Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)
1974-09-08 / 210. szám
I r A bolgár film útja WWWWW\^VVWWWWWW\^A^WWWVA/WWWWv^/VW\ÍVVWVi öregek. — Réti Zoltán rajza Szeptember 15 $atóenap Heves. Pest, Komárom és Nógrád megye képviselteti magát a szeptember 15-én Ki steren yén megrendezendő Palóoniapon.. A négy megye együttműködés ének már eddig is szép eredménye van — egyében túl — a palóckutatás területén, s a művelődés más területeim). Ez évben a Heves és a Nógrád megyei párt-, tanácsi vezeték közös döntése alapján Nógrád megyében, a salgótarjáni j á rá sba a, Kiste r en y é n rendezik meg a palócnapi ünnepséget, a megyék összevont rendezi' ínyét. Terv szerint, , ezután - hétévenként kerül majd sor erre a rendezvényre, amely nagy jelentőséggel bír mindenekelőtt a palóc hagyományok ápolása szempontjából. Az operatív bizottság, amelynek elnöke Kaszás András, a Salgótarjáni járási Hivatal elnöke, a napokban tartott megbeszélésén. a palócnap előkészítésével kapcsolatos kérdéseket vitatta mag. Kisterenyén már javában folyik a nagyközség szépítése, csinosítása, előkészítése a nagy eseményre, ünnepségre. Gondozzák a kastély környéki Népkertet, rendbe hozzák az utakat stb. Kisterenyén tíz-tizenöt ezer ember érkezésére számítanak szeptember 15-én, a vendégek zömét a négy megyén kívül a salgótarjáni járás községei adják. összesen 52 öntevékeny művészeti osoport lép fiel a paiócnap alkalmából 1345 aktív szereplővel. Méreteiben is hatalmas rendezvényre számíthatunk. Az öntevékeny csoportok, számára nagyszerű lehetőség nyílik arra, hogy művészeti törekvéseikből, eredményeikből mind többet mutassanak be a sokezres vendégseregnek Kiste- renyém. Ez egyúttal ösztönzést is jelentőét további tevékenységükhöz, a népi kincsek gyűjtéséhez, haladó népi hagyományaik ápolásához., A palóc etnikum folklórjának e nagyszabású szemléje az országos érdeklődésre is számíthat ez alkalomból is. Heves megyéből 19 csoport érkezik 414 résztvevővel. Köröttük találkozhatunk példáiul a televízióból is ismert felnémeti citerazenekarral, más minősített csoportokkal, így a kerecsendi Röpülj páva körrel, a mátraballai asz- szonykórussal. Pest és Komárom megyéből egy-egy csoport szerepel a kistere- nyei palcnapon. Nógrád megyéből pedig — a kistere- nyei járásom kívül — öt cso- l>ort, például a rimóci Röpülj páva, kör. a bániki szlovák népi, együttes, az erdőkürti Röpülj páva kör. A salgótarjáni járás 26 csoportot állít ki az ünnepségre, 735 szereplővel. Találkozunk — többi között — a kisterenyei gimnázium kiváló együttesével, a népi tánccsoporttal, a karancskeszi Röpülj páva körrel, a kazári népi együttessel. A palócnap alkalmából kisterenyén és a környező községekben zenés ébresztő lesz, Nagybátonybani, Macánkén, Nemtiben is zene ébreszti a lakosságot. A zenét a Salgótarjáni Kohászati Üzemek. valamint a nagy bálon yi. Bányász Művelődési Ház zenekarai szolgáltatják. Kisterenyén tíz órakor kezdődik az ünnepi felvonulás. A Fúj, süvölt a Mátra szele cimű népdalt játsszák a kürtöseik, e dal hangjaira indul az ünnepi menet. A felvonulást a kazári népi együttes nyitja meg, a kisterenyei Röpülj páva kör és a gimnázium népi tánccsoportja zárja. 52 csoport vonul el majd a díszemelvény előtt. Terv szerint, fél tizenkettőkor a sportpályán ünnepi köszöntő hangzik el, sor kerül továbbá a sportpályán felállított szabadtéri színpadon a legkiválóbb együttesek díszbemutatójára. A kora délutáni órákban idős Szabó István Kossuth- díjas. érdemes művész szobraiból, a palóc sorozat darabjaiból nyitnak kiállítást a kastély épületében. Délután három órától a két szabadtéri színpadon több órás műsor kezdődik. Közben sor kerül a szécsényi és a pásztói háziipari szövetkezet, valamint a Nógrád megyei Textilipari Vállalat divatbemutatóira is. Este pedig paióc- bálon vigadnak a jelenlevők. A méreteiben is impozáns ünnepi rendezvény méltán tart igényt a négy megyén túl, az országos érdeklődésre. Egyúttal lehetőséget nyújt arra is, hogy az öntevékeny művészeti csoportok tevékenységéről árnyalt képet kapjunk. ismételten, felmérjük szerepüket a palóc népi hagyományok ápolásában, élővé tételében. S természetesen, a megyék közötti kulturális együttműködés ragyogó példáját is kösizönit.jük a kis- teremyei paiócnap kapcsán. —T.— A mozi, amely voltaképpen európai találmány, szinte pillanatok alatt el is terjedt egész Európában. Ennek megfelelően már 1897-ben tartottak mozielőadást Bulgáriában is. (Csak zárójelben említjük meg, hogy a bolgár filmarchívum, amelynek létrehozásában igen nagy szerepet vállalt a bolgár film doyenja — Vaszil Cendov, igen gondosan őrzi az első filmalkotásokat, amelyeket Bulgáriában bemutattak. Megtalálhatók többek között Lumiére és Edison első filmjei is.) Állandó mozi Szófiában csak 1908-ban nyílt, a nemzeti filmművészet pedig még éveket váratott magára. Ma a bolgár filmtörténészek, szakírók egyetértenek abban, hogy a második világháborút megelőző időszakban meglehetősen kevés értékes alkotás született. A kevés érték közül mindenesetre illik megemlíteni Gendov első filmjét, A szerelem bolondságot, amely 1917-ben készült. Gendov egyébként színészként indult, majd kiutazott Ausztriába, ahol elsajátította a filmkészítés technikáját. 1922-ben a Ganyu bátyával aratott nagy sikert, amely egy igen népszerű szatirikus regény adaptációja volt. Gendov mellett Borisz Gre- zsovot szokták még megemlíteni ebből a nemzedékből, aki ugyancsak külföldön — Münchenben — tanulta a filmezést. Jeltelen sírok című munkája (1931) olyan időszakban készült, amely nem kedvezett a művészeteknek, kivált politikai merészsége szúrt szemet. 1933-ban Gendov kísérletezett a hangosfilmmel. Az első jelentős hangosfilmet Alekszandr Vazov (a nagy író, Ivan Vazov unokája) készítette el 1936-ban Kőhalom címen. A háború idején magyar—bolgár kopro- dukciós filmek is készültek. A bolgár filmgyártás államosítására 1948-ban került A főtéri régi szerb kereskedőházak a délutáni nap aranyában íürödnek. Egyik földszinti ablakból igén öreg asszony néz ki a tér közepén álló Pestis-keresztre. Szinte kéz- nyújtásnyi közelségben áll a későrokokó .pravoszláv emlék az ablaktól. Kovácsoltvas kerítése körül bikinis lányok állnak, csokoládébarnára sült a bőrük. Az öregasszony keze falfehér, előtte csésze, délutáni kávéját kavar- gatja. A szoba belseje innen a világos, meleg térről olyan, mint egy sötét, hűvös barlang. A tér másik sarkából idehallatszik az erős vízcsobogás. Vagy a víz ömlik nagyon erősen egy csapból, vagy a tér parányi. Bekukkantok a faragott ajtón oda, ahonnan a hang jön. Fehér fürdőkád van a csap alatt, tele fehérneművel, arra csorog a víz. Egy fénykép jut eszembe a Vajda Lajos-emlékkönyvből. A kép a művészt ábrázolja a Blagovesztenszka-, a Görög-templom előtt. Feltehetően kopott melegítőben áll a téren, mögötte elmosódottan látszik a barokk torony, mintha körben állna, vagy éppen fény mosta volna el. Ezen az augusztusi délutánon inkább a fényre gondolok Szentendre főterén. Miközben az emlékezetben Vajda Lajos tájai tűnnek fel Holddal, ikonos női fejjel, koponya madárral, szentendrei házfalak, rácsos ablakok, harangtornyok sikátorral, kapukkal, tányéros csendéletekkel. Vajda Lajos, a magyar avantgarde legnagyobb egyénisége harminchárom éves korában halt meg. VASÁRNAPI JEGYZET Kád a csap alatt A házfalakat, templomokat, sírköveket, halakat, madarakat, a Holdat, a hömpölygő folyam parti fűzeit, Napnak levetkőzött lányait mindig felmutatja a ny£r. Vízpart. Az iskolateremtő nagybányai mester, Ferenczy Károly Genthon István által említett szentendrei korszakában emlékezetes életképeket festett. Itt született a Kavicsot haiigáló fiú is a múlt század végén. A képen a part fövényének színe világít, látni a kavicsot hajítok izmainak játékát. Csaknem halljuk a víz csobbanását is, messziről. Csakhogy — ez kép. A szentendrei kikötő bejáratánál most tábla adja hírül: a Duna alacsony vízállása miatt nem köt ki hajó. Ä Duna vize a parton átlátszó, egy darabig látni a meder köveit, kavicsait, homokját. Akár ki is emelhetnék egy kavicsot, hogy elhajítsam. Pengene, miközben a folyó tükrére csapódna. Gazdag volt az idei szentendrei nyár. Nemcsak a Teátrum gazdagította, nemcsak a látvány. Két intim udvaron felcsendült a régi korok zenéje is. A Fe- renczy-múzeum kertjét tavaly fedezték fel a muzsika számára. Idén ’Kovács Margit kerámiagyűjteményének udvarán is felhangzott a muzsika. A XVIII. században épült sóház később — amikor még lovasposta közlekedett — postaállomás, aztán pedig kereske- dőház lett. Udvarán most fák, virágok, sírkövek töredékei. Egyik kövön héber betűk sorakoznak, s a név, az évszám magyarul is olvasható: Piroska Perlmutter. Múlt századi ez a töredék, zöld gyepen támaszkodik a falnak. A barokk ház udvarán, pincéjében, üvegfalú termeiben kerámia figurák, állatalakok, dísztárgyak, csempék. Kő, kerámia és muzsika találkozott itt egymással. Szólójátékot játszott itt a gordonka, cimbalom, gitár, cembaló és a hárfa. Volt kamaraegyüttes, vonósnégyes is, a legutóbbi estén a karének- léá uralkodott. Elhangzott az idei utolsó hangverseny. A Ferenczy Károly Múzeum egyik frissen mázolt ablakán kipillantok a térre, a háztetők, kémények rengetegére. Ragyognak a cserepek a délutáni fényben. A teremben a falon Ferenczy Károly képei. Az egyik: Józsefet eladják testvérei. A festmény több résztanulmánya is itt lóg. A vászon, a vásznak mélyszínűek. Felmagasodik József alakja, szimbólumnak is gyönyörű. B álint Endre: Nénfa. A művésznek e félmagasodó alkotásán szintén szimbólumok sokasága lészkel. Egy finoman hajló szentendrei kapubottozát fogja össze őket — európai szintézist jelzőn. Tóth Elemér sor. (A hiradó és dokumentumfilm gyártását már korábban állami irányítás alá vonták.) Még ebben az esztendőben elkészült Borisz Borozanov Kalin, a sas cimű alkotása. Az államosítás fontosságát az igazolta leginkább, hogy így mód nyílt rá:, szervezett formában készítsék elő a bolgár filmművészet megújítását. Elsősorban a külföldi képzés lehetőségét kell említeni. A háború utáni tíz-egy- néhány esztendő alatt kevés jelentős film született. Olyan filmek azonban, mint Zaharij Zsandov Riadó (1951), vagy Szeptemberi hősök (1953), Dako Dakovsz- ki Iga alatt — Ivan Vazov regénye nyomán — (1952) című munkái a bolgár filmművészet létezését bizonyították. Dakovszki csak nemrégiben tért haza a moszkvai főiskoláról, és máris komoly sikert mondhatott magáénak, amikor a török megszállás évei témáját földolgozta. A továbbiakban azonban mégis inkább a jelen felé fordult, Válaszúton (1955) című munkája a paraszti világ változásait követi nyomon. Mindenesetre Mihail Rommnál — ö volt a főiskolán mestere — mindent megtanult, amit a filmművészetben tanulni lehet, és eredeti tehetsége is volt. Korai halála azonban megakadályozta, hogy művészi pályája igazán kibontakozzék. Kirill Ilincsev is jó mesterre lelt a prágai főiskolán Jiri Weiss személyében, Nagyezsda-cirkáló című alkotása színvonalas munka (1956). Az ötvenes évek végére tehető az a változás, amely aztán a világ figyelmét is a bolgár film felé fordította. Ez az az időszak, amikor a szocialista országok film- művészete megújul, szakítani tud a beidegzett sablonokkal. (Utalhatunk itt a szovjet, a csehszlovák, a magyar film föllendülésére, átalakulására.) 1957-ben készül el Rangel Vlcsanov Szökés a szigetről című filmje, .amelynek forgatókönyvét a később is oly sok sikert arató Valeri Petrov írta, s amely alkotás igen sok vitát váltott ki. Ezek a pályakezdő filmművészek (az volt Dimo Kolarov operatőr is) az ellenállás idejéből merítették témájukat és már- már kegyetlenül őszinte szókimondásukkal igen szokatlan filmet készítettek. Az igazmondáshoz alapos pszichológiai ismeret is járult, amely hitelesen mutatta meg a koncentrációs tábor foglyainak emberi megújulását, öntudatuk visszanyerését. A mai néző is ezt az emberfeletti küzdelmet értékeli a filmben. Vlcsanov és társai viszont 1960-ban már egy teljesen érett ás költői szépségekben gazdag alkotással jelentkeztek, az Első leckével. Rómeó és Júlia története ismétlődik sajátos bolgár enteriőrben: 1942-ben. A film arról is szól, hogy a „senki szigete” nem létezik, az elnyomó társadalom mindenütt lehetetlenné teszi az igaz, tiszta szerelmet. Két esztendő múlva a nemzetközi elismerés is megérkezik. A Napfény és árnyék folytatja az Első lecke költői filmépítését, maga is vizuális költemény. Téma. i az atomkatasztrófa által fenyegetett emberiség. Ez talán mindmáig a legjobb „szerzői film” a bolgár film- művészetben. Az élet és halál nagy kérdései tökéletes kifejezési formát kaptak Vlcsanov kezében.' Mégis, bármennyire tökéletes volt is a közös munka Petrov- val, később az író Borisz Saralievvel társult; A páncél nélküli lovag című munkájuk ugyan szubjektív, ám tárgyilagosságra törő alkotás. Hőse egy kisfiú, az ő szemével ismerkedünk meg Szófia mindennapi életével. Barátság, szeretet a téma egy olyan világban, ahol érzékelhetően változott az életritmus, talán emiatt a létezés törvényei is kegyetlenebbek lettek. Ezután egy ismert operatőr, Velő Radev jelentkezett önálló filmmel, s a Barack- tolvaj megérdemelt nemzetközi sikert aratott. Még jelentősebb azonban második filmje, A cár és a tábornok, amelynek átgondolt szerkezete már a rendezésben is érett mesterre utal. Ugyancsak hírnevet szerzett külföldön is Binka Zséljazkova már első filmjével, a Fiatalok voltunkkal (1962). Ez is ellenállási téma, mint Vlcsanov Első leckéje, csakhogy itt tudatosabban törekszenek az alkotók a művészi hitelességre, érzékelhetőbb a gondolat jelenléte, jóllehet, az érzelmek sem szorulnak ki. Az 1969-és moszkvai fesztiválon ez a film díjat kapott. Legújabban pedig Az utolsó szó című Zseljazkova-film váltotta ki a közönség és a szakemberek érdeklődését finom poézisével, modern történelemszemléletével. Mindezekkel természetesen korántsem merítettük ki a bolgár filmművészetet, újabb és újabb jelentős alkotások és alkotók bukkannak föl, akik kísérletező kedvükkel mór a továbblépésen munkálkodnak. Nem kis részben rajtuk is múlik a bolgár filmművészet jövője. Fábián László Szülői szeretet Egy kisváros mozijának pénztáránál megjelenik egy asszony, hóna alatt kis csomaggal. — Nem láttak véletlenül egv hétéves kisfiút bemenni, aki kék nadrágot és piros-fehér csíkos trikót visel? — De igen, emlékszem rá, mert elsők .között ment be, még fél háromkor, — Nagyszerű! Nem haragszik, ha megkérem, hogy adja át -neki ezt a kis csomagot? Ebben van a vacsorája. NOGRAD - 1974. szeptember 8., vasárnap 7
