Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)
1974-09-04 / 206. szám
Nagyorosziban, a Szondi Ipari Szövetkezet telepén — melynek központja Drégely palánkon van —, jelentős exportmegrendeléseket is kielégítenek. Szovjetunióba szállítják termékeik jelentős részét, így laborszekrények, gázvezetékekhez szükséges berendezések kerülnek ki a telepről. Szabó Géza és Balázs Kálmán laborszekrény készítése közben — k j — Tanácskoztak a ZÍM szocialista brigádvezetői A szocialista brigádvezetőkkel tanácskoztak a ZIM salgótarjáni gyárában. Etesi József főmérnök tájékoztatta a brigád vezetőket a gyár elmúlt nyolchónapi gazdasági eredményeiről. Többek között értékelte a szocialista brigádok munkáját. Az elmúlt időszakban elég sok gonddal kellett megküzdeniük a gyár dolgozóinak, mégis a tavalyihoz viszonyítva több mint 5 százalékkal tudták növelni a termelést, annak ellenére, hogy 2 százalékkal kevesebb volt a létszám. Sikerült további javulást elérni a készletgazdálkodásban is. Az eredmények mögött igen jelentős erőfeszítések vannak. A termelést több dolog akadályozta. A legtöbb gondot a sorozatos anyaghiány okozta, hiszen voltak napok, hetek, amikor a lemez-, a cső- és a csaphiány miatt nem tudtak ütemesen termeim. Még ma is sok gondot okoz a különböző csavarok hiánya. A szocialista brigádok munkáját többször át kellett szervezni. Az átcsoportosítás mellett még szabadságolásra is sor került. Ezenkívül a létszámhiány is gondot okozott. Mindezt a jövőben további műszaki intézkedésekkel üzem- és munkaszervezéssel kell ellensúlyozni. Elengedhetetlen feltétele ez annak, hogy a kongresszus tiszteletére tett felajánlásukat maradéktalanul teljesíteni tudják. Arról is szólt a főmérnök, hogy a műszaki fejlesztést is gyorsítani kívánják az év hátralevő részében. Az anyagellátásban javulásról tájékoztatta a brigádvezetőket, és kérte, hogy a termelés hatékonyságának növelésével, a minőség javításával, seíejtcsökkentéssel segítsék a gyár előtt álló feladatok megoldását. A szocialista brigádmozgalom igen jelentős erőt képvisel a gyárban. A 84 szocialista brigádban több mint másfél ezren vesznek részt. Közülük különösen kitűntek jó munkájukkal az öntödei szocialista brigádok, melyek már teljesítették eredeti éves ígéretüket és azóta pótfelajánlásokat tettek. Javasolta a főmérnök, hogy a szocialista brigádok az elkövetkezendő időszakiban is tartsanak kommunista műszakot, és az ebből származó összeget ajánlják fel egyrészt a Zsóriban létesítendő üdülő megvalósítására, másrészt a vietnami alapra. Mintegy százezer forintot szeretnének iskolák, óvodák és bölcsődék bővítésére fordítani, abban a tíz községben, ahonnan a legtöbb a gyári bejáró dolgozó. Kérte, hogy a szocialista bri- gáövezetők legyenek kezdeményezői e nemes célokért folyó munkaakcióknak. A vitában több szocialista brigádvezető vett részt, illetve mondott véleményt, tett javaslatot a munka további javítására. A brigádvezetői tanácskozáson elhangzottakat a közeljövőben brigádonként is megtárgyalják. M. I. Űj filozófiai sorozat indul a rádióban Szeptember 17-től űj hat- nyomon, a XX. században a részes filozófiai sorozat sugárzását kezdi meg a rádió. Mint dr. Zeley László, a sorozat szerkesztője elmondta az MTI tudósítójának. az MSZMP közelgő kongresszusa tiszteletére a sorozatban neves szakemberek, filozófusok, esztéták. irodalomtörténészek stb. közreműködésével kívánják szembesíteni a marxiba filozófiát a különböző polgári nézetekkel. A XX. század mítoszai című sorozat, amelyet a tudományos ismeretterjesztő rovat iktatott műsorba, körképet kíván adni a kortárs polgári kultúra világából. Mátrai László akadémikus, Ágh Attila filozófus és Posz- ler György irodalomtörténész a történeti filozófiai mítoszokról cseréli ki véleményét a mikrofon előtt. Hermann István esztéta, a Prometheusz- legenga alakulását követi Zeley Lászlóval folytatott beszélgetésben. A tudományos technika mítoszairól, a hozzájuk fűződő hiedelmekről Ágh Attila és Fehér Márta filozófusok mondják el véleményüket. Ancsel Éva filozófus interjújában arról lesz szó. hogy a tudomány fejlődése következtében egyre inkább felmerül a polgári gondolkodók körében az értelmetlen univerzum fogalma. Tóth Tamás és Ancsel Éva egy másik előadásban a lázadás és a mítoszok kapcsolatairól mondja el véleményét az 1968-as francia diákmegmozdulások, a Kelet felé fordulás tükrében. Végül Ungváry Tamás és Juhász Előd az utóbbi 20 év pop- kultúrájának mítoszait tekinti át az irodalom, a beatzene, a film és más művészetek alkotásaiban. Nemzetközi OIRT gyermekdal- verseny Kedden megkezdődött Budapesten az OIRT nemzetközi gyermekdalversenye. A vetélkedőre 8 ország: Bulgária, Csehszlovákia, Finnország, Lengyelország, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Magyarország komponistái 40 művet küldtek be. A nemzetközi zsűri, amelynek minden részvevő ország egy-egy szakembere a tagja. Farkas Ferenc zeneszerző elnökletével kezdi meg a munkát. A bíráló bizottság magyar tagja Bónis Ferenc. A szakemberek minden beküldött felvételt meghallgatnak és ezzel párhuzamosan elemzik a kottában rögzített műveket. A zsűri külön értékeli az óvodások éneklésére, illetve meghallgatására, a 6—10 éveseknek, a kisiskolásoknak és a 10—14 éveseknek szóló dalokat. Minden kategóriában első és második díjat osztanak ki, s külön jutalmazzák a legszebb szöveget, illetve a legjobb előadást. A verseny legsikerültebb darabjait a Zeneműkiadó nyomtatásban jelenteti meg. a rádió pedig összeállítást készít belőlük, amelyet későbbi időpontban sugároz. Magyarázkodás nélkül BIZONYOS tekintetben ellentétes jelenségnek lehetünk tanúi egyes üzemekben, amikor a kongresszusi verseny eddigi eredményei, gondjai, problémái kerülnek szóba. Ügy néz ki, mintha a dolgozók jobban érzékelnék ennek a versenynek politikai fontosságát. Kifejezésre jutott már a vállalások megszövegezésénél, s ezt tapasztaljuk most a teljesítéseknél. Valószínű közel járunk az igazsághoz, ha azt állítjuk: a versenyző munkások nagyobb politikai felelősséget éreznek ígéretük valóra váltásához, mint az előző időszakiban. Ezzel azt is érzékeltetik, hogy a mostani vetélkedést többnek, fontosabbnak tartják, minden tekintetben mást jelent számukra, mint a korábbiak. Érthető, mert a két fontos politikai esemény, az ország fejlődését alapvetően meghatározó történelmi eseményekhez kötődik. A XI. pártkongresszuson újabb öt évre határozzák meg a szocialista építés soron levő feladatait. Felszabadulásiunk 30. évfordulója pedig egyet jelent nemzeti újjászületésünkkel, a szocialista átalakulás megkezdésével, az új, a magasabb rendű szocialista társadalom építésével. Ezt a nagy történelmi évfordulót, az azóta megtett utat és a biztos jövőt köszöntik a kongresszusi versenyben megyénk munkásai, műszaki, szellemi dolgozói és alkalmazottai. , A megye nagyüzemei közül a Salgótarjáni Kohászati Üzemek az első fél évben 130 milliós többletbevételt ért el. Az öblösüveggyár 100,1 százalékra teljesítette időarányos tervét, a többlettermelést 100 százalékban termelékenységből biztosította. A síküveggyár jó nyereséggel zárta az első fél évet; Az ötvözetgyár dolgozói az ezer tonnás többletvállalásból 197 tonnát teljesítettek. A vállalt 5 százalékos termelékenységi tervet 9,5 százalékra teljesítették. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni gyáregységéből az idén 800 ezer rubel értékben- exportálnak termékeket a Szovjetunióba. Az Ipoly Bútorgyárban a féléves eredmények alapján 5 napi nyereségelőleget fizettek ki az arra érdemes dolgozóknak. Az ELZETT-ben és az Ipoly Bútorgyár szécsényi telepén igen gyors ütemű a fejlődés, nincsenek hajrák. Amíg a munkások többségét a többre, jobbra törekvés, a fokozott tenmdakarás jellemez, addig néhány üzemiünkben egyik, másik gazdasági vezető nem érzékeli eléggé e kettős politikai esemény jelentőségét, fontosságát. Hiányzik az a többletlendület, az a többlet- tenná.vágyás, ami a gyorsabb fejlődéshez szükséges, aminek összhangban kellene lenni a munkások akaratával. Amikor a versenyzők az előbb említett üzemekben szóvá teszik a termelés folyamatosságát zavaró tényezőket, kérik annak mielőbbi megszüntetését, elég gyakran magyarázkodásba ütköznek. Nincs anyag, nincs előkészítve a munkaterület, megrendeltük, de nem szállítják. Ehhez hasonló indokok sorolása következik, ahelyett, hogy abból indulnának ki; a kongresszusi verseny a vezetőktől is többet vár. Micsoda vetélkedés az, ahol a munkások tulajdonosi érzésüket kinyilvánítva nem kapják meg azt a támogatást, ami nekik joggal kijár, amihez ígéretet kaptak azokon a munkás-gyűléseken, ahol saját és a vállalat vezetőinek elképzelését jóváhagyták. Elismerjük, hogy átmenetileg. exportanyag, vaav külföldi kooperációs nehézségek zavarják a termelés folyamatosságát. Ennek ellenkezője is tapasztalható. A Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati telepén minden van, mégsem teljesítik a tervet. Eddig több mint .20 millió forinttal adósak. Előfordult, hogy az egyik üzemben anyaghiányra panaszkodtak. Amikor a felsőbb szervek konkrétan segíteni akartak, kiderült, hogy a vállalia-t vezetői meg sem rendelték az' anyagot. Az ilyen és ehhez hasonló eljárás nem fokozza a kongresszusi verseny politikai jelentőségét. Alacsony munkamorálra vall, helytelen vezetői felfogást és gyakorlatot takar. Tehetetlenséget, kényelemszeretetet, mások félrevezetését jelenti. Mindezek semmiképpen sem egyeztethetők össze a X. párt - kongresszus gazdálkodás megjavítására irányuló törekvéseivel, a XI. kongresszusra való készülődéssel, a párt és kormány ,munka- és üzemszervezés színvonalának emelésére hozott határozatával. A kongresszusi versenyt tárgyaló SZMT elnökségi ülésen az egyik felszólaló a többi között hangsúlyozta, hogy a munkások több és gazdaságosabb termelésre irányuló törekvéseit, erőfeszítéseit egyetlen gazdasági vezető lem használhatja fel mulasztásának pótlására, a vezetés, irányítás hibáiból adódó adósság törlesztésére. Mert a több és jobb munkát, az eredményesebb gazdálkodást a közösség terven felüli gyarapodására ajánlották fel a munkások. Ez ugyanilyen kötelezettséget ró azokra a gazdasági vezetőkre, akik mind ez ideig' részben valóságos, vagy vélt akadályok, gondok előtérbe helyezésével, esetleges felnagyításával igyekeztek ^hárítani magukról a nagyobb követelményeket. Az egyes gazdasági egységek vezetői részéről tanúsított magyarázkodás zavarja azt a jó politikai közérzetet, amit a különböző párt-határozatok jó végrehajtása nyomán elértünk. A munkások joggal várjak, hogy a párt politikája mellett ne csak ők, hanem vezetőik is tettekkel álljanak ki, bizonyítsanak. Vonatkozik ez nemcsak a termelés feltételeinek mindennapos megteremtésére, hanem a verseny nyilvánosságának biztosítására, a legjobbak népszerűsítésére, erkölcsi és anyagi megbecsülésükre. EDDIG IS a tettek szolgálták a politika jó végrehajtását. Ez lesz a megítélés, az elbírálás mércéje a jövőben is. Nem hó végi, negyedév vég-i, év végi hajrákkal, hanem céltudatos, előrelátó, 'rendszeres-, folyamatos, dekádonkénti tervteljesítéssel, programszerű termeléssel kell bizonyítani, hogy -a gazdasági vezetők mindegyike is érti — ez a mostani verseny nemcsak nevében, hanem jellegében, politikai és gazdasági tartalmában is más, mint a korábbiak voltak. V. K. Olaj SzibériáG>ő9 Tíz évvel ezelőtt szállítottak először tyumenyi kőolajat tartályhajón az Ob folyón az omszki kőolajfeldolgozó kombinátba. Azóta Nyugat-Szibéria a Szovjetunió legnagyobb kőolajtermelő vidékévé fejlődött, ali onnan az ország kőolajtermelésének egynegyede ered. A kőolajmezők kiépítése mindössze 10 évet vett igénybe a tatárföldön, ahol az ország második legnagyobb kőolajmezője található. 25 évig tartott, míg elérték az évi 100 millió tonnás termelést. Tyumenyben 1961-ben az egész évben mindössze 200 ezer tonna kőolajat termeltek,/ ma viszont a nyugat-szibériai olajmezők naoi termelése eléri a 315 ezer tonnát. A tervek szerint Tyumenyben az idén mintegy 116 millió tonna, 1975-ben pedig 145 millió tonna kőolajat termelnek. A tyumenyi kőolajmezőkről jelenleg négy olajvezeték indul ki. Ezek közül a Szamotlor—Alme- tyevsz-vezeték, amelyen keresztül az ország keleti és nyugati részén épült kőolajfinomítók és az európai szocialista országok kapnak kőolajat, több, mint 2000 kilométer hosszú. A Szovjetunió jelenleg Szamotlor és Kujbisev között épülő leghosszabb kőolajvezetéke 2249 kilométer hosszú lesz. 1220 milliméteres csövekből építik és mellette 34. szivattyúállomást létesítenek. Ezen mindössze két telemechanikus központból bonyolítják le az olaj szállítását. A geológusok derűlátóan ítélik meg Tyumeny jövőjét is. Eddig ennek a területnek mindössze a 15 százalékát tárták fel, amelyen Franciaország például háromszor elférne. MIT NEVEZÜNK életszínvonalnak? Nehéz a fogalmat röviden, meghatározni. Lényegében az emberek személyes szükségletei kielégítésének színvonalát. Órával, méterrel nem mérhető. Vannak viszont alapvető meghatározói, melyek gátat szabnak a szubjektivizmusnak. Ezek alapján tekintettünk be egy fiatal munkás életébe. Milyen az életszínvonala Praznov- szky Miklósnak, a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat gépmesterének — erre a kérdésre kíséreljük meg alábbiakban. a válaszadást. Huszonhárom éves fiatalember. Salgótarjániban született, az általános iskolát a megyeszékhelyen végezte. Közel egy évtizede, rokoni tanácsra belátogatott a nyomdába. Megtetszett a munka. Érdekelték az ördön- gős masinák, hogy miként készülnek a kiadványok. Két év múlva már tagja a- KlSZ-vezetőségnek. Gépmester! szakmunkás-bizonyítványt szerzett. Két évet katonáskodott. Ma magasnyomó gépmesterként dolgozik, két NDK gépein. Nyomtatványokat állítanak elő egy és több színben. Családot alapított 1972-ben. Munkatársnőjét vette feleségül. Ma gyermekgondozási segélyen van, Gáborka húsz- hónapos. Egy munkás életszínvonala — Egy éven át hatan, laktunk egy lakásban. Beadtak a lakásigónylést. Nem biztattak. Ám a KlSZ-bizottság és a vállalat segítségünkre sietett. Kaptam egy kétszoba összkomfortos, gázfűtéses lakást tavaly, a Kemerovó-la- kótelepen. Az állami támogatós 60 ezer forint. A vállalattól tízéves visszafizetésre 35 ezer forint kamatmentes kölcsönt kaptunk. Nekünk 15 ezer forintot kellett letenni. A lakás 265 ezer forintba került. Havonta 530 forintot tör tesztünk. Nem olcsó mulatság tehát huszonkét éves korban összkomfortos lakáshoz jutni, de akinek van, az örül. A gyermekgondozási segéllyel együtt a család havi átlagjövedelme 3300 forint. Ebből a lakásra, gázra, villanyra, televízióra, újságra 1130 forintot fizetnek ki. Így lényegében a háromtagú család 2170 forintból gazdálkodik. — Kissé csalóka a kép — mondja a gépmester- —, mert melléklésre ugyan nem tudok szert tenni, de szüléink is tá- magatnak bennünket. Pénzzel, és természetbelileg is. Anyá,máktól zöldségféléket kapunk és nyulat. A többi élelmiszert a boltban vagy a piacon vásároljuk meg... Az árak emelkednek, de tűrhető mértékben. Egészségügyi és szociális ellátásban részesülnek. Amikor 1972 novemberében Praz- novszky Miklós betegállományba került, 75 százalék táppénzt kapott, és mint CSÉB-tag 1200 forint segélyt. Rossz fogással nehéz súlyt emelt, tokszalagszakadást szenvedett a kezén. Bajban jól jött a segítség. A közlekedés kulturáltsága, gyorsasága szintén hozzátartozik az életszínvonal-helyzetéhez. Munkahelyére autóbusszal közlekedik, havonta 50 forintért. Véleménye szerint jó az összeköttetés a lakótelep és a városközpont között, a térítési díj sem magas. Heti 44 órát dolgozik. Munkahelye tiszta, világos, a gépek eléggé korszerűek. Belső átszervezések nyomán manapság ugyan nem többet, de ésszerűbben dolgoznak, mint korábban, Növekedett a szabad idő, több jut nyaral ásna, pihenésre, szórakozásra. A nyaralásról így emlékezik: — Egy hetet töltöttünk az idén Berekfürdőn. A vállalati busz ingyen szállított bennünket, a szállás is ingyenes volt. Á család étkeztetése 300 forintba került, de így is megérte. Nagyon kellemes kikapcsolódás volt. Kedvenc időtöltésem az olvasás. Moziba, színházba ritkán jutunk el. KISZ-titkár is vagyok a vállalatnál, sok a közéleti, elfoglaltság. De szívesen csinálom. Milyen tervek foglalkoztatják a családot? A LAKÄS jól bútorozott. Gépesítettsége félig megoldott. OTP-ikölcsön segítségével a további gépesítést szorgalmazzák. A közgazdasági szakirodalom szerint .a szükségletek két csoportra oszthatók: effektiv (.kielégíthető) és latens (amely csak a jövőben lesz kielégíthető.) Pranovszky Miklós és családja az igények frontján nem jár a fellegekben. Reálisan állapította meg, hogy az utóbbi négy évben életében jelentős változások következtek be, melynek során életszínvonaluk számottevően emelkedett. És így van ez rendjén! (Rozgonyi István) NÓGRÁD - 1974. szeptember 4., szerda /
