Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)
1974-10-25 / 250. szám
M nő és a munka A szocíhHsta országok nemzetközi nőtalálkozójának tapasztalatai He várjuk naeg' a balesetei Nagy érdeklődés mellett tartották meg Moszkvában a szocialista 1 országok nemzetközi nőtalál kozó .iát. amelyen p. nők világkongresszusának előkészítése volt a téma abból az alkalomból, hogy az ENSZ a nők nemzetközi évének nyilvánította az 1975-ös esztendőt. A magyar delegáció vezetőjével, dr. Magyar Lajosné közgazdásszal beszélgettünk a tanácskozás tapasztalatairól, — A viták és tapasztalatcserék „A nők' részvétele a társadalmi-termelő munkában és a nők munkavállalásának mai teltételei” téma köré csoportosultak. — Ml volt a magyar küldöttség beszámolójának lényege"? '— A nők helyzetének történelmi szempontú érzékeltetése. Hazánkban a felszabadulás előtt a munkaképes korú nők mintegy 25—30 százaléka állt munkaviszonyban, nagyobb részük a mezőgazda Ságban dolgozott, sokszor ugyanolyan nehéz fizikai munkán, mint a legerősebb férfiak. A 30-as évek Magyar- országán ezenkívül kerek számban kétszázezer nő dolgozott háztartási alkalmazottként ... A társadalmi munkamegosztás fejlődésével a nők egyre több területen helyezkednek el: gyakorlatilag a munkaképes nők csaknem mindegyike dolgozik. A szocialista fejlődés eredményeként ma már az összes kereskedők 43 százaléka nő. Azt is elmondottuk, hogy a menv- nyiségi mutatókon belül még szembetűnő aránytalanságok vannak. Amíg például a diplomás nők száma az elmúlt tíz év alatt két és félszeresére nőtt, s ezzel az öss-z- diolomások 34 százalékát adják. addig az összes szakmunkásoknak mindössze 18 százaléka nő, — A moszkvai találkozón mindegyik ország hasonló részletességű beszámolót adott? — Igen, hiszem így tudtunk az egyes tíknák körében általános következtetéseket levonni. Elsősorban az volt a feltűnő, hogy 1970-től menynyire meggyorsult a fejlődés. Az országok nagy részében például gyakorlatilag megvalósult a teljes foglalkoztatottság. csupán azok a nők maradtaik a háztartásban, akik negyven éven felüliek, szak- kéozetlene^, valamint a kisebb, elszórt települések asz- szonyai, ahol nincsen megfelelő munkaalkalom. — Milyen tanulságok következtek ebből? — Az, hogy amíg az egyik oldalon a szocialista társadalom elismeri a mői egyenjogúságot a munkában, a nők szervező és vezető képességét — mindennek gyakorlati megvalósítása nem automatikus folyamat, hanem a kommunista és munkáspártok, valamint a kormányok tudatos társadalom- és gazdaságpolitikai intézkedéseinek eredménye. Általánosítható tapasztalat: a nők egyenjogúsága a családon belül is fejlődik. Ehhez hozzájárul az a tény, hogv a családi jövedelemből a nő keresete mind nagyobb részarányt képez. Fontos téma volt a szolgáltatások korszerűbb minősétgi és elterjedtebb, mennyiségi fejlesztése is. — S a szociálpolitikai kérdések? — Nagy figyelmet keltett a magyar delegáció beszámolója a gyermekgondozási segélyről. a gyermekek után járó pótszabadságról, a fizetett szabadnapokról, a gyermekápolási táppénzről, általában mindazokról a családot érintő és segítő intézkedésekről, amelyek nálunk illetik meg a női munkavállalókat. — Milyen érdekesebb kutatási vagy tapasztalati témák kerültek felszínre a tudományos tanácskozáson? — Főként a szovjet delegáció terjesztett elő fontos Témákat. Így például: Milyen legyen a jövőben, a tudomány és a műszaki színvonal gyors változásával a női munkavállaló helyzete, szakképzésének milyen módozatai lehetségesek? A gépesítés, a kemizálás következtében felgyorsult mezőgazdasági termelésben, milyen szerep várhat a negyven éven felüli, jelenleg szakképzetlen falusi nőkre: A nők átlagéletkora mintegy nyolc évvel magasabb a férfiakénál: miiként lehet biztosítani, hogy az idősebb nők gazdasági, társadalmi, politikai aktivitása megmaradjon? — Hogyan hasznosítják a moszkvai tanácskozás tapasztalatait? — Októberben éppen Budapesten ült össze a szocialista országok nőmozgalmainak 1974. évi munkakonferenciája. Itt beszélték meg a viták, eszmecserék már összefoglalt tapasztalatait, és egyeztették a tennivalókat annak érdekében, hogy a szocialista országok minél alaposabban vegyék ki részüket a nők nemzetközi évének, s a nők világkongresszusának előkészületeiből. Tóbiás Áron Közlekedési ügyben keresett meg minap egy középkorú asszony Salgótarjánból, a nagyállomás környékéről. Panasszal élt, elmondta: tavasz óta nem festették fel a gyalogátkelő helyeket a Rákóczi útnak ezen a szakaszán, és szerinte: nagy a balesetveszély! Tehergépkocsik jönnek, mennek a nagyállomásra., ugyanakkor igen sok idős ember és iskolás gyermek lakik ezen a környéken. Megemlítette: szólt már illetékes helyen, jelzett a tanácsnak, de intézkedés még nem történt. Amikor egy-egy balesetről írunk felsoroljuk azokat az okokat is, anielyek előidézték a tragédiát. A gyorshajtás, az elsőbbségi jog, a követési távolság, az előzési feltétel hiánya mellett azonban kevés szó esik az úgynevezett mellékokokról, amelyek ugyancsak veszélyforrások. Azokról, amelyek forgalomszervezésből adódnak, a gyalogátkelő helyeken történnek — éppen a zebra hl-, tónya miatt —, vagy ki nem helyezett jelzőtábla is oka lehet a balesetnek. Ha Salgótarján belterületét vizsgáljuk, elégedettek lehetünk. Igen, így kell, minden rendben van! Távolabb, a külterületeken azonban nem éppen rózsás a helyzet. Kezdjük a táblahiánnyal. Elsőbbségadás kötelező — jelzőtábla kellene a Zója út és a Ságvári út, a Móricz Zsigmond körút, és a Ker- cseg út, de a Zója út és a Damjanich út kereszteződéséhez is. Soroljuk tovább: ugyanígy a Dimitrov út és a Mártírok út, a Dimitrov út és a Május 1 út, a Május 1 út és a Rudas László út, valamint a Felsáabadulás út keresztezőEmber és a hivatal Egy hasznos vizsgálat Az ügyféláramlást vizsgálták a közelmúltban a salgótarjáni Társadalombiztosítási Igazgatóságnál, és a balassagyarmati kirendeltségnél. Számos érdekes megállapításra jutottak. A vizsgálat célja az volt, hogy az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésére vonatkozó párthatározat szellemében hivatali tevékenységüket hatékonyabbá tegyék. Vizsgálták, hogy a feltételek biztosítottak-e a lakossági igények színvonalas kielégítésére? Az információk összegyűjtése érdekében tíz kérdés- csoportot tartalmazó kutatólapot szerkesztettek, amelyet ez ügyfelek töltöttek ki. Az információkat feldolgozták, és a kapott adatok alapján a szükséges elemző munkát elvégezték. Kíváncsiak voltak arra, hogy mi az ügyfelek véleménye az ügyintézésről és a félfogadásról. Tapasztalat, hogy az ügyfelek túlnyomó többsége elégedett a társadalombiztosítási szervek munkájával mind Salgótarjánban, mind Balassagyarmaton. Panasz zömmel a nyugdíjosztályra hangzott el, főleg azok részéről, akiknek a kérését jogszabályi rendelkezés miatt nem lehetett teljesíteni. Az ügyfelekkel való foglalkozásra továbbra is nagy súlyt helyeznek. Tekintettel vannak arra, hogy többnyire beteg és idős emberekről van szó, akik türelmet, megértést igényelnek. Az ügyfélforgalom mértékének további csökkentése érdekében — bár 1971-hez viszonyítva napi 40 fővel alacsonyabb — további kifizető- helyek létrehozására törekednek. Fehér foltok e vonatkozásban az ipari és mezőgazdasági szövetkezetek. Ezeket nem lehet kötelezni a kifizetőhelyek létrehozására. E jogszabály módosítását javasolják. A nyugdíjosztálynál is lehetne csökkenteni az ügyfél- forgalmat, ha a különböző munkahelyeken a nyugdíjelőkészítő albizottságok aktívabban foglalkoznának a nyugdíjba vonuló dolgozók ügyes-bajos dolgaival. Gondot jelent, hogy a nyugdíj- jogszabályok bonyolultak, és viszonylag gyakran változnak. Vizsgálati tapasztalat, hogy az azonos ügyben visszatérő ügyfelek száma kevés. További csökkentése az ügyintézés, a tájékoztatás színvonalának emelésével érhető el. Az ügyek intézésének folyamatosságát biztosítják. Sem Salgótarjánban, sem Balassagyarmaton nem korlátozzák az ügyfélforgalmat, a munkaidő egész tartalma alatt fogadják az érdekelteket. Adatok igazolják, hogy a hét minden napján arányosan jelentkeznek az ügyfelek, nagyobb torlódás tehát nem keletkezik az ügyintézésben. Szabad szombatokon az ügyintézők fele is elegendő a tennivalók ellátására. Az adatok alapján számos olyan, eddig ismeretlen összefüggésre figyeltek fel, amely útmutatásul szolgál az ügyviteli munka javításához. Leszűrték, hogy az ügyfélforgalmon kívül sokan telefonon és levélben kérik ügyük elintézését. Az igazgatóság vezetői ügyelnek arra, hogy a felmérés adatait helyesen értékeljék, és ne vonjanak le elhamarkodott következtetéseket. A szerzett tapasztalatok segítik feladataik színvonalasabb ellátását, a társadalombiztosítási ügyintézést. (r. i.) déséhez. Hiányzik ugyanez a tábla Zagyvapálfalván, a régi 21-es út és az állomás felé vezető út, de a Budapesti út és a 21-es út kereszteződésénél is. Azért — hirtelen jöjjünk vissza a centrumba r— a városi tanáccsal szemben levő Mérleg utcához is elkelne egy elsőbbségadás kötelező jelzőtábla. Más helyen a növényzettől nem lehet látni a jelzőtáblákat. Illetve várni kell egy kicsit, amíg beköszönt a tél és eltűnik a növényzet. Így van ez a Faiskola út és a Csizmadia út kereszteződésénél, a Móricz Zsigmond kőrútnál, ahol a gyümölcsfáktól és az aljnövényzettől nem lehet rálátni a vasúti sínekre. Helyes lenne egy táblát elhelyezni a Dimitrov út és a Móricz Zsigmond körút, valamint a Kemerovo körút csomópontjában is. Több gépkocsivezető kérte, hogy Zagyvapálfalván a Tükrös előtt, a Csokonai Mihály úton indokolt volna egy várakozni tilos táblát elhelyezni. Indokolt már csak azért is, mert, itt is több baleset történt. Figyelmet érdemelne az is, hogy Kazár és Salgótarján között a rossz út miatt alig van forgalom, ugyanakkor egy másik úton a Somlyó—Salgótarján vonal igen forgalmas. Mégis, az elsőbbségadás kötelező jelzőtábla Somlyó bánya felől van kitéve. Feltétlen meg kellene cserélni! Változatlanul balesetveszélyesek a Salgó- kapunál és a művésztelepnél levő helyijáratú autóbusz- megállóhelyek. A Malinovsz- kij úti iskola mellett levő megállót lentebb helyezték, s azóta nincs is semmi baj — megszűnt a balesetveszély. Jő lenne, ha az említett két megállóhely áthelyezése is megtörténne. Íme néhány baleseti forrás Ne várjuk meg, míg bekövetkezik a baleset ezek miar.. Megszüntetésük csak figyelmesség kérdése. (sz. l.> % Tisztelet a népművelőnek A Kulturális Minisztérium lap'ja: a NÉPMŰVELÉS októberi száma kétoldalas képriportot közöl a művelődési otthon-mozgalom megindulásának huszonötödik évfordulójára rendezett nagyszabású békési jubileumi ünnepségről. Az egyik fénykép a jubileumi emlékérmet ábrázolja, ami nekem ugyancsak ismerősnek tetszett... Láttam mar valahol, tűnődtem. Hát, persze. a kedves ARATÓ JÁNOS bácsi Patvarcrol is iíyet kapott. Maga mutatta nekem, amikor visszajött Békésről, lelkesen mesélt a fényes ünnepségről, a szívet melengető találkozásokról, hiszen az egész országból voltak ott meghívottak, ünnepeltek. Nóg- rád megyéből is ketten utaztak oda, Kelemen Józsefről időközben egy szép riportban is megemlékezett a NÓGRÁD. ARATÓ JÁNOS bácsiról most készül egy szerény tollrajz, tiszteletadásból — sose későn! Idősebb ARATÓ JÁNOS neve nemcsak az iskolai indexekből, tanügyi iratokból, hanem — színházplakátról is ismerős. — Ó, ez az utóbbi már nagyon régen volt! Még fiatal tanítókoromban történt, amikor magánháznál tizenöt Önkéntes „színésszel” előadtuk a Cigány című színművet. A színjátszás, a rendezés ma Is érdekel, szívesen csinálom, ugyancsak szépre változott és jobb körülmények között, mint évekkel ezelőtt, bár már a nyugdíjazás küszöbén állok. Kiváló ember János bácsi, ezt is jól tudjuk, mi,' akik gyakran találkozunk vele közös munkánk közben. Bizonyítják ezt a kitüntetések Is — hogy csak egyet említsek: 1956-ban Huszonkilenc község közül a patvarci kultúr - ház nyerte el a párt és a KISZ VÖRÖS VÁNDORZÁSZ- LÓJját színjátszó, ének es tánc produkcióiért. A rádió is készített velük riportot, mert, mint szlovák nemzetiségi község, szépen dolgoztak és dolgoznak most is. — János bácsi valóságos polihisztor —mondom— amikor beleolvasok a patvarci klubkönyvtár rendezvénynaptárába: könyvtárkölcsönzés Arató Jánosnál, szülők akadémiája: vezető Arató János, Röpülj páva kör: szervezi Arató János, kertbarát- szakkör kirándulását vezeti: Arató János. —' Nemcsak én csinálok minden^ — tiltakozik —, akadnak lelkes segítőtársaim, legtöbbje a tanítványaim közül verbuválódott, hiszen jóformán az egész falut én tanítom évtizedek óta. Nagyon szeretem Patvarcot. Itt születtem, és rövid segédtanítóskodás után itt nyertem kinevezést, majd lakást is — a családalapításhoz. Négy pedagógust adtam — a közoktatásnak — a közművelődésnek, mert minálunk ez egyet / jelent. Az elmúlt negyedszázad alatt nemcsak a művelődési otthonhálózat nőtt kulturális életünk rangos tényezőjévé, hanem a falusi művelődési otthonok, klubkönyvtárak vezetői is tekintélyt. rangot vívtak ki szellemi életünkben. Ezt példázza idősebb Arató János jubileumi kitüntetése is. Elekes Év» Befejezéséhez közeledik Salgótarjánban a Malinovszkij út építése. A végső munkálatokat — az aszfaltozást __ az e gri Közúti Építő Vállalat végzi. Kalácska Lajos művezető elmondotta, hogy ha az időjárás nem szól közbe — tehát megszűnnek az esőzések — e hét végére, vagy a jövő hét elejére befelezik a munkálatokat. 14 fővel, napi 12 órai mókával igyekeznek befejezni az aszfaltozást, nem kis örömükre a Malinovszkij A ton lakóknak és az arra közlekedő gépkocsiknak, illetve gyalogosoknak — Bábel László felv. — < 1 Fáklya 21. száma Harminc éve szabadult fel a fasiszta megszállás alól Ukrajna. A Fáklya október 20- án megjelenő 20. száma ez alkalomból felidézi a harcok emlékét és körképet ad a mai Ukrajnáról. Ugyancsak jubileumot ünnepel Moldávia: az országrész 1924-ben vált a Szovjetunió autonóm köztársaságává, 1940-ben pedig önálló szovjet szocialista szö- vets_gi köztársasággá. Folytatódik Fomin ezredes hadtörténeti krónikája, amely ezúttal magyar földre kalauzolja az olvasót. Gazdagon illusztrált, színes, képes összeállítást olvashatunk Moszkva mindennapi életéről, eseményekben gazdag történelméről, távlati terveiről. A szovjet fővárosban jelenleg évente 120 ezer új lakás épül: ezek egyikét kereste fel a lap riportere, a Kalinvin sugárúti új toronyházban. A tudományos rovat a szov. jet biológia víruskutatásainak legújabb eredményeiről számol be, egy szociológiai tanulmány pedig azt elemzi, hogyan befolyásolja korunk tudományos-technikai forradalma a lakosság strukturális összetételének alakulását. A kulturális rovat a pantomim két jeles képviselőjét, a berlini VIT-díjas Natalija Kirjuskinát és Oleg Kirjus- kint mutatja be, a sportrovat pedig az olimpiára készülődő szovjet főváros nagyszabású sportintézményeivel ismerteti meg az olvasót. Keresztrejtvény, mozíka- lauz, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza esedékes programba egészíti ki a számot, amely ezúttal — mellékletként — egy kérdőívet is közread, hogy az olvasók véleménye, tanácsai, javaslatai ala’' ján a jövőben még szín sebb, még érdekesebb legye a Fáklya. ] NÓGRÁD — 1974. október 25., péntek 5 i 0
