Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-13 / 214. szám

\ íelelőcso-ic vonják h m^Ta^iókat Munkavédelmi ankét a ZIMsalgótarjáni gyárában Munkavédelmi tamácsko- z tartottak a ZIM salgótar­jáni gyárában, amelyen gyár­in űegvezetők, üzemveze­tői. főosztályvezetők, műve- z „j'.i és szakszervezeti akti­visták vettek részt. Az eltelt nyolc hónap munkavédelmi helyzetét értékelték és meg- bw.viiiték a feladatokat. A gyár főmérnöke többek kuaStt megállapította: Bár- m ennyire is korszerűsödik a technikai termelés a legfon­tosabb tényezője mindig a dolgozó ember marad. Isme­reteitől, szaktudásától, tu­datos cselekvésétől függ el­sősorban a munka ' eredmé­nye, az üzemi balesetek és a megbetegedések megelőzése. Ezért van, nagy jelentősége annak, hogy a dolgozók va­lóban elsajátítsák a munká­jukkal összefüggő munkavé­delmi szabályzatot és ennek megfelelően végezzék tevé­kenységüket. Fegyelem nélkül eredménytelenek maradnak a műszaki intézkedések és a munkavédelmi szabályok is. A munkavédelemben fontos a munkakörülmények rend­szeres tanulmányozása, a ve­szélyforrások feltárása, a megtörtént balesetek okainak kivizsgálása, a hasonló bal­esetek megelőzésére tett in­tézkedés — mondotta a fő­mérnök. Tavaly az első nyolc hó­napban az ezer főre jutó bal­esetek száma 42.9 volt. Az idén több, 4Ö.5 baleset jutott ezer dolgozóra, viszont a ki­eső napok / száma 141-el csökkent. A balesetek 50 százaléka a szabálytalan munkavégzés­ből. a dolgozók figyelmetlen­ségéből adódott. Az ellenőr­zés .hiányából, a munkavédel­mi szabályok be nem tartásá­ból egynegyede. A műszaki meghibásodások a balesetek 10 százalékát okozták. A sé­rülés jellegét tekintve, leg­több a kézsérülés. A tárgy­esés. anyagmozgatás, védő­felszerelések használata, ugyancsak nagyobb figyelmet követel. Az év folyamán, több eset­ben rendeltek el soron kívül munkavédelmi oktatást ott, ahol a balesetek száma emel­kedett. A fegyelem megszi­lárdítására is több intézke­dést tettek. Munkavédelmi szabálytalanságok miatt fe­gyelmi felelősségre vonást al­kalmaztak 30 dolgozóval szemben. Műszaki intézkedé­sekkel is segítették a balese­tek megelőzését Elrendelték például a gyár területén üze­melő sajtológépek műszaki felülvizsgálatát, biztonság- technikai szempontból. Felül­vizsgálták a sajtoló és a be­fogó szerszántókat, ezenkívül a használatban levő védőfel­szereléseket. A legnagyobb gond a védőkesztyűkkel kap­csolatos, ugyanis nem nyújta­nak teljes biztonságot a dol­gozók részére. Intézkedést tettek a formázó gépek mű­szaki felülvizsgálatára, továb­bá az érintésvédelem fokozá­sára. A gyárrészlegek munkavé­delmi helyzetét a következők tükrözik: a nagycsamoki gyárrészlegnél a balesetek száma 10-zel, a kiesett idő 31 nappal növekedett az el­múlt évhez viszonyítva. A hagyományos gyárrészlegnál csökkent a balesetek és a ki­esett munkanapok száma. Az öntödei gyárrészlegnél keve­sebb a sérülés, és a munka­idő-jtl esés. A szocialista brigádok érté­kelésénél a balesetek növe­kedését szigorúbban kell el­bírálni. Fontos, hogy gyár­részlegenként, főosztályon­ként értékeljék a baleseti helyzetet, tegyék meg a szükséges 'intézkedést a meg­előzés érdekében, A munka­védelmi osztály dolgozói is tegyék rendszeressé a mű­helyek, üzemek ellenőrzését,' s fokozatosan alkalmazzák a felelősségre vonást a szabály- sértőkkel szemben — állapí­tották meg a tanácskozás résztvevői. Molnár István Többségében a kohászfiataloknak... Átadás előtt egy újabb 42 lakásos OTP-háx Salgótarjánban a kohászati biztosított. Közülük 30 lakáé ezer forintos vállalati kölcsön üzemek felé vezető autóúton kétszobás loggiás, 54 négyzet- és a készpénzfizetésen kívül az újabb impozáns épülét méter területtel, 12 lakás pe- 105 ezer forint törlesztendő negyvenkét munkáscsaládnak dig kétszobás, loggia nélküli vételár marad hátra, amit 35 lesz majd kulturált, minden 49 négyzetméteres területtel, éves hosszú lejáratú OTP-hitei igényt kielégítő, egész életre Egy lakás átlagos ára hozzá- címén kell törleszteni, szóló családi fészke. Tulaj- vetőlegesen 270 ezer forint, — Durva számítások sze­zonképpen egy töredékét je- de ez a vételár a lakás nagy- rint ebben az esetben egy lenti ez a korinány lakásépí- sága és szintkülönbsége sze- munkás havonta hozzávetőle- tési programjának, amellyel a rint változik. gesen 400 forint törlesztést fi­dolgozók életkörülményeinek — Tájékoztatna arról is, zet, ami csaknem megegye- javítását szeretaék elősegí- hogy egy munkás esetében az állami lakások havi teni. mennyi pénzbe kerül egy-egy bérével. _ Ez a negyvenkét lakásos ilyen lakás megvásárlása? — &z. OTP oro‘íla’ épület az OTP kezelésében _ ismereteim szerint ' a kfsokfnÍtl+éhíLtTwínk kor került tető alá, így természe- salgótarjáni Kohászati Üze- Jós feladatot tes, hogy legmegbízhatóbb me'k fenntartotta magának a ^ információkat is a lakásépí- jogot a lakók kijelölésére. Q^n társadaícm^ lésben közreműködő OTP ügy tudom, hogy a közeli na- kTDez a szakembereitől kaphatunk. pókban átadásra kerülő épü- Nyugodt és Az OTP megyei Igazgatósé- tét lakót cs;akinem Jövetei ^rfajmas életnek - fejezte gan külön szocialista brigád nélkül fiataloK lesznek Ku bg nvilatkozatát Kiss Lajos foglalkozik a tarsasházak lonbseg van persze a vasar- ^ OTP-lakóházak építésével építésével és értékesítésével, lasnal olyan szempontból, értékesítésével foglalkozó Kiss Lajos brigádvezető irá- hogy munkás vagy alkalma- szocialista b ád vezetóje. nyitása mellett. A bngódve- zott vásárolja meg a lakast. zetőhöz fordulunk hát infor- A munkás eseteben .60 ezer ur0BZ “el mációért. forint állami támogatást^ ad­__ A múlt év augusztus he- nak. Ha valakinek két gyér­t edikén jött létre az a szer- meke van, vagy esetleg a ké­ződés, amelyben megbíztuk résére, megelőlegezett két a szécsényi Építő- és Szere- gyermek után szintén 60 ezer lőipari Szövetkezet Közös forint szociálpolitikai kedvez­Vállalatát a Salgó úti 42 la- ményt kaphat. -A fenti eset­kásos ház megépítésével. Lé- ben még maradna 150 e'er nyegében egy év alatt ez * a forint. A kohászati üzemek program meg is valósult. ebből 20 százalékos vállalati __ Ez a ház salakblokkos kölcsönt nyújt kamatmente­t eehnológiával készült. Fürdő- sen. ami 30 ezer forintnak szobával, beépített, szekré- felel meg. A dolgozóknak a nyekkel, konyhabútorokkal fennmaradt 150 ezer forintos ellátott lakások, amelyekben vételár 10 százalékát, tehát a fűtési és főzési lehetőségek 15 ezer forintot kell kész­konvektoros. vezetékes gázzal pénzben lefizetnie. így a 30 Miből leit a nyereség 9 — A munkások szorgalmas, hozzáértő tevékenységéből — állítja határozottan Szirtes Tibor, az Ipoly Bútorgyár alapszervezetének nprttitká- ra, miközben az első fél évet értékelő beszámolót átnyújtja tanulmányozásra, mondván: — Ebben majdnem minden benne van. Alig fejezi be, máris szót kér Ötöt Pál sze­mélyzeti vezető, aki a komr munisták példamutatását hangsúlyozza. Tőle Ebec La­jos, a munkaügyi osztály ve­zetője veszi át a szpt, aki a vezetést, irányítást említi meg. Róza János termelési osztályvezető pedig a koráb­bi években végrehajtott tech­nikai, technológiai fejlesztést, az ehhez igazodó korszerűbb üzem- és munkaszervezést hangsúlyozza. Megemlíti, hogy ez az esztendő zökkenőmen­tesen kezdődött, rendszere­sebb volt az anyagellátás. Mindegyiküknek igaza van. A nyereség előteremtése na­gyon összetett és bonyolult termelési és társadalmi folya­mat egésze, ezért a bevezető­ben említett tömör, de sokat­mondó gondolatok á további beszélgetés során egyre job­ban kibomlottak. Ami igen fontos, hogy a nor­marendezés után sem csök­kent, hanem hét százalékkal növekedett a munkások átlag­bére az első fél évben — mondja az alapszervezet tit­kára. — Egyúttal 15—20 fővel nö-' véltük a teljesítménybérben dolgozók számát. Azóta telje­sítményelszámolás alapján kapják bérüket az elszedők. Az intézkedés helyesnek bi­zonyult, ösztönzőleg hatott, mert az előbb említett mun­kások többet keresnek, mint korábban. Ugyanakkor a gyár vezetői határozottan és egy­értelműen kimondták: — A normakarbantartás folyama­tos lesz, akárcsak a fizetés- emelés — hangsúlyozza a munkaügyi osztály vezetője. Kölcsönös bizalom A munkásokkal egyetértésben A tavalyinál csaknem két­millió forinttal nagyobb nye­reség elérésében az előbbie­ken kívül fontos szerepet ját­szott a normakarbantartás. — Ezt folyamatosan a mun­kásokkal együtt végeztük el. Előbb a brigádvezetőkkel meg­tárgyaltuk, hol javasolnak szigorítást, hol kell enged­ményt adni. Ezt követően mé­réseket végeztünk, s ezeket összevetettük a javaslatokkal, majd a normarendezés mérté­két külön-külön brigádokban megvitatták a munkásokkal. Ügy cselekedtünk, ahogy az elő van írva. Egyetlen rekla­máció sem volt, pedig a ren­dezés a te} j esi tménybérben dolgozó fizikái munkások ki­lencven százalékát N érintette — veszi vissza a szót a mun­kaügyi osztály vezetője. Valóban tiszteletre méltó dolog, mert a két évvel ezelőt­ti normakarbantartós bizony sok, esetenként pedig hosz- szan tartó vitát váltott ki a vezetők és néhány kollektíva között. Azóta viszont sokat fejlődött a termelés technoló­giai és technikai kulturáltsá­ga, a vezetés és irányítás szín­vonala. — A munkások elismerték az intézkedések jogosságát. Az előbb említettek Is jól bizonyítják, hogy az itteni munkásgárda megértette az idők szavát, a változások szük­ségességét, mert bebizonyí­tották nekik; megváltoztak a technikai, technológiai felté­telek, ezért tovább kell lépni a fejlődés útján. A munká­sok, elsősorban, a szakmun­kások, valamint a törzsgárda tagjai állják szavukat, na­ponta tanúsítják, hogy amit a kongresszusi versenyben ígér­tek, azt teljesíteni fogják, il­letve teljesítik. — Ugyanígy cselekszenek a gyár vezetői is — szól ismét az alapszervezet titkára. — Korábban, a társadalmi szer­vekkel egyetértésben bejelen­tették, amennyiben az első fél évben sikerül túlteljesíte­ni a nyereségtervet, akkor öt­napi bérnek megfelelő nye­reségelőleg kerül a dolgo­zókhoz. Ez már megtörtént. Serkentőleg hat a munkára, hogy a kitűzött céljutalmat a feladat elvégzése után azon­nal kifizetik. Augusztus 20- ra jelentős pénzt kaptak a leg­jobb brigádok. Üzemünkben korrektek a vezetők, ezért bíz­nak szavukban a munkások. Kölcsönös bizalom alakult ki, egymást segítik, s ez ösztönző­leg hat az alkotómunkára — hangsúlyozza Szirtes Tibor. A sikerekben része van nz alapszervezet párttagságának, melynek körében a politizálá­sa kedv az utóbbi időben meg­élénkült. Amikor szükség van rá, vitáznak, ugyanakkor egy­értelműen állást foglalnak. Ezt illusztrálta Ótot Pál, a következő epizóddal: — Az egyik dolgozó kislá­nyát nem vették fel gimná­ziumba^ mérgében azt mond­ta, hogy nem kapott semmit a társadalomtól. ,A mellette dolgozó párttag bebizonyítot­ta, hogy mit kapott, mennyi­ben változott az élete. Nem tett mást, csak azokat sorolta fel, amiktől korábban meghit­ten és barátságosan beszél­gettek. A hangnem nem kiok­tató volt, hanem baráti és jó­indulatú. Ilyennek ismeri:: Urbán Tibort, Székes Győr gyöt, Zólyomi Ferencet, Pn- beli Andrást, Horváth Zol­tánt, Ocsovai Károlynét, Uram Istvánt, Litavszky Pált. Az említettek nemcsak vitatkoz­nak. agitálnak, helyes irányba befolyásolják munkatársai­kat, hanem arról is szóinak, ami nem tetszik nekik. Pél­dájuk nyomán egyre több pár- tonkívüli áll az agitátorok so­rába. Megemlítették többek között Izsák Pált és Szabó Józsefet. — Miért hallgatnak a párt­tagokra a pártonkívüliek? — Mért nemcsak beszélnek, hanem példát is mutatnak. Er­kölcsi és politikai értéküket jelzi, hogy az alapszervezet tagjai közül nyolcvanöt szá­zaléknak van valamilyen vál­lalati, állami, illetve kor­mánykitüntetése — állítja határozottan személyzeti ve­zető. Rózsaszín szemüveg nélkül Politizáló légkör — Ajtajuk mindig nyitva van a dolgozók előtt. Egyikük sem mondja, hogy nem az én asztalom, bármilyen kérdés­ről legyen szó — egészíti ki az előbbit Róza János.-Senki se higyje, hogy min­den rendben van, minden hi­bátlan, úgy megy, mint a ka­rikacsapás, nincs mit tenni. Az első fél évben négy brigád felbomlott, a stabil pénzügyi helyzet ellenére időnként sor­ban álltak a banknál, az egyéb költségek közül növe­kedett az úti-, a reklám-, az anyagbeszerzésre tervezett fu­var és a készáru-kiszállítás költsége. Emellett még sok egyéb más, fontos elvégzés­re váró feladat hívja fel a dolgozók és vezetők figvelmét. hogy a nagvobb nyereség meg­teremtésének egyedüli biztos alapja, feltétele továbbra is a közös erőfeszítés, a még jobb, eredményesebb munka. V. R. Járőrversenyre készülnek a munkásőrök Az MSZMP XI. kongresszu­sa és hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulója tiszteleté­re a munkásőrség országos pa­rancsnoka felhívást adott ki. melyben kérte, hogy az alegy­ségek, egységek tagjai köré­ben rendezzenek járőrverse- nyeket A felhívás megjelené­sé óta az illetékes parancs­nokságok alapos körültekin­téssel összeállították a járőr­versenyek programját. Az alegységekben most min­denütt nagy ügybuzgalommal készülnek a rajok közötti ver­senyre. Nem lesz könnyű fel­adatuk a rajoknak. A ver­seny programja sokoldalúsá­got, leleményességet követel a résztvevőktől. A politikai kérdésekben való jártasságot, a történelem ismeretét sem nélkülözi a verseny. Jól kell tudni bánni a tájolóval, is­merniük kell a munkásőrök­nek a különböző kézifegyve­reket, harci eszközöket. Ter­mészetesen a terep is igénkbe veszi majd a versenyzőket. Az említetteken túl az az idő sem lesz közömbös, amely alatt meg kell tenniük a né­hány kilométert. Az alegységből a legjobb rajok az egység-, majd a me­gyei versenyre .tótnak. Ebből következik tehát, hogy három fordulóban bonyolítják le .s kongresszusi — felszabadulá­si járőrversenvt. A háromfordulós járőrver­seny szeptember 14-én a Zó- ja-ligetben kezdődik el. Ka tély* kórházból szanatórium 4 szépség is gyógyít Jelentős eseménynek ad otthont ma a hógrádgárdonyi kastély-kórház, a Tbc- és Tüdőbeteg Gyógyintézet. Itf ren­dezik meg az idei nógrádi orvos-gyógyszerész napokat. Az egész napon át tartó tudományos előadásokra mintegy ISO vendéget várnak: tüdőgyógyászokat, belgyógyászokat, gyógy­szerészeket. Nem telik el esztendő, hogy a régi, grófi park gyönyörű fái között meghúzódó intézet ne gazdagodna, gyarapodna, szépülne. A kastélyból átala­kított gyógyintézet több mint 15 esztendeje szolgálja a be­tegek gyógyítását. Ma is 160 beteget ápolnak itt. Nem azért ilyen szép ívű a gyarapodás útja, mert Szá­mozatlanul kapja hozzá a fo­rintot az intézet. Az anyagi eszközök itt sem bőségeseb­bek, mint másütt. Az intézet dolgozóinak lelkes munkája, az egymást követő jó ötletek megsokszorozzák a forintot. A találékonyság egyik pél­dája éppen a vízellátás meg­oldása volt. Az intézet két kútból nyeri a vizet. A kutak azonban régiek, vizük sem jó 'minőségű. Nyáron aztán egy meleg napon mindkét kút „nullázott”, azaz kifogyott be­lőlük a víz. Levegőn, iszapon kívül mást nem adott. És ott volt ltíü beteg... A faluban egy Idős bácsi adott tanácsot: — Próbálják ki a kisas­szony kutat! Most nem hasz­nálja senki, és annak van a legjobb vize. A becsukott iskola kútja valóban bőséggel adta a vi­zet. Csak a& kellett kötni az intézeti kutasba. És manap­ság nem olyan könnyű vízve­zetékcsövet szerezni. Az in­tézetlek azonban addig men­tek, míg nem sikerült. Más­nap már volt vize az épület­nek. A kisasszonykút »mär második hónapja látja el víz­zel az intézetet; olykor még öntözni is lehet belőle a park­ban. Olajjal fűtenek, főznek a nógrádgárdonyi gyógyintézet­ben. A régi olajtárolóban egy­szerre 15 ezer liter olajat tart­hattak. Téli hónapokban vi­szont 25—30 ezer liter is el­fogyott. A gyakori szállítás pedig igen sok gondot, után­járást jelentett Az olajszál­lítónak gyenge a szállítói ka­pacitása, s a jó kapcsolat el­lenére is sok könyörgés után kapták meg az olajat. Idérr megoldották ezt a gon­dot is. Két darab, egyenként 25 köbméteres olajtárolót sze­reztek be, s ez 50 ezer liter olaj tárolására ad lehetőséget. A régi tároló használatával kéthavi tartaléka van az in­tézetnek. S mivel az új táro­lókat időben feltöltötték, a már érvénybe lépett árválto­zás még nem érintette az in­tézetet. Ez gyakorlatilag any- nyit jelent, mintha az egyik tárolót ingyen kapták volna. A gyógyintézetben ápolt be­tegek gyógyulási ideje általá­ban hosszabb, mint más egész­ségügyi intézetekben. Egyál­talán nem mindegy tehát, hogy a gyakran hónapokig tart' kezelést milyen környe­zetben kapják meg a betegek. A szép környezet erősíti a gyógyulásba vetett hitet, ja­vítja a beteg közérzetét, s a jó hangulatú, bizakodó em­berrel az orvos dolga Isköny­nyebb. Szinte évente gyarapodik művészeti alkotással a gyógy­intézet. A főépület előtt elhe­lyezett szobor a hatalmas park első művészeti alkotása volt. A szobor, Radó Károly mun­kája, vízbe lépő női alakot ábrázol. A fiatal női figura maga a szépség, az élet, az egészség. Radó Károly alkotá­sa a Korányi-mellszobor is. S már kész az alapja a harma­dik szobornak is, egy hármas kompozíciónak, Kliegl Sándor szobrászművész munkájának. Az intézet ebédlőjében egy teljes falat betölt Czinke Fe­renc tűzzománc kompozíció­ja. A hallban üldögélő, kár­tyázó, beszélgető betegek a megye festőművészeinek há­rom impozáns méretű képé­ben gyönyörködnek: az élet erejét, szépségét, csodái-; meséli mindhárom. A gyógyu­lófélben levő emberek a termé­szeti szép mellett a művész­kéz alkotta szépséggel Is ta­lálkoznak. Az orvos-gyógyszerész napra szinte az egész évben ké­szült a gyógyintézet. Kiszélesítették a parkot, tatarozták az épületet. A tudományos előadásra érkező vendégek az inté­zet 'halijában 18 szoborral ismerkedhetnek meg: id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész bányászsorozatának legszebb darabjaival. S erre az alkalomra nyomtatták ki a nógrádgárdonyi intézet történetét elbeszélő kiadványt, mely címében is hir­deti a jövőt: Egy szanatórium születése. ■t— szendi — NOGRÁD — 1974. szeptember 13., péntek 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents