Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-12 / 213. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MORÁLISAN IS Nem divatból, hanem kényszerűségből kerül egyre jobban reflektorfénybe az al­kalmazotti létszám alakulása, elsősorban az ott dolgozók munkájának megkönnyítése, ésszerűbb megszervezése cél­jából. Előtérbe kerülését nem lehet és nem sza­bad ' egyedül és kizárólag jelenlegi munkaerő-gondja­inkkal magyarázni. Azt hiszem tévesen értel­mezett egzisztenciális okokból érthető, ha egyesek nem szí­vesen hagyják ott alkalmazot­ti beosztásukat, még akkor sem, ha másutt, a termelő- munkával jóval többet keres­hetnének. A miértre .fyap- páns, lényegbevágó választ adott Szalai János, az ötvözet* gyár főmérnöke, amikor a városi pártbizottság által megszervezett gazdasági nagyaktíván ezzel kapcsolat­ban a következőket mondta: „A normakarbantartást az tilalmazottaknál is el kell végezni. Náluk ugyanúgy szükség van erre, mint a fi­zikaiaknál, mert munkájuk között nagy különbségek van­nak.” Van aki csak eltölti a munkaidejét, mások viszont kidolgozzák a napi nyolc órát. Ez a különbség azonban nem mutatkozik meg a bérben. A nagyobb követelmények­nek persze feltételei vannak. Ezek között említhetjük az olyan vállalati szervezeti fel­építést, amely, ha egycsapás- ra nem is szünteti meg, de igen nagymértékben vissza­szorítja az alkalmazottaknál .jelentkező munkátlanságot. Rögtön kiderülne, hol van fe­lesleg, melyik területen szük­séges és lehetséges a mun­kafolyamatokat összevonni, hol lehet jobban körülhatá­rolni a munkaköröket, jobban összehangolni az egyes tevé­kenységeket, hol és milyen módon szükséges bővíteni az egyes dolgozók hatáskörét, illetve önállóságát. Minden általánosítás veszé­lyes. Itt is érvényes ez a megállapítás, még akkor is, ha a kivétel erősíti a sza­bályt. Az alkalmazottak sora­iban is egyre nő azoknak a tábora, akik önműveléssel vagy * szervezett tanulással teszik képessé magukat a nagyobb feladatok elvégzésé­re. E tevékenységük fakadhat egyrészt belső önigényből, vagy eddigi beosztásuk meg­tartásából. Sajnos sokan vannak, akik azt hiszik: megmaradhatnak egy korábbi alacsonyabb szinten. Ezek azok, amikor nagyobb feladatot kapnak, sohasem önmagukat hibáztat­ják, hanem azokra méltatlan- kodnak, akik nagyobb köve­telményeket támasztanak. Él- tesebb korban van némi alap­ja az észrevételeknek, bár a nagy élettapasztalat sokat se­gít a nagyobb feladatok sike­resebb megvalósításában. Nem fogadható el azbnban azoknál a fiatalbknál, akik nemrég kezdték meg az éle­tet, s azt hiszik, egy életen át elég az a tudás, amivel elindultak. Az alkalmazotti munka ala­csony színvonala, a karban­tartás hiánya mellett össze­függ az itt dolgozók egy ré­szének alacsony általános és szakmai műveltségével. Hogy lehet a jelenlegi helyzeten változtatni, azt a Salgótarjáni Kahászati Üze­mek példája bizonyítja. Hogy szükséges változtatni, azt a tanácsi könnyűipari vállala­tok bizonyítják, ahol az al­kalmazotti létszám megközelí­ti a 25 százalékot, ugyanakkor az állami vállalatoknál csak 18 százalékot tesz ki. Mivel az alkalmazotti munkakövetelmények felül­vizsgálata nemcsak szigorítás, hanem könnyítést is jelent, fontos, hogy a vállalatok anyagi lehetőségeikhez ké­pest gépesítsék az itt zajló munkafolyamatokat. Minél előbb, annál hamarabb je­lentkezik ennek előnyös ha­tása. A társadalmi ellenőrzés céljából pedig a termelési ta­nácskozásokon értékeljék az alkalmazotti létszám alakulá­sát, az ezzel kapcsolatos kü­lönböző kormányhatározatok végrehajtását. V. K. fjéesíás A7. MSZMP NOGRÁ® MEGYE) BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXX. ÉVF., 213. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1974. SZEPTEMBER 12., CSÜTÖRTÖK Chilére tekint a világ Szolidaritási gyűlések, táviratok Szeptember 11-én múlt egy éve annak, hogy a világ köz­véleménye, a haladó emberi­ség mélységes felháborodás­sal értesült arról: Chilében az ellenforradalmi junta meg­döntötte a Népi Egység kor­mányát és meggyilkolta a Chilei Köztársaság törvényes elnökét, dr. Salvador Allen- dét. Tegnap minden földrész országaiban politikai megmoz­dulásokon, az egy éve uralom­ra került junta elleni tiltako­zó gyűléseken és demonstrá­ciókon fölemelik szavukat az emberek a chilei nép igaz ügyéért: a chilei hazafiakkal vállalt világszolidairitás napja ez az évforduló. Budapesten és a megyénk­ben — mint a világ számos más városában — 11 órakor, abban az időpontban tehát, amikor a gyilkos golyó kiol­totta Allende életét, röpgyű- lések sokaságát tartották a munkahelyeken, gyárakban, hivatalokban. ★ Tegnap «felelőit tizenegy órakor Nógrád megyében — mint az egész országban — valamennyi gyárban, üzem­ben, vállalatoknál ée iskolák­ban néhány percre megálltak a gépek, elcsendesedett a munka zaja, megszakadt a ta-r nítás. Szeptember 11-én a vi­lág népei Chilére emlékeztek, kifejezésre juttatva együttér­zésüket a chilei népiét ért tra­gédiáért. Ugyanakkor ez a nap figyelmeztetés a fasiszta jun­tának is. A becsületes, haladó szellemű emberek támogatják Chile harcát, elítélik az ön­kényuralmat, a vérontást, a jogok sárba tiprását, a kínzá­sokat és börtönöket. Nógrád megyében közel öt­száz szolidaritási gyűlésen emlékeztek meg Allende el­nök meggyilkolásáról, az or­szág törvényes kormányának megdöntéséről, a Moneda-pa- lota ostromáról. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben valamennyi mű­helyben, üzemrészben tiltako­zó röpgyűléseket tartottak, mintegy harminc helyen. Szo­katlan csönd borult a mindig zajos szögverőre, dróthúzó­ra. A műhely egyik sarkában összegyűlték az ott dolgozó munkások. A dróthúzó .üzem­ben Bagy inpzki Ferenc, a szak- szervezeti műhely-bizottság titkára mondott rövid, őszinte érzelmeket kiváltó beszédet. A szög verőben Bolla József szó­lott a chilei tragédiáról. — A vérengzések, a gép­pisztoly-sortüzek. az emberi méltóságot megalázó kínzások csak elítélhetek — hangzott. tiltakozó i És ezzel egyetért minden be­csületes ember. Hu-litka László dróthúzó­munkás, szocialista brigádtag, valamennyiük véleményét tol­mácsolta, amikor keresetlen, őszinte szavakkal emlékezte­tett a szolidaritás, a közös összefogás nagy erejére. „Ve­led vagyunk Chile!” — fejez­te be mondani valóját az üzem dolgozóinak nevében. A BRG salgótarjáni gyárá­ban, hasonlóan nagyszabású megmozdulásra került sor. A nagycsarnokban az össze­gyűlt ötszáz munkás előtt Kol­lár László KISZ-ti-tkár emlé­keztetett a chilei események­re. Majd a gyár dolgozói tilta­kozó táviratot küldtek Buda­pestre, az Országos Szolidari­tási Bizottsághoz. Együttérzésüket fejezték ki az öblösüveggyár, síküveg­gyár, tűzhelygyár, ötvözet­gyár, bániyagépgyár dolgozói. Megyeszerte megemlékeztek az építőipari vállalatok, k/tsz- ek, hivatalok. Balassagyarmaton a Fém­ipari Vállalat, a kábelgyár, a bútorgyár, a kötöttárugyár munkásai ugyanúgy tiltakoz­tak, mint a kórház vagy a nyomda dolgozói. A középis­(Folytatás a 2. oldalon.) Hulitka László, a huzalmú munkásainak szolidaritását tolmácsolja I L iest tartott a KISZ központi bizottsága A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottsága szerdán dr. Maróthy Lászlónak, a KISZ kb első titkárának elnökletével ülést tartott. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Jakab Sán­dor. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság osztályvezetőié. A KISZ központi bizottsá­ga Szűcs Istvánnénak. a KB titkárának előterjesztése alap­ján megvitatta az ifjúsági szövetség kádermunkáiának tapasztalatait és határozatban jelölte meg a további felada­tokat. Ezt követően a központi bizottság jóváhagyta a kb- nck és rétegtanácsainak má­sodik félévi munkalervét. majd személyi kérdésekben döntött. A KISZ központi bizottsá­ga érdemei elismerése mel­lett más fontos megbízatásá­ra való tekintettel felmentet­te központi bizottsági és in­téző bizottsági tagsága, vala­mint központi bizottsági tit­kári tisztsége alól Főcze La­jost; a központi bizottság! és intéző bizottsági tagsága alól Csiltik Andrást, a KISZ bu­dapesti bizottságának volt el­ső titkárát; intéző bizottsági tagsága alól Nánási Gizellát. A központi bizottság — tag­jai közül 1— Pásztor Gabri­ellát. a nagykőrösi konzerv­gyár KISZ-bizottságának tit­kárát és Deák Gábort, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkárát megválasztotta az Intéző Bizottság tagjává, a központi bizottság titkárává. Az Intéző Bizottság tagjává választották Boros Bélát, a KISZ budapesti bizottságának első titkárát. A Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­ga végezetül a tagdíjfizetés rendjéről döntött. Ügy hatá­rozott. hogy a KISZ soron következő. IX. kongresszusáig a szervezeti élet rendjéhez igazodva — kísérletképpen — be kell vezetni a tagsági díj éves fizetésének rendszerét. Délelőtt 11 órakor — a til­takozás órájában — a KISZ központi bizottsága rövid időre megszakította tanács­kozását. és Szabó Ferencnek, a Magyar Üttörők Szövetsége főtitkárának előterjesztésében chilei szolidaritási nyilatkoza­tot fogadott el. Ügy is mondhatnánk: meleg csákány váltás zajlik e napok­ban a Salgótarjánban épülő új szakmunkásképző intézet fa­lainál. A mélyépítési munkák után átvették a stafétabotot a magasépítők, így elkezdődött az építkezés látványosabb ré­sze, a falak felhúzása. A szakmunkásképző intézet új épü­lete jelentős segítség lesz a megye szakemberképzésében. A korszerűen felszerelt tantermeken kívül tornaterem, étte­rem és egy 300 személyes diákotthon is felépül, melynek ki­vitelezési munkáit a Nógrád megyei Állami Építőipari vál­lalat végzi. Az építők lelkiismeretes munkájától függ, hogy az eddigi átadási határidők ne csússzanak, így jövő eszten­dő szeptemberében már itt kezdődhessen a tanitás. Az UN1- VÄZ előregyártott elemek, amelyekből az intézményt épí­tik, előreláthatóan nem lesz hiánycikk, szállítását folyamato­san ígérik az Alsózsolnai Betonárugyáirban. Képünkön Herczeg István, a mélyépítés, Pintér Sándor, a magasépítés művezetői, akik tervrajzukat tanulmányozva jelentették ki, hogy az átadási határidővel nem késnek, s egyelőre hizlaló, hogy az építési ütem a tervektől gyorsabban halad. — kulcsár józsef — Zökkenők nélkül, egyenletesen Őszi forgalom a MÁY-nál Egy vasúti csomópont, ahól nincs őszi csúcsforgalom! A Salgótarján-külső sze­mély- és teherpályaudvar, az év valamennyi időszakában szinte egyenletes szállításo­kat bonyolít le: kiesik a nagy termést be­takarító cukorrépa- és gytimölcsvonalakból, hiszen felvevőkörzetében nincsenek ilyen termékekkel foglalkozó mezőgazdasági te­rületek. De sajátos helyzeté­nél fogva nagy szerepet ját­szik az országba érkező és innen külföldre — főleg Csehszlovákiába — irányuló szállításokban és irányvona- tok sokaságát állítják össze, amelyek Kelebián és Lökös- házán keresztül eljutnak Ro­mániába és a balkáni orszá­gokba is. Huszonnégy óra alatt 4—500 tehervagon érke­zik be és i ndul ki az állo­másról. szénnel, építőipari anyagokkal, gépekkel, beren­dezésekkel. a legkülönbözőbb árukkal megrakva és S.-tarján ipari termékeinek mozgatását is több mint 90 százalékban vasúton bonyolítják le. Nap mint nap hatalmas mennyi­ségű szállítás folyik, hiszen Hatvan felé egy-egy szerel­vény 1500—2200, az, ellenke­ző Irányba, a somoskőújíalusi halárállomásra — a 17 ezre­lékes. sok gondot és nehézsé­get okozó emelkedő miatt 1000—1500 tonna árut von­tat. Csak a megyeszékhelyen naponta 50—150 vagon közöt­ti mennyiséget adnak fel, amelyeknek jelentős hánya­dát a nagy ipari üzemek — az üveggyárak, a Lam part ZIM, a Kohászati Üzemek — termékei adják. Nagy szállítókapacitást igényel a bánya is, de az országos vi­szonylatban megnövekedett őszi szükséglet, valamint a szocialista országok közös vagonparkja, az OPW-ből r»ánk háruló megegyezések teljesítése miatt, a szénszál­lítást nem minden, esetben tudják megnyugtató módon biztosítaná. Tovább fejlődik a vasúti konténerizáció. Amíg júliusban mindös/- sze 22, addig az elmúlt hónapokban már kereken a duplájára nőtt az ilyen jellegű szállítások száma. Különösen a nagyüzemek élnek ezzel a lehetőséggel és az így történő árui eladások­kal segítik az amúgy is nagy vagon-hiányt. Minden nap, éjszaka és nappal egyaránt, 220 vasúti dolgozó tevékenykedik a csomóponton a szállítások zavartalan lebonyolítása ér­dekében.

Next

/
Thumbnails
Contents