Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-15 / 241. szám

Bizonyítékgyűjtés Szerelők a „mély vízben” A kőrnfezetvédf'em fontos feledet Másfél évvel ezelőtt nyoma sem volt a karancslapujtői termelőszövetkezetben a szo­cialista brigádmozgalomnak. A vezetőknek a szanálást kö­vetően ezer más dolguk akadt. A múlt év közepén azonban Gergely Sándor, az einök felvetette, hogy ideje lenne a lemaradást pótolni. Az előzményeket követően január elsején 11 brigád tett vállalást. A vezetők nem titkolták, hoáy a munkaverseny-md^ga- lomtól legelőször is a munka termelékenységének növeke­dését vái'ják. A szerelők „Május 1” ’ brigádja ennek , tu­datában látott munkánoz. — Összeültünk munkaidő után. Nem voltak tapasztala­taink. Hosszas vita után dön­töttünk arról, hogy mire va­gyunk képesek. Azonnal „magasabb szinten” kezd­t ' S» Virág István: „Változtatott a szemléleten is” tünk, hiszen a XI. pártkong­resszus tiszteletére iä tettünk felajánlásokat — magyarázza Tórák Sándor brigádvezető. A szerelőknek először olyan érzésük volt, mint an­nak. aki nem tud úszni és mély' vízbe kerül. A vállalás­sal együtt azonban megkap­ták a „mentőövet” is. Maga az elnök lett a brigád egyik patrónusa. Már a kezdetkor ellátta őket tanácsokkal. Mire vállalkozott a brigád? — A munkafegyelem javí­tása, anyagtakarékosság, tár­sadalmi munkavégzés, kom­munista műszak szervezése szerepel felajánlásaink kö­zött — mondja a brigádveze­tő. Előttünk a vállalásokat tartalmazó lap. Tömör fogal­mazvány, pontokba szedve. Tórák Sándor az eddigi telje­sítést értékeli: — Nem volt gond a mun­kafegyelemmel. Kevesen va­gyunk és sok a feladat. Gya­koriak a túlórázások, főleg a kampánymunkák idején. A brigád tagjai érzik, hogy mennyi minden múlik raj­tuk. Az anyagfelhasználás? Sajnos nehézségekkel küz­dünk, mert a ZIL típusú te­Gergely Sándor az igényeket ébresztgeti hergépkocsikat nem selejtez­ték, s megnőtt az alkatrész­igény. Nem rajtunk múlott... Ennek ellenére becsülettel helytállt a brigád. A raktár­ban sok olyan alkatrész fe­küdt. amit évekkel ezelőtt beszereztek, a gépek viszont már nem dolgoznak. Hogy a készlet ne menjen kárba, a szerelők esztergálnak, hegesz- tenek. s a meglevő típusok­hoz alakítják azokat. Sokat tudna erről beszélni Virág István ágazatvezető is, aki minden brigádgyűlésen ott van. — A munka intenzitása legalább *btven százalékkal növekedett. A brigádalakítás sokat változott a szemléleten is. Összekovácsolta az embe­reket. Nem a- nagy szavakat hangoztatják, csak annyit szoktak mondani: „Gyerekek, ha ezt vállaltuk, csináljuk is meg!” — mondja. A példák bizonyítanak a legjobban. Az óvodások já­tékokat kaptak a brigádtól, az általános iskolások szem­léltető eszközöket. A példás közösségi szellem bizonyítéka, hogy az egyik brigádtagnak, Kohánka Lászlónak, aki édes­anyjával él együtt, a többiek, — Molnár László, Seríőző Sándor — meg a házkörüli munkákban is segítettek. A közös mozilátogatás, ki­rándulás. társadalmi munka a napi teljesítményeken is meglátszik. A sokat hangoz-' tatott rejtett tartalékok las­san a felszínre kerülnek. Nagy szükség van erre, mert a brigádmozgalomban több éves lemaradást kell a ka- raneslapujlőieknek pótolni. — Ha azt akarjuk, hogy utolérjük a többieket, akkor fokozni kell a tempót — ve- Izi át a szót a patronáló tsz- elnök. — Mi a patrenus feladata? — Gyakran járok a szere­lők közé. Azt tartom egyik legfontosabb feladatomnak, hogy bizonyos igényeket éb­resszek bennük. Például: a műhelyt évente ne egyszer, hanem háromszor meszeljék. Geofizika -— bányakuiatás Mén késén Köztudott ma már, hogy Ménkes-akna a Nógrádi Szén­bányák hosszabb távra ^ szóló tervében napi 100 vagonos termeléssel szerepel. . Ehhez biztosítani kell a viszonylag jól megkutatott, feltárt és előkészített bányamezőt. Át­lagosan 220—250 méter front­homlokra van szükség a ter­meléshez. A széles homloka frontfejtések kialakítása vii szont megköveteli a széntelep térbeli elhelyezkedésének, a közbeeső, úgynevezett vetők­nek, andezitteléreknek pon­tos ismeretét. Drágán, kül­színről történt a kutatás, és a fúrásokkal nem jutottak el minden esetben a széntele­pig. A megkutatottság szín­vonala igen alacsony. Ezt az utóbbi időben kutatóvágaíok hajtásával javítják: Ménkes-akna az ország leg­nagyobb vulkánikus eredetű hegysége, a Mátra lábánál fekszik. A frontfejtéseknél sokszor igen kellemetlen meglepetést okoztak a várat­lanul előbukkanó andezit­tömbök. A ménkesiek így kerültek kapcsolatba az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézettel. Már­ciusban tervet készítettek kö­zösen a szükséges szeizmikus és refrakciós műszeres méré­sek elvégzésére. Ez ugyanis azt jelentette, hogy a nagyon költséges, a külszíntől 400— 500 méteres fúrások helyett, a már nyitott föld alatti vá­gatokban geofizikái méréseií- kel határozzák meg a vetők és az andezittömbök alakját, helyét. A kísérletsorozat — hiszen erről van szó —- megkezdő­dött. Az első mérések ered­ményesek, és a ménkesiek szá­mára is igen hasznosak vol­tak. A műszeres mérésekkel pontosan sikerült feltérké­pezni az andezitteléreket. A kísérlet sok tanulsággal szolgált, amelyek a módszer tökéletesítéséhez . nélkülözhe­tetlenek. B. J. A precíz munkáknál gondos­kodjanak a jobb megvilágí- tásról. Segítsenek magukon az apróbb, de a munkát be­folyásoló dolgok megoldásá­ban. Gyakran fordulnak hoz­zám napi politikai kérdések­kel — mondja Gergely Sán­dor. Az igények ébresztgetése mel­lett a lehetőségekről is gon­doskodnak. A szerelők öl­tözőszekrényeket- kaptak, a fürdő ugyan még csempézet- len. de az elnök nem bánná, ha jobban „rágnák” a fülét érte. Elvégre a vállalások teljesítéséhez a vezetőségnek zavartalan körülményeket kell biztosítania.' Ezt tartják szem előtt. A „Május 1” bHgád tagjai kommunista műszakra ké­szülnek. — Ócskavasat gyűjtünk, az­tán feldaraboljuk és értéke­Balassagyarmati tapasztalatok A z élet rohamos fejlődé­sével aiz ember egyre ■nagyobb mértekben termel, hogy életszínvonalát növelje és eközben. környe­zetét, saját életfeltételeit ve­szélyezte ti, elszennyezi a le­vegőt, a vizet, a földet. A környezeti ártaniuk egyre jobban jelentkeznek, mint a vizek szennyezettsége, a lég­szennyeződés, a zajártalom, a vegyi és radioaktív sze-ny- nyeződés: az urbanizációs ár­talmak: a talajpusztulás. Ezeket ismerte fel a Balassa­gyarmati városi Tanács Vég­rehajtó Bízottá ga is, amikor elősizör terjesztette testületi ülés elé a város környezet­védelmének helyzetét, s ho­zott fontos határozatot a környezetvédelem érdekében. Miről is van szó, tulajdon­képpen Balasisiagyanmaton? A vizek szennyezettsége a vá­ros. és iparfejlődés arányá­ban, a vegyszereik elterjedé­sével növekszik. Nógrád me­gyének két fő vízgyűjtő te­rülete van: a Zagyv-a és az Ipoly. Az Ipoly vízminőségé­nek további megóvása ki­emelt feladat, hiszen Salgó­tarján és környékének, vala­mint Balassagyarmatnak az ivóvízellátása nagyresztbe® ide települt. Éppen ezért isi fontos, hogy óvják az Ipolyt, mind kevesebb szennyezett •víz kerüljön a folyóba. Saj­nos, ez nem miin.den esetben van. így. Első és. legfonto­sabb baj, a szennyvíztisztító nem megfelelő működése. Fő oka elsősorban a vágóhíd, hi­szen . ott rossz a belső víz­tisztítás. Baj, ho-gy az úgyne­vezett lassú szennyvízszállí- tás következtékéin már a csa­tornarendszerben megindul a siziennyvíz bomlása, így a tisztítás nehezebb. A vá-r-os szennyvizének minőségére hatással van az üzemek nagy­részt tisztítatlan szennyvize, amely közvetlenül ömlik a csatornába. Időszakos gond a városi kórház vízszennyezése, ami jelentősebb esőzések al­kalmával történik. Azt is tudomásul kell ven­ni Balassagyarmat on. hogy a város a levegősizemnyeződés tekintetében a védett kategó­riába tartozik. Ezért is ké­szült el Balassagyarmat le- veg őtisztaiság-vé delmi terve. Az üzemek — újak és régiek — mellett jelentősen befolyásol­ja a város levegőszennyezett­ségét a lakosság tüzelőbe­rendezéseivel is. A statisztikai adatok szerint a tüzelőbe­rendezések 75—80 százalékos hatásfok helyett 40—50 szá­zalékkal műkődnek. Egy má­sik összetevője a légszennye­ződésnek a gépkocsik kipu­fogó gázainak szénmonoxid, illetve ólom tartalma. Balas­sagyarmaton belátható időn belül a helyzet nem válhat veszélyessé. Összességében azt állapította mag a végre­hajtó bizottság, hogy a Ba­lassagyarmaton levő lég­szennyeződés nem súlyos, sőt, jónak mondható az országos átlaghoz viszonyítva. J elentkezik a városban már a zajártalom, bár ebben is. az országos átlag alatt vannak. Máskép­pen jelentkezik viszont a* urbanizációs ártalom, amely­nek közvetlen oka gyakran a civilizálatlan emberi viselke­dés. Sokat ‘ tesznek Balassa­gyarmaton, ho gy hassanak az emberekre. A fásítás, a par­kosítás hathatós védekezés a£ emberi környezet védelmé­ben. Igen jelentős a lakóte­rületeken a társadalmi együttélés szabályainak érvé­nyesítésié, ahol a lakók tö­rődnek egymással, magatar­tásukkal jó lakóhelyi légkört teremtenek. A környezetvédelem érde­kében már most sokat kell tenni Balassagyarmaton is, A most hozott intézkedések apró dolgoknak látszanak, de megvalósításuk előbbre lépést jelent. Miért például ha meg­oldják a, vágóhíd szennyvíz­tisztító telepének kellő hatás­fokú üzemeltetését, máris ke­vesebb szennyezet víz jut a csatornákba. A szennyvíztisz­tító tejjep bővítése, a csator­narendszer szétválasztása is a környezetvédelem fontos része, csakúgy, minit a mű­szeres légsizten.nyeződési mé­rések adatainak hasznosítá­sa, vágy a zárt, rendszerű szemét tijiro lás — kuka — és -szállítás. s mi nd az az intéz­kedés. amit a végrehajtó bi­zottság kimondott. K övetendő a balassa­gyarmati példa, hiszen a környezetvédelem fontos feladat.. S miinél előbb teszünk érte, s mind többet, az emberek érdekében tesz- szük azt;. S. L. Öntözéses gazdálkodás — fejlesztési program Tórák Sándor: „magasabb szinten” kezdtünk,.. sítjük. A pénz természetesen a gazdaságé — újságolja a brigádvezető. Az óvoda is­mét jelentkezett. Újra játé­kokat kérnek a piciknek. A ■ szocialista címért való versengés új tartalmat adott a szerelők munkájának. Ket­ten középiskolában tanulnak, egyikük marxizmus—leniniz- mus esti egyetemre jár. Gyűj­tik a szerelők a bizonyítéko­kat. hogy vállalásaik ne csak papíron szerepeljenek. Szabó Gyula A MEM-ben elkészült az 1976—80-as évekre szóló öntö­zéses gazdálkodásié,jlesztési tervprogram, amely több mint 150 ezer hektárnyi területen irányozza elő — nagy össze­gű beruházásokat — mester­séges öntözőrendszerek kiala­kítását. A program szerint az öntö­zésre álló vízkészletet főként a koncentrált iparszerű mező- gazdasági termelőrendszerek­ben használják fel minden eddiginél nagyobb mennyi­ségben. Nemcsak a növény­termesztők számára biztosí­tanak új öntözési lehetősége­ket. hanem áz állattartó-te­nyésztő gazdaságok takar­mánytermő területein is mes­terséges csapadékkal növelik a hozamokat. A minisztérium termelés- és műszaki-fejlesz­tési főosztályának javaslata szerint, a középtávú koncep­ció alapján, a következő évek­ben növelik az öntözött zöld­ségterületeket, hogy tovább javítsák a lakosság ellátását, és a konzervipar igényeit is az eddiginél magasabb Szín­vonalon elégíthessék kJ. A következő években mint­egy 30 ezer hektárral növelik a vízzel mesterségesen táp­lált területeket, amelyeken döntő többségben iparszerűen termelnek majd. A nagyüzemi állattartó telepek takarmány­bázisának növelésére 50 ezer hektáron rendezkednek be le­gelőöntözésre és a hozamok fokozására több tízezer hek­táron oldják meg a burgo­nya és a cukorrépa, valamint a rizs öntözését. Őszinte kapcsolat a vezetők és munkások között Egy úton haladnak a közös cél felé séges kísérlet sikerült, .tehát A Salgótarjáni Bányagép­gyárban öt pártalapszervezet munkáját a csúcsvezetőség irányítja. A gyár gazdasági eredményei évről évre javul­nak. A termelékenység, haté­konyság fokozását hogyan, milyen módszerekkel segíti a csúcsvezetőség? Erre a kér­désre kerestük a választ. — Ügy gondolom nálunk nagyon szerencsés a csúcs­vezetőség összetétele. Több olyan tagja van. akik maguk is közvetlen részt vesznek a termelés szervezésében, irá­nyításában. Nemcsak az ered­ményeket látják, hanem a gondokat, hibákat is. Ezenkí­vül a munkások véleményét is jól ismerik. A testületi ál­lásfoglalásokban. a közös fel­adatok kialakításában mindez jól érvényesül — véleke­dett a csúcsvezetőség mun­kájáról dr. Csontos József, az igazgató. Megyes Miklós, a csúcs­vezetőség titkára viszont az idén napirendre tűzött kér­désekről tájékoztatott. — Testületi ülésen értékel­tük az MSZMP 1972. novem­beri határozatából adódó fel­adatok valóra váltását. Az elő­adó az igazgató volt. de az értékelésben a csúcsvezetőség tagjain kívül az alapszervi párttitkárok, termelési felelő­sök is részt vettek. A mun­kaverseny helyzetéről, a to­vábbfejlesztés lehetőségeiről, a termelési osztályvezetőt számoltattuk be. Márciusban a bérkülönbségekről, bérfe­szültségek okairól tárgyal­tunk. Ekkor alakítottuk ki az idei bérpolitikai feladatokat. A testületi állásfoglalás érvé­nyesült a bérintézkedésekben. A szociális helyzetről az anya­gi alapok felhasználásáról a szakszervezeti bizottság szá­molt be. A lakatosüzemrész pártalapszervezelének terme­lést segítő, ellenőrző munká­ját is napirendre tűztük. A rekonstrukció, a nagycsarnok építésének helyzetével több­ször is foglalkoztunk — mondja a csúcstitkár. — Sajnos a nagycsarnokkal megint baj van. A vállalat kongresszusi felajánlásában is szerepel, hogy november 7-re megkezdjük a részleges be­költözést. de a többszörös ha­táridő-módosítás ellenére na­gyon lassan halad a városi tanács mélyépítő üzeme a be­tonozással — mondja az igaz­gató. — A gyár féléves eredmé­nyeit is összvont taggyűlésen tárgyaltuk meg — kapcsoló­dik a beszélgetésbe Surányi Imre, a csúcsvezetőség ter­melési felelőse. — Az utóbbi években két­ségtelen sok minden történt üzem- és munkaszervezésben, kisgépesítésben. ami előtsegi- tette a termelés, a termelé­kenység. hatékonyság növelé­sei. Mindez kevés lett vol­na, ha nincs ilyen törzsgár­dánk. Egy legutóbbi oéldát mondok el. Az egyik új gyártmánynál már műszak után derült ki, hogy a szük­gyartható az alkatrész. Na­gyon sürgős volt. Én mint művezető és a csoportvezető a lakásukról hívtuk be az embereket. Jöttek zokszó nél­kül azok is. akik már más programot terveztek. A kom­munista példamutatással kap­csolatban sem valamiféle lát­ványosságról van szó. Sze­rintem nem is ez a lényeg, hanem az. hogy ott vannak a pártvezetőségi tagok, kom­munisták. szánté mindenütt a szocialista brigádokban. Ügy tevékenykednek. hogy az egész közösség munkáia le­gyen példaadó. Sok szocialis­ta brigád van olyan, hogy példaképül lehetne említeni. Olyan brigád viszont, ahol ne lehetne és ne kellene még jobban, többet tenni. azért nincs. Hibák is vannak és még lesznek, nincs megnyug­vásra ok — mondta Surányi Imre és még hozzáfűzte: — Jő,' hogy nálunk, ilyen a légkör, a vezetők és munkások őszin­te kapcsolata. — Én is úgy érzem, hogy nálunk a gazdasági és pártve­zetés kapcsolata nem valami­féle hivatalos, hanem inkább munkakapcsolat. Naponta tá­jékoztatjuk egymást, ha van valami új dolog. Nem várunk alkalmakra, hanem ahogy az éLet adja, megkívánja úgy be­széljük meg a különböző, gon­dokat, bajokat — így az igaz­gató. — A testületi üléseken, ha nincs is n.apirertden. de az egyebek között a termelés, a munkaverseny kérdései min­dig ■ szerepelnek. A gondok, bajok is, azért, hogy hol le­het és kell segíteni a meg­oldást — vélekedik a párt- titkár. Beszélgetés közben egyre inkább érezni lehet, hogv a bányagépgyárban a gazdasági feladatok kialakítását és a valóra váltást sajátos módsze­reivel segíti a párt csúcsve­zetősége. Ügy is mondhat­nánk. egy úton haladnak a közös cél felé. A munkastílus további javítását is szüksé­gesnek tartják. Az úgyneve­zett partner-kérdés az alap- szervezeteknél általában el­fogadható. bár egyes helyeken talán, emberi gyengeségekből fakadóan, van még javítani­való. A csúcsvezetőség ezek­re a területekre nagyobb gon­dot fordít az utóbbi időben, vagyis segíti, hogy jobbá, ha­tékonyabbá váljék a munka. A közös összefogás eredmé­nyei bizonyítják, tavaly a 173 milliós terv helyett 180 milliót értek el. Az idén 185 milliós a terv. A nagyvállalat 5 millió többleteredménvt vállalt. Ma már biztosnak látszik, hogy ennyit ez az egv salgótarjáni gyár is elpr. va­gyis 190 milliós termelési ér­téket állít elő az idén. Mind­ezt csökkenő. a t-avalyihoz viszonyítva 14 munkással ke­vesebb. létszámmal érik el. \ hatékonyságra viszont jel­lemző. hogy fél év alatt — az elmúlt negyedévet most értékelik — már 21.6 milliós nyereséget értek el. vagyis 4 millióval többet a tervezel nél. * Bodó János NOGRAD - 1974. október 15,, kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents