Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-23 / 248. szám

A munkahely rangja Miért lettem munkás? F^VS/Pr Cl de ^-í006! ^ élet által sok y ocic i u, hgjygjj gg (sokszorosan meg­ismételt példa. Eltanácsoltak egy embert a gyárból, sok baj volt vele, a pénzt nagyon, a munkát annál kevésbé szerette. Az ember el­ment, s néhány iiet múlva fölbukkant — édes > bosszú alapom — látogatóként. Mondta és bizonyította is papírokkal, hogy új helyén két forinttal nagyobb órabérért dolgozik, amennyit persze — s ezt már mi ■ tesszük hozzá — dolgozik érte... A példa csak egy . azok közül, amelyeket a gyár párttitkára so­rol annak bizonyítására: a fegyelem megszi­lárdítására, a követelmények emelésére, a munkahely rangjának öregbítésére tett erő­feszítések mindaddig nagyrészt hiábavalónk, míg ezeket csak egy-egy munkahelyen ta­pasztalni, s másutt, a többségnél éppen en­nek ellenkezőjét. Általános légkörré, jellem­zővé kellene tenni a rossz munka anyagi és erkölcsi elítélését, a munkahely rangjának becsületét — ez szavainak summája. A munkahely rangja, vagy ahogyan a munkaszociológia jelöli, presztízse, valóban nem tartozik a sokat emlegetett fogalmak közé. Valamikor nagy szerencsének számí­tott bekerülni egy-egy patinás, híres üzembe, t, sajátos vonzereje volt a „nyugdíjas állás­nak” a vasútnál, más helyen. Szó sincs ar­ról, hogy az akkori állapotokat szépítve ele­venítjük fel a munkahely rangját, ám nagy hiba a fürdővízzel együtt kiloccsantani a gye­reket? éppemhogy a szocializmus körülményei között lehet igazi ragja egy-egy munkahely­nek. Becsületesen dolgozni, maradéktalanul ele­get tenni a követelményeknek, s ennek fejé­ben anyagi, erkölcsi elismerést élvezni: sok emberben, meglevő kívánság. A baj ott van, hogy a pohárka örömhöz kupicányi ürömöt is mérnek, túl könnyen uniformizál a mun­kahely. Ad a becsületesen igyekvőnek, de a dolgozgatónak is, Bérja vitást, üdülési beuta­lót, továbbtanulási lehetőséget, lakásépítési kölcsönt... A munkahely rangja, presztízsértéke nem csupán attól függ, hogy mennyit lehet ott ke­resni, milyenek a jövedelmi lehetőségek. A hírben, rangban a pénz mellett sokféle más dolog is szerepet játszik, a légkör éppúgy, mint a szakmai próbatétel lehetősége, a ve­zetés stílusa, a munkán túli problémák ke­zelése, a hagyományok ápolása s így tovább. Az iparban, de nemcsak az iparban, hanem minden tevékenységi területen ezrével dol­goznak olyanok, akik másutt esetleg több pénzt kereshetnének, de ragaszkodnak mun­kahelyükhöz. Miért? A fogalmazás ezerféle lehet, a lényeg mégis azonos. Amikor a vá­laszoló a szakmai feladatok érdekességét, a gyár, a kutatóintézet több évtizedre vissza­nyúló eredményeit, a dolgozók gondjainak megértő kezelését említi, lényegében a mun­kahely vonzásáról beszél. Arról, hogy jól érzi magát, a helyén van, tudja, hogy holnap meg holnapután is szükség van rá, s bár a pénze másutt több lehetne, emberként aligha érez­hetőé többnek, teljesebbnek magát. Hiába, hogy hosszú éveken át, s még ma is, alig jutott kellő figyelem a munkalélek­tan eredményeinek, holott a pályaválasztás­ban éppúgy, mint a munkahelyek melletti vagy elleni döntésben fontos szerepet játsza­nak a lélektani motivációk. A gyermek, ha apja szájából sűrűin és színesen megfogal­mazva hallja dicsérni a munkahelyet, s az ott végzett munkái? szívesen választja maga is azt. lélektelen kenyeret keresni munkával is lehet. Ahogy Dolgozni, ______ l ehet lélektelenül, mechanikusan, létszámban és termelési értékben számolva vezetni, irá­nyítani is egy munkahelyet. Nem kell bizony­gatni: sem az egyik, sem a másik nem egye­zik a társadalmi célkitűzéseikkel. Ezért, hogy országos fórumokon egyre több és hangsú­lyosabb szó esik a munkahelyek légköréről, demokratizmusáról, a kollektíva szerepének növekedéséről. Arról, ami nem tartozéka a gépeknek, berendezéseknek, ami nem kiegé­szítője a termelőeszközöknek, hanem a ter­melés, a munkavégzés döntő tényezője. M. O. Gyaluval az egyetemre Áprilistól áprilisig: ifjúmunkás év Interjú Molnár Györggyel, a KISZ megyei bizottságának t'tká'ávo! Széles cselekvési lehetősé­get biztosító program a Nóg- rád megyei ifjúmunkás év. Ötletek tárházát, az akciók­hoz való kapcsolódás szám­talan módját tálalja a fiata­loknak, az ifjúmunkásoknak. Áprilistól áprilisig kínál vonzó programokat az ifjú­munkás év. Szorosan kapcso­lódik a KISZ központi bizott­ság 1974—75-ös akcióprogram­jához. Célja, hivatása is ez: segíteni, serkenteni a jövő esztendő áprilisáig terjedő ak­cióprogram végrehajtását. A megyei ifjúmunkás évről Molnár Györggyel, a KISZ megyei bizottságának titká­rával beszélgettünk. — Mit jelent, miből áll az ifjúmunkás év? — A megye KlSZ-tagságá- nak nagy hányada fiatal mun­kás. Értük van, nekik szól az ifjúmunkás év programjába foglalt akciók, rendezvények, pályázatok sora. Elsősorban az ifjúmunkásoknak kínál le­hetőséget a tettekre, de nem rekeszti ki a többi KISZ-ta- got sem. Sőt, a szervezeten kívüli fiatalok számára is ér­dekes, tartalmas tettekre ad módot. Eseményeit, öt nagy csoportra oszthatjuk: politi­kai akciók, rendezvények; szakmai versenyek, amelyek a KISZ központi bizottság Al­kotó ifjúság nevű pályázatá­nak megvalósítására szület­tek; érdekvédelmi jellegű rendezvényék; kulturális-mű­velődési akciók; és sport-hon­védelmi rendezvények. — Nem értek még véget a megyében az április 17-i ha­tározatot, valamint azj éves akcióprogramot tárgyaló-ki­egészítő taggyűlések. Nyújta­nak-e alkalmat ezek a tag­gyűlések arra is, hogy a fia­talok kapcsolódjanak az ifjú­munkás évhez? — Természetesen, Minden alapszer vezet fiataljai időben vannak, hiszen most esedékes az akcióprogramok és az egyé­ni vállalások kiegészítése. A pótlólagos vállalásoknak gaz­dag területe lehet az ifjúmun­kás év programja. A csatla­kozás lehetőségét bárki meg­találhatja, a választék bősé­ges. Annál is inkább .hangsú­lyozni kell, mert az egész program legfőbb célja, hogy helyileg növelje az aktivitást, szinte alapszervezetenként bontakoztassa ki a politikai akciókat. — Bőven akad fiatal kö­zösség, amelyben a politikán, politizáláson ma sem a he­lyes tartalmat értik. Beszél­jünk hát az ifjúmunkás év politikai fórumairól bőteb. ben! — Az idei forradalmi if­júsági napok egyik fontos ta­pasztalatához kell visszanyúl­nunk. Sok szó esett tavasszal hazafiságról, forradalmisag- ról, internacionalizmusról, s a beszélgetések kapcsán köz­vetlen, sokszemközti kapcso­lat alakult -ki a párt-, az ál­lami vezetés és az ifjúság kö­zött. Az említett témákon kí­vül azonban egy egész sor kérdés hangot kapott, s ez azt jelzi, hogy a fiatalok ér­deklődők, sok mindenre vá­laszt kérnek és várnaki A válaszadás célját szolgálja a Beszéljük meg akció, amely ifjúsági napok, faunok, ta­lálkozók rendszerét jelenti. A beszélgetésekhez témákat is javasait , a KISZ megyei bi­zottsága, ezekhez tökéletesen igazodni ■ azonban természete­sen nem kötelező. A politi­kai rendezvényekhez tartoz­nak a politikai vetélkedők is. Alapszervezeti szinttől megyei döntőig felmenő rendszerben rendezzük meg ezeket, forga­tókönyve most készül. És ami talán a legizgalmasabbnak ígérkezik, az a Ma ifjúmun­kása pályázat. — Miért éppen ez a pályá­zat érdemel külön kiemelést? — A megkülönböztetett fi­gyelem a pályázat céljának, a résztvevők nagy körének szól. A ma és a jövő ifjú­munkásait bemutató pályáza­tok készítéséről van szó. Ma­ximálisan nyolc gépelt olda­lon február végéig a KI5£ járási-városi bizottságaira küldhetik be írásaikat a fia­talok. A műfaj teljesen kötet­len, mindenki válassza a mon­danivalójához legjobban iga­zodó formát. A résztvevők körét négy csoportra bontha:- juk. Az elsőbe tartoznak ama dolgozó fiatalok és a jövendő szakmunkások, a szakmun­kásképző intézetek tanulói. Hallatlanul izgalmas lenn 3' például a Miért lettem mun­kás? című pályázat. Elis­mert-e a fizikai munka?, Le­hetek-e ma forradalmár? Az idősebb szakik és mi. Csal: néhány a lehetséges témák közül. A másik nagy csopor­tot a mezőgazdaságban dol­gozó, 'falun élő fiatalok alkot­ják. A megye dolgozóinak fe­le bejáró, a fiatalok hagy hányada is az. Munkájuk, életmódjuk ugyancsak érde­kes pályázatokhoz kínál té­mát. Mit tehetnek az iparban dolgozó ingázók a község KISZ-szervezetében? Hogyan látják a mezőgazdaság iparo­sodását? Külön javasolt té­maköröket állítottunk össze a középiskolai diákoknak. Mun­kásfiatalok diákszemmel; Is­kola és munkára nevelés. Az érettségizettek í§en nagy'há­nyadából munkás lesz, szá­munkra nem közömbös hát a középiskolások véleménye sem. A negyedik csoportba tartoz­nak a jelenleg 8. osztályba já­rók, akik már ismerkednek, barátkoznak a KISZ-szel. A Ma ifjúmunkása pályázat az egyén cselekedtetésének igen komoly lépése. A pályázat­hoz való csatlakozás az egyé­ni feladatvállalásoknak is egyik legszebbike lehet. Szendi Mária . Izsák Pál, az IPOLY Bútorgyár főművezetője Kutelszkl Pál esztergályossal, aki az újí­tások házi kivitelezője, egy új konstrukció bevezetéséről beszélgetnek —, „Itt szereztem a szak- nagy ember lesz. Pali!” — zott az Erdészeti és Faipari munkás-bizonyítványomat, eb- mondta egykor Lantos Dezső. Egyetemre. Üzemmérnöknek ben az üzemben, 1957-ben, S 1970-bem már a gyár műszaki készül. Igaz. még csak máso- most? Hat művezető irányi- osztályának vezetőjévé léoett dik évfolyamos, de mi lehet tásával foglalkozom, az ő te- elő a mind nagyobb tudás- akadály mindezek után Izsák vékenységükön keresztül az sál bíró fiatalember. De nem Pálnak? egész termelés irányítását sokáig bírt az íróasztal mel- 32 éves. A munkahelyével, végzem” — válaszolt kérdé- lett ülni: kérte, tegyék fő- hivatásával elégedett. A csa- semre Izsák Pál, az IPOLY művezetővé, szívesebben dől-' Iád? A tanuláson kívül ők Bútorgyár balassagyarmati te- gozik az emberek, a többiek jelentenek mindent. Most, a iepének fiatal főművezetője, közvetlen közelében. lakás szépítésén törik a fe­Egyszerűen beszélt minderről. Ügy szokták erre mondani: jüket.^ A családfő saiát ter- pedig mily’ mérhetetlen ener- karrier. Izsák Pál még a fi- vezésű _ bútorát most szeret- gia. akarat, lemondás kellett nomabb meg jegyzéseket is nők házilag elkészíteni. Ez mindazért. hogy elismert tüntetőleg elhárítja. Igaz.' otthon diplomamunkának is szakemberré váljék. mindenki tudja róla. hogy számít! Biztos sikerül meg­De kezdjük az eleién. Ki- munkájában nem ismer tré- védeni. Az igazival együtt! tűnő eredménnyel vette át fát, s akaratát, szorgalmát — kulcsár józsef — szakmunkás-bizonyítványát. egyformán tisztelik munka-, hogy mint asztalos, a gépmű- társai, barátai, helyben kapjon munkát. Szerénységére jellemző. Mindössze három esztendeig hogy valahányszor iskolába dolgozott a gvalupad mellett: járt, 3 valamilyen . bizonyít- S vár tá sei őkészítő és utókalku- ványt megszerzett, csak az lációs munkakört kapott. Utá- iskola értesítéseiből tudták na jött 'az anyagbeszerző stá- mások, hogy milyen iól és túsz. majd egy esztendő el- eredményesen szerepelt a teltével művezetővé Tépett vizsgákon. Pedig volt mit an- e! 5. rítani: két érettségi vizsgát Ugyanott lett a munkáért tett, eeyet a gimnáziumban, felelős, ahol néhány éve még a másikat a budapesti Faipa- inasként leste a többiek sza- ri Technikumban. És a szak­vét. Megvalósult a régi mes- munkásyizsga után még .ezek tér jóslata: „Belőled még sem elégítették ki: beíratko­Köszöntjük a Lobogót Űj formában jelenik meg a Lobogó, a Hazafias Népfront, a KISZ és az MHSZ heti­lapja. A szerkesztők olyan újságot szeretnének az olva­sók kezébe adni, amelyet mint vallják; „A hétköznapi hazaszeretet, a cselekvő ha- zafiság, az internaciona­lizmus” hat rá. Nyugodt, de igényes külső mellett rendszeresen közöl majd a lap átfogó riportso­rozatokat, regényt, szocialista hazánk, valamint a testvéri népek életét megismerő új­szerű rejtvényeket. Nagyobb iksz a lap terjedelme is. A jövő héten megjelenő új számban a harmadik világ­ról, az angliai választásokról olvashatunk, ugyanakkor el­látogathatunk a lap segítsé­gével a csongrádi kubikus- múzeumba és Ó-pusztaszerre. Milyen' a magyar munkás? címmel közöl érdekes ripor­tot a lap a többi között. A lap a gazdag képanyag mel­lett Viszontlátásra Harang­virág címmel Berkesi András regényét közli folytatások­ban. A tartalmas sportanyag mellett keresztrejtvény, kép­regény, történelmi totó. bé­lyegfejtörő várja az olvasó­kat. Külön felhívjuk a fi­gyelmet a Lobogó színvona­las sakkrovatára. amelyet Ivánka Mária többszörös magyar bajnoknő, nemzetközi mester vezet. A rovat felad­ványokat is közöl. (sz. 1.) A „sár^a anoyalok” új mpnctrpníl'e November' 1-től jövő év áp- sárnap; és ünnepnapon 7—22 rilis 1-ig megváltozik a „sár- óráig; Budapest Siófok kö­Egy kis történelem Asszonydicsérettől a Tomi Automatig ga angyalok” menetrendje. A zött. az M—7-esen, hétköznap 7—19, vasárnap 7—22; Buda- Magyar Autóklub a követke- pest—Hatvan között, a 3-as ző útvonalakon és időpontok- úton. valamint Gyöngyös— ban közlekedteti országúti se- Mátraháza. Keszthely—Hévíz, gélyszolgálatát: Budapest— Pécs—Mecsek és Pécs—Har­Hegyeshalom között, az M—1- kány között pedig vasárnap es úton, hétköznap 7—19, va- és ünnepnapokon. 7—22 óráig. A napokban huszonöt éve, hogy a Vegyianyas-kereske- delmi Vállalat salgótarjáni, 14. számú telepe megalakult. Létrejötte egy kicsit történe­lem is immár. A Népgazdasági Tanács ha­tározata alapján a Vegyiter- mék-nagv kereskedelmi Nem­zeti Vállalat és a Háztartási V egyicikk-nagykereskedelmi Vállalat egyesüléséből 1949. októberében alakult meg a nevét jelenleg is viselő nagy- vállalat, s vele egyidejűleg a salgótarjáni és a balassagyar­mati telephelye. S amíg ez utóbbi csupán egy évet ért meg. a megyeszékhelyen levő kirendeltség azóta is' ellátja Nógrád ötszáznégy árudáját. Az akkori Mérleg utca 1. szám alatt megalakult telep­hely is magán érezte a fel- szabadulás utáni népgazdasá­gi változásokat: fennállása során szervezetileg a Közép­magyarországi az Észak-ma­gyarországi és a Budapes­ti Vegyianyag-nagy kereske­delmi Vállalathoz is tartozott, de az 1966-ban történt átszer­vezés — amikor a tatai ki­vételével valamennyi vidéki telepet a FÜSZÉRT-hez csa­toltak — már nem érintet­te. Maradt az eredeti vállalat kebelében, s ez bizonyítja legjobban: önállóan is kénes munkáját úgy szervezni, hogy a lakosság legszélesebb réte­gén k igényeit is ki tudja elé­gíteni. És erről mi is mindennap meggyőződhetünk. Pedig a la­káskultúra fejlődése, az , arc- és testápoló szerek iránti óri­ási mértékben megnövekedett . kereslet, a modern háztartá­sok ezernyi vegyicikkigénye- nek biztosítása nem kis fel­adat. Mutatja ezt két jellem­ző példa: amíg az alakulás­kor mindössze húszmilliónvi értékű árut forgalmaztak, addig negyedszázad eltelté­vel ez az összeg már száz­húszmillióra nőtt; huszonöt: évvel ezelőtt néhány száz féle áru volt raktáron, napjaink­ban már több ezer. 1949-ben csak a hazai ipar termékei­vel tudták ellátni az üzlete­ket, s a legnagyobb sztár a Persil mosópor volt. addig ma a szocialista országok gyártmányai mellett tueatn\ i más cég áruját is tudja biz­tosítani, S milyen volt a kezdet? Mai szemmel nézve, bizony nehéz. Tizenheten dolgoztak a Mér-leg utcai, háromszázhúsz négyzetméter alap terű letű^rak- tárban, ahol a legnagyobb készletek kefe- és festékáruk­ból voltak, meg cipőfűzőből, ostorszíjjból, étszódából, sós- borszeszből. Óvóhelyeket bé­reltek áruiknak, a számlázás és a nyilyántartás kézírás­sal történt, hatalmas ívekre, s az ellenőrzésekkor a menv- nyezettől a padlóig ért a ki- rrjutatási papírtekercs. Két kezüket használták jószerivel csak anyagmozgatásra, hiszen még tizenöt évvel ezelőtt Is mindössze két darab kétke-^. rekű zsáktargonca és két ké­zikocsi könnyítette csak a munkát. / . . A hatvanas évek elejéig tar­tott az áldatlan állapot a sal­gótarjáni telephelyen: akk >r foglalták el jelenlegi helyü­ket a Salgótarján külsőoá- lyaudvar közelében levő Na ;v Sándor utcában. Korszerű, anyagmozgatási és -tárolási szempontból is megfelelő, fürdővel, öltözőkkel ellátott munkaterületet építettel!, majdnem teljesen gépesítették az anyagmozgatást, és a régi háromszázhúsz helyett két­ezer négyzetméteren tudják készleteiket tárolni, ötven én dolgoznak ma a telepen, ja­varészt fiatalok, akik talán már hírlapi sem ismerik a vállalatuk által régebben for­galmazott Asszonvdicsé.et mosóport... NÓGRAD — 1974. október 23., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents