Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-02 / 230. szám

I Jogi kérdésekre válaszolunk Jár-e betegségi segély a beteg gyermekét ápoló termelőszövetkezeti tagnak? R. Imre levelezőink kérdése: Egy kisbágyoni asszony az év elején lépett a termelőszövetkezetbe. Azóta közel 100 tíz­órás munkainapot teljesített, amikor 5 éves beteg gyermeke ápolása céljából az orvos betegállományba vette, de a terme­lőszövetkezet a betegségi segély fizetését megtagadta. Helye­sen járt-e el a termelőszövetkezet? Bár a levélből nem tűnik ki, de feltételezhető, hogy a termelőszövetkezet nem a beteg gyermek kora, hanem az anya betegségi segélyhez való jogosultsága miatt tagadta meg a segély kifizetését. A 15/1971. (XII. 90.) MÉM. sz. ren­delettel módosított 6/1967. (X. 24.) MÉM. sz. rendelet 144. § (1) bekezdés szerint ugyanis betegség címén a termelőszövet­kezetnek azt a tagját kell jövedelempótló készpénzsegélyben részesíteni, áld orvosilag igazolt keresőképtelensége miatt (ez esetben beteg gyermeke ápolása miatt) munkáját elvé­gezni nem tudja, és aki keresőképtelenségét megelőző egy­évi, vagy amennyiben a tagra kedvezőbb, egy naptári évi időtartam alatt a részére megállapított munkát, vagy-ennél kevesebb, de férfi tag legalább évi 150, nő pedig legalább 100 tízórás munkanapot teljesített. Fenti jogszabály 149. § (2) bekezdése értelmében a szülé­éi és a betegségi segélyre való jogosultság megállapításánál, többek között a munkaviszony, illetőleg más szövetkezetben tagként, valamint családtagként végzett munka idejét is munkateljesítésként kell számításba venni. Ha a ledolgozott munkaidő még így sem éri el a 150, illetőleg női tag eseté­ben a 100 tízórás munkanapot, betegségi segélyre sem saját, sem beteg gyermeke esetében nem jogosult. Nem valószínű, de előfordulhat, hogy egyes termelőszö­vetkezetekben ezen feltételek megléte esetén sem adnak a beteg gyermek ápolása végett betegállományba vett tag ré­szére betegségi segélyt. A Vhr. 144. § értelmében ugyanis,, gyermekének betegsége esetén azt kell keresőképtelennek te­kinteni, aki mint kisgyermekes anya, vagy apa — más al­kalmas hozzátartozó hiányában — egyévesnél fiatalabb, vagy 14 évesnél fiatalabb vörhenybetegségben szenvedő gyermekét otthon ápolja. Ilyen címen is egy éven belül leg- íeljebb 60 napra jár betegségi segély. Ezt a szabályt módosította az 1974. július 25-én kiadott, de e tekintetben 1974. január 1-re visszamenő hatállyal ren­delkező 18/1974. (VII. 25.) MÉM. sz. rendelet olyképpen, hogy az anyát, illetőleg az egyedülálló apát abban az esetben is keresőképtelennek kell tekinteni, ha egyévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja és emiatt mun­káját nem végezheti. E jogszabály szerint a teljes családban élő, beteg gyermek után hároméves koráinak betöltéséig gyermekemként és évenként 60 napig, háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermekenként és évenként pedig 30 napig jár betegségi segély. Az egyedülálló tag viszont min­den hatévesnél fiatalabb beteg gyermek után 60 nap beteg­ségi segélyre jogosult évente. Jár-e pótszabadság a dolgozó nyugdíjasoknak? Somoskői Gyula és Bodor Pál somoskői olvasóink, mint nyugdíjasok a Mátravidéki Kőbánya bagókői üzemében 1260 óra végzésére jogosító munkakörben vállaltak munkát. Nyug­díjazásuk előtt mindketten évi 24 nap fizetett szabadságra voltak jogosultak. Minthogy a nyugdíjasok által ledolgozha­tó órakeretbe a fizetett szabadság idejét is be kell számítani, 1160 óra ledolgozása után, lapunkban közölt jogi tanácsunk­ra, is hivatkozva kérték az évi szabadság hat hónapra ará­nyló részének, vagyis 12 napnak az elszámolását. Meglepeté­sükre azonban arra hivatkozva, hogy ilyen törvény nincs, a lapban közöltek pedig rájuk nem vonatkoznak, a 12 nap he­lyett csak 5 nap fizetett szabadságot számoltak el részükre. Kérik, közöljük azokat a jogszabályokat, amelyek a nyugdí­jasok fizetett szabadságáról intézkednek, hogy kérésük jo­gosságát alátámaszthassák. Enyhén szólva minket is meglepett a vállalat ügyintéző­jének ilyen álláspontja. Elsősorban azért, mert érthetetlen­nek tartjuk, hogy a munkajogi szabályok által minden dol­gozó részére biztosított jogokból a munkájukat becsületesen elvégző nyugdíjasokat kizárják, de azért a felületes maga­tartásukért is, mert a lapunkban közölt jogi tanácsok, a hoz-j zánk érkezett kérdésekre adott válaszok jogi megalapozott­ságát elintézettnek tekintik azzal, hogy az reájuk nem tar­tozik. Mindezek előre bocsátása után is csak azt tudjuk közöl­ni olvasóinkkal, hogy a munkát vállaló nyugdíjasokat ugyanazok a jogok illetik és azok a kötelezettségek terhelik, mint a nem nyugdíjas munkavállalókat, nincs tehát külön munkajog a nyugdíjasok és nem nyugdíjasok munkavégzé­sére. Az Mt. 42. § pedig egyértelműén kimondja, a dolgozó­nak minden munkaviszonyban töltött naptári évben 12 mun­kanap alapszabadság, az Mt. V. 49. § szerint pedig minden munkaviszonyban töltött kiét év után egy nap, de évenként legfeljebb 12, összesen fehát 24 munkanap fizetett szabadság jár. Az 5/1987. (X. 8.) MüJVI. sz. rendelet'világosan kimond­ja azt is, hogy ha a munkaviszonyra vonatkozó szabályok a munkaviszonyba töltött idő figyelembevételét írják elő, minden munkaviszonyban töltött időt egybe kell számítani, függetlenül az egyes munkaviszonyok megszűnésének mód­jától és a közöttük levő időkiesések tartamától. Értelmetlen­nek tartanánk annak bizonyítását, hogy a munkaviszonynak nyugdíjazás miatt történő megszűnése nem zárhatja ki az előtte munkaviszonyban töltött idő beszámítását. Az Mt. V. 56. §-a, illetőleg a 6/1967. *Mü.M. sz. rendelet 16. g-a mondja ki viszont, hogy ha a munkaviszony év köz­ben kezdődik, vagy szűnik meg, a vállalatnál eltöltött időre járó szabadságot pénzben kell megváltani. A töredék évre járó fizetett szabadság kiszámításának módjára a Munkaügyi Szemle 1970. ,évi 5. száma részletes szabályokat tartalmaz. Dr. J. S. Doni villany­mozdonyok A moszkvai és novöcser- kaszki energetikai intézet kö­zösen dologozta ki a VL—80 T típusú óránként 110 kilo­méteres sebességet elérő két­részes villanymozdonyt. Novocserkaszikban a villany- mozdoinygyártás 1956-ban in­dult intenzív fejlődésnek — ekkor állították le a Szovjet­unióban a gőzmozdonyok gyártását, és kezdték meg a vasutak gyökeres rekonstruk­cióját. 1975 végére az összes vasúti teherszállítás 54 szá­zalékát villan ymozdonyokkal, 45 százalékát Dieselekkel bo­nyolítják le. A gőzhajtást — a forgalom méreteitől füg­getlenül — mindig kifizetődő Diesel-, vagy elektromos haj­tással felváltani. A villany- mozdonyok fajlagos fűtő­anyag-ráfordítása pedig 10 százalékkal kisebb a Diesel­nél, s a szállítások tényleges önköltsége csaknem 25 száza­lékkal alacsonyabb. A novocserkaszki gyárban először 6 tengelyes, váltóára­mú villanymozdonyokat ké­szítettek, majd 8 tengelyes, egyen- és váltóáramú gépek­kel kezdték feltölteni a vil- lanymozdonyparkot. Az eddig kibocsátott kiváló minősítésű VL—80 T-jelű gé­peket főleg a kelet-szibériai vonalon alkalmazzák. A vil­lanymozdony húzóerejét 8 darab — kettesével párhuza­mosan. kapcsolt motor adja, amelyeket önálló egyenirányú készülék táplál. A mozdony két végén levő vezetőfülké­ben van az elektromos és a pneumatikus berendezés, va­lamint a fékek irányító rend­szere és a mozdony jelzőrend­szere, a diszpécserrádió és a kézifék. sAlyúltenyésztők AZ UTÖBBI években mind a hazai, mind a nyugat-euró­pai piacokon megnőtt az ér­deklődés a házinyúl húsa iránt. Nagy mennyiségben ke­rül hazánkból exportálásra is. ami komolv valutabevételt biztosít . népgazdaságunk szá­mára. A kedvező értékesítési le­hetőségek országszerte. íav Nógrád megyében is fellendí­tették a nyúltenyésztést. Sok ipari, mezőgazdasági munkás, nyugdíjas foglalkozik me­gyénkben házinyúltenvésztés- sel. 1973-ban a megyei nyúl- tenyésztőktől a felvásárló szervek 52 vagon nyulat vet­tek meg. A felvásárolt meny- nyiség nagy része exportra került Az érdeklődés továb­bi fokozódását az a ténv is bizonyítja, hogy 1974, első ke­lében már 40 vagon nyúl ke­rült felvásárlásra. Ha meg­gondoljuk, hogy ez a jelentős gazdasági tevékenység külö­nösebb beruházást, sem az el­helyezési, sem a takarmányo­zási feltételek megteremtésé­ben nem igényel — hiszen a férőhelyek nagy részét ré­gi istálókban, egyéb állattar­tási épületekben, vagy hulla­dékanyagokból készített ólak­ban biztosítják, a szálas ta­karmány pedig a kertek, er­dőszélek és egyéb, a mező- gazdaság számára más módon kevésbé hasznosítható terüle­tekről adódik — akkor külö­nösen nagy jelentőségűnek és jelentős hasznot hozónak kell minősítenünk ezt a tevékeny­séget. A szaporodó, egyre népe­Karancskeszi talán legszebb része a Kutas. Sok itt az új ház, és még sok telek, házhely várja, hogy beépítsék. A község további fejlődését, fejlesztését ezen a helyen képze­lik el a helybeliek. A Karancslapujtő és Vidéke' ÁFÉSZ is itt építi fel új vendéglátóegységét a korszerűtlen, közegész­ségügyi szempontból is kifogásolható, régi italbolt helyett. Az építkezést június elején kezdték, és a tervek szerint ok­tóber 5-én már megtörténhet az épület műszaki átadása. Az •Aj vendéglátóegység, amelyben presszókávé és hideg éte­lek is kaphatók lesznek, előreláthatólag november 7-én nyitja ki ajtaját a'nagyközönség előtt. A létesítmény, a szükséges berendezésekkel együtt mintegy 900 ezer forint­ba kerül. sebb állományok megjelenése azonban megkívánja, hogy a nyúltenyésztéssel foglalkozók az eddiginél jobban és rész­letesebben megismerkedjenek a leglényegesebb tartási —. tenyésztési — és állat-egész^- ségügyi — tudnivalókkal. A kistenyésztők legnagyobb ré­sze a szakcsoportok keretein belül tevékenvkedik megyénk­ben is. A szakcsoportok sok hasznos kezdeményezéssel, az ismeretek bővítésével segítik elő a nyúltenyésztés eredmé­nyességét. I Igen befolyásolja egy-egy terület sok fáradságot igény­lő tenyésztői munkáját az ál­lat-egészségügyi helyzet, főként azok a betegségek, melyek fertőző jellegűek. A fertőző nyúlbetegségek közül jelenleg Európa-szerte egyre több gondot jelent és nagy gazdasági károkat okoz a házinyulak myxomatosisa. Ez a vírus okozta fertőző be­tegség régebben csupán Dél- Amerikában a vadonélő üregi nyulak között volt megtalál­ható, melyek között a hosszú idő alatt kialakult védettség következtében csak kis ará­nyú elhullást okozott. A be­tegség később Észak-Ameri- kába is eljutott, ahol a há- zinyúlállományokban igen nagy veszteségeket okozott. 1951-ben Franciaországban a nagymértékben elszaporodott és a növénytermesztést veszé­lyeztető üregi myulakat mes­terségesen fertőzték a myxo­matosis vírusával, abból a célból, hogy számukat csök­kentsék. Sajnos, ez maga után vonta a házinyulak fertőző­dését is. A betegség azóta egész Európában elterjedt és igen nagy károkat okoz. A fertőződés a beteg állat vérével, szem- és drrváladé- kával terjed tovább, A fer­tőző anyagot tartalmazó vért, váladékokat felvéve a külső élősködők, a szúnyog, a bol­ha. a szúrólegyek átb. terjesz­tik a betegséget. Legjelentő­sebb a szúnyogfertőzés köz­vetítő szerepe, mert a fertő­ző anyagot több hónapon ke­resztül is fertőzőképes álla­potban tudja magában tarta­ni. A szúnyog képes nagy tá­volságokra is elvinni a fer­tőző anyagot és vérszíváskor azzal „beoltja” a nyulat. A fertőződés után legrövidebb időn belül 7 nap múlva jelent­keznek a betegség szemmel látható tünetei: a bőrön, szemhéj alton, az orron, fül­kagylókon, végbélnyílás, ne­miszervek környékén kör vagy ovális alakú kiniroso- dások, maid duzzanatok és göbök. Később a szemekből, orrnyilasokból váladék szivá­rog. Gyakori a hasmenés is. A beteg állatok étvágya, élénksége a betegség elején nem csökken. A betegség le­folyása 1—4 hét és rendsze­rint elhullással végződik. Szembetűnő bágyadság és ét­vágytalanság csak közvetlenül az elhullás előtti napokban mutatkozik. NE DOBJA EL, A MÉH, felemelt áron vásárolja a textilhuiladékot. Tiszta fehér háztartási pamuttextil-hulladék kg-onként - Tiszta színes háztartási pamuttextil-hulladék kg-onként ■Vegyes háztartási textilhulladék kg-onként 20 Ft 10 Ft 1,60 Ét AZ ELMONDOTTAK alán­ján látható, hogy a betegség a kezdetben meglevő ió étvágy és jó közérzet miatt csak ak­kor ismerhető fel és kelti fel a tulajdonos figyelmét, ha már a jellegzetes bőrelválto­zások. azaz a göbök látha­tók. Pedig a korai felisme­résnek . nagy jelentősége van. mert a beteg állat, vagy ál­latok kiemelésével sokszor az állomány többi tagjának fer- tőzködése megelőzhető. . Eddigi ismereteink alapján a védekezés és a megelőzés legfontosabb tényezője a nyúlállományok megvédése a szúnyogoktól, ami olyan idő­járás esetén, mely kedvez a szúnyoginváziónak. nem köny- nyű feladat. Olyan elhelyezé­si lehetőségeket kell terem­teni (zárt ólak. szúnyogháló alkalmazása stb.), ahol a nyu- lakhoz nem férhetnek hozzá a szúnyogok és ahol a fertőt­lenítő-. rovarölő és rovarűző szerek is eredményesen al­kalmazhatók. Biztonságos nyúlhústermelés ma már alig folytatható szabad térségben felállított ketrecekben. sem kellően el nem zárható nyí­lású épületekben, ahová szú­nyogok berepülhetnek. A betegség megelőzését, to­vaterjedésének megakadályo­zását minden magyar állam­polgárra kötelező érvényű rendeletek, valamint általáno­san elfogadott és alkalmazás­ra javasolt tenyésztési és ál­lat-egészségügyi eljárások ír­ják elő. Ezek lényege: — új állatot csak megbíz­ható és ellenőrzött helyről vásároljon a tenyésztő; — csak egészséges nyúl- állománnyal tartsunk te­nyésztői kapcsolatot (csere, párosítás stb.) — '’takarmányt megbízható helyről vásároljunk vagy gyújtsunk: — a nyúlállomáawunkhoz csak úgy menjünk, ha utcai ruhánkat munkaruhára cse­réltük, kezünket, . lábbelin­ket fertőtlenítettük; — beteggyanús vagy beteg állat észlelése esetén hív­junk állatorvost; — a betegség miatt levágott vagy elhullott nyulat mutas­suk meg az állatorvosnak, majd a betegség miatt el­hullott állatot égessük el vagy mélyen ássuk el és a bőrét se hasznosítsuk; — ha fertőző betegség ke­rült megállapításra — saját és tenyésztőtársaink érdeké­ben — szigorúan be kell tartani az állatorvostól ka­pott utasításokat, tanácsokat. AZ ÁLLATOT kedvtelésből vagy jövedelmi szempontok miatt tartó ember csak úgv érhet el jelentős és tartós eredményt, ha az állattartás területén korszerű ismeretek­kel rendelkezik és. azokat a gyakorlatban is alkalmazza. Tapasztalatait kicseréli, meg­beszéli szakemberekkel, te­nyésztőtársaival. Dr. Takács Györgyi megyei állatorvos MZ motorkerékpár felújított állapotban eladó, Kisterenye, Szőllő út 7. Farkas. 22o SE Mercedes el­adó, vételárba kis­kocsit is beszámítok. Érdeklődni Zagyvaró­na, Erőmű-porta, 8— 18 óra között. GARÁZS kiadó Pécskö utcában. Ér­deklődés 20-06-os tele­fonon 5 óra után. ELCSERÉLNÉM Sal­gótarján központjában levő modern garzon összkomfortos lakáso­mat hasonló budapes­ti lakásért, belterüle­ten. Cím a kiadóban. Apró­hirdetések CR rendszámú, fel­újított Zastava és Arany János út végén levő garázs sürgősen eladó. Érdeklődni le­het : Brunda István, Salgó út 10. KIADÓ garázst azonnal bérbe vennék a vásártéren. Címet a kiadóba 22-04 tele­fonra kérem. NAGY virágú Meistewerk évelő szegfüpalánta több színben kapható, tö­venként 2,— Ft-ért, Toronyi kertésznél, Békéscsaba, Sztraka u. 27. A SALGÓTARJÁNI Szakmunkásképző In­tézet azonnali belé­pésre keres: OKLEVELES GÉPÉSZMÉRNÖKÖT, SZERSZÁMKÉSZÍTŐ HEGESZTŐ, SZERKEZETLAKATOS szakmunkástanulók szakmai anyag- és szakrajz tantárgyai­nak oktatására. Je­lentkezés : az intézet személyzeti osztályán. Telefon: 13-47 (4-es mellék). Pest megyei Gép­ipari Vállalat ke­res műszaki és közgazdasági egye­temi és főiskolai végzettséggel ren­delkező szakem­bereket gyártmánytervezö szerkesztői, tech­nológust, üzem­mérnöki, közgaz­dasági, termelés- irányítói munka­körökbe. A jelentkezéseket ..Komoly szakem­ber” jeligével a Kiadóba kérjük leadni. A Salgótarjáni Erőmű felvételt hirdet: villanyszerelő* műszerész, lakatos, kazánfűtő, betanított és se­gédmunkás mun­kakörre férfi, — vegyésztechnikusi és laboráns mun­kakörre pedig férfi, — női munkaerők jelentkezését várja. Beiskolázási lehető­ség biztosítva: Bé­rezés a koliektív szerződés szerint. t Jelentkezni lehet a munkaügyi előadó­nál.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents