Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-05 / 207. szám

Tanulnak a propagandisták A hét elejétől propagandis­ták tftnulnak a Nógrád me­gyei Oktatási Igazgatóságon. Készülnek az új oktatási évre. Amikor az MSZMP Nóg­rád megyei Végrehajtó Bi­zottsága döntött a propagan­disták rendszeres továbbkép­zéséről, abból a vitathatatlan tényből indult ki, hogy a párt- munka tartalmának és mód­szereinek javításához egyfor­mán sok segítséget nyújt a pártoktatás, a politikai tö­megoktatás. Egyrészt azért, mert a párt tisztségviselői megismerik, helyesen értel­mezik a párt politikájának összefüggéseit, határozottab­ban döntenek az elvi, politikai kérdésekben. Segít abban is, hogy a pártalapszervezetek ve­zetőségei helyesen értelmez­zék, értékeljék, tervszerűen feldolgozzák a XI. kongresz- szus döntéseit, s ennek megfe­lelően alakítsák ki a helyi cselekvési programokat Ugyanakkor a tömegpropa­ganda segítségével a párttag­ság is felkészül a nagyobb feladatokra. Arra, hogy reáli­san ítélje meg a társadalom céljait, sokoldalú folyamatait, ellenőrizze a helyi politika végrehajtását. A káderképzés meglévő rendszerében a megyében élő, a megyében dolgozó több ezer tisztségviselő politikai kikép­zésére több esztendőre volna szükség. Ebből adódott a gon­dolat, hogy a tisztségviselők zömét a pártoktatás külön­böző formáin, a tömegpropa- ganda-taníolyamokon kell ké­pezni. A differenciált, meg­felelő színvonalú és a töme­ges politikai képzés eredmé­nyeképpen lehetővé válik, hogy a pártve cetőségek tag­jai megismerjék a párt-, a társadalmi és gazdasági élet legfontosabb ideológiai, politi­kai kérdéseit, összefüggéseit és helyesen foglaljanak ál­lást ezekben a kérdésekben. A tömegpropaganda helyé­nek és szerepének megítélé­se. valamint továbbfejleszté­se a pártszervek és alapszer­vezetek felelősségteljes, _ kö­rültekintő munkáját igényli. A pártoktatási év előkészítése során egyre szélesebb körben érvényesült az a felfogás, hogy a tartalmi és szervezeti kérdések megítélésében, a szükséges személyi feltételek kialakításában. a politikai munka, a politikai gyakorlat áltat diktált szükséglet az el­sődleges. A pártokTatás min­denekelőtt, a párttagok kép­zését. s ezen keresztül a poli­tika következetes megvalósu­lását szolgálja. A követelmények indokol­ták, hogy a propagandisták ki­választása különös gondosság­gal történt. Olyanokra esett a választás, akik felkészültek, jártasak a politikai munká­ban, van bizonyos pedagógiai gyakorlatuk is. Az igényesség mindenképpen indokolt, hi­szen a megyében sok ezer hallgató, a propagandista ál­tal ismerkedik meg a marxiz­mus—leninizmús eszméivel, pártunk politikájával, a pro­pagandista segítségével ismeri meg társadalmunk bonyolult jelenségeit. Mindez felveti a propagandisták állandó tájé­koztatásának szükségességét, oktató-nevelő tevékenységük rendszeres segítését, folya­matos felkészítésüket a mun­kára. A megnövekedett követel­ményeket figyelembe véve ha­tározott az MSZMP Nógrád megyei Végrehajtó Bizottsá­ga. hogy a tisztségviselőket oktatók, a munkáspropagan­disták, valamint a kezdő pro­pagandisták részére kéthetes politikai-módszertani előké­szítő tanfolyamot szervezzen az. oktatási igazgatóság. Ez a munka kezdődött most meg a hét elején Salgótarjánban. Kö­szöntjük a tanfolyam részt­vevőit, a propagandistákat, akiknek megbízatása az egyik legösszetettebb, legbonyolul­tabb a pártmegbízatások kö­zött. Szemléletet, magatar­tást, embert , formálnak, a munkájukkal nagyban hozzá­járulnak a párt eszmei-politi­kai-cselekvési egységének erő­sítéséhez, ahhoz, hogy minél több ember vállalja a szocia­lista eszméket, a tudatos cse­lekvést. Dr. Róth Józscfnc Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD A Z . M S 2 M'.'P ’ N ÓG RÁD VUGYH BIZOTTSÁGA ÉS A MEGY {!• TAN ÁCSUPJA XXX. ÉVF.. 207. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1974. SZEPTEMBER 5., CSÜTÖRTÖK Műssaíii aktíva Elsősorban a szocialista országokkal Tegnap Salgótarjánban, a megyei pártbizottság nagy­termében a MTESZ Nógrád megyei szervezete rendezésé­ben műszaki aktívaértekezle­tet tartottak. Az érdeklődőket Varga Gyula, a MTESZ me­gyei elnöke üdvözölte, majd dr. Szalui Béla külkereskedel­mi miniszterhelyettes „A kül­kereskedelem szerepe a nép­gazdaságban” címmel tartott vitaindító előadást. Tényekkel bizonyította, hogy hazánkban a külkereskede­lem fejlesztését mi indokolja. Utalt arra, hogy a kapcsola­tokat elsősorban a szocialista országokkal fejlesztik majd tovább. A külkereskedelem jelen­tőségét, fontosságát mutatja, hogy ez évi 13—14 milliárd forint várható nemzeti jöve­delmünkből ötmilliót a kül- kapcsolatokból biztosítunk. Exportunk részaránya megle­hetősen magas, akár a fejlett nyugati országokéhoz, akár a szocialista országokéhoz viszonyítjuk. Franciaország­ban az éves termelés 10 szá­zalékát exportálják, a szocia­lista országokban — a Szov­jetuniót kivéve — 20—25 szá­zalékát az éves termelésnek. Hazánkban az export részará­nya eléri a 27 százalékot. Ez iparáganként és termékenként változik, 90 százaléktól 11 szá­zalékig terjed. Ugyanakkor az import részaránya a termelés­ben 29 százalék. (Folytatás a 2. oldalon) Országos tanácskozás a szarvasmarha-tenyésztés szakosítá sénak továbbfejlesztéséről A szarvasmarha-tenyésztés szakosításának továbbiéi lesz- téséről szerdán országos ta­nácskozást tartottak a megyei tanácsok illetékes tanács­elnök-helyettesei és a MÉM állattenyésztési szakemberei a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumban. Dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár megnyitója után Kazareczki Kálmán miniszterhelyettes számolt be a szarvasmarha- tenyésztés eddigi eredményei­ről és a feladatokról. A miniszterhelyettes elmon­dotta. hogy a szarvasmarha- tenyésztés a kormányprog­ramnak megfelelően fejlődik. 1972 óta a tehénállomány hat. a tejtermelés 14 százalékkal növekedett, s mérséklődött a kisüzemben tartott tehénállo­mány csökkenése. A tervek­nek megfelelően, csaknem 10 ezer tenyészállat importálásá­ra is sor került de az érté­kesebb állomány kialakítása továbbra is főként a geneti­kusak keresztezamunkáját igényli. A tejtermelés foko­zása nyomán sikerült meg­szüntetni mintegy évi 10 000 tonna vaj importját. Fokozott mértékben bővült a takar­mányul szolgáló tejpor gyártó- kapacitása is, ennek ered­ményeként a következő öt­éves tervben előrehálhatóan ebből a termékből is meg­szűnhet a behozatal. A szarvasmarha-állomány főként a termelőszövetkezetei,* munkájának eredményeként növekedett, az állami gazda­ságokban többnyire nem bő­vült a tehénállomány. Az Ál­lami Gazdaságok Országos Köz­pontjában ezért célszerű len­ne felülvizsgálni a propramo- kat — hangsúlyozta a minisz­terhelyettes —. s kidolgozni olyan terveket, amelyekkel le­hetővé válna a gazdaságok­ban a,z állomány gyarapítása. Az állatállomány növelése­kor a mezőgazdasági üzemek a tej hozam növelésére fektet­ték a fő súlyt, így a hús-ter­Ünnepi ülés a magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködési megállapodás aláírásának 25. évfordulója alkalmából A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a magyar- szovjet tudományos-műszaki együttműködési megállapodás aláírásának 25. évfordulója al­kalmából csütörtökön, a Par­lament kongresszusi termé­ben ünnepi ülést rendez. Ünnepi beszédet mond Hu­szár István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. (MTI) Budapestre érkezett If. fi. Kirillin A magyar—szovjet tudo­mányos-műszaki együttműkö­dési megállapodás aláírásá­nak 25. évfordulója alkalmá­ból megrendezendő ünnepi ülésre szerdán küldöttség élén Budapestre érkezett Vlagyi­mir Alekszejevics Kirillin, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhe­lyettese. Fogadására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Huszár István, az MSZMP KB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Ajtai Mik­lós, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnöke, dr. Bognár Géza, az MTA alelnö- ke. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe is. (MTI) ölelésben nem értek el kellő eredményt. A tejtermelés nagyarányú növekedését nem követte a tejfeldolgozó-kapa­citás bővítése, s így a kelet­kezett tejfölösleget csak kis mértékben lehetett a lakosság igényeit szolgáló választék bővítésére felhasználni. A tejfölösleget a sajtexport fo­kozására. s a tej és a tejter­mékek zsírtartalmának növe­lésére és tejporgyártásra hasz­nálták fel. A feszültségek megszünteté­sére a nemrég megjelent kor­mányhatározatnak megfelelő­en a szakosítás fokozására kell törekedniük az állattar­tóknak. A szakosított szarvas- marhatartás továbbfejleszté­sével lehetővé válik a vi- szonylag kis létszámú, de nagyhozamú kis költségrá­fordítással sok tejet adó ál­lomány kialakítása és ugyan­akkor a húsformaállomány növelése. A miniszterhelyettes beszá­molója j után a tanácskozás részvevői a szakosítás meg­valósításának gyakorlati lehe­tőségeit vitatták meg. (MTI) Több mint 500 terméket állítanak ki a KGM-válialatok az őszi BNV-n Szerdán a Kohó- és Gép­ipari Misztériumban dr. Sza­bó Tibor kereskedelmi főosz- tá lyveze tő sajtótájékoztatót tartott a tárcához tartozó vál­lalatok részvételéről, az őszi Budapesti Nemzetközi Vásá­ron. Ismertette, hogy 21 vál­lalat több mint 500 termék­kel vesz részt a fogyasztási cikkek bemutatóján, amelyek­ből 60 teljesen új konstruk­ció és 28-cal pályázzák meg a vásári díjat. A BNV-n hat árucsoportban mutatják be a, fogyasztási cikkeket, ötben a KGM-válla- latok is kiállítanak. A 2300 négyzetméter kiállítási terü­leten legnagyobb részt ház­tartási és híradástechnikai eszközök szerepelnek. A ház­tartási készülékek közül nagy érdeklődésre tarthat számot a Villamos Berendezés és Ké­szülék Művek gáz- és villa­mostűzhelyei és automata ön­tisztító grillsütője. Az Alumí- niumárugyár kiállítja teljes Teflon-edény- és Kukta-gyors- főző-választékát, köztük a legújabb duplafalú teílono- zott alufix tejforralót. A mo­sógépek közül az automaták a legérdekesebbek, de bemu­tat a Hajdúsági Iparművek centrifugákat, porszívókat, új típusú forróvíz-tárolókat, új termék a konyhai páraelszívó és az olcsó panelradiátor. A Hűtőgépgyár 13 hűtőgépet ál­lít ki, a G. Modul 160-as ház­gyári lakásokba is beépíthető. A szabad idő eltöltését szol­gáló árucsoportban az Orion gyár a már ismert televíziói mellett három új típust mu­tat be, közülük a színes vétel­re alkalmas Colorion a sztár. A Videoton is kiállítja szoba- készülékeit, továbbá a hor­dozható, 35 centiméter kép­átmérőjű, telepes Tündit, amely a fekete-fehér és színes adás vételére is alkalmas. A rádiók közül a Verona de Lux, a Róma de Lux és a Telstár az új szereplő. Érdekes színfoltjai lesznek a vásárnak a Magyar Hajó- és Darugyár evezőscsónakjai, vitorláshajói, különösen a Balaton 24 S típusú műanyag vitorlás. Egyre népszerűbbek a ke­rékpárok, amelyekből a Cse­pel 23 típust állít ki. Látható lesz háromsebessóges össze­csukható gép, több verseny- kerékpár jellegű típus és a Budapest elnevezésű női ke­rékpár. Salgótarjánnak egyik nagy gondja, hogy a városban ta­nuló vidéki diákok számára nem tud szállást biztosítani. Ez gátolja a felvételi lehetőségeket is, s nehézséget okoz azok számára, akik a napi bejárást vállalják. Már elkezdődött annak az 512 férőhelyes kollégiumnak az építése, mely eny­hít ezeken a gondokon. A Bolyai Gimnázium mögött nagyo­kat harapnak ki a hegy oldalából az eszkavátorok, hogy he­lyet csináljanak a modern épületegyüttesnek, melyben há­rom különböző magasságú „lakótorony”, s a kiszolgáló- és klubhelyiségeket magába foglaló „lepényépület” foglaltatik benne. Az építési költségek a vállalkozási szerződik szerint is meghaladják a 15 millió forintot, az épület átadásának határideje 1976. július 30. A munkát a Nógrád megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat végzi. Kádár János fogadta dr- Ráüt Roát Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán a Központi Bizottság székházában fogadta dr. Raul Roát, a Kubai Köztársaság külü gymi niszterét. A találkozón jelen volt Púja Frigyes, külügyminisz­ter, dr. Meruk Vilmos, a Ma­gyar Népköztársaság havan­nai nagykövete, valamint Fló­réul Chomon, a Kubai Köz­társaság budapesti nagyköve­te. Losonczi Pál az Elnöki Ta­nács elnöke is találkozott a külügyminiszterrel. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke ugyancsak szer­dán délelőtt az Országházban fogadta dr. Raul Roát. K öséppo útban a munhásmü vetődés Ülésezett a salgótarjáni városi pártbizott-ág Salgótarján város közmű­velődésének helyzetét, a to­vábbfejlesztés lehetőségeit, a legfontosabb tennivalókat vi­tatta meg tegnapi ülésén az MSZMP városi bizottsága. A tanácskozás alapjául a végre­hajtó bizottság feiadatterve szolgált. amely a Központi Bizottság 1974. március 19— 20-i, valamint a megyei párt­bizottság 1974. június 27-i határozata értelmében, fogal­mazta meg Salgótarjánnak, a munkásvárosnak, a megye- székhelynek sajátos feladata­it. Ozsvárt József, a városi pártbizottság első titkára megnyitójában, ezeket a kö­vetkezőkben, foglalta össze: a város kulturális centrum­má fejlesztése, a munkás- művelődés, az ifjúság műve­lődési lehetőségeinek folya­matos javítása. Szabó Aladár. a városi pártbizottság titkára előter- jesztésében sokoldalúan ele­mezte, hogy a társadalmi át­alakulás, a gazdasági fejlő­dés nyomán erőteljesen meg­növekedett a műveltség irán­ti igény, javultak a művelő­dési feltételek Salgótarján­ban. Mindezek, lehetővé és egyben szükségessé is teszik a fejlődés ütemének további gyorsítását., Hangsúlyozta, hogy a közművelődés tovább­fejlesztésére hozott határoza­tokat jelentős politikai dön­tésnek kell felfogni, amely összhangban van alapvetői politikai céljainkkal. A dön­tések végrehajtása mindenek­előtt pártfeladat. De a ta­nácsnak, a gazdasági egység­nek, a társadalmi és tömeg- szervezeteknek ugyancsak megvannak a sajátos felada­taik e téren. Részt vett és felszólalat a pártbtzcUsági ülésen dr. Bo­ros Sándor, az MSZMP Nóg­rád megyei Bizottságának tit­kára. A közművelődés, a mű­velődéspolitikai feladatok korszerű értelmezésére, a kultúra és a politika össze­függéseire hívta fel többek között a pártbizottsági ülés résztvevőinek figyelmét. Fog­lalkozott azokkal a szemlélet­beli gondokkal, amelyek ne­hezítik ezt a munkát. Befe­jezésül a közművelődés irá­nyításának javításáról, vala­mint a művelődési feltéte­lek fejlesztéséről szólt.' A rendkívül élénk vitában nagyüzemi pártbizottsági tit-i károk, gazdasági vezetők, á KISZ, a szakszervezet, a népfront, valamint a külön­böző művelődési intézmények képviselői mondták el véle­ményüket. A pártbizottsági ülés anya­gára lapunkban visszatérünk.

Next

/
Thumbnails
Contents