Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-07 / 209. szám

\ V / * Tíz éve együtt # HA VALAKI tíz évig egy ezt ellensúlyozó flzetéskiegé- gom.dja-baja is éppen elég. munkahelyen dolgozik,- napi szítésről vitatkoztunk. Papír- de ez olyan természetesen il- nyolc órát véve, körülbelül ral ceruzával a kézben, az leszkedett be a brigád életé- Ei ezer órát tölt a munka- asszonyok maguk győződtek be. Mint ahogy a kismamák társaival. Legtöbb családban meg arról, hogy mennyire felkeresése, egymás problé- n fiérj a feleséggel sem tud jelentős ez az állami segít- máinak megbeszélése is. Tíz ennél több időre együtt len- ség. — fűzi hozzá Pádár éve dolgozom itt- Amikor a mű- „Itt bent figyelnek egy- István. második gyerekem született, másra az emberek: Gyakran A VITAKÉSZSÉG mellett eljöttek, megednlékeztek ró- eszrevesszük, hogy egy-egy a versenyszellem is él a bri- lám. Jóleső érzés volt az is, irmával kapcsolatban, amiről gádban. Tavaly indultak elő- hogy a kislányom balesete hetek óta hallunk a rádió- szőr a szociaflsta címért, és után. (megégette a kezét) ész- fcan, olvasunk az újságban, zöld koszorús jelvénnyel zár- revették, valami bánt. és vi- milyen hiányosak az ismere- fák az évet. A pénzjutalmat gasztaltak — mondja Tóth leink. Pedig sokszor olyan — 4800 forintot — nem ősz- Gyuláné. kérdésről van szó, ami közel- fották szét, ez fedezte az A brigádnak közel négy­ről érint minket. Egy példa: egri kirándulás költségeit, ven „gyereke van”. Ezekben beszélgetést kezdeményez- Érdemes volt, sokáig emle- a napokban a legnagyobb «tünk a szocialista demokrá- gették, milyen, jól sikerült, gond a beiskolázás. Csonka ciáról. Csak a fogalom tisz- Velük tartott a műhelyben Ivánná ezer forint segélyt na zása után értettük meg. dolgozó másik brigád vezető- kapott. milyen élő. a munkát is je is. A „Tyereskovásokkal” — Ezer helye van ennek meghatározó kérdés ez- Nem több közös megmozdulást az ezresnek. . . Az öt gyerme- mondom azt, hogy a brigád szerveztek már- Talán a leg- kém közül három még isko- t igjai mindnyájan öntudlato- fontosabb ezek közül az a lás. Férjemet leszázalékolták, san kérik: tartsunk több po- kommunista műszak, mely- a nagyobbik lány és a fiú l'tikai témájú szemináriumot, nek eredményeként összesen már kirepültek otthonról-Két re az eddigi tapasztalata öt és fél ezer forintot aján- szoba-komfortos lakást épí- q >en kedvező. Pádár István lottak fel a felsőpebényi tettünk Karancsságon. Egész művezető olyan aktuális kül- óvodai gyermekotthon kis la- életünkben azon iparkodtunk es belpolitikai tájékoztatókat kóinak. Sporteszközöket, já- eddig is. hogy a gyerekek tartott, hogy mindig vitával, fékokat vettek belőle és ju- ne érezzék azt, hogy sokan kérdezz-felelek-kel zárult”. tott pénz a bordásfal felsze- vagyunk, ne csúfolják, hogy Az írószer Ktsz salgótar- relésére is. te cigány.. . A fiam egy ked­jáni üzemének egyik brigád ve- —Patronálunk egy idős vés német kislányt vett fe­jtetője, Tanács Jánosné mondta asszonyt. Vámosi Mátyásaiét leségül. jelenleg még Drezdá­éi mindezt, amikor a Martos A Zagyvarakodón lakik, ban élnek, a nagylány Etes Flóra brigád életéről beszél- egyik munkatársunk szom- mellé, egy magyar fiúhoz g ettünk. Nem véletlen, hogy szédja. Néhány hónapja 82. ment férjhez. A kisebbeknek , ipen a fórum-jellegű ren- születésnapját köszöntöttük- is meglesz minden, a fizetés- dezvónyekről szólt elsőként: Minden héten elmegy valaki re még egy százas iskolai ö az üzem Kossuth könyvter- közülünk, nagytakarítást esi- költség maradt, a többit, a ijesztője. nál. kimos. A lakás egy ré- segélyből megvettem. Itt bent — A legtöbb család élet- szét már ■ kimeszeltük, amíg a munkánk után megbecsül- ritmusa. szemlélete ma még tart a jó idő. addig szeret- nek minket. Ősztől én is je- olyan. hogy az otthon töltött nén.k befejezni ami még hát- lentkeztem általános iskolai időben a feleség saját magá- ravan. Azt mondta a néni, tanfolyamra Olvasni nagyon ra. ismeretszerzésre keveset hogy börtönnek érzi. olyan jól tudok, meg szeretek is, fordíthat Ezért látom nagyon sötét — hát- ezen akartunk az írásban vagyok bizonyta- fonto&nak, hogy a mindenkit segíteni. Egyébként ez a kap- lan. Lehet, hogy kis híján, érdeklő témákról itt, a mun- csolat több, mint patronáló»: utolérem a gyerekeimet az kahelyen rendszeresen elbe- mi is nagyon sokat kapunk iskola befejezésében-.. szélgethessünk. Gazdaságpoli- tőle. A felszabadulás óta a A BRIGÁDBÓL összesen t kai kérdések, a családjogi nőmozgalom aktív résztvevő- heten vállalták az Iskola ei- t örvény, az alkoholizmus el- je volt. Szellemileg nagyon végzését a kihelyezett tago- lem harc — többek között — friss, rengeteg élményét zaton. ezek kerültek szóba a kéthe- mondta el egy-egy látoga- — A brigádvállalásba óva- tmként megtartott szeminá- fáskor. tosságból csak egyet írtunk t iumokon- Legutóbb az ár- — Senki nem érzi nyűg- be. De nem a papír a mér­, alt-ozásokról, a fűtőanyagok nek ezt a segítségnyújtást, vadó... érának emelkedéséről és az Igaz. mindenkinek van saját G. Kiss Magdolna. A KAMERÁK ELŐTT Perpetuum mobile — a cí­me a közeljövőben havonta nelentkező új, tudományos te- ieviziósorozatnak. A tudósok, feltalálók ősi, soha el nem érhető vágyára, az örökmoz­góra utaló cím az ember ku­tatószenvedélyét hivatott jel­képezni. A fizikában megva­lósíthatatlan szerkezet va­lamiképpen mégis létezik — — az emberi gondolatban. A rövidesen kamerák elé álló ifjúsági sorozat a gyermeki es emberi képzelet dinamiz­musát és oly gyakran játékos csapongását kívánja megje­leníteni, vagy legalábbis nyo­mon követni. íme egy példa a tervezett első adásból, a meteorhullásról esik majd szó a kezdő kép- és hangso­rokban. Ezt követően még a következő témák kerülnek „terítékre”: piramis; napkul­tusz: művészi forradalom; napábrázolás; régészeti mű­szerek; memóriavizsgálatok; oktatógép; olajtermelő állam; RTV-mozaik őstenger; az élet keletkezé­se; űrnyelv... A műsorkészí­tők szándéka, hogy mindez kevés szóval, sok képpel ele­venedjék meg. Jeles hazai és külföldi tudósok Is közremű­ködnek a műsorban. RÁDIÓMV ZSIKA A rádióból és a televízió­ból jól ismert fiatal karmes­terek és szólisták szerepel­nek majd nyilvános stúdió­matinén, a Budapesti Mű­vészeti Heteken. A tévé kar­mesterversenyének második díjasa, Medveczky Ádám, többek között Beethoven VI. szimfóniáját vezényli a szep­tember 29-i koncerten. Fi­scher Adám más szerzők mellett Schubertét és Men­delssohnt dirigál, október 13- án. Bolberitz Tamás karmes­teri pálcája október 20-án szólaltatja meg Csajkovsz­kijt, Bartókot programjában. E műsor közreműködői: Pe- rényi Eszter (hegedű) és Lu­kács Péter (mélyhegedű). INNEN-ONNAN , Az egyik jugoszláv televí­ziós vetélkedőben valóban kü­lönleges feladatot kaptak a versenyzők. Üdítőital-reke­szekből készített, mind ma­gasabb és magasabb „tor­nyot” kellett cipelniük. Hu­szonnégy rekeszt láttunk az egyik ilyen zsonglőr kezében, a versenyről készített fény­képen. Mellette még tíz re­kesz várta, hogy a torony magasodjék. Talán a honi vendéglátóiparban is elkelne néhány hasonló „pincér”. — A torontói tévékvízben vi­szont állathangokat kellett utánozni. A győztes állítólag 42 állat hangját volt képes felidézni tökéletes hűséggel. Ezek sorában szerepelt a teknösbél^a és háromféle ten­geri hal is a kárán csatjai fiatalok. Most kezdik az első évet a Stromfeld Aurél Szakközépiskolában. — kulcsár felv. — Utcák művészete a múzeumban Kiállítás filmplakátokból Krakkó és Karlovy Vary után Budapestem, a Petőfi Irodalmi Múzeum adott he­lyet a csehszlovák—lengyel —magyar fllmplakát-kiállí- tásinak, amelyet — a tervek szerint — később több vi­déki városban is bemutat­nak. Már az első napokban ki­derült, a nézők különösen azt élvezik, hogy az ötletes csoportosítás lehetőséget ad a szórakoztató és tanulsá­gos összehasonlításra. A mindhárom országban be­mutatott filmek plakátjait ugyanis egymás mellé tet­ték és a három változat jól érzékelteti a plakátnyelven kifejeződő nemzeti. ízlésbe­li sajátosságokat. Ami közös bennük, az, hogy a filmek tartalmáról és karakteréről korszerű eszközökkel, mű­vészi Igénnyel informálnak. A fílmplakátok színvona­lának javulása természete­sen nem független a fil­mek minőségétől. A művé­szi igényesség feltétlenül ki­hat a filmreklámra, jó ügyet szolgál, ha jó filmeket nép­szerűsít, ugyanakkor alakít­ja az utca hangulatát, stí­lust teremt, képzőművészeti élményben részesít, modem formákhoz szoktat, lngerli. frissíti, élénkíti látásunkat. Nem vonhatjuk ki magun­kat a hatása alól, hiszen a plakátok mindenütt ott van­nak. Szembe rohannak ve­lünk az utcán, ránk kiabál­nak a házak faláról. Ebből a sodró lendület­ből még akkor is sikerült megőrizniük valamit, ami­kor — mint például most — bekerültek az utcáról — a múzeumba. A régebbi, fe­lejthetetlen és gyorsan elfe­lejtett filmek rövid életű „propagandistái”, most ar­ról győzik meg a látogató­kat, hogy a plakátművé- vészetben is létezik állan­dóság. Sőt. ami az utcai ro­hanásban talán fel sem tűnt. a ráérős szemlélődésre csábító termekben jobban érvényesül. Most, hogy nemcsak a fil­mek miatt nézzük a plaká­tokat. közelebb kerülünk hozzájuk, feltűnőbben kiraj­zolódnak saját, egyéni vo­násaik. a jók Is. meg a gyengébbek is. Az azonos témájú plakátoknál különö­sen jól láthatók a különb­ségek: ugyanarról a filmről lehet beszélni harsány köz­helyekkel. unalmas sablo­nokkal és szuggesztív művé­szi erővel. Hogy melyik a jó, a sokféle Irányba szerte­ágazó, három nemzet képző- művészeti kultúráját. ízlését is vegyítő megoldások kö­zül? A színek költészetével el­varázsoló, mint a Fekete tollú fehér madár — ma­gyar plakátja? A dekoratív szecessziótól túlhabzó? — erre jó példa a Lila ákác mindhárom változata. Talán a szellemesen csipked ö csehszlovák plakát a wes- temnek tipikus fenegyereké­ről, aki haiálfejű szivarfüs­töt ereget? — Vagy az olyan lélegzetállító, mint a len­gyelek női lábakból fény­képezett horogkeresztje, a Kabaré plakátján? Mindegyik más és mind­egyik azért jó. mert egyet­len villanásban, vagy stílu­sában, színeiben, de ponto­san azt adja vissza, ami a film lényege. A nézők jól érzik magukat a szokatlan tárlat alkotásai között. Fel­váltva mesélgetik. melyik film. miről is szól ... Nem sietnek. Egyszerre kóstol­gatják a látványt és hozzá- fűződö emlékeiket. V. Zs. — FELICE CHILANTI: j Három sí ás siót Salvatore Giulianónak 5. Sortűz, két revolverlövés is hallatszik. A csendőr holtan csuklik össze. Giujiano köny- nvű sérüléssel menekül, a géppisztolyt mint zsákmányt viszi magával az állammal ví­vott első ütközetének diadal­jelvényeként. A bokrok közt gubbasztva várta ki az éjszakát; füvek­kel, nyállal meg kitépett bok­rok frss földjével gvógvítgat- ta a sebet. Aztán Montelepre határában bekopogtatott egy paxasztházba, fiatalasszony nyitott ajtót, gyertyával a ke­zében. Csak a vállára dobott fekete nagykendő takarta há­lóruháját. Férje nem volt ott­hon. A monrealeai piacra vit­te be a krumplit meg a tojást. A gyerekek aludtak. Giuliano nagyon elfáradt, sebe egész úton vérzett. Vé­gigzuhant a vetett nagy ágyon, a géppisztolyt maga mellé tette a takaróra. Rábízta magát a nőre — a 4 Í.QGRAD — 1974. szeptember 7,, szombat szomszédjuk volt —, ám ami- kor átküldte anyjához, hogy hívjanak orvost, mégis figyel­meztette: — Vigyázz magadra, az ab­lakból nézlek, és ha látom, hogy rossz társaságban jösszy vissza, akkor nem látod többé a gyerekeidet. A két kisfiú, meg a kislány, már nagyobbacskák, megis­merték és rámosolyogtak ágytacskáj ükből. Anyja hamar megjött a doktorral. Szenvedélyes­gyöngéd volt a találkozás anya meg fia közt. Az asszony nem esett "kétségbe, csak né­mán sírt, és fia haját simogat­ta, fiáét, aki ilyen erősnek és nagynak mutatkozott a ve­szélyben. Nem akart tudni semmit. Az asszony viselkedéséből látszott: úgy érzi, a végzet teljesedett be. hiszen lelke mélyén mindig is attól félt, azt várta, hogy egyszer ilyen körülmények közt találkozik a fiával: egy seb, egy gép­pisztoly és a végleges szakí­tás a társadalommal. De szakítás volt ez egyálta­lán? Akkortájt SziCiLabujj a lakosok többsége törvényen kívüli életet élt. Az orvos rendbe tette a se­bet, az orvosságokat magával hozta. Egy szó sem esett doktor és betege közit. Csak akkor szólalat meg Giuliano, amikor az orvos már táskáját csukta be: — Uraságod orvos, nem pe­dig zsaru. — És mivel a má­sik hallgatott, hozzátette: — Mennyi idő múlva indulhatok el? — Lovon akár holnap. — A jóisten áldja meg a doktor urat! — És Giuliano anyja megcsókolta a kezet, amely meggyógyította a fia sebét. Másnap este Giuliano út­nak indult a hegyekbe. Meg­kezdte hosszú, tragikus, vér­rel és rettegéssel kísért útját. ' Szüksége volt egv lóra. anyja tehát elment a bérlőhöz, fia barátjához. Sötétedéskor egy szép pej kancát vezettek vé­gig a dűlőúton Monteleore határáig. Az anyja is ott vár­ta Giulianót, két tarisznya élelemmel és ruhaneművel. Turiddo este lovagolt vé­giig a 'kihalt vidéken: egye­dül volt, keze ügyében, a nyereg oldalán, egy ronggyal letakarva a géppisztoly; tud­ja, hogy most minden akadá­lyon gyilkolva kell átjutnia. Távoli autózúgásra, öszvér- trappolásra, járőrök hangjára kqze máris a fegyver marko­latán. Késő éjjel ért a kastélyba, a magaslat tetejére. A her­cegnő bérlője szobát adott neki. Az övé volt a gabona, amelyet Giuliano a unalomba vitt. Tudta, hogy a fiű becsü­letesen viselkedett: ölt, de nem köpött. Nagy utat fogsz még megtenni, Turiddo; aki némán cselekszik, az a ma­gasba jut. Pár nappal később, immár teljesen gyógyultan. Giuliano elküldte a csőszöket a hűsé­ges monteleprei fiúkért: jöj­jenek el hozzá. Giuliano so­kat gondolkodott. Kész ter­vei voltak már. A kastélyba eljött a két CucineUa, Pisci- otta. Passatempo és még ná- hányan. Mao,ni no és Terrano- va messze jártaik, de valaki majd értesíti őket. (Folytatjuk) Mai tévéajánlatunk 14.05: A sakkjátékos. A Híres szökések című, magyarul beszélő francia filmsorozat új epizódja. A sakkjátékos Napóleon len­gyelországi hadjárata ide­jén játszódik. A lengyel sza­badságharc egyik sebesült hadnagyát Kempelen Farkas rejtegeti, s a rejtekhely a hí­res sakkozógép belseje. Köztudott, hogy azóta is vita tárgyát képezi: a sakkozó- géo valóban automata volt-e. vagy ember rejtőzött benne. A kérdést — bár a film Író­ja Henri Kubnick határo­zottan foglal állást az egyik megoldás mellett — máig sem sikerült teljes bizonyos­sággal megválaszolni. Egy azonban tény. Kempelen gé­pe végigverte a kor legki­válóbb sakkjátékosait. A film magyar szereplői: La- tinovács Zoltán. Bujtor Ist­ván, Mécs Károly. Velen- czey István és boka Sándor. /

Next

/
Thumbnails
Contents