Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)
1974-09-11 / 212. szám
T:!" '"!y ij |( l(J|I!*"' j'tjv|,!)(' • I ’jj,; 'lilt M* :»• it, mit! 1,11 ..; ■ E cpnzáréslg a betegfelvételen Az égigérő mászóka — és akik. elfoglalták, a salgótarjáni Lovász József úti iskola diákjai. — kJ — Szarwasm&rka-tenyésztés — újfeltételekkel Alig öt évvel ezelőtt meg- I ehetŐen, akadozott a tejellátás, kevés volt a vaj, a sajt, a túró, és bizony a minőség sem volt megfelelő. Az 1972- <>s kormányprogram óta azonban — amikor meghatározták az alapvető termelési célkitűzéseket — örvendetesen, javult a helyzet és tavaly már jelentős sikerek születtek. A tehénállomány 1972-höz képest 24 ezerrel gyarapodott, a tejtermelés 150 millió literrel, a vágómarha-termelés pedig 30 ezerrel növekedett Ennek köszönhető, hogy a vaj importját megszüntették, s minthogy ma már elegendő mennyiségű tej és tejtermék áll rendelkezésre a hazai fogyasztásban, lehetővé vált a tejtermék minőségének javítása is. Ezekről az eredményekről is szó esett a Minisztertanács augusztus lö-i ülésén, amikor a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztése alapján megtárgyalták a szarvasmarha-tenyésztés' szakosított irányú fejlesztésének feladatait. Mint a napilapok megírták: a Mi- üisztertainács az intenzív tejtermelő és húsirányú szar váSínarha-állomány ok kialakítása érdekében határozatokat hozott a nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés támogatási rendszere egyes elemeinek módosítására. Lényegében a korábban, kialakított szabályozó rendszer módosításáról van szó. — A módosítások azt a gazdaságpolitikai célkitűzést kívánják alátámasztani — mondta Kovács István, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium közgazdasági főosztály helyettes vezetője —_ hogy az országban annyi tejet termeljünk, amennyi * a belső ellátásra szükséges. Ezt a tejmennyiséget azonban viszonylag kisebb létszámú, de egyre magasabb átlagot hozó és adó tehénállománnyal gazdaságosan állítsuk elő. Ugyanakkor az alacsony tejhozamú és ennek következtében a tejet veszteségesen vagy csekély jövedelmezőséggel termelő tehénállományt állítsuk át az alacsonyabb eszközigényű, fejés nélküli egyhasznú hústermelésre. Az új^ szabályozó rendszer kétirányú szakosodásra ösztönöz tehát: a fejt tehénállomány és a húshasznú tehénállomány kialakítására — Milyen konkrét intézkedések történnek a cél megvalósítása érdekében? — A szakosodási feladatok megvalósítása érdekében 1975. január elsejétől megszűnik a mezőgazdasági nagyüzemek által az élver született borjúszaporulat utál? igénybe vehető 3 ezer forint, illetve a mindem értékesített Liter tej után igénybe vehető 1,10 Ft.. Helyette a hús- hozamú tehénállománnyal rendelkező üzemek az élve- született borjak után 5 ezer forintot kapnak. Azok az üzemek pedig, amelyek fejik tehénállományukat, — függetlenül a tejhazamszinttől — az értékesített tej után literenként kevesebb ártámogatást kapnak, mint eddig. 1975—76-ban még 1 forint lesz a literenként járó ár- kiegészítés, 1977—78-ban azonban már 90 fillér, s 1979-től kezdve csak 80 fii-1 lér. — Ezek szerint csökken a mezőgazdasági üzemek bevétele? — Csak látszólag, mert a minisztertanácsi redelet éppen azt célozza, hogy a mezőgazdasági üzemek szakosodjanak, s az alacsonyabb tejhozamú tehénállományt állítsák át húshozamra. Természetesen ennek később jön meg a haszna, hiszen a hizlalás több időt vesz igénybe. Ám a bevételek eltolódása és az átállás fedezetére 2 ezer, forint egyszeri támogatást kapnak azok az üzemek, amelyek a fejt állományból húshasznósításra állítják át teheneiket. Vagyis: minden ilyen tehén után. 2 ezer forint jár. Véleményünk szerint ez rendkívül ösztönző. — Van-e arra lehetőség, hogy egy üzemen belül mindkét irányba is lehessen szakosodni? — Igen, s így mindkét támogatási formára igényt tarthatnak ezek az üzemek. Ennek azonban az a feltétele, hogy a tehénállománynak meg kell haladnia a 200 darabot, továbbá pedig: a hús- és tejhasznosítású tehénállománynak termelési és nyilvántartási szempontból el kell különülnie egymástól, s a húshasznosítású állományt tilos fejni. — Korábban csak azokat az üzemeket és társulásokat illette meg a borjú, illelíve a tejárkiegészítés, amelyeknél 80 százalékos volt a tehén- férőhely-kihasználás. Mi a helyzet január elsejével? — Megszűnik ez a feltétel, az árkiegészítést azonban vissza kell fizetni, ha a támogatásban részesített tehénlétszám csökken; ha a tehénállományt fejték és a tejet értékesítették. S ugyancsak vissza kell fizetni a támogatást abban az esetben, ha a kettős támogatás meghatározott feltételeinek az üzemek nem .tesznek eleget. — Mi lesz a kedvezőtlen adottságú üzemekkel? — Ezekről is gondoskodik a minisztertanácsi rendelet. A húshasznú marhatartásra történő áttérés következtében elmaradó tej értékesítés után járó árkiegészítést ezeknek a téeszeknek és gazdaságoknak az esetében megduplázzuk, pótoljuk. — Milyen beruházási támogatást kapnak azok az üzemek, amelyek áttérnék a húshasznú marhaállománytartásra? — Mivel a férőhelyszükségletet elsősorban a meglevő épületek alakításával célszerű .kialakítani vagy egészen új létesítményekkel, ezert fix összegű beruházási támogatást kapnak az üzemek, ami 2 vagy 1500 forint lehet egy-egy szarvasmarha esetében. — Nem fenyeget ar, a veszély, hogy sokkal kevesebb lesz a tej az eddigieknél? — Szó sincs róla! Elsősorban azért nem, mert ezt a tejmennyiséget kisebb létszámú állománnyal is el lehet érni, persze ehhez a magasabb átlagot adó tehénállomány szükséges. Ugyanakkor nem kell tartani attól, hogy a felvásárlás csökkenne. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelési és értékesítési biztonságának fenntartása érdekében továbbra is gondoskodás történik az általuk felkínált tej, valamint a borjak. éh hízóállatok felvásárlásáról. * (p. s.) Vajon milyen lesz az este is az éjszaka? Ez ugyan teljességgel kiszámíthatatlan, de néhány előrejelzést megkockáztatnak az ügyeletesek. — Általában vasárnap és ünnepnap után ugrik meg a forgalom. Ma csütörtök van, lehet, hogy nyugalmunk lesz — így véli Bárkányl János, a salgótarjáni megyei Mad- zsar József Kórház ügyeletes portása. — És nem ügyéi Steiner Anfal doktor sem — teszi hozzá nevetve Fazekas Vilma, az intézetvezető főnővér helyettese. — Steiner doktor vonzza a betegeiket Ha ő tart ügyeletet a sebészeten, megállása sincs a földszint és a negyedik között Rossz kabala. ★ Fél hét. Mentőkocsi áll meg a felvétel kapuja előtt. — Kit hoztak? — Gombást. De lehet, hogy csak epegörcs. A néni a Vizslás melletti Űjlakpusztára való. A belgyógyászati osztályok közötti kör- zetfelosztás értelmében az I-es belgyógyászathoz tartozik. Kamarás Józsefmé. Magdi nővér veszi a telefont, dr. Bodor József ügyeletes orvost hívja. — Mikor ette a néni a gombát? — Tegnap este. — Ki evett még belőle? — Mindenki. Az egész család. Adtunk a 17 hónapos kisunokámak is. — Ki szedte? — Az uram volt kinn az erdőben. Ismeri ő a gombát nagyon! Hatvanon felül van, és gyerekkora óta járja az erdőt. Igazi volt ni,ind. Inkább a füstölt szalonnára gyanítok. — Mikor kezdett rosszul lenni? — Reggel nyolc körül. Hánytam, hasmenésem volit, fáj a tarkóm, még most is. ráz a hideg. Jaj. nagyon rosszul vagyok! — Miért csak most jött be, nénikém? — Dolgoztam az ember mellett egészen az utolsó pontig. Kinn vannak a kőművesek. segédkezni kell. Huszár Gyula ügyeletes műtőssegéd siet a tolókocsiért. A sóhajtozó nénit elviszik, kimossák a gyomrát. — Ilyenkor ez alapszabály — mondja dr. Bodor József. — Gombát evett, rosszul van, műhiba lenne a gyomormosást elmulasztani. ■Ar Magdi nővérrel az ügyeletes nővéri szobában beszélgetünk. — Amióta bejött a második gombaszezon, megint gyakoriak az ilyen esetek — mondja. — A múlt szombaton például két- teljes családot hoztak be. öregekkel, gyerekekkel. Mérgezett volt mind. Egyedül a 15 hónapos kisbabának nem lett baja. csodával határos módon, pedig megszoptatta őt a már mérgezett anyja. Azt mondták, volt a gombák között egy-két gyanús, de azért megfőzték, megették. Egyébként mindegyik gombamérgezett esküszik, hogy ő ismeri a gombát. ★ Középkorú férfi kopogtat az üvegajtón. Három nappal ezelőtt megkarcolta valamivel a karját, begyúlladt a bőr, kanott a körzeti orvostól kenőcsöt rá. Ö azonban úgy látja. nem használ a kenőcs. Ezért jött most. Dr. Juhász István, baleseti sebész jön le hozzá, bőrgyógyászt keres, konzíliumot kér. — Hát, nem volt ez olyan sürgős — teszi hozzá később. Ráért volna, holnap reggel jönni vele, a betegfelvételi ügyelet nem ezért van. Fiatal, barna férfi kopogtat határozottan a nővéri szoba ajtaján: — Drága, a Rádiótól jöttem, a gépkocsivezetőm van itt, szeretnék beszélni vele — mondja. — Állítólag a IV- iken lófrál a gyerek, balese- tes. Nem engednek fel, magára vagyok utalva. A nővérke kíséretet ad mellé. Visszafelé jövet befejezi a történetet a fiatalember: — Szétment a térde szegény fiúnak. Hát ezért vártuk hiába reggel! Alig tudtuk kinyomozni, hogy itt fekszik. Köszönöm a kedvességét drága, jó éjszakát. ♦ Telnek a tízpercek, csend van. A földszinten csörög a telefon. Juhász doktor ts furcsállja a nagy nyugalmat: — Nincs semmi, igazán? Hát hogv lehet az? Már azt hittem, hogy rossz a telefonom. — Valóban szokatlanul nagv a csend — fűzi hozzá a portás bácsi. — Ez viszont viharos éjszakát jósol. Falra festi az ördögöt: mentőkocsi áll meg a kapu előtt. Testes nénit segítenek ki belőle. Epés, begörcsölt. A városból hozták. — Tetszett talán enni valamit? — faggatja dr. Páilffy Ágnes, miközben vizsgálja. — Bizony ettem, gombát tojással — vall a néni bűntudattal — Jaj. drága néni! régen- bajlódik az epével. Én magyarázzam, hogy mit szabad enni és mit nem? — Tudom én azt. doktornő. Nincs is semmi bajom, ha vigyázok magamra. Csak most a férjem szedte a gombát, megfeledkeztem magamról! ettem belőle keveset. — Műtétre nem vállalkozna? — Mindent, csak azt nem! Egy rokonomat műtötték, két év múlva meg is halt szegény. Görcsoldó injekciót kap. mehet is haza. Azaz mehetne, ha a mentősök visszaviil- nék. Rövid, parázs vita után azonban kiderül, hogy erről szó sem lehet. — Inkább visszamennék üresen? — kérdez hitetlen- kedve a doktornő. — Jaj. kérem, a parancsot nem lehet megtagadni. XA rendeletét meg nem. mi csináljuk. h^ost minek nehezítjük egymás munkáját?! Magdi nővér taxiért telefonál, egyelőre eredménytelenül, A görcsök szűnnek, a néni most már nyugodtabban vár. ★ Megérkezett az éjszakai portás, ráfordítják a kulcsot az ajtóra, mostantól fogva reggelig csengetnek az érkezők. Az ügyeletesek így bú- _csúznak: — Csendes órákat hozott, jó kabala volt. Jöjjön minden este! Szendi Márta. A s söreik? seti ipar újdonságai as őszi BNV-n A hazai ipari szövetkezeteit széléé termékskálával vesznek részt az őszi BNV-n, Az újdonságok között állítják ki az Autofém Szövetkezet új típusú kávéfőző gépét, a Kozmosz ISZ különleges cimbalmát, a Tömszöv Zsiguli olajszűrőjét. Mindhárom cikket benevezték a BNV-díjra is. A szövetkezeti ipar termékei közül a kempingbútorok, a kerti- és fémbútorok, a lakás-, konyha- és fürdőszobafelszerelések, az egy- és kétcsatornás tv-antennák, a gyermekkocsi és kerékpárok is nagy érdeklődésre tartanak számot. A szövetkezeti bútoripar 4800 négyzetméter területen 18 szövetkezet újfajta készítményeit mutatja be. Újdonság az első újpesti Asztalos ISZ garnitúrája. Alapanyaga fenyőfa, ami meglehetősen szokatlan hazánkban — s rusztikus vonalú bajor parasztbarokk stílusban készült. A Ruszöv 50 tagszövetkezete reprezentálja a vásáron a szövetkezeti textilruházati, bő^-, szőrme- és cipőipart. Női felsőruhákból 90, férfiölitözék- ből 50, cipőből 400, gyermekruhákból 40, bőrdíszműárukból pedig 140 modellt láthatnak az érdeklődők- A szövetkezeti vegyi- és műanyagipar is képviselteti magát a vásárköepont B pavilonjában. A többi között játékokat, háztartási eszközöket, írószereket és magnetofontekercseket állítanak ki, a C— 2-es pavilonban pedig a szövetkezeti ipar autóápolási cikkeit sorakoztatják fel. Unom már a SZOT-üdülőt. Minden nyáron állanái üdülőben nyaraltam. Reggeli 7- kor, ebéd 1-kor, vacsora fél 8-kor. Engem nem egreszíroz- nak többé. Egy üveg bambiért, egy tölcsér fagylaltért is sorba kell állni. Minden vágyam egy elhagyott házacska a tó partján szőlőlugassal, egy kis kert görögdinnyével beültetve, az udvaron disznó röfög, reggel kakas ébreszt, ez igen. Mari néni majd hozza a nagy tál kolbászos to- jásrántottát, utána nekihasalok a gémeskút vödörjének, látom magam benne visszatükröződve, tízóraira csorba népi agyagbögréböl eszem aludttejet, aztán kicsit megmártózom a vízben, s amikor kijövök a napra, megbámulok minden téglarakást, pinc^ gádort, lajtorját és kotyósvac- kor kulipintyót. A július 15-i számban találtam is az újsághirdetések között egy nekem valót: „Nyaralásra is alkalmas lakás nyáridényre kiadó. Letenye, Pecsenye utca 3.” Két óra múlva a Pecsenye utcában robogott a kocsink. A háziasz- szony az istállóból jött, előzékenyen mosolygott: — Tessék, csak tessék besétálni! ^Maszek — Hát nem látott még patkányt? Nehogy összetévessze a denevérrel. Attól nagyon félnek a kacsák. — A kacsák is itt... — Csak az ágy alatt. A koca helyet szorít nekik. De — Asszonyom, reggel szere- nyugodtan lehet a kocától, tek kofán kelni. már kiöregedett. Karácsony— Nyugi — mondta az asz- ra úgyis levágjuk, szonyság —, ébresztőóra he- Legyintettem. Megyek az lyett a kakasom már három SZB-titkárhoz, kérek tőle be- órakor kukorékol. / utalót Hajdúszoboszlóra, Ba, — Remélem, más állat nem latonalmádiba, Velencére, \úgyxs csak este tetszik haza- szerencséltet a lakásban? vagy akár Erdőbényére, de itt jönni a vízből. Es tessék el- — Csak a kecske —mond- egy percig nem maradok, hinni, ez a lakás éjszaka is ta. Jámbor állat. Nem tűri a Mégis, utoljára megeresztettehén az istállóban. Éjsza- tem egy kérdést: — Ez a kiadó lakás, asszonyom? — Bizigen! — mondta. — Csakis! — Kicsit sötétnek tartom! — Na, ja — mosolygott. sötét. Jó híves-sötét. — De itt nincs villany. Mi- kára hozom be csak. A Bőd vei világítanak? — Gyertyával, kéremszé- pen. Az nem csinál rövidzárlatot. — Éjjel nyitott ablaknál szoktam aludni — jelentettem ki. — Kérem — nyugtatott meg — És mondja, asszonyom, ennyi állat között szamara is van? — Az még nincs! De, ha Figyel és őrködik. Egész éj- ™aga kiveszi • • • ~ Csípőre tette 3 ri szépen megfér vele. — Bodri? Hát az is itt lakik? — De nem alszik, kérem. az asszony —, lak állandóan jel ugat. — Itt ugat bent a lakásban? — Hát hol ugasson, kénálunk az ab- rém? Különben is amellett, nyitva van, hogy őrködik az álmai fölött, !uar “ uelucan‘ vonattal Miska azon jár ki-be. még összefogdossa a patká- fel1 “laznom- Most„ kaptam — Miska? Ki az a Miska? — Hát a kandúr. Miska irtja az egereket. Az egerek nem izgattak fel, úgy tettem, mintha nem hallanám: nyokat is. A múltkor például ... — A patkányokat? Miféle patkányokat? kezét, és mérgesen mondta. — Kérem, kiveszi a „nyaralómat”, vagy nem? Nincs időm válogatós emberekkel foglalkozni. Nekem már a délutáni vonattal el a termelőszövetkezettől SZOT- beutalót a Debrecen nagyerdei tsz-üdülőbe. Dénes Géza NÓGRÁD — 1974. szeptember 11., szerda
