Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-17 / 243. szám

Előre — utánam *VVVWVV\X»/V\/WWVVV\»V\*'VVVVV\/^/VVVVVVWWWVVVV'* Szerény, modern, jó képes­ségű, fiatal, csinos —, ezek a jelzők mind ráilleneV Akiről a izavak szólnak: Dorogi Győ­ző. a Kőbányai Porcelángyár balassagyarmati telepének KISZ-ti fkára. •Jól dolgozó KISZ-Vezető, ki­nek sikereihez nemcsak a ne­ve járult hozzá. Hogyan, ni.ért lett KISZ-titkár? — er­ről beszélgettünk. — A főiskola elvégzése után fél évig a Gamma Mű­vekben dolgoztam, de mivel balassagyarmati vagyok, úgy éreztem, jobb, ha visszajövök. Technológus voltam egy évig. Amikor új gyártósor érkezett az üzembe, művezető lettem. Közben a gyár alapszerveze- tének szervező titkári teendőit láttam el. Inkább nevezhető a tettek, mint a szavak emberének. Szívesebben beszél munkájá­ról, mint önmagáról. Nem ön­telt. Hogyan lett szervező tit­kárból egy több mint hetven- fős alap6zervezet KlSZ-titká- ra? — A gyár önhónapos KISZ­iskolára küldött Budapestre. Visszaérkezésemkor válasz­tottak meg KISZ-titkárnak. Középiskolás korom óta sze­retem a közösségi munkát. Nem tudnám elképzelni, hogy amikor vége 'a műszaknak, megyek haza. Unalmas lenne. A KISZ szorosan hozzátarto­zik a mindennapokhoz. A KlSZ-szervezet tagjai kedvelik, elismerik munkáját. Példa rá, hogy amikor az alapszervezet , három részre vált, ismét őt választották csúcstitkárnak. Nemiég hoz­u tárnám! A példa valóban pél­da és ne követelés legyen! A tapasztalatok nem egy újonc KISZ-es véleményei. Mögöttük munka, jó néhány továbbképző ismeretei állnak. — Mivel foglalkozik egy el­foglalt titkár szabad óráiban? — Szabad időm azért akad. Szeretek barkácsolná, ami a munkámból adódik, motoroz­ni, úszná és utazni. A Szov­jetunió kivételével már vala­mennyi európai szocialista országot bejártam. És ami még jellemzi: hu­szonhat éves, igazi mai fiatal. Közösségi ember. A vezetői tulajdonságok egyike sem hiányzik belőle). Megérdemli a bizalmat. Nem hangosan — ták létre egy klubot, melyhez csendben végzi munkáját. társadalmi munkával járultak hozzá. — A munkában, vagy bár­miben vigyázni kell, mert so­hasem szabad azt mondani, előre fiúk, lányok, inkább azt: Fiatal a gyár. Az átlagélet­kor alacsony. Ennyi fiatal kö­zül kitűnni nem könnyű. íme a példa. Az utat mindenkinek magának kell végigjám'. B. I. Tapasztalatcsere Székesfehérváron és Zalaegerszegen A dolgozók többségét meg keil nyerni A Szervezési és Vezetési Tuuományos Társaság me­gyei szervezete által nemré­giben rendezett háromna­pos zalaegerszegi tanul­mányút két szempontból volt érdekes: a gyakorlat­ban is megismertük az or­szágos visszhangot 'kiváltó Zalaegerszegi példát, s meg­mérhettük a magunk ered­ményeit. A gazdag tapasz­talatokat nyújtó tanulmány­úton 10 megyebeli vállalat s a Számviteli és Pénzügyi Főiskola 40 szakembere vett részt. A legtöbben a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek­től, a szénbányáktól, illetve az öblösüveggyártól utaz­tak. A résztvevők többsége tizem, és munkaszervezés­sel foglalkozó szakember .volt, de néhányan csak a szervezés iránti érdeklődés­bői, tanulmányozták a prog­ramban szereplő vállalatok szervezési tevékenységét. A csoport először a szé­kesfehérvári Videotonba lá­togatott, ahol a vállalat szer­vezési főosztályvezetője is­mertette az üzem- és mun­kaszervezés helyzetét. A Zalaegerszegi -Ruha gyár meglátogatására vi­szont nagy .érdeklődéssel készült a tanulmányút min- uen résztvevője. Nem vélet­len. A zalaegerszegiek va­lami olyasmit csináltak, ami nagyon sokak számára szo­katlan. Pedig lényegében nem tettek mást, mint amit Hz MSZMP Központi Bi­zottságának 1971. december J-i határozata is előír: fel­tárták a szervezésben rejlő tartalékokat — nagyon cél­tudatosán és tiszteletre mél­tó bátorsággal. A ruhagyár szakemberei fi érdeklődéshez méltó in- formálódást biztosították i' »portunk számára. Három t írgyilagos, őszinte előadás­ban reális képet festettek a szakemberek — Jaczó And­rás, Tuboly Mária és Kern Imre — gyáruk szervezési tevékenységéről. Az elő­adások alapján jól nyomon követhettük, hogyan zajlott le a speciálisan ruhaipari szervezéssel foglalkozó IPE nevű svájci cég szervezési tevékenysége 1971-től nap­jainkig. A svájci szervezési cég munkájának gerincét az MTM (Methode Time Mea­surement) módszer alkotta, amely nem más, mint a mikroelemes normaképzés módszere. A svájci cég e módszer fejlettebb változa­tát alkalmazta. A cég javas­latában pedig az szerepelt, hogy termelő gépi beruhá­zás nélkül 35 százalékkal növelik a termelést, egy- harmaddal pedig a termelé­kenységet. A szakemberek hangsú­lyozták. hogy mennyi gond­dal és nehézséggel kellett megküzdeni, amíg eljutot­tak a jelenlegi helyzetbe. A munkásokat 15—20 éve megszokott mozdulatokról kellett „leszoktatni”. A dol­gozók féltek az újtól, gmely másodpercekre bontva mé­ri a munkát, s amiről kide­rült: megszokható, s általa nem nagyobb a munkások fizikai igénybevétele. Az új szervezési mód meghökkentően egyszerű változásokkal járt. A za­laegerszegiek termelőbe­rendezést, gépet nem vásá-' roltak, csupán kisebb át­alakításokat végeztek. Kü­lönösen az anyagmozgatást reformálták meg Olvan szállítási módszert vezettek be. aminek révén a munká­sok jobban kifejthetik egyé­ni képességeiket. A zala­egerszegiek — számunkra bonyolultnak tűnő — bére­zése esvértelműen bizo­nyítja: aki jobban dolgozik, jobban jár, mert többet ké­rés. A gyárlátogatás során szá­mos dolgozóval beszélget­tünk, akik elmondták, hogy megbarátkoztak már az új szervezési módszerrel, s az át­nő- A új bérezési rendszerben lagosan ezer forinttal vekedtek a jövedelmek, korábbi idegenkedés meg­szűnt, s akik az új módszer­re történő átállás hírére el­hagyták a gyárat,- vissza­jöttek, és újra a régi he­lyükön dolgoznak. A gyárlátogatás a gyakor­latban igazolta mindazt, amit a szakemberek el­mondtak. Noha, egy ruha­gyár, technológiája távol es üt egy kohászati, üveg- gyári vagy bányász szak­ember által ismert tech­nológiától, csoportunk tag­jai szót értettek a vendég­látókkal, mert közös nyel­ven, a szervezés nyelvén beszéltek. Az ismeretek, tapasztalatok bizonyára sok segítséget nyújtanak szak­embereinknek az itthoni feladatok megoldásához. Ezek a feladatok — a válla­latok eltérő, jellegének meg­felelően — mások, mint a zalaegerszegieké, azonban az általános tanulságok ná­lunk is érvényesek. Olya­nok, mint a dolgozók több­ségének megnyerése. A mű­szakiakat, a munkásokat megfelelően fel kell készí­teni, hogy az újra történő átállás minél zavartalanabb legyen. Tanulhatunk abból a bátorságból is, amellyel a zalaegerszegiek végrehaj­tották — s teszik még, mert a szervezés nem fejeződött be — a feladatokat. Pélcla lehet az önkritikájuk és őszinteségük, amely nem en­gedi, hogy a kudarcot el­hallgassák — hiszen a hi­ba ismeretéből is lehet ta­nulni. Az RZVT megyei szerve­zetének vezetősége által rendezett tanulmányút sok hasznos tapasztalattal gaz­dagította szervezőinket. A tanulmánvútról beszámoló készült, amit minden rész­vevőnek megküldték. Pádár András T.ányoh a telepeit Nincs különleges bánásmód A HEGYEK között kanyar­gó szerpentin belevész a »tej­szerű ködbe. Oered előtt itt is, ott is, legelésző marha- csorda tűnik elő a reggeli párából. A ceredi termelő­szövetkezet a megye egyik Márta kémcsövek és tartá- Apró dolgok, amik „tüskét* lyok világában él. Már az hagyhatnak a fiatal szak­iskolában megtanulta a zsír- munkáslányokban, százalék és fajsúly mérését. — A szakmunkáspótlékkat A tejházában kórházi tiszta- kapcsolatban az az álláspon- ság uralkodik. Naponta két- tunk, hogy feszültséget ereci- és fél. háromezer liter'tej át- ményezne a fiatalabb és idu- legnagyobb szarvasmar ha-1 e - vételéről kell gondoskodnia, sebb dolgozók között. A szak- nyésztő gazdasága. Telepük — A mi munkánknak az a mai képesítést a fizetésben kapuja csak szigorú köz- hátránya, hogy vasárnap is honoráljuk. Szerintem így egészségügyi előírások teljesí- be kell jönnünk. Ennek eile- sem jönnek ki kevesebbre a tése után nyűik meg. Érthető nére jól érzem magam. Ügy lányok — mondja Sótér Ist- az óvatosság. Az istállók mii- látom, a munkatársak és a ván, a gazdaság elnöke, liós értékeket rejtenek. Nagy vezetők is megbecsülnek. — S a köpenyek? a gondozók felelőssége is, A MEGBECSÜLÉS első — Intézkedjél, hogy orvo- akiknek átlagéletkora tavaly megnyilvánulása a fizetési solják panaszukat — fordul csökkent, mivel négy fiatal borítékon érezhető. Átlagos Simon Istvánhoz, a főmező- szakmunkáslány állt muhká- keresetűik 2500 forint, felett gazdászhoz. — Valószínű, ad- ba. Közülük ketten: Simon van, ami jelentős összeg, minásztrációs hiba történt. Mária és Molnár Magdi a Persze, nem adták azt in- A gazdaság vezetői elége- hajinali műszak végén már gyen. Reggel fél hatkor már dettek az állattenyésztő lé- átöltözve ülnek a főállatte- helyükön vannak, s este tíz nyok munkájával, s igyekez­nyésztő irodájában. órakor öltöznek át utcai ru- nek a legjobb körülménye­Manapság kevés fiatal vá- hába. Napközben néhány két biztosítani számukra. Hl- lasiztja élethivatásnak a me- órát pihenhetnek, de ők ezt ába, kevés a fiatal. Az ifjú zőgazdasági munkát. Az igaz- az időt is kihasználják. kor azonban a munkában Sághoz tartozik, hogy ők sem — A váci Mezőgazdasági nem előny. Tudja ezt Simon így képzelték el jövőjüket. Szakközépiskola Kisterenyé- Mária és Molnár Magdi is. Mária közgazdasági szakkö- re kihelyezett osztályába já- — Nincs különleges bánás- zépiskolába jelentkezett, Mag- runk. Másodikosak vagyunk, módban részünk. Azt a telje- di a szakács és fodrász szak- — Ez azt jelenti, hogy jö- sítményt várják tőlünk, mint mák felé kacsintgatott. Ütjük vöt látnak maguk előtt a gaz- az idősebb dolgozóktól — végül is a balassagyarmati daságban? jegyzi meg Magdi. / Mezőgazdasági Szakmum- _ igen Nincs szándékunk- Négyen kezdték. Egyikük kásképző Iskolába vezetett, ban máshol munkát keresni, már szakmunkás-bizonyít- Jó eredménnyel végezték el, Nemcsak a fizetésükkel elé- vánnyal elhagyta a termelő- Mária végig jeles volt, még gedettek, a munkahelyi kö- szövetkezetei. A nehézségek- országos versenyen is helye- rülmények ,is kedvezőek. Fe- tői riadt vissza, pedig a régi zést szerzett. kete-fehér öltözővel, fürdővel dolgozók, ahogy Simon Mária — Az utolsó vizsgák után felszerelt a szarvasmarhate- mondta: „irtó kedvesek”, már szakmunkásként, jártuk liep. Egyszóval, nincs ok a — A minap KlSZ-t&ggyű- l3? a telepet^A mun^Ua^áh- panaszra. Vagy mégis? lésre kellett mennem, este-■ -»-»* _ kapunk szakmun- hétkor. Ráhajtottam a mun­káspótlékot. Tudjuk, hogy kára és korábban elmehet- ,roTt,m^ _ nem kötelező adni, de... tem. — Üj fehér köpenyt kér- EGY ÉVE DOLGOZNAK, tem néhány hónapja, hiába Szakértelmükkel kivívták a lás ismerkedéssel kezdődött, de a három év alatt a nyári gyakorlatokon pasztalatot szereztünk mondja Magdi. Ö a borjúmevelőben dolgo­zik. Karja az egy év alatt megizmosodott a vülaforgaf — mondja Mária. — Nekem is a köpenyem ­fástól. Még férfinak is nehéz, mel van baj. A tejházban fi- nem egy tizeírévas lánynak, zetik a mosását, a borjúne- — Megszoktam és meg is velőben nem, holott ezen a szedettem. Otthon is tartót- helyen hetente háromszor is tunk jószágot, „edzésnek” mosni kell — panaszkodik nem volt rossz... Magdi. megbecsülést, s számításaikat is megtalálták. A fiatal lá­nyokra jellemző a tervezge- tés. Náluk is gyakran kerül szóba a jövő, amit már nehe­zen tudnak elképzelni a ter­melőszövetkezet nélkül. Szabó Gyula Kedvező tapasztalatok Szorospatakon kétnapos vál­lalati bányabiztonsági szemlét tartottak az elmúlt héten. A biztonsági szakemberek meg­állapították, hogy a legutóbbi szemle óta igen jelentősen ja­vultak az aknaüzemben a munkakörülmények. Mindezt annak ellenére érték el, hogy a keleti bányamezőben a geo­lógiai nyomásviszonyok na­gyon kedvezőtlenül alakultak, emiatt a bányászoknak inten­zivebb fenntartást kell alkal­mazniuk. Az ellenőrzés azt is megál­lapította, hogy a fronti mun­kakörülmények további javí­tására is van lehetőség, amennyiben a fejtések előre­haladási sebességét növelni tudják. Ezenkívül arra is fél­hívták a<2 üzemvezetőség fi­gyelmét, hogy fordítsanak fokozott gondot a TH-ido- mokkal biztosított vágatok utógondozására, a szorítóbd- lincsek utánhúzására. Ugyan- ,csak feladat, hogy a vágatok­ban keletkezett üregek után­töltéséről rendszeresen gon­doskodjanak. Jó ütemben halad Salgótarjánban a Kemerovo körúti lakótelep építése. A salgótarjáni Tervező és Építőipari Szövetke­zet 1967-től, az építkezés kezd ete óta 429 lakást adott át és jelenleg 77 lakáson dolgoznak. Az 1977/78-as évekre további 200 lakás építését és járulékos beruházásokat terveznek (Bábel László felvétele) MÄTRÄKERESZTESI ­KÉPEK Fakanál-főváros Mátráké- ezelőtt a víz elöntötte az ud- resztes. Évszázaddal ezelőtt varomat. Hasábfát, baromfit Vidróczky Marci, a híres vitt el, a füstölőm is tönkre- mátrai betyár portyázott erre- ment. Hiába szedem ki a pa- felé. Azóta sok víz lefolyt a tak medréből a követ, ha sodró Kövicses patakon. Ok­tóber eleje, hétköznap dél­után. Aki nem a fakanál ké­szítéséből él, falujától még távol van. Az üzlet is bezárt, estefelé élénkül az élet. Azért kora délután is talál­koztunk néhány emberrel. Róluk készítettünk pillanat­felvételt. Parasztember Hegedűs Sán­dor. Megélt már 67 nyarat. Kap nemi nyugdíjat, mellet­te dolgozgat. Amikor talál­koztunk, éppen a Jánó-kert­más nem csinálja. Tanáccsal is szolgált Odler- né. Javasolja, hogy a tanács szólítsa fel a patakügyben érdekelteket: portájuk mel­lett szedjék ki köveket. Így senkit neki veszélyeztet a se­bes folyású hegyi patak. Ér­demes a javaslaton elgondol­kozni. ★ Szilvalekvárt főznek Odler Sándorék udvarán. Öreg, hosszú parasztház, barnuló levelű körtefa alatt párolog a sűrű lekvár. A kilencéves bői igyekezett hátikosárral és Odler Etelka olykor belemárt­ja kanalát elég édes-e megfelelő-e. A kavarás fontos feladatét. Molnár Istvánné, Zsófi néni tölti be. Se nem rokon, se nem szomszéd. — Csak úgy betévedtem. Tudom, hogy reggeltől meg- únja az ember a kavarást. Talán négy órára kész lesz a lekvár. Magvaváló szilvából készül. A szavak fűzését özvegy Palcsik Ferencné Veszi át. aki csak szemlélője, de nagy létrával hazafelé. Miben fá­radozott — állítottuk meg. — Szilvát szedtem, berten- ceit, Jó lesz cefrének. Meg­iszom a pálinkát, ha van. A földművelés mellett akad még egy szenvedélye. Szeret olvasni. Különösen a történe­lem érdekli. Miért jó . olvas­ni 7 — Azért, hogy tudjon az ember — válaszolja. Az üzletben szokott köny­vet venni. Legutóbb útikala­uzt vásárolt. A háború alatt tíz napot töltött a hasznosi várhegyre épített pincében. Azóta a vár történetét, is ta­nulmányozta. Nem sajnálja a pénzt a könyvre. Legutóbb is megvásárolta a Mátyás- templom történetét. Szerencsés ember? Háború­ban nem járt. Az iskolában négy osztályt végzett. Tanító­hiány. pénzhiány — magya­rázza az indokokat. Nem ő tehet róla. és kóstolgatja: már, sűrűsséga lekvárkészítés a lekvár, ha le a kavaró­A kőhídnak támaszkodva áll a falu közepén Odler Fe­rencné. Bizonyos, hogy ez a falu közepe*, hiszen itt a híd, és a harangláb, van panasszal. — A kertem alatt folyik a Kövicses patak. A Mátrából köveket körget le. Ezek aka­dályozzák a víz lefolyását. Sokan szeméttelepnek hasz­nálják a patak medrét. Nem csodálható, hogy két évvel ismerője a mesterségének. — Akkor jó már nem esik ról... Zsófi nénink is belefárad. Átveszi a kavarót Holtner Istvánné. ö jegyzi meg: — Tavaly én is főztem lekvárt. Jobb, mint amit a boltban árulnak. Derelyébe, gombócba, süteménybe na­gyon finom. Az eddig hallgató háziasz- szony is közbeszól: — Csak ezzel a egy kat­lannal főzünk. Kitart az újig. i Reggel fél 9-kor fűtöttem alá. Tele Szeretem a lekvárt, még job­ban a három unokám. Alább hagy a rotyogás. Hortnerné nem állja meg szó nélkül. — Zsófi! Vékonyabb fa kell alája — és komótosan kavarja az egyre sűrűsöd lekvárt tovább. (rozgonyi) NÓCRÁD — 1974. október 17., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents