Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)
1974-10-16 / 242. szám
„Rtomsokk" és Nobcl-dij A legújabb jelentések szerin Japánban viharos gyor- Raí :i agai dagad az a botrány, tunelv egyszerre kül_ és belpolitikai természetű és ame- Ivet a. megfigyelők otthon is, külföldön is „atomsokkügv”. r. neveznek. Annak megértéséhez, miről is van szó, egy kicsit vissza kell pergetnünk az események filmjét. Néhány héttel ezelőtt a japan, flotta egyik hajójáról elterjedt. hogy bonyolult — és a vizek, a környezet tisztaságára eleve súlyos veszélyt jelentő — nukleáris berendezés van rajta. 01yan felzúdulás támadt, hogy ezt a japán liajót a szó fizikai értelmében nem engedték be egyetlen japán kikötőbe sem: ha- lászbárkákkial és kereskedelmi hajókkal torlaszoltak el m nden bejáratot. De ez csak a kezdet volt. a tulajdonképpeni skandalum k dobbantója. A közvélemény nyomására az ellenzéki pártok úgy döntöttek, követelik a parlament rendkívüli ülésszakának összehívását, amelyen — az infláció és. egyéb belső kérdések mellett — a kormányon levő liberális demokrata párt atomooliti- káját vitatnák meg. Ebben, a politikai helyzetben valósággal bombaként robbant Larocque nyugalmazott amerikai tengernagy nyilatkozata, amely szerint az amerikai hadihajók, minden ellenkező állás ellenére, igenis atomfegyverekkel felszerelve futnak, be japán kikötőkbe. Erre a bejelentésre akkora vihar tört ki, hogy Tokió azonnal hivatalos cáfolatot kórt — és kapott — az Egyesült Államok hadügyminisztériumától, a Pentagontól. Ez azonban nem hangzott meggyőzően. Annyira nem, hogy az atomsakk nem csökkent, hanem éppenséggel növekedett. A közvélemény a cáfolatot egyszerűen nem hitte el és az ügy legfrissebb fejleménye bebizonyította, hogy a jelek szerint- a hitetleneknek van igazira. Az USA legtekintélyesebb lapja, a New York Times ugyanis nagy cikkben leplezte le, hogy egy régi és 1972- ben megerősített megállapodás szerint az amerikai hajók befuthatnak japán kikötőkbe atomfegyverekkel a fedélzetükön, illetve gyomrukban. A botrány dagad és Japánban is, másutt is mind több szó esik arról: hogyan kaphatott Nobel-békedíjat az a Szato miniszterelnök, aki Tanaka elődjeként az első számú képviselője volt ennek a tudatosan megtévesztő, békés jelzővel nehezen minősíthető politikának... Meghalt Rusznyák István akadémikus Kedden, 85 éves korában elhunyt Rusznyák István akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke, a Szegedi majd a Budapesti Orvostudomán /i Egyetem belgyógyászati klinikájának volt igazgatója, a Kísérleti 'Orvostudományi Kutató Intézet nyugalmazott igazgatója. Rusznyák István orvosprofesszort a Magyar Tudományos Akadémia saját halottjának tekinti. temet; séről később intézkednek. Maradnak as EDfSZ-eröl* Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár hétfőn felkereste a Biz tonsági Tanácsot, hogy további hat hónappal hosszabbítsa meg az egyiptomi és az izraeli haderők között a Sínai- félszigeten létesített ütköző övezet fenntartását. Waldheim kijelentette, hogy a térségben honoló nyugalom ellenére szükségesnek j tartja az ütköző övezet megőrzését. A Biztonsági Tanács megbízatása értelmében a Sinai- félszigeten létesített övezetben október 24-ig tartózkodnak az ENSZ-csapatok. Az ENSZ összesen 4491 személyt állomásoztat az ütköző övezetben. Élesen bírálják az amerikai álláspontot Algírban az olajárakat vizsgálták Kissinger amerikai külügyminiszter befejezte egynapos algériai látogatását és hétfőn délelőtt Algírból Rabatba, kőrútjának következő állomására utazott. „ Az amerikai külügyminiszter hétfő este Uumedien algériai elnökkel három óra hosszat tárgyalt a közel-keleti helyzet időszerű kérdéseiről, az olajárakkal kapcsolatos problémákról és ti két brszág közötti kapcso- k-tokról. A külügyminiszter elismerte., hogy az olajárak tekintetében Bumedien álláspontja eltért az övétől. de hozzáfűzte, hogy közösen tanulmányozták az álláspontok közelítésének lehetőségét. Ezenkívül megvizsgálták az Egyesült Államok és Algéria kapcsolatainak jelenlegi helyzetét és megállapították, hogy azok az utóbbi hónapokban jelentős mértékben fejlődtek. Kissinger Rabatba, majd onnan Washingtonba utazott. ★ A kairói Al-Ahram éles hangú vezércikkben bírálja az úgynevezett szakaszos és fokozatos rendezés amerikai koncepcióját, amelyet Kissinger külügyminiszter képviselt az egyiptomi, a szíriai, a jordá- niai és az izraeli vezetőkkel folytatott legutóbbi tárgyalásokon. A szakaszos és fokozatos rendezés logikája szükségszerűen zsákutcába visz. s Izrael magatartása még hajthatatlanabbá válik. Az átfogó rendezés kínálja az egyetlen lehetőséget egy újabb robbanás elkerülésére, mivel az arabok nem mondanak le területeikről és jogaikról. Kissinger közel-keleti körútja során lényegében az izraeli álláspontot tette magáévá, amikor kijelentette, hogy a palesztinai problémát az izraeli—jordániai tárgyalások keretében kell megoldani. A genfi békeértekezlet tudatos elodázása nyilvánvalóan arra irányul, hogy a paliesztinai küldöttség megkérdezése nélkül dönthessenek a palesztinai területek sorsáról és ezzel befejezett tények elé állítsák a palesztinai nép törvényes képviselőit Északon a halyzet változatlan Im^r- £■ ..... .-fi + .... ' I ifiBSBUf ijentsrili f/ C* *■'/. ......'vf i GYSJRi.r f'T ... Európa északi partjai közelében végrehajtott legutóbbi 11ATO-hadgyakorlat világosan megmutatta, hogy a nyugati katonai szövetség vezetői a kontinensünkön tapasztalható enyhülési folyamat ellenére is változatlanul fenntartották a Norvég- és Berente-teniger térségével összefüggő egykori stratégiai elképzeléseiket. Az Atlanti-óceán ésizaki részén 1 űződé tengeri megközelítési útvonalak „megóvása” céljá- b >1 befolyásuk megőrzésére törekedtek Grönlandion, a Faeroer-, Shetland- és az Őrien ey-65&ige t eken, továbbá nagy jelentőséget tulajdonítottak Norvégia és Dánia földrajzi helyzetének. Ezek segítségével kezükben tarthatták az Egyesült Államok és Európa között húzódó és a NATO* számára létfontosságú utánpótlási útvonalakat, ugyanakkor a Szovjetuniótól viszonylag kis távolságra légi támaszpontok és radarállom ások egész sorát üzemeltethették. A NATO északi szárnya és a hozzávezető atlanti-óceáni útvonalak ellenőrzése elsősorban három országra, Dániára, Norvégiára és Ialandra támaszkodik. Dánia uralja a Balti-tenger kijáratát és emellett nagy jelentősége van a dán birtokban levő Grön- landnak is. A szigeten, Thule mellett a második világháború óta amerikai támaszpont működik, amely tulajdonképpen az Egyesült Államok kiterjedt légibázis- és radarhálózatának előretolt állása. A NATO számára Norvégia értékét növeli az a körül- ménj’-, hogy tagállamai közül az egyetlen, amelynek közös határa van a Szovjetunióval. Nem meglepő tehát, »hogy északi területein nagy meny- nyiségű katonai felszerelést halmoztak fel szövetségesei, ezenfelül nehezen hozzáíérheNOGRAD — 1974. október 16,, szerda tő fjordjad Is ott szerepelnek a katonai szakemberek terveiben. Izlandnak szintén nagy a stratégiai jelentősége: földrajzi fekvésénél fogva kulcshelyzetet foglal el az Atlantióceán északi bejáratánál, s így ugródeszka szerepét töltheti be a két kontinens között. Nyugati és déli partjainak öblei kiválóan alkalmasak arra, hogy ott katonai objektumokat létesítsenek, Iz- land NATO-tagsága voltaképpen kizárólag az Egyesült Államok érdekeit szolgálja. Az USA Reykjaviktól, az ország fővárosától mintegy 50 kilométerre, Keflavikban hatalmas katonai támaszpontot tart fenn, Hvalf jördhurban pedig atom-tengeralattjáró és haditengerészeti kikötőt létesített. Izlandnak sem szárazföldi hadserege, sem légiereje, sem hadiflottája nincs. A katonai elkötelezettségen túl azonban Dánia és Norvégia fejlődésében olyan sajátosságokat is találunk, amelyek megkülönböztetik a két országot a NATO más tagállamaitól. Mindketten éveken át vonakodtak elfogadni a hadkötelezettség időtartamára vo- naktozó NATO-ajánlásokat. A katonai] költségvetés növelésére irányuló törekvésekért sem nagyon lelkesedtek, az ötvenes években pedig nem engedték meg, hogy területükön közepes hatósugarú rakétákat helyezzenek el. Ellentétben a NATO vezető hatalmaival, hosszú időn át elutasították az NSZK alakulatainak részvételét a területükön rendezett NATO-gyakorlato- kon. Dániának és Norvégiáit szovjet küüdotis&agi A Nyikolaj Podgornij, a vjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökének vezetésével Finnországban tartózkodó szovjet küldöttség kedden meglátogatta azt az épületet, amelyben 1917 őszén Vlagyimir Iljics Lenin élt. Podgornij megkoszorúzta a ház falán elhelyezett emléktáblát. A küldöttség tagjai egyperces néma tiszteletadással adóztak Lenin emlékének. Később a szovjet küldöttség koszorút helyezett el Paa- sikivi egykori finn elnök síremlékénél a hietaniemi térné'óben. Prljikivi a kiemelkedő finn államférfi jelentős érdemeket szerzett a Szovjetunió és Finnország baráti kapcsolatainak fejlesztésiben. A koszorúzási ünnepségekre elkísérte a szovjet delegációt Ah ti Karjalainen Jiinn külügyminiszter több hivatalos, személyiség és a Finn— Szovjet / Társaság aktivistái. A Közös Piac és a KGST kapcsolatáról tárgyainak Kedden Luxembourgban egynapos tanácskozásra ültek össze a kö/ös^ piac 9 tagállamának külgyminiszterei. A napirenden elsősorban a közös piacon kívülálló országokkal kialakítandó kapcsolatok szerepeltek, ezen belül az EGK és a KGST kapcsolatai A Közös Piac bizottsága az ülés elé terjesztette azt a kerettervet, amelyet kereskedelmi szerződések megkötésére kíván felajánlani az európai szocialista országoknak. Az új kerettervezet a többi között javasolja, hogy a szocialista országokkal olyan szerződéseket kössenek, mint amilyenek általában a Közös Piac és más országok között állnak fenn. E megállapodások nem preferenciális jellegűek, ugyanakkor tartalmaznak tarifális megállapodásokat, valamint szabályozzák egyes cikkek terén a szállítható áruk mennyiségét. A keretszerződés bizonyos előnyöket akar biztosítani a Közös Piac tagállamainak, így például garanciákat akar szerezni arra, hogy a kilencen fokozatosan növelhetik a szocialista országokba irányuló exportjukat. Ugyancsak a tanácsülés na-, pirendjén szerepel az EGK brüsszeli bizottsága elnökének, Francois-Xavier Ortoli- nak tervezett " moszkvai utazása, amelynek során Nyiko laj Faggyejewel, a KGST titkárával kellene tárgyalásokat folytatnia. Ciprusi kérdés az ENSZ előtt Az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszaka október 28-án kezdi meg a ciprusi kérdés megvitatását — közölte hétfőn este az ENSZ székhelyén Abdel Aziz Buteflika, az ülésszak elnöke, algériai külügyminiszter. Az ülésszakon részt vevő ciprusi küldöttséget Ma- kariasz elnök vezeti. A főtitkár incidense Hétfő este rendőri fedezettel vonult vissza kocsijához Joseph Luns - NATO-fő- titkár, miután enyhén szólva sikertelen előadást tartott a híres rotterdami Erasmus- egyetemen. A diákok állandóan megszakították a szónokot, s Hollandia kivonulását követelték a NATO-ból. A végén kisebb ökölharcra is sor került a heveskedők között, mire Luns jónak látta elhagyni a termet nak azonban leginkább a támaszpontok és atomfegyverek kérdésében voltak fenntartásaik a NATO-val szemben. A multilaterális (sokoldalú) NATO-atomerő tervének kidolgozása idején kiderült, hogy az észak-európai NATO- tagországok nem értenek egyet a tervvel. Magatartásukat azzal indokolták, hogy fenn kell tartani ’ az „északi egyensúlyt”. Ez az elmélet abból indul ki, hogy Észak- Európa olyan térség, ahol aránylag jelentéktelen a nemzetek közötti feszültség, s a nagyhatalmak érdekeltek a jelenlegi helyzet fenntartásában. Ebből következik, hogy ha bármelyik észak-európai ország vlátozta-tna katonapolitikáján, ez a szomszédos államokra nézve is következményekkel járna, mindenekelőtt pedig arra késztetné a nagyhatalmakat, hogy az új adottságoknak megfelelően módosítsák az észak-európai államok iránti politikájukat. Az ilyen megfontolások kétségtelenül segítették az enyhülés folyamatának kibontakozását Európában, de ugyanakkor a jóakaratnak csupán a béke fenntartásához szükséges minimumáról tettek bizonyságot. A szocialista országok a nukleáris fegyvereket illetően sokra értékelték a NATO északi tagállamainak állásfoglalását, de ugyanakkor azt sem felejthettél^ el, hogy milyen szerepet szántak az Észak-atlanti Szövetség vezető hatalmai ezeknek az országoknak. A legutóbbi időkben végrehajtott NATO-hadgyakorlatok éppen azt mutatják, hogy Norvégia és Dánia sajátos szerepe ellenére is könnyen eszköze lehet idegen érdekeknek. A végső megoldást a skandináv államok is csak a kontinens biztonságának megteremtésén keresztül érhetik el. Tolnay László A palesztinok az ENSZ elé léphetnek: A Palesztinai Felszabadítá- si Szervezet két héten belül küldöttséget indít New Yorkba. hogy részt vegyen az ENSZ-közgyűlés palesztinai vitájában. A közgyűlés hétfőn este 105 szavazattal 4 ellenében és 20 tartózkodással, úgy döntött, hogy a Palesztinai Felszabad! tási Szervezetet meghívja a palesztinai kérdésnek november 4-én kezdődő vitájára. A meghívás ellen csak Izrael. az «Egyesült Államok. Dominika es Bolívia szavazott. Nabel Saath. a Palesztinai Felszabadítási Szervezet New Yorkban tartózkodó képviselője üdvözölte a döntést és kijelentette, hogy az a pa- lesztinaiak önrendelkezési jogának elismerése felé mutató első. történelmi ielentő- ségű lépés. A palesztinai küldött sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy szervezete a közgyűléstől nem vár radikális határozatokat. Kijelentette, hogy a Palesztinai Felszabadítási Szervezet hosszú távú célja olyan demokratikus palesztin állam létrehozása, amelyben az arabok és a zsidók békében, vallási vagy faji megkülönböztetés nélkül élhetnének egymás mellett. A rövid távú cél az. hogy valamelyik felszabadított Palesztinái területen, például a Jor- dán-folyó nyugati partvidékén, vagy a gázai-övezetben nemzeti hatóságot hozzanak létre. Ugyanakkor rámutatott, hogy hosszú távon elképzelhetetlen a három és fél millió Palesztinái arabnak mindössze e két területen történő letelepítése. A Jordár.-folyó nyugati partvidéke és a gázai- övezet a történelmi Palesztina területének mindössze ■ 19 százalékát teszi ki. Saath" jelezte, hogv a közgyűlés palesztinai vitájában részt vevő palesztinai küldöttségben helyet kapnak valamennyi jelentősebb palesztinai csoportosulás képviselői Hozzáfűzte, nem bizonvos abban, hogv Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítás! Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnöke is részt vesz a vitában. Ez attól függ — mondotta —. hogy Jasszer Ara- fatnak ehhez lesz-e elég ideje. Hangsúlyozta, személy szerint szeretné, ha a palesztinai küldöttségben képviseltetnék magukat a palesztinai területen élő zsidók is. Ez azonban kevéssé valószínű, mivel az e területeken élő zsidókra az izraeli hatóságok részéről rendkívül nagv nvo- más nehezedik — mondatta. Ülést tartott az államtanács A pártok működéséi szabályozó törvénytervezetről tárgyalnak Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: Lisszabonban kedden ösz- szeült a portugál államtanács, hogy fontos törvénytervezetekről döntsön. A tervek szerint ezen a tanácskozáson hagyják jóvá a politikai pártok működéséről és a szabad szervezkedésről szóló törvénytervezetet, hogy ezzel legális keretet biztosítsanak a fasiszta rezsim 48 esztendeje alatt megtiltott szervezetek, politikai pártok megalakításához, illetve működéséhez. A fasiszta rendszer megdöntése után a portugál társadalmi életben sorra megjelentek a politikai pártok, köztük a legerősebb és a legjobban szervezett népi bázissal rendelkező kommunista párt, helyzetüket azonban jogilag eddig még nem rendezték, ennek következtében pedig maguk a pártok sem tudták megalkotni űj szervezeti szabályzataikat. A testület mostani ülésén a nemzet megmentése tanácsának és az államtanácsnak azok az új tagjai is megjelennek, akik a szeptember 28-i reakciós hatalomátvételi kísérletben való részvételük miatt lemondásra kényszerült tábornokok, politikusok es egyéb közéleti személyiségek helyébe léptek. Az új junta és az állam- , tanács összetétele még • nem Ismeretes. Costa Gomes tábornok, portugál köztársasági elnök tájékoztatja az államtanács tagjait szerdán kezdődő New York-i látogatásának ,céljairól. Az államfő október 17-én beszédet mond az ENSZ közgyűlésének ülésszakán, az új portugál rendszer bel- és külpolitikai elképzeléseit taglalva. Gomes 16-án díszvacsorán látja vendégül Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárt. A portugál államfő, akit útjára elkísér Mario Soares külügyminiszter is. 18-án Washingtonba utazik, hogy Gerald Ford amerikai elnökkel tárgyaljon a két országot érintő és nemzetközi politikai kérdésekről. Lisszabonban valószínűnek tartják, hogy a két államférfi tárgyalásának homlokterében az * Azori-szigete- ken lévő amerikai támaszpontokkal kapcsolatos szerződés sorsa áll tnajd. (MTI)
