Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)
1974-09-24 / 223. szám
\ Eszmecsete a munkahelyi demokráciáról Igaz, igaz, ahogyan Eötvös József sok évtizede megfogalmazta, „a demokráciát nem kimondani, hanem organizálni kell”. Persze, azért kimondása, szükségességének hangsúlyozása sem fölösleges. Legalábbis jó néhány munkahelyen. Mert . tart és egyre élénkebbé válik róla a vita. Azt, hogy kell-e, inkább csak gondolják a tamáskodók, szükségességét kétségbe vonni — annyiféle hangos ösztökélés közepette — aligha . tudják. Miként létezzen, hogyan erősödjön, ezen áll valójában a disputa. De nemcsak disputa kell. Tett is! A hatalom formája Szocialista társadalmunk alapvető jellemzője a demokrácia, s nem akármilyen, hanem a szocialista demokrácia. Magunk választjuk társadalmi életünk legkülönbözőbb területeire képviselőinket, mi birtokoljuk a termelőeszközöket, jogunk és lehetőségünk, hogy közvetve és közvetlenül is mind jobban „belebeszéljünk” közös dolgainkba. Gazdasági terveink kialakításába, az életszínvonalhoz kapcsolódó intézkedések meghozatalába, a törvények kidolgozásába. Ez eddig rendben van. A munkahely azonban nem cserélhető fel a népíront- vitaklubbal, a falugyűléssel, a tanácsüléssel. Ki akarja összecserélni ? Termelési fegyelem és munkahelyi demokratizmus, egyszemélyi vezetés és kollektív gondolkodás nem ellentéte, hanem kiegészítője a másiknak. A munkásosztály hatalma sokféle formában ölt testet. E hatalom gyakorlásának közvetlen, mindennap bejárható terepe a munkahelyi demokratizmus. Léte, vagy nem léte politikai kérdés tehát. Elsősorban. Ám rögtön utána gazdasági. Rossz légkörben nem lehet jól — hatékonyan — dolgozni. Követel mények, lehetőségek Napjainkban az üzemi, munkahelyi demokrácia nemcsak a kívánalmaktól, követelményektől marad el, hanem a lehetőségektől is. A tulajdonosok — s a gyárban, a vállalatnál mindenki egyformán az! — különböző csoportjai nem ritkán csak véletlenszerűen értesülnek arról, - ami munkahelyük jelenében, jövőjében döntő tényező, s kellő információk híján nem tudnak arról érdemi véleményt alkotni, mondani. Azaz a demokratizmus mindennapi gyakorlásának intézményesített rendszere kell, hogy legyen. Ez az első, alapvető követelmény. A második, s előbbinél alig kisebb: az információ-, a véleménycsere minél több „csatornán” bonyolódjék le. Tehát lehetőleg ne kész, megmásíthatatlan tényeket közöljenek az emberekkel, hanem döntési változatokat. egyaránt bemutatva ezek előnyeit, hátrányait. Ha ez megtörtént, altkor kerülnek előtérbe a lehetőségek. A véleménynyilvánításra, javaslattételre lehetőség egyebek mellett a munkásgyűlés, a termelési tanácskozás, intézményekben, a munkaértekezlet, a brigádgyűlés, s természetesen a közvetett fórumok szintén, a pártbizottsági üléstől a szakszervezeti és KISZ-taggyűlésig. Ha ezek lezajlottak, akkor ismét a követelmények szabják meg a teendőket. Mérlegelni, elemezni kell az elhangzottakat, mihamarabb választ adni érdemben, meghozni és végrehajtani az intézkedéseket. Egyenlő jogok Elvi sémaként egyszerű, könnyen áttekinthető hálózat a munkahelyi demokratizmus szervezete. A gyakorlatban azonban bonyolultabb. Hiszen például a demokratizmusra joga nemcsak a munkásoknak, a beosztottaknak van, hanem a vezetőknek szintén. S mély kátyú ez, benne reked meg sokszor a haladás szekere. Mert, ha a munkahelyi irányítóknak — az üzemvezetőnek, művezetőnek például — nincs megfelelő hatásköre, tájékozottsága, ha maguk sem vesznek részt a gyár, a vállalat teendőinek kialakításában, gondjainak megvitatásában, akkor „lefelé” ugyanezt gyakorolják. Pusztán postások lesznek: továbbítják az utasításokat, s mivel az önálló cselekvésre módjuk kevés, vagy nincsen, nem igénylik beosztottjaik véleményét. Lényeges jellemzője tehát a munkahelyi demokratizmusnak a jogok egyenlősége. Ahogy a fegyelmezett mudka kötelezettsége szintén. Csakis akkor van értelme ugyanis a vitának, ha döntés után fegyelmezett a végrehajtás. És mindenki részéről az! A demokratizmus, mint jog, kötelességekkel párosul. A közösségben érvényesülő munkamegosztás méri kisebbre, vagy nagyobbra ezeket a kötelességeket, de: mindenkinek vállalnia kell a maga részét! Napjainkban ezt még nem mindig és n^m mindenkivel sikerül elfogadtatni. Ez is a haladás akadályainak egyike. Sémák nélkül Sokféle formája van a munkahelyi demokratizmus közvetlen és közvetett gyakorlásának. Az adott munkahelyen alkalmazható legjobb formák meglelése közös feladat. Nem a sérfiák babonás tisztelete teszi élővé a demokráciát, hanem a formákba csörgő — némelykor ma még csak csepegő — tartalom. A szavak és a tettek egysége minősíti egy-egy közösség érettségét, a demokratizmusra való alkalmasságát. Mert vannak, akiket „semmi nem érdekel”. Tehát a demokratizmus gyakorlását is tanulni kell. Tanítani. Példaadással. Fokozatossággal. Egyebek között azzal, hogy a közvetett demokrácia fórumainak a jelenleginél több jog, hatáskör jusson Amire formálódnak a tervek itt nagy lehetőségek rejlenek Ahogy elképzelhető a közvet len demokrácia egyik fóru mának, a termelési tanácskozásnak a fejlesztése is, ráruházva bizonyos döntések meghozatalát. Részből egész Társadalmi rendszerünk alapja a munka. Ebből egyenesen következik, hogy hazánkban a társadalmi elismerés megszerzésének legfőbb színtere a munkahely. A társadalmi aktivitás felkeltésének ugyancsak. Aki érzi, élvezi, „csinálja” a munkahelyi demokráciát, az a gyár, a vállalat kapuján kívül is szívesen vállal közéleti szereplést. Aki belekóstolt a közös gondolkodás örömébe, az lakóhelyén sem csukja be az ajtót, a hívó szó előtt. Ahol él a munkahelyi demokrácia, ott az üzem légköre ezerféle módon — a szocialista brigádok társadalmi munkájától a dolgozók odahaza elmondott véleményéig — sugárzik ki a tágabb közösségre, a községre, városra, járásra. Részből egész, forrásokból folyam így lesz. Ezért a szocialista demokrácia fejlesztése végett a részek tökéletesítése kap napjainkban élesebb megvilágítást. Ebben kell előbbre lépni. A fogalmak, teendők tisztázásával. A formák jobbításával. Ha szükséges, újak keresésével. Mindenekelőtt azonban szándékaink és tetteink egy útra terelésével. Mészáros Ottó Dobjás Irén éa Antal Dezsőné, a Finomkerámiaipari Művek rom hány i gyárában dolgoznak, a csempékészítés műveleténél serénykednek. Munkájuktól nagy mértékben függ» hogy milyen minőségű falburkoló csempe kerül a lakásokba. — kulcsár felv. — Becsületet a társadalmi munkának N em dicsekedhetünk azzal, hogy valaha is az országos elsők között emlegették volna a megyét a társadalmi munka végzésében. Legtöbbször arról szóltunk: van mit pótolnunk, hogy a társadalmi munka segítségével is szebbek, gazdagabbak legyenek falvaink, városaink. Hiszem a szóban, is benne van. társadalmilag hasznos munkát kell végezni, ott kell munkát vállalni, aminek megvalósításához nem jutott az állami keretből. Játszóterek, parkok építése, fenntartása, óvodák, iskolák kisebb ta tarozása, utak járdák építése, és még sok- sok más munka elvégzése vár a községek, a városok lakóira, Vagyis szebbé tenni azt . a környezetet, amiben élünk. Ezt a célt kell, hogy szolgálja a társadalmi munka. A közelmúltban egy értekezleten hallottuk, hogy megyénkben az első félévben rendkívül rosszul alakult az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. Salgótarján és Balassagyarmat városokban szinte nem is mérhető! A széc&ényi járásban 2.— (!), a balassagyarmati járásban 3.— (!) forint az eddig elvégzett Sikeres hRLSZ-vctcIkcdú Alapos felkészültségről tettek tanúbizonyságot a salgótarjáni öblösüveggyár és az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat gépkocsivezetői, akik az öblös- üveggyár által rendezett KRESZ- votélkedőn vettek részt. A rendezvény betöltötte célját; jól szolgálta a hivatásos gépjárművezetők elméleti ismereteinek felfrissítését, további fejlesztését. A salgótarjáni síküveggyárból és a ZIM-ből tapasztalatszerzés céljából vendégek is részesei voltak a szellemi vetélkedésnek. A háromtagú zsűrinek — apelybcn a két tizem egy-egy vezetője vett részt, elnöke pedig Győri József főhadnagy, a Nógrád megyei Rcndőr- főkapitányság közlekedési osztályának vezetője volt — nem volt könnyű dolga a 63 versenyző teljesítményének elbírálásakor. A pontversenyt az öblösüveggyár nyerte. Versenyzői közül az első helyet Horváth Antal, a másodikat Kreizinger Miklós, a harmadikat Benkő Lajos szerezte meg. Az EMASZ Vállalat gépkocsivezetői között az alábbi sorrend alakult ki:' első Gibicsár János, második Szálkái István, harmadik Gömbicz András lett. Valamcny nyicn pénzjutalomban részesültek, míg Horváth Antal, a vetélkedő abszolút győztese elnyerte a közlekedésbiztonsági tanács és az , öblösüveggyár díját is* Munka a közösségért A falu társadalmi átré- ieyzödése nem hagyta érintetlenül Nógrádmar- calt. Az utóbbi évtizedben egyre többen keresik kenyerüket az iparban, az építőiparban, a közlekedésben és a kereskedelemben. Ám még manapság is sokan élnek a mezőgazdaságból. Egyes faluszociológusok hajlamosak arra a felfogásra, amely a falusi népességet azonosítja a mezőgazdasági népességgel. Téves felfogás, hiszen a községek aktív keresőinek 58 százaléka nem a mezőgazdaságban, hanem a népgazdaság más ágazataiban keresi kenyerét. A férfiak zöme eljáró Nógrádmarcalból. Balassagyarmaton, Budapesten, Magyarnándorban és más ipari településeken dolgoznak. Az idősebb férfiak a tisztes megélhetést nyújtó helyi termelőszövetkezetben serénykednek. Az iparban dolgozó férjek keresetét az asszonyok tagként, vagy bedolgozóként jól kiegészítik a termelő- szövetkezedben. Az iparban dolgozók zöme kétlaki. Alighogy hazaérkezik, gyorsan bekapja az ebédet, és máris megy a földekre. Uborkát, málnái szednek Manapság elnéptelenedik a fáin. mindenki a földeiken ft. Ténykedik. Burgonyaszürct van. A házi fogyasztás mellett jut piacra is belőle. A fővárosba, a Bosnyák téri piacra, és más piacokra hordják, hiszen jó ára van a kitűnő burgonyának. Amikor delet harangoznak, alig látható valaki a falu utcáin. Jobbára csak az idősek. Boltba mennek vagy a ház körül tevékenykednek. ,Köztük özvegy Balázs Lajosné, aki szeptember végén lesz 91 éves, vagy Pálfi József, aki 89 éves A nqgrádi apró falvak tipikus képviselője Nógrádmarcal. Csupán 870-en élnek a községben. Az emberek nagyon sokat dolgoznak. Boldogulnak is. Ám mit tesznek a közösségért? — kérdeztük Gáspár And- rásné tanácstitkártól. — Nincs mit dicsekednünk a társadalmi munkavégzéssel. Az emberek zöme rendkívül elfoglalt. A földek sötétedésig munkát adnak. Az eljárók fárad- , tan érkeznek haza. és a kertben, a háztájiban bőven akad dolguk. Megmagyarázható, de netji olyan magatartásforma, amelybe érdemes belenyugodni. Szervezéssel, mozgósítással, az egészséges lakálpatriotizmus fokozásával bizonyára növekedne azok száma, akik nemcsak saját boldogulásukért, hanem a közösség haladásáért is hajlandók cselekedni. Amikor ritkán hull az égi áldás, rendkívül poros a település főutcája. A közösség pénze az utóbbi néhány évben arra volt elegendő, hogy járdát építsenek a Petőfi úton, bekerítsék a temetőt, italboltot építsenek, rendezzék a vízelvezetést. Felújították a Kinizsi utat, az idén elkészül a Dózsa út. Jövőre az Ady Endre út elkészítésére kerül sor. Ravatalozó és gázcseretelep létesítése mellett a közelmúltban és manapság a középületek csinosítására fordítanak számottevő összeget. A tanács tehát megteszi a magáét, talán tovább is nyújtózkodik. mint ameddig a takarója ér. A nógrádmar- cali lakosságon a sor: ha harmonikusan együttműködnek, akkor az ötéves terv végén még jelentősebb község fejlesztési,, eredményekről adhatnak számot. r. i. egy főre jutó társadalmi munka értéke. Legjobban, a salgótarjáni járás községei állnak, itt elérték a 63. — forintot. A cél az, hogy az év végére # megye 140.— forintos egy főre számolható társadalmi munka értéket mutasson fel. Lehetséges ez? A megyei tanács és a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága már korábban felhívással fordult a megye minden lakójához, — városban és községben egyaránt —, hogy ,a párt XI. kongre&z- sausa, s hazánk felszabadulásának 30. évfordulója méltó megünneplése tiszteletére kezdeményezzenek mozgalmakat a városok, falvak szépítésére. A felhívás megjelenése óta eltelt néhány hét. Több községben tanácsüléseken vitatták iheg a felhívást, s a csatlakozás módját, mások még most, a szeptemberi tanácsüléseken foglalkoznak a társadalmi munka szervezésiével, fellendítésével, hogy javítsunk az első félév rendkívül rossz állapotán. Becsületet kell szerezni a társadalmi munkának. Ez tükröződik azokban a felajánlásokban, mozgalmakban, amelyek most bontakoznak ki a megyében, éppen a pártkongresszus és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére. A pásztói járásban például valameny- nyi község csatlakozott a felhíváshoz. A felajánlott társadalmi munka a fenntartási költségvetésben szereplő feladatok. megvalósítására, ezeken túl a közterületek, a parkok kialakítására', rendezésére, szebbé tételére, játszótér építésére, a kommunális feladatoknál pedig út, járda felújítására, építésére, vízvezeték-hálózat bővítésére irányulnak. A pásztói járás községeiben a tanácstagok úgynevezett vállalási lapokkal keresték fel a választópolgárokat, ezeken gyűjtötték össze a felajánlásokat. Több községben, a termelőszövetkezetek, ÁFÉSZ- ek, szövetkezetek szocialista ■brigádjai, a KISZ-esek külön felajánlásokat is tettek. A társadalmi munka szervezésének most az a lényege, hogy olyan feladatok megvalósítására irányuljanak, amelyeket a lakosság maga is sürget. Bujákon például az MHSZ-lőtér kialakítását, a sportpálya bekerítését vállalták a többi között társadalmi munkában. Jobbágyiban az óvoda konyháját bővítik. ilyen alapon. Szurdokpüspökiben. a, „Tegyükszebbé falvainkat” akció keretében parkosítanak, járdát építenek. Taron az orvosi rendelőnél, a földmunkát, a, tető, ács és bádogos munka elvégzését vállalták társadalmi alapon. Vanyaircon olyan megnyilvánulással is találkozunk, mint Bálint Tibor kőműves kisiparoséval. aki egymaga 5000 forint értékű társadalmi munka elvégzését Vállalta. Kallón a lakosság két napot, a nagy családok 120.— forint készpénzt ajánlottak fel a község szépítésére. A megye többi járásában is a megnyilvánulások számos szép példáival találkozhatunk. Magyarnándorban például a közös tanács a négy település között kezdeményezett verseny t Érse k - vadkerten elindult az egy napot a községért mozgalom. A most megtett vállalások alapján a balassagyarmati járásiban, a lakosság társadalmi munkaértéke meghaladja a majd 2,3 millió forintot, A termelőszövetkezetek által végzett társadalmi munka értéke 174 ezer, az egyéb szervek által elvégzett munka 325 ezer, az ’önkéntes hozzájárulás epedig eléri a 145 ezer forintot. A mozgalmak egész sora indult útjára, Ri- mócon két nap az óvodáért. Litkén egy napot az iskoláért, Varsányban az új óvoda. Szécsányben az orvosi rendelő és lakás építésihez, kezdeményeztek hasznos akciót. Úgy is számolnak, hogy a szécsányi járásban a társadalmi munka értéke meghaladja majd a 3.5 millió forint értéket. Az első félév eredményei sízinte biztató- iát: is arra, hogy elérjék a kitűzött célt. Ljtkéh az év első "félévben 279,75, Szécsény- be,n 173,58, Varsányban 165 97 forint volt az egy főre eső társadalmi munka értéke. De vannak községek mint Rimóc, vagy Nagylóc, ahol sajnos alig haladta meg ez az érték, a 24, illetve 38 forintot, A munka javítására Szácsény- ben külön-külön bizottságot is létrehoztak a társadalmi munka szervezésére. A jó példák sokaságát lehetne felsorolni a salgótarjáni járásból is. Azt a többi között, hogy Nagybátonyban, emlék plakettal és oklevéllel1 jutalmazzák a legjobb társadalmi munkásokat, vagy azt, hogy 'az üzemek szocialista brigádjai elsősorban, a gyermekiintézményeket segítik társadalmi munkában. Ä z idő még kedvez a munkához, Lassan, befejeződnek a betakarítási munkgk is a megyében, mind több idő jut arra. hog'' többet tegyünk a közösségé;'!:, a faluért, a városiért. Szerezzünk újra rangot a társadalmi munkának! Erre minden lehetőségünk adott: s ezzel végre felzárkózhatnánk a v. országos- átlaghoz. Becsületet szerezhetnénk önmagunknak, a megyénknek. Somogyvárí László NÖGRÄD - 1974. szeptember 24,, kedd
