Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-24 / 223. szám

\ Eszmecsete a munkahelyi demokráciáról Igaz, igaz, ahogyan Eötvös József sok évtizede megfogal­mazta, „a demokráciát nem kimondani, hanem organizál­ni kell”. Persze, azért ki­mondása, szükségességének hangsúlyozása sem fölösleges. Legalábbis jó néhány munka­helyen. Mert . tart és egyre élénkebbé válik róla a vita. Azt, hogy kell-e, inkább csak gondolják a tamáskodók, szük­ségességét kétségbe vonni — annyiféle hangos ösztökélés közepette — aligha . tudják. Miként létezzen, hogyan erő­södjön, ezen áll valójában a disputa. De nemcsak disputa kell. Tett is! A hatalom formája Szocialista társadalmunk alapvető jellemzője a demok­rácia, s nem akármilyen, ha­nem a szocialista demokrácia. Magunk választjuk társadal­mi életünk legkülönbözőbb területeire képviselőinket, mi birtokoljuk a termelőeszközö­ket, jogunk és lehetőségünk, hogy közvetve és közvetlenül is mind jobban „belebeszél­jünk” közös dolgainkba. Gaz­dasági terveink kialakításá­ba, az életszínvonalhoz kap­csolódó intézkedések megho­zatalába, a törvények kidol­gozásába. Ez eddig rendben van. A munkahely azonban nem cserélhető fel a népíront- vitaklubbal, a falugyűléssel, a tanácsüléssel. Ki akarja összecserélni ? Termelési fegyelem és mun­kahelyi demokratizmus, egy­személyi vezetés és kollektív gondolkodás nem ellentéte, hanem kiegészítője a másik­nak. A munkásosztály hatal­ma sokféle formában ölt tes­tet. E hatalom gyakorlásá­nak közvetlen, mindennap be­járható terepe a munkahelyi demokratizmus. Léte, vagy nem léte politikai kérdés te­hát. Elsősorban. Ám rögtön utána gazdasági. Rossz lég­körben nem lehet jól — ha­tékonyan — dolgozni. Követel mények, lehetőségek Napjainkban az üzemi, munkahelyi demokrácia nem­csak a kívánalmaktól, köve­telményektől marad el, ha­nem a lehetőségektől is. A tulajdonosok — s a gyárban, a vállalatnál mindenki egy­formán az! — különböző cso­portjai nem ritkán csak vélet­lenszerűen értesülnek arról, - ami munkahelyük jelenében, jövőjében döntő tényező, s kellő információk híján nem tudnak arról érdemi véle­ményt alkotni, mondani. Az­az a demokratizmus minden­napi gyakorlásának intézmé­nyesített rendszere kell, hogy legyen. Ez az első, alapvető követelmény. A második, s előbbinél alig kisebb: az in­formáció-, a véleménycsere minél több „csatornán” bo­nyolódjék le. Tehát lehetőleg ne kész, megmásíthatatlan té­nyeket közöljenek az embe­rekkel, hanem döntési válto­zatokat. egyaránt bemutatva ezek előnyeit, hátrányait. Ha ez megtörtént, altkor kerül­nek előtérbe a lehetőségek. A véleménynyilvánításra, javaslattételre lehetőség egye­bek mellett a munkásgyűlés, a termelési tanácskozás, in­tézményekben, a munkaérte­kezlet, a brigádgyűlés, s ter­mészetesen a közvetett fóru­mok szintén, a pártbizottsági üléstől a szakszervezeti és KISZ-taggyűlésig. Ha ezek le­zajlottak, akkor ismét a kö­vetelmények szabják meg a teendőket. Mérlegelni, ele­mezni kell az elhangzottakat, mihamarabb választ adni ér­demben, meghozni és végre­hajtani az intézkedéseket. Egyenlő jogok Elvi sémaként egyszerű, könnyen áttekinthető hálózat a munkahelyi demokratizmus szervezete. A gyakorlatban azonban bonyolultabb. Hiszen például a demokratizmusra joga nemcsak a munkások­nak, a beosztottaknak van, hanem a vezetőknek szintén. S mély kátyú ez, benne reked meg sokszor a haladás szeke­re. Mert, ha a munkahelyi irányítóknak — az üzemveze­tőnek, művezetőnek például — nincs megfelelő hatásköre, tájékozottsága, ha maguk sem vesznek részt a gyár, a válla­lat teendőinek kialakításá­ban, gondjainak megvitatá­sában, akkor „lefelé” ugyan­ezt gyakorolják. Pusztán pos­tások lesznek: továbbítják az utasításokat, s mivel az önál­ló cselekvésre módjuk kevés, vagy nincsen, nem igénylik beosztottjaik véleményét. Lényeges jellemzője tehát a munkahelyi demokratizmus­nak a jogok egyenlősége. Ahogy a fegyelmezett mudka kötelezettsége szintén. Csakis akkor van értelme ugyanis a vitának, ha döntés után fe­gyelmezett a végrehajtás. És mindenki részéről az! A de­mokratizmus, mint jog, köte­lességekkel párosul. A kö­zösségben érvényesülő mun­kamegosztás méri kisebbre, vagy nagyobbra ezeket a kö­telességeket, de: mindenkinek vállalnia kell a maga ré­szét! Napjainkban ezt még nem mindig és n^m minden­kivel sikerül elfogadtatni. Ez is a haladás akadályainak egyike. Sémák nélkül Sokféle formája van a mun­kahelyi demokratizmus köz­vetlen és közvetett gyakorlá­sának. Az adott munkahe­lyen alkalmazható legjobb formák meglelése közös fel­adat. Nem a sérfiák babonás tisztelete teszi élővé a de­mokráciát, hanem a formák­ba csörgő — némelykor ma még csak csepegő — tarta­lom. A szavak és a tettek egysége minősíti egy-egy kö­zösség érettségét, a demok­ratizmusra való alkalmassá­gát. Mert vannak, akiket „semmi nem érdekel”. Tehát a demokratizmus gyakorlá­sát is tanulni kell. Tanítani. Példaadással. Fokozatos­sággal. Egyebek között azzal, hogy a közvetett demokrácia fórumainak a jelenleginél több jog, hatáskör jusson Amire formálódnak a tervek itt nagy lehetőségek rejlenek Ahogy elképzelhető a közvet len demokrácia egyik fóru mának, a termelési tanácsko­zásnak a fejlesztése is, rá­ruházva bizonyos döntések meghozatalát. Részből egész Társadalmi rendszerünk alapja a munka. Ebből egye­nesen következik, hogy ha­zánkban a társadalmi elis­merés megszerzésének leg­főbb színtere a munkahely. A társadalmi aktivitás felkelté­sének ugyancsak. Aki érzi, él­vezi, „csinálja” a munkahe­lyi demokráciát, az a gyár, a vállalat kapuján kívül is szí­vesen vállal közéleti szerep­lést. Aki belekóstolt a közös gondolkodás örömébe, az la­kóhelyén sem csukja be az ajtót, a hívó szó előtt. Ahol él a munkahelyi demokrácia, ott az üzem légköre ezerféle módon — a szocialista brigá­dok társadalmi munkájától a dolgozók odahaza elmondott véleményéig — sugárzik ki a tágabb közösségre, a községre, városra, járásra. Részből egész, forrásokból folyam így lesz. Ezért a szo­cialista demokrácia fejleszté­se végett a részek tökéletesí­tése kap napjainkban élesebb megvilágítást. Ebben kell előbbre lépni. A fogalmak, teendők tisztázásával. A for­mák jobbításával. Ha szüksé­ges, újak keresésével. Min­denekelőtt azonban szándé­kaink és tetteink egy útra terelésével. Mészáros Ottó Dobjás Irén éa Antal Dezsőné, a Finomkerámiaipari Művek rom hány i gyárában dolgoz­nak, a csempékészítés műveleténél serénykednek. Munkájuktól nagy mértékben függ» hogy milyen minőségű falburkoló csempe kerül a lakásokba. — kulcsár felv. — Becsületet a társadalmi munkának N em dicsekedhetünk azzal, hogy valaha is az országos elsők kö­zött emlegették volna a me­gyét a társadalmi munka vég­zésében. Legtöbbször arról szóltunk: van mit pótolnunk, hogy a társadalmi munka segítségével is szebbek, gaz­dagabbak legyenek falvaink, városaink. Hiszem a szóban, is benne van. társadalmilag hasznos munkát kell végez­ni, ott kell munkát vállalni, aminek megvalósításához nem jutott az állami keret­ből. Játszóterek, parkok épí­tése, fenntartása, óvodák, is­kolák kisebb ta tarozása, utak járdák építése, és még sok- sok más munka elvégzése vár a községek, a városok la­kóira, Vagyis szebbé tenni azt . a környezetet, amiben élünk. Ezt a célt kell, hogy szolgálja a társadalmi mun­ka. A közelmúltban egy érte­kezleten hallottuk, hogy me­gyénkben az első félévben rendkívül rosszul alakult az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. Salgótarján és Balassagyarmat városokban szinte nem is mérhető! A széc&ényi járásban 2.— (!), a balassagyarmati járásban 3.— (!) forint az eddig elvégzett Sikeres hRLSZ-vctcIkcdú Alapos felkészültségről tettek ta­núbizonyságot a salgótarjáni öb­lösüveggyár és az Északmagyar­országi Áramszolgáltató Vállalat gépkocsivezetői, akik az öblös- üveggyár által rendezett KRESZ- votélkedőn vettek részt. A ren­dezvény betöltötte célját; jól szol­gálta a hivatásos gépjárműveze­tők elméleti ismereteinek felfris­sítését, további fejlesztését. A sal­gótarjáni síküveggyárból és a ZIM-ből tapasztalatszerzés céljá­ból vendégek is részesei voltak a szellemi vetélkedésnek. A három­tagú zsűrinek — apelybcn a két tizem egy-egy vezetője vett részt, elnöke pedig Győri József főhad­nagy, a Nógrád megyei Rcndőr- főkapitányság közlekedési osztá­lyának vezetője volt — nem volt könnyű dolga a 63 versenyző tel­jesítményének elbírálásakor. A pontversenyt az öblösüveggyár nyerte. Versenyzői közül az első helyet Horváth Antal, a másodi­kat Kreizinger Miklós, a harma­dikat Benkő Lajos szerezte meg. Az EMASZ Vállalat gépkocsiveze­tői között az alábbi sorrend ala­kult ki:' első Gibicsár János, má­sodik Szálkái István, harmadik Gömbicz András lett. Valamcny nyicn pénzjutalomban részesül­tek, míg Horváth Antal, a vetél­kedő abszolút győztese elnyerte a közlekedésbiztonsági tanács és az , öblösüveggyár díját is* Munka a közösségért A falu társadalmi átré- ieyzödése nem hagyta érintetlenül Nógrádmar- calt. Az utóbbi évtizedben egyre többen keresik ke­nyerüket az iparban, az építőiparban, a közleke­désben és a kereskedelem­ben. Ám még manapság is sokan élnek a mezőgazda­ságból. Egyes faluszocioló­gusok hajlamosak arra a felfogásra, amely a falusi népességet azonosítja a mezőgazdasági népesség­gel. Téves felfogás, hiszen a községek aktív keresői­nek 58 százaléka nem a mezőgazdaságban, hanem a népgazdaság más ágazatai­ban keresi kenyerét. A férfiak zöme eljáró Nógrádmarcalból. Balas­sagyarmaton, Budapesten, Magyarnándorban és más ipari településeken dolgoz­nak. Az idősebb férfiak a tisztes megélhetést nyújtó helyi termelőszövetkezet­ben serénykednek. Az iparban dolgozó férjek keresetét az asszonyok tag­ként, vagy bedolgozóként jól kiegészítik a termelő- szövetkezedben. Az iparban dolgozók zöme kétlaki. Alighogy hazaérkezik, gyorsan bekapja az ebédet, és máris megy a földek­re. Uborkát, málnái szed­nek Manapság elnéptele­nedik a fáin. mindenki a földeiken ft. Ténykedik. Burgonyaszürct van. A házi fogyasztás mellett jut piacra is belőle. A fővá­rosba, a Bosnyák téri pi­acra, és más piacokra hordják, hiszen jó ára van a kitűnő burgonyának. Amikor delet harangoz­nak, alig látható valaki a falu utcáin. Jobbára csak az idősek. Boltba mennek vagy a ház körül tevé­kenykednek. ,Köztük öz­vegy Balázs Lajosné, aki szeptember végén lesz 91 éves, vagy Pálfi József, aki 89 éves A nqgrádi ap­ró falvak tipikus képvise­lője Nógrádmarcal. Csu­pán 870-en élnek a köz­ségben. Az emberek na­gyon sokat dolgoznak. Bol­dogulnak is. Ám mit tesz­nek a közösségért? — kérdeztük Gáspár And- rásné tanácstitkártól. — Nincs mit dicseked­nünk a társadalmi munka­végzéssel. Az emberek zö­me rendkívül elfoglalt. A földek sötétedésig munkát adnak. Az eljárók fárad- , tan érkeznek haza. és a kertben, a háztájiban bő­ven akad dolguk. Megmagyarázható, de netji olyan magatartásfor­ma, amelybe érdemes be­lenyugodni. Szervezéssel, mozgósítással, az egészsé­ges lakálpatriotizmus fo­kozásával bizonyára növe­kedne azok száma, akik nemcsak saját boldogulá­sukért, hanem a közösség haladásáért is hajlandók cselekedni. Amikor ritkán hull az égi áldás, rendkí­vül poros a település fő­utcája. A közösség pénze az utóbbi néhány évben arra volt elegendő, hogy járdát építsenek a Petőfi úton, bekerítsék a teme­tőt, italboltot építsenek, rendezzék a vízelvezetést. Felújították a Kinizsi utat, az idén elkészül a Dózsa út. Jövőre az Ady Endre út elkészítésére ke­rül sor. Ravatalozó és gázcseretelep létesítése mellett a közelmúltban és manapság a középületek csinosítására fordítanak számottevő összeget. A ta­nács tehát megteszi a ma­gáét, talán tovább is nyúj­tózkodik. mint ameddig a takarója ér. A nógrádmar- cali lakosságon a sor: ha harmonikusan együttmű­ködnek, akkor az ötéves terv végén még jelentő­sebb község fejlesztési,, eredményekről adhatnak számot. r. i. egy főre jutó társadalmi munka értéke. Legjobban, a salgótarjáni járás községei állnak, itt elérték a 63. — forintot. A cél az, hogy az év végére # megye 140.— fo­rintos egy főre számolható társadalmi munka értéket mutasson fel. Lehetséges ez? A megyei tanács és a Ha­zafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága már korábban felhívással fordult a megye minden lakójához, — vá­rosban és községben egyaránt —, hogy ,a párt XI. kongre&z- sausa, s hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulója méltó megünneplése tiszteletére kezdeményezzenek mozgal­makat a városok, falvak szé­pítésére. A felhívás megje­lenése óta eltelt néhány hét. Több községben tanácsülése­ken vitatták iheg a felhívást, s a csatlakozás módját, má­sok még most, a szeptemberi tanácsüléseken foglalkoznak a társadalmi munka szerve­zésiével, fellendítésével, hogy javítsunk az első félév rend­kívül rossz állapotán. Becsületet kell szerezni a társadalmi munkának. Ez tük­röződik azokban a felajánlá­sokban, mozgalmakban, ame­lyek most bontakoznak ki a megyében, éppen a pártkong­resszus és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére. A pász­tói járásban például valameny- nyi község csatlakozott a felhí­váshoz. A felajánlott társa­dalmi munka a fenntartási költségvetésben szereplő feladatok. megvalósítására, ezeken túl a közterületek, a parkok kialakítására', rende­zésére, szebbé tételére, ját­szótér építésére, a kommuná­lis feladatoknál pedig út, jár­da felújítására, építésére, vízvezeték-hálózat bővítésé­re irányulnak. A pásztói já­rás községeiben a tanácsta­gok úgynevezett vállalási lapokkal keresték fel a vá­lasztópolgárokat, ezeken gyűjtötték össze a felajánlá­sokat. Több községben, a ter­melőszövetkezetek, ÁFÉSZ- ek, szövetkezetek szocialista ■brigádjai, a KISZ-esek külön felajánlásokat is tettek. A társadalmi munka szervezé­sének most az a lényege, hogy olyan feladatok megva­lósítására irányuljanak, amelyeket a lakosság maga is sürget. Bujákon például az MHSZ-lőtér kialakítását, a sportpálya bekerítését vál­lalták a többi között társa­dalmi munkában. Jobbágyi­ban az óvoda konyháját bő­vítik. ilyen alapon. Szurdok­püspökiben. a, „Tegyükszebbé falvainkat” akció keretében parkosítanak, járdát építenek. Taron az orvosi rendelőnél, a földmunkát, a, tető, ács és bádogos munka elvégzését vállalták társadalmi alapon. Vanyaircon olyan megnyilvá­nulással is találkozunk, mint Bálint Tibor kőműves kis­iparoséval. aki egymaga 5000 forint értékű társadalmi munka elvégzését Vállalta. Kallón a lakosság két na­pot, a nagy családok 120.— forint készpénzt ajánlottak fel a község szépítésére. A megye többi járásában is a megnyilvánulások szá­mos szép példáival találkoz­hatunk. Magyarnándorban például a közös tanács a négy település között kezde­ményezett verseny t Érse k - vadkerten elindult az egy napot a községért mozgalom. A most megtett vállalások alapján a balassagyarmati járásiban, a lakosság társadal­mi munkaértéke meghaladja a majd 2,3 millió forintot, A termelőszövetkezetek által végzett társadalmi munka ér­téke 174 ezer, az egyéb szer­vek által elvégzett munka 325 ezer, az ’önkéntes hozzá­járulás epedig eléri a 145 ezer forintot. A mozgalmak egész sora indult útjára, Ri- mócon két nap az óvo­dáért. Litkén egy napot az is­koláért, Varsányban az új óvoda. Szécsányben az orvo­si rendelő és lakás építési­hez, kezdeményeztek hasz­nos akciót. Úgy is számolnak, hogy a szécsányi járásban a társadalmi munka értéke meghaladja majd a 3.5 millió forint értéket. Az első fél­év eredményei sízinte biztató- iát: is arra, hogy elérjék a kitűzött célt. Ljtkéh az év el­ső "félévben 279,75, Szécsény- be,n 173,58, Varsányban 165 97 forint volt az egy főre eső társadalmi munka értéke. De vannak községek mint Rimóc, vagy Nagylóc, ahol sajnos alig haladta meg ez az érték, a 24, illetve 38 forintot, A munka javítására Szácsény- ben külön-külön bizottságot is létrehoztak a társadalmi munka szervezésére. A jó példák sokaságát le­hetne felsorolni a salgótar­jáni járásból is. Azt a többi között, hogy Nagybátonyban, emlék plakettal és oklevéllel1 jutalmazzák a legjobb társa­dalmi munkásokat, vagy azt, hogy 'az üzemek szocialista brigádjai elsősorban, a gyer­mekiintézményeket segítik társadalmi munkában. Ä z idő még kedvez a munkához, Lassan, be­fejeződnek a betakarí­tási munkgk is a megyében, mind több idő jut arra. hog'' többet tegyünk a közösségé;'!:, a faluért, a városiért. Szerez­zünk újra rangot a társadal­mi munkának! Erre minden lehetőségünk adott: s ezzel végre felzárkózhatnánk a v. országos- átlaghoz. Becsületet szerezhetnénk önmagunknak, a megyénknek. Somogyvárí László NÖGRÄD - 1974. szeptember 24,, kedd

Next

/
Thumbnails
Contents