Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)
1974-09-29 / 228. szám
i határozai vá§reíiajiásáiian a pártszervezeteké a kezdemény szí szerep Az országos közművelődés-politikai aktívaértekezleten — amelyet október 25-én tartottak Budapesten —, a több mint 799 meghívott között ott voltak Nógrád megye politikai, társadalmi életének, közművelődési intézményeinek képviselőt is. Amint arról lapunkban már korábban hirt adtunk, a tanácskozáson felszólalt dr. Boros Sándor, az MSZMP Nóg- rád megyei Bizottságának titkára. Az alábbiakban kivonatosan közöljük dr. Boros Sándor felszólalását. Biztató kezdet A Központi Bizottság köz- rrmvelődés-politikai határozatának megvalósítana megyénkben is megkezdődött. A munkában, a pártszervek és párt- szervezetek járnak elöl. A megyei pártbizottság, a városi és járási pártbizottságok ' értékelték a közművelődés helyzetét és meghatározták a helyi tenni valóitat. Elvégezték ezt a munkát a nagyüzemi pártbizottságok is, és az elmúlt napokban alapszervezeti taggyűléseken vitatták meg a köz- művelődés fejlesztésének helyi feladatterveit, döntöttek a konkrét tennivalókról. Néhány hét múlva pedig a megyei tanács elé kerül az állami szervek konkrét feladatait .tartalmazó határozattervezet. •Hamarosan megfogalmazzák . közművelődési feladataikat a 1 ömegszervezetek és tömeg- mozgalmak megyei testületéi is. Az eddig végzett munka lehetővé teszi néhány kezdeti tapasztalat leszűrését, néhány következtetés levonását az előttünk álló feladatok ereéj- inényes megoldása érdekében. Ilyen többek között, hogy a partszerveket, pártszervezeteket nem érte készületlenül a Központi Bizottság határozata. Már 1972. novembere óta készültek sajátos feladataik meghatározására. Egyrészt úgy, hogy kritikusan értékelték korábbi tevékenységüket, másrészt megvitatták a központi elképzeléseket, s mindezek alapján kimunkálták saját feladataikat. A Központi Bizottság döntését követően a megyében két feladat jelentkezett. Egyrészt a határozat egységes értelmezését biztosító tömegpolitikai munka, amelynek tartalmát a közművelődés fejlesztését szolgáló szemléletváltozás adja. Ugyanakkor a munkával párhuzamosan megkezdődött a helyi feladatokat tartalmazó tervek kialakítása. Az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára hángsúlyozta, hogy a munka politikai erejét a párt- szervezetek jelentik. A párt- szervezetek . kezdeményező, szervező és nevelő ereje alapozhatja meg a tömegek kulturális igényeinek fejlődését. Ezért mindenképpen jogos igény a kommunisták személyes példamutatása a határozat végrehajtása során. Az egyik legjelentősebb tapasztalatként említette dr. Boros Sándor, hogy az elmúlt íéi évben a Köziponti Bizottság határozata nyomán a pártszervekben jól érzékelhető szemléletváltozás kezdődött meg. Ez mindenekelőtt a műveltség és a művelődés társadalmi szerepének felismerésében, a közművelődés feladatainak pontos meghatározásában jut kifejezésre. Egyre szélesebb körben tudatosul, hogy a műveltség emelése, a szocializmus építésével szorosan összefüggő feladat. Mindezekből következik, hogy a pártszervezeteknek a korábbiaknál nagyobb gonddal és hozzáértéssel kell foglalkozniuk a művelődés kérdéseivel. Egyre' erősödik az a felismerés — a különböző testületi üléseken, taggyűléseken kialakult élénk vita adja a következtetést —, hogy a köz- művelődés fejlesztése nemcsak az intézmények, szakemberek feladata, hanem a pártszervezetek, a munkahelyi vezetés és a társadalmi szervezetek együttes gondja. Ugyanakkor a kibontakozó szemléletváltozás kedvező alapot teremt a közművelődés társadalmi bázisának kiszélesítéséhez. Az eredmény legfőbb zálogát jelentheti, ha a pórttitkár, a gyárigazgató, a szocialista brigádvezető, a tanácselnök és a közművelődési dolgozó együtt munkálkodik a műveltség emeléséért. A továbbiakban a megyei pártbizottság titkára többek között azt méltatta, hogy hosszú és kitartó munkára van szükség a helyes szemlélet kialakítása, megszilárdítása^ érdekében. Ez elsősorban politikai-ideológiai munkát igényel a jövőben is pártszervezeteinktől. A közvetlen feladatok mellett gondot kell fordítani az átfogóbb jellegű elvi-elméket! kérdések széles körű magyarázatára is. A tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják: propagandánk nem eléggé^világítja meg, hogy a művelődés ezer szállal szövődik mindennapi életünkbe. Akadnak, akik egyoldalúan értelmezik, leszűkítik a köz- művelődést. Vannak, akik kizárólag az intézmények tevékenységére, mások a „kikapcsolódásra”, ismét mások a közvetlenül termelési célokat szolgáló szakmai képzésre és továbbképzésre redukállak. Amikor a tömegek műveltségéről beszélünk, amikor a műveltség emelését szorgalmazzuk, akkor ezt nem a mindennapi élettől .elvonatkoztatva' tesszük. < üzemek és a környékbeli' tanácssok vezetői. Az üzemek egyre nagyobb felelősséget éreznek azokért a községekért, amelyekben munkásaik élnek. A Salgótarjáni Kohászati üzemekben a közelmúltban kommunista műszakot szerveztek. A résztvevők munkabérüket a bejáró munkások lakóhelyi művelődésének segítésére ajánlották fel. Egyes nagyüzemek művészeti csoportjaikkal műsort adnak, TIT-előad ásókat szerveznek azokban a községekben, ahol dolgozóik élnek, A Salgótarjáni városi Tanács és a vonzásában. levő községek tanácsainak közös közművelődési terve is ezt a célt hivatott szolgálni. Ezek a kezdeményezések — bár jelentősek — a gondok oldására irányuló műn,kának csak a kezdetét jelentik. Másik, nem kevésbé jelentős probléma, az új gyáregységeknek, telephelyeknek a helyzete. A szénbányászat termelésének csökkenése miatt megyénkben számos új üzem létesült. Munkásaikat főként a háztartásból, a mezőgazdaságból, az iskolapadokból toborozták. Ezekben az üzemekben a termelés, a fejlesztés feladataival párhuzamosan megy végbe a munkássá neveié®. Ebben a bonyolult folyamatban pótolhatatlan szerepe van a munkásművelődésnek. Az ehhez szükséges feltételek azonban sokkal kedvezőtlenebbek, mint a régebbi üzemekben. Intézményeik nincsenek, a kulturális célokat szolgáló eszközöket a vállalat központi telephelyén használják. A gyárrészlegek és telephelyek munkásainak művelődése — megoldásra váró gond. Ebből is következik, hogy a munkásművelődés . fejlesztése a feltételek javítását is szükségessé teszik. Az üzemi lakótelepeken működő kulturális intézmények nagy része 70— 80 éves, régi munkásotthonok, amelyek jelenlegi állapotukban nem felelnek még a közös művelődés, a társas szórakozás igényeinek. Felújításuk az üzemek, társadalmi szervezetek, tanácsok összefogását igényli. A munkésművelődést szolgálja az a törekvés Is, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítunk Salgótarján kulturális életének fejlesztésére, centrumjellegének erősítésére. Ezt a munkát kívánjuk folytatni' a következő években is, elsősorban a Megyei Művelődési Központ és a megyei könyvtár megfelelő működési feltételeinek biztosításával. Folyamatos munkát továbbra is A Központi Bizottság határozatának végrehajtása megkezdődött Nógrád megyében. Tennivalóink között továbbra is első helyen áll a közművelődési feladatok egységes értelmezése, a helyes, a cselekvést ösztönző szemlélet kialakítása. Még sokáig kell vitatkoznunk azzal a felfogással, amely a közművelődést csupán a képzésre, ,a felnőttoktatásra szűkíti. Még következetesebben kell ösztönözni állami szerveinket, hogy . bátrabban éljenek a tanácstörvéhy adta lehetőségekkel. Még tudato- sabbá kell tennünk, hogy jövőbeni munkánk nem szorítkozhat csupán az igények kielégítésére, hanem az igények felkeltésére. Befejezésül az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára hangsúlyozta: közművelődés-politikai céljaink megvalósítása megyénkben is további céltudatos munkát, kitartó erőfeszítéseket követel. A végrehajtást segíti az a jó politikai légkör, amely a társadalmi élet minden területén megsokszorozza energiáinkat, a közművelődési szemlélet kedvező alakulása, az erősödő cselekvőkészség. Nem könnyű és nem is rövid távú munkát igényelnek a most kimunkált feladatok. Az emberek gondoTko- dásipódja, tudata, életformája hem' változtatható meg egyik napról a másikra. Eredményeink csak hosszú távon mérhetők majd, de mindennap meg kell dolgozni értük. Fontos azonban, hogy a távlati és közvetlen feladatokat egységben lássuk. Nem lehet „elmerengeni” a távlati feladatokon és közben Időt veszteni a közvetlen tennivalók megoldásában. Mindenkinek, aki tenni akar célkitűzéseink megvalósításáért., meg kell találnia a konkrét cselekvési lehetőséget. Ehhez állandó helyi kezdeményezés, konkrét tervek, akciók, mozgalmak szükségesek. Eddigi tapasztalataink abban erősítenek meg, hogy a közművelődés-politikai célok megvalósításának kulcskérdése: érvényt tudunk-e szerezni a gyakorlati pártmunkában annak a határozatokban megfogalmazott álláspontnak, hogy a műveltség emelése — ezen belül a közművelődés fejlesztése — a szocializmus építésének egyik alapvető feladata és feltétele. A végrehajtás alap- feltétele viszont, hogy „reszort- ügyből” közös föladattá, a pártezervek és az egész párttagság ügyévé tegyük a művelődés érdekében hozott döntéseket. Szuhán, a Mátra tövében épült kis falubaif ismerik már a modern költőket, klasszikus írókat, A község könyvtárában közel háromezer kötet könyv közül válogathatnak olvasnivalót a falubeliek, akiknek nagy része diák, és a környék üzemeiben, gyáraiban dolgozó munkások. Szuhán mintegy 800-an laknak, ebből majdnem kétszázan tagjai a helyi könyvtárnak, melynek szabadpolcain könnyűszerrel talál mindenki olvasnivalót. A könyv iránti szeretetet mi sem mutatja jobban, mint hogy az idén eddig hat es fél (ezer kötetet kölcsönöztek a könyvtárból. S. hogy a legfrissebb kiadványok, az új donságok is bekerüljenek « polcokra, évente hatezer forintnyi jut b fejlesztésre. Fs még egy érdekesség: a könyveken kívül kis néprajzi múzeum Is fogadja az olvasókat. Csomós Ildikó és Hajdú Mária gimnazisták — képünkön — Kisterenyére járnak tanulni, de a helyi könyvtárban állandó olvasók. Itt kölcsönzik a kötelező olvasmányaikat is. — Kulcsár József — Központi felad!at: a műnk ás mái vetődés Ä helyi feladatok kimunkálása során a pártszervek és pártszervezetek megkülönböztetett figyelmet fordítottak a munkásművelődés fejlesztésére. Fő törekvésük, hogy minden szervezet, intézmény és vezető megértse: ez nem egy a sok feladat közül, hanem alapvető fontosságú politikai leérdés. Egyre szélesebb körben ismerik fel: a munkásosztály társadalmi szerepének erősítése, helyzetének további javítása politikánk egyik alapkérdése, mindennapos feladat’ Ugyanakkor tapasztalat az is, hogy egyes vezetők, sőt testületek leszűkítve értelmezik feladataikat. A bérkérdésekkel, a munkások képviseleti arányának javításával befejezettnek tekintik tennivalóikat. A munkásművelődés feladatait gyakran nem kezelik a munkásosztály szerepének erősítésével szervesen összefüggő kérdésnek, nem látják eléggé a hatását. Ebből következik, nem is szentelnek ennek a munkának elég figyelmet, időt, energiát. Ezért a továbbiakban is azon kell munkálkodni, hogy az üzemekben felismerjék: a mun- kásmflvelődés fejlesztése nélkül nem haladhatunk a kívánt ütemben előre olyan területeken sem, mint az üzemi demokrácia, a munkások közéleti1 tevékenységének fejlesztése, felkészítése a vezetésre. A Központi Bizottság márciusi . határozatai most arra ösztönöznek, hogy szélesebb kör- bem és az eddiginél nagyobb aktivitással végezzük ezt a munkát. Ezt kívánja meg Nógrád megye társadalmi, politikai helyzete, az elmúlt években végbement társadalmi, gazdasági átalakulás is. Ezzel összefüggésben különösen két dologra hívta fel a figyelmet dr. Boros Sándor. Az egyik a bejáró munkások számának növekedése, helyzetének alakulása. Megyénkben a munkások fele ül naponta vonatra, autóbuszra. A művelődésre szánt idő korlátozott, a feltételek, a programok biztosítása nehézségekbe ütközik. Az üzemből kijönnek munkájuk végeztével, a községekben pedig,. a művelődési programok kialakításánál gyakran nem veszik figyelembe az ott élő munkásak igényeit. A gondok megoldásához a munkahelyek és a helyi tanácsok tervszerűbb együttműködése szükséges. Ennek útjait, módjait keresték legutóbb tanácskozásukon a salgótarjáni Az úton elsuhanó tehergépkocsi kereke a zúzalékot a jpadkára „spricceli”. Az &p/ó kövekből jut az árok mellett húzódó uborkaföldre is. Ä zöld és sárga színekben játszó tábla közepén hajlongó asszonyok, nem érnek rá odafigyelni. A vödrökbe, fűzfából font, de már alaposan megbámult kosarakba az idei termés utolsó darabjai kerülnek. Ki tudja, hányadszor mennek végig az asszonyok — Kéri Gáborné, Jekkel And- rásné, Nagy Sándomé és a többiek — a néhány száz méter hosszú földcsíkon. Végiggyá- logolni is sok, nem még görnyedve lépegetve. A barázda mellett ládahegy. Ahogy az asszonyok előrehaladnak, úgy fogy az üres rekesz. A négyezer -négyszögölről több mint háromszáz mázsát takarítottak be. — Holdanként nyolcvan, mázsát terveztünk — jegyzi meg Fekete Sáhdorné. A brigádvezető szavaira Lőrincz Gézáné, Csorba Jó- issefné és Kurungzi Sándomé is felegyenesedik. — Azelőtt a fele már jó termésnek számított. — Volt olyan nap, amikor kétszázötven forintot is kerestünk! — Megdolgoztunk érte... — magyarázzák a szarvasgedei Vasárnap a ház asszonyok egymás szavába vágva. A palotási/ termelőszövetkezet „Május 1.” Szocialista Brigádja kilenctagú. A tavalyi munkaverseny-mozgalorti- ban az élen végeztek. Az idén úgy fogtak hozzá a dologhoz, hogy megismétlik a sikert. Kora tavasztól késő őszig a szántóföldön találni őket. Felbukkannak a málnásban, a répaföldön, mindenütt, ahová a gépek még nem tudtak teljesen betömi. Az uborkásban már az utószezon végén járnak. —■ Jófajta. Érdemes „átfésülni” még egyszer —kapcsolódik a beszélgetésbe Po- dobén Mihályné, a brigád szellemi vezére, aki a megyei pártbizottságnak is tagte és a csúcsvezetőségben nőielelős tisztséget tölt be. Közel van a „tűzhöz”, mindenről tud, ami az asszonyok számára fontos lehet. Az elnök, Vájná Tamás gyakran meglátogatja őket. Az asszonyok kihasználják a lehetőséget a rövid beszélgetésre. Mindig van mit mondani. körül — Az uborkaszedés kezdetétől bosszankodtunk a MÉK miatt. Bizonytalan volt a szállítás. Ez pedig zsebre- menő „játék” — mondja Po- dobénné. A közelében álló Sütő Jánosné rábólint. Érdekeltek, hogy minél többet termeljenek. A bevétel 38 százalékát kapják bérként. Érthető a nagy igyekezet. A pénz mailett azonban legalább i/lyen hajtóereje van vállalásuknak. Az uborka kimagasló átlagtermésében jelentős részt vállaltak. Előfordult, hogy valamelyik brigádtag betegség miatt nem jelent meg reggel a munkahelyen. Természetesnek vették, hogy az ő részét is megművelik. Sok szó esik arról, hogy a mezőgazdasági munka mind könnyebb lesz. A szarvasgedei asszonyoknak ez még valóban jövő idő. A kapát néhány esztendeig — ki tudja meddig? — előveszik a szerszámos kamrából. Ügy tudjuk, jövőre a cukorrépa gépesítése is teljes lesz. Nem lesz ránk szükség — mondják, örülnek a fejlődésnek, s kicsit szoronganak, mert esőben, tikkadó melegben az ő igazi otthonuk a szántóföld. Valamennyien családosak. A ház körüli tennivalók)11 hajnalban, este, vagy vasá rnap jut csak idő. A hétkö - napokban kevés a változatosság. Így aztán nem csoda, ha várják a brigád egv-egy tá jának névnapját, amikor lekapcsolódva ünnepelhetnem Vajon az a másfél óra pih< - nés-e? Nem tudják megáll- i, hogy ne beszéljenek a munkáról, a másnap reggeli fe - adatokról. Hiába 1 Ok mir ilyenek. — Most azon törjük a felünket, hogy milyen társadalmi munkát végezzünk? —• mondja a brigádvezető. Ez is a vállalások' közö t szerepel. Még jól emlékezni la a szocialista brigádok versenyének tavalyi értékeléséi- \ Eltökélt szándékuk, hogy az >- kát az érzéseket újólag átélhessék. Azért tesznek. Az uborka szárai lassro elszáradnak. A szarvasgedei asszonyok munkája azonban még nem ér véget. Sz. G. NÓGRÁD - 1974. szeptember 29., vasárnap 5
