szeptember 12-én az Ol­vasók Fórumában megje­lent „A vásárlók érdekében” c. cikkel kapcsolatban a szé- csényi Egyesült Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet kereskedélmi főosztálya az alábbi választ juttatta el lapunkhoz. — A cikkel kapcsolatban vizsgálatot tartottunk, mely alkalommal a következő­ket állapítottuk meg: A mérleget közvetlen az eset előtt az ÁFÉSZ-cuk- rászműhely udvarán lévő raktárnál használták. A visz- szaszállítás után a mérleg nem a régi helyére került, és így utánállításra volt szükség, mivel szállítás köz­ben elállítódhatott. A boltvezető elmondása alapján a visszaszállítás' után a mérleget még nem használták, így ténylegesen az akkori mérés — ami nem árukiadással összefüg­gő — rossz eredményt mu­tathatott. A bolt mérlege hitelesített, melynek helyes beállítását a bolt dolgozói naponta kötelesek ellen­őrizni. A vizsgálat során felhívtuk a boltvezető, il­letve a bolti kollektíva fi­gyelmét a mérleg beállítá­sának fokozottabb ellenőr­zésére, esetleg elszállítás utáni azonnali pontosításra, valamint a vásárlókkal szembeni udvariasabb ma­gatartásra. Az eset megtörténtéért, boltunk dolgozóinak udva­riatlan magatartásáért vá­sárlónk szíves elnézését kér­jük. Iíílszvfi 6i•: A fővárosi szociális otthon GödöUő-kastélybeli 24 gon­dozottjától kaptunk levelet, amelyben köszönetét monda­nak az Ipoly Bútorgyár szé- csényi üzemegységének. „Ugyanis örömmel láttuk, hogy intézetük igazgatósaga nagy befektetéssel egy UHi méteres öntözőcsövet vásá­rolt az udvar porrrientesitésé- re, valamint a virágos parii ápolására. Félő volt, hogy az értékes tömlőt a nap melege tönkreteszi, s ezért fordul­tunk a bútorgyárhoz levél­ben, amelyben kértünk egy használt, vagy selejtes kábel- orsót ajándékként” — írják, majd így folytatják: „AzIpoly Bútorgyár szakszervezeti b' - zottsága intézetünket egv új kábelorsóval ajándékozta meg. Köszönet ezért a gyár megértő kollektívájának, va­lamint ■ intézetünk figyelmes igazgatóságának. Fogadjuk, hogy ittlétünk alatt a ked­ves ajándékra vigváznt fo­gunk, az Tooly Bútorgyárnak viszont eddigi jó munkájá­hoz az ismertnél is nagyobb sikert, jó munkát, és jó ered­ményt kívánunk! A gondo­zottak megbízásából: Németh László volt nógrádszakáli lakos” Kirándulás A szécsényi Nógrádi ' Sán­dor Gimnázium tanulóinak az elmúlt napokban munká­val egybekötött kirándulást szerveztek. Sükösdön, a Hosz- szúhegyi Állami Gazdaságban egyhetes szőlőszüreten vettek részt, őszi termelési megse­gítő gyakorlat keretében. Min­den tanulónak tetszett ez a feladat, napi nyolcórás mun­kaidőben dolgoztak. Munka után szabadfoglalkozás ke­retében rádió, tévé és magnó állt rendelkezésükre a gazda­ság klubhelyiségében, de töb­ben akadtak olvan tanulók is. akik a szabad időt város­nézéssel töltötték el. Az Ipolymente 'Egyesült Termelőszövetkezet ludánv- halászi vezetősége dolgozói számára egész napos kirán­dulást szervezett Egerbe. A téesz tagjai díjmentesen, mfg a családtagok és hozzátarto­zók .hatvan forintért vehettek részt az utazáson. Megtekin­tették a város nevezetességeit, s úgy vélekedtek, ha lehetőség lesz rá, máskor is részt vesz­nek kedvezményes kirándu­láson. Jól szórakoztak. Rubint János L.-halászi, Losonczi u. 71. Többen fordultak szerkesztőségünkhöz panasszal, hogy Salgótarjánban, a József-platón — az egyik legszebb lakótelepünkön — nem minden alkalommal ürítik ki a szeméttároló edé­nyeket az úgynevezett kukásautóba. Amint képünk is bizonyítja, valami nincs' rendjén. A kukák ugyan ottjárítunkkor üresen álltak, azonban mellettük hatalmas szemét, fajansz- és porcelándarabok — valószínűleg mosdócsésze-származékok — hevertek. Sokat írtunk már építési eredményeinkről, de újra csak szóvá kell tenni, hogy környezetünkbe nem vi­gyázunk! Érdemes hát odafigyelni a tisztaságra. S ha a kukástartályok is gyakrabban ürülnének, talán mellé sem kerülne oly sokszor szemét! — kulcsár — Háromnapos élményünk A salgótarjáni Közgazda- sági és Kereskedelmi Szak­középiskola minden év őszén osztályonkénti kirándulást rendez Magyarország szép tá­jaira, városaiba. Mi, második osztályos pénzügyis tanulók, az ország déli részét válasz­tottuk kirándulási célunknak. Szeptember 19-én reggel in­dultunk. Utunk első állomá­sa Budapesten, a Duna-parton volt. De egyórás séta után már a Dunántúlon voltunk. Az egész utazás vidám ének­szóval, hangos kacagással telt el. Bár messze voltunk lakó­helyünktől, de örültünk, hogy megismerhetjük hazánk egy másik táját is. Megérkeztünk Pécsre. Nem győztük csodál­ni ezt a szép várost! Valóban történelmi múltú. Még este várc lézésre indultunk. Más­nap megtekintettük a székes- egyházat, a püspöki palotát, valamint a mecsetet. Kirán­dulásunkat autóbusszal foly­tattuk tovább Siklósra. Itt a várat tekintettük meg. Beté­vedtünk a várbörtönbe is, ami kissé szomorú érzést éb­resztett bennünk. E nap utol­só állomása Harkányfürdő volt. Voltak, akik a vízben lubickoltak, de olyanok is akadtak, akik örömüket a sétában lelték. Délután in­dultunk vissza Pécsre. A Zsol­nai-múzeum megtekintése után a várostól 7 kilométer­re lévő tévétoronyhoz vettük utunkat. Mire kiértünk, már szép csillagos este volt. A to­ronyba lifttel mentünk fel, s közben megtudtuk mindaz., amit róla tudni kell. Az er­kélyre kilépve csodálatos esti kép fogadott. Mintha a föl­dön ragyogtak volna a csilla­gok. olyan volt Pécs kivilá­gítása. Már késő este volt, •amikpr ellíagytuk a Misina- tetőt. Szombaton reggel el sem akartuk hinni, beszélni sem akartunk arról, hogy lám már haza kell menni, véget értek az élménnyel teli na­pok. Pécs utcáin végigrobogva vissza-visszagondoltunk az ott töltött röpke , napokra. Né­hány óra múlva már a fővá­rosban voltunk. Onnan két óra pihenés után folytattuk utunkat Salgótarjánba. Öröm­teli élményekkel tértünk haza, s azt hiszem, mindenki nagyon jói* érezte magát, mert egy kö­zös osztálykirándulás örömét feledni nem lehet! Cene Piroska Cered, Arany J. út 14. Az oldalt összeállította: TÓTH JOLÁN ] NÖGRAD — 1974. október 3., csütörtök 5

Next

/
Thumbnails
Contents