Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)
1974-09-29 / 228. szám
Őrdöngősség-e ®s üzemi demokrácia? Nehéz dolog kiszolgálni mákokat. Valahogy sokrétűbb, összetettebb. olvkor érthetetlenebb feladat, mint égy kialakult gyártmányprofilt megváltoztatni. Napról napra úiabb. eltérő számú. célú. rendeltetésű munkadarabokat gyártani: néha több hetes előkészítés után csupán egyetlen oara bot — öröm is meg nem is — Tíz év alatt amióta itt dolgozom, ötször tán’ ha előfordult. hogy ugyanazt a munkát kellett végeznem — mondja Csoór Kálmán lakatos. — És jó ez magának?-1- Ez az igazi! Cseppet sem unalmas, ha szériában kéne v alamit gyártani, bele is pusztulnék. Ez az egyik álláspont. A másik az érthetetlen ség. I sen, a viszoly gás, a belső tiltakozás a nagy műszaki előkészítéssel járó. ám látszólag mégis ráfizetésese egyedi gyártás élűén. Pedig ezt is kell csinálni hiszen az Üvegipari Művek Pásztói Szerszám- és Készülékgyárának ez a feladata: a művekhez tartozó tizenegy vállalat termelésének segí'é- se. Magyarán: • nagyüzem, amely téemká-munkát végez. Említettem is Pádár Sándor igazgatónak, aki kiegészítette ez észrevételt — Változó gyártmánvstruk- túrámk célunkból adódik: az üvegipar kiszolgálását, gépek, alkatrészek pótlását végezzük, évi 40 millió forint értékben. Természetesen, ez a szám egyfajta értékmérő csupán. hiszen sokkal többet_jelent enné! a többi gyár folyamatos termelésének biztosítása. Nehéz munka, amely magasabb képzettségű embereket kíván.. Ügy gondolom, jellemző, hogy 210 fizikai dolgozónkból 190 szakmunkás. Egyfajta jó gond. Mert az. A műszaki színvonallal nincs baj, de esetenként tiszta vizet kell önteni a fejekbe. — Kevesen vagyunk. jól ismerjük egymást, töviról-he- gvire megbeszéljük minden gondunkat, feladatunkat. Helyes is, ha a dolgozók beleszólnak a termelésbe, sok okosat mondanak, de kár azon vitatkozni, 'célszerű-e. kifizetődő-e valamit gyártanunk? Erre teremtődtünk, hát igenis, kell. még ha több normaórát is fordítunk egyes szerszámokra. A velünk szemben támasztott követelmények elbírálása már nem üzemi demokrácia. Hát akkor mi is az az üzemi egyenjogúság, vagy ha úgy tetsző: demokrácia? A gvár dolgozóit faggattuk, s meghatározásaikat. észrevételeiket vetettük papírra. ahogyan Értelmezik, ÉS AMIT TESZNEK Csoór Kálmán, laktos: — Üzemi demokrácia? Hát az. amikor valamit nem látok jónak és megmondhatom, — És megteszi? — Hogyne. Mindig szólok a brigádvezetőnek vagv a művezetőnek. ha valami bai van. Bár teljesítménybérben dolgozunk. megkapjuk a rajzokat. az anyagot, úgy hogv néha egy hónapig sem kell reklamálni senkinél. — Ha valami bajuk van. orvosolják? —■ Mindig. A múltkoriban is hiányoztak szerszámok meg gépek. Szóltunk és beszerezték. De különben a szakszervezet is segít mindenben. — Kért már valkmilyen segítséget? — Még nem. Nem szoktam panaszkodni, jól megvagyok: megkeresem a három- és fél ezer •forintomat havonta. Mi kell még? * Kelemen István, a Mező Imre szocialista brigád vezetője: — Üzemi demokrácia alatt azt értem, hogy ha gondunk van, a termelési tanácskozásokon felvethetjük. javaslatokat tehetünk, vitatkozhatunk. S az a demokratikus benne, hogy a későbbiekben minden egyes felvetésünkre konkrét választ kapunk. Megmondják azt is, ami iának látszott és elintézték, de azt is, amit nem fogadtak el. Szakszervezeti gyűléseken, de minden, munkanap is szót válthatunk bárkivel: a főmérnök mindig itt van közöttünk. Persze, az üzemi demokrácia nem lehet egyoldalú, hogy csak a dolgozó kérhet. Nekünk is szem előtt kell tartani a gyár érdekeit. Most is úgy daraboljuk le a Zagyva III-hoz a kernenoevasalás anyagát, hogy minél kevesebb hulladék maradjon. — Élt-e már ön a beleszólás lehetőségével? — Igen. Itt. a lakatos részlegben nagy a zaj. Már többen. de én is. szóvá tettük a gvár vezetőiről: |Valamilven megoldást keli keresni, mert magamon is észre '’ettem, hogy rosszabbul hallok. — Mi történt azóta? — Zajtalanabb dinamókat szereztek be. és emlegettek valamilyen füldugót is. de azt még neip kaptuk meg. Veres Mátyás, hegesztő, a pártalapszervezet vezetőségi tagja: — Ha minden dolgozó véleményt mondhat, s ezeket figyelembe veszik, ha bevonják a vezetésbe, az irányításba, ha a különböző fórumokon szóvá teheti gondjait panaszait, ennek már van valami köze az üzemi demokráciához. S nálunk ez így van. A pártszervezet megkapja a termelési tanácskozások jegyzőkönyvét, és ellenőrizzük, milyen intézkedéseket tettek a felvetésekre. Munka tervünkben szerepel a munkahelyi vezetők beszámoltatása is: legutóbb a TMK vezetőjével beszéltük meg a gondokat. teendőket. Vagy itt van néhány dolog. Körülményes volt az anyagmozgatás, jeleztük, targoncát szereztek be. Nehéz fizikai" munkát kell végezni az anyagok esztergagépbe fogásakor. Megnéztük, hogyan lehetne ezen változtatni? Jölenleg már folyik a darupálya szerelése. Más: külső szerelőink is vannak, s állandóan háborodtak. hogy nem megfelelő a bérezésük. .Megvizsgáltuk, és jogosnak találtuk panaszukat: 20 százalékkal emelték a külső szerelési pótlékot. De sorolhatnám tovább a munkahelyi demokráciára jellemző példákat. És akinek rp.é& a fórumok adta jogok sem elegek, mehetnek a vezetőkhöz is! Az igazgató, a párt-titkár ajtaja mindig nyitva áll mindenki előtt. Juhász József, a KlSZ-aner- vezet csúcstitkára: — Semmiféle ördöngösség nincs ebben a fogalomban. A dolgozóknak a termelésbe, a végrehajtásba, a gyári életbe való beleszólási jogát jelenti. Legegyszerűbb formája a sokat emlegetett üzemi négyszög. Hogy nálunk van üzemi demokrácia. saját példáimmal mondanám eL Érzem, ugyanolyan súllyal veszik amit én mondok. mintha a párt- vagy a szakszervezeti titkár mondaná: sokat adnak a fiatalok véleményére, hiszen a gvar átlagéletkora 28 év körül mozog. Csak sajnos, nem mindegyikünk él a jogával, lehetőségeivel: nem mintha félnének. csak inkább nemtörődömök. Csak a végső esetben szólnak nekem is. de akkor sem a közösség, hanem a maguk érdekében. Sainos. ez eléggé általános. Pedig a vezetőség minden jogos bajunkat Orvosolná, Az ifjúsági törvény' végrehajtási utasítását is együtt dolgoztuk ki. beleszólhatunk az éves tervek előkészítésébe, egyszóval mindenbe. amft szerintünk iobbá lehetne tenni. Csak hát. beszélni is kellene, nemcsak a sült galambra várni. Sándor József II.. művezető: — Az üzemi demokrácia beleszólási lehetőség a gyár életébe — a gyár érdekében. Tehát, nem a magánügyekkel való futkározás az igazgatóhoz. mert abból csak káosz lesz. Itt. nálunk, a forgácsolóban a legtöbbször termelési, vagy bérgondjaikkal fordulnak hozzám az emberek, s mindem egyes dolgot közösen beszélünk meg. Jó példa erre. hogy mostanában állunk át az egyéni teljesítménybérezésről a csoportosra. Semmiféle kényszert nem alkalmazunk e tekintetben, messzemenőkig figyelembe vesszük dolgozóink véleményét. Azt hiszem. így demokratikus. ÖSSZEGEZÉSKÉNT öt különféle meghatározást, észrevételt jegyeztünk fel az üzemi demokráciával kapcsolatosan. Azt mondják, divatos szó manapság, bár —mint a KISZ-titkár megjegyezte — nincs benne semmiféle ördöngösség. Társadalmunk és az egyén változásainak, közösségi emberré válásának rezzenése. Megfogalmazni sokféleképpen lehet, de igazi jelentése egy van: szocialista társadalmunk fejlődésének értékmérője. Karácsony György Fogadónap a kohászati üzemekben A kohászati üzemek bejáratánál, de a gyárban másutt f > nagybetűs táblák hirdették, hogy Fekete Nándor, a Sál- í Aarjani városi Tanács elnöke fogadónapot tart az üzem- hm. Minden különösebb várakozás nélkül szívesen látja csókát, akik kisebb-nagyobb gondjaikkal, esetleg közérdekű javaslataikul felkeresik... is, elnök elvtárs...!” A város tanácselnöke mind- í árt reggel az acélgyári környék tanácstagjaival találko- z itt. Felhasználva az alkal- i at a tájékozódásra, a kötet- 3 :n beszélgetésre és a nem i elsősorban a várható I’-obiémák meghallgatására. Fekete Nándort elkísérte l antos Lóránt, a műszaki osztály vezetője, de részt vett a fogadónapon Bányik Mihály, a gyár igazgatási főosztályának vezetője is. így ertán mindennek egy-kettőre akadt „gazdája”. Sorban érkeztek a tanácstagok. Nagy Imréné, Holkó Firenc. Csincsik István, Jancsik Ferencné és Selyríieczi Gusztáv. Nem kell sok biztatás senkinek, mindjárt a dolgok közepébe vágnak. — Sokat panaszkodnak a Malinovszkij út közepe táján lakók, — főként a „Fekete Laci” féle házban —, hogy bár tatarozták és rendbe tették az épületeket, a Pincében áll a víz. Azzal már senki nem törődik... A tanácselnök máris írja. Majd felhívja az Ingatlankezelő Vállalatot — mondja. Aztán rögtön Holkó Ferenchez fordul: — A zagvvai-rakodó környékén a vállalat három szeméttároló felállítását ígérte, kora nyári határidővel. Megtörtént ? A tanácstag a fejét rázza: — Az ígéret csak ígéret maradt, a gyakorlatban még semmit nem csináltak... Többen felvetik, hogy a most épülő Malinovszkij út eddig elkészült szakaszán a sebességkorlátozó tábla ellenére ugyancsak száguldoznak a gépkocsik. Nem ártana erre felhívni a rendőrség figyelmét. Jancsikné és Selymeczi Gusztáv szinte egyszerre említi, hogy a salgói kapunál levő buszmegállóban akkora gödrök „tarkítják” az utat, hogy a buszvezetők lassan már nem tudnak megállni. A le- és felszállók pedig igencsak nézhetnek a lábuk elé, hogy el ne essenek. — Kinek a kötelessége megcsináltatni? — kérdezi Fekete Nándor a műszaki osztály .vezetőjétől. Miután ez tisztázódik elhangzik az ígéret: — A kályúkat hamarosan eltüntetjük... De a füzetbe kerülnek még egyéb panaszok is. Utakról, szeméthordásról, lakásépítésekről. üzleteli ellátásáról— Közben kint gyülekeznek, akik az elnökkel akarnak szót váltani. Most már övék az elsőbbség. De Fekete Nándor megígéri, dél felé, ha az ideje engedi, a tanácstagok kíséretében ellátogat a „legproblémásabb” területekre.., ★ Az első érdeklődő Hontí József, akinek az Arany János utca végén van a lakóháza. Azt szeretné megtudni a család, mikor számíthatnak a bontásra. Mert már kinéztek maguknak egy másik házat, amelyet meg akarnak venni. — Van megoldás — mondja az elnök — mégpedig az előszanálás, Felírjuk a nevet, pontos címet. Mi hivatalosan érintkezésbe lépünk a beruházási vállalattal. Amint .arra mód nvílik, rendezzük az ügyet. Majd 1 értesítjük, mikor keresse fel az igazgatási osztályunkat. Mivel saját maga kívánja megoldani lakásügyét, semmi akadálya a dolognak. Molnár Béláné azt javasol- ja, hogy a gyár környékén lakó családok jobb ellátása érdekében \ létesítsenek egy olajtároló^, ahonnan könnyen, gyorsan haza lehet szállítani a téli tüzelőt. — Mikor számíthatunk rá? — kérdezi Molnámé. — Elsősorban a helyet kell megválasztani, figyelembe véve a különböző biztonsági és tűzrendészet! előírásokat. Őszintén meg kell mondanom, nagyon korlátozottak a lehetőségeink. Aztán a tanácselnök Bányik Mihályhoz fordul; — A kohászati üzemek tudna-e segíteni valamit? — Nem zárkózunk el, sokan fűtenek a lakótelepünkön olajjal. Tartályt minden bizonnyal tudunk adni... — Ennek ellenére az idén már nem ígérhetem. Tárgyalunk az ÁFOR-ral, és ha minden jól megy, jövőre felállítjuk. Szalva József kopogtat. Mint népfrontos is kérdezi, megcsinálják-e a járdát a Marx—Engels úton, mert az nagyon töredezett. Menni is nehezen lehet rajta, nem még cipekedni, vagy gyerekkocsit tolni. — Azon leszünk, hogy az útkorszerűsítéssel együtt a járdát is „besuszteroljuk” valahogy. Felkeresik az elnököt lakáscsere-kéréssel, a vívószakosztály képviselői elmondják, hogy a jövőre megtartandó országos sportesemény meghívójára szeretnék rányomat- nl a város címerét... Van, aki csak beköszön, örül, hogv a gyárban üdvözölheti a városi tanács elnökét. ★ A fogadónap végén így köszönnek el az acélgyáriak: — Várjuk legközelebb is, elnök elvtárs...! Csatai Koszorúzás és járörverspny Az eseményen résztvevő úttörők megismerkedtek a határőrök fegyvereivel is. Menetkészen..: fegyveres erők napiáin megyénk munkásőrei koszorúzá- si ünnepségeket és lárőrver- senyt rendeztek tegnap. A járőrversenyben résztvevő murakásőrök — az első , zászlóalj első szakaszának tagjai a kora hajnali órákban avülekeztek Karancslapujtőn. ök érkeztek elsőként a salgótarjáni Zója ligetbe, hogv a rajok összemérjék tudásukat. Rónabánya telepen bensőséges ünnepséget rendeztek a fegyveres erők napja és a járőrversen V tiszteletére. Itt a harmadik század második szakasza rendezte az ünnepséget és a versenyt A vetélkedőn részt vettek a határőrség katonái. Előtte kegyel etes ünnepséget rendeztek a rónabányái 1919-es 1945-ös emlékmű előtt A* önneosétgen részt vettek ax ötvöaetgyár, az erőmű, a Geredvölgye Tsz. a munkásőrség és a határőrség képviselői. Vezényszavaik. parancsok hangzottak el az emlékmű talapzatán. Kiss Béla határőr főhadnagy a kerületparancsnok parancsát olvasta fel az ünnepi alkalommal. A ceredi úttörők széki ükkel kedveskedtek a fegyveres testületek tagjainak. Mlskolczl László, az ötvözetgyár esúcsvezetóségé- nek tagja méltatta a fegyveres erők napját A verseny meghoeta az Hazáink felaa»baduűásának eredményt A rajok norma- 30. évfordulója, a Párt XI. időn belül teljesítették felkongresszusa tiszteletére a adataikat Tóth Gyula és Bajezár Pál munkásőr a fegyveranyag-i*» méretből folytatnak beszélgetést Simon Menyhért rajparancsnok, Tóth László, Simon Tibor, íluskő Elemér. Horváth László, Kovács Gyula munkásőrök az indulás előtt a salgótarjáni Zója ligetben a tájoló segít- ségével terepvázlaton ismerkednek az útiránnyal, az állomáshelyekkel. Somogyvári László (szöveg) és Kulcsár József (kép) riportja NÓGRAD - 1974. szeptember 29., vasárnap 3
