Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-27 / 226. szám

A ZIM salgótarjáni gyárában, a szerelőszalag egyik eredményesen dolgozó szocialista bri­gádja, a Jegorov-brigád tagja Bartha Valéria és Márton József. Az NSZK-ba kerülő elekt­romos tűzhelyek szerelését végzik — kulcsár felvétele — Mai kommentárunk A munkajogi bizottságról Nemrég SZMT és a alakult meg az Nógrád megyei Tanács végrehajtó bizottsá­gának közös határozata alapjain, a megyei munka­jogi bizottság. Erre azért volt szükség, mert a terü­leti munkaügyi bizottság­nak a bírósághoz való_ át­csoportosításával a bíróság nem tudta vállalni az üze­mi munkaügyi döntőbi­zottságban* dolgozók to-. vábbképzését, munkájuk ellenőrzésiét, helyszíni se­gítését. Közel járunk az igazsághoz, ha úgy fogal­mazunk: aiz új társadalmi bizottság feladata a válla­lati munkaügyi döntőbizott­ságok akadálytalan és előírásszerű tevékenységé­nek elősegítése. ' Tizennyolc tagból áll. Feladatul tűzte a döntő­bizottságok segítését. En­nek " megvalósítása során közreműködnek a tagok oktatásának megszervezé­sében. részükre tájékoztató értekezletet, ankétot tarta­nak, konzultációkat szer­veznek. Elemzik a munka­ügyi, viták okait, a tapasz­talatok alapján javaslatot tesznek az illetékes szer­veknek a munka javításá­ra. Ügy végzik tevékenysé­güket, hogy ne zavarják meg a felelős állami, vál­lalati és> szakszervezeti szervek jogkörét és felelős- Éy6'°.ét. Üléseiken, — amelyeket negyedévenként tartanak — elsősorban a munkajbg- viták eldöntésének módja­iról, a döntőbizottságok munkáját értékelő, előse­gítő jelentésekről, tájékoz­tatókról és kiadványokról tárgyalnak majd. Az előb­bieken kívül a különböző szakmai szakszervezeti bi­zottságok más kérdések megtárgyalását is kérhetik e társadalmi bizottság­tól. A bizottság munkájának jó végzésére három szek­ciót hozott létre. Az ala­kuló ülésem elfogadott ügy­rend a többi között foglal­kozik az elnök és társel­nök feladataival, jogkö­rével, a titkár tennivalói­val, majd részletesen elem­zi, hogy a bizottság tagjai­ra mely szervek tesznek javaslatot? A bizottság tag­jait az SZMT és a megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga választja meg és nevezi ki. Ez a megbízatás vissza­vonásig érvényes. A tagok jogai és köteles­ségei az üléseken, egyenlő- ek. Eszmecseréjükre meg­hívhatják az érdekelt szer­vek képviselőt, illetve az ügy szakértőit. Minden, esetben meg kell hívniuk a Nógrád megyei főügyészség képviselőjét. Ámenjében a vitatott témánál vélem,étny- különibség alakul ki, annak lényegét is rögzíteni kell. Ezt az ülésről készített jegyzőkönyvben kell. fel­tüntetni. A jegyzőkönyvet tíz napon belül • el kell juttatni a bizottság tagjai­hoz, és az érdekelt szer­vekhez. Az ügyrend szerint évenként a bizottság egy­szer saját munkamódszerét is bonckés alá veszi. Hogy mennyire, és mi­lyen eredményesen tudja ellátni majd a hatáskörébe vont feladatokat az emlí­tett bizottág. nehéz volna ma megmondani. Reméljük, a vállalati munkaügyi döntőbizottságok örülnek majd az új segítőtársaknak. V. K. Új gépsorok A Hódmezővásárhelyi Me- zőg asági Gépgyártó Vál­lalat tervező mérnöki, techni­kusi apparátusával, vala­mint különféle kísérleti in­tézetekkel együttműködve fo- készítenek. Egy-egy lyamatosan- olyan mezőgaz- háromféle műveletet dasági gépeket, szállítóeszkö­zöket alakít ki, amelyek jól illeszthetők a különféle me­zőgazdasági termelési rend­szerekbe. A legtöbb ilyen gé­pet — egész gépcsaládot — a terület egyik jellegzetes me­zőgazdasági terméke, a vörös hagyma modern termesztési technológiájának kialakításá­ra fejlesztették ki. A betaka rításhoz komplex gépsorokat gépsor végez. A vállalat sándorfalvi üzem­egysége a betakarítási idény­re harminc ilyen gépsort adott főként a Makó környéki me zőgazdasági nagyüzemeknek Segítségükkel már befejezték az idei betakarítást. Iszapfelhasználás A hazai szennyvíztisztítás egyik ma niég megoldatlan feladata a tisztítótelepeken, ülepítőkben f elgyüleml ett iszap ■ további feldolgozása, felhasználása. A városok, ipari üzemek víztisztítóiban felhalmozódó iszapot általá­ban nagy medencékben szik­kasztják, szárítják, ami sok helyet foglal el, időt igényel és a környezetvédelmi nor­máknak sem felel meg. A vízgépészeti vállalat kunhe­gyesi gyárában, amely a szennyvíztisztító berendezé­sek gyártására specializáló dott, most külföldi tapaszta­latok felhasználásával terve­zik az iszapkezelés korsze­rűsítését, gépesítését. Az oszt rák; Andisch céggel olyan be­rendezés licencének megvá sárlásáról tárgyalnak, amely­nek segítségével a mezőgaz­daságban talajjavításra lehet felhasználni a tisztítókban keletkező iszapot. Y(igyoro«si tapasztalatok, Isrv élnek a in as a I* ás ok ]WM iként élnek a ben dolgozó körzet- munká­sok? — erre a kérdésre ke­reste a választ a megjelent párthatározatok, kormány­rendeletek szellemében Nagy­orosziban a községi közös ta­nács. Az elmúlt közel két évtizedben lényeges változá­sok következtek be nemcsak az országban, de a Börzsöny keleti részén található telepü­léseken. is a munkások élet- és munkakörülményeiben. Sze­repük növekedett a társada­lomban, a közéletben. Szá­muk gyarapodott, fejlődött po­litikai öntudatuk, szakmai képzettségük. Továbbra is szükséges, hogy társadalom­ban betöltött vezető szerepük a szocializmus építése során erősödjön. Az élet- és- mun­kakörülmények alakulását Nagyorosziban, Borsosberény- ben, Horpácson és Puszta­berkiben nagyon is konkré­ten tették mérlegre. kások évente 7—800 forintban részesülnek. Zömmel nyolc ál­talános iskolai végzettséggel rendelkeznek. Nem végezték el a nyolc osztályt 34-en, kö­zépiskolai végbizonyítvány­nyal 11-en rendelkeznek. Ma­napság 26 -an folytatnak ta­nulmányokat. /Ä munkások zömének van önálló lakása. Né- hányan lakásgondokkal küz­denek. ám az ipari szövetke­zetek nem rendelkeznek la­ka,sf ej lesztési alappal. Viszont jelentős összegeket fprdítottak a közelmúltban a munkakö­rülmények javítására, köny- nyítésére. A három szövetkezet Iőszövetkezet kölcsönt ad éoít- kező tagjainak, míg az álla­mi gazdaság évenként —.kél, dolgozójának — 60 ezer fo­rint kölcsönnel siet a segítsé­gére. A gazdaság 18 lakásából 14-ben munkások élnek. A közelmúltban a munkakörü.- mények javítására több mill'ó- forfntot költöttek. Szociális ellátottság, és üzemegész­ségügy terén a gazdaságban sokkal jobb a helyzet, mint a szövetkezetben. Évente min­den tizedik dolgozó változ­tat munkahelyet. Étkezési és közlekedési helyzetük megol­dott. teljesítménybérben dol­goznak. A fogyasztási szövetkezet­ilyen célokra 3,3 millió Ft-ot ben csak 68-an találnak meg költött. Szociális létesítmények élhetést. Közülük 26 a szök­és az üzemegészségügy terén mostohák a viszonyok. A szocialista elosztás elve következetesen érvényesül. A munkások teljesítménybér­ben dolgoznak, egyenlő mun­. Zömijk elvégezte általános iskolát. Tízen A településeken ' uralkodó '\áért. egyenlő, bért kapnak. munkás, átlagbérük havi ezer forint a 8 manapság is tanulnak. Zöm­mel saját lakással rendelkez­nek, üdültetésükről a szövet­kezet gondoskodik. Az üzem­a szövetkezeti szektor. Nagy­orosziban három ipari, egy mezőgazdasági és egy fogyasz­tás! szövetkezet nyújt megél­hetési lehetőséget. Borsosbe- rényben pedig állami gazda­ságban végzik a termelést. A Vegyesipari Szövetke­zetben, a Favorit Cipőipari Szövetkezetben és a Szondi Üzemi étkezést a fogyasztási egészségügy és szociális léte- szövetkezet biztosít, majyet sítmények viszonylatában a dolgozók fele vesz igénybe. Megoldott a munkások közle­kedésé. Közülük évente 10— 15 százalék változtat munka­helyet, főleg családi okokra hivatkozva. rosszul állnak Milyen következtetések von­hatók le a fenti tényekből ? Elsősorban az, hogy az ipar­ban és a mezőgazdaságban a körzet dolgozóinak átlagkere- A két mezőgazdasági nagy- sete kiegyenlítődött. Hol szorít a cipő? A mun­kások beiskolázásának üteme meglehetősen lassú. Az üze­mek kulturális létesítmé­nyekkel nem rendelkeznek, a meglevő tanácsi létesítmé­nyeket pedig nem támogat­_ _ _____ üzemben összesen 476-an L akatos- és Szerelőipari Sző- dolgoznak. A segédmunkások vetkezetben összesen kettő- száma ^ 214. szakmunkás­százhatvanan dolgoznak. A bizonyítvánnyal 116-an ren- segéd- és betanított munká- delkeznek. Előbbiek havi 220, sok száma 183, míg szak- utóbbiak 3100 forintot keres- munkás-bizonyítvánnyal 76- nek átlagban. Háztáji és il- an rendelkeznek. Érdemes letményföldet kapnak. Áltálé- jak. A segélyezési rendszer szakmát tanulni, hiszen a nos, szakmai, politikai kép- és az üdültetés területén szín - szakmunkások havi átlagke- zettségük alacsonyabb, mint tén sok a tennivaló, resete 2700 forint, szemben a az ipari szövetkezetekben. A mi rendkívül örvende­segédmunkások 1800 forint- A mezőgazdaságban dolgo- * * tes viszont: a dolgo­jával. Borítékon kívüli jut- zók zöme szintén önálló la- zóknak nincs gyermekelhe- tatásban átlagosan a mun- kással rendelkezik. A terme- lyezési gondjuk. R. I. Együttműködés — kölcsönös előnyökkel A Szovjetunió és a fejlett kon és a Távol-Keleten. Meg- nása azonban nem vezet ma- tőkésországok kereskedelmi, említendő, hogy e beruházá- gániulajdonban levő létesii- gazdasági, tudományos, mű- sok keretében a Szovjetunió menyek keletkezéséhez. Az új szaki, valamint pénzügyi és az említett vidékeken három létesítmények kezdettől a hiteljellegű együttműködése év alatt már 1200 nagyvál- szovjetállam tulajdonát ké- általában hosszú lejáratú szer- lalatot és termelőegységet he- pezik. A külföldi bankok ződéseken és megállapodás©- lyezett üzembe. Az 1971 és moszkvai képviseletei nincse- kon, valamint az egyes szov- 1975 közötti összállami beru- nek feljogosítva arra, hogy a jet külkereskedelmi vállala- házások 501 milliárd rubelt Szovjetunió területén közvet- tok és nyugati cégek közötti tesznek ki. len bankügyleteket hajtsanak jelentős üzletkötéseken alap- Az együttműködés most végre konkrét vállalatokkal szik. Ez már önmagában is jó olyan termékek szállításának vagy magánszemélyekkel, előfeltételeket teremt ahosz- növelésével bővül, amelyek- Ezek a képviseletek, a hitel- szabb időre tervezett jelen- ben a Szovjetunió nyugati megállapodások megkötésé- tős beruházások számára. A partnerei érdekeltek, s ennél- ről tárgyalva, lényegében se- Szovjetunió — mint ismere- fogva újabb jelentős mértékű gítséget nyújtanak a nyugati tes — igen jelentős beruhá- beruházásokat kell eszközöl- cégeknek és a szovjet külke- zásokat hajt végre jelenleg niük a Szovjetunióban. A tő- reskedelmi vállalatoknak az Szibériában, a távoli észa- késhatalmak pénzének bevo- üzletkötéseknél. Kezdeti lépések — sok még a tennivaló Gépek, emberek, követelmények A Nógrádi Szénbányáknál, a gyártmányú gépet rendeltünk, szas utánjárással az ország szocialista brigádvezetők ta- Az egyik július óta Szorospa- többi bányáitól sikerült az al- nácskozásán; később a közép- taikon dolgozik. Éppen most ketrészt pótolni. A Famur ma­káderek értekezletén nagyon kaptunk táviratot az Országos róhengerrel általában mászá­sok szó esett a bányák gépesí- Bányagép gyártó Vállalattól, konként egy tonnával nagyobb léséről. A jövő kétségtelenül a hogy megkezdik a második eredményt érnek el a bányá- techniikai, technológiai színvo- F—6-os gép összeszerelését, szók, mint ha kézzel jöveszte- nal növelése. Nógrádban több ' Küldjük a lakatost és szerelőt, nék a szenet, éves elmaradást kell pótolni- Jó dolog az, ha ők részt vesz- — Szorospatakon mégis el­ük. Hol tartanak ma, és mi- nek az összeszerelésben, meg- maradtak a tervteljesítéssel, lyen gondjaik vannak? Erről ismerik a gépet, könnyebb Ennek mi az oka? érdeklődtünk Bocsi Ottótól, a lesz majd a javítás, karban- — Kétségtelen, így van. De vállalat szénbányászati osztá- tartás. Ezt a gépet Kányásori figyelembe kell venni a már lyának vezetőjétől. a délkeleti bányamező feltó- említett sok géphibát, ezenkí­— Négy aknaüzemünkben a rásánál hasznosítjuk. vül azt, hogy az új gép mégis szén jövesztésének, elszállító- — A gumiszalag-berende- csak egy régi megszokottal va­sának teljes gépesítése a cél. zések nagy része is elhasználó- ló szakítást, új módszer ki­A . tapasztalatok birtokában dott. Ezekből az idén az ere­mondhatom, hogy a maróhen'- deti terven felül is rendeltünk, geres jövesztés kialakítása a Négy berendezés már beérke­legcélszerűbb. Igaz, van még zett, még hármat várunk. A egy gyalunk. amit szükség Nógrádban jól bevált Slasfc alakítását, begyakorlottságot igényel. Ezenkívül elég nagy a kieső létszám is. Véleményem szerint Szorospatakon műsza­kilag már megteremtettük a szerint Kányás-aknában al- kaparó berendezésekből eddig gépi termelés lehetőségeit, — kalmazhatunk. Itt ugyanis a darabos szén termelése válla- ■ lati érdek. — Az idén négy lengyel Fa­mur típusú maróhengert ren­deltünk. Kettő már üzembén van, de megérkezett a másik öt megérkezett, és még négyet acéltámokikal biztosítanak. — kapunk. Jövőre tovább ki- ott vannak a jövesztőgépek. — vánjuk folytatni a gépesítést, Ha ehhez még jobb létszám- ehhez a beruházási igényünk telepítés párosulna, nagyobb jóval nagyobb az ideinél — eredményeket érhetnénk el. mondta az osztályvezető. Ugyancsak itt helyeztük üzem­— Véleménye szerint meg- be az F—6-os gépet. Ez való- kettő is, csak a marótórcsák vannak-e a feltételei a na- ban új dolog. Mi is mintegy késnek. Ezenkívül van még gyobb fokú gépesítésnek a háromhónapos olyan türelmi KB—125—Z típusú, KR—1-es nógrádi akn^üzemeknél? idővel számolunk, amikor a és egy KWB—2-es gépünk, — Erről sokat beszéltünk betanulás, a begyakorlás az el- vagyis ahány, annyiféle. Ezek már. Igennel válaszolhatok, ső, és még nem hozható kel- nagyrészt már elhasználódtak. Jelenleg' a szorospataki akna- lő eredmény. Ennek ellenére Az új berendezésekkel gya- üzemet tartom a legjobban mondhatom, hogy most már korlatilag csak a szinten tar- gépesítettnek. Itt két frontfej- többet várunk az F—6-os gép- tásnál vagyunk. Bányagépek tésen történik a széntermelés, tői és a vele dolgozó brigád­beszerzésére az 50 milliós be- Az egyiken a már említett Fa- tói. ruházási keretből több ínint 34 mur, a másikon a KR—1-es — Véleménye szerint a gé- milliót fordított a vállalat. A maróhengert alkalmazzuk. Az pesítés színvonala és a jelen­mór említetteken kívül az elő- utóbbival elég sok baj van, légi eredmények összhangban vájások, feltárások meggyorsí- hiszen elhasználódott. Ezt a vannak-e? tására — köztudott, hogy ná- típust.nem is gyártják már, lünk ma ez a legfontosabb fel- így az alkatrészek beszerzése T ._ J NOGRAD - 1974. szeptember 27., péntek — Kétségtelen, hogy a gépe­sítéssel párhuzamosan a kö­vetelmények is növekednek. Az igazsághoz tartozik, hogy egyelőre a régi, elavult szál­lítási lánccal kell megolda­nunk a feladatokat. Itt elma­radás van, ezért csodákat nem várhatunk. Biztatónak tartom a szemléletváltozás!, ami va­lamennyi aknaüzemünknél ta­pasztalható a gépekkel szem­ben. Mindez önmagában per­sze kevés. Szakértelemben, munkaszervezésben még sokat kell javulnunk. Ménkesen az új Fa.rriur jól bevált, szép ered­ményeket érnek el vele. Igaz, hogy itt már az energiaháló­zatot is korszerűsítettük, na­gyobb, 550 voltos feszültség van a bányában. Ezt valósít­juk meg a többi aknában is. — Még égy dologról, úgy gondolom, érdemes szólni. Ál ­ról, hogy a bányászok egy ré­sze a gépesítésben csak a munka nagyfokú megkönnyí­tését látja. Kétségtelen, ez az egyik előny, de a gépekkel együtt a követelmények is nö­vekednek. Harc kérdése ez a munkahelyeken. A techniká­val együtt a legcélravezetőbb technológiát is ki kell alakíta­ni. A gépek igazi haszna csak akkor várható, ha azt megfe­lelően alkalmazzák. Nagy szakértelemmel, jó szervezés­sel biztosítják a gép kiszolgá­lását. A gépesítésben ma még a szinten tartásról szólhatok, és arról, hogy a kezdeti lépése­ket tettük csak meg a fejlő­dés útján. Nagvon sok tenni­való vár még ránk, műszaki­akra. bányászokra együttesen — fejezte be a szénbányásza­ti osztály vezetcie. Bocié János adat két F—6-os beszerzése magyar nagyon nehézkes. Eddig hosz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents