Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)
1974-09-08 / 210. szám
Kötőit tunika A modell anyaga színes bukléfonal kb. 450 g. Melí- rozott hatását úgy érjük el hogy két különböző színű vékony bukléfonalat összefogunk. Szép színhatású a középkék ciklámen színnel. A kötéshez 3 l/2~es és 4-es kötőtűt használunk. Munkánkat a tunika hátrészén alul kezdjük a megfelelő szemszámmal Először 3 és Va-es tűvel kötünk 10 sort egy sima. egy fordítottal. Ezután 4-es tűvel szintén fordítottan, bal oldalán simán kötünk és szabásminta szerint fogyasztunk, szaporítunk. Elejét a hátával azonos módon kötjük, de a derékvonaltól számítva 12 cm után kétrészben dolgozunk és a szabásmintának megfelelően kerekítjük a nyakrészt Az ujjakat szintén 3 és •A-es tűvel 1 sima, 1 fordítottal kezdjük és 10 sor után a szabásminta szerint szaporítunk, majd kialakítjuk a kerekítését. Kidolgozás: Az egyes darabokat kitűzve átgőzöljük. Teljes kihűlés után az elejekivágást i két soron rövidpálcával behorgoljuk és gomblyuknak hurkokat horgolunk a gomboláshoz, maid összevarrás után a nvakki- vágást is két soron rövidoál- cával behorgoljuk, a gombokat felvarrjuk. (Szegedyné) Bár manapság hazánkban is egyre nagyobb teret hódít a közétkeztetés, az ideális háziasszony tulajdonságai közé sorolják a főzni tudást és ennek igazolására a legtöbb családban naponta, vagy hetente többször sor kerül. Ily módon az egészségesebb táplálkozás érdekében legtöbbet talán a háziasszonyok tehetnek. Mi módon? Egyebek között úgy. hogy megszívlelik alábbi rövid tanácsainkat. Ételeink elkészítésénél tudatosan törekedjünk a felhasznált liszt, cukor és zsiradék mennyiségének csökkentésére. Leveseinket, főzelékeinket a Tíz perc torna Friss levegőn. nyújtózkodással kezdjük a tornát. Mély be lé r-zé után nyjj'.suk ki lói az izmainkat. 1. / Kargyakorlattal folytassuk. Kis terpeszállásban két karunkat könyökben behajlítva mellmagasságig emeljük, majd néhányszor ütemesen, hátrafelé meghúzzuk. Utána néhány künyökkörzést végzünk. 2. / Láblendítés előre, alapállásból. A lábemeléssel egyidőben mindkét kar előrelendül és bokaérintés. A gyakorlatot mindkét lábbal, váltakozva végezzük. 3. / Terpeszállás, törzshaj- lítás előre és a jobb kézzel ellentétes bokaérintés, utána váltás és bokaérintés bal kézzel. majd ismételünk. 4./ Alapállásból lábujjhegyre állunk, karokat előrenyújtjuk, majd lassan leguggolunk és a karokat leengedjük. Felegyenesedünk és alapállásból ismét lábujjhegyre állva ismételjük meg a gyakorlatot. HOGYAN' töxzttnk korábbinál lényegesen kevesebb liszttel rántsuk, habarjuk. Sokkal kevesebb sertészsírt használjunk és azt legalább felerészben étolajjal, margarinnal helyettesítsük. Rántás készítésénél pl. szárazon pirítsuk meg a kevés lisztet és utána keverjük ösz- sze kevés étolajjal. Aki már megszokta a hígabb főzelékeket, próbálja meg egyszeregyszer azokat rántás nélkül, gőzben párolva tálalni és fogyasztani. Húsételeink készítésénél kerüljük a bő lisz- tes-morzsás panírozást és a sertészsírban történő kisütést, a húsokat inkább párizsiasan, lisztben megforgatva, forró olajban süssük ki. Főleg hízásra hajlamosnak és fogyókúrásoknak ajánljuk a minél több, rostom sült, grillezett hús fogyasztását, illetve az alufóliában vagy alutff serpenyőben való sütést. Az ízletes grillcsirke otthoni elkészítéséhez nem kell drága elektromos készülék, jól megteszi tűzhelyünk sütője és egy mély jénai lábas is. Csak bőséggel öntözzük a csirkét, kisült zsírjával. A főtt tészták helyét célszerű, ha egyre inkább elfoglalják a színesfőzelékek, a burgonya és a saláták, minél változatosabban kombinálva és elkészítve. Dr. Fövényi József CSALÁDI KÖR Hová? Hogyan? Miből? Nyakunkon a szabad idő, elóbb-utóbb életvitelünknek is alkalmazkodnia kell az újfajta életritmushoz. Hazánkban még nem mondható általánosnak a vándorlás a vizekhez, az erdőkhöz, a hét végeken mi még nem mozdulunk ki tömegesen a szabadba. Pedig semmi értelme a több szabad időnek, ha ezalatt nem élünk másképpen, mint a hét többi napján. — Mindenhez pénz kell, minden kimozdulás viszi a forintot — hangoztatják konokul ellenérvüket az otthon ülő nagyevők és hétalvók. Igv aztán többnyire az történik. hogy a gyereket, vagy gyerekeket maguk elé ültetik, szemben a televízióval elhelyezkedik a család, és szinte „orrvérzésig” nézik a műsort. Közben észre sem veszik és kigömbölyödtek, elnehezedtek. Megnövekedett szabad időnkkel még meg kell tanulnunk jól gazdálkodni. Minden kezdet nehéz, de egyszer-egy- s2er azért érdemes kipróbálni valami mást. s felpakolva a családot egy vonatra, vagy autóbuszra, nekivágni az ismeretlennek Már egyetlen hétvégi kirándulás is olyan felfrissüléssel „fizet”, ami Semmi mással el nem érhető és nem pótolható Aki megtette az első lépéseket életformája változtatásához, az a megmondhatója annak, hogy egy kirándulás se kerül többe, mint az otthonüléssel együtt járó eszem-iszom. Arról nem is szólva, hogy az egész heti munka után milyen jó szolgálatot teszünk egész szervezetünknek az erdőjárással, fűben sétálással. Egy kis séta az erdőben, a szép táj látványa, a tiszta levegő szinte kicseréli az embert. Mennyivel jobban megy majd a munka — a következő hétvégi kirándulásig. Akiknek kertjük, telki k van, mérhetetlenül sok örömet találnak a mindennap ; munkahelyi tevékenységüktől eltérő, szabadban végzett munkában. De azért a kiskerttulajdonosok számára sem haszontalan az utazás, ők sem mondhatnak le a sok látnivaló befogadásáról. Magyarország felfedezéséről. A sajtóban — figyeljük csak meg — a hétvégi pro - ramok gazdag választék t kínálják. Szebbnél-szebb gy - logos túraútvonalak ismert. • tését találjuk meg a lapo' - ban, hajók és vonatok ind - lásának és érkezésének menetrendjét, múzeumok kiál1 - fásainak és tárlatainak leír; - sát olvashatjuk. Ne ugorjuk át ezeket a hasábokat, hiszen nekünk szólnak. Kocsis Éva / a szívese ... Már sokszor olvashattunk arról, hogy a szív soha nem fáj, mert nincs érző ideg. Az orvosi rendelőben mégis elég sokam jelentkeznek azzal a panasszal, hogy fáj a szivük. Panaszuk helytálló, de azt nem a szív, hanem a szívtájék valamilyen elváltozása okozza. Nem ritka dolog, hogy valaki halálfélelemtől gyötör- ten betám'olyog az orvosi rendelőbe, bal kezét a szívtájékra szorítja és kínzó görcsös szívfájdalomról panaszkodik. Ez a kórkép a rohamokban jelentkező szívszorongás — szaknyelven az angina pectoris —, ami a szegycsont táján jelentkezik, s a mellkas bal oldalárét, vagy a bal karba sugárzik és rendszerint nehéz légzéssel jár. Ezt rendszerint valamilyen fizikai megerőltetés, lelki megrázkódtatás, erős dohányzás, vagy egyéb megterhelés okozza és feltehetően érelmeszesedésre, vagy a koszorús erek szűkületére vezethető vissza. Szívtáji fájdalmat okozhat a túl bő táplálkozás is, amikor az emésztőszervek puffadása felnyomja a rekeszizmot és téraránytalanság keletkezik a has-, illetve a mellüreg között. A száraz szívburok — vagy mellhártya — gyulladása is okozhat szívtáji panaszokat éppen úgy, ahogyan a bordaközi izmok vagy idegek betegsége is. A bal oldali bordaközi idegek gyulladása olyan erős szívtáji fájdalommal járhat és a beteg olyan határozott szívpanaszokkal jelentkezhet orvosánál, hogy gyakran sértve érzi magát, amikor az orvos megmagyarázza, hogy szívének semmi baja, csupán a bordaközti Idegeit kell gyógykezelni. Persze ez is betegség, ez is fáj de ebben nem a szív. hanem a szív feletti ideg, vagy izom a ludas. Sőt, néha a nyaki gerincoszlopon van a baj, mert a csigolyára felrakódott mész nyomja az onnan kilépő ideget, de a fájdalom mégis a szívtájon jelentkezik. Leggyakoribb az a nehezen körülírható, bizonytalan fájdalom, amit régebben szív- idegbajnak neveztek. Ennek semmiféle kézzelfogható élettani oka nincs. Főleg ideges, nyugtalan, vagy fáradt embereknél gyakori. Az orvosok ezt funkcionális — a mindennapi élettel kapcsolatos hangulatváltozás következtében jelentkező — idegrendszeri zavarnak tartják, aminek a szívműködéshez legfeljebb annyi köze van, hogy vegetatív — életfenntartó — úton az érverést gyorsítva, vagy lassítva, „majmolja” a komoly szívzavarokat. . ..És most ott vagyunk annál az úgynevezett szívfájdalomnál, ami néha „megrepesztheti” az érzékeny, bánatos ember szívét. Igen! Tehát, amikor úgyérzi vakban fáj a szíve. Csr : a sorrend itt más. Me t ebben az esetben sem a sz > fáj, (még a szívtájékkal sincs semmi baj) de p hangulattal igenis baj van. Valamit, vagy valakit szeretr e valaki. Szeretné elérni, vary megtartani — és elveszítette. Méltánytalanság, vagy kár érte. Valamilyen bánata van stb. És talán ez az oka annak, hogy az ember időtlen idők óta a szívet tartja az érzelem központjának, mon - hatnánk, mindenért azt „okolja”. Pedig az ilyen szívfájdalom csak a nótában szívfájdí- tó... Dr. B. L. Levelező gyermekek fii Moszkvából, ki a tanyavilágból vár postát Egyre nő a számuk. Ez örvendetes jelenség. De nézzük csak, kikkel és miért leveleznek a tizenévesek? És miért örülünk mi annak, hogy egyre többen választják a szabad idő kellemes eltöltésének ezt a módját.. Volt tanítványaim közül sokkal beszéltem. Zsuzsa az orosz tanárnőjétől kapta a címeket. Egy moszkvai és egy ieningrádi kislányét. Megkérdeztem. miért kezdett el levelezni velük. Zsuzsa gyerekes őszinteséggel így felelt: „Tetszik tudni, olyan jó dolog levelet várni és olyan érdekes arról olvasni, hol él, milyenek a szórakozásai, a hobbyjai egy szovjet kislánynak”. Csak ennyit mondott. Azt nem tette hozzá, hogy kedvtelése révén egyben gyakorolja az orosz nyelvet, helyesírást, fogalmazást, Későbbi’ tervek szerint egy-egy nyáron kölcsönösen ellátogatnak egymáshoz. Fényképet már cseréltek. Anikó hazai pajtással levelez. Mindketten szenvedélyes levelezőlap-gyűjtők. Azon is írnak és leveleikben mellékelnek egy-egy „lapcsemegét”. A gyűjteményben majd lassan 'összeáll a világ. . . Péter repülőgép-modellező. Olyan társat keresett, akivel modellezési problémákról levelezhet. Megállapodtak egymással, hogy a feltett kérdésekre kötelesek felelni. Gabi budapesti kislány. Levelezőtársa tanyán él. Olyan kedvesen írta le az ő nehéz életüket (messze van az iskola, nagy a sár stb.), hogy Gabi- ék az elmúlt tanév tavaszi szünetében meghívták magukhoz Julikét egy kis városnézésre. Gabi most van náluk, gondolom, sok újat lát ő is, hiszen nem érdektelen megismerkedni a tanyavilággal sem. Elgondolkoztam, vajon mi készteti a kamaszodó lányokat és — kisebb számban — fiúkat arra, hogy levelező- partnert keressenek. Meg is kérdeztem néhányukat. Többen azt válaszolták, amit Zsuzsa is mondott: jó levelet várni és kapni, mások pedig, hogy a levelezés olyan „fel- nöttes” dolog. Volt aki kifejezetten egy témára szorítkozott (pl. bélyeggyűjtés) és a tapasztalatcserét — meg persze a bélyegcserét’ — tartotta érdekesnek. Pajtáskeresési, barátságkötési, közlési vágy is szerepet játszik ebben a hasznos szórakozásban. De nézzünk csak egy konkrét példát! A KUTYA című lap júniusi számában olvasom, hogy egy ózdi kislány levelezne kutyabarátokkal, főleg boxertulajdonosokkal. A júliusi számban egy nagy- berényi és egy kondorosi kislány keres levelezőpartnert. Nyilván ők is kutyaügyben. Elmondanák egymásnak: mit tud már a kiskutyus, hogyan tanítgatják, idomítják, szok- tatják, mivel etetik, hogyan gondozzák, milyen oltásokat Kapott stb. Es közben? Fogalmaznak, igyekeznek szépen írni, gondolataikat értelmesen, szabatosan kifejezni. Tanulnak egymástól, ki nyelvet, ki mást. ki a gyűjtőszenvedélyét elégíti ki. Megtanulják, hogy a levelezés is a kölcsönösségen alapszik: aki szeret tartalmas. színes, értékes beszámolókat kapni, annak magának is igyekeznie kell hasonlókkal kedveskedni társának. Hasznos szórakozás ez a gyermekeknek! Ne becsüljük le. Ellenkezőleg. Segítsük hozzá, hogy megfelelő társat találjon. Végül még egy tanács: ne bontsuk fel a címére érkező levelet! ö olvassa el először, hiszen neki szól. Dr. Gergely Károlyné Kék színű anyagból, fehér csíkokkal díszített ruha, napsütéses szeptemberi üdüléshez, kiránduláshoz. (Az Ipar- művészeti Vállalat modellje.) NóGRÁD — 1974. szeptember 8., vasárnap í 1
