Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-01 / 204. szám

:*.0BSi»-ssL«Hf Akia. ist a, A Banska Stierniea-i kötöttárugyár elsősorban női üzem. Kekünkön: Ludmilla Suleko- Ta a gépnél. ’ "* ’ ' r ’ ' ’ * ' T Évente sok ezer liter tej érkezik a zvoleni tejgyárba, ahol kitűnő minőségű sajtot ké­szítenék. \ Északi szomszédainknál is befejezéshez közeledik az aratás. A munkát évről évre több gép segíti. Hőnek a városok, a falvak A közép-szlovákiai ke­rület egyike a legnagyobb területi egységeknek Cseh­szlovákiában. Bár földjének majd félén hegyek szöknek a magasba, s közülük néhány 2000 méter fölé emelkedik, mégfe egymillió 400 ezer em­bernek ad munkát, kenyeret, otthont... MUNKÁSOK REGEN ÉS MA Az Osztrák—Magyar Mo­narchiának iszonyúan sze­gény területe volt ez a táj. A férfiak Amerikába „tánto­rogtak” munka után. Mond­ják, voltak falvak, kiváltkép­pen az oravai területen, ahol esztendőkön át csak az asz- szonyok és a gyerekek ten­gették napjaikat. A liptói munkások fővárosokat épí­tettek — dolgoztak New ■ Yorkban is —, mégsem gaz­dagodtak meg soha. Pedig Közép-Szlovákiában is volt ipar. A korabeli kró­nikások 50 ezer munkásról beszélnek, akik itthon dolgoz­tak. S most? Most mindössze két járás munkáslétszáma ez. A felszabadulást követő évek­ben mintegy 120 új ipari üzem született. Különösen a gép- a fa- és az élelmiszeripar fejlődött rohamosain. Ma Szlovákia ipari termelésének több mint felét, Közép-Szlo­vák ia majd 270 ezer munkása termeli. HOGYAN HALADT AZ IPAR? A korszerű üzemek, a kor­szerű technológia, a hazai és a külföldi elismerést egyfor­mán meghozta Közép-Szlová- kia iparának, munkásainak, mérnökeinek, technológusai­nak. A legnagyobb sikert két­ségtelenül a csapágyak, a görgős , csapágyak aratják. Magyarázták, csaknem az egész világot ellátják vele, s a legnagyobb igyekezet mel­lett sem tudnak elegendőt szállítani az újabb és újabb megrendelőknek. A különbö­ző antibiotikum készítmé­nyek, a modem televíziók, s újabban az elektronikus szá­mológépek öregbítik a közép­szlovákiai ipar vezetőinek, munkásainak hírét, nevét. Bárhol jár az ember Közép-Szlovákiában, azon­nal szembéötlik: ez a fejlő­dés korántsem tekinthető befejezettnek. Erőteljesen iparosodnak a vidéki városok. Űj gyárak épülnek, a növek­vő igényekhez igazítják, fo­lyamatosan korszerűsítik a meglevő üzemek termelését. Az új építkezések közül a legjelentősebb a Liptovska Mara-i nagy víztároló, a Vág vizének több oldalú hasznosí­tására. A munkálatok Során nem kevesebb, mint tíz falut kellett .áttelepíteni”, új hely­re építeni. De az épülő villa­moserőmű Szlovákia legna­gyobb kapacitású villamos­energia bázisa lesz. S a tároló .„segítségével” termékeny mezőgazdasági területek ön­tözése is biztosított ÉS A MEZŐGAZDASÁG? Közép-Szlovákiában kis hí­ján 240 a termelőszövetkeze­tek száma és 25 állami gaz­daság „dolgozik”. A mezőgaz­dasági nagyüzemek jól hasz­nosítják azt a nem túlságo­san nagy területet — úgy számolják, félmillió hektár — amelyet a hegyek meg­hagytak. Az utóbbi évtized­ben különösen sok, korszerű gép könnyíti a szövetkezeti tagok, az állami gazdaságok dolgozóinak munkáját. „Se­gítségükkel” megnőttek a ter- méshoziamok, javult a mező- gazdasági munka termelé­kenysége. A legfontosabb növény, a kenyémöyény, a búza termés­hozamát 50 mázsával számol­ják hektáronként. Burgonyá­ból 180 mázsás a termés. De vannak olyan gazdaságok is, ahol a 350 mázsa burgonya is megszokott dolog. A kerü­let északi részén a hegyek lankáin, dúsfüvű erdei lege­lőkön szarvasmarha, és juh- nyájakat tartanak késő őszig. Tavaly több mint 470 millió liter tejet adtak a me­zőgazdasági nagyüzemek. Ha a beszélgetések során mindezek szóba kerülnek, szlovák barátaink főképpen két tényezőben jelölik meg a gyarapodás útját-módját. Mindenekelőtt abban a sok milliárd koronában, amelyet az elmúlt években a fejlesz­tésre fordítottak. A másik, amelynek legalább olyan je­lentőséget tulajdonítanak, minit a pénznek, az itt élő emberek, szorgalma, igyeke­zete. A munka. LAKÄS, iskola, övoda Aki Közép-Szlovákia útjait járja, meglepődik a magas daruk sokaságán, amelyek lakások, iskolák, óvodák, mozik és könyvtárak építé­sén dolgoznak. De nem csu­pán a városok nőnek, gya­rapodnak a falvak is. A ke­rület székhelyén mondták, hogy 1948-tól mostanáig 215 és fél ezer lakást építettek. A nagyobb városokban Bans­ka Bystricán, Zvolenban, Mar­tinban és Zilinán főiskolák működnek és mintegy ki­lencezer fiatalt oktatnak. A kerületben több mint ezer könyvtárat tartanak nyitva, mintegy 350 mozit és 4 színház is van. S ahogy mesélték, a mozi, a televízió, meg a színház békésen megférnek egymással. A játékot élvező közönség estéről estére csak­nem teljesen megtölti a színházakat. Mint ahogy a dolgozó em­berek vették birtokukba Kö­zép-Szlovákia festőién szép tájait, a hegyeket, a magas­ból a völgybe zúdúló fo­lyók partját, a források gyó­gyító vizét. Nemcsak a hazai turizmus fejlett. A Tátra tö­megesen vonzza a turistákat a világ valamennyi tájáról. Nyáron és télen egyformán sokan és szívesen pihennek itt az emberek. Ezekben a napokban Kö­zép-Szlovákia modem váro­saiban a hegyek közé éke­lődött kis falvakban a Szlo­vák Nemzeti Felkelés har­mincéves ! évfordulóját ün­nepük. Kegyelettel emlé­keznek a harcokra, és a har­cosokra., akik életüket adták a fasiszták elleni küzdelem­ben. A küzdelem győzelem­mel végződött. Csehszlovákia szerves részeként felszabadult és változó arcú szép városait, falvait építi Közép-Szlovákiá- ban a munkás, a. paraszt, az értelmiség. Vlircze Istvánné Közép-Szlovákia rendkívül gazdag. erdőkben. Bőven van „nyersanyag” a fafeldolgozó üzemnek. Képünk a zarnovlcai fafeldolgozóban készült. Nem messze a lengyel halárhoz, Csadca városkában dolgozik az Okrasza üzem. Termé­keit, a mesésen szép karácsonyfadíszek nyolcvan százalékát, exportra szállítják. 1

Next

/
Thumbnails
Contents